Az Európai Parlament,

–   tekintettel a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatáról szóló 2005. március 9-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a 2000. márciusi lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Wim Kok által elnökölt magas szintű csoport jelentésére, amely a barcelonai Európai Tanácsot követően született,

–   tekintettel a 2005. márciusi brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Bizottságnak a "Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért: A lisszaboni stratégia új kezdete" című 2005. február 2-i közleményére (COM(2005)0024),

–   tekintettel a Bizottságnak a Kisvállalkozások Európai Chartájának végrehajtásáról szóló ötödik jelentésére (COM(2005)0030),

–   tekintettel a santa maria da feirai Európai Tanács által 2000 júniusában jóváhagyott Kisvállalkozások Európai Chartájára,

–   tekintettel "Az európai versenyképesség megerősítése: az ipari változások következményei a politikára és a KKV-k szerepére" című 2005. június 9-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0405/2005),

A.   mivel az Európai Tanács stratégiát fogadott el Európának a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tételére,

B.   mivel a Bizottság kezdeményezte a "think small first" ("előbb kicsiben gondolkodni") politikáját, illetve új programok elindítását, nevezetesen egy Vállalkozói Cselekvési Tervet javasolt a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására,

C.   mivel a Bizottság a lisszaboni stratégia fellendítéséről szóló 2005. február 2-i közleménye nem foglalkozik a kisvállalkozásokkal, noha a lisszaboni Európai Tanács kijelentette, hogy ezek a kisvállalkozások jelentik az európai gazdaság vázát és a munkahelyteremtés alapját,

D.   mivel a Kisvállalkozások Európai Chartáját az Európai Unió tagállamai, a csatlakozni kívánó és a tagjelölt országok is és a Bizottság is elfogadta, 35-re emelkedett azon országok száma, ahol e Charta alkalmazandó; mivel a Charta alkalmazási mechanizmusai nyílt koordináción alapulnak,

E.   mivel a Bizottság vázolta az Európai Unió szintjén végrehajtandó reformok 8 fő akcióra összpontosító legfőbb útmutatásait, amelyeket mintegy 100, 2008-ig végrehajtandó szabályozási, finanszírozási és politikafejlesztő tevékenység kísér,

F.   mivel az Európai Tanács a Charta gyorsabb megvalósítására hívott fel,

G.   mivel a szakmai szervezetek aktív szerepet játszanak a Charta alkalmazásában, és tovább kívánják erősíteni a végrehajtásában való részvételüket; mivel a Charta tartalmának megítélése a kisvállalkozások részéről pozitívnak mutatkozott,

H.   mivel a kis- és mikrovállalkozásokról továbbra is kevés pontos információ áll rendelkezésre, és mivel e vállalkozások nem megfelelő ismerete fékezi a vállalkozásokkal kapcsolatos hatékony politikák kifejlesztését,

I.   mivel a Tanács ajánlása nyomán a Bizottságnak a Charta végrehajtásáról szóló ötödik jelentése a tíz cselekvési irányból háromra vonatkozik, nevezetesen a vállalkozói szellem oktatására, a jobb szabályozásra és a szakképzett munkaerőhiány enyhítésére,

J.   mivel a kis- és kézműves vállalkozások az európai foglalkoztatás növekedésének két mozgatói; továbbá mivel meghatározó szerepet játszanak a versenyképesség, az innováció és a szakképzés terén, valamint a városi és vidéki környezetben a társadalmi kohézió alapvető tényezői,

K.   mivel a magas szintű csoport, a Bizottság és az Európai Tanács új kezdetet javasolt és határozott meg a lisszaboni folyamat számára,

A Kisvállalkozások Európai Chartája

1.   üdvözli a Chartának az Európai Unión kívül történő alkalmazását; úgy véli, hogy a Charta pozitív szerepet játszhat a csatlakozni kívánó és a tagjelölt országok felkészülésében, valamint hogy annak végrehajtását az előcsatlakozási stratégia keretében is ösztönözni kell;

2.   kiemeli a tagállamok és az EURO-MED partnerországok felelősségét a Charta körültekintőbb végrehajtása során, és a területre vonatkozó bevált gyakorlat megosztása révén ösztönzi őket az egymástól való tanulásra;

