Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a postai irányelv alkalmazásáról (a 2002/39/EK irányelv által módosított 97/67/EK irányelv) szóló jelentésére (COM(2005)0102) és a kísérő munkadokumentumra (SEC(2005)0388),

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a postai irányelv alkalmazásáról szóló első jelentésére (COM(2002)0632),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0390/2005),

A.   mivel a postai szolgáltatások jelentős gazdasági súllyal rendelkeznek és 2002-ben mintegy 88 milliárd EUR bevételt értek el, ami az EU GDP-jének nagyjából 0,9%-a; mivel becslések szerint több mint 5 millió munkahely függ közvetlenül a postai ágazattól vagy kapcsolódik hozzá,

B.   mivel a versenyképes és hatékony postai szolgáltatások a forgalmazási és kommunikációs piac részeként az Európai Unió gazdasági és társadalmi élete szempontjából nagy jelentőségűek, valamint számos gazdasági ágazattal fonódtak össze és ezekre az ágazatokra kihatnak, mivel a postai szolgáltatások ebből adódóan a lisszaboni stratégia keretében is fontos szerepet játszanak,

C.   mivel a postai ágazat reformjai, valamint gazdasági és műszaki fejlesztései az Európai Unióban modernebb munkafolyamatokhoz és nagyobb fokú automatizáltsághoz vezettek, és az eddigi, a minőség fokozására, a hatékonyságnövelésre és a nagyobb fogyasztóorientáltságra irányuló reformlépések jelentős pozitív fejlődést idéztek elő a postai ágazatban,

D.   mivel a postai hálózatok pótolhatatlan területi és társadalmi jelenléte lehetővé teszi az alapvető közeli szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést,

E.   mivel a Bizottság jelentése értékelni kívánja, hogy milyen mértékben érték el a postai irányelv céljait, és ennek során különösen a gazdasági, szociális és technológiai szempontokat veszi figyelembe, valamint megállapításokat kíván tenni a foglalkoztatási kérdésekről és a szolgáltatások minőségéről,

F.   mivel olyan kérdések felvetésére és olyan szempontokra kívánja felhívni a figyelmet, amelyeket a Bizottságnak a további munkálatok során figyelembe kellene venni,

1.   megállapítja, hogy a postai irányelv nemzeti jogba történő átültetése összességében jól haladt előre; üdvözli, hogy a megállapított harmonizációs keret lehetővé tette a tagállamok számára, hogy olyan új kezdeményezéseket kövessenek és olyan különböző utakon járjanak, amelyek a többi tagállam számára modellként szolgálhatnak; megállapítja azonban, hogy a reformoknak a postai ágazat minőségére, hatékonyságára és ügyfél-orientáltságára gyakorolt hatását még részletesen elemezni kell, valamint rámutat arra, hogy a postai szolgáltatások verseny számára történő megnyitása nem mindig járt a postai ágazat foglalkoztatottsági szintjének megőrzésével;

2.   örömmel állapítja meg, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a piac eddigi fejlődése kedvező fejleményekhez vezetett; ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a verseny fejlődését nem kizárólag a piac megnyitásának mértékén vagy egyedül a piaci részesedéseken lehet lemérni;

3.   megállapítja azonban, hogy különösen a piacok megnyitása tekintetében számos tagállamban komoly késedelmet szenved a postai irányelv végrehajtása, ami az európai postai piac egyensúlyvesztésének kockázatával és a piaci belépőknek okozott esetleges hátránnyal jár; felszólítja a Bizottságot, hogy jelentésében tüntesse fel, hogy ennek következtében milyen intézkedések meghozatalát javasolja;

4.   emlékeztet arra, hogy a postai piacok alapvető változáson mennek át, amely nem csak a fokozott versenyre vezethető vissza, hanem a szomszédos piacok (kommunikáció, reklámpiac), valamint a szállítási és logisztikai ágazat fejleményeire is, valamint a megváltozott kommunikációs magatartásra; javasolja, hogy a jövőbeni postai politika ezért vegye ezeket a szempontokat megfelelően figyelembe;

5.   felszólítja a Bizottságot, hogy tekintettel a tagállamokban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek terén jelentkező részben jelentősen eltérő fejleményekre a jövőbeni tanulmánya elkészítése során összpontosítson az egyetemes szolgáltatás nyújtásának minőségére és annak jövőbeni finanszírozására, és hogy e tanulmány keretében tegyen javaslatot az egyetemes szolgáltatás meghatározására, alkalmazási körére és megfelelő finanszírozására;

6.   felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa meg, lehetséges-e tartani a 2009-es időpontot a postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása tekintetében, vagy szükséges-e újabb szakaszok kijelölése a tanulmány következtetéseinek tükrében;

7.   tekintettel arra, hogy a postai piacok alapvető változáson mennek át, úgy véli, hogy az "egyetemes szolgáltatás" meghatározását a megváltozott kommunikációs magatartás figyelembevételével át kell gondolni; megjegyzi azonban, hogy az egyetemes szolgáltatások minőségileg nagyon értékes és munkaerő-intenzív szolgáltatások, amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmére összpontosítanak, és felszólítja a Bizottságot, hogy az elkészítendő tanulmánya keretében ezeket a tényeket vegye fel a vizsgálati keretbe; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy tárja fel, miként lehet a legjobban garantálni a postai szolgáltatások fogyasztóinak részvételét és hozzájárulását, továbbá miként lehet konzultálni az érintett szociális partnerekkel (kereskedelmi és iparkamarák, szakszervezetek stb.), a piacon tevékenykedő vállalkozásokkal és a helyi érdekképviseleti szervezetekkel;

