Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az egyes üvegházhatású fluorozott gázokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (16056/5/2004 – C6-0221/2005 – 2003/0189A(COD))

P6_TA(2005)0400 A6-0301/2005

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16056/5/2004 – C6-0221/2005)(1),

–   tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatról (COM(2003)0492)(2), az első olvasat során elfogadott álláspontjára(3),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0301/2005),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2005. október 26-án került elfogadásra az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, valamint e rendelet 7., 8. és 9. cikke tekintetében annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(5),

mivel:

(1)  A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program(6) az éghajlatváltozást kiemelt intézkedési területnek tekinti. A program elismeri, hogy a Közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2008-tól 2012-ig tartó időszakban 8%-kal csökkenti az 1990. évi szinthez képest, hosszabb távon pedig az üvegházhatású gázok világviszonylatban történő kibocsátásának körülbelül 70%-os csökkentésére lesz szükség az 1990. évi szinthez képest.

(2)  Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének ‐ amelyet az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozat(7) hagyott jóvá ‐ végső célkitűzése, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben olyan szinten stabilizálódjon, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes antropogén zavarait.

(3)  Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozat(8) arra kötelezi a Közösséget és tagállamait, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázok összesített, antropogén kibocsátását a 2008-tól 2012-ig tartó időszakban 8%-kal csökkentsék az 1990. évi szinthez képest.

(4)  A 2002/358/EK határozat II. melléklete meghatározza az egyes tagállamok kibocsátáscsökkentésre vonatkozó különböző céljait. Ezért a tagállamoknak egyéni intézkedéseket kell hozniuk. Az egyes tagállamoknak ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghozzák, illetve fenntartsák a saját nemzeti kibocsátáscsökkentési céljaik eléréséhez szükséges megfelelő intézkedéseket.

(5)  A Kiotói Jegyzőkönyv és az e rendelet által szabályozott fluortartalmú üvegházhatású gázok olyan erős üvegházhatású gázok, amelyek közül néhány 23 900-szor károsabb, mint a CO2, illetve 50 000 évig is megmarad a légkörben.

(6)  A hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv(9), a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv(10), az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) sérelme nélkül rendelkezni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzéséről és minimalizálásáról.

(7)  E rendelet elsődleges célja a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a környezet védelme. A jogalap tehát a Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése.

(8)  Mindazonáltal a Szerződés 95. cikke alapján indokolt közösségi szintű intézkedéseket hozni a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználásáról, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és készülékek forgalomba hozatalára és címkézésére vonatkozó követelmények összehangolásáról. A fluortartalmú üvegházhatású gázok bizonyos alkalmazásaira vonatkozó forgalomba hozatali és felhasználási korlátozások akkor tekinthetők indokoltnak, ha lehetséges alternatívák állnak rendelkezésre, valamint a visszaszorítás és a visszanyerés javítása nem oldható meg. Figyelembe kell venni továbbá néhány ipari ágazat önkéntes kezdeményezését és azt a tényt, hogy az alternatívák kidolgozása továbbra is folyamatban van.

(9)  E rendelet alkalmazásának és végrehajtásának az alternatív technológiák folyamatos fejlesztése, illetve a már létező, környezetbarátabb technológiákra való áttérés ösztönzésével elő kell mozdítania a technológiai fejlődést.

(10)  E rendelet nem gátolhatja a tagállamokat szigorúbb védintézkedések fenntartásában vagy bevezetésében. A tagállamok között az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok korlátozására bevezetett gyakorlatban mutatkozó különbségek szükségessé teszik, hogy a tagállamoknak erre lehetőségük legyen. Ez a Szerződés azon rendelkezéseinek teljesítéséhez szükséges, amelyek magas szintű védelmet írnak elő a környezetpolitika területén a 174. cikk (2) bekezdésében és a 95. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint annak biztosításához is, hogy a tagállamok lehetőséget kapjanak a fluortartalmú üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó terveik végrehajtására a Kiotói Jegyzőkönyvvel összhangban.

(11)  A II. mellékletben felsorolt, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések forgalomba hozatala hátráltatja a Közösség és tagállamai éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit és kötelezettségvállalásait, ezért korlátozni kell e termékek és berendezések forgalomba hozatalát. Ugyanez vonatkozhat a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó más termékekre és berendezésekre is, ezért a környezeti előnyök, a műszaki megvalósíthatóság és a költséghatékonyság figyelembevételével meg kell vizsgálni a II. melléklet kiegészítésének szükségességét.

(12)   Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményéből, a Kiotói Jegyzőkönyvből és a 2002/358/EK határozatból fakadó közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében, a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló …-i 2005/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(13) és e rendeletet, amelyek egyaránt hozzájárulnak a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzéséhez és minimalizálásához, egyidejűleg elfogadni és kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(13)  Rendelkezni kell az e rendeletben foglalt rendelkezések ellenőrzéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról.

(14)  A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(15)  Ez a rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat, és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

(16)  Mivel e rendelet céljait ‐ nevezetesen bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok visszaszorítását és az azokról való jelentést, valamint a bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések felhasználásának és forgalomba hozatalának ellenőrzését ‐ a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és e rendelet terjedelme és hatása miatt e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(17)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(14) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgyi hatály

E rendelet célja a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése és csökkentése. E rendeletet az említett jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokra kell alkalmazni. E rendelet I. melléklete tartalmazza azon fluortartalmú üvegházhatású gázok listáját, amelyekre e rendelet jelenleg vonatkozik, globális felmelegedési potenciáljukkal együtt. A Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdése által előírt, és a Közösség és tagállamai által elfogadott felülvizsgálatok fényében az I. melléklet felülvizsgálható és ezt követően szükség esetén naprakésszé tehető.

Ez a rendelet nem gátolja a tagállamokat szigorúbb védintézkedések fenntartásában vagy bevezetésében.

Ez a rendelet foglalkozik az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszaszorításával, felhasználásával, visszanyerésével és megsemmisítésével; az ezen gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkézésével és ártalmatlanításával; az ezen gázokkal kapcsolatos információk jelentésével; a 8. cikkben említett felhasználási módok ellenőrzésével és a 9. cikkben, valamint a II. mellékletben említett termékek és berendezések forgalomba hozatalának tilalmával; valamint az e rendelet által szabályozott tevékenységekben közreműködő személyzet és vállalatok képzésével és képesítési rendjével.

Ezt a rendeletet a 75/442/EGK, a 96/61/EK, a 2000/53/EK és a 2002/96/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

3. cikk

Visszaszorítás

(1)  Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezések, hűtőkörök, valamint tűzvédelmi rendszerek, mint helyhez kötött alkalmazások üzemeltetői kötelesek minden olyan intézkedést meghozni, amely műszakilag kivitelezhető és nem jár aránytalanul magas költséggel, és ezáltal:

(2)  Az (1) bekezdésben említett alkalmazások üzemeltetői kötelesek biztosítani, hogy ezen alkalmazásoknál a szivárgást olyan képesítéssel rendelkező személyzet ellenőrizze, aki megfelel az 5. cikk követelményeinek ‐ a következő ütemezés szerint:

A szivárgás megjavítása után számított egy hónapon belül az alkalmazásokat szivárgási szempontból ellenőrizni kell annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a javítás eredményes volt-e.

E bekezdés alkalmazásában "a szivárgási szempontból ellenőrizni" kifejezés azt jelenti, hogy a berendezést vagy rendszert szivárgás szempontjából vizsgálják meg közvetlen mérési módszerek alkalmazásával a rendszer azon részeire összpontosítva, ahol valószínűsíthető a szivárgás, illetve közvetett mérési módszerek alkalmazásával a rendszerben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére összpontosítva.

(3)  Az (1) bekezdésben említett olyan alkalmazások üzemeltetői, amelyek 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak, kötelesek szivárgásészlelő rendszereket beszerelni. E szivárgásészlelő rendszereket legalább tizenkét havonta meg kell vizsgálni megfelelő működésük biztosítása érdekében. A ...(19) előtt felszerelt tűzvédelmi rendszerek esetében szivárgásészlelő rendszereket kell beszerelni ...(20)*, amennyiben a biztonságot és a biztosítást nem veszélyeztetik.

(4)  Ahol szabályszerűen működő, megfelelő szivárgásészlelő rendszer üzemel, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelező ellenőrzés gyakorisága megfeleződik.

(5)  Olyan tűzvédelmi rendszerek esetében, amelyekre az ISO 14520 szabvány szerinti vizsgálati rendet működtetnek, ezek az ellenőrzések az e rendelet által előírt kötelezettségek teljesítésére is szolgálhatnak, amennyiben az ilyen vizsgálatok gyakorisága legalább annak megfelel.

(6)  Az (1) bekezdésben említett, 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazások üzemeltetőinek nyilvántartást kell vezetniük a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségéről és típusáról, minden hozzáadott mennyiségről, valamint a szervizelés, karbantartás és végleges ártalmatlanítás során visszanyert mennyiségről. Egyéb releváns információkról is nyilvántartást kell vezetniük, beleértve a szervizelést vagy karbantartást végző vállalat vagy személy adatait, valamint a (2), (3) és (4) bekezdés értelmében végzett ellenőrzések időpontját és eredményét is. A nyilvántartásokat kérelem alapján az illetékes hatóság és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

7)   …-ig(21) a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban megállapítja az általános szivárgásellenőrzési követelményeket az e cikk (1) bekezdésben említett minden egyes alkalmazásra nézve.

4. cikk

Visszanyerés

(1)  A következő típusú helyhez kötött berendezések üzemeltetői felelősek az 5. cikk követelményeinek megfelelő minősített személyzet által végrehajtott, a fluortartalmú üvegházhatású gázok újrahasznosítását, regenerálását vagy megsemmisítését biztosító megfelelő visszanyerését szolgáló intézkedések meghozataláért:

(2)  Amennyiben az utántölthető vagy nem utántölthető, fluortartalmú üvegházhatású gáz tárolására szolgáló tartály elhasználódott, a tartályt szállítási vagy tárolási célra használó személy felelős a tartály által tartalmazott maradék gázok megfelelő visszanyerését szolgáló intézkedések meghozataláért, újrahasznosításuk, regenerálásuk vagy ártalmatlanításuk biztosítása érdekében.

(3)  Az egyéb termékekben és berendezésekben ‐ beleértve a mobil berendezéseket, a katonai műveleteket szolgáló mobil berendezések kivételével ‐ lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, olyan mértékben, amely műszakilag kivitelezhető, és nem jár aránytalanul magas költségekkel, megfelelően képesített személyzettel kell visszanyerni az újrafelhasználásuk, regenerálásuk, vagy megsemmisítésük biztosítása érdekében.

(4)  A tagállamok megkönnyítik az újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázok határokon átnyúló, megsemmisítés vagy regenerálás céljából történő szállítását az Európai Unión belül azáltal, hogy a rendeltetési tagállam illetékes hatóságai számára lehetővé teszik azon létesítmények előzetes jóváhagyását, amelyek a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését végzik. Az előzetes jóváhagyás lehet időben korlátozott, és a tagállami illetékes hatóságok azt bármikor visszavonhatják.

(5)  Az (1)–(3) bekezdés szerinti, a fluortartalmú üvegházhatású gázok újrahasznosítását, regenerálását vagy megsemmisítését szolgáló visszanyerést a berendezés végleges ártalmatlanítása előtt, és ‐ adott esetben ‐ a szervizelés és karbantartás során kell elvégezni.

5. cikk

Képzés és képesítés

(1)  A Bizottság … -ig(22), a tagállamoktól kapott információk alapján és az érintett ágazatokkal konzultálva, a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítja az e rendelet által érintett berendezések telepítésében vagy fenntartásában, valamint a 3. és 4. cikkben szabályozott tevékenységekhez használt berendezések szervizelésében vagy ellenőrzésében közreműködő vállalatokra és a teljes érintett személyzetre vonatkozó képzési programokra és képesítésre érvényes minimumkövetelményeket és kölcsönös elismerési feltételeket.

(2)  A tagállamok …-ig(23) megállapítják és kiigazítják saját képzési és képesítési követelményeiket az (1) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot képzési és képesítési programjaikról. A tagállamok elismerik a másik tagállamban kiállított bizonyítványokat, és nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot a másik tagállamban kiállított bizonyítvánnyal kapcsolatos indokok alapján.

(3)  Az érintett alkalmazás üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az érintett személyzet rendelkezzen a (2) bekezdésben említett szükséges képesítéssel, amely magában foglalja az alkalmazandó rendelkezések és szabványok megfelelő ismeretét, valamint a kibocsátás megelőzéséhez, a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyeréséhez és a vonatkozó típusú és méretű berendezések biztonságos kezeléséhez szükséges szakértelmet.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy …-ig(24)* a 3. és 4. cikkben szabályozott tevékenységek végzésében közreműködő vállalatok csak akkor vehessenek át fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó szállítmányt, amennyiben az érintett személyzetük rendelkezik az e cikk (2) bekezdésében említett képesítéssel.

(5)  A Bizottság …-ig(25)**, a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően megállapítja az e cikk (2) bekezdésben említett tájékoztatás formáját.

6. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

(1)  Az e rendelet hatálybalépését követő első naptári évtől kezdődően minden év március 31-ig valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal foglalkozó gyártó, importőr és exportőr köteles jelentésben közölni a Bizottsággal az előző naptári évre vonatkozóan a következő adatokat, azoknak az érintett tagállam illetékes hatóságának történő megküldésével egyidejűleg:

a)  Minden gyártónak, aki évente több, mint egy tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt állít elő, közölnie kell:

b)  Minden importőrnek, aki évente több, mint egy tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt importál ‐ ideértve azokat a gyártókat, akik importálnak is ‐, közölnie kell:

c)  Minden exportőr, aki évente több, mint egy tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt exportál – ideértve azokat gyártókat, akik exportálnak is –, közölnie kell:

A 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett helyhez kötött alkalmazások tulajdonosai kötelesek beszerezni egy nyilvántartási számot a megfelelő illetékes hatóságtól minden egyes telepített rendszerre.

(2)  Az illetékes hatóságok kétévente megvizsgálják a 3. cikk (6) bekezdésében említett nyilvántartások reprezentatív mintáját a 3. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjában megjelölt kategóriák mindegyikében, és a becsült kibocsátásról jelentést tesznek a Bizottságnak.

(3)  A Bizottság …-ig(26), a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett jelentések formáját.

(4)  A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz a részére átadott információk bizalmas kezelése érdekében.

(5)  A tagállamok az ― e rendeletben említett ― érintett ágazatok számára a kibocsátási adatok lehetőség szerinti megszerzésének céljából jelentéstételi rendszereket állapítanak meg.

7. cikk

Címkézés

(1)  A 67/548/EGK tanácsi irányelv(27) és az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(28) veszélyes anyagok és készítmények címkézésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a (2) bekezdésben felsorolt, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések csak akkor hozhatók forgalomba, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok kémiai elnevezését az elfogadott ipari nomenklatúrát alkalmazó címkével tüntetik fel. A címkének egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra, hogy a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz – megjelölve azok globális felmelegedési potenciálját –, és ezeket az adatokat egyértelműen és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a terméken vagy berendezésen. A címkét a termék vagy berendezés külső elülső vagy fenti részén látható módon kell elhelyezni úgy, hogy az jól látható legyen és semmi ne fedje el. Ha e címke nem a fluortartalmú üvegházhatású gázok töltésére vagy visszanyerésére létesített szervizállomások mellett, vagy a termék illetve berendezés azon részén található, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazza, e helyen vagy részen egy második címkét kell elhelyezni. A hermetikusan zárt rendszereket ennek megfelelően kell címkézni.

(2)  Az (1) bekezdést a következő típusú termékekre és berendezésekre kell alkalmazni:

(3)  A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően megállapítja a használandó címke formáját.

8. cikk

A felhasználás ellenőrzése

1)   2008. január 1-jétől tilos a kén-hexafluorid és készítményeinek felhasználása a magnézium öntésben, kivéve ha a felhasznált kén-hexafluorid mennyisége kevesebb, mint évi 850 kg.

2)   …-tól(29) tilos a kén-hexafluorid és készítményeinek felhasználása a jármű-gumiabroncsok töltésére.

9. cikk

Forgalomba hozatal

(1)  A II. mellékletben foglaltak szerint tilos azon termékek és berendezések forgalomba hozatala, amelyek az e mellékletben szereplő fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzák, illetve amelyek működése e gázokon alapul.

(2)  Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azon termékek és berendezések esetében, amelyeket bizonyítottan a vonatkozó forgalomba hozatali tilalom hatálybalépésének időpontja előtt gyártottak.

10. cikk

Nyilvántartás

(1)  A Bizottság a 13. cikkben említett bizottság segítségével biztosítja, hogy ...-ig(30)* létrejöjjön egy nyilvántartás, amely információkat tartalmaz az üvegházhatást okozó fluortartalmú gázokat tartalmazó, vagy ezen gázok alapján működő termékekre és berendezésekre vonatkozó, az egyes tagállamokban fennálló, illetve javasolt forgalomba hozatali korlátozásokról.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen forgalomba hozatali korlátozásokra vonatkozó valamennyi információról a Bizottság értesítést kapjon a Szerződés 176. cikkében foglaltak szerint annak érdekében, hogy a nyilvántartás megfelelhessen azon funkciónak, hogy egységes hivatkozási alapot jelentsen az e rendelet 9. cikke szerinti tagállami követelmények számára. A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítja az értesítéshez használandó formanyomtatványt.

(3)  A nyilvántartásban található információkat könnyen hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára egy egységes dokumentumban, amely ismerteti az egyes tagállamokban fennálló forgalomba hozatali korlátozásokat.

11. cikk

Felülvizsgálat

(1)  A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvben(31) említett gépjárművekbe szerelt rendszerektől eltérő légkondicionáló rendszerekben és a közlekedési eszközökben található hűtőrendszerekben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok visszaszorítása vagy helyettesítése terén elért haladás alapján a Bizottság e rendeletet felülvizsgálja, és erről legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést tesz közzé. A Bizottság 2008. december 31-ig jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a 3. cikk rendelkezéseinek a ‐ a 70/156/EGK irányelvben említett gépjárművekbe szerelt rendszerektől eltérő ‐ légkondicionáló rendszerekre és a közlekedési eszközökben található hűtőrendszerekre való alkalmazása céljából is.

(2)  A Bizottság e rendelet alkalmazásának tapasztalatai alapján …-ig(32) jelentést tesz közzé. A jelentés különösen a következőkre tér ki:

(3)  A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára.

12. cikk

Alternatív megoldások előmozdítása

(1)  A tagállamok a Szerződés, és különösen annak 87. cikke sérelme nélkül előmozdítják azon berendezések forgalomba hozatalát, amelyek a nagy globális felmelegedést okozó képességgel rendelkező gázokkal szembeni alternatívákat alkalmaznak, figyelembe véve azokat az energiahatékonysági előnyöket, amelyeket egyes gázok bizonyos alkalmazásokban – így például szigetelés esetén – nyújtanak. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amely az e rendelet 9. cikkéből származókon túl bármilyen további tilalmat vezet be.

