Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2003/0242(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0381/2005

Előterjesztett szövegek :

A6-0381/2005

Viták :

PV 17/01/2006 - 15
CRE 17/01/2006 - 15

Szavazatok :

PV 18/01/2006 - 4.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2006)0016

Elfogadott szövegek
PDF 459kWORD 135k
2006. január 18., Szerda - Strasbourg
Az Aarhusi Egyezmény alkalmazása az EK intézményeire és szerveire ***II
P6_TA(2006)0016A6-0381/2005
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (6273/2/2005 – C6-0297/2005 – 2003/0242(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Tanács közös álláspontjára (6273/2/2005 – C6-0297/2005),

—  ‐ tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatra (COM(2003)0622)(1) vonatkozóan az első olvasat során elfogadott álláspontjára(2),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0381/2005),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 103 E. 2004.4.29., 612. o.


Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2006. január 18-án került elfogadásra a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P6_TC2-COD(2003)0242

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(2),

mivel:

(1)  A közösségi jogszabályok a környezetvédelem területén többek között a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, a fenntartható fejlődés elősegítéséhez, valamint az emberi egészség védelméhez kívánnak hozzájárulni.

(2)  A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program(3) hangsúlyozza a megfelelő környezetvédelmi információnyújtás jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy a nyilvánosságnak tényleges lehetősége legyen a környezetvédelmi döntéshozatalban történő részvételre, növelve ezzel a döntéshozatal számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a lakossági tudatossághoz és a meghozott döntések támogatottságához. A cselekvési program továbbá ‐ az előző programokhoz hasonlóan(4) ‐ támogatja a környezetvédelemről szóló közösségi jogszabályok hatékonyabb végrehajtását és alkalmazását, beleértve a közösségi szabályok érvényesítését, valamint a közösségi környezetvédelmi jogszabályok megsértése elleni fellépést.

3)   1998. június 25-én a Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) egyezményét (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény). A Közösség 2005. február 17-én jóváhagyta az Aarhusi Egyezményt. A közösségi jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük az egyezménnyel.

(4)  A Közösség már elfogadott egy folyamatosan fejlődő és az Aarhusi Egyezmény céljainak eléréséhez hozzájáruló jogszabályrendszert. Gondoskodni kell az egyezmény által támasztott követelményeknek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról.

(5)  Helyénvaló az Aarhusi Egyezmény három pillérével ‐ nevezetesen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréssel, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételével és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításával ‐ egyetlen jogszabályban foglalkozni, valamint a célokra és a fogalommeghatározásokra vonatkozóan közös rendelkezéseket megállapítani. Ez hozzájárul a jogszabályok ésszerűsítéséhez, valamint a közösségi intézmények és szervek tekintetében meghozott végrehajtási intézkedések átláthatóságának növeléséhez.

(6)  Általános elvként az Aarhusi Egyezmény három pillérében biztosított jogok állampolgárságra, nemzetiségre, illetve lakóhelyre való tekintet nélkül kell, hogy érvényesüljenek.

(7)  Az Aarhusi Egyezmény a hatóságokat tág értelemben határozza meg, aminek alapját az a felfogás képezi, hogy hatósági jogkör gyakorlása során jogokat kell biztosítani az egyének és szervezeteik számára. Ezért szükséges az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi intézményeket és szerveket ugyanilyen tág értelemben és funkcionális módon meghatározni. Az Aarhusi Egyezmény alapján a közösségi intézmények és szervek kizárhatók az Egyezmény hatálya alól, amennyiben bírói vagy jogalkotói minőségükben járnak el. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) való koherencia miatt azonban a környezeti információhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotói minőségükben eljáró közösségi intézményekre és szervekre is alkalmazni kell.

(8)  A környezeti információ e rendelet szerinti meghatározása a környezet állapotára vonatkozó bármilyen jellegű információt magában foglal. Ez a meghatározás igazodik a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(6) elfogadott meghatározáshoz, továbbá tükrözi a Szerződés megsértése miatti eljárások aktuális állapotát. Az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott "dokumentum" fogalma magában foglalja az e rendelet értelmében vett környezeti információt is.