8.   elismeri a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) által a postai ágazatban a szabványosítás terén végzett munkát, és felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is megfelelően vegye tekintetbe a fogyasztók védelmében és a belső piac megvalósítása tekintetében végzett szabványosítás szerepét;

9.   felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeni tanulmányokban fordítson különös figyelmet a postai szolgáltatások jövőbeni piaci megnyitási szakaszainak a földrajzi lefedettségre és a hálózatok fejlődésére gyakorolt hatására, különös tekintettel a EU leghátrányosabb és legelszigeteltebb népességeinek hozzáférési lehetőségeire;

10.   tudomásul veszi a tagállamokkal szembeni, az árak jobb ellenőrzésére, az elkülönített költségmegosztásra és a kereszttámogatások felülvizsgálatára irányuló követelést, azonban rámutat, hogy egy versenyközpontú piacon az ilyen szabályozási beavatkozásokhoz ‐ amennyiben azok az általános versenyjogon túlmutatnak ‐ megfelelő indokolás szükséges;

11.   úgy véli, hogy a CEN által kidolgozott szolgáltatási szabványok elfogadása és végrehajtása alapvetően fontos a postai piac átláthatósága, megbízhatósága és minősége tekintetében, felszólítja tehát a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék kiemelten az e téren történő előrehaladást;

12.   üdvözli, hogy a Bizottság a kapcsolódó hozzáférés szabályozásának kérdését továbbra is figyelemmel kívánja követni; utal azonban arra, hogy a szabályozás különösen ezen a területen jelentős piaci beavatkozás lenne, és ezért azt javasolja, hogy előzetesen végezzenek részletes vizsgálatot arról, hogy egy ilyen beavatkozás gazdaságilag és jogilag indokolható-e és milyen mértékben indokolható; ennek során figyelembe kell venni, hogy a különböző postai piacokon már számos üzleti modell létezik, amelyekben a versenytársak szabályozott hálózati hozzáférés igénybevétele nélkül sikeresen léptek a piacra; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje ezeknek a modelleknek a hatását, valamint a hálózati hozzáférési feltételek európai szintű szabályozásának megfelelőségét az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében;

13.   tudomásul veszi, hogy a tagállamokban az egyetemes szolgáltatásra eddig alkalmazott finanszírozási modellek kevéssé voltak eredményesek, és hogy az egyetemes szolgáltatás bevált finanszírozási eszköze eddig a fenntartott ágazat volt; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az elkészítendő tanulmányban részletesen vizsgálja meg, hogy az egyetemes szolgáltatás fejlesztése, amelynek a késleltetése gazdasági és társadalmi tekintetben továbbra is jelentős, és a szabályozási keret rugalmasabbá tétele gyakorolhat-e pozitív hatást az egyetemes szolgáltatás finanszírozási problémáinak megoldására;

14.   üdvözli, hogy a kezdeti nehézségek után egyes tagállamokban jelentős előrelépéseket tettek a független szabályozó hatóságok létrehozása terén; hangsúlyozza, hogy a piac egyre nagyobb mértékű megnyitásával a figyelmet a megerősített szabályozás helyett inkább a versenyjogra kellene összpontosítani; felszólítja a Bizottságot, hogy a jelentésében tett közleményének megfelelően támogassa a szabályozó hatóságokkal és a tagállamokkal folytatott, illetve a szabályozó hatóságok és a tagállamok közötti párbeszédet, valamint támogasson egy erre vonatkozó teljesítményértékelést annak érdekében, hogy a hatóságok feladatait a szabályozás végrehajtásának ellenőrzésére korlátozzák;

15.   sürgeti, hogy a tagállamokban fennálló engedélyezési rendszerekkel szerzett különböző tapasztalatok alapján és a szubszidiaritás elvének figyelembevételével vegyék fel a Bizottság által készítendő tanulmány által vizsgált kérdések közé az engedélyezési eljárás kérdését, a postai irányelv által lehetővé tett engedélyre vonatkozó működési területre, jóváhagyási eljárásra és kötelező feltételekre történő különös hivatkozással, hangsúlyozza, hogy az ilyen követelmények nem hozhatnak létre a gyakorlatban új piacra lépési korlátozásokat, és nem vezethetnek az árak torzulásához vagy az önkényes szelekció gyakorlatához;

16.   rámutat arra, hogy a munkahelyek racionalizálása nem csak a postai reformra vezethető vissza, és emlékeztet arra, hogy az új üzleti modellek, az új termékek és üzleti módszerek szintén hatást gyakorolnak a hagyományos postai ágazat munkahelyeire;

17.   felszólítja a Bizottságot, hogy készítendő tanulmányában vizsgálja meg, hogyan kezelik a postai közszolgáltatók nyugdíjkötelezettségeit annak érdekében, hogy elkerüljék a piac megzavarását a liberalizált környezetben;

18.   aggályosnak tartja a postai piacon a hozzáadottérték-adó tekintetében a szolgáltatókkal szembeni különböző eljárást, és felszólítja a Bizottságot, hogy tekintettel a 77/388/EGK irányelvnek a postai ágazatban lévő szolgáltatásoknak a hozzáadottérték-adó terén fennálló kezelése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló 2004. március 11-i állásfoglalására(1), terjesszen elő javaslatokat arra, hogyan érjék el a jogi helyzet szükséges egyértelműségét és a szolgáltatók közötti diszkriminációmentességet;

19.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzeti postai jogszabályok megsértésének közigazgatási jogi szankciója ne legyen aránytalanul szigorú, és ne veszélyeztesse a postai piac működését; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az elkészítendő tanulmány kidolgozása során valamennyi tagállamban gyűjtse össze a jelenlegi vagy tervezett nemzeti szankciókra vonatkozó adatokat;

20.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) HL C 102. E, 2004.4.28., 814. o.