3.   kiemeli a kisvállalkozások jelentőségét az erősebb, tartós növekedés, valamint több és jobb munkahely kialakítására irányuló lisszaboni célok teljesítésében;

4.   támogatja a Charta társult államokban történő alkalmazásának elvét; úgy véli, hogy az kiváló eszközt jelent ezen államok jogszabályainak az Európai Unió jogrendszeréhez való közelítéséhez; kifejezi óhaját, hogy a Charta jelentős helyet kapjon az európai szomszédsági politika projektjeiben;

5.   úgy ítéli meg, hogy az államok közötti nyílt koordináció módszere hatékony, de hogy annak alkalmazása nem mentheti fel a Bizottságot a Charta végrehajtásában való aktív részvétel alól;

6.   kifejezi óhaját, hogy a kisvállalkozások szakmai szervezetei erősödjenek meg, különösen regionális szinten, és ezek a szervezetek fűzzék szorosabbra kapcsolataikat; úgy véli, hogy a Chartáról rendezett éves konferenciákat egyéb rendszeres találkozóknak is ki kellene egészíteniük, a tapasztalatcsere illetve a legjobb gyakorlatok népszerűsítésének strukturálása érdekében; kívánatosnak tartja a kisvállalkozások közötti együttműködési projektek előmozdítását;

7.   emlékeztet rá, hogy a Charta a kisvállalkozásokra vonatkozik, és hogy ez a sajátossága adja különleges értékét; ugyanakkor kívánatosnak tartja – a sajátosságok tiszteletben tartása mellett – a Charta "kisvállalkozás" programjainak beépítését a KKV-k támogatására irányuló átfogó politikába, és ezen fellépések kiegészítését az átfogó politika által, a nemcsak közösségi szinten, hanem a tagállamokon belül is kötelező fellépésnek köszönhetően ott, ahol a legjobb gyakorlat megosztását különösen ösztönözni kell; különösen a tizedik és egyben utolsó, a kisvállalkozások érdekképviseletének megerősítésére vonatkozó cselekvési elvet, amelynek értelmében felülvizsgálják, hogy az Európai Unió és a tagállamok szintjén hogyan képviselik a kisvállalkozások érdekeit, beleértve a szociális párbeszédet is; mindez kulcsfontosságú, mivel a társadalmi partnerség jelenlegi összetétele elsősorban a nagyobb vállalkozások és alkalmazottaik érdekeit tükrözi; megjegyzi, hogy a Bizottság jelenlegi végrehajtási jelentése a Charta másik három kulcsfontosságú területére összpontosít, ugyanakkor a jelentés gyors befejezésére és közzétételére hív fel, továbbá felhívja a munkáltatók képviselőit a kisvállalkozások érdekképviseletére szociális partnerként folytatott tevékenységük során;

8.   emlékeztet arra, hogy a "kisvállalkozás" fogalmába különböző méretű, jellegű, tevékenységi körű, helyzetű és eltérő igényekkel rendelkező vállalkozások tartoznak; szeretné, ha a Bizottság alkalmazná a Charta mechanizmusait és együttműködne a kisvállalkozások szakmai szervezeteivel a kisvállalkozásokról, szükségleteiről és potenciáljukkal kapcsolatos információ- és adathiány orvoslása érdekében; tekintettel a kézműves vállalkozások sajátosságaira, megerősíti ezekkel a vállalkozásokkal kapcsolatos pontos gazdasági és statisztikai elemzésre, valamint a kézműves vállalkozásokra vonatkozó munkák újraindítására irányuló kérelmét;

A Bizottság jelentésének tartalma

9.   megállapítja, hogy a jelentés nem ad semmiféle konzekvens áttekintést az összes tagállam helyzetéről; felhívja a Bizottságot, hogy jövőbeli jelentéseiben ne csak egyes országokat elemezzen, hanem készítsen az összes tag- és társult államról kritikus, teljes és mégis kompakt értékelést, hogy konkrét összehasonlításokat lehessen végezni;

10.   megütközését fejezi ki a jelentés nehezen követhető formája miatt, amely egyes változatokban tömörebb, másokban kevésbé az; nagyra értékelte volna, ha a jelentés rendszerezettebb és kritikusabb tartalmú;