(2)  Az (1) bekezdés a következő típusú termékekre és berendezésekre alkalmazandó:

13. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottság munkáját a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében szereplő határidő három hónap.

(3)  A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

14. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)  A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb …-ig(33) tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet tizenkét hónappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

1. rész

A 2. cikk 1. pontjában hivatkozott fluortartalmú üvegházhatású gázok

2. rész

A készítmények globális felmelegedési potenciáljára (GWP) vonatkozó számítási módszer

A készítmény teljes GWP-je az egyes anyagok GWP-jükkel szorzott súlyarányai összegének súlyozott átlaga.

Σ (X anyag % * GWP) + (Y anyag % * GWP) + …..(N anyag % * GWP)

ahol a % a +/- 1%-os tűréshatárral megengedett súly szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 23%-ban HFC-32-t, 25%-ban HFC-125-öt és 52%-ban HFC-134a-t tartalmazó képzelt gázelegyre alkalmazva:

Σ (23% * 550) + (25% * 3400) + (52% * 1300)

⇒ Teljes GWP = 1 652,5

II.MELLÉKLET

Forgalomba hozatali tilalmak a 9. cikk szerint

(1) HL C 183. E, 2005.7.26., 1. o. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) HL C 103. E, 2004.4.29., 600. o. (4) HL C 108., 2004.4.30., 62. o. (5) Az Európai Parlament 2004. március 31-i álláspontja (HL C 103. E, 2004.4.29., 600. o.), a Tanács 2005. június 21-i közös álláspontja (HL C 183. E, 2005.7.26., 1. o.) és az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja. (6) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.). (7) HL L 33., 1994.2.7., 11. o. (8) HL L 130., 2002.5.15., 1. o. (9) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (OJ L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. (10) HL L 257., 1996.10.10. 26., o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv. (11) HL L 269., 2000.10.21., 34. o. A 2002/525/EK bizottsági irányelvvel (HL L 170., 2002.6.29., 81. o.) módosított irányelv. (12) HL L 37., 2003.2.13., 24. o. A 2003/108/EK irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.) módosított irányelv. (13) * HL L … (14) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (15) HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 2077/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 359., 2004.12.4., 28. o.) módosított rendelet. (16) IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (http://www.ipcc.ch/pub/reports.htm). (17) A készítményekben lévő nem fluortartalmú üvegházhatású gázok GWP-jének kiszámításához az IPCC első értékelésében közzétett értékeket kell alkalmazni, lásd: Climate Change, the IPCC Scientific Assessment, J.T. Houghton, G.J. Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge (UK) 1990. (18) Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. december 7-i 76/769/EGK irányelv tizenharmadik módosításáról szóló 94/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 331., 1994.12.21., 7. o.). (19) * E rendelet hatálybalépésének időpontja. (20) ** E rendelet hatálybalépését követő három éven belül. (21) * E rendelet hatálybalépésének időpontja. (22) * E rendelet hatálybalépésének időpontja. (23) * E rendelet hatálybalépését követő egy éven belül. (24) ** E rendelet hatálybalépését követő két éven belül. (25) *** E rendelet hatálybalépésének időpontja. (26) * E rendelet hatálybalépésének időpontja. (27) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (HL 196., 1967.8.16., 1. o.). A legutóbb a 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv. (28) A tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 200., 1999.7.30., 1. o.). A legutóbb a 2004/66/EK tanácsi irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv. (29) * E rendelet hatálybalépésének időpontja. (30) ** E rendelet hatálybalépését követő egy éven belül. (31) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/104/EK bizottsági irányelvvel (HL L 337., 2004.11.13., 13. o.) módosított irányelv. (32) * Az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő négy éven belül. (33) * E rendelet hatálybalépésének időpontját követő egy éven belül.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (16182/4/2004 – C6-0222/2005 – 2003/189B(COD))

P6_TA(2005)0401 A6-0294/2005

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16182/4/2004 – C6-0222/2005)(1),

–   tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatról (COM(2003)0492)(2), az első olvasat során elfogadott álláspontjára(3),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0294/2005),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2005. október 26-án került elfogadásra a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(5),

mivel:

(1)  A belső piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, ahol biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, és ahol ebből a célból érvényben van a gépjárművek közösségi típusjóváhagyási rendszere. A gépjárművek légkondicionáló rendszerekre vonatkozó típusjóváhagyásának műszaki követelményeit össze kell hangolni azért, hogy elkerülhető legyen a tagállamonként eltérő követelmények elfogadása, és hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése.

(2)  Egyre több tagállam kívánja szabályozni a légkondicionáló rendszerek gépjárművekben való használatát az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozat(6) következtében. A határozat arra kötelezi a Közösséget és tagállamait, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok összesített, antropogén kibocsátását a 2008–tól 2012-ig tartó időszakban 8%-kal csökkentsék az 1990. évi szinthez képest. Ha ezeket a kötelezettségeket összehangolás nélkül teljesítik, az azzal a veszéllyel jár, hogy akadályozhatja a gépjárművek Közösségen belüli szabad mozgását. Ezért indokolt megállapítani azokat a követelményeket, amelyeknek a gépjárművekbe szerelt légkondicionáló rendszerek meg kell, hogy feleljenek ahhoz, hogy forgalomba hozhatók legyenek, valamint indokolt egy adott időponttól betiltani az olyan légkondicionáló rendszereket, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak.

(3)  Növekvő aggodalomra ad okot az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása miatt az 1300-as globális felmelegedési potenciálú 134a jelű részlegesen fluorozott szénhidrogén (HFC-134a) gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátása. A közeljövőben várhatóan gazdaságos és biztonságos alternatívák fognak rendelkezésre állni a HFC-134a helyettesítésére. Meg kell vizsgálni, hogy ‐ tekintettel az ilyen rendszerekben a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának lehetséges visszaszorítása és e gázok helyettesítése terén elért fejlődésre ‐ szükséges-e ezen irányelv kiterjesztése más gépjármű-kategóriákra is, valamint azt, hogy szükséges-e az említett gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó rendelkezéseket módosítani a műszaki és tudományos fejlődés és az ipari terméktervezés időütemezéséből fakadó igények alapján.

(4)  Annak érdekében, hogy az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó tilalom hatékony legyen, korlátozni kell annak a lehetőségét, hogy a gépjárművekbe utólag szerelhessenek be olyan légkondicionáló rendszereket, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciálú fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, valamint meg kell tiltani a légkondicionáló rendszerek ilyen gázokkal való feltöltését.

(5)  Bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásainak korlátozásához hatáértékeket kell megállapítani a szivárgási veszteség nagyságára és eljárásokat kell kidolgozni a gépjárművekbe szerelt olyan légkondicionáló rendszerek szivárgásának vizsgálatára, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak.

(6)  Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményéből, a Kiotói Jegyzőkönyvből és a 2002/358/EK határozatból fakadó közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében, az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(7) és ezt az irányelvet, amelyek egyaránt hozzájárulnak a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, egyidejűleg kell elfogadni és kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)  Minden járműgyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a beépített légkondicionáló rendszerekkel és az azokban használt gázokkal kapcsolatos valamennyi műszaki információt. Olyan légkondicionáló rendszerek esetében, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, a gyártónak rendelkezésre kell bocsátania a rendszerek szivárgási veszteségének nagyságára vonatkozó adatokat is.

(8)  Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(8) összhangban kell elfogadni.

(9)  Ez az irányelv egyike a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvben(9) meghatározott EK típusjóváhagyási eljárás külön irányelveinek. Ennek következtében a 70/156/EGK irányelvet megfelelően módosítani kell.

(10)  Mivel ezen irányelv céljait ‐ nevezetesen a gépjárművekbe szerelt légkondicionáló rendszerekben található meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának ellenőrzését, és az olyan légkondicionáló rendszerek betiltását egy adott időponttól kezdődően, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak ‐ a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezen irányelv terjedelme és hatása miatt e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11)  A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás(10) 34. bekezdésével összhangban a tagállamokat ösztönözik arra, hogy a maguk, illetve a Közösség érdekében készítsenek táblázatokat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a járművek EK-típusjóváhagyásának, illetve nemzeti típusjóváhagyásának követelményeit a járművekbe szerelt légkondicionáló rendszerek kibocsátása és biztonságos működése tekintetében. Megállapítja továbbá az ezen rendszerek utólagos beszerelésére és újratöltésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. cikk

Tárgyi hatály

Ez az irányelv a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott M1 és N1 kategóriájú gépjárművekre alkalmazandó. Ezen irányelv alkalmazásában az N1 kategóriájú járműnek csak azok az I. osztályba tartozó járművek minősülnek, amelyek leírását a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv(11) I. melléklete 5.3.1.4. pontjának – a 98/69/EK tanácsi irányelv(12) által beillesztett – első táblázata tartalmazza.

3. cikk

Fogalommeghatározások

4. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)  A tagállamok a légkondicionáló rendszer kibocsátása tekintetében kizárólag azon járműtípusokra adják meg – esettől függően – az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást, amelyek az ezen irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.

(2)  A 70/156/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti teljes jármű-típusjóváhagyás megadása céljából a tagállamok biztosítják, hogy a gyártók információt nyújtsanak az új gépjárművekbe beépített légkondicionáló rendszerekhez használt hűtőközeg fajtájáról.

(3)  Azon járművek típusjóváhagyása céljából, amelyek légkondicionáló rendszereit úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, a tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően ezen gázok szivárgási veszteségének megengedett nagysága ne haladja meg az 5. cikkben megállapított, maximálisan megengedhető határértékeket.

5. cikk

Típusjóváhagyás

(1)  A szivárgási veszteség összehangolt vizsgálatának bevezetésétől számított hat hónappal kezdődő hatállyal, a légkondicionáló rendszerek kibocsátásával kapcsolatos indokok alapján a tagállamok:

(2)  Attól függően, hogy melyik a későbbi időpont, a szivárgási veszteség összehangolt vizsgálatának bevezetésétől számított 12 hónappal vagy 2007. január 1-jével kezdődő hatállyal a tagállamok nem adnak ki EK-típusjóváhagyást, illetve nemzeti jóváhagyást azon járműtípusokra vonatkozóan, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, kivéve ha egypárologtatós rendszerben a fluortartalmú üvegházhatású gázok éves szinten számított szivárgási vesztesége nem haladja meg a 40 grammot, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 grammot.

(3)  Attól függően, hogy melyik a későbbi időpont, a szivárgási veszteség összehangolt vizsgálatának bevezetésétől számított 24 hónappal vagy 2008. január 1-jével kezdődő hatállyal, azon új járművek vonatkozásában, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon – kivéve, ha egypárologtatós rendszerben a fluortartalmú üvegházhatású gázok éves szinten számított szivárgási vesztesége nem haladja meg 40 grammot, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 grammot – a tagállamok:

4)   2011. január 1-jével kezdődő hatállyal, azon járműtípusra vonatkozóan, amelynek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a tagállamok nem adják meg az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást.

5)   2017. január 1-jével kezdődő hatállyal, azon új járművek tekintetében, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a tagállamok:

(6)  A tagállamok azonnali hatállyal ösztönözhetik olyan légkondicionáló rendszerek beszerelését, amelyek hatékony és alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázt – például CO2-t – használnak. Amennyiben a tagállamok fiskális vagy egyéb ösztönző intézkedéseket vezetnek be alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező rendszerek beszerelésének támogatására, ezekről az intézkedésekről értesítik a Bizottságot.

6. cikk

Utólagos beszerelés és újratöltés

1)   2011. január 1-ével kezdődő hatállyal azon légkondicionáló rendszerek, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, nem szerelhetők be utólag olyan járművekbe, amelyek típusjóváhagyása ezen időpontot követően történik. 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal ilyen légkondicionáló rendszer nem szerelhető be utólag semmilyen járműbe.

2)   150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen olyan jármű légkondicionáló rendszerébe sem, amelynek típusjóváhagyása 2011. január 1-jén vagy azt követően történik. 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal, 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen jármű légkondicionáló rendszerébe sem – kivéve azon légkondicionáló rendszerek újratöltését, amelyek ilyen gázokat tartalmaznak és amelyeknek a járművekbe szerelése még a fenti időpont előtt történt.

(3)  Amennyiben a rendszerből a normálistól eltérő mértékű hűtőközeg kiszivárgott, a légkondicionáló rendszerek szervizelésére és javítására szakosodott szolgáltatók nem tölthetik újra e berendezéseket fluortartalmú üvegházhatású gázokkal addig, amíg a szükséges javítás be nem fejeződik.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)  A Bizottság …-ig(16) elfogadja a 4. és 5. cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, így különösen:

(2)  A Bizottság az intézkedéseket a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el.

(3)  A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi ezeket az intézkedéseket.

(4)  A (2) bekezdésben említett eljárást kell alkalmazni adott esetben az alábbiak elfogadására:

8. cikk

Felülvizsgálat

(1)  A gépjárművekbe szerelt légkondicionáló rendszerekből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának lehetséges visszaszorítása vagy az ilyen gázok helyettesítése tekintetében történt előrelépés alapján a Bizottság megvizsgálja,

(2)  Amennyiben egy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz, amelyre a 3. cikk 8. pontjában említett IPCC-jelentés még nem terjed ki, bekerül az IPCC egy jövőbeli jelentésébe, a Bizottság megvizsgálja, hogy indokolt-e ezen irányelv módosítása az adott gáz felvétele érdekében. Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli, úgy a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően:

9. cikk

A 70/156/EGK irányelv módosítása

A 70/156/EGK irányelv ezen irányelv mellékletének 1. részével összhangban módosul.

10. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)  A tagállamok …-ig(18) elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket …-től(19)* alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

1. rész

A 70/156/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A IV. melléklet I. része egy új, [61.] számú tétellel, valamint egy lábjegyzettel egészül ki a következőképpen:

(8) Kizárólag azon N1 kategóriájú, I. osztályú járművek vonatkozásában, amelyek leírását 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának – a 98/69/EK irányelv által beillesztett – első táblázata tartalmazza.

2.  A XI. melléklet a következőképpen módosul:

a)  Az 1. függelék egy új, [61.] számú tétellel egészül ki a következőképpen:

b)  Az 2. függelék egy új, [61.] számú tétellel egészül ki a következőképpen:

c)  A 3. függelék egy új, [61] számú tétellel egészül ki a következőképpen:

d)  A "betűjelzések jelentése" című rész a következő betűjelzéssel egészül ki:

W Kizárólag azon N1 kategóriájú, I. osztályú járművek vonatkozásában, amelyek leírását 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának – a 98/69/EK irányelv által beillesztett – első táblázata tartalmazza.

2. rész

A készítmények globális felmelegedési potenciáljára (GWP) vonatkozó számítási módszer

A készítmény teljes GWP-je az egyes anyagok GWP-jükkel szorzott súlyarányai összegének súlyozott átlaga.

Σ (X anyag % * GWP) + (Y anyag % * GWP) + …..(N anyag % * GWP)

ahol a % a +/- 1%-os tűréshatárral megengedett súly szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 23%-ban HFC-32-t, 25%-ban HFC-125-öt és 52%-ban HFC-134a-t tartalmazó képzelt gázelegyre alkalmazva

Σ (23% * 550) + (25% * 3400) + (52% * 1300)

⇒ Teljes GWP = 1 652,5

(1) HL C 183. E, 2005.7.26., 17. o. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) HL C 103. E, 2004.4.29., 600. o. (4) HL C 108., 2004.4.30., 62. o. (5) Az Európai Parlament 2004. március 31-i álláspontja (HL C 103. E, 2004.4.29., 600. o.), a Tanács 2005. június 21-i közös álláspontja (HL C 183. E, 2005.7.26., 17. o.) és az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja. (6) HL L 130., 2002.5.15., 1. o. (7) * HL L (8) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (9) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2005/49/EK bizottsági irányelvvel (HL L 194., 2005.7.26., 12. o.) módosított irányelv. (10) HL C 321., 2003.12.31., 1. o. (11) HL L 76., 1970.4.6., 1. o. A legutóbb a 2003/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 2003.8.15., 29. o.) módosított irányelv. (12) HL L 350., 1998.12.28., 1. o. (13) HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 2077/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 359., 2004.12.4., 28. o.) módosított rendelet. (14) IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (http://www.ipcc.ch/pub/reports.htm). (15) A készítményekben lévő nem fluortartalmú üvegházhatású gázok GWP-számításához az IPCC első értékelésében közzétett értékeket kell alkalmazni, lásd: Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T. Houghton, G.J. Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge (UK) 1990. (16) * Az ezen irányelv hatálybalépését követő egy éven belül. (17) * Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt éven belül. (18) * Ezen irányelv hatálybalépését követően legkésőbb 18 hónappal. (19) ** Az ezen irányelv hatálybalépését követő 18 hónap és egy nap.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/14/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2005)0370 – C6–0250/2005 – 2005/0149(COD))

P6_TA(2005)0402 A6-0296/2005

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0370)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0250/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság jelentésére (A6–0296/2005),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2005. október 26-án került elfogadásra a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/14/EK irányelv módosításáról szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(4),

mivel:

(1)  A kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(5) felülvizsgálta a Bizottság szolgálatai által létrehozott szakértői csoport, a kültéri berendezések munkacsoportja.

2)   2004. július 8-án kelt jelentésében a kültéri berendezések munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy a 2006. január 3-tól alkalmazandó II. ütemre megállapított kötelező határértékek műszakilag kivitelezhetetlenek. A berendezések forgalomba hozatalát vagy használatba vételét sosem szándékozták pusztán műszaki kivitelezhetőségi szempontok alapján korlátozni.

(3)  Ezért szükséges rendelkezni arról, hogy egyes, a 2000/14/EK irányelv 12. cikkében felsorolt berendezéseket, amelyek 2006. január 3-ig csupán műszaki okok miatt nem fognak megfelelni a II. ütem határértékeinek, forgalomba lehessen hozni és/vagy használatba lehessen venni ez után is.

(4)  A 2000/14/EK irányelv alkalmazásának első öt évében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16. és 20. cikkében előírt kötelezettségek teljesítéséhez több időre van szükség, továbbá szükséges az irányelvet felülvizsgálni a szóban forgó, II. ütemre vonatkozó határértékek esetleges módosítása érdekében. Ezért két évvel meg kell hosszabbítani a 2000/14/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a Bizottságnak az irányelv végrehajtásával és adminisztrációjával kapcsolatos tapasztalatairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentés elkészítésének határidejét.

(5)  A 2000/14/EK irányelv 20. cikke (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács számára jelentést kell készítenie arról, hogy a műszaki fejlődés lehetővé teszi-e és milyen mértékig a fűnyírókra és gyepvágókra/gyepszegélyvágókra vonatkozó határértékek csökkentését. Mivel a 20. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek normatívabb jellegűek, mint a 20. cikk (3) bekezdésében szereplők, valamint a kettős munkavégzés elkerülése érdekében, célszerű ezekkel a berendezésekkel az irányelv 20. cikke (1) bekezdésében előírt általános jelentésben foglalkozni. Következésképpen az irányelv 20. cikke (3) bekezdésében foglalt jelentési kötelezettséget törölni kell.