(9)  Helyénvaló, hogy e rendelet meghatározza a "tervek és programok" fogalmát, az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével, a hatályos EK-jog szerinti tagállami kötelezettségekkel kapcsolatban érvényesülő megközelítéssel párhuzamosan. A "környezetet érintő terveket és programokat" a közösségi környezetvédelmi politika céljainak és prioritásainak eléréséhez való hozzájárulásukra, vagy az ezen célok elérésére gyakorolt feltehetően jelentős hatásukra nézve kell meghatározni. A 2002. július 22-ével kezdődő tízéves időszakra a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program meghatározza a közösségi környezetvédelmi politika céljait, illetve az ezen célok elérése érdekében tervezett intézkedéseket. Ezen időszak végén el kell fogadni a következő környezetvédelmi cselekvési programot.

(10)  Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi jog folyamatosan fejlődik, a környezetvédelmi jog fogalommeghatározásának a közösségi környezetvédelmi politika Szerződésben megállapított céljaira kell hivatkoznia.

(11)  Az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusok esetén ‐ amennyiben kötelező erővel és külső hatással bírnak ‐ lehetővé kell tenni a belső felülvizsgálatot. Ehhez hasonló módon e rendeletnek a mulasztásokra is ki kell terjednie, amennyiben a környezetvédelmi jog alapján kötelezettség áll fenn egy igazgatási aktus elfogadására. Mivel a bírói vagy jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézmények vagy szervek által elfogadott intézkedések kizárhatóak, ugyanezt kell alkalmazni egyéb vizsgálati eljárások esetén is, amikor a közösségi intézmény vagy szerv igazgatási felülvizsgálati szervként jár el a Szerződés rendelkezései értelmében.

(12)  Az Aarhusi Egyezmény felszólít a környezeti információhoz való nyilvános hozzáférésre kérelem alapján, vagy az egyezmény hatálya alá tartozó hatóságok aktív terjesztése révén. Az 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlamentre, a Tanácsra és a Bizottságra vonatkozik, illetve azon ügynökségekre és hasonló szervekre, amelyeket közösségi jogi aktus hozott létre. A rendelet olyan szabályokat ír elő ezen intézmények számára, amelyek nagymértékben megfelelnek az Aarhusi Egyezményben foglalt szabályoknak. Szükséges kiterjeszteni az 1049/2001/EK rendelet alkalmazását minden egyéb közösségi intézményre és szervre is.

(13)  Ki kell térni az Aarhusi Egyezmény azon rendelkezéseire is, amelyek nem találhatók meg részben vagy egészben az 1049/2001/EK rendeletben, különösen a környezeti információ gyűjtése és terjesztése vonatkozásában.

(14)  Ahhoz, hogy a környezeti információhoz való nyilvános hozzáférés joga ténylegesen érvényesüljön, elengedhetetlen a jó minőségű környezeti információ. Ennélfogva indokolt olyan szabályokat bevezetni, amelyek arra kötelezik a közösségi intézményeket és szerveket, hogy biztosítsák ezt a minőséget.

(15)  A környezeti információhoz való hozzáférés szabályai alóli kivételek esetében a 2003/4/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a közösségi intézményekre és szervekre is. Az elutasítás indokait a környezeti információhoz való hozzáférés vonatkozásában megszorítóan kell értelmezni, tekintetbe véve azt a közérdeket, amelyet az információ közzététele szolgál, és azt, hogy a kért információ a környezetbe jutó kibocsátásokra vonatkozik-e.