11.   megállapítja, hogy a vállalkozó szellem terén az eredmények meglehetősen szórványosak, és számos esetben nem eléggé hatékonyak a vállalatokra kifejtett konkrét következmények tekintetében; úgy véli, hogy a Charta végrehajtását szorosabban koordinálni kell a Vállalkozói Cselekvési Tervvel; emlékeztet rá, hogy a vállalkozások bevonása e cselekvésekbe azok sikerének létfontosságú elemét jelenti; különösen hangsúlyozza a kis- és mikrovállalkozások lehetőségei bővítésének szükségességét az európai programok kialakításakor, mivel ezek nehézségbe ütköznek az ilyen programokhoz való hozzáférés tekintetében;

12.   úgy véli, hogy a KKV-megbízott hasznos szerepet tölt be, mivel kívülről összeköttetést teremt a kisvállalkozások és a közösségi környezet között, ezért kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a megbízott, valamint a kis- és kézműves vállalkozások képviseleti szervei közötti koordinációt a közösségi ügyek vonatkozásában; úgy gondolja, hogy még hatékonyabb lenne a megbízott működése, ha több megszólalási lehetősége lenne az uniós intézményekben is oly módon, hogy meghívást kapna véleményének kifejtésére a Parlament bizottságainak jogalkotási javaslatokról szóló vitáin annak érdekében, hogy a KKV-k szükségletei időben megismerhetők legyenek;

13.   elismeri a kereskedelmi kamarák közötti nemzetközi együttműködés kiemelten fontos szerepét a kisvállalkozások versenyképességének javítása tekintetében, különösen egy olyan időszakban, amikor a globalizáció eredményeként egyre több vállalkozás, vállalat-összefonódás és kartell terjeszkedik nemzetközi szinten;

14.   üdvözli a Bizottság hajlandóságát a KKV-knak az EU programjaihoz való hozzáférésének javítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy fontos megkönnyíteni a strukturális alapokhoz való hozzáférésüket, valamint bátorítani kell a kisvállalkozások magántőkéhez jutását segítő más kezdeményezéseket, nevezetesen a nők által irányított vagy családi vállalkozásokra vonatkozó, rugalmas mikrofinanszírozási könnyítéseket előírva, hozzájárulva a tervek társfinanszírozásához megbízható és pénzügyileg hozzáférhető információt szolgáltatva, különösen az Euro Info Központokon és az Innovációs Közvetítőközpontokon keresztül;

15.   kiemeli, hogy a periférikus és vidéki területeken lévő vállalkozások túlnyomórészt kis méretűek; ezért hangsúlyozza a fokozott finanszírozási igényt külön intézkedések és beruházási programok formájában, valamint az innovációs hálózat olyan mértékű kiterjesztését, amellyel bevonhatóak a regionális kisvállalkozások amelyek számára az innovációhoz történő hozzáférés alapvető fontossággal bír; javasolja olyan egyszerűsített eljárások biztosítását, amelyekkel regionális és helyi kockázati tőkealapok hozhatók létre együttműködve a műszaki fejlesztésekkel és innovációval foglalkozó intézményekkel, mint például technológiai inkubátor központokkal, csúcstechnológiai központokkal, technológiai parkokkal, stb;

16.   hangsúlyozza, hogy a jelentés célja a közösségi politika kisvállalkozási dimenziójának megerősítése a legjobb gyakorlatok megállapítása és a létező politikai eszközök racionalizálása által; mivel Európában a kisvállalkozások döntő szerepet játszanak a foglalkoztatás és az innováció megteremtésében és növelésében, valamint a társadalmi és regionális fejlődés elősegítésében; úgy véli, rendkívül fontos, hogy a KKV-k szerepét és érdekeit szem előtt tartsák bármilyen jogalkotási javaslat előkészítésekor, nem csak az olyan javaslatok esetében, amelyek kifejezetten érintik a kisvállalkozásokat;