(6)  Mivel e módosítások célját ‐ vagyis a belső piac folyamatos működésének biztosítását a kültéri berendezéseknél a harmonizált környezeti zajkibocsátási rendelkezések érvényesítése útján ‐ a tagállamok egyedi fellépéssel nem tudják kielégítően megvalósítani, és az terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ezek a módosítások nem lépik túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, hiszen a módosítás hatóköre azokra a berendezésekre korlátozódik, amelyek esetében a II. ütem határértékeinek való megfelelés műszaki okokból jelenleg lehetetlen.

(7)  A jogalkotás tökéletesítéséről szóló intézményközi megállapodás(6) (34) bekezdésének megfelelően ösztönzik a tagállamokat, hogy saját maguk részére és a Közösség érdekében készítsék el és tegyék közzé táblázataikat, amelyek lehetőség szerint szemléltetik ezen irányelv és az átültetési intézkedések közötti megfeleléseket.

(8)  A 2000/14/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/14/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)  A 12. cikkben szereplő táblázat helyébe a következő lép:

(2)  A 20. cikk a következőképpen módosul:

(a)  Az 1. cikk a következőképpen módosul:

az első mondatban a "2005. január 3-nál nem később" helyébe "2007. január 3-nál nem később" lép;

b)   a (3) bekezdést törölni kell.

2. cikk

(1)  A tagállamok legkésőbb 2005. december 31-ig életbe léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal e rendelkezések szövegét.

Ezeket a rendelkezéseket 2006. január 3-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) 2005. október 27-i vélemény. (3) HL C (4) Az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja. (5) HL L 162., 2000.7.3., 1. o. (6) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól és a 2236/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0475 – C6–0086/2004 – 2004/0154(COD))

P6_TA(2005)0403 A6-0283/2005

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0475)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 156. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0086/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6–0283/2005),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   rámutat arra, hogy a 2006. utánra vonatkozó jogalkotási javaslatban szereplő előirányzatok a következő többéves pénzügyi tervről való döntéstől függenek;

4.   felhívja a Bizottságot, hogy amint a következő többéves pénzügyi terv elfogadásra kerül, nyújtson be javaslatot a javasolt rendelet végrehajtásához szükséges pénzügyi referenciaösszeg módosítására, amennyiben szükséges;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2005. október 26-án került elfogadásra a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól és a 2236/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 156. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  Az Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i barcelonai ülésének következtetései kiemelték, hogy az energia- és közlekedési szektorban létesített nagy teherbírású és jól integrált hálózatok az európai belső piac alappillérét képezik, és hogy a meglévő hálózatok optimális kihasználása és a hiányzó szakaszok pótlása kulcsfontosságú a hatékonyság és versenyképesség növelése, a megfelelő minőségi szint garantálása valamint a torlódások csökkentése, és ez által az életképesség hosszú távú fenntartása szempontjából. E célkitűzések az állam- és kormányfők által a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanácson jóváhagyott és a későbbiek során rendszeresen megerősített közös stratégia részét képezik.

(2)  A 2003. december 12-i és 13-i Európai Tanács kezdeményezte a növekedés érdekében történő közösségi fellépést és felszólította a Bizottságot, hogy a jövőben kiadásait az infrastrukturális eszközökre, nevezetesen a transzeurópai hálózatok infrastruktúrájába történő beruházásokra összpontosítsa, melynek prioritást élvező projektjei a belső piaci kohézió erősítésének kulcsfontosságú elemei.

(3)  A hatékony transzeurópai összeköttetések, különösen a határokat átszelő szakaszok megvalósításában tapasztalható késés komolyan veszélyeztetheti az Unió és a periferikus tagállamok illetve régiók versenyképességét, mely utóbbiak emiatt nem tudják vagy nem fogják tudni teljes mértékben élvezni az egységes belső piac előnyeit.

(4)  A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(4) a 884/2004/EK határozat által módosított formájában a transzeurópai közlekedési hálózat (a továbbiakban: TEN) bővítésének költségeit a 2020-ig tartó időszakra 600 milliárd EUR-ra becsülte. Az említett határozat III. melléklete értelmében az ott felsorolt kiemelt projektekhez szükséges beruházások költsége közel 140 milliárd EUR lesz a 2007. és 2013. közötti időszakban.

(5)  A kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről szóló 2005. június 8-i állásfoglalásában(5) az Európai Parlament aláhúzta a közlekedési hálózatoknak az egységes piac végső konszolidációja és a tagjelölt, tagjelöltségre váró és "baráti kör"-béli országokkal való szorosabb kapcsolat szempontjából betöltött stratégiai fontosságát. Kifejezte továbbá azon szándékát, hogy megvizsgálja az olyan innovatív pénzügyi eszközöket, mint például a hitelgaranciák, az európai koncessziók, az európai kölcsönök és a kamatkönnyítési alap.

(6)  E célkitűzések megvalósításában a Tanács és a Parlament egyaránt kiemelt fontosságot tulajdonít a pénzügyi eszközök bővítésének és korszerűsítésének, mégpedig a közösségi finanszírozás szintjének növelése által, felvetve a lehetőséget, hogy egyes esetekben, nevezetesen a határokat átszelő, tranzit funkciót betöltő vagy természeti akadályokat átszelő jellegük miatt kiemelt projektek esetében felemelje a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét.

7)   [A transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások lefektetéséről és a 96/391/EK határozat, valamint az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló] ...-i ..../..../EK európai parlamenti és tanácsi határozat(6) meghatározza e hálózatok bővítésének új célkitűzéseit, cselekvési prioritásait és közös érdekű projektjeit, felsorolva a prioritást élvező projekteket is. A valamennyi tagállam belső piacba történő maradéktalan bekapcsolásához és a szomszédos országokkal való összeköttetések bővítéséhez szükséges beruházások várható nagyságrendje a prioritást élvező projektek esetében a 2013-ig tartó időszakra 28 milliárd EUR lesz. Ez az összeg magába foglal körülbelül 8 milliárd EUR nagyságú, harmadik országokban megvalósítandó beruházást is.

(8)  A 2003. december 12-i és 13-i Európai Tanács emellett felszólította a Bizottságot, hogy további tanulmányokat készítsen egy sajátos közösségi garanciavállalási eszköz létrehozásának szükségszerűségéről, amely alkalmas lenne bizonyos a transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítésével kapcsolatos, utólag jelentkező kockázatok kiküszöbölésére. Ami az energiaszektort illeti, a Tanács felhívta a Bizottságot, hogy a jövőben a támogatások nyújtásakor a növekedés ösztönzése érdekében az infrastruktúrába történő beruházásokat részesítse előnyben.

(9)  A közösségi pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet(7) a 1655/1999/EK rendelet és a 807/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított formájában valódi előrelépést jelent, mert a kiemeltnek minősített projektek esetében engedélyezi magasabb, 20%-ra felemelt támogatási szint alkalmazását(8). E rendelet ugyanakkor adós marad a végrehajtás szabályainak meghatározásával, melyek egyszerűsítésre szorulnának, valamint egy behatárolt forrásokkal rendelkező költségvetési kerettel. A nemzeti magán- és közforrásokat kiegészítő közösségi támogatásnyújtás megnövelése tehát mind a finanszírozás összege mind a támogatás mértéke tekintetében helyénvaló, hogy ezáltal erősíteni lehessen a közösségi pénzalapok kiegyenlítő hatását, ami az előirányzott, prioritást élvező tervek megvalósításának alapfeltétele.

(10)  A transzeurópai hálózatok egyes területeinek – közlekedés, energiaszektor, távközlés –fejlődési irányai és az egyes területek sajátos jellege fényében valamint az egyes programok hatékonyabb irányítása érdekében helyénvaló, hogy különálló rendelet határozza meg a mindezidáig a 2236/95/EK rendelet hatálya alá tartozó különböző területekre vonatkozó szabályokat.

(11)  E rendelet feladata az, hogy kialakítsa a közösségi támogatás a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő nyújtásának általános szabályait meghatározó programot. E program célja, hogy hozzájáruljon a belső piac erősödéséhez, és ösztönző hatást gyakoroljon a Közösség versenyképességére, a fenntartható fejlődésre és a növekedésre, kellő figyelmet fordítva a közösségi vívmányokra, különösen a környezetvédelem területén.

(12)  Minthogy a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok megvalósításának célkitűzéseihez a tagállamok eszközei nem bizonyulnak elégségesnek, nevezetesen a nemzeti cselekvések összehangolásának szükségszerűsége miatt, és éppen ezért ezek a célkitűzések közösségi szinten hatékonyabban megvalósíthatók, a Szerződés 5. cikkében kinyilatkoztatott szubszidiaritás elve szerint a megfelelő intézkedések meghozatala a Közösség feladata. Az arányosság elvének az említett cikkben lefektetett feltételei értelmében ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges arányokat.

(13)  Ez a program a közösségi pénzügyi támogatást azokra a projektekre vagy részprojektekre összpontosítja, amelyek a legnagyobb európai hozzáadott értéket képviselik, és arra kell ösztönöznie az érdekelt feleket, hogy gyorsítsák fel a 4. és 7. preambulumbekezdésben hivatkozott közlekedési és energiai iránymutatásokra vonatkozó határozatok szerint prioritást élvező projektek megvalósítását.

(14)  A közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának célja a transzeurópai közlekedési és energiahálózatokba történő beruházásokra irányuló projektek fejlesztése, a szigorú pénzügyi elkötelezettség kialakítása, az intézményi befektetők mozgósítása és a magán- és közszféra közötti pénzügyi partnerségek kialakulásának ösztönzése. Az energiaszektorban a pénzügyi támogatás elsődleges szerepe a projektek előkészítése illetve a megvalósításukat megelőző fejlesztés során felmerülő pénzügyi akadályok elhárítása; a támogatásnak a prioritást élvező projektek határokat átszelő szakaszára valamint a szomszédos országokkal való összeköttetésekre kell összpontosulnia.

(15)  A közösségi pénzügyi támogatás több lehetséges formát ölthet, nevezetesen lehet közvetlen támogatás, a hitelkamatok támogatása, hozzájárulás a hitelek garanciadíjaihoz vagy részvétel a kockázati tőkében; a támogatásnak tudnia kell fedezni a hálózat kiépítése után felmerülő sajátos kockázatokat is. A közösségi pénzügyi segélyt a költségvetési rendelet(9) és végrehajtási szabályai rendelkezéseinek megfelelően, formájára való tekintet nélkül kell odaítélni.

(16)  A Közösség a TEN-projektek útdíjakból történő keresztfinanszírozását más TEN-projektek gyors megvalósítása érdekében további eszközként ismeri el, és figyelmet fordít az Európai Parlament és a Tanács által megállapított feltételek betartására.

(17)  A nagy volumenű, többéves időszakra kiterjedő projektek közösségi pénzügyi támogatásának megvalósítása érdekében helyénvaló, hogy a Közösség többéves időszakokra is elkötelezhesse magát, különbséget téve támogatott projektenként, a többéves program engedélyezés és éves kifizetési előirányzat tekintetében. Csakis a határozott, vonzó és a Közösségre hosszú távon is kötelező jellegű pénzügyi kötelezettségvállalások lehetnek valóban alkalmasak a hasonló tervek megvalósítása körüli bizonytalanságok megszüntetésére és mind a köz-, mind a magánszféra befektetőinek mozgósítására.

(18)  Az Európai Uniónak a versenyjoggal és a belső piaccal összeegyeztethető jogi garanciák, valamint a bevált gyakorlat tagállamok közötti terjesztésének ösztönzése révén törekednie kell a köz- és magánfinanszírozás azon intézményi vagy szerződéses módozatainak támogatására, amelyek hatékonynak bizonyultak.

(19)  A támogatás nyújtása során különös figyelmet kell szentelni a transzeurópai hálózatokra kihatással bíró valamennyi közösségi fellépés, nevezetesen a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból valamint az Európai Beruházási Bankból származó finanszírozások hatékony összehangolására.

(20)  E határozat meghatározza a program teljes időszakára vonatkozó költségvetési / pénzügyi keretet, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési fegyelemről és az eljárás hatékonyabbá tételéről szóló 1999. május 6-i intézményközi megállapodása 33. pontja értelmében a költségvetési hatóságoknak fő hivatkozási pontnak kell tekinteniük(10).

(21)  Az ezen rendelet alkalmazásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(11) alapján kell elfogadni.

(22)  Tekintetbe véve az e rendeletben foglalt, a közlekedési- és energiaszektor területére vonatkozó különös rendelkezéseket valamint a ...-i .../.../EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) foglalt, a műholdas helymeghatározási és navigációs rendszerekre vonatkozó rendelkezéseket, helyénvaló a 2236/95/EK rendelet olyan értelemben történő módosítása, hogy annak alkalmazási köre egyedül a távközlés területére korlátozódjon.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet 

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a Szerződés 155. cikke (1) bekezdésének megfelelő transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok terén a közös érdekű projektekhez nyújtható közösségi támogatásra vonatkozó feltételeket, támogatási formákat és eljárásokat határozza meg.

2. cikk

Fogalom-meghatározások

II. fejezet

Kérelmek, támogatható projektek és a támogatás formái

3. cikk 

Támogathatóság

(1)  Közösségi pénzügyi támogatás e rendeletnek megfelelően kizárólag az 1692/96/EK és a 1229/2003/EK határozatokban azonosított közös érdekű projekteknek nyújtható.

(2)  A jogosultság feltétele a közösségi jogszabályok tiszteletben tartása, különösen a szabad verseny, a környezet- és egészségvédelem, a fenntartható fejlődés és a közbeszerzési eljárások odaítélése, valamint – különösen a vasúti, illetve a belvízi és tengeri hajózási hálózatok és a rövidtávú tengeri szállítás esetében – a hálózatok többmódú összekapcsolására vonatkozó közösségi politikák tényleges megvalósítása terén.

(3)  Kizárólag a közlekedés területén a jogosultság feltétele az is, hogy a közösségi pénzügyi támogatásra pályázó projekt által érintett valamennyi tagállam elkötelezze magát az érintett régióknak a hálózathoz való megfelelő hozzáférése, valamint a projektben való pénzügyi részvétel mellett, adott esetben magántőke-források mozgósításával.

4. cikk 

A pénzügyi támogatás iránti kérelmek benyújtása

A közösségi pénzügyi támogatásra irányuló kérelmeket a projektben érintett tagállam vagy tagállamok nyújtják be a Bizottságnak. Az energiaszektor területén a kérelmeket a tagállam(ok) jóváhagyásával a közvetlenül érintett magán- illetve közvállalkozások vagy -szervek is benyújthatják.

5. cikk

A projektek kiválasztása

(1)  A közös érdekű projektek annak megfelelően részesülnek közösségi pénzügyi támogatásban, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá az "Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje döntést hozni" című bizottsági fehér könyv(14), valamint a 884/2004/EK határozattal módosított 1692/96/EK és a 1229/2003/EK határozatokban meghatározott célkitűzésekhez és prioritásokhoz.

(2)  A közlekedés területén különös figyelmet kapnak a következő projektek és programok:

(3)  Az energiaszektor területén a Közösség különös figyelmet fordít azokra a projektekre, amelyek hozzájárulnak a [transzeurópai energetikai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokat létrehozó, és a 96/391/EK és 1229/2003/EK határozatokat hatályon kívül helyező] .../.../EK határozatban meghatározott célkitűzések és prioritások teljesítéséhez.

A [transzeurópai energetikai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokat létrehozó, és a 96/391/EK és 1229/2003/EK határozatokat hatályon kívül helyező] .../.../EK határozat alapján megfelelő prioritást kell biztosítani azon projekteknek, amelyeket közösségi érdekeket képviselő projekteknek nyilvánítottak.

6. cikk

A támogatás tárgya

A közösségi pénzügyi támogatás tárgya a tanulmányok és a munkálatok valamint a kivitelezési szakasz után felmerülő kockázatok finanszírozása.

7. cikk

A beavatkozás formái

(1)  A 3. cikk 1. bekezdésében említett projektekre vonatkozó tanulmányokhoz és munkálatokhoz nyújtott közösségi pénzügyi támogatás formája a következő beavatkozási módok közül lehet egy vagy többféle:

(2)  A közösségi pénzügyi részvétele nem lépheti túl a következő szinteket:

(3)  Az e cikk (1) bekezdése b), c) és d) pontjában említett beavatkozási formák esetében a Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően meghatározza a támogatás folyósításának módját, ütemezését és részleteinek összegét. A Bizottság a végrehajtási intézkedés tervezetet annak elfogadása előtt megfelelő időben benyújtja az Európai Parlamentnek, hogy amennyiben szükséges, az 1999/468/EK határozat 8. cikkével összhangban a Parlament véleményt tudjon nyilvánítani.

8. cikk 

A közösségi pénzügyi támogatások halmozása

(1)  A tanulmányokra vonatkozó és a munkálatokra vonatkozó pénzügyi támogatások halmozhatók.

(2)  Az EBB beavatkozása összefér az e rendeletnek megfelelően nyújtott közösségi pénzügyi támogatással.

9. cikk

A közösségi politikával való összeegyeztethetőség és egyeztetés

(1)  Az e rendeletnek megfelelően támogatott közös érdekű projekteknek meg kell felelniük a Szerződés rendelkezéseinek, a Szerződés értelmében elfogadott jogi aktusoknak, valamint a közösségi politikáknak, beleértve a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést, a kölcsönös átjárhatóságot, a versenyt illetve a közbeszerzési szerződések odaítélését.

(2)  A Bizottság feladata, hogy felügyelje ez e rendelet keretében kezdeményezett projektek egyeztetését és koherens jellegét az egyéb – a közösségi költségvetés hozzájárulása, az EBB beavatkozása vagy más közösségi pénzügyi eszközök segítségével kezdeményezett – cselekvésekkel.

III. fejezet

Végrehajtás, ütemezés, ellenőrzés

10. cikk

Végrehajtás

E rendelet végrehajtásáért a Bizottság a felelős. A Bizottság az egyes közös érdekű projektek végrehajtásának módját és feltételeit a pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló határozatában pontosítja.

11. cikk 

Többéves ütemterv, éves program

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban a Bizottság javaslata alapján többéves programot fogad el. A Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően alakítja ki éves programját. A Bizottság az éves programot annak elfogadása előtt megfelelő időben benyújtja az Európai Parlamentnek, hogy amennyiben szükséges, az 1999/468/EK határozat 8. cikkével összhangban a Parlament véleményt tudjon nyilvánítani.

(2)  A többéves ütemterv meghatározza a prioritást élvező projektek ütemezését valamint a pénzügyi támogatásnyújtás kritériumait és a költségvetési keretet a 2007 és 2013 közötti időszakra. Ennek az összegnek a 20. cikk (1) bekezdésében említett költségvetési források 65 és 85%-a között kell maradnia.

(3)  Az éves program a többéves ütemtervben nem szereplő közös érdekű projekteknek nyújtható pénzügyi támogatás odaítélésének feltételeit határozza meg. A TEN többéves ütemterve keretében felhasználatlanul maradt források minden évben átcsoportosításra kerülnek az éves programban szereplő közös érdekű projektek finanszírozásába.