(16)  A Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(7) alapján a Bizottság segítségével létrejött egy közösségi szintű hálózat bizonyos fertőző betegségek Közösségen belüli megelőzése és ellenőrzése céljából a tagállamok közötti együttműködés és koordináció elősegítésére. A 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(8) a nemzeti politikákat kiegészítő közösségi cselekvési programot fogad el a közegészségügy területén. Az információ és a tudás tökéletesítése a közegészség fejlesztése érdekében, és az egészséget érintő veszélyekre való gyors és összehangolt reakció képessége, amelyek egyaránt e program elemei, olyan célok, amelyek szintén teljes összhangban vannak az Aarhusi Egyezmény követelményeivel. Ennélfogva ezt a rendeletet a 2119/98/EK határozat és az 1786/2002/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

(17)  Az Aarhusi Egyezmény előírja, hogy az egyezményben részes felek hozzanak olyan rendelkezéseket, amelyek a nyilvánosság részvételét szolgálják a környezetet érintő tervek és programok előkészítése során. E rendelkezéseknek ésszerű időkereteket kell tartalmazniuk a nyilvánosságnak a kérdéses döntéshozatalról történő tájékoztatása érdekében. A hatékonyság érdekében a nyilvánosság részvétele korai szakaszban szükséges, amikor minden lehetőség nyitva áll. A nyilvánosság részvételével kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a közösségi intézményeknek és szerveknek be kell azonosítaniuk a nyilvánosság azon körét, amely esetlegesen részt vesz.

(18)  Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése előírja a bírósági és egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz való jogot a magánszemélyek és hatóságok olyan jogi aktusainak vagy mulasztásainak megtámadására, amelyek sértik a környezetre vonatkozó jogi rendelkezéseket. Az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a Szerződéssel. Ebben az összefüggésben helyénvaló, hogy e rendelet kizárólag a hatóságok jogi aktusaira és mulasztásaira vonatkozzon.

(19)  A megfelelő és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében ‐ beleértve a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek értelmében az Európai Közösségek Bíróságánál rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket is ‐ helyénvaló, hogy az a közösségi intézmény vagy szerv, amely a kifogásolt jogi aktust kibocsátotta, illetve feltételezett igazgatási mulasztás esetén azt elmulasztotta, lehetőséget kapjon korábbi döntésének felülvizsgálatára vagy mulasztás esetén a jogi aktus kibocsátására.

(20)  A környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteknek, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak ‐ különösen annak biztosítása érdekében, hogy ezek olyan független, törvénytisztelő szervezetek legyenek, amelyeknek elsődleges célja a környezetvédelem támogatása ‐ jogosultnak kell lenniük arra, hogy kérjék egy adott közösségi intézmény vagy szerv környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusainak, illetve környezetvédelmi jogon alapuló aktusai elmulasztásának közösségi szintű belső ellenőrzését az érintett intézmény vagy szerv általi felülvizsgálata céljából.

(21)  Amennyiben a belső ellenőrzés iránti korábbi kérelmek sikertelenek voltak, az érintett nem kormányzati szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani eljárás indítására a Bíróságon a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(22)  Ez a rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat, és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke elismer, és az Európai Unió alapjogi chartája ‐ különösen annak 37. cikke ‐ megállapít,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

(1)  E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló UNECE-egyezmény (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) alapján fennálló kötelezettségek végrehajtásához, az egyezmény rendelkezéseinek közösségi intézményekre és szervekre történő alkalmazását szolgáló szabályok meghatározása által, különösen a következő eszközökkel:

   a) a közösségi intézményekhez vagy szervekhez beérkezett vagy általuk előállított, és azok birtokában levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférés jogának biztosítása, illetve az e jog gyakorlására vonatkozó alapvető feltételek és gyakorlati szabályok meghatározása;
   b) a környezeti információ fokozatos hozzáférhetővé tétele és terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy megvalósuljon annak lehető legszélesebb körű rendszeres hozzáférhetősége és terjesztése. Ennek érdekében támogatni kell különösen – amennyiben rendelkezésre áll – a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia használatát;
   c) a nyilvánosság részvételének biztosítása a környezetet érintő tervekkel, programokkal és politikákkal kapcsolatosan;
   d) környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása közösségi szinten az e rendelet által megállapított feltételek szerint.