17.   emlékeztet arra, hogy a kis- és kézműves vállalkozások a technológiai fejlesztés pótolhatatlan forrását képezik, kéri, hogy a "Versenyképesség és innovációs program" (CIP), és más kutatási és innovációs programok és a regionális politika könnyítsék meg ezt a fejlesztést és támogassák ezen vállalkozások kezdeményezéseit; hangsúlyozza, hogy a fejlesztés nem korlátozódhat csupán technológiai fejlesztésre, hanem a kis- és kézműves vállalkozások tevékenységeinek, szolgáltatásainak modernizációjára – beleértve a szociális és munkahelyteremtő célú modernizációt – is ki kell terjednie;

18.   elismeri, hogy a tagállamok vannak a legjobb helyzetben a csődjogszabályok felügyeletét illetően; úgy gondolja azonban, hogy nem elég csupán a legjobb gyakorlatok átvétele, és ezért felkéri az Európai Uniót, hogy támogassa a regionális és helyi szintű üzleti támogatást nyújtó hálózatok továbbfejlesztését és megerősítését, amelyek segítséget nyújthatnak a kisvállalkozásoknak üzleti tevékenységük újrakezdésében;

19.   üdvözli a tagállamok által a csődtörvények terén elért eredményeket; emlékeztet rá, hogy még mindig számos pénzügyi akadálya van a kis- és mikrovállalkozások fejlődésének, nevezetesen a hitelekhez való hozzáférés terén; újra megerősíti, hogy az Európai Beruházási Bankot és az Európai Beruházási Alapot hatékonyabban kellene felhasználni ezen – különösen az innováció és technológiafejlesztés területén tevékenykedő – vállalkozások növekedésének támogatására; javasolja szélesebb körű közös európai kezdeményezések megvalósítását a kisvállalkozások létrehozásának elősegítése céljából; úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió intézkedéseinek – a szubszidiaritás elvének megfelelően – ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük a nemzeti politikákat;

20.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot a kis- és kézműves vállalkozások céljaira kialakított pénzügyi eszközök – különös tekintettel a kölcsönös garanciára – megerősítésére;

21.   ismételten hangsúlyozza, hogy továbbra is számos adóteher nehezedik a kisvállalkozásokra, különös tekintettel a befektetésekre; úgy véli, hogy e cselekvési területet prioritásnak kellene minősíteni, ezáltal megkönnyítve a KKV-k számára a tőkéhez való hozzáférést; javasolja például, hogy a kisvállalkozásoknak nyújtott közösségi támogatás mentesüljön a vállalkozási adó kötelezettségétől;

22.   úgy véli, hogy a kisvállalkozások létrehozására és fejlesztésére vonatkozó adóügyi és közigazgatási rendszereket egyszerűsíteni kell, és a határokon átnyúló mindenféle gazdasági tevékenységet sújtó adózási akadályokat meg kell szüntetni, például egy egységes hozzáadottérték-adó rendszeren keresztül, valamint a hátrányos adózási verseny formájában jelentkező, jogszabályba ütköző állami támogatások elleni küzdelem folytatásával; különösképpen támogatja a Bizottság által a KKV-k a székhelyük szerinti adóztatására irányuló kísérleti projektre vonatkozóan tett javaslatot, amely rövid távú megoldást nyújt a kisvállalkozásoknak és kigészíti a fő intézkedést ezen a területen az Egységes Összevont Társasági Adóalap (CCTB) formájában; sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsák át és egyszerűsítsék a kisvállalkozások alapítására és fejlesztésére vonatkozó adózási rendszerüket az innovatív vállalatok ösztönzése érdekében, és töröljék el a magántőke-finanszírozás adórendszerekből fakadó hátrányait;

23.   kezdeményezi nem csak a kisvállalkozások adókedvezményben történő részesítését, hanem a bürokratikus akadályok csökkentését is, különös tekintettel az indulási időszakra;

24.   úgy véli, hogy a tagállamok és a Bizottság nem mérték fel, hogy mekkora kihívással néz majd szembe az Európai Unió az elkövetkező tíz évben, mivel a kisvállalkozások milliói szüntetik be tevékenységüket amiatt, hogy az irányítóik nyugdíjba mennek és fennáll annak veszélye, hogy több millió munkahely is megszűnik; úgy véli, hogy ezen vállalkozások továbbvitele és átvétele az Unió egyik legfontosabb kérdése és prioritása; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy határozzanak meg a kis- és kézműves vállalkozások továbbvitelének és átvételének megkönnyítésére irányuló stratégiát;

