Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-2013-as nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásokkal kapcsolatos közleménytervezetére (regionális támogatások iránymutatás-tervezete),

–   tekintettel a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának nem hivatalos, a tagállamok szakértőivel folytatandó első multilaterális megbeszélést előkészítő dokumentumára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésére, 158. cikkére és 299. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság "Harmadik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról" című közleményére (COM(2004) 0107),

–   tekintettel a gazdasági és társadalmi kohézióról készült harmadik jelentésről szóló, 2004. április 22-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a statisztikai célú területi egységek közös nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2005. április 12-i álláspontjára(2),

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2005. július 6-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a lisszaboni és göteborgi stratégiák célkitűzéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács barcelonai és göteborgi üléseinek következtetéseire, különösen tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyek értelmében a tagállamok az Európai Unióban az állami támogatások szintjének csökkentéséről állapodtak meg, olyan közös érdekekre korlátozva őket, mint a gazdasági és társadalmi kohézió,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0364/2005),

A.   mivel a kohéziós politikák és az állami támogatásokkal kapcsolatos politikák kiegészítik egymást, és a strukturális alapokra vonatkozó szabályozásnak és a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak a lehető legnagyobb összhangban kell lenniük egymással, különösen a támogatásban részesülő földrajzi területek meghatározása tekintetében,

B.   mivel a közvetlen állami támogatás a regionális fejlesztés eszközeként betöltött kulcsfontosságú funkciójával az elsődleges kohéziós célkitűzés megvalósításának fő eszköze, és mivel ezért egy változtatható megközelítésre van szükség az állami támogatások általános kezelése tekintetében a piacgazdasággal összefüggésben,

C.   mivel az állami támogatások hatással vannak az EU gazdasági, szociális és területi kohéziójára,

D.   mivel a legtöbb tagállam csökkentette az állami támogatásokat és az EU stratégiájával összhangban a horizontális célkitűzések irányába alakította őket és a kohéziós célkitűzések felé való átalakítás kevésbé nyilvánvaló, hiszen a regionális támogatások csökkentek,

E.   mivel a kohéziós célkitűzést a területi dimenzió megszilárdítása által kellene megerősíteni,

F.   mivel egyes hátrányos helyzetben lévő térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására és a gazdasági növekedés által érintett területek támogatására irányuló regionális állami támogatásoknak figyelembe kell venniük az érintett régió stratégiai gazdasági versenyképessége megfelelő növelésének szükségességét (a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja),

G.   mivel a Bizottságnak a regionális állami támogatások hatásainak vizsgálatakor figyelembe kell vennie az egyes régiók állami támogatásának (egy főre jutó) teljes összegét,

H.   mivel a regionális támogatások iránymutatás-tervezete az állami támogatások csupán mintegy 10%-át szabályozza, mivel az állami támogatások serkenthetik a lemaradt régiók gazdasági fejlődését,

I.   mivel az állami támogatások felosztásának teljesen átlátható módon kell történnie annak érdekében, hogy méltányosan szolgálja a kiegyensúlyozott fenntartható regionális fejlesztést és a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését, továbbá lehetővé tegye az állami támogatások hatásvizsgálatát és ezáltal a "jobb ár-érték arány" elv alkalmazását,

J.   mivel számos összetett és pontos, a regionális fejlesztést és a versenyképességet mérő mutatószámot kell használni az állami támogatások kritériumainak megállapításakor, valamint hatásának elemzésekor, ideértve az egy bizonyos régiónak nyújtott támogatás teljes összegét,

K.   mivel a növekedés előmozdításának és a munkahelyteremtésnek a regionális támogatás odaítélésének legfontosabb célját kell képeznie,

1.   tudomásul veszi a Bizottságnak a 2007–2013. közötti időszak nemzeti regionális támogatásaira vonatkozó útmutatásokkal kapcsolatos közleménytervezetét;