12. cikk

Pénzügyi támogatás nyújtása

(1)  A Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően, egyszeri határozattal dönt a többéves ütemtervnek megfelelően kiválasztott közös érdekű projekteknek nyújtandó támogatásról. A támogatás nyújtására vonatkozó határozat egyértelműen meghatározza a teljes időszak alatt rendelkezésre bocsátott előirányzatok összegét és az éves előirányzatok Bizottság általi folyósításának ütemezését. A támogatás éves részleteiről szóló költségvetési kötelezettségvállalást a Bizottság a támogatás nyújtására vonatkozó határozat alapján valósítja meg, tekintetbe véve a projekt előrehaladottságára vonatkozó becslést, a várható szükségleteket, valamint a költségvetési források rendelkezésre állását.

(2)  A közlekedésre vonatkozó azon projektek, amelyek határokon átnyúló szakaszt tartalmaznak vagy ilyen szakasz részét képezik, a Bizottság pénzügyi támogatásának megadását élvezhetik, amennyiben a tagállamok között kétoldalú megállapodás áll fenn arra vonatkozóan, hogy a határokon átnyúló projekt maradéktalanul be kell fejezni mindkét érintett tagállam nemzeti területén.

(3)  Az 1. bekezdésben említett projekteken kívüli, egyéb közös érdekű projektek esetében a támogatásnyújtás illetve a költségvetési kötelezettségvállalás minden esetben külön bizottsági határozat tárgyát képezi.

(4)  A Bizottság a támogatás nyújtására valamint a pénzügyi beavatkozás módozataira vonatkozó határozatot megküldi az érintett tagállamoknak és értesíti arról a kedvezményezetteket.

13. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)  A közösségi támogatás kizárólag a projekttel kapcsolatos, a kedvezményezettnél vagy a projekt végrehajtásáért felelős harmadik félnél jelentkező költségeket fedezheti.

(2)  A közösségi támogatás nem terjed ki azokra a költségekre, amelyek azt megelőzően merültek fel, hogy a Bizottság kézhez kapta a pénzügyi támogatás iránti kérelmet.

(3)  A Bizottság a 12. cikk szerinti, a támogatás nyújtására vonatkozó határozatai, mint a költségvetés által engedélyezett költségekre vonatkozó kötelezettségvállalások, kötelező erejűek.

(4)  Általános szabályként a kifizetéseket előleg, köztes kifizetés és végső kifizetés formájában teljesítik. Az előleg, amely rendes esetben nem haladja meg az első éves összeg 50%-át, a kérelem jóváhagyásakor kerül kifizetésre. A köztes kifizetéseket a kifizetési kérelmek alapján teljesítik, a projekt vagy tanulmány végrehajtásának előrehaladását is figyelembe véve, illetve szükség esetén szigorúan és átlátható módon figyelembe véve az átdolgozott pénzügyi terveket.

(5)  A kifizetéseknél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az infrastrukturális projekteket egy több éves időszak során hajtják végre. Ennek megfelelően fontos a finanszírozás egyenlő elosztásáról rendelkezni.

(6)  A Bizottság a végső kifizetést a projektről vagy tanulmányról szóló, a kedvezményezett által benyújtott és a tagállam által hitelesített, a ténylegesen felmerült költségeket tartalmazó végső jelentés elfogadását követően teljesíti.

14. cikk

A tagállamok felelőssége

(1)  A tagállamok a maguk felelősségi körében mindent megtesznek az e rendelet keretében odaítélt közösségi pénzügyi támogatásban részesülő közös érdekű projektek végrehajtásának érdekében.

(2)  A tagállamok a Bizottsággal szoros együttműködésben biztosítják a projektek technikai felügyeletét és pénzügyi ellenőrzését, és igazolják a projekttel vagy a szóban forgó részprojekttel kapcsolatosan jelentkező költségek valódiságát és indokoltságát. A tagállamok kérelmezhetik, hogy a Bizottság is vegyen részt a helyszíni ellenőrzésekben. A Bizottság is kérelmezhet helyszíni szemléket, és részt is vehet azokon.

(3)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről, többek között átadják a Bizottságnak a projektek hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében kialakított ellenőrzési, irányítási és felügyeleti rendszerek leírását. Ezt az információt a Bizottság figyelembe veszi, amikor a 15. cikk szerint döntést hoz a támogatás esetleges csökkentéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.

15. cikk 

A támogatás csökkentése, felfüggesztése és megszüntetése

(1)  Eltekintve a Bizottság felé megfelelő formában igazolt esetektől, a Bizottság megszünteti a közösségi pénzügyi támogatást, amennyiben a kérdéses közös érdekű projektek megvalósítása nem kezdődik meg a támogatás nyújtására vonatkozó határozatban megjelölt, tervezett kezdési időpontot követő két év során.

(2)  Amennyiben valamely projekt végrehajtása láthatóan nem indokolja az arra előirányzott pénzügyi támogatást vagy annak egy részét, a Bizottság elvégzi az ügy megfelelő vizsgálatát, és nevezetesen felkéri a tagállamot és/vagy a kedvezményezettet, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsák be megjegyzéseiket.

(3)  A (2) bekezdésben említett vizsgálatot követően a Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy megszüntetheti a szóban forgó projektre vonatkozó támogatást, és visszakövetelhet minden, már kifizetett összeget, amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot tár fel, vagy kimutatja, hogy nem teljesítették a támogatás nyújtásáról szóló határozatban megállapított feltételek valamelyikét, és különösen bármely, a projekt jellegét vagy kivitelezésének feltételeit befolyásoló jelentős változás esetén.

(4)  A támogatások indokolatlan halmozása az illetéktelenül kifizetett összegek visszatérítéséhez vezet.

(5)  Amennyiben 10 évvel a támogatás odaítélése után a projekt nem fejeződött be, a Bizottság az arányosság elvét tiszteletben tartva követeli a kifizetett támogatás visszatérítését valamennyi vonatkozó tényező figyelembevételével.

(6)  A megfelelő jogosultság hiánya miatt visszatérítendő valamennyi összeget a Bizottság részére kell visszafizetni.

16. cikk 

A közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)  Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a Bizottság által az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalás és egyéb szabálytalanságok elleni védelme érdekében végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet(15) szerint kezdeményezheti a projektek helyszíni ellenőrzését és felülvizsgálatát.

(2)  Az e rendelet alapján finanszírozott közösségi fellépések esetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek a védelméről szóló 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet(16) 1. cikke (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalma e rendelet alkalmazásában: a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződésben vállalt kötelezettségnek egy jogi szereplő cselekedete vagy mulasztása útján történő megsérülése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.

(3)  Az e rendelet alapján hozott döntések különösen kilátásba helyezik a Bizottság – vagy bármely általa felkért képviselő – pénzügyi felügyeletét és ellenőrzését, valamint a Számvevőszék által adott esetben helyszínen végzett pénzügyi ellenőrzést.

(4)  Az érintett tagállam és a Bizottság haladéktalanul közölnek egymással minden, az elvégzett ellenőrzések eredményével kapcsolatos érdemi információt.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

17. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke alkalmazandó, tiszteletben tartva a 8. cikke rendelkezéseit.

(3)  A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(4)  Az EBB és az Európai Parlament képviselteti magát a bizottságban, de nem vesz részt a szavazásban.

18. cikk

Értékelés

A Bizottság és a tagállamok – a kedvezményezett segítségével - értékelik a közös érdekű projektek és programok alkalmazásának módját és felmérik végrehajtásuk hatásait, annak érdekében, hogy eldönthessék, az eredeti célok teljesültek-e, beleértve a projektek környezetre gyakorolt hatását is. A Bizottság kérheti a kedvezményezett tagállamot, hogy bocsássa rendelkezésre az e rendelet szerint támogatott közös érdekű projektek konkrét értékelését, vagy adott esetben biztosítsa az ilyen projektek értékeléséhez szükséges információt és segítséget.

19. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

(1)  A Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére az e rendelet szerint végzett tevékenységről. Ez a jelentés tartalmazza a különböző alkalmazási területeken közösségi támogatással elért eredmények értékelését az eredeti célkitűzésekhez képest, valamint tartalmaz egy fejezetet a folyamatban lévő többéves ütemterv tárgyáról és végrehajtásáról is. A jelentés tájékoztatást ad az egyes projektek finanszírozási forrásairól is.

(2)  Az érintett tagállamok és adott esetben a kedvezményezettek biztosítják, hogy az e rendelet szerinti támogatás megfelelő nyilvánosságot kapjon annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák a Közösség szerepéről a közös érdekű projektek végrehajtásában. A tagállamok az e rendelet szerint esetlegesen támogatható projektek gazdasági, társadalmi és környezeti értékelésére vonatkozó valamennyi információt elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(3)  A Bizottság minden évben az előzetes költségvetési tervezettel együtt benyújt egy jelentést az Európai Parlament számára a 884/2004/EK határozat 1. cikk 10. pontjának rendelkezései szerint kijelölt európai koordinátorok létével és tevékenységével kapcsolatos pénzügyi vonatkozásokról.

20. cikk

Költségvetési források

(1)  Ennek a rendeletnek a 2007 és 2013 közötti időszakban történő végrehajtására rendelkezésre álló, tájékoztató jellegű pénzügyi keret 20 464 millió EUR, amelyből 20 350 millió EUR vonatkozik a közlekedésre és 114 millió EUR az energiaszektorra.

(2)  Az éves előirányzatokat a költségvetési szerv engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

21. cikk

Felülvizsgálati záradék

2010 vége előtt a Bizottság átfogó jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a közösségi támogatás nyújtására vonatkozó, e rendelet szerinti mechanizmusokból nyert tapasztalatokról.

A Szerződés 156. cikkének első bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja, hogy az ebben a rendeletben előírt intézkedéseket fogják-e folytatni vagy módosítani a 20. cikk (1) bekezdésében említett időszak végét követően, és milyen feltételek mellett.

22. cikk

A 2236/95/EK rendelet módosítása

A 2236/95/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.  A cím helyébe a következő cím lép:

A Tanács 2236/95/EK rendelete (1995. szeptember 18.) a közösségi pénzügyi támogatás a transzeurópai távközlési hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól

2.  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1. cikk

Alkalmazási terület meghatározása

Ez a rendelet a Szerződés 155. cikke (1) bekezdésének megfelelő transzeurópai távközlési hálózatok terén megvalósítandó közös érdekű projektekhez nyújtható közösségi támogatásra vonatkozó feltételeket, támogatási formákat és eljárásokat határozza meg.

3.  A 4. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

4.  Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3)  A beavatkozás választott formájától függetlenül az e rendelet szerint nyújtott közösségi támogatás teljes összege nem haladhatja meg a befektetés teljes költségének X%-át

5.  Az 5a. cikket el kell hagyni.

6.  A 9. cikk (1) bekezdés a) pontjának negyedik francia bekezdését el kell hagyni.

7.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

10. cikk

Pénzügyi támogatás nyújtása

A Szerződés 274. cikkének megfelelően a Bizottság határoz az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi támogatás nyújtásáról a kérelmek értékelése alapján a kiválasztási kritériumoknak megfelelően.

8.  A 11. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(7)  A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárásoknak megfelelően határozza meg a kamattámogatások, a garanciadíj-támogatások folyósítására vonatkozó eljárásokat, azok ütemezését és összegét valamint a kockázati tőkében való részvétel formájában nyújtott segítséget befektetési alapokhoz vagy hasonló pénzügyi intézményekhez, elsődlegesen a transzeurópai hálózati projektek céljából biztosított kockázati tőkére összpontosítva.

9.  A 14. cikket el kell hagyni.

10.  A 15. cikk (3) bekezdésének első mondatában az 5. és 6. cikkre történő utalás helyébe az 5. cikk (1) és (2) bekezdésére és a 6. cikkre történő utalás lép.

11.  A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)  A Bizottság értékelésre éves jelentést nyújt be az e rendelet szerint végzett tevékenységről az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére. Ez a jelentés tartalmazza a különböző alkalmazási területeken közösségi támogatással elért eredmények értékelését az eredeti célkitűzésekhez képest.

12.  A mellékletet el kell hagyni.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

A közlekedési- és energiaszektorban az e rendelet hatályba lépése időpontjában folyamatban lévő cselekvésekre nézve a 2236/95/EK rendelet 2006. december 31-én hatályban lévő változatának rendelkezései az irányadóak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt, -ban/ben

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL C 234., 2005.9.22., 69. o. (3) Az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja. (4) HL L 228., 1996.9.9., 1. o. A legutóbb a 884/2004/EK határozattal (HL L 167., 2004.4.30., 1. o.) módosított határozat. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0224. (6) HL ... (7) HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb a 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet. (8) Az energiaszektorban valamennyi prioritást élvező projekt jogosult e magasabb támogatásra, míg a közlekedési szektorban csak a határokat vagy természeti akadályokat átszelő szakaszokat érinti ez az intézkedés. (9) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.). (10) HL C 172., 1999.6.18., 1. o. (11) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (12) [A műholdas helymeghatározási és navigációs rendszerekről (GALILEO) szóló] ...-i .../.../EK rendelet (HL ...). (13) HL L 176., 2003.7.15., 11. o. (14) COM(2001)0370 végleges. (15) HL L 292., 1996.11.15., 2. o. (16) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2004)0650 – C6-0139/2004 – 2004/0237(COD))

P6_TA(2005)0404 A6-0191/2005

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0650)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0139/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6–0191/2005),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2005. október 26-án került elfogadásra a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen a 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsággal és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  Az élelmiszer-adalékanyagok akkor hagyhatók jóvá élelmiszerekben történő felhasználásra, ha megfelelnek az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv(4) II. mellékletében foglaltaknak.

(2)  A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) meghatározza a Közösségben felhasználható színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagok listáját és ezen anyagok felhasználásának feltételeit.

(3)  Az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) meghatározza az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerek listáját és ezen anyagok felhasználásának feltételeit.

(4)  A 95/2/EK és 94/35/EK irányelvek elfogadása óta technikai fejlődés ment végbe az élelmiszer-adalékanyagok területén. Ezeket az irányelveket át kell dolgozni e fejlődés figyelembevétele céljából.

(5)  Az EFSA 2003. november 26-án kiadott véleménye alapján változtatások történtek a jelenlegi engedélyezés terén a nitrozaminok lehető legalacsonyabb szinten történő tartása céljából az élelmiszerekhez adott nitritek és nitrátok szintjének csökkentése révén, eközben fenntartva az élelmiszer termékek mikrobiológiai biztonságát. Az EFSA azt javasolja, hogy a nitrit- és nitrátszintek "hozzáadott mennyiségként" kerüljenek meghatározásra a jogszabályokban. Az EFSA azon a véleményen van, hogy inkább a hozzáadott nitrit járul hozzá a C. botulinum elleni inhibitor aktivitáshoz, mint a maradványmennyiség. A jelenlegi előírások olyan módon módosulnak, hogy az EFSA által említett engedélyezett maximális szintek a nem hőkezelt vagy hőkezelt hústermékekben, a sajtokban és a halakban hozzáadott mennyiségként kerülnek meghatározásra. Bizonyos tradicionálisan előállított hústermékek esetében azonban kivételesen maximális maradványszinteket kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy a termékeket megfelelő módon meghatározzák és azonosítják. A meghatározott szinteknek biztosítaniuk kell, hogy az élelmiszerügyi tudományos bizottság által 1990-ben meghatározott elfogadható napi bevitelt ne lépjék túl. Azokat a termékeket, amelyeket a jogszabály nem nevez meg kifejezetten, viszont hagyományosan hasonló módon állítanak elő (azaz hasonló termékek), szükség esetén a 95/2/EK irányelv 5. és 6. cikkének megfelelően lehet besorolni. Sajtok esetében ezt a szintet a sajttejhez hozzáadott mennyiségként kell meghatározni. Ha olyan eljárást alkalmaznak, amelynek során a nitrát hozzáadására a tejsavó eltávolítása és a víz hozzáadása után kerül sor, akkor ennek ugyanolyan nitrát-szintet kell eredményeznie, mint amilyen akkor keletkezett volna, ha a nitrátot közvetlenül a sajttejhez adták volna hozzá.

(6)  A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelvet módosító, 2003. december 22-i 2003/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv kötelezte a Bizottságot és az EFSA-t az E 214 – 219 p-hidroxibenzoátok és ezek nátriumsói felhasználási feltételeinek 2004. július 1. előtti felülvizsgálatára. Az EFSA kiértékelte a p-hidroxibenzoátok biztonságára vonatkozó információt és 2004. július 13-án kiadta a véleményét. Az EFSA létrehozott egy az összes csoport esetében érvényes elfogadható 0-10 mg/testtömeg kg napi bevitelt (ADI) a metil- és etil-p-hidroxibenzoesav észterek és ezek nátrium sói esetében. Az EFSA úgy vélte, hogy a propil parabent nem szükséges ebbe az ADI csoportba bevonni, mert a propil paraben a metil- és etil-parabennel ellentétben hatással volt a fiatal patkányok szexuális hormonjaira és hímivarszerveire. Ilyen körülmények között és az egyértelmű, nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (NOAEL) hiánya miatt, az EFSA nem tudott egy ADI-t javasolni a propil parabenre vonatkozóan. Az E 216 propil-p-hidroxibenziátot és az E 217 nátrium-propil-p-hidroxibenziátot ki kell venni a 95/2/EK irányelvből. Ezen túl ki kell venni a p-hidroxibenzoátok folyékony diétás élelmiszer-kiegészítőkben történő felhasználását is.

7)   2004. áprilisában a Bizottság felfüggesztette a tengeri algákból és bizonyos mézgákból származó gélképző élelmiszer-adalékokat tartalmazó zselés mini-csészék forgalmazását és importját az e termékek lenyelése által okozott fulladás kockázata miatt (2004/374/EK határozat(7)). A határozat felülvizsgálatának fényében ki kell zárni egyes gélképző élelmiszer-adalékanyagok zselés mini-csészékben történő felhasználását.

(8)  Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság kiértékelte az eritritol biztonságosságára vonatkozó információt, és 2003. március 5-én kiadta a véleményét. A bizottság az eritritol élelmiszer-adalékként történő felhasználását elfogadhatónak ítélte meg. A bizottság azt is megjegyzi, hogy az eritritolnak laxatív hatása van, de csak nagyobb adagban, mint az egyéb polioloknak. Az eritritolnak számos technikai nem édesítő tulajdonsága van, amelyek az élelmiszerek széles körében az édességektől a tejtermékekig fontosak. Ezek tartalmazzák az olyan funkciókat, mint az ízfokozó, hordozó, nedvesítőszer, stabilizáló, sűrítő, dúsító és savstabilizátor funkciók. Az eritritol használatát a többi poliol esetében jelenleg engedélyezett élelmiszeripari felhasználással azonos módon engedélyezni kell. Ezen kívül módosítani kell a 94/35/EK irányelvet, miszerint a jelenleg engedélyezett poliolokkal azonos módon az eritritol is felhasználható édesítési célokra.