25.   megállapítja, hogy a tagállamok hatáselemzés terén elért eredményei igen csekélyek; továbbra is azt várja a Bizottságtól, hogy állapítsa meg e hatásértékelés végleges módszerét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden egyes szektorban határozzanak meg pontos célkitűzéseket a meglévő szabályozási keretek egyszerűsítése terén; kéri, hogy e folyamat a kisvállalkozások szempontjából tényleges egyszerűsítést eredményezzen; felszólítja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valóban használják fel a hatástanulmány eredményeit és dolgozzák bele a jogalkotási javaslataikba;

26.   úgy véli, hogy a KKV-k számára egyenlő feltételek nyújtása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállamokban egységesen hajtsák végre a jogszabályokat, továbbá ennek elmulasztása esetén gondoskodnia kell a gyors jogsértési eljárás alkalmazásáról;

27.   kéri a tagállamokat, biztosítsák, hogy a kisvállalkozások bizonyos szabályozási kötelezettségek alól történő felmentése a Charta javaslatának megfelelően ténylegesen kerüljön végrehajtásra; hangsúlyozza, hogy a jogszabályok általános egyszerűsítése és a KKV-k – a Chartában javasoltak alapján – bizonyos szabályozási kötelezettségek alóli mentesítése hasznos eszközként szolgálnak a KKV-k számára az adminisztratív kiadásokból és eljárásokból származó terhek enyhítéséhez;

28.   tudomásul veszi a vállalkozókedvre való nevelésben és a vállalkozói szellem terjesztésében tapasztalható különbségeket az iskolában; elismeri, hogy az üzleti képességek kialakítása minden tagállamban a nemzeti középiskolai nevelési programok egyik célja kell, hogy legyen; elismeri a Chartában a "vállalkozók képzésére és oktatására" vonatkozó első cselekvési elv jelentőségét, hangsúlyozza az üzleti innováció és a munkavállalói képzések támogatásának, a vállalkozói szellem korai fejlesztésének szükségét az üzleti élettel kapcsolatos tanórák és tanfolyamok biztosítása révén a középfokú oktatásban, az egyetemen és a szakképzésben, továbbá a kutatóközpontokkal való szoros együttműködés és a közigazgatás különböző ágazataival való hivatalos kapcsolatok kialakításának és a fiatal vállalkozók állami támogatásának fontosságát; úgy véli, hogy a kisvállalkozásokat egybegyűjtő üzleti csoportosulások a munkahelyteremtés egyik hatékony eszközéül szolgálhatnak;

29.   úgy ítéli meg, hogy a képzés terén elért eredmények messze elmaradnak a kinyilvánított igényektől; ismételten kéri, hogy a Leonardo da Vinci ipari tanulói csereprogram keretén belül szenteljenek külön figyelmet a kisvállalkozásoknak; elvárja a tagállamoktól, hogy alakítsanak ki differenciált és teljesítményközpontú képzési ajánlatokat és támogassák azokat; emlékeztet azon igényre, hogy alakítsák ki az ipari tanulók képzési csereprogramját, amely lehetővé tenné számukra egy külföldi képzési időszakot, és ezáltal ösztönözné mobilitásukat;

30.   javasolja az Euro Info Központok, a Bizottság és a tájékoztatási irodák közötti együttműködés megerősítését és a kapcsolódo vállalkozói s struktúrák bevonását, ami jobb hozzáférést biztosítana a KKV-knak az információkhoz;

31.   felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék meg a Charta modernizációs folyamatát és a megvalósítási folyamat újraindítását a lisszaboni napirend prioritásaival; a Charta felülvizsgálata kell, hogy a Chartáról szóló következő éves konferencia középpontjában álljon; üdvözli a Chartáról tartott konferenciák mostanáig követett gyakorlatát (Dublin 2004, Luxembourg 2005); támogatja a Chartáról szóló nemzeti szintű konferenciák rendezését, és azt javasolja, hogy a Chartával kapcsolatos jelentések előterjesztésének menetét kapcsolják össze a vállalkozási cselekvési terv kapcsán készített előrehaladásról szóló jelentéssel;