2.   kéri a Bizottságot, hogy mindaddig ne fogadja el a regionális támogatások iránymutatás-tervezetét, amíg a tagállamok nem határozzák meg az Európai Unió pénzügyi tervét és nem került meghatározásra a regionális és kohéziós politika költségvetése;

3.   úgy véli, hogy – az igazságosság elve alapján – a támogatásnak a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott minden kategóriára és a legtávolabbi régiókra alkalmazható felső határértékének a 2000–2006. közötti időszakhoz képest változatlannak kell maradnia az új programozási időszak során;

4.   kéri, hogy a különbözet ne haladja meg a 10 százalékpontot az áthelyezések, és az azokat követő, a tagállamoknak a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti hátrányos helyzetben lévő területei közti romboló hatású verseny megakadályozása céljából;

5.   javasolja, hogy a legtávolabbi régiók automatikusan megkapják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában szereplő térségek státuszát, továbbá javasolja, hogy a súlyos és állandó természeti, földrajzi és demográfiai hátrányoktól szenvedő régiókat hasonló elbírálásban részesítsék;

6.   hangsúlyozza a kohézió minden dimenziójának fontosságát, és kéri, hogy fordítsanak megfelelő figyelmet a vidéki területekre, az olyan területekre, amelyekre hatást gyakorol az ipar átalakulása, a hanyatló városi régiókra, valamint azokra a régiókra, amelyeket súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányok sújtanak, mint például a nagyon alacsony népsűrűségű, a határokon átnyúló régiók, a szigetek és a hegyvidéki régiók; kéri azonban a Bizottságot, hogy mérlegelje olyan sajátos követelmények meghatározását, amelyek lehetővé fogják tenni a fent említett régiók behatárolását, és biztosítják számukra a problémáik mértékével arányos támogatási szintet;

7.   úgy véli, hogy az ún. statisztikai hatásnak kitett régióknak meg kell tartaniuk a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti térségi státuszukat, ahogy azt már a gazdasági és társadalmi kohézióról készült harmadik jelentésről szóló fent említett állásfoglalásában is kérelmezte, és ami ugyanazt a bánásmódot biztosítja számukra, mint amit a strukturális alapok és a Kohéziós Alap általános rendelkezései a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiókra alkalmaznak; kéri ezért a vonatkozó rendelkezések megtartását a statisztikai hatásnak kitett régiók tekintetében a programozási időszak végéig, azaz 2013-ig, a helyzetük 2009-ben történő felülvizsgálata nélkül;

8.   értékeli, hogy a Bizottság segédmutatóként fel kívánja használni a munkanélküliségi rátát a tagállamok által a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján meghatározandó támogatható területek kijelölésére, hangsúlyozza azonban olyan mutatók bevezetésének szükségességét, amelyek rávilágítanak a regionális fejlődés egyes eltéréseire, ezáltal lehetővé teszik a tagállamok számára a területek viszonylagos jóléti szintjének és ebből következően támogathatóságának pontos felmérését;

9.   tudomásul veszi további területeknek a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható státuszba sorolását a Bizottság által meghatározott, az országokra vonatkozó határértéknek megfelelően, amely figyelembe veszi a munkanélküliség régiók közötti váltakozását is; a teljes lakossággal kapcsolatos határérték tekintetében kéri azonban a Bizottságot, hogy fogadjon el olyan elosztási kritériumokat, amelyek figyelembe veszik bizonyos tagállamok viszonylagos hátrányait, és ne vessen ki szigorú büntetéseket azokra a tagállamokra, amelyek még mindig jelentős és objektív belső különbségeket mutatnak, amelyek részben a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, a fejlődésben elmaradt térségek létezésének köszönhetőek; ezért kéri ugyanazon elosztási feltételek és a jelenlegi iránymutatásokban meghatározott ugyanazon javító intézkedések elfogadását és a 25 tagú EU regionális támogatásra jogosult teljes lakosságával kapcsolatos felső határérték szükséges mértéktartó növelésének engedélyezését;