(9)  Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság kiértékelte a szója hemicellulóz biztonságosságára vonatkozó információt és 2003. április 4-én kiadta a véleményét. A bizottság úgy döntött, hogy a szója hemicellulóz felhasználása elfogadható a kérelemben szereplő egyes élelmiszerekben való felhasználás és egyes bekeverési szintek esetében. Helyénvaló engedélyezni az egyes célokra való ilyen alkalmazását. Ugyanakkor – az allergiában szenvedők helyzetének megkönnyítése érdekében – a szóban forgó felhasználás nem megengedhető olyan feldolgozatlan élelmiszereknél, amelyek esetében nem várható, hogy szóját tartalmaz. A fogyasztókat – az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) rendelkezéseinek megfelelően – minden olyan esetben tájékoztatni kell, amikor a termékek szójából származó hemicellulózt tartalmaznak.

(10)  Az EFSA kiértékelte az etil-cellulóz biztonságosságára vonatkozó információt és 2004. február 17-én kiadta a véleményét. A hatóság az etil-cellulóznak az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság által létrehozott módosított cellulózok "nem meghatározott" ADI csoportjába történő felvételéről döntött. Az etil-cellulóz fő alkalmazási területe az élelmiszer kiegészítők és a kapszulázott ízesítő anyagok. Az etil-cellulóz felhasználását emiatt az egyéb cellulózokéval azonos módon engedélyezni kell.

(11)  Az EFSA elvégezte a pullulán biztonságosságára vonatkozó információk értékelését, és erre vonatkozóan 2004. július 13-án véleményt adott ki. A hatóság elfogadhatónak találta a pullulán felhasználását a kapszula és tabletta formájában előállított étrend-kiegészítők bevonataként, valamint a film formájában előállított leheletfrissítőkben. Az ilyen felhasználások engedélyezése ezért helyénvaló.

(12)  Az EFSA elvégezte a tercier butil-hidrokinon (TBHQ) biztonságosságára vonatkozó információk értékelését, és erre vonatkozóan 2004. július 12-én véleményt adott ki. A hatóság az említett antioxidáns tekintetében 0–0,7 mg/testtömegkilogrammban határozta meg az elfogadható napi bevitelt (ADI), és úgy ítélte meg, hogy annak alkalmazása bizonyos élelmiszerekben, bizonyos bekeverési szintek esetében elfogadható. Az adalékanyag engedélyezése ezért helyénvaló.

(13)  Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság elvégezte a keményítő-alumínium-oktenil-szukcinát biztonságosságára vonatkozó információk értékelését, és erre vonatkozóan 1997. március 21-én véleményt adott ki. A bizottság megállapította, hogy az említett adalékanyagnak mikrokapszulába zárt vitaminok és karotinoidok összetevőjeként való felhasználása elfogadhatónak tekinthető. Az ilyen felhasználás engedélyezése ezért helyénvaló.

(14)  Az aludttejsajt előállítása során a pasztőrizált tejhez E 500ii nátrium-hidrogén-karbonátot adnak a megfelelő pH-értékre való pufferolás céljából, ezzel kialakítva az érlelő kultúrák számára szükséges szaporodási feltételeket. Emiatt helyénvaló engedélyezni a nátrium-hidrogén-karbonát használatát az aludttejsajt előállításához.

(15)  Jelenleg engedélyezett a szorbátok (E 200 – 203) és benzoátok (E 210 - 213) keverékének felhasználása főtt garnélarákok esetében tartósítás céljából. Helyénvaló kiterjeszteni az engedélyt ezek használatára az összes főtt rákféleség és puhatestű tekintetében.

(16)  Az E 551 szilícium-dioxid élelmiszer-színezék hordozóként engedélyezett maximum 5%-os szintig. A szilícium-dioxidot az E 171 titánium-dioxid és az E 172 vasoxid és vas-hidroxid élelmiszer-színezékek esetében továbbá hordozóként engedélyezni kell a pigmenthez képest maximum 90 %-os szinten.

(17)  A 95/2/EK irányelv korlátozza az I. mellékletben felsorolt adalékanyagoknak a "Pain courant français" hagyományos francia kenyérben való felhasználását. Ugyanezt a korlátozástt kell alkalmazni a hasonló hagyományos magyar kenyér esetén. Helyénvaló továbbá engedélyezni a magyar májpástétomokban az aszkorbinsav (E 300), a nátrium-aszkorbát (E 301) és a kalcium-dinátrium-EDTA (E 385) felhasználását.

(18)  A szulfitok (E 220–228) főtt rákfélékhez, csemegeszőlőhöz és licsihez való felhasználására vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket naprakésszé kell tenni.

(19)  Az egyik tagállam kérése és az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság 2003. március 5-i véleménye szerint a 89/107/EGK irányelv szerint nemzeti szinten engedélyezett 4-hexilrezorcinolt közösségi szinten is engedélyezni kell.

(20)  A 95/2/EK irányelvben használt terminológiát a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv(9), az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) és a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv(11) figyelembevétele céljából módosítani kell.

(21)  A 95/2/EK és a 94/35/EK irányelveket ennek megfelelően módosítani kell.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 95/2/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)  Az 1. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(2)  A 3. cikk 2. bekezdésében az "elválasztási élelmiszerek" szavak helyébe a "feldolgozott gabona-alapú élelmiszerek és bébiételek" szavak lépnek.

(3)  A mellékletek ezen irányelv I. melléklete szerint módosulnak.

2. cikk

A 94/35/EK irányelv melléklete ezen irányelv II. mellékletével összhangban módosul.

3. cikk

(1)  A tagállamok legkésőbb ...*-ig kötelesek hatályba léptetni az ezen irányelv betartásához szükséges törvényeket, rendelkezéseket és közigazgatási előírásokat:

Mindazonáltal az ezen irányelvnek nem megfelelő, a b) pontban említett időpont előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett termékek azonban a készletek elfogyásáig forgalmazhatók.

A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal e rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az ezen irányelv közötti kapcsolatot leíró megfelelési táblázatot.

(2)  Amikor a tagállamok elfogadják azokat a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

A 95/2/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

(1)  Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A bevezető megjegyzés egy 4. megjegyzéssel egészül ki:

4.  Az következő E 400, E 401, E 402, E 403, E 404, E 406, E 407, E 407a, E 410, E 412, E 413, E 414, E 415, E 417, E 418, E 440 számok alatt felsorolt anyagok nem használhatók fel zselés mini-csészékben (*)

_______________

(*) Ezen irányelv alkalmazásában a zselés mini-csészék szilárd konzisztenciájú zselés édességet jelentenek, amelyek félmerev mini-csészékben vagy mini kapszulákban vannak, amelyek egy falatban történő elfogyasztásra valók, a mini-csészékre vagy mini kapszulákra gyakorolt nyomással juttatva őket a szájba.

b)  A táblázat a következő sorral egészül ki:

(2)  A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)  Az "érlelt sajt" sor helyébe a következő lép:

b)  A "Pain courant français" sor a "Pain courant français" szavak után a következő szavakkal egészül ki: "Friss búzakenyér, fehér és félbarna kenyerek".

c)  A "Foie gras, foie gras entier, blocs de foie gras" sor a "Foie gras, foie gras entier, blocs de foie gras" szavak után a következő szavakkal egészül ki: "Libamáj, libamáj egészben, libamáj tömbben".

(3)  A III. melléklet a következőképpen módosul:

i.  A "Szorbátok, benzoátok és p-hidroxi-benzoátok" táblázatában az "E 216 propil-p-hidroxi-benzoát" és "E 217 nátrium-propil-p-hidroxi-benzoát" sora törlésre került.

ii.  Az élelmiszerek táblázata a következőképpen módosul:

-  A következő sorokat el kell hagyni:

-  A következő sorokkal egészül ki:

_______________

(*) Az Európai Parlamenti és a Tanács 2002. júnuis 10-i 2002/46/EK irányelve (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.)."

iii.  A "Különleges orvosi célokra szánt diétás élelmiszer" szavak helyébe az "1999/21/EK irányelvben(**) meghatározott különleges orvosi célú diétás élelmiszerek" szavak lépnek .

_______________

(**) A Bizottság 1999. március 25-i 1999/21/EK irányelve (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.)."

b)  A B rész a következőképpen módosul:

i.  Az élelmiszerek táblázata a következőképpen módosul:

-  Az alábbi sor a következőképpen módosul:

-  A következő sorokkal egészül ki:

ii.  A "Keményítők (kivéve az elválasztás alatt adott ételek, anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek keményítőit)" szövegrész helyébe a következő szövegrész lép "Keményítők (kivéve az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, feldolgozott gabona-alapú élelmiszerek és bébiételek keményítőit)".

c)   a C részben az E 249 és az E 250 sorok valamint az E 251 és az E 252 sorok helyébe a következő lép:

1 Ha "élelmiszerként történő felhasználásra" címkével van ellátva, a nitrit csak sóval vagy egy só helyettesítővel összekeverve adható el.

2 A 3-as Fo-érték egyenlő 3 percig 121 ºC-on történő hevítéssel (az 1000 konzervben lévő egy milliárdnyi baktérium spóra mennyiség 1 spóra/1000 konzerv szintre csökkentése).

3 Néhány hőkezelt hústermékben jelen lehetnek nitrátok, amelyek a nitriteknek alacsony savtartalmú környezetben nitráttá történő természetes átalakulásából származnak.

1.  A húsárut nitriteket és/vagy nitrátokat, sót és más összetevőket tartalmazó páclébe merítik. Ezt további kezelés, pl. füstölés követheti.

A húsba páclevet fecskendeznek, ezt követően pedig 3–10 napon keresztül páclében pácolják. A pácsólé mikrobiológiai starterkultúrákat is tartalmaz.

Sós lében történő pácolás 3–5 napon keresztül. A terméket nem hőkezelik, és a terméknek magas a vízaktivitása.

Sós lében történő pácolás legalább 4 napon keresztül és előfőzés.

A húsba páclevet fecskendeznek, ezt követően pedig páclében pácolják. A pácolás időtartama 14–21 nap, amelyet 4–5 hétig tartó hideg füstön érlelés követ.

Sós lében történő pácolás 4–5 napon keresztül 5-7 ºC hőmérsékleten, jellemzően 24–40 órán keresztül tartó, 22 ºC hőmérsékleten végzett érlelés, esetleg 24 órán keresztül 20–25 ºC hőmérsékleten történő füstölés, és 3–6 hétig 12–14 ºC hőmérsékleten történő tárolás.

A húsdarabok formájától és súlyától függő pácolási idő kb. 2 nap/kg -, ezt követően stabilizálás/érlelés.

2.  A száraz pácolási eljárás azt jelenti, hogy a nitriteket és/vagy nitrátokat, sót és más összetevőket tartalmazó páckeveréket szárazon felviszik a hús felületére, majd stabilizálják/érlelik. Ezt további kezelés, pl. füstölés követheti.

Száraz pácolás, ezt követően legalább 4 napig tartó érlelés.

Száraz pácolás, legalább 10 napos stabilizálási és legalább 45 napos érlelési időtartammal.

2.3. 10–15 napig tartó száraz pácolás, ezt követően 30–45 napos stabilizálási és legalább 2 hónapos érlelési időtartam.

Száraz pácolás 3 napig + kilogrammonként 1 napig, ezt követően egy hetes utósózási időtartam, majd 45 nap – 18 hónap érlelés.

A húsdarabok formájától és súlyától függő pácolási idő kb. 10–14 nap/kg, ezt követően stabilizálás/érlelés.

3.  Nedves és száraz pácolási eljárás együttes alkalmazása, vagy nitrit és/vagy nitrát jelenléte valamilyen vegyületben, vagy főzés előtt a páclé befecskendezése a termékbe. Ezt további kezelés, pl. füstölés követheti.

Száraz és nedves pácolás együttes alkalmazása a páclé befecskendezése nélkül.. A húsdarabok formájától és súlyától függő pácolási idő - kb. 14–35 nap -, ezt követően stabilizálás/érlelés.

A páclé befecskendezése, ezt követően - legkorábban két nap múlva - forró vízben, legfeljebb 3 óra hosszáig történő főzés.

A terméket legalább 4 hétig érlelik, a víz/fehérje arány kisebb, mint 1,7.

Legalább 30 napos érlelési időtartam.

Szárított termék: a 70 °C hőmérsékletre történő hevítést 8–12 napos szárítási és füstölési eljárás követi. Fermentált termék: 14–30 napig tartó, háromszakaszos fermentálási eljárás, ezt követően füstölés.

Nyersen fermentált, szárított kolbász, hozzáadott nitritek nélkül. A terméket 18–22 ºC vagy ennél alacsonyabb (10–12 ºC) hőmérsékleten fermentálják, majd legalább 3 hétig érlelik. A termékben a víz/fehérje arány kisebb, mint 1,7."

d)  A D rész a következőképpen módosul:

i.  A megjegyzés helyesen: "A táblázatban található * az arányosság szabályára utal: gallátok, TBHQ, BHA és BHT együttes alkalmazása esetén az egyedi szinteket arányosan kell csökkenteni."

iii.  A táblázat a következő sorral egészül ki:

(4)  A IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)  Az E 385 sor helyébe a következő lép:

* HL L 316., 1994.12.9., 2. o."

b)  Az E 967 sor után a következő sorral egészül ki:

c)  A következő sorral egészül ki:

d)  Az E 468 sorban a "szilárd diétás kiegészítők" szavak helyébe a "A 2002/46/EK irányelvben meghatározott élelmiszer kiegészítők szilárd formában" szavak lépnek.

e)  Az E 338 sorától az E 452 soráig a "Étrend-kiegészítők" szavak helyébe az "A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők" szavak lépnek.

f)  Az E 405, az E 416, az E 432 – E 436, az E 473 és az E 474, az E 475, az E 491 – E 495, az E 551 - E 559 és az E 901 – E 904 sorokban a "diétás élelmiszer kiegészítők" szavak helyébe a "A 2002/46/EK irányelvben meghatározott élelmiszer kiegészítők" szavak lépnek.

g)  Az E 1201 és az E 1202 sorában a "tabletta és bevonatos tabletta formájú szilárd diétás kiegészítők" szavak helyébe a "A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők tabletta és bevonatos tabletta formában" szavak lépnek.

h)  Az E 405, az E 432 – E 436, az E 473 és E 474, az E 475, az E 477, az E 481 és az E 482, az E 491 – E 495 sorokban a "különleges orvosi célokra szánt diétás élelmiszer" szavak helyébe az "1999/21/EK irányelvben meghatározott különleges orvosi célú diétás élelmiszerek" szavak lépnek.

i)  A következő sor helyébe az alábbi lép:

j)  A táblázat a következő sorokkal egészül ki:

(5)  Az V. melléklet a következőképpen módosul:

a)  Az E 967 sor után a következő sorral egészül ki:

b)  Az E 466 sor után a következő sorral egészül ki:

c)  Az E 551 és az E 552 sorok harmadik oszlopa a következő mondattal egészül ki:

Az E 551 esetében, az E 171 titán-dioxidban és az E 172 vasoxidokban és vas-hidroxidokban (max. 90% a pigmenthez képest).

(6)  A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A bevezető megjegyzés első, második és harmadik bekezdésében az "elválasztási élelmiszerek" szavak helyébe a "feldolgozott gabona-alapú élelmiszerek és bébiételek" szavak lépnek.

b)  A 3. részben a címben az E 170 – 526, az E 500, az E 501, az E 503, az E 338, az E 410 – E 440, az E 1404 – E 1450 és az E 1451 sorokban az "elválasztási élelmiszerek" szavak helyébe a "feldolgozott gabona-alapú élelmiszerek és bébiételek" szavak lépnek.

c)  A 4. rész E 471 sora után az alábbi sorral egészül:

II.MELLÉKLET

A 94/35/EK irányelv melléklete a következőképpen módosul:

a)  Az E 420 – E 967 sorok első oszlopa az "E 968" szóval egészül ki.

b)  Az E 420 – E 967 sorok második oszlopa az "Eritritol" szóval egészül ki.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL C 255., 2005.10.14.,. 59. o. (3) Az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja. (4) HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. (5) HL L 61., 1995.3.18., 1. o. A legutóbb a 2003/114/EK irányelvvel (HL L 24., 2004.1.29., 58. o.) módosított irányelv. (6) HL L 237., 1994.9.10., 3. o. A legutóbb a 2003/115/EK irányelvvel (HL L 24., 2004.1.29., 65. o.) módosított irányelv. (7) HL L 118., 2004.4.23., 70. o. (8) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv. (9) HL L 186., 1989.6.30., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv. (10) HL L 183., 2002.7.12., 51. o. (11) HL L 91., 1999.4.7., 29. o. A 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról (COM(2005)0006 – C6-0061/2005 – 2005/0003(CNS))

