Az Európai Parlament,

–   tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a továbbiakban: az irányelv),

–   tekintettel a Tanács indokló nyilatkozatára, amelyet a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadását célzó 1998. február 26-i 19/98/EK tanácsi közös állásponthoz(2) csatoltak,

–   tekintettel az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997-ben kelt európa tanácsi egyezményre (az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény),

–   tekintettel az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5-i egyezményre (Európai Szabadalmi Egyezmény),

–   tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal által 1999. december 8-án megadott EP695351 számú szabadalommal kapcsolatban hozott határozatról szóló 2000. március 30-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a Tanács és az Európai Parlament számára készített "A szabadalmi jog alakulása és jelentősége a biotechnológia és a géntechnológia területén" című bizottsági jelentésre (COM(2005)0312 végleges),

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel a biotechnológia egyike a jövő legfontosabb technológiáinak, és egy megfelelő politikai keretben, az etikai, környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembevétele mellett támogatni kell,

B.   mivel a szabadalmak szükségesek az innováció előmozdításához,

C.   mivel a biotechnológia egyre jelentősebb szerepet játszik egy sor iparágban és a biotechnológiai találmányok védelme minden bizonnyal alapvető fontosságú lesz a Közösség ipari fejlődéséhez,

D.   mivel a biotechnológia területén olyan sajátos problémák léteznek, amelyek szükségessé teszik az általános szabadalmi jogi szabályok kiegészítését megfelelő különös szabályokkal,

E.   mivel az etikai korlátok meghatározása különösen fontos a biotechnológiában,

F.   mivel az Európai Szabadalmi Hivatal által 2005. február 2-án megadott (EP1257168) szabadalom kiterjed a humán csírasejtek előállítási eljárására és a csírasejtekre is,

G.   mivel ez ellen a határozat ellen benyújtottak felszólalást, így a jogi helyzet továbbra is tisztázatlan,

H.   mivel az Európai Szabadalmi Hivatal szintén megadta az EP1121015 és EP1196153 számú európai szabadalmakat, amelyek magukban foglalják a humán csírasejteket is, és a EP1121015 számú szabadalmat, amely a fagyasztott humán embriókat is magában foglalja,

I.   mivel az Európai Szabadalmi Hivatal elfogadta az EP695351 számú szabadalom (Edinburgh-i Szabadalom) elleni felszólalást, és világossá tette, hogy nem adható szabadalom humán embrionális őssejtekre,

J.   mivel az irányelv az emberi DNS szabadalmi oltalmát csak funkcióhoz kötötten engedi meg, de nem világos, hogy egy DNS-re vonatkozó szabadalom csak e funkcióhoz kötött alkalmazásra vonatkozik-e vagy más funkciókra is is,

K.   mivel az irányelv 16. cikke c) pontja alapján elkészített első jelentés szerint a felülvizsgálatra szoruló kérdés az, hogy a génszekvenciákra (DNS-szekvenciákra) vonatkozó szabadalmakat a klasszikus szabadalmi igénypontformában kell-e engedélyezni, amelynek során a feltaláló kérheti olyan találmány oltalmát, amely a szekvencia minden jövőbeli alkalmazásait is magában foglalja, vagy a szabadalmat korlátozni kell-e úgy, hogy a szabadalmi bejelentésben feltárt specifikus alkalmazást lehessen csak igényelni ("célhoz kötött oltalom"),

L.   mivel a szabadalmak megadásával kapcsolatos túlzott engedékenység az innováció útját állja,

M.   mivel a nyilvánosságot teljes mértékben tájékoztatni kell, és a nyilvános vita előmozdításában az Európai Uniónak vezető szerepet kell játszania,

N.   mivel az embrionális őssejtek létrehozásához embriókat kell elpusztítani, és az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint kizárt az olyan technológiák szabadalmazása, amelyek keretében az emberi embriókat elpusztítják vagy kereskedelmi illetve ipari célokra alkalmazzák,

O.   mivel az irányelv 6. cikke kizárja az emberi klónozást, és a Tanács indokolásaiban világossá tette a Parlament számára, hogy ez a tilalom nem csak a reproduktív célú klónozásra vonatkozik, és hogy ebben a tekintetben az "emberi lény" kifejezés magában foglalja az embrionális szakaszt is,