10.   úgy ítéli meg, a gazdasági fejlesztésben részesülő régióknak jogosultnak kell lenniük a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott támogatás mértékének legmagasabb szintjeire annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a támogatás szintjének hirtelen változása gátolja az általuk eddig elért fejlődés megszilárdulását;

11.   ismételten hangsúlyozza, hogy a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja szerinti eltérés alá tartozó regionális támogatásoknak a tagállamok regionális politikája koherens és integrált részét kell képezniük;

12.   kéri a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat, hogy átlátható módon határozzák meg azokat a gazdasági elveket és statisztikai kritériumokat, amelyeket a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti régiók meghatározásánál végső soron használni szándékoznak; emlékezteti a tagállamokat, hogy a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti régiók nemzeti szinten történő meghatározásának folyamata során konzultáljanak a helyi és regionális önkormányzatokkal;

13.   kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a régiók megfelelő hatóságai alkalmazhassák a partnerségi elvet, hogy prioritásokat állíthassanak fel a régióik számára különös érdekkel bíró befektetési projektek között a regionális támogatások iránymutatás-tervezete szerint;

14.   üdvözli, hogy a Bizottság egy további biztonsági hálót szándékozik alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy egyik tagállam lakosságából se kerüljön ki 50%-nál több e státuszból a 2000-2006-os időszakban, de ajánlja, hogy a Bizottság módosítsa a biztonsági háló megerősítését az 50%-os küszöb leszállítása révén, annak érdekében, hogy elkerülje a 2007-2013-ban lefedett népesség túl jelentős csökkenését;

15.   kéri, hogy az érintett státuszba tartozó lakosság túlságos csökkenésének elkerülése érdekében hozzanak létre egy átmeneti rendszert a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti területek részére, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatható régiók számára létrehozott átmeneti mechanizmushoz hasonlóan;

16.   felkéri a Bizottságot, hogy a támogatásokat csökkentő átmeneti időszakot vezessen be azokban a régiókban, amelyek jelenleg megfelelnek a 87. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott területeknek és az új javaslat értelmében nem támogatott régiók lesznek;

17.   a Bizottság azon javaslatával kapcsolatos elégedettségének ad hangot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a regionális állami támogatások felhasználását bizonyos gazdasági problémák kezelésére, ideértve a NUTS III szintje alatti lokalizált regionális egyenlőtlenségeket, amit az alacsonyabb GDP, a magasabb munkanélküliség vagy más elismert gazdasági mutató jelez, azáltal, hogy lehetővé teszi számukra állami támogatások nyújtását nagyobb vállalatok számára is; üdvözli ebben az összefüggésben a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára a megfelelő jutalmak alkalmazását;

18.   azonban hangsúlyozza az egyéb, bizonyos régiókban tapasztalt fejlesztési nehézségek jobb kiértékelését lehetővé tevő mutatók hasznosságát;

19.   ebben az összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szoros együttműködés jöjjön létre az átszervezés által okozott konkrét gazdasági problémák megoldása céljából a jövőben létrehozandó esetleges globalizációs alap és a regionális támogatásokról szóló iránymutatások között;

20.   megérti, hogy a strukturális hátrányokkal küzdő régiók számára nyújtott kellő működési támogatás megfelelő módszer a befektetési támogatás kiegészítésére ezekben a régiókban, és üdvözli a Bizottság azon óhaját, hogy a tagállamok számára e területen rugalmasságot biztosítson;

21.   elvárja, hogy a Bizottság fontolja meg a működési támogatás engedélyezését a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti státuszukat 2007-től kezdődően elvesztő területek számára és további működési támogatások engedélyezését a természeti, földrajzi vagy demográfiai nehézségekkel küzdő régiók számára;