P6_TA(2005)0405 A6-0277/2005

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2005)0006)(1),

–   tekintettel az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

–   tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0061/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, illetve a Külügyi Bizottság, a Jogi Bizottság és a Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0277/2005),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 (3) preambulumbekezdés (3)  A hágai program 3.3.2. pontjának értelmében az anyagi büntetőjog közelítése az olyan, különösen súlyos bűncselekmények területére vonatkozik, amely határokon átlépő jellegű, és elsőbbséget kell biztosítani a szerződésekben említett bűnözési területeknek. A bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározását tehát valamennyi tagállamban közelíteni kell egymáshoz. Ugyanakkor e bűncselekmények súlyosságának megfelelő büntetéseket és szankciókat kell kilátásba helyezni azon természetes és jogi személyekkel szemben, akik ilyen bűncselekményeket követtek el, illetve azokért felelősek. (3)  A hágai program 3.3.2. pontjának értelmében az anyagi büntetőjog közelítése az olyan, különösen súlyos bűncselekmények területére vonatkozik, amely határokon átlépő jellegű, és elsőbbséget kell biztosítani a szerződésekben említett bűnözési területeknek. A bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározását tehát valamennyi tagállamban közelíteni kell egymáshoz. Az azonban a tagállamok joga, hogy személyek más csoportjait is bűnszervezetnek minősítsék, például azokat, amelyek tevékenysége nem pénzügyi vagy egyéb anyagi előnyök megszerzésére irányul, illetve amelyek olyan bűncselekményeket követnek el, amelyek büntetési tételeinek felső határa kevesebb, mint négy év szabadságvesztés vagy fogva tartás. Ugyanakkor e bűncselekmények súlyosságának megfelelő büntetéseket és szankciókat kell kilátásba helyezni azon természetes és jogi személyekkel szemben, akik ilyen bűncselekményeket követtek el, illetve azokért felelősek. Módosítás: 2 (4) preambulumbekezdés (4)  A "bűnszervezet irányítását" külön bűncselekménnyé kell nyilvánítani, és rendelkezéseket kell hozni az igazságügyi hatóságok együttműködésének és az Eurojust keretében történő összehangolt fellépésének megkönnyítése céljából. (4)  A "bűnszervezet támogatását, alapítását, szervezését és irányítását" külön bűncselekménnyé kell nyilvánítani, és rendelkezéseket kell hozni az igazságügyi hatóságok együttműködésének és az Eurojust keretében történő összehangolt fellépésének megkönnyítése céljából. Módosítás: 3 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) Az Interpol és az Europol közötti együttműködést – figyelemmel egy harmadik pillérbe tartozó adatvédelmi eszköz elfogadására is – a transznacionális szervezett bűnözés ellen folytatott nyomozás céljából történő információmegosztást szolgáló módon kell fejleszteni. Módosítás: 4 (4b) preambulumbekezdés (új) (4b) A tagállamoknak – tekintettel a büntetőeljárásokban felhasználható tárgyak, dokumentumok és adatok gyűjtését szabályzó, bizonyítékokra vonatkozó európai parancsról szóló, .../.../... ...-i tanácsi kerethatározat1 elfogadására is – meg kell könnyíteniük a transznacionális szervezett bűncselekmények elkövetői ellen gyűjtött bizonyítékok kölcsönös elismerését. ____________ 1 OJ L ... Módosítás: 5 (5a) preambulumbekezdés (új) (5a) Tekintettel arra, hogy a kiterjedt és mozgékony nemzetközi bűnszövetkezetek kialakulása és strukturálódása lassítja a nyomozásokat, és annak érdekében, hogy e jelenségre megfelelőbb módon lehessen reagálni, illetve hogy fokozni lehessen a tagállamok közötti együttműködés hatékonyságát, helyénvaló lenne olyan, tagállami szinten koordinált kezdeményezéseket támogató eszközöket kifejleszteni, mint például a speciális nyomozási, illetve az igazságszolgáltatással együttműködőkre vonatkozó beépülési módszerek, technikák és szabályozás, amely egyes tagállamokban már létezik. Módosítás: 6 (6a) preambulumbekezdés (új) (6a) E kerethatározat a várakozások szerint alapul szolgál majd harmadik államok meggyőzéséhez arról, hogy maguk is hasonló szabályozást vezessenek be. A tagállamoknak példát kell mutatniuk azzal, hogy határozott tanújelét adják eltökéltségüknek. Módosítás: 7 (7a) preambulumbekezdés (új) (7a) A bűnszervezetek az Európai Unió belső határait számukra kedvezően, büntetlenül átléphetik, ugyanakkor a rendőrök ugyanezt (néhány rövid beavatkozás kivételével) nem tehetik meg, mivel hatáskörük saját tagállamukra korlátozódik. Módosítás: 8 (8) preambulumbekezdés (8)  E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartája, és különösen annak 6. és 49. cikke által elismert alapvető jogokat és elveket, (8)  Ez a kerethatározat a közösségi jog alapelveiként tiszteletben tartja az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által szavatolt és a tagállamok közös alkotmányos tradícióiból származó alapvető jogokat. Az Unió betartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak VI. fejezetében megfogalmazott elveket. Ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha szűkíteni vagy korlátozni szándékozna olyan alapvető jogokat, illetve szabadságokat, mint a sztrájkhoz való jog, a gyülekezési vagy egyesülési jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve azt a mindenkit megillető jogot is, hogy érdekei védelmében másokkal szakszervezetet alapítson, illetve ahhoz csatlakozzon, valamint az ezzel összefüggő tüntetési jogot is. Módosítás: 44 (8a) preambulumbekezdés (új) (8a) E kerethatározat esetében alkalmazandók a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól az Európai Unióban című, elfogadás előtt álló tanácsi kerethatározatra vonatkozó határozati javaslatban foglalt biztosítékok. COM(2004)0328. Módosítás: 9 1. cikk (1) bekezdés E kerethatározat alkalmazásában a "bűnszervezet" olyan szervezett csoportot jelent, amelyet adott időszakra kettőnél több személy összehangoltan hoz létre olyan bűncselekmények elkövetése céljából, amelyeket a törvény legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy személyes szabadságot korlátozó büntetéssel járó intézkedéssel, illetve ennél súlyosabb büntetéssel sújt, és amelyek célja a közvetlen vagy közvetett pénzügyi vagy egyéb anyagi haszonszerzés. E kerethatározat alkalmazásában a "bűnszervezet" az a kettőnél több tagú szervezett csoport, amelynek célja olyan bűncselekmények elkövetése, amelyeknél a büntetési tétel felső határa legalább négy évig terjedő szabadságvesztés vagy személyes szabadságot korlátozó büntetéssel járó intézkedés, illetve ennél súlyosabb büntetés, és amelyek célja a közvetlen vagy közvetett pénzügyi vagy egyéb anyagi haszonszerzés. Módosítás: 10 1. cikk (2) bekezdés A "szervezett csoport" fogalma olyan csoportot jelent, amelyet nem egy bűncselekmény azonnali elkövetésére hoztak létre alkalomszerű jelleggel, és amelyben a tagoknak nincs feltétlenül és egyértelműen meghatározott szerepe, illetve összetétele nem állandó és felépítése nem kidolgozott. A "szervezett csoport" fogalma olyan csoportot jelent, amelyet nem egy vagy több egymással összefüggő bűncselekmény azonnali elkövetésére hoztak létre alkalomszerű jelleggel, és amelyekben a tagoknak nincs feltétlenül és egyértelműen meghatározott szerepe, illetve összetétele nem állandó, és felépítése nem hierarchikus jellegű. Módosítás: 45 1a. cikk (új) 1a. cikk A bűnmegelőzés és -ellenőrzés A tagállamok biztosítják, hogy az Europol, mint bűnözés elleni információs szerv szerepe erősödjék annak érdekében, hogy meg tudjon felelni annak a feladatának, hogy a tagállamoknak a szervezett bűnözés elleni harc és a megelőzés során hatékonyabb eredmények elérését lehetővé tevő nyílt és titkos információkat nyújt. Az Europol szerepe csak abban az esetben erősödhet, ha az az Európai Unió szervévé válik, és az Európai Parlament demokratikus ellenőrzése alá kerül. Módosítás: 12 2. cikk a) pont a) bűnszervezet irányítása; a) bűnszervezet támogatása, alapítása, szervezése és irányítása; Módosítás: 13 2. cikk b) pont b) annak a személynek a magatartása, aki – szándékosan és ismerve vagy a szervezet célját és általános bűnözői tevékenységét, vagy annak az adott bűncselekmények elkövetésére irányuló szándékát – aktívan részt vesz a szervezet bűnözői tevékenységeiben, beleértve információk vagy anyagi források szolgáltatását, új tagok beszervezését, valamint e tevékenységek bármilyen módon történő finanszírozását, annak tudatában, hogy e részvétel hozzájárul e szervezet büntetendő tevékenységeinek megvalósításához. b) annak a személynek a magatartása, aki – szándékosan és ismerve vagy a szervezet célját és általános tevékenységét, vagy annak az adott bűncselekmények elkövetésére irányuló szándékát – aktívan részt vesz a szervezet bűnözői tevékenységeiben, beleértve információk vagy anyagi források szolgáltatását, a bűnözői cselekmények elkövetésére való felbujtást, új tagok beszervezését, valamint e tevékenységek bármilyen módon történő finanszírozását, annak tudatában, hogy e részvétel hozzájárul e szervezet bűnözői cselekményeinek megvalósításához. Módosítás: 14 Ez a kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében megfogalmazott alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának kötelezettségét. Módosítás: 15 3. cikk (2a) bekezdés (új) (2a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a 2. cikk rendelkezéseiben meghatározott bűntettekben bűnösnek talált személyek ellen az (1) és (2) bekezdésben ismertetett intézkedéseken kívül az alábbi intézkedéseket is foganatosítani lehessen: a) a bűntényhez használt, vagy felhasználni kívánt, továbbá a bűntény ellenértékeként, eredményeként vagy hasznaként kapott vagy bűntény tárgyát képező eszközök lefoglalása; b) a bűntény elkövetéséből származó javak, eszközök és termékek elkobzása; c) javak megsemmisítése; d) bírói határozatok nyilvánosságra hozatala; e) szakmai tevékenység gyakorlásától vagy vállalkozás folytatásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; f) eltiltás a politikai és köztisztségek gyakorlásától és az ezek betöltésére való alkalmasság kizárása. Módosítás: 16 (2b) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a 2. cikkben ismertetett bűncselekmények esetén az e cikk (1) bekezdésében foglaltaknál szigorúbb szabadságvesztéssel járó büntetést lehessen kiszabni, amennyiben: a) a bűnszervezet terrorista célokat szolgál; b) a bűnszervezet emberkereskedelem szervezésével foglalkozik; c) a bűnszervezet maffia-jellegű, vagyis szervezettségéből adódóan a megfélemlítés, a bűnpártolásra és hallgatásra való kényszerítés eszközeinek felhasználásával követ el bűncselekményeket, szerez meg közvetlen vagy közvetett módon gazdasági tevékenységek, koncessziók, engedélyek, közbeszerzési szerződések és közszolgáltatások feletti irányítást vagy ellenőrzést azért, hogy saját maga vagy mások számára hasznot szerezzen, illetve hogy igazságtalan előnyhöz jusson, illetve hogy megakadályozza vagy ellehetetlenítse a szabad választásokat, vagy hogy a saját, illetve mások számára szavazatokat szerezzen. Módosítás: 17 3. cikk (2c) bekezdés (új) (2c) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szervezett bűnözésből származó nyereséget le lehessen foglalni, illetve meg lehessen semmisíteni. Módosítás: 18 4. cikk a) pont a) felhagy a bűnözői tevékenységgel, és a) felhagy a bűnözői tevékenységgel, kimutatja azon szándékát, hogy újra beilleszkedjen a társadalomba, és Módosítás: 19 4. cikk b) pont 1. franciabekezdés - a bűncselekmény következményeinek megelőzésében vagy enyhítésében; - a bűncselekmény következményeinek megelőzésében, megszüntetésében vagy enyhítésében; Módosítás: 20 4. cikk b) pont 2. franciabekezdés - a bűncselekmény többi elkövetőjének azonosításában vagy azok bíróság elé állításában; - a 2. cikkben felsorolt bűncselekmények elkövetői azonosításában és elfogásában; Módosítás: 21 4. cikk b) pont (3) franciabekezdés - bizonyíték megszerzésében; - a 2. cikkben felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyíték megszerzésében; Módosítás: 24 5. cikk (1) bekezdés bevezető rész (1)  Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyeket felelősségre lehessen vonni a 2. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetéséért, amelyet akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személy szervén belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul: (1)  Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyeket felelősségre lehessen vonni a 2. cikkben említett bármely olyan bűncselekmény elkövetéséért, amelyre a szervezetet létrehozták, és amelyet akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személy szervén belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul: Módosítás: 25 5. cikk (1) bekezdés a) pont a) a jogi személy képviseletének joga; a) a jogi személy képviseletének joga, beleértve a tényleges meghatalmazást; Módosítás: 26 5. cikk (1) bekezdés b) pont b) a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; b) a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga, beleértve a tényleges jogot; Módosítás: 27 5. cikk (3) bekezdés (3)  A jogi személyeknek az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló felelőssége nem zárja ki a büntetőeljárást azon természetes személyek ellen, akik a 2. cikkben említett bűncselekmények valamelyikében részt vesznek, vagy abban együttműködnek. (3)  A jogi személyeknek az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló felelőssége nem zárja ki a büntetőeljárást azon természetes személyek ellen, akik a 2. cikkben említett bármely olyan bűncselekmények valamelyikének elkövetésében részt vesznek, amelyekre a szervezetet létrehozták. Módosítás: 28 6. cikk b) pont b) valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; a módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti Módosítás: 29 6. cikk ea) pont (új) ea) a 2. cikkben meghatározott bűntény elkövetéséhez használt vagy felhasználni kívánt, továbbá a bűntény ellenértékeként, eredményeként vagy hasznaként kapott vagy a bűntény tárgyát képező eszközök elkobzása. Módosítás: 30 6. cikk eb) pont (új) eb) javak megsemmisítése Módosítás: 31 6. cikk ec) pont (új) ec) bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala. Módosítás: 32 7. cikk (2) és (3) bekezdés Amennyiben egy a 2. cikkben említett bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, és ugyanazon tények alapján az érintett államok bármelyike jogszerűen eljárhat, az érintett tagállamok együttműködnek annak eldöntésében, hogy melyikük folytassa le az eljárást az elkövetővel szemben annak érdekében, hogy az eljárást lehetőleg egyetlen tagállamban összpontosítsák. E célból a tagállamok, adott esetben, igénybe veszik az Eurojustot. Amennyiben egy a 2. cikkben említett bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, és ugyanazon tények alapján az érintett államok bármelyike jogszerűen eljárhat, az érintett tagállamok együttműködnek annak eldöntésében, hogy melyikük folytassa le az eljárást az elkövetővel szemben annak érdekében, hogy az eljárást lehetőleg egyetlen tagállamban összpontosítsák. E célból a tagállamok, adott esetben, igénybe veszik az Eurojustot. Amennyiben a tagállamok nem jutnak közös döntésre két hónapon belül, úgy az Eurojust hozza meg a döntést. A következő tényezőket az alábbi sorrendben kell figyelembe venni: A következő tényezőket az alábbi sorrendben kell figyelembe venni: (a) az a tagállam, amelynek területén a bűncselekményt elkövették; a) az a tagállam, amelynek területén a bűncselekményt elkövették; (b) az a tagállam, amelynek állampolgára vagy lakosa az elkövető; b) az a tagállam, ahonnan a sértett származik; (c) az a tagállam, ahonnan a sértett származik; c) az a tagállam, amelynek állampolgára vagy lakosa az elkövető; (d) az a tagállam, amelynek területén az elkövetőt elfogták. d) a tagállam, amelynek területén az elkövetőt elfogták. Módosítás: 33 7. cikk (3) bekezdés da) pont (új) da) az a tagállam, amely elsőként indított büntetőeljárást. Módosítás: 34 8. cikk (1) bekezdés (1)  A tagállamok biztosítják, hogy az e kerethatározat hatálya alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás megindítása ne a bűncselekmény sértettjének feljelentésétől vagy bejelentésétől függjön, legalábbis akkor, ha a cselekményt a tagállam területén követték el. (1)  A tagállamok biztosítják, hogy az e kerethatározat hatálya alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett a leghatékonyabb legyen és ne a bűncselekmény sértettjének feljelentésétől vagy bejelentésétől függjön, legalábbis akkor, ha a cselekményt a tagállam területén követték el. Módosítás: 35 8. cikk (2) bekezdés (2)  A büntetőeljárásban a sértettek jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározatban előírt intézkedések mellett adott esetben minden tagállam megtesz minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a büntetőeljárás keretében a sértettek családtagjai megfelelő segítségben részesüljenek. (2)  A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározatban előírt intézkedések mellett adott esetben minden tagállam megtesz minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a büntetőeljárás keretében a sértettek és családtagjaik megfelelő védelemben és segítségben részesüljenek. Módosítás: 36 8a. cikk (új) 8a. cikk Súlyos és szervezett bűnözés elleni hivatal, vagyonvisszaszerzési hivatal A nemzeti szintű koordináció biztosítására minden egyes tagállam felállít egy súlyos és szervezett bűnözés elleni hivatalt, valamint egy vagyonvisszaszerzési hivatalt, amelyek kizárólagos kapcsolati pontként működnek. Módosítás: 37 8b. cikk (új) 8b. cikk A tanúk és az igazságszolgáltatással együttműködők védelme A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és/vagy a büntetési szakaszban hasznos információt szolgáltató személyek, legyenek azok tanúk, vagy a 4. cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetői, az őket, illetve családtagjaikat érő esetleges bosszú, fenyegetés, illetve megfélemlítés ellen megfelelő védelemben részesüljenek. Módosítás: 38 8c. cikk (új) 8c. cikk Nemzetközi együttműködés A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a – többek között közös nyomozócsoportok felállítása révén megvalósuló – nemzetközi együttműködés megvalósításához szükségesek. Módosítás: 39 10.cikk (1a) bekezdés (új) (1a) A tagállamok statisztikai adatokat gyűjtenek a 2. cikkben említett bűncselekményekről, és továbbítják e statisztikákat a Bizottságnak, amely 2006-tól kezdődően harmonizált és összehasonlítható statisztikát állít össze. Módosítás: 40 10.cikk (2) bekezdés 2.  A tagállamok (…)-ig továbbítják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik. Az ezen információkon alapuló jelentés, valamint a Bizottság írásos jelentése alapján a Tanács legkésőbb (…)-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok megtették-e a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy e kerethatározatnak megfeleljenek.. (2)  A tagállamok (…)-ig továbbítják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik. Az ezen információkon alapuló jelentés, valamint a Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz eljuttatott írásos jelentése alapján az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb (…)-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok megtették-e a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy e kerethatározatnak megfeleljenek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament állásfoglalása az influenzajárvány elleni stratégiáról

P6_TA(2005)0406 B6-0548/2005

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 152. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 108. cikke alapján feltett O-0089/2005. számú szóbeli választ igénylő kérdésre,

–   tekintettel a Bizottság nyilatkozatára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett a közeljövőben várható, világméretű influenzajárvány kitörésére,

B.   mivel az influenzavírus napokon belül egyik kontinensről a másikra terjedhet,

C.   mivel az influenzavírus elleni hatékony küzdelemhez elegendő mennyiségű megfelelő emberi és állati oltóanyagra és vírusölő készítményre van szükség,

D.   mivel egy világméretű járvány legvalószínűbb forrása a rendkívül fertőző madárinfluenza-vírus (H5N1) lenne, amely mutációját vagy az emberi influenzavírussal való rekombinációját követően olyan rendkívül agresszív influenzát eredményezhet, amely ellen a létező oltóanyagok hatástalanok, ezért "új" oltóanyagra lesz szükség,

E.   mivel az influenzajárványnak azokban az ázsiai országokban van a legnagyobb kockázata, amelyben ez a vírustörzs annak ellenére terjed immár két éve, hogy az illetékes hatóságok mindent megtesznek a betegség megfékezése érdekében, ezért az EU és a nemzetközi szolidaritás saját érdeke, hogy nagyobb támogatást biztosítson ezeknek az országoknak,

F.   mivel az új oltóanyagok kifejlesztése és előállítása bonyolult, drága és a vírus izolálását és tanulmányozását követően legalább hat hónapot vesz igénybe,

G.   mivel a madárinfulenza-vírus szezonális influenzavírussal való rekombinációjának a lehetőségét csökkentené, ha a madárinfluenza-vírusnak nagy valószínűséggel kitett valamennyi egyént immunizálnák a szezonális influenza ellen,

H.   mivel az oltóanyagot nem termelő országokban fennáll a nem megfelelő, nem egyenlően elosztott és megkésett oltóanyag-ellátás veszélye,

I.   mivel az EU területén kívül kitörő járvány az Európai Unió állampolgárainak egészségére is súlyos veszélyt jelentene,

J.   mivel a tagállamok felelősek az influenzajárvány megakadályozása és az arra való felkészülés tekintetében, de a koordinátor szerepét a Bizottság játssza,

1.   úgy ítéli meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) világméretű influenzajárvány kitörésére vonatkozó figyelmeztetését rendkívül komolyan kell kezelni; rámutat arra, hogy bármelyik tagállamban vagy az EU-val szomszédos területeken kitörő járvány az EU egészére nézve jelent azonnali egészségügyi fenyegetést;