(2)  E rendelet rendelkezéseinek alkalmazásakor a közösségi intézményeknek és szerveknek törekedniük kell a nyilvánosság segítésére és számára iránymutatás nyújtására a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban történő részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

   a) "kérelmező": a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy;
   b) "nyilvánosság": egy vagy több természetes vagy jogi személy, és e személyek egyesülései, szervezetei vagy csoportjai;
   c) "közösségi intézmény vagy szerv": bármely ‐ a Szerződés által vagy annak alapján alapított ‐ közintézmény, illetve közjogi szerv, hivatal vagy ügynökség, kivéve, ha bírói vagy jogalkotói minőségben jár el. A II. címben foglalt rendelkezéseket azonban alkalmazni kell a jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézményekre és szervekre;
  d) "környezeti információ": minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában megjelenő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:
   i. a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a táj, a tájkép és a természetes élőhelyek ‐ beleértve a vizes élőhelyeket, a partmenti és tengeri területeket ‐, a biológiai sokféleség és annak összetevői ‐ beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket ‐ valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatás;
   ii. olyan tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék ‐ beleértve a radioaktív hulladékot ‐ a környezetbe történő kibocsátás, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek hatással vannak, illetve hatással lehetnek a környezet i. pontban említett elemeire;
   iii. olyan intézkedések (beleértve az igazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, illetve tevékenységek, amelyek az i. és ii. pontban említett elemekre és tényezőkre hatással vannak, illetve hatással lehetnek, valamint az ilyen elemek védelmére hozott intézkedések és tevékenységek;
   iv. a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentések;
   v. a Szerződés megsértése miatti eljárások aktuális állapota;
   vi. a iii. pontban említett intézkedések és tevékenységek keretein belül alkalmazott költséghatékonysági és más gazdasági elemzések és feltevések; és
   vii. az emberi egészség és biztonság állapota, ideértve az élelmiszerlánc szennyeződését, amennyiben az lényeges, az emberi életfeltételek, a kulturális helyszínek és építmények, amennyiben azokra az i. pontban említett környezeti elemek állapota vagy ezen elemeken keresztül az ii. vagy iii. pontban említett bármilyen tényező vagy intézkedés hatással van vagy hatással lehet;
   e) "környezetet érintő tervek és programok": olyan tervek és programok,
   i. amelyeket közösségi intézmény vagy szerv dolgoz ki, finanszíroz, és adott esetben elfogad;
   ii. amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés előír; és
   iii. amelyek hozzájárulnak a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban vagy bármely ezt követő általános környezetvédelmi cselekvési programban megállapított közösségi környezetvédelmi politika céljainak eléréséhez, illetve feltehetőleg jelentős hatást gyakorolnak azok elérésére.

Az általános környezetvédelmi cselekvési programokat is környezetet érintő terveknek és programoknak kell tekinteni.

Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában a pénzügyi vagy költségvetési terveket és programokat, nevezetesen a javasolt éves költségvetésekhez kapcsolódókat, és azokat, amelyek meghatározzák az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját, sem a közösségi intézmények vagy szervek belső munkaprogramjait, sem a kizárólag polgári védelem céljára tervezett vészhelyzeti terveket és programokat;

   f) "környezetvédelmi jog": közösségi jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak a Szerződés szerinti közösségi környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a helyi, regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;
   g) "igazgatási aktus": közösségi intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal, valamint környezetvédelmi jogon alapuló, jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedés;
   h) "igazgatási mulasztás": közösségi intézmény vagy szerv részéről a g) pontban meghatározott igazgatási aktus elmulasztása.

(2)  Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv intézkedéseit vagy mulasztásait például a következők értelmében:

   a) a Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);
   b) a Szerződés 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárások);
   c) a Szerződés 195. cikke (ombudsmani eljárások);
   d) a Szerződés 280. cikke (az OLAF eljárásai).

II.CÍM

A KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

3. cikk

Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazása

Az 1049/2001/EK rendeletet alkalmazni kell a kérelmező által benyújtott, a közösségi intézmények és szervek birtokában levő környezeti információhoz való hozzáférés iránti bármely kérelemre, a kérelmező állampolgársága, nemzetisége vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve jogi személy esetében annak bejegyzett székhelye és tevékenysége tényleges központjának helye szerinti megkülönböztetés nélkül.