22.   üdvözli, hogy a Bizottság hatékony maximális támogatáskiegyenlítést állított fel a jobban támogatott régiókkal közös szárazföldi határral rendelkező, kevésbé támogatott régiók számára, és azt javasolja, hogy ez a rendelkezés vonatkozzon a közös tengeri határral rendelkező régiókra is, anélkül, hogy a jobban támogatott területeken csökkenne a támogatás felső határa;

23.   értékeli, hogy a Bizottság biztosítja a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy jelentős összegű, kiegészítő regionális állami támogatásokat adhassanak a KKV-knek; javasolja a növekedés felfelé történő kiigazítását egy egységes, mind a kis-, mind a középvállalkozásokra vonatkozó 20%-os érték megállapítása révén, ami nem szab gátat a kisvállalkozások növekedésének;

24.   úgy véli, hogy a horizontális támogatási iránymutatásoknak is kellőképpen figyelembe kell venniük a területi különbségeket annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a kohéziós célkitűzéseket, ezért ezeket a támogatásokat jelenlegi arányaikban kell megtartani;

25.   ezért sürgeti a Bizottságot, hogy az új horizontális támogatási iránymutatók alapján nyújtott állami támogatás esetén növelje tovább az állami támogatások felső határát egy regionális alkotórész bevonása érdekében a szegényebb régiók segítésére; ezt a horizontális támogatásokkal kapcsolatos támogatási bónuszt differenciálni kell a regionális támogatás mértéke kategorizálásának megfelelően, a regionális támogatások iránymutatás-tervezetének 41-46. pontjában foglaltak szerint;

26.   támogatja a kezdeti befektetés Bizottság által javasolt meghatározását és különösen a támogatható kiadások differenciálását a KKV-k és a nagy vállalatok között a regionális támogatások iránymutatás-tervezetének 31. és az azt követő pontjában foglaltak szerint, de reméli, hogy, ahol ez indokolt, a javaslat sajátos helyzetekben nagyobb rugalmasságot enged meg; azonban annak tisztázását kéri a Bizottságtól, hogy a regionális támogatások iránymutatás-tervezete alapján a szolgáltatásnyújtás, illetve a termékellátás jogosult-e támogatásra; továbbá úgy ítéli meg, hogy a kezdeti befektetés meghatározása során továbbra is azon jelenlegi követelményt kell használni, mely szerint a befektetésnek a termék vagy gyártási eljárás racionalizálásával, diverzifikációjával vagy modernizációjával kapcsolatos alapvető változásokhoz kell vezetnie, mivel ez kevésbé megszorítónak tűnik, mint egy teljesen új termék piaci bevezetésének követelménye;

27.   javasolja, hogy a jelenlegi gyakorlat fényében a Bizottság tegye lehetővé az egységes fizetőeszközt eddig még nem bevezető tagállamok számára az átvett programok részét képező projektek esetében a "a támogatásigénylés beérkezésének napján érvényes" árfolyam alkalmazását, mert a támogatás konkrét mértékét már a projekt értékelésekor ismerni kell, és nemcsak a döntés meghozatalának napján;

28.   kéri a Bizottságtól az elfogadható kiadás fogalmának pontosabb meghatározását a kiadások kategóriáinak pontosabb meghatározása céljából, illetve annak érdekében, hogy a kiadások elfogadhatóságával kapcsolatos döntéshozatalt a tagállamokra lehessen hagyni;

29.   üdvözli, hogy a Bizottság elismeri, hogy a regionális támogatás formái eltérők lehetnek és kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt annak vizsgálatára, hogy melyik állami támogatás tűnik a legkedvezőbbnek a regionális fejlesztés szempontjából, és melyik hordja magában a legkisebb kockázatot a verseny torzítására;

30.   üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megköveteli, hogy a feltételeknek megfelelő immateriális javaknak a jogosult régión belül kell maradniuk, amit számos, a 2007-2013-as regionális támogatások iránymutatás-tervezetének 53. pontjában lefektetett feltétel biztosít; ugyanakkor kéri annak tisztázását, hogy a vállalkozásnak egyik jogosult régióból a másik jogosult régióba való áttelepítése szintén sérti-e az egy adott befektetés finanszírozására létrejött támogatás feltételét, vagy csak a befektetés nem jogosult régióba való áttelepítése vonja maga után a meghatározott szankciókat;