2.   sürgeti a tagállamokat, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg a H5N1 influenzavírus emberről emberre terjedő változata rekombinációjának megakadályozása érdekében; ennélfogva ragaszkodik ahhoz, hogy a baromfiszektorban és ahhoz kapcsolódó ágazatokban dolgozókat mielőbb beoltsák;

3.   rámutat arra, hogy ebben a vonatkozásban az emberi fertőzés esetén életbe lépő, vészhelyzeti tervekre irányuló előzetes rendelkezéseket kell hozni. E vészhelyzeti tervek célja a következő:

4.   sürgeti, hogy a Tanács jusson egyetértésre az influenzára vonatkozó készenléti tervekkel kapcsolatban, minden tagállam elkötelezettségét garantálva; ezeknek a terveknek a megfelelő oltóanyagok és vírusölő készítmények, valamint a másodlagos fertőzések kezeléséhez szükséges antibiotikum-készletek biztosítása érdekében magukba kell foglalniuk előzetes vételi megállapodásokat is, és ezekről a Bizottságot tájékoztatni kell; valamennyi tagállamot arra ösztönzi, hogy terveiket a valós idejű modellek, illetve a WHO és az ECDC új ajánlásai alapján frissítsék, és a módosításokról tájékoztassák a Bizottságot;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy az ECDC-vel szorosan együttműködve erősítse meg koordináló szerepét és a készenléti tervekhez nyújtott technikai tanácsadással támogassa a tagállamok erőfeszítéseit; felhívja a Bizottságot, hogy az oltóanyagkészletek aktuális és valós mennyiségéről az Európai Parlamentnek rendszeresen tegyen jelentést;

6.   sürgeti a Bizottságot, hogy az ECDC-vel közösen valósítson meg világméretű járvány kitörésére vonatkozó, átfogó kommunikációs stratégiát;

7.   rámutat arra, hogy a hatékony felkészülés kulcsfontosságú eleme a megfelelő időben és mennyiségben előállított oltóanyag- és vírusölő készletek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új oltóanyag lehető leggyorsabb – ez a tudósok szerint akár három és nyolc hónap között is lehet – előállításához szükséges intézkedések meghozatala érdekében működjön együtt az iparággal;

8.   sürgeti a tagállamokat, hogy a WHO ajánlásainak megfelelően még a járvány előtt növeljék az influenzaoltások számát, és ezzel ösztönözzék az iparág termelési kapacitásának növelését a járvánnyal járó, várható oltóanyagigények létrehozása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a baromfitenyésztőket a legnagyobb prioritást élvező beoltási hullám részeként célozzák meg, hogy csökkentsék az emberi és a madárinfluenza-vírusok rekombinációjának esélyét az egyik legjelentősebb lehetséges találkozási ponton; emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a várható járványra való tekintettel az oltóanyag- és vírusölő készítményekből álló készletek felhalmozása kevésbé költséges, mint az oltóanyagok hiányában kitörő járványt követő veszteségek;

9.   megállapítja, hogy a tagállamok az oltóanyagból és vírusölő készítményekből álló készletek létrehozása és az iparággal kötött, előzetes vételi megállapodások tekintetében különböző pénzügyi erőforrásokkal bírnak; javasolja, hogy a Bizottság fontolja meg az EU Szolidaritási Alap felhasználásának lehetőségét, így téve lehetővé megelőző intézkedéseket, többek között új oltóanyagok gyártását és új tesztelési módszerek kifejlesztését az influenzajárványra való felkészülés során;

10.   sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a folyamatos információcserét az érintett országokkal; úgy véli, hogy az Európai Uniónak segítséget kell nyújtania az érintett országoknak azok kockázatfelmérésének és elkülönítési kapacitásának fokozása érdekében;

11.   rámutat arra, hogy a fertőzés fő forrásai továbbra is a délkelet-ázsiai országok; ennélfogva arra kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy működjön együtt ezekkel az országokkal gazdaságilag és tudományosan e fő források felszámolása céljából, különösen mivel a vírusmutáció lehetősége nagyon nagy.

12.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a madárinfluenza-vírus által pillanatnyilag leginkább sújtott országok támogatását, és biztosítsanak hatékony technikai segítséget a vírus megfékezéséhez és annak érdekében, hogy csökkenjen egy esetleges világméretű járványt okozó mutációja vagy rekombinációja kialakulásának kockázata;

13.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a madárinfluenza által sújtott országok valamennyi baromfitenyésztőjének beoltását célzó oltási programot, megjegyezvén, hogy ezek a gazdálkodók az emberi és a madárinfluenza-vírusok közötti legjelentősebb találkozási pontok, ahol globális járvány kitörését okozó vírustörzs alakulhat ki;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy a járvány terjedésének megakadályozása érdekében – különös tekintettel az oltóanyagot és vírusölő készítményeket nem termelő tagállamokra – mutasson be egy, a járvány idején az oltóanyag és vírusölő készítmények gyors és hatékony elosztására irányuló tervet;

15.   rámutat arra, hogy az ellenőrzések, a költöző madarak vándorlási útvonalainak nyomon követése, az állatok szúrópróbaszerű szűrése és a madárinfluenza elleni oltások hatékonyan egészíthetik ki a járványvédelmi intézkedéseket; ezért üdvözli a Bizottság a betegség leküzdésében az oltásokra nagyobb hangsúlyt fektető, a madárinfluenza megfékezésére irányuló közösségi intézkedésekről szóló új irányelvre tett javaslatát; ösztönzi a tagállamokat, hogy a legmesszemenőbben használják ki ezt az eszközt, hogy az állatok tömeges levágására a lehető legkevésbé legyen szükség, és felhívja a hússzektor összes szereplőjét, hogy ez ügyben tegyenek eleget kötelezettségüknek és garantálják a beoltott és nem beoltott állatok húsából származó termékek árusítását;

16.   felkéri a Tanácsot, hogy fogadjon el egy olyan tervet, amely ismerteti, hogyan akadályozható meg az influenza egyik országról a másikra való terjedése a nemzetközi utazás korlátozása révén, és készítsen a kikötőkben és a repülőtereken elvégzendő egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó terveket;

17.   felhívja az Egészségügyi Tanácsot, hogy ruházza fel a Bizottságot olyan mandátummal, amelynek értelmében az 24 órán belül szükséghelyzeti intézkedéseket hozhat, amennyiben influenzajárvány éri el az EU-t vagy a vele szomszédos államokat, így például karanténra vonatkozó és fertőtlenítési intézkedéseket a repülőtereken a fertőzött régiókból érkező járatok esetében, valamint utazási korlátozásokat;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a megelőző és együttműködési intézkedéseket és a technikai segítségnyújtást a harmadik, különösen az ázsiai országok vonatkozásában, hogy a madárinfluenza származási országaiban biztosítható legyen a megelőzés és a kórmeghatározás;

19.   sürgeti a Bizottságot, hogy segítsen a tagállamok karanténra vonatkozó intézkedéseinek kidolgozásában;

20.   felhívja az Európai Unió intézményeit, hogy készítsék el saját készenléti tervüket;

21.   sürgeti a tagállamokat, hogy hatékonyan tájékoztassák polgáraikat arról, hogy utazással a betegség elterjedését kockáztatják;

22.   sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek elérhetővé pénzalapokat a dél-ázsiai országok támogatására, hogy azok szakértelem és pénzügyek terén is fel tudják venni a harcot a betegséggel;

23.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamoknak.

Az Európai Parlament állásfoglalása a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmáról

P6_TA(2005)0407 RC-B6-0551/2005

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a továbbiakban: az irányelv),

–   tekintettel a Tanács indokló nyilatkozatára, amelyet a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadását célzó 1998. február 26-i 19/98/EK tanácsi közös állásponthoz(2) csatoltak,

–   tekintettel az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997-ben kelt európa tanácsi egyezményre (az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény),

–   tekintettel az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5-i egyezményre (Európai Szabadalmi Egyezmény),

–   tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal által 1999. december 8-án megadott EP695351 számú szabadalommal kapcsolatban hozott határozatról szóló 2000. március 30-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a Tanács és az Európai Parlament számára készített "A szabadalmi jog alakulása és jelentősége a biotechnológia és a géntechnológia területén" című bizottsági jelentésre (COM(2005)0312 végleges),

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel a biotechnológia egyike a jövő legfontosabb technológiáinak, és egy megfelelő politikai keretben, az etikai, környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembevétele mellett támogatni kell,

B.   mivel a szabadalmak szükségesek az innováció előmozdításához,

C.   mivel a biotechnológia egyre jelentősebb szerepet játszik egy sor iparágban és a biotechnológiai találmányok védelme minden bizonnyal alapvető fontosságú lesz a Közösség ipari fejlődéséhez,

D.   mivel a biotechnológia területén olyan sajátos problémák léteznek, amelyek szükségessé teszik az általános szabadalmi jogi szabályok kiegészítését megfelelő különös szabályokkal,

E.   mivel az etikai korlátok meghatározása különösen fontos a biotechnológiában,

F.   mivel az Európai Szabadalmi Hivatal által 2005. február 2-án megadott (EP1257168) szabadalom kiterjed a humán csírasejtek előállítási eljárására és a csírasejtekre is,

G.   mivel ez ellen a határozat ellen benyújtottak felszólalást, így a jogi helyzet továbbra is tisztázatlan,

H.   mivel az Európai Szabadalmi Hivatal szintén megadta az EP1121015 és EP1196153 számú európai szabadalmakat, amelyek magukban foglalják a humán csírasejteket is, és a EP1121015 számú szabadalmat, amely a fagyasztott humán embriókat is magában foglalja,

I.   mivel az Európai Szabadalmi Hivatal elfogadta az EP695351 számú szabadalom (Edinburgh-i Szabadalom) elleni felszólalást, és világossá tette, hogy nem adható szabadalom humán embrionális őssejtekre,

J.   mivel az irányelv az emberi DNS szabadalmi oltalmát csak funkcióhoz kötötten engedi meg, de nem világos, hogy egy DNS-re vonatkozó szabadalom csak e funkcióhoz kötött alkalmazásra vonatkozik-e vagy más funkciókra is is,

K.   mivel az irányelv 16. cikke c) pontja alapján elkészített első jelentés szerint a felülvizsgálatra szoruló kérdés az, hogy a génszekvenciákra (DNS-szekvenciákra) vonatkozó szabadalmakat a klasszikus szabadalmi igénypontformában kell-e engedélyezni, amelynek során a feltaláló kérheti olyan találmány oltalmát, amely a szekvencia minden jövőbeli alkalmazásait is magában foglalja, vagy a szabadalmat korlátozni kell-e úgy, hogy a szabadalmi bejelentésben feltárt specifikus alkalmazást lehessen csak igényelni ("célhoz kötött oltalom"),

L.   mivel a szabadalmak megadásával kapcsolatos túlzott engedékenység az innováció útját állja,

M.   mivel a nyilvánosságot teljes mértékben tájékoztatni kell, és a nyilvános vita előmozdításában az Európai Uniónak vezető szerepet kell játszania,

N.   mivel az embrionális őssejtek létrehozásához embriókat kell elpusztítani, és az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint kizárt az olyan technológiák szabadalmazása, amelyek keretében az emberi embriókat elpusztítják vagy kereskedelmi illetve ipari célokra alkalmazzák,

O.   mivel az irányelv 6. cikke kizárja az emberi klónozást, és a Tanács indokolásaiban világossá tette a Parlament számára, hogy ez a tilalom nem csak a reproduktív célú klónozásra vonatkozik, és hogy ebben a tekintetben az "emberi lény" kifejezés magában foglalja az embrionális szakaszt is,

1.   támogatja a biotechnológiát, mint jövőbemutató technológiát és úgy ítéli meg, hogy fontos egy megfelelő politikai keret elengedhetetlen e technológia támogatásához az etikai, környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembevétele mellett;

2.   úgy ítéli meg, hogy a biotechnológiai találmányok egész Európára vonatkozó közös szabályoknak megfelelő szabadalmazása fontos előfeltétele annak, hogy e jövőbe mutató technológia Európában megfelelő támogatást kapjon;

3.   támogatja az őssejt-kutatást, és más, az emberi egészséget szolgáló alternatívákat, azonban hangsúlyozza, hogy a biotechnológia emberekre történő alkalmazásával kapcsolatban határozott állásponttal rendelkezik, így különösen elutasítja a humán csírasejtvonalakba történő beavatkozást, az emberi lény fejlődésének bármely szakaszában történő emberi klónozást, valamint a humán embriókon végzett, azok pusztulásával járó kutatásokat;

4.   úgy ítéli meg, hogy az irányelv biztosítja ehhez a keretet a legtöbb esetben, de még megválaszolatlanul hagy fontos kérdéseket, mint például az emberi DNS szabadalmazását;

5.   felhívja az Európai Szabadalmi Hivatalt és a tagállamokat, hogy emberi DNS-re vonatkozó szabadalmi oltalmakat csak konkrét alkalmazással kapcsolatban adjanak meg és erre a konkrét alkalmazásra korlátozzák a szabadalom terjedelmét annak érdekében, hogy más felhasználók más célokra alkalmazhassák ugyanazt a DNS szekvenciát ("célhoz kötött oltalom");

6.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az irányelv ezen értelmezése elérhető-e a tagállamokhoz címzett ajánlással vagy szükséges-e ehhez az irányelv 5. cikkének módosítása;

7.   megerősíti, hogy semmilyen kutatással kapcsolatos megfontolás nem kerekedhet felül az emberi élet méltóságával kapcsolatos megfontolásokon;

8.   utal arra, hogy az irányelv 16. cikk c) pontja alapján készített első jelentésben közölteknek megfelelően létrehozták a biotechnológia etikai következményeivel foglalkozó informális tanácsadói csoportot, amelyet a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatos fontos kérdések elemzésével és a jövőbeni jelentések elkészítésével kapcsolatban a Bizottság részére nyújtandó tanácsadással bíztak meg;

9.   rámutat, hogy a csírasejtek, mint az emberi test részei, nem szabadalmaztathatók és bizonyosan nem találmányok, és ezért az EP1257168 számú szabadalom sérti az irányelvet;

10.   mély aggodalmát fejezi ki az emberek nemének megválasztására irányuló módszerek bevezetéséről szóló bármilyen terv miatt;

11.   megállapítja, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikkének (1) bekezdése szerint a szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be;

12.   felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be felszólalást az EP1257168 számú szabadalom ellen;

13.   felhívja az Európai Szabadalmi Hivatalt, a Bizottságot és a tagállami illetékes hatóságokat, hogy működjenek együtt a Parlamenttel annak megerősítése érdekében, hogy az emberi klónozás minden formáját zárják ki az irányelv szerinti szabadalmazásból;

14.   kitart amellett, hogy a humán embrionális őssejtek létrehozása magában foglalja emberi embriók elpusztítását, és hogy ezért a humán embrionális őssejteket vagy a humán embrionális őssejtekből tenyésztett sejteket magukban foglaló eljárások szabadalmazása sérti az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontját;

15.   tudomásul veszi a második jelentésben szereplő következtetéseket a szabadalmak alkalmazási körére és az őssejtek szabadalmaztathatóságára vonatkozóan;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy a következő jelentésben gondosan vizsgálja meg az irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelő végrehajtását;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a fejleményeket, tekintettel az etikai szempontokra, valamint és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségére és megfizethetőségére, illetve a versenyképességre gyakorolt lehetséges hatásokra;

18.   kéri az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy hozzon létre egy további testületet, amely – az ügy érzékenysége miatt – ellenőrzi az etikai szempontból érzékeny szabadalmakat a szabadalmi oltalom megadása előtt;

19.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európai Szabadalmi Hivatalnak.

(1) HL L 213., 1998.7.30., 13. o. (2) HL C 110., 1998.4.8., 17. o. (3) HL C 378., 2000.12.29., 95. o.

Az Európai Parlament állásfoglalása a gazdasági migráció kezelésének európai uniós megközelítéséről (COM (2004)0811 - 2005/2059(INI))

P6_TA(2005)0408 A6-0286/2005

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a gazdasági migráció kezelésének európai uniós megközelítéséről kiadott zöld könyvére (COM(2004)0811),

–   tekintettel az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatra, különösen annak a szabad mozgásról és tartózkodásról, valamint a visszatérés jogáról szóló 13. cikkére,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, különösen annak 8. cikkére a magán- és a családi élet tiszteletben tartásáról,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, különösen annak 15. cikkére a szabad szakmaválasztásról és a munkához való jogról,

–   tekintettel a "tanulmány a jogszerű és jogszerűtlen migráció közötti kapcsolatokról" című bizottsági közleményre (COM(2004)0412),

–   tekintettel az "első éves jelentés a migrációról és az integrációról" című bizottsági közleményre (COM(2004)0508),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága 2004. december 15-i, ill. 2005. január 24-i, a "jogszerű és jogszerűtlen migráció közötti kapcsolatokról" szóló bizottsági közleményre vonatkozó állásfoglalására,

–   tekintettel a bevándorlásról, integrációról és munkáltatásról szóló, 2004. január 15-i, bizottsági közleményre vonatkozó állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Amszterdami Szerződésre, mely a bevándorlás és menekültügy területén feladatokat és felelősséget helyezett a Közösség hatáskörébe és az EK-Szerződés 63. cikkére,

–   tekintettel az 1999. október 15-16-i tamperei, a 2001. december 14-15-i laekeni, a 2002. június 22-i sevillai és a 2003. június 19-20-i thesszaloniki Európai Tanács következtetéseire,

–   tekintettel a 2004. október 14-i, a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségének jövőjéről, valamint annak legitimitása és hatékonysága erősítését célzó feltételekről szóló, a Tanácsnak és az Európai Tanácsnak címzett javaslatára(2),

–   tekintettel a 2004. november 4-5-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseire és a bennük foglalt Hágai Programra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, továbbá a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A6-0286/2005),

A.   mivel - a munkavállalóknak a tagállamokba való irányított bevándorlása és a teljes körű foglalkoztatottság érdekében - a Közösség fejlesztési politikájával összhangban lévő, a személyek a Közösség területén belüli szabad mozgáshoz való jogának hatékony érvényesítésével összefüggő közös migrációs politika kidolgozása az Unió feladata kellene, hogy legyen,

B.   mivel nem létezik átfogó és összehangolt keretet biztosító európai migrációs politika, és az Európai Uniónak és tagállamainak szükségük van arra, hogy kezelni tudják a meglévő migrációs folyamatokat,

C.   mivel az EU-nak minél hamarabb rendelkeznie kell egy valós európai bevándorlási politikával,

D.   mivel a gazdasági bevándorlás segíthet a már létező migrációs folyamatok kezelésében, hiszen egyik jelentős potenciális hatása az illegális migráció csökkentése, és mivel az illegális emigránsok feketepiacon és emberkereskedelemben való kihasználásának leküzdésében további áttételes hatása is lehet,

E.   mivel a gazdasági migráció csak részben oldja meg a Közösség demográfiai vagy gazdasági nehézségeit; illetve mivel a globalizáció kihívásainak legyőzéséhez erőfeszítésekre van szükség, annak érdekében, hogy a gazdaságpolitika és a munkaerőpiac területén új megoldások szülessenek különös tekintettel mind a nők, mind a férfiak esetében a karrier és a családi élet egyensúlyára valamint az azonos munkáért azonos bért elvére,