E rendelet alkalmazásában az 1049/2001/EK rendeletben szereplő "intézmény" kifejezést "közösségi intézmény vagy szerv" kifejezésként kell értelmezni.

4. cikk

Környezeti információ gyűjtése és terjesztése

(1)  A közösségi intézmények és szervek a feladataikhoz kapcsolódó és birtokukban levő környezeti információt a nyilvánosság számára történő aktív és rendszerezett ‐ különösen számítógépes távközlés és/vagy egyéb elektronikus technológia segítségével végzett ‐ terjesztés céljával rendezik el, az 1049/2001/EK rendelet 11. cikkének (1) és (2) és bekezdésével, valamint 12. cikkével összhangban. Ezt a környezeti információt fokozatosan rendelkezésre bocsátják olyan elektronikus adatbázisokban, amelyek a nyilvánosság számára a nyilvános távközlési hálózatokon keresztül könnyen hozzáférhetőek. Ennek érdekében a birtokukban levő környezeti információt adatbázisokban helyezik el, és ellátják azokat keresési segédletekkel és egyéb szoftverekkel, amelyeket arra terveztek, hogy segítsék a nyilvánosságot az igényelt információ helyének meghatározásában.

A számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia segítségével hozzáférhetővé tett információnak nem kell tartalmaznia az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információt, kivéve ha az már elektronikus formában rendelkezésre áll. Amennyiben elektronikus formában nem áll rendelkezésre, egyértelműen meg kell jelölni, hol található meg az információ és hogyan lehet azt megszerezni.

A közösségi intézmények és szervek minden ésszerű erőfeszítést megtesznek, hogy a birtokukban levő környezeti információt olyan formában és formátumban tárolják, amely számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus eszközök segítségével azonnal többszörözhető és hozzáférhető.

(2)  A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében, és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:

   a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és közösségi jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
   b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat a közösségi intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;
   c) a Szerződés megsértése miatti eljárások aktuális állapota;
   d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;
   e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;
   f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ezen információ kérhető vagy hozzáférhető;
   g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti elemekkel kapcsolatos kockázatelemzések, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ezen információ kérhető vagy hozzáférhető.

(3)  Szükség esetén a közösségi intézmények és szervek az információt tartalmazó internetes oldalakra mutató hivatkozásokkal tehetnek eleget az (1) és a (2) bekezdés előírásainak.

(4)  A Bizottság gondoskodik egy jelentés kiadásáról és terjesztéséről legfeljebb négyévente, rendszeres időközönként a környezet állapota tárgyában, amely tartalmazza a környezet minőségére és a környezetre nehezedő nyomásra vonatkozó információkat.

5. cikk

A környezeti információ minősége

(1)  A közösségi intézmények és szervek – amennyiben hatáskörükbe tartozik – gondoskodnak arról, hogy az általuk vagy nevükben összeállított információ naprakész, pontos és összehasonlítható legyen.

(2)  A közösségi intézmények és szervek kérelemre tájékoztatják a kérelmezőt arról a helyről, ahol a mérési eljárásokra vonatkozó információ ‐ beleértve az információ összeállításában használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszereket is ‐ megtalálható, amennyiben az rendelkezésre áll. Ehelyett a korábban alkalmazott szabványosított eljárást is igénybe vehetik.

6. cikk

Kivételek alkalmazása környezeti információhoz való hozzáférés iránti kérelmekre

(1)  A közösségi intézmények és szervek kizárólag a 2003/4/EK irányelv 4. cikkében, vagy az e cikk (2) bekezdésében foglalt kivételek egyike alapján tagadhatják meg a környezeti információhoz való hozzáférést vagy dönthetnek úgy, hogy nem terjesztik a környezeti információt.

(2)  Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeken kívül a közösségi intézmények és szervek megtagadhatják a környezeti információhoz való hozzáférést, amennyiben az információ közzététele hátrányosan befolyásolná az információ tárgyát képező környezet védelmét, így például a ritka fajok költőhelyeinek védelmét.