31.   üdvözli, hogy az ideiglenes és csökkenő működési támogatást továbbra is engedélyezik a Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjába tartozó régiók számára, feltéve, hogy világosan meghatározott regionális fejlesztési problémák megoldását célozza és arányos; azonban arra sürgeti a Bizottságot, hogy pontosabban definiálja a működési támogatásra való jogosultság feltételeit;

32.   üdvözli annak tényét, hogy a nem degresszív és nem határidős működési támogatást továbbra is engedélyezik a tartós hátránnyal küzdő régiókban;

33.   hiszi, hogy a közlekedéssel kapcsolatos többletköltségeket fedező működési támogatásokat továbbra is engedélyezni kell a legkülső régiók és az alacsony népsűrűségű régiók számára, ha megfelelnek bizonyos, a regionális támogatások iránymutatás-tervezetének 79. pontjában meghatározott objektív feltételeknek, és ha a közbeszerzési eljárás szabályai garantálják az állami támogatásban részesülő cégek tisztességes árképzését; úgyszintén hiszi, hogy a támogatások kiutalását engedélyezni kell az olyan állandó földrajzi hátránnyal küzdő EU régiók fejlődésének ösztönzésére, mint pl. a szigetek vagy a hegyvidéki térségek, mivel ez elősegítené az EU jobb integrációját;

34.   javasolja, hogy a működési támogatást bizonyos feltételek teljesülése esetén, az azonosított többletköltségek fényében és a piachoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése céljából szelektív módon engedélyezzék a súlyos és állandósult természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek számára, mint a nagyon alacsony népsűrűségű régiók, az elnéptelenedő régiók és a szigeti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiók; ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy pontosan határozza meg a fent említett régióknak juttatott működési támogatásokra való jogosultság feltételeit;

35.   annak elismerését kéri, hogy a közvetlen közlekedési támogatások a szigeti régiók nagyobb mértékű integrációjához vezethetnek az EN-n belül, és lehetővé teszik számukra, hogy földrajzi helyzetüket előnyükre használják ki az EU-t körülvevő tengereken;

36.   üdvözli, hogy a Bizottság bizonyos, nagyvállalatok nem fizikai jellegű beruházásaihoz nyújtott állami támogatások esetében bevezet egy maximális százalékos határértéket, hogy korlátozza a támogatás teljes beruházáshoz viszonyított maximális értékét;

37.   hangsúlyozza, hogy az általános követelménynek, miszerint egy adott régióban állami támogatással megvalósuló befektetést a régión belül kell tartani, összhangban kell lennie a strukturális alapokra vonatkozó követelményekkel;

38.   tudomásul veszi, hogy a befektetések régiókon belül tartására vonatkozó kötelezettséget általánosságban a befejezése után legalább ötéves időszakban állapították meg; kéri e szabály rugalmas kezelését oly módon, hogy ne akadályozzák meg az öt év alatt lezajló gyors technológiai változás miatt elavulttá vált géppark vagy felszerelés cseréjét magába foglaló innovációt;

39.   sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg a kötelezettségek be nem tartása esetén a támogatások visszafizetésére vonatkozó, az arányosság elvén alapuló közösségi iránymutatást;

40.   úgy véli, hogy a cégek áttelepítését segítő EU támogatások nem nyújtanak semmilyen európai hozzáadott értéket, ezért elkerülendők;

41.   hangsúlyozza, hogy minden gazdasági ágazatot egyenlően kell kezelni és minden vonatkozó jogi eszköz között fenn kell tartani a megfelelő koherenciát;