32.   úgy ítéli meg, hogy a Chartába további prioritásokat kell bevezetni, mint például a vállalkozási kedv előmozdítása mint valós érték a társadalomban, a vállalkozási sikertelenség stigmájának jelentős csökkentése; a kisvállalkozások, oktatási és kutatási intézmények közötti megerősített együttműködés, az említett ágazat, a pénzintézetek és tőkepiacok közötti intenzív együttműködés támogatása;

A Charta végrehajtásának értékelése

33.   kéri, hogy határozzák meg azon országok körét, amelyek nem hajtották végre a cselekvési elveket, és hogy az egyes prioritások mellett minden egyes ország kerüljön felsorolásra, hogy teljes képet lehessen alkotni az elért eredményekről;

34.   megerősíti, hogy ha a Charta jogerővel és kényszerítő erővel rendelkezne – mint ahogy azt a Parlament többször is kérte – a tagállamok érdekeltebbek lennének és elmélyültebb, teljesebb elemzést lehetne végezni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamoknak túl nagy a mozgásterük az arra vonatkozóan döntésben, hogy részt vesznek-e a Charta végrehajtásában; sajnálja, hogy a tagállamok nem megfelelően hajtják végre a Chartában meghatározott cselekvéseket és nem hajtják végre a kisvállalkozások szempontjából szükséges strukturális reformokat; kéri a Tanácsot, hogy foglalkozzon a kérdéssel a Charta végrehajtását követő tevékenységekben való megfelelő részvétel érdekében;

35.   kifejezi óhaját, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a legjobb gyakorlatok, hogy minden egyes cselekvési elv esetében ki lehessen emelni a modellértékű tapasztalatokat; megállapítja, hogy a "Best" projektek jól működnek, és úgy véli, támogatni kellene azok szélesebb körű megismertetését;

36.   fenntartja, hogy a Chartának "az internethez való hozzáférés javítására" vonatkozó ötödik cselekvési elvet részletesebben kellene vizsgálni, különösen az állami hatóságok szerepét a kisvállalkozásokkal való elektronikus kommunikáció bővítése tekintetében;

37.   rámutat annak szükségességére, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani, és jobb garanciákat kell nyújtani a mikro-, kis és közepes vállalkozások támogatására kialakított specifikus közösségi segítségnyújtáshoz való hozzáféréshez; fenntartja, hogy fel kell hagyni a bürokratikus gyakorlattal a közösségi források odaítélési eljárásai során;

38.   aggodalommal tekint a kisvállalkozásokkal kapcsolatos adatok nemzeti és európai szintű hiányára; emlékeztet rá, hogy a megbízható és még teljesebb statisztikai információk lényeges eszközt képeznek a kisvállalkozások problémáinak és igényeinek tárgyalásakor;

39.   felhívja a kisvállalkozások szakmai szervezeteit, hogy fejezzék ki véleményüket a Charta mind nemzeti, mind pedig közösségi szinten történő végrehajtásáról; látni akarja, hogy e szervezetek az állandó munkacsoportok felállításának köszönhetően szorosabban bekapcsolódjanak a kisvállalkozások érdekében folytatott politikák és minden közösségű szintű döntéshozatal kialakításába; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a vállalatok képviseleti szerveinek az európai szociális párbeszédben való teljes és független részvételét; emlékeztet rá, hogy a Chartán keresztül a Bizottság – a tagállamokkal együttműködve – adatokat gyűjthetne a kis- és mikrovállalkozásokról, és különösen a kisvállalkozások igényeiről, többek között a mikrovállalkozások termelékenységéről és megtérüléséről a középvállalkozásokkal való összehasonlításban, annak érdekében, hogy a közösségi jogalkotás jobban figyelembe vegye ezeket az igényeket és a vállalati tevékenységre vonatkozó mutatók segítségével még inkább ennek megfelelően alakítsa saját fellépéseit, programjait és politikáit;

40.   síkra száll a kisvállalkozásoknak az Európai Unióban kialakult helyzetét feltáró statisztikai adatgyűjtés javítása mellett a minőségi összehasonlítás jobb biztosítása és a célirányosabb, a legjobb gyakorlatokra épített módszerek életbe léptetése érdekében;