7. cikk

Kérelem olyan környezeti információhoz való hozzáférés iránt, amely nincs a közösségi intézmények vagy szervek birtokában

Amennyiben egy közösségi intézményhez vagy szervhez környezeti információhoz való hozzáférésre irányuló kérelem érkezik, és ez az információ nincs az érintett közösségi intézmény vagy szerv birtokában, az intézmény vagy szerv a lehető legsürgősebben, de legkésőbb 15 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról a közösségi intézményről vagy szervről, illetve a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságról, amelyhez véleménye szerint a kért információért fordulni lehet, vagy az érintett közösségi intézményhez, szervhez vagy hatósághoz továbbítja a kérelmet, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

8. cikk

Díjak

A 1049/2001/EK rendelet hatályán kívül eső közösségi intézmények és szervek ésszerű díjfizetést követelhetnek az információszolgáltatásért, amennyiben az említett rendelet 10. cikke nem alkalmazandó. Az említett intézmények és szervek közzétesznek és a kérelmezők számára elérhetővé tesznek egy díjtáblázatot, amely a kivethető díjakat tartalmazza és feltünteti, milyen körülmények között szabhatók ki e díjak, illetve lehet azoktól eltekinteni, illetve mikor kötik az információ szolgáltatását a díj előzetes befizetéséhez.

9. cikk

Együttműködés

Az emberi egészséget és életet vagy a környezetet érő közvetlen veszély esetén ‐ függetlenül attól, hogy azt emberi tevékenység vagy természeti okok idézik-e elő ‐ a közösségi intézmények és szervek a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságok kérelme alapján együttműködnek ezekkel a hatóságokkal, és segítik azokat, hogy azonnal és késedelem nélkül az esetlegesen érintett nyilvánosság körében terjeszteni tudják a környezeti információt, amely által az meg tudja hozni a veszélyből származó kár megakadályozására vagy minimalizálására irányuló intézkedéseket, feltéve, hogy ez az információ a közösségi intézmények és szervek és/vagy az említett hatóságok birtokában van, vagy azok részére tárolják.

Az első albekezdést a közösségi jogszabályokban ‐ különösen a 2119/98/EK határozatban és az 1786/2002/EK határozatbanelőírt különös kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni.

III.CÍM

a nyilvánosság részvétele a környezetet érintő tervekkel, programokkal és politikákkal KAPCSOLATBAN

10. cikk

(1)  A környezettel kapcsolatos terv, program vagy politika előkészítése, módosítása vagy felülvizsgálata során a közösségi intézmények és szervek nyilvános közlemény útján vagy más alkalmas módon, például az elektronikus média útján tájékoztatják a nyilvánosságot. E tájékoztatásnak ki kell terjednie – amennyiben rendelkezésre áll – az előkészítés, módosítás vagy felülvizsgálat alatt álló tervvel, programmal vagy politikával kapcsolatos javaslattervezetre és környezeti információkra vagy értékelésre.

(2)  A környezettel kapcsolatos tervet, programot vagy politikát előkészítő, módosító vagy felülvizsgáló közösségi intézménynek vagy szervnek tájékoztatnia kell a nyilvánosságot a részvétel gyakorlati szabályairól és különösen a közösségi intézmény vagy szerv azon igazgatási részlegéről, amelytől a releváns információ beszerezhető, és amelyhez észrevételekkel vagy kérdésekkel lehet fordulni, illetve az észrevételek továbbításának menetrendjéről.

(3)  A közösségi intézmények és szervek gyakorlati szabályok útján biztosítják, hogy a nyilvánosság lehetőséget kapjon észrevételeinek és véleményének benyújtására egy korai szakaszban, mielőtt a tervvel, programmal vagy politikával kapcsolatos döntések megszületnek. A terv, program vagy politika jellegétől függően a nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a terv, program vagy politika előkészítésének, módosításának vagy felülvizsgálatának különböző szakaszaiban észrevételeket tegyen.