42.   elvben üdvözli, hogy a Bizottság integrálni kívánja a multiszektorális keretet az új regionális támogatásokról szóló iránymutatásokba anélkül, hogy csökkentené a benne meghatározott támogatásokat;

43.   figyelmeztet arra, hogy a Bizottság javaslata, mely a maximális támogatási arányt a bruttó támogatási szintre alapozza (ellentétben a megelőző időszakkal, amikor a különböző adózási rendszereket a nettó támogatási egyenérték (NGE) képlet segítségével figyelembe vették), növelheti a különbségeket a különböző tagállamok régióiban működő vállalatoknak esetlegesen juttatott támogatások között, figyelmen kívül hagyva a kohéziós kritériumokat;

44.   aggodalommal jegyzi meg, hogy a felső határoknak a maximális támogatások (egy főre jutó GDP) elérése érdekében történő csökkentése, és a kiszámítás eljárásának megváltozása (a nettó támogatás helyett bruttó) a gyakorlatban a támogatások nagyon súlyos csökkentését eredményezi, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a támogatás mint a konvergencia és kohézió eszköze hatékonyan működik-e; ezért felszólítja a Bizottságot arra, hogy a támogatások kezelésének átláthatósága érdekében szolgáljon objektív indoklással az ilyen jellegű változtatás szükségességét illetően;

45.   sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nettó támogatási egyenérték (NGE) képlet használatának lehetőségét a regionális fejlesztésre irányuló állami támogatás tényleges hatásának kiszámítására;

46.   üdvözli a támogatott régiók kisvállalkozásai támogatásának új formáját, illetve az alacsony népsűrűségű régiókat és kis szigeteket célzó konkrét intézkedéseket a kérdéses támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi feltételek vonatkozásában;

47.   üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy kiterjeszti az előzetes bejelentés alóli csoportos mentességet a regionális befektetési támogatások átlátható formáira, és javasolja, hogy a csoportos mentesség felső határainak meghatározása során vegyék figyelembe az inflációt;

48.   hangsúlyozza, hogy a mentességi szabályok között egyértelműen szerepeltetni kell a tagállamok azon lehetőségét, hogy a támogatási projekteket értesítsék, illetve a Bizottság azon lehetőségét, hogy megfelelésüket rugalmasabb feltételrendszer alkalmazásával értékelje annak érdekében, hogy az innovatív megközelítések mellett bármilyen konkrét regionális vagy ágazati jellemzőt is figyelembe vehessen;

49.   elvárja, hogy a Bizottság fogalmazzon meg egyszerű és átlátható szabályokat a csoportos mentességekre, de egyúttal vezessen be egy megfelelő ellenőrző mechanizmust a csoportos mentességekkel való visszaélések megelőzésére;

50.   felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy emelhető-e a jelenleg 100 000 euróban megállapított de minimis küszöbérték, ami a KKV-k és új vállalkozások számára könnyebbséget és a bürokrácia csökkenését jelentené;

51.   rámutat, hogy a nemzeti állami támogatás a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót előmozdító fontos pénzügyi eszköz, és ezért azt a nemzeti referencia keretprogramba kell foglalni, illetve a többéves nemzeti program részeként jóvá kell hagyni;

52.   értékeli a Bizottság azon szándékát, hogy növeli a regionális állami támogatás átláthatóságát a kibővített EU-ban, és támogatja, hogy minden érdekelt fél könnyen férjen hozzá az EU összes hatályos regionális támogatási programjának teljes szövegéhez;

53.   kéri, hogy a strukturális alapokkal összefüggő, az állami támogatásról szóló alapszabályok kerüljenek bele az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletbe;

54.   köszönetet mond a Bizottságnak azért, hogy figyelembe vette a Parlament megfontolásait a konzultációs időszakban, ami az ezen állásfoglalásban hivatkozott regionális támogatások iránymutatás-tervezetének kidolgozásához vezetett;

55.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(1) HL C 104. E, 2004.4.30., 1000. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0083, (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0277.