41.   kezdeményezi méltányosabb keretfeltételek kialakítását a kisvállalkozások tőketeremtésére vonatkozóan, különösen a Basel II előírásokkal kapcsolatban – ezáltal biztosítva részükre további forrásokat a kutatás és fejlesztés területén történő beruházásaikhoz, amelyek révén hatékonyan vehetnek részt a versenyben;

42.   a fokozott innováció és versenyképesség érdekében szükségesnek tartja a transz-európai hálózatok hozzájárulásának növelését a technológiának és új ötleteknek a kisvállalkozások körében történő elterjedése érdekében, valamint az alkalmazottak mobilitásának ösztönzését a kisvállalkozások és a tudományos szervezetek között; szintén szükségesnek tartja olyan célzottabb kutatási programok fejlesztését, amelyek középpontjában a tudás és technológia kisvállalkozások által történő kereskedelmi alkalmazása áll;

43.   csalódását fejezi ki amiatt, hogy a Tanács tárgyalásai holtpontra jutottak a közösségi szabadalom vonatkozásában; sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő jogi keretet a szabadalmak és szellemi tulajdonjogok védelméhez a kisvállalkozások és minden más, a belső piacon működő szervezet közötti innovációs ötletek elterjedésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a szabadalmi okiratok megszerzésének a kisvállalkozások számára elérhetőnek kell lennie;

44.   üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy az átdolgozott törvényjavaslatok egy harmada visszavonásra kerüljön, ezáltal biztosítva azt, hogy az a jogszabályi környezet, amelyben a vállalkozások működnek egyszerű és magas színvonalú legyen; felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a Bizottságot ebben a projektben nemzeti szinten megfelelő intézkedések meghozatalával; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a nemzeti és közösségi szintű új rendelkezéseket át kell vizsgálni annak érdekében, hogy megállapítható legyen, milyen – pozitív vagy negatív – hatással vannak a kisvállalkozásokra és a kisvállalkozókra; kéri a szubszidiaritás elvének szigorúbb figyelembevételét, valamint a hatásvizsgálatok és a nyilvános konzultációk szisztematikusabb alkalmazását az új politikákra vonatkozó javaslatok kialakításakor; ennek megfelelően felhívja a Bizottságot, hogy a közösségi szabályozásra vonatkozó hatásvizsgálatokat egyértelmű és jól meghatározott módon terjesszék ki a kisvállalkozásokra; úgy véli, hogy a Bizottság új jogszabályokra vonatkozó javaslatát hivatalosan ki kell terjeszteni a már meglévő jogszabályokra is, és amennyiben a rendelkezések közösségi szintjén átfedéseket tartalmaznának, úgy a feleslegeseket vizsgálják felül vagy töröljék el; felszólítja a Bizottságot, hogy állítson össze világos ütem- és és akciótervet a fenti cél megvalósítása érdekében;

45.   kiemeli annak szükségességét, hogy minden egyes tagállam mélyreható strukturális reformot hajtson végre a kisvállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében, biztosítsanak kedvező feltételeket az üzleti vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára, és hozzák létre a teljes körűen működő belső piacot;

46.   ezért kéri olyan konkrét politikák és cselekvések megvalósítását, amelyek célja a befektetések növelése nemzeti szinten; valamint megfelelő befektetési ösztönzőket kér a kisvállalkozások számára, például egyszerűsített eljárásokat a kis befektetések támogatására regionális fejlesztési alapokon, kockázati tőke alapokon (különös tekintettel az ún. "magvető tőke alapokra"), üzleti csendestárs finanszírozás és magántőke befektetések (mikro-csendestárs) valamint a köz- és magánszféra partnersége alapján működő mikro-hitel alapokon keresztül; bátorítja a források megosztását és a munkák közös végrehajtására vonatkozó információk cseréjét, a tagállamok nagyobb részvételét a tervezetek megvalósításában, valamint az adózás átláthatóságát a külföldi beruházások vonzását célzó politikák tekintetében;

47.   elismeri, hogy a kisvállalkozásoknak külön segítségre van szükségük a környezetvédelmi és szociális jogszabályok végrehajtásához;

