Az Európai Parlament állásfoglalása Tenzin Delek Rinpocse ügyéről
Az Európai Parlament,
– emlékeztetve a Tibetről és az emberi jogok Kínában tapasztalható helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a 2004. november 18-i Tibetről szóló, Tenzin Delek rinpocse ügyével kapcsolatos(1) és 2005. január 13-i Tibetről szóló(2) állásfoglalására,
– tekintettel az emberi jogok helyzete a világban című 2004-es éves jelentésről és az EU emberi jogi politikájáról szóló 2005. április 28-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az Európai Unió és Kína közötti emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszédről szóló szeminárium 2005. június 20‐21-i ülésének jelentésére és ajánlásaira,
– tekintettel a 2005. szeptember 5-i 8. EU‐Kína csúcsértekezlet közös nyilatkozatára,
A. mivel 2002. december 2-án Kardze Középfokú Népi Bíróság a szecsuáni tartomány Kardze tibeti autonóm prefektúráján halálra ítélt egy befolyásos és köztiszteletben álló buddhista lámát, Tenzin Delek Rinpocsét, az ítélet végrehajtását 2 évre felfüggesztette, valamint felfüggesztés nélkül halálra ítélte társát, Lobsang Dhondupot,
B. mivel a Tenzin Delek Rinpocse és Lobsang Dhondup elleni vádakat, miszerint közük volt egy sor bombatámadáshoz, illetve szeparatizmusra buzdítottak, nem sikerült bizonyítani,
C. mivel Lobsang Dhonhupot 2003. január 26-án kivégezték,
D. mivel a kínai jog szerint ‐ mivel a vádlott a kétéves próbaidő alatt nem követett el ismételten törvénysértést ‐ valamint a nemzetköri közösség és az emberi jogi szervezetek erőteljes nyomására Tenzin Delek halálos ítéletét 2005. január 26-án életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták,
E. mivel az emberi jogi szervezetek jelentése szerint Tenzin Delek Rinpocse életveszélyes egészségi állapotban van ‐ nem képes beszélni és járni ‐ a kínzások és a börtönben uralkodó embertelen körülmények miatt,
F. mivel a Tenzin Delek Rinpocse egészségi állapotáról szóló információkat független megfigyelők nem tudják ellenőrizni, mert a kínai kormány nem engedi be őket,
G. mivel a 2005. szeptember 5-i EU‐Kína csúcsértekezlet új stratégiai párbeszédről szóló megállapodással emlékezett meg az EU és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulójáról; mivel az emberi jogok kérdése a napirenden szereplő kulcsfontosságú ügyek egyike volt,
H. mivel a Kína elleni fegyverkereskedelmi embargó, amelyről 1989-ben hoztak határozatot és vezettek be a Tiananmen téri mészárlás és az emberi jogok és a vallásszabadság folyamatos megsértése miatt, még mindig érvényben van,
1. mély aggodalmát fejezi ki Tenzin Delek Rinpocse egészségi állapotát illetően;
2. felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent Tenzin Delek Rinpocse életkörülményeinek és egészségi állapotának javítása érdekében;
3. követeli, hogy a kínai kormány engedje meg Manfred Nowaknak, az ENSZ kínzásokat vizsgáló különelőadójának, hogy 2005. november 21 és december 2 között Kínában végrehajtott vizsgálatai során meglátogathassa Tenzin Delek Rinpocsét és jelentést tehessen egészségi állapotáról;
4. megerősíti, hogy támogatja a jogállamiságot és méltányolja a Tenzin Delek Rinpocséra kirótt halálos ítélet megváltoztatását;
5. mindazonáltal sürgeti a kínai kormányt, hogy helyezzen hatályon kívül minden Tenzin Delek Rinpocséra vonatkozó ítéletet és haladéktalanul engedje őt szabadon;
6. megerősíti felhívását a halálbüntetés eltörlésére és a halálbüntetések végrehajtásának haladék nélküli beszüntetésére Kínában;
7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd nem jár kézzelfogható eredményekkel, és ismételten felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy javítson a börtöneiben uralkodó embertelen körülményeken, szüntesse be és törölje el a fogva tartottak kínzását, valamint szüntesse be a tibeti nép és más kisebbségek emberi jogainak folyamatos megsértését és biztosítsa az emberi jogok és a humanitárius jog nemzetközi normáinak tiszteletben tartását;
8. felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Kínai Népköztársaságra vonatkozó európai uniós fegyverembargót, és ne engedjenek az erre vonatkozó meglévő nemzeti korlátozásokból;
9. felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát a Dalai Láma képviselőivel folytatott párbeszéd elmélyítésére, hogy minden további késlekedés nélkül kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen Tibet ügyében;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, a kínai kormánynak, Szecsuán tartomány kormányzójának és Szecsuán tartomány népi elöljárósága legfőbb ügyészének.