F.   mivel az európai bevándorlási politikának az ember alapvető jogainak tiszteletben tartásán kell alapulnia a hatályban lévő nemzetközi egyezményeknek megfelelően,

G.   mivel az európai aktív népesség öregedési előrejelzései és az idővel a generációk közötti szolidaritást nyomasztó jövőbeli fenyegetések újabb szükségleteket gerjesztenek mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő iránt minden tagállamban,

H.   mivel a bevándorlás szempontjából a tagállamok származási országból célországgá váltak,

I.   mivel a migrációs mozgások nem csak a külső határokkal rendelkező tagállamokat érintik, hanem az Európai Unió egészét, annál inkább szükség van egy közös politika elfogadására a bevándorlás terén,

J.   abban a meggyőződésben, hogy az Európai Uniónak – mint belső határokkal nem rendelkező térségnek – külső határainak védelme terén közös, koherens és hatékony megközelítést kell elfogadnia, és a kölcsönös tisztelet és szolidaritás alapjain nyugvó és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek megfelelő, közös vízum-, menekültügyi és bevándorlási politikát kell kidolgoznia az európai társadalmi biztonság garantálása érdekében; ennek a politikának tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, és magában kell foglalnia a diszkriminációk, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet, valamint globális, kiegyensúlyozott és emberséges módon kell szabályoznia a migrációt,

K.   mivel 2006. január 23-án lejár a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv(3) átültetésére vonatkozó határidő, és mivel ezen irányelv szerint, amennyiben harmadik országok állampolgárai öt éven át jogszerűen egy tagállamban tartózkodnak, "huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállást szerezhetnek, és ennek eredményeként egy másik tagállamban is tartózkodási jogot szerezhetnek,

L.   úgy ítélve, hogy a gazdasági okokból történő bevándorlás nagy kihívást jelent az Európai Unió számára, és közös megközelítést tesz szükségessé a migrációs kérdés szigorúan nemzeti látásmódjával szemben,

M.   mivel a bevándorlásnak bizonyítottan pozitív hatása van a munkaerőpiacra (dinamizmus) és ezért inkább lehetőségként kellene üdvözölni, mint biztonsági kérdésként elkönyvelni,

N.   mivel a gazdasági migrációval foglalkozó politikáknak a lisszaboni stratégiához és az európai foglalkoztatási stratégiához kellene kapcsolódni,

O.   abban a meggyőződésben, hogy a jogszerű bevándorlást és beilleszkedést szabályozó intézkedéseket olyan intézkedéseknek kell kísérniük, melyek védik a külső határokat, visszafordítási politikát követnek, segítik az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem, valamint a bevándorlók feketemunkában való kihasználásának leküzdését,

P.   abban a meggyőződésben, hogy a legális bevándorlás politikájának sikere egy olyan átfogó és proaktívabb, a teljes integráció elérését célzó stratégia alkalmazásától is függ, amely több társadalmi, gazdasági és állampolgársági intézkedést, valamint bevezető programokat és nyelvi képzést tartalmaz, mivel a bevándorlási és integrációs politikákat nem szabad külön-külön vizsgálni,

Q.   mivel minden, az EU területén törvényesen letelepedett bevándorló részére biztosítani szükséges a családban éléshez való jog tiszteletben tartását az emberi jogokról szóló európai egyezménynek megfelelően, és mivel szükséges a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv(4) felülvizsgálata e jog tiszteletben tartásának garantálása érdekében,

R.   abban a tudatban, hogy az Európai Unió és tagállamai, valamint a származási ország közötti együttműködés rendkívüli jelentőséggel bír ezen a téren, és valóságos közös fejlesztési politikának kell kísérnie,

S.   mivel minden tagállamnak ratifikálni kellene az összes vendégmunkás és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt,

T.   mivel az illegális foglalkoztatás az egyik legnagyobb ösztönző erő az illegális bevándorlás mögött, és ezért a tagállamoknak jobban kellene törekedni az illegális foglalkoztatás visszaszorítására, illetve az illegális bevándorlókat alkalmazók elrettentésére és büntetésére,

1.   sajnálattal veszi tudomásul a Tanácsnak a jogszerű bevándorlást érintő minden kérdésre vonatkozó döntését az egyhangú döntés elve és a konzultációs eljárás fenntartásáról; ezzel szemben úgy tekinti, hogy e téren a hatékony és átlátható jogszabályok elfogadásának egyetlen útja az együttdöntési eljárás;

2.   emlékeztet, hogy a migránsok nagy mértékben hozzájárultak, és ma is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági, kulturális és társadalmi virágzásához és fejlődéséhez;

3.   úgy véli, hogy a gazdasági migráció pozitív emberi jelenség, amely mindig is elősegítette a civilizációk fejlődését és a kulturális és technológiai cserét;

4.   sajnálja, hogy a Tanácsnak mindeddig nem sikerült egységes bevándorlási politikát kialakítania, és lényegében e politika büntetőjogi részére összpontosít (visszafogadási megállapodások, rendőri ellenőrzések a határokon, stb.);

5.   hangsúlyozza, hogy az európai integráció egyik elsődleges célkitűzése az alapvető jogok és nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségek tiszteletben tartására épülő közös bevándorlási politika tényleges kialakítása, amely célkitűzést a 2004. november 4-5-i Hágai Program kifejezetten megismételt;

6.   emlékeztet arra, hogy a választójog kérdése a tagállamok hatáskörébe tartozik;

7.   úgy véli, hogy a migráns munkavállalók társadalmi és politikai beilleszkedésének előmozdítása céljából nekik azonos jogokat kell biztosítani; felhívja ezért a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy az Európai Unió területén legalább öt éve huzamosan tartózkodó bevándorlók választójogát a helyi és európai választásokon elismerjék;

8.   felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be külön az álláskeresés megkönnyítésére tervezett tartózkodási engedélyeket;

9.   felkéri a Bizottságot az ENSZ közgyűlése által 1990. december 18-án elfogadott, a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény valamennyi intézkedésének átvételére a migráns munkások integrációját célzó határozatokban és kerethatározatokban; a 2005. február 24-i, az EU-nak az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága Genfben tartott 61. ülésszakával (2005. március 14-22)(5) kapcsolatos prioritásairól és az ehhez kapcsolódó ajánlásokról szóló állásfoglalásával, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság SOC/173 állásfoglalásával(6) összhangban felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen ratifikálják az említett egyezményt, amit eddig egyetlen tagállam sem tett még meg;

10.   hangsúlyozza, hogy a migrációt differenciált módon kell megközelíteni a belépés oka – mint például menedékkérés, szökés vagy gazdasági migráció – szerint;

11.   felhívja a tagállamokat, hogy azonnal távolítsanak el minden akadályt az EU polgárok szabad mozgása elől;

12.   úgy véli, hogy az európai uniós bevándorlási politikának globális és koherens megközelítést kell alkalmaznia, amely a különböző politikai területek közti összhangra és nem csupán a tagállamok munkaerő-piaci követelményeire támaszkodik;

13.   ragaszkodik hozzá, hogy alakítsanak ki közös bevándorlási politikát annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a bevándorlás törvényes útjai hiánya miatt sebezhetővé vált munkaerő széleskörű kizsákmányolásának;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy a gazdasági migráció európai keretének megtervezésénél vegye figyelembe a tagállamok különböző politikáit és tapasztalatait, és hangsúlyozza, hogy folyamatosan vizsgálni kell a bevándorlási politika más EU politikákra, beleértve a kereskedelmi politikára tett hatását;

15.   támogatja, hogy könnyítsék és tegyék hatékonyabbá a tartózkodási engedéllyel, munkavállalás érdekében való belépés feltételeit a harmadik országok állampolgárainak alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként történő munkavállalására, valamint az idénymunkát vagy határozott idejű munkát végzők számára a tartózkodási és munkavállalási engedélyekre vonatkozó minimumszabályokat;

16.   elengedhetetlennek tartja a szolidaritás erősítését az új tagállamokkal, a bevándorlók beilleszkedését érintő intézkedések kialakításában;

17.   megállapítja, hogy az általános szabályozás célja távlatokat nyitni az illegális bevándorlók előtt, de az nem helyettesíti a bevándorlással foglalkozó lényegi politikákat, és gazdasági migránsok toborzására sem alkalmas;

18.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a már uniós területen lévő bevándorlók helyzetét (menedékjogot kérők, migráns dolgozók családtagjai, tanulók, illegális bevándorlók és mások), akik törvényes elismerés nélkül, de már részt vesznek az Unió gazdasága fellendítésében;

19.   hangsúlyozza, hogy a gazdasági migráció a megoldás részét képezi Európa elöregedési és gazdasági problémáiban, és úgy véli, hogy a tagállamoknak új megközelítéseket kell alkalmazniuk a gazdasági és munkaügyi politikák területén – beleértve a szakmai és magánélet összeegyeztetésére vonatkozó politikákat – amennyiben a globalizált világ kihívásainak meg kívánnak felelni;

20.   emlékeztet arra, hogy az EU munkapiacának problémáit nem csupán gazdasági migrációval kellene megoldani, hanem az innováció és az új technológiák ösztönzésével, a termelékenység növelésével és az EU idősebb dolgozói foglalkoztatásának ösztönzésével;

21.   ajánlja a Tanácsnak megfelelő kezdeményezések elindítását, az információcserék és a politikák jobb koordinációjának megkönnyítése érdekében;

22.   felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a tagállamoknak a jogszerűtlen bevándorlás leküzdésére irányuló kipróbált gyakorlatait;

23.   emlékeztet, hogy mekkora jelentőséggel bír az, hogy az Európai Unió záradékokat csatoljon minden általa kötött társulási és együttműködési megállapodás mellé a migrációs mozgások közös kezeléséről és a jogszerűtlen bevándorlás esetén kötelező visszafordításról;

24.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányt a lakosság körében a törvényes bevándorlási politikákról és ezek pozitív hatásairól az állampolgárok aggodalmainak eloszlatása, valamint a bevándorlásról való pozitív kép kialakítása érdekében;

25.   felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be irányelvre irányuló javaslatot az Európai Unió területére munkavállalás céljából érkező harmadik országbeli állampolgárok beengedésének minimális és elégséges feltételeinek meghatározásáról azzal a fő céllal, hogy nyissanak törvényes csatornákat a bevándorlásnak;

26.   úgy véli, hogy ennek a jogalkotási aktusnak hivatkozási alapul szolgáló átfogó – és nem ágazati – keretet kell meghatároznia;

27.   meggyőződése, hogy a szubszidiaritás elvének figyelembe vétele mellett ajánlatos összevont igazgatási eljárást folytatni a gazdasági migránsok munkavállalási és tartózkodási engedélyének kiadására;

28.   megjegyzi, hogy a gazdasági migráns ezen rendszer szerinti bebocsátásának elvileg konkrét álláshoz kell kapcsolódnia; felhívja ugyanakkor a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az álláskeresők és az önálló vállalkozók számára kiadható különleges tartózkodási engedélyek lehetőségét;

29.   felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg speciális, kombinált tartózkodási és munkavállalási engedélyek bevezetését, amelyek megkönnyítik a szezonális vagy határozott idejű munkára érkező dolgozók felvételét;

30.   úgy véli, hogy az illegális bevándorlás és a feketemunka gyakoriságának csökkentése érdekében a javaslatnak rendelkeznie kellene a migráns munkavállalók munkakeresés céljából történő belépéséről is;

31.   felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen határozza meg a gazdasági bevándorlók jogait és kötelességeit;

32.   felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg olyan visszafordítási politikát, amely az önkéntes visszatérés elősegítésén alapul, beleértve a származási országban eszközölt támogató intézkedéseket;

33.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az esetleges túltartózkodók ügyét, figyelembe véve a munkaviszony és a tartózkodás időtartamát, a családtagok jelenlétét és a beilleszkedés mértékét;

34.   felhívja a tagállamokat, hogy a munkamigráció engedélyezésénél a gazdasági érdekek mellett más szempontokat is vegyenek figyelembe, hogy az engedélyezés az érdekek egyensúlyát tükrözze;

35.   felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg minimális követelmények kialakítását a felvételi normák és a külföldi diplomák hitelesítését illetően;

36.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és a tagállamokkal közösen alkalmazzon a statisztikai adatok objektív nyilvántartására vonatkozó iránymutatásokat, hogy ily módon a tagállamokban és a származási országokban zajló migrációról és annak gazdasági hatásairól, valamint a fennálló munkaügyi követelményekről teljes és többszempontú képet lehessen alkotni az egész Európai Unióban;

37.   tudatában van annak, hogy a tagállamok felelősek a harmadik országból származó és a területükön tartózkodó állampolgárok kiválasztását és számának meghatározását érintő döntésekért, ugyanakkor támogatja a tagállamokból származó adatok értékelését és átfogó becslések összeállítását;

38.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gazdasági bevándorlókat foglalkoztatni kívánó európai cégek számára helyi és/vagy regionális információs/kapcsolattartó pontok kiépítésének lehetőségét;

39.   felhívja a tagállamokat, hogy bocsássanak statisztikai adatokkal alátámasztott becsléseket a Bizottság rendelkezésére annak érdekében, hogy ezek alapján előrejelzéseket lehessen készíteni a teljes Európai Unió munkaerő-szükségletéről;

40.   ösztönzi a tagállamokat egy álláshirdetéseket tartalmazó honlap elkészítésére, hogy ezzel friss és a nyilvánosság számára hozzáférhető információkkal szolgáljanak a jelentkezők számára, valamint hogy az EURES honlapon tegyék elérhetővé az álláshirdetéseket;

41.   felhívja a Bizottságot, hogy a következő cselekvési tervének kidolgozása keretében irányozzon elő egy rendelkező részt, amely lehetővé teszi a legjobb gyakorlatok kicserélését a tagállamok között az integráció terén;

42.   emlékeztet az egyes tagállamoknak az integrációban betöltött felelős szerepére, mely jogokat és kötelezettségeket von maga után nem csak a befogadó társadalmak, de a bevándorlók számára is; felhívja a tagállamokat politikáiknak a "nyitott koordinációs módszer" segítségével történő összehangolására a Tanács által a 2004. november 19-én elfogadott, az EU bevándorlási politikájáról szóló közös alapelvek alapján;

43.   felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan szabályozást, amellyel meg lehet győződni arról, hogy a gazdasági migránsok a fejlődő országokba történő visszatérésüket követően is hozzáférnek az európai társadalombiztosítási rendszerbe befizetett pénzeszközeikhez;

44.   felszólítja a tagállamokat, hogy kísérjék fokozott figyelemmel a gyereket nevelő, dolgozó bevándorló nők sajátos helyzetét, különösen a határozott időre szóló munkaszerződésekkel járó jogokat illetően.

45.   kéri a befogadó tagállamokat és a migránsok származási országait, hogy kössenek egyezményeket az egyik vagy másik országban megszerzett olyan jogok átvitelének biztosítására, mint az adott minőségben, szakképzettséget igénylő munkakörben eltöltött idő, illetve a társadalombiztosítás;

46.   hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokból származó migránsok által hazájukba utalt pénzösszegek jelentősen meghaladják a fejlesztési támogatás keretében utalt összegeket és jelentőségük hatalmas a millenniumi fejlesztési célok – a szegénység legyőzése – elérése érdekében, és felhívja az illetékes intézményeket, hogy az átutalásokat lehetőség szerint alacsony átutalási díj kiszabásával segítsék;

47.   hangsúlyozza a befogadó társadalom, valamint a bevándorlók és származási közösségeik közti együttműködés létesítésének fontosságát;

48.   szükségesnek ítéli a migrációs jelenség közfelfogásának megváltoztatását Európában, nevezetesen a diszkrimináció, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni aktív harccal, valamint a migrációk történelmének az iskolai programokba való beiktatásával;

49.   támogatja tanult emberek cseréjének ("brain-circulation") ösztönzését a közösségi preferencia elvének azon személyekre való kiterjesztésével, akik hazájukba való visszatérésük előtt már több évig az EU-ban dolgoztak;

50.   úgy véli, alapvető fontosságú, hogy az európai bevándorlási politika konkrét megoldásokat kínáljon az agyelszívás problémájára;

51.   felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdjen párbeszédet a származási országok kormányaival annak érdekében, hogy a jogalkotásban olyan egyensúly alakuljon ki, mely lehetővé teszi a migrációt és a szakmai tapasztalat kiépítését; felhívja, hogy ezen párbeszéd során az érintett országokkal együttműködve fokozza konkrét intézkedések kidolgozását azon szektorokban, melyek különösen érintettek az agyelszívás által;

52.   felhívja az érintett tagállamokat, hogy a potenciális bevándorlókat azelőtt tájékoztassák törvényes lehetőségeikről és kilátásaikról, mielőtt elhagynák származási országukat, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az azonos országban működő tagállamok diplomáciai és konzuli szolgálatainak összehangolását azért is, hogy a bevándorlókat olyan tagállamok felé irányítsák, amelyek a szakmai képzettségüknek megfelelő területen befogadó kapacitással rendelkeznek;

53.   hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az igazságos bánásmód és a pártatlan jogok biztosítása a migránsok számára;

54.   hangsúlyozza, hogy a közös migrációs politikának figyelembe kell vennie azon okokat, melyek miatt a migránsok – néha életük kockáztatása árán – Európába jönnek, és ennek következtében a fejlesztés terén megvalósuló együttműködés aktív, közös politikájával kell társulnia;

55.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ne csak az EU és a származási országok közötti együttműködést, hanem a származási országok egymás közötti együttműködését is erősítsék, különösen az európai szomszédsági politikába bevont országok között, az AKCS-országok között, valamint előbbiek és utóbbiak között;

56.   elvárja a Bizottságtól, hogy a fejlődő országokból származó emberekkel való szervezett kereskedelem elleni intézkedéseivel a tettesek büntetésére összpontosítson és ne az áldozatokat kriminalizálja; megállapítja, hogy sok, az emberkereskedelem áldozatául esett nőnek nincs jogi védelemhez, illetve társadalombiztosításhoz való hozzáférése;

57.   felhívja a Bizottságot, hogy a gyerekmigrációt a gazdasági migráció önálló aspektusaként ismerje el és az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikke alapján biztosítsa a kiskorú migránsok jogainak védelmét;

58.   úgy véli, hogy a harmadik országok közötti migráció szabályozása hozzájárul majd mind a migránsok ember- és munkajogi területen történő védelméhez, mind az emberkereskedők hatékony büntetőjogi felelősségre vonásához és elítéléséhez;

59.   javasolja a Bizottságnak, hogy a fejlődő országokba visszatért jogszerű migránsok számára – azon migránsokhoz képest, akik először vándorolnak be az Európai Unióba – tegye lehetővé a könnyített újbóli bevándorlást az Európai Unióba, ezzel méltányolva az ilyen személyek köre által szerzett beilleszkedési tapasztalatot;

60.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 92. E, 2004.4.16., 390. o. (2) HL C 166. E, 2005.7.7., 58. o. (3) HL L 16., 2004.1.23., 44. o. (4) HL L 251., 2003.10.3., 12. o. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0051. (6) Avis SOC/173, 2004.6.30.