Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Nyugat-Szaharáról szóló határozataira, különösen a 2005. április 28-i 1598(2005) és az 1495(2003) határozatokra, melyet az ENSZ Közgyűlése 2005. október 11-én fogadott el,

—  ‐ tekintettel az ENSZ főtitkárának a Biztonsági Tanácshoz intézett legutóbbi jelentésére Nyugat-Szaharáról (2005. április),

—  ‐ tekintettel egy különmegbízott és az ENSZ főtitkárának nyugat-szaharai személyes különmegbízottja kinevezésére,

—  ‐ tekintettel a nyugat-szaharai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,

—  ‐ tekintettel 2005. április 28-i állásfoglalására az emberi jogok helyzete a világban című 2004-es éves jelentésről és az EU emberi jogi politikájáról(1),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 115. cikke (5) bekezdésére,

A.   erősen aggódva az Amnesty International és a Kínzás Elleni Világszervezet utolsó jelentései miatt, melyek a szahrawi népesség ellen súlyos emberi jogsértésekről számolnak be,

B.   mivel a méltányossági és megbékélési bizottság vizsgálatai a jogellenes fogva tartási központokban elhunyt személyekről 57 erőszakos körülmények között eltűnt áldozat sírjának felfedezéséhez vezettek, közülük 43 szahrawi volt,

1.   üdvözli, hogy a Polisario Front szabadon bocsátotta az összes marokkói hadifoglyot; kéri a marokkói hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon Aminattou Haidar és Ali Salem Tamek emberi jogvédőket, és további 35 szahrawi politikai foglyot, és hozza nyilvánosságra több mint 500 szahrawi eltűnésének okát, közöttük azokét, akik hadműveletek során tűntek el;

2.   felszólítja Marokkót és a Polisario Frontot, hogy teljes mértékben működjenek együtt a Vöröskereszt nemzetközi bizottságával, annak megállapítása végett, mi történt a viszály kirobbanása óta eltűnt személyekkel;

3.   kéri a szahrawi lakosságcsoportok védelmét és alapvető jogaik ‐ nevezetesen a szólás- és mozgásszabadság ‐ tiszteletben tartását, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rendelkezéseinek, valamint az emberi jogok tárgyában kötött nemzetközi szerződéseknek és megállapodásoknak megfelelően;

4.   támogatja a nyugat-szaharai konfliktus igazságos és végleges rendezését, a jogszerűség és a nemzetközi jog, valamint a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai alapján, különös tekintettel az ENSZ Közgyűlése által elfogadott 1495. számú határozatra;

5.   felkéri a Marokkói Királyságot és a Polisario Frontot, a szomszédos államokat és az Európai Uniót, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ-szel Nyugat-Szahara dekolonizációs folyamatának véghezvitele érdekében;

6.   felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tevékenyen támogassa a Nyugat-Szahara, mint nem autonóm terület természetes energiaforrásainak megőrzésére felszólító ENSZ erőfeszítéseit, mivel e terület az ENSZ főtitkárának jogi helyettese, Hans Correl úr által kiadott jogi vélemény (2002) értelmében dekolonizációs folyamat tárgyát képezi;

7.   üdvözli, hogy az ENSZ főtitkára Van Valsum nagykövet úr személyében kinevezte nyugat-szaharai személyes megbízottját, Francisco Bastagali urat pedig kijelölte az ENSZ nyugat-szaharai népszavazást felügyelő missziójáért (Minurso) felelős különleges képviselővé, ami bizonyára hozzájárul majd a nyugat-szaharai békefolyamat lendületének megújításához;

8.   kéri az ENSZ főtitkárának új személyes különmegbízottját, hogy jegyen jelentést Külügyi Bizottságának és albizottságainak és a Maghreb országokkal fenntartott kapcsolatokban illetékes delegációjának;

9.   felszólítja a marokkói hatóságokat, hogy könnyítsék meg a bejutást Nyugat-Szaharába független megfigyelők, emberi jogvédő szervek képviselői és a nemzetközi sajtó számára; ezzel kapcsolatban elítéli több európai küldöttség kiutasítását;

10.   úgy ítéli meg, hogy delegációjának látogatása e térségbe friss információval fogja ellátni az Európai Parlamentet az ottani helyzetről, és bízik abban, hogy delegációja zavartalanul és időben ‐ vagyis 2006 januárjában ‐ végrehajthatja küldetését;

11.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, ENSZ főtitkárának, az Afrikai Unió elnökének, a marokkói kormánynak és a Polisario Front vezetőségének.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0150.