1.   támogatja a biotechnológiát, mint jövőbemutató technológiát és úgy ítéli meg, hogy fontos egy megfelelő politikai keret elengedhetetlen e technológia támogatásához az etikai, környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembevétele mellett;

2.   úgy ítéli meg, hogy a biotechnológiai találmányok egész Európára vonatkozó közös szabályoknak megfelelő szabadalmazása fontos előfeltétele annak, hogy e jövőbe mutató technológia Európában megfelelő támogatást kapjon;

3.   támogatja az őssejt-kutatást, és más, az emberi egészséget szolgáló alternatívákat, azonban hangsúlyozza, hogy a biotechnológia emberekre történő alkalmazásával kapcsolatban határozott állásponttal rendelkezik, így különösen elutasítja a humán csírasejtvonalakba történő beavatkozást, az emberi lény fejlődésének bármely szakaszában történő emberi klónozást, valamint a humán embriókon végzett, azok pusztulásával járó kutatásokat;

4.   úgy ítéli meg, hogy az irányelv biztosítja ehhez a keretet a legtöbb esetben, de még megválaszolatlanul hagy fontos kérdéseket, mint például az emberi DNS szabadalmazását;

5.   felhívja az Európai Szabadalmi Hivatalt és a tagállamokat, hogy emberi DNS-re vonatkozó szabadalmi oltalmakat csak konkrét alkalmazással kapcsolatban adjanak meg és erre a konkrét alkalmazásra korlátozzák a szabadalom terjedelmét annak érdekében, hogy más felhasználók más célokra alkalmazhassák ugyanazt a DNS szekvenciát ("célhoz kötött oltalom");

6.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az irányelv ezen értelmezése elérhető-e a tagállamokhoz címzett ajánlással vagy szükséges-e ehhez az irányelv 5. cikkének módosítása;

7.   megerősíti, hogy semmilyen kutatással kapcsolatos megfontolás nem kerekedhet felül az emberi élet méltóságával kapcsolatos megfontolásokon;

8.   utal arra, hogy az irányelv 16. cikk c) pontja alapján készített első jelentésben közölteknek megfelelően létrehozták a biotechnológia etikai következményeivel foglalkozó informális tanácsadói csoportot, amelyet a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatos fontos kérdések elemzésével és a jövőbeni jelentések elkészítésével kapcsolatban a Bizottság részére nyújtandó tanácsadással bíztak meg;

9.   rámutat, hogy a csírasejtek, mint az emberi test részei, nem szabadalmaztathatók és bizonyosan nem találmányok, és ezért az EP1257168 számú szabadalom sérti az irányelvet;

10.   mély aggodalmát fejezi ki az emberek nemének megválasztására irányuló módszerek bevezetéséről szóló bármilyen terv miatt;

11.   megállapítja, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikkének (1) bekezdése szerint a szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be;

12.   felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be felszólalást az EP1257168 számú szabadalom ellen;

13.   felhívja az Európai Szabadalmi Hivatalt, a Bizottságot és a tagállami illetékes hatóságokat, hogy működjenek együtt a Parlamenttel annak megerősítése érdekében, hogy az emberi klónozás minden formáját zárják ki az irányelv szerinti szabadalmazásból;

14.   kitart amellett, hogy a humán embrionális őssejtek létrehozása magában foglalja emberi embriók elpusztítását, és hogy ezért a humán embrionális őssejteket vagy a humán embrionális őssejtekből tenyésztett sejteket magukban foglaló eljárások szabadalmazása sérti az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontját;

15.   tudomásul veszi a második jelentésben szereplő következtetéseket a szabadalmak alkalmazási körére és az őssejtek szabadalmaztathatóságára vonatkozóan;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy a következő jelentésben gondosan vizsgálja meg az irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelő végrehajtását;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a fejleményeket, tekintettel az etikai szempontokra, valamint és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségére és megfizethetőségére, illetve a versenyképességre gyakorolt lehetséges hatásokra;

18.   kéri az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy hozzon létre egy további testületet, amely – az ügy érzékenysége miatt – ellenőrzi az etikai szempontból érzékeny szabadalmakat a szabadalmi oltalom megadása előtt;

19.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európai Szabadalmi Hivatalnak.

(1) HL L 213., 1998.7.30., 13. o. (2) HL C 110., 1998.4.8., 17. o. (3) HL C 378., 2000.12.29., 95. o.