48.   úgy véli, hogy a Chartának az üzleti vállalkozások ösztönzésére irányuló intézkedéseit az önálló vállalkozók esetében is alkalmazni kell, különös tekintettel a számukra oly fontos tényezőkre, mint a társadalombiztosítási rendszer, a foglalkozási kockázatok megelőzése vagy a munkanélküli biztosítás;

A Charta jövője

49.   rögzíti a javaslatot, hogy a Vállalkozói Cselekvési Terv előrehaladási jelentéseit kössék össze a Charta felügyeleti mechanizmusaival és adott esetben a cselekvési terv tartalmát és prioritásait vizsgálják felül;

50.   a Charta esetleges felülvizsgálatára tekintettel kéri, hogy a szövegben kifejezetten ismerjék el a kézműves vállalkozásokat is; ennek érdekében a negyedik európai kézműves és kisvállalkozói konferenciától elsősorban azt várja, hogy járuljon hozzá a kézműves vállalkozások európai szintű összefogásának meghatározásához; továbbá hogy rendelkezzen a megfelelő eszközökkel (technikai, humán, pénzügyi és politikai) a kézműves vállalkozások sajátosságaihoz, igényeihez és elvárásaihoz jobban illeszkedő stratégia kidolgozása érdekében;

51.   gratulál a tagállamoknak a másoktól való tanulás terén való aktív részvételért és a Charta megvalósításának korai eredményeiért, azonban további előrehaladást kell elérni; felhívja a figyelmet a KKV-knak az új tagállamokban betöltött különlegesen fontos szerepére, különös tekintettel azokra az országokra, ahol jelentős intézményi és politikai változások vannak folyamatban;

52.   sajnálattal veszi tudomásul, hogy a jövőben nem készül éves jelentés a Chartáról, mivel ezeket a jelentéseket mostantól a lisszaboni stratégiával kapcsolatos jelentésekbe foglalják bele; ez mindenképpen visszalépést jelent a jövőben a KKV-kra helyezendő hangsúly tekintetében; sajnálatos továbbá az is, hogy a Chartáról készült jelentéseket, amelyek keretén belül kétoldalú éves megbeszéléseket folytattak a szakmai szervezetekkel, ezentúl a KKV-k részéről történő közvetlen hozzájárulás nélkül állítják össze; úgy ítéli meg, hogy ezen határozatot felül kell vizsgálni;

53.   úgy ítéli meg, hogy ha mindez lehetővé tenné a két eszköz felügyeletének racionalizálását, elfogadhatatlan, hogy a Charta végrehajtása továbbra is a Cselekvési Terv egyszerű alrubrikája maradjon;

54.   úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani a nonprofit KKV-k különleges helyzetére;

55.   úgy véli ezért, hogy e megoldás elfogadhatóságának feltételei a következők:

56.   hangsúlyozza, hogy a Charta végrehajtása felügyeletének a lisszaboni stratégiába foglalása nem lehet önmagában álló cél; továbbá hogy a felügyelet egyszerűsítése nem mehet a Charta végrehajtása felügyeletének érdekében a tagállamok által továbbított éves jelentések tartalmának és lényegi elemei rovására; kéri ezért, hogy ezek a nemzeti jelentések továbbra is a kis- és mikrovállalkozásokra vonatkozó legjobb gyakorlat végrajtására, a kísérletekre, a konkrét jogszabályok és a pontos politikai kötelezettségvállalások bemutatására irányuljanak;

57.   üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy értékelést készítsen a Charta megvalósításáról a lisszaboni folyamat kontextusában;

58.   kéri a Bizottságot, hogy a kis- és kézműves vállalkozások képviselőit vonja be a felülvizsgálat valamennyi szakaszába és vegye figyelembe a fenti feltételeket, amikor benyújtja a Parlamentnek a Charta felülvizsgálatára és megvalósítása figyelemmel kísérésének javítására vonatkozó javaslatát;

59.   felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a Chartáról szóló éves jelentés maradjon a vállalkozás területén elért fejlődés nyomon követésének legfontosabb eszköze;

o
o   o

60.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 320. E, 2005.12.15., 164. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0230.