Ezen gyakorlati szabályok magukban foglalják a különböző szakaszok időkereteit, a nyilvánosságnak elegendő időt biztosítva a tájékozódásra és a felkészülésre a környezeti döntéshozatali eljárásban való hatékony részvételre. Ha a környezettel kapcsolatos tervről, programról vagy politikáról szóló konzultációk írásban zajlanak, az észrevételek megtételére főszabályként nyolc hét áll rendelkezésre. Ülések vagy meghallgatások szervezése esetén legalább nyolchetes előzetes értesítést kell adni. A határidők sürgős esetben, illetve amennyiben a nyilvánosságnak már volt lehetősége a kérdéses tervhez, programhoz vagy politikához észrevételeket fűzni, lerövidíthetők.

11. cikk

A nyilvánosság részvételének eredménye

A környezettel kapcsolatos tervről, programról vagy politikáról szóló döntések meghozatala során a közösségi intézmények és szervek kellőképpen figyelembe veszik a nyilvánosság részvételéből származó eredményeket.

A közösségi intézmények és szervek tájékoztatják a nyilvánosságot a kérdéses tervről, programról vagy politikáról, beleértve annak szövegét is, illetve azokról az okokról és megfontolásokról, amelyeken a döntés alapul, ideértve a tájékoztatást a nyilvánosság részvételéről.

IV.Cím

BELSŐ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG

12. cikk

Igazgatási aktusok belső felülvizsgálata iránti kérelmek

(1)  Bármely, a 13. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon közösségi intézményhez vagy szervhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el, vagy ‐ feltételezett igazgatási mulasztás esetén ‐ el kellett volna fogadnia.

A kérelmet írásban kell benyújtani az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy kihirdetését – ezek közül az utolsó időpontját – követő nyolc héten belül, illetve feltételezett mulasztás esetén nyolc héten belül azt az időpontot követően, amikor az igazgatási aktust meg kellett volna hozni. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokát.

(2)  Az (1) bekezdésben említett közösségi intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet mérlegelnie kell, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. A közösségi intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb tizenkét héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.

(3)  Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv a megfelelő gondosság ellenére sem képes a (2) bekezdéssel összhangban intézkedni, a kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezetet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett bekezdésben meghatározott időszakon belül értesítenie kell mulasztásának okairól, illetve arról, hogy mikor szándékozik intézkedni.

A közösségi intézménynek vagy szervnek a kérelem átvételét követő tizennyolc hetet meg nem haladó átfogó határidőn belül intézkednie kell.

13. cikk

A jogosultság feltételei közösségi szinten

(1)  A nem kormányzati szervezet akkor jogosult a 12. cikkel öszhangban belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására, ha:

   a) a tagállam nemzeti joga vagy gyakorlata szerint független, törvénytisztelő nonprofit jogi személy;
   b) elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása és/vagy a fenntartható fejlődés elősegítése;
   c) két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet;
   d) a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.

(2)  A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben említett feltételek átlátható és következetes alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

14. cikk

A Bíróság előtti eljárások

(1)  A 12. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.

(2)  Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv elmulaszt a 12. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróság előtt.

V.CÍM

záró rendelkezések

15. cikk

Végrehajtási intézkedések

Amennyiben szükséges, a közösségi intézmények és szervek módosítják saját eljárási szabályzatukat e rendelet előírásainak megfelelően. E módosítások …-án(9) lépnek hatályba.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …-tól(10) kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 117., 2004.4.30., 52. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. március 31-i álláspontja (HL C 103. E, 2004.4.29., 612. o.), a Tanács 2005. július 18-i közös álláspontja (HL C 264. E, 2005.10.25., 18. o.) és az Európai Parlament 2006. január 18-i álláspontja.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).
(4) Negyedik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (HL C 328., 1987.12.7., 1. o.), ötödik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (HL C 138., 1993.5.17., 1. o.).
(5) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(6) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
(7) HL L 268., 1998.10.3., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított határozat.
(8) HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.
(9)* E rendelet hatálybalépésének időpontja.
(10)* Három hónappal e rendelet hatálybalépését követően.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat