Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2000. november 29-i, "Az energiaellátás biztonságának európai stratégiája felé" című zöld könyvére (COM(2000)0769),

—  ‐ tekintettel a Bizottság "A jövő energiája: megújuló energiaforrások ‐ közösségi stratégiára és cselekvési tervre vonatkozó fehér könyv" című 1997. november 26-i közleményére (COM(1997)0599),

—  ‐ tekintettel a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a Tanács és az Európai Parlament számára, a 2001/77/EK irányelv 3. cikkének megfelelően kiadott, a törvényhozási eszközök és más közösségi politikák hatásának értékelése a megújuló energiaforrások hozzájárulásának fejlesztésére az EU-ban és javaslatok konkrét intézkedésekre című 2004. május 26-i közleményére (COM(2004)0366),

—  ‐ tekintettel a Bizottság "Intelligens energia ‐ Európa" elnevezésű programjára(2), a biomassza cselekvési tervéről szóló 2005. december 7-i közleményére (COM(2005)0628), valamint a bio-üzemanyagokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2006. február 8-i közleményére (COM(2006)0034),

—  ‐ tekintettel a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

—  ‐ tekintettel a benzin és dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

—  ‐ tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre(5),

—  ‐ tekintettel az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(6),

—  ‐ tekintettel az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvre(7),

—  ‐ tekintettel a megújuló energiaforrások részesedéséről az EU-ban és konkrét intézkedésekre irányuló javaslatokról szóló 2005. szeptember 29-i állásfoglalására(8),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0040/2006),

A.   mivel a megújuló nyersanyagok előállítása lehetőséget jelent arra, hogy a közös mezőgazdasági politikát olyan modern és innovatív politikákkal kössék össze, mint amelyeket a lisszaboni és a göteborgi Európai Tanács következtetéseiben fektettek le,

B.   mivel a fenntartható fejlődés összefüggésében a megújuló nyersanyagok előállítása és a szerves hulladékok hasznosítása hozzájárulhat a környezet, a fenntartható energiatermelés, a foglalkoztatás és a regionális egyensúly javításához, illetve egyúttal változatosabbá és önellátóvá teheti a többfunkciós mezőgazdaságot,

C.   mivel a fosszilis energiaforrások részleges helyettesítése révén a megújuló nyersanyagok valamennyi energiaforrás kiegyensúlyozott és stratégiai keverékével együtt hozzájárulhatnak az EU energiafüggőségének csökkentéséhez, minimalizálva az importból származó politikai és gazdasági kockázatokat; mivel a megújuló nyersanyagok egyszersmind hozzájárulnak az üvegházgáz-kibocsátások csökkentéséhez, valamint az anyagok életciklusának jobb kezeléséhez,

D.   mivel a nem élelmiszercélú növénytermesztés fejlesztése nem áshatja alá az élelmezési önellátás stratégiai célját, amely a közös mezőgazdasági politika egyik célja volt a kezdetektől fogva,

E.   mivel noha úgy tűnik, hogy a nem élelmiszercélú növények a modern gazdálkodás számára új lehetőségeket teremtenek, különösen az energetika területén, körültekintőnek kell lenni azon versenykeretek meghatározásakor, amelyeken belül a nem élelmiszercélú növények helyettesítése életképes megoldás a mezőgazdasági termelők számára és lehetővé teszi egy új feldolgozóipar működését,

F.   mivel ahhoz, hogy Európának az üvegházhatással szembeni küzdelmet célzó energiadiverzifikációra való törekvése eredményes legyen, valamennyi bio-üzemanyag fejlesztési és biomassza-hasznosítási politikának energiatakarékos termelési modelleken kell alapulnia,

G.   mivel noha a nem élelmiszercélú növénytermesztés fejlesztése kedvező hatással lehet a globális felmelegedésre, a kezdetektől fogva energetikai és környezeti költség-haszon elemzéseket kell készíteni az összes termelési költség kiszámítása és az esetlegesen elfogadott új iránymutatások értékének pontos felmérése céljából,

H.   mivel a kőolaj- és földgáz-készletek folyamatosan csökkennek, a következő 15 évben az olajtermelés valószínűleg csökkenni fog, az olajárak pedig következésképpen emelkedni fognak; mivel ezért sürgetően szükséges a takarékosabb és hatékonyabb energiafelhasználás a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban, mindenekelőtt a szállítási távolságok lerövidítése, illetve decentralizált élelmiszerellátás és energiatermelés által,

I.   mivel a biomasszából történő energiatermelés interdiszciplináris jellegű, amely magába foglalja az energiatermelést, a környezetvédelmet, a szabványosítást, illetve az energiaellátás biztonságát a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások és nyersanyagok felhasználása révén,

J.   mivel a hagyományos üzemanyagok iránti szükséglet a rohamosan iparosodó ázsiai gazdaságokban és más fejlődő országokban jelentősen nőni fog a közeljövőben, ami a világ kőolajkészlete csökkenésének egyik kulcstényezője,

K.   mivel az energiaellátás biztonságát az energiaforrások diverzifikációja révén kell biztosítani, hogy csökkentsék az EU harmadik országokból behozott fosszilis üzemanyagoktól való függését,

L.   mivel a vidéki területeken a bio-üzemanyagok sokkal több munkahelyet tudnak teremteni, mint a fosszilis üzemanyag alternatívák, és sok olyan területen, amelyeken az őshonos kultúrnövények, mint például a cukorrépa vagy gyapot termesztése a közös mezőgazdasági politika reformja következtében visszaesett vagy eltűnőben van, valódi társadalmi-gazdasági alternatívát jelenthetnek,

M.   mivel a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata kedvezően hathat többek között a magas munkanélküliséggel sújtott területek munkahelyeire a mezőgazdasági területeken a termelés élénkítése, a foglalkoztatás növelése, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ipar és szolgáltatások fejlesztése, valamint az új tagállamokban a politikai változások miatt nem művelt mezőgazdasági területeken a mezőgazdasági művelés újbóli elkezdése révén,

N.   mivel a bio-üzemanyagokról szóló 2003/30/EK irányelv meghatározza, hogy 2010-re a bio-üzemanyagok fogyasztása célértékének az összes közlekedési üzemanyaghoz viszonyítva 5,75%-nak kell lennie, ami évi 40 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek felel meg; mivel a bio-üzemanyagok fogyasztási szintje a tagállamokban jelenleg a közlekedési üzemanyag teljes mennyiségének mindössze 1,4%-a; és mivel ezért ajánlatos lenne a politika lényeges megváltoztatása,

O.   mivel számos tagállam támaszkodik az üzemanyagadó alóli mentesítésekre a bio-üzemanyagok előállításának támogatása érdekében, amit az energia adóztatásáról szóló 2003/96/EK irányelv megkönnyít,

P.   mivel szükséges létrehozni az energetikai és üzemanyagcélú mezőgazdasági termékek belső piacát,

Q.   mivel az energetikai célú növényi kultúrák és a bio-üzemanyagok támogatására irányuló minden EU-s és tagállami támogatásnak, vámnak és rendeletnek, illetve irányelvnek fenntarthatónak és a WTO kötelezettségekkel teljes összhangban levőnek kell lennie,

R.   mivel az energetikai célú növényi kultúrák termesztése pozitív hatást gyakorolhat a biodiverzitásra, a talajban lévő és a vízi erőforrásokra, amennyiben a termesztés kiterjeszti a vetésforgót, a keresztkövetelményeket (cross compliance) teljes mértékben figyelembe veszik, és aktív lépéseket tesznek a talajtermékenység javítása érdekében,

S.   mivel a mezőgazdasági termékekből történő energianyerés keretében jobban ki kell aknázni a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékekben ‐ mint amilyen a fa-, gyapjú-, trágya-, a szalma- és a vágóhídi hulladék ‐ rejlő lehetőségeket,

T.   mivel nemcsak a fogyasztókat, hanem a mezőgazdasági termelőket és az erdőgazdálkodókat is tájékoztatni kell a növényi kultúrák nem élelmiszercélú felhasználásairól, a biomassza termelésről, a megújuló energiákról és azokról a lehetőségekről, amelyeket a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatnak nyújtanak,

U.   mivel a közös mezőgazdasági politika közelmúltbeli reformja az elválasztás, az energianövény célú kultúrák rendszere és a pihentetéses földművelés révén megteremtette a nem élelmiszercélú növényi kultúrák fejlesztésének szükséges feltételeit,

V.   mivel a biomasszából nyert energia olyan megújuló energiaforrás, amely hatalmas lehetőségekkel rendelkezik, különösen a fenntartható mezőgazdasági gazdálkodás tekintetében,

W.   mivel a biomasszából nyert energia fő formái közé tartoznak a közlekedési célú bio-üzemanyagok (amelyeket főként gabonából, cukornövényekből és olajos magvú növényekből és hulladékolajokból állítanak elő), a háztartások (fából és fahulladékokból nyert) biomasszával történő fűtése, a fahulladékok, a szalma és a mezőgazdasági hulladékok hő- vagy villamosenergia-termelés vagy mindkettő céljával történő elégetése erőműben,

X.   mivel a jelenlegi kilátások szerint a megújuló energia részesedése az EU energia összetételében 2010-re mindössze 9‐10% lesz a 12%-os célérték helyett,

Y.   mivel a közép- és kelet-európai új tagállamok, valamint Bulgária és Románia, amelyek a közeljövőben csatlakoznak az EU-hoz, a megújuló energiaforrások lehetséges termelői, és az EU strukturális és mezőgazdasági alapjaiból származó támogatások jelentős részét kapják meg, illetve fogják megkapni, ezeket az országokat feltétlenül arra kell bátorítani, hogy erőforrásaikat hatékonyan használják fel, és be kell vonni őket a közös mezőgazdasági politika horizontális előírásai alá,

Z.   mivel ‐ tekintettel az EU-ban a cukorpiaci reformok bevezetésére és a cukorrépa termesztésének megszüntetésére ‐ alaposan meg kell vizsgálni a cukorrépából vagy más ilyen növénykultúrákból történő bio-üzemanyag előállítás meglévő lehetőségének jobb kihasználási lehetőségeit,

A nem élelmiszercélú növényi kultúrák jövője

1.   hangsúlyozza a nem élelmiszercélú növényekkel kapcsolatos technológiákra vonatkozó kutatás és fejlesztés támogatása növelésének fontosságát, az ipar lehetőségeinek és hatékonyságának növelése érdekében; javasolja, hogy azokon a legéletképesebb bioenergia projekteken legyen a hangsúly, amelyek a legvalószínűbben hozzájárulnak a vidéki gazdasághoz, és amelyek nyilvánvalóvá teszik a biomasszának azt a képességét, hogy az EU energiakeresletének kielégítéséhez jelentősen hozzájáruljon;

2.   felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki a megújuló energiaforrások támogatására közösségi stratégiát és cselekvési tervet annak érdekében, hogy hozzájáruljon az élelmezésbiztonság garantálásához és az EU-ban az energiahatékonyság a javításához, és biztosítsa ezzel a biztonságos élelmiszerellátásnak a megújuló erőforrások lehető legjobb kihasználásával történő támogatását;

3.   hangsúlyozza a tényt, hogy szó nem lévén egymást kölcsönösen kizáró célokról, a bio-üzemanyagok ösztönzése fontos szerepet játszhat a biztonságos élelmiszerellátás biztosításában a föld mezőgazdasági célú felhasználásának fenntartása révén;

4.   felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok, az érintett szervezetek és szereplők segítségével végezze el a biomassza (megújuló nyersanyagok, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági szerves hulladékok) bio-üzemanyag, hő- és villamos energia előállítására való felhasználásával kapcsolatos egyéni és közösségi tapasztalatok számbavételét, annak érdekében, hogy a legérdekesebb európai kezdeményezéseket EU-szerte másutt is megvalósítsák;

5.   üdvözli a Bizottság által a növényi kultúrák nem élelmiszeripari célú felhasználása további bevezetésének előmozdítása és az energiafelhasználás hatékonyságának a növelése érdekében az "Intelligens energia ‐ Európa" program és a biomassza cselekvési terv létrehozása, valamint a bio-üzemanyagokról szóló közlemény révén már megtett erőfeszítéseket; kéri mindazonáltal a tagállamok által már megtett intézkedésekkel való jobb koordinációt; ösztönzi a Bizottságot, hogy a kezdeményezések menetrendjét tartsa be, és az ebből adódó intézkedéseket mielőbb hajtsa végre;

6.   úgy ítéli meg, hogy az EU hosszú távú energiapolitikai tervei keretében, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők és termelők élvezhessék mind a gazdasági, mind a vállalkozási biztonság előnyeit, a biomasszára vonatkozó nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozni olyan átfogó javaslatok alapján, amelyek meghatározzák a biomassza különböző fajtáira vonatkozó prioritásokat és célzott környezeti intézkedéseket írnak elő, illetve a fogyasztóknak e megújuló energiaforrások előnyeiről, problémáiról és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásáról történő tájékoztatására vonatkozó politikákat fogalmaznak meg;

7.   hangsúlyozza olyan kutatások elvégzésének a szükségességét, amelyek azoknak a gazdasági, ökológiai és technikai tényezőknek a feltárására irányul, amelyek szerepet kapnak a termesztésre alkalmas növényeknek az egyes területek sajátos talaj- és éghajlati viszonyai alapján történő kiválasztásában;

8.   felszólítja a Bizottságot, hogy a többi ágazathoz hasonlóan a mezőgazdaságban is kiemelten ösztönözze az energia megtakarítást, a melléktermékek energiatermelés céljaira történő hasznosítását és a megújuló anyagok decentralizált felhasználását;

9.   hangsúlyozza, hogy a biodízel és bioetanol előállításához szükséges nyersanyagoknak, illetve a biomasszából előállított hő- és villamos energiának elsősorban a tagállamok saját nyersanyag-tartalékaiból kell származniuk;

10.   hangsúlyozza a nem élelmiszercélú növények ágazatában történő fejlesztések és beruházások kínálta lehetőségeket, amelyek a cukorpiaci reform által érintett termelők számára elérhető;

11.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tegyék kötelezővé a bio-üzemanyagokra vonatkozó 2003/30/EK irányelvben található követelményeket és erőteljes felügyeleti mechanizmusokat léptessenek életbe azzal a céllal, hogy a vállalt kötelezettségeket elsősorban helyi európai termelésből teljesítsék; ezért szükségesnek tartja, hogy az EU kereskedelmi politikája összhangban legyen ezzel a céllal;

12.   hangsúlyozza, hogy a kötelező célok meghatározása semmilyen esetben sem vezethet ahhoz, hogy a bio-üzemanyag termelés EU-ban meglévő ösztönzése megszűnjék vagy csökkenjen; az a véleménye, hogy e célok kitűzését az energetikai termékekre vonatkozó közösségi adójogi előírások felülvizsgálatától kell függővé tenni;

13.   hangsúlyozza, tekintettel a szűkössé váló nyersanyagforrásokra, azon piacgazdasági mechanizmusok jelentőségét, amelyek állami támogatás nélkül is lehetővé teszik a biomassza energiaforrások fenntartható versenyképességét;

14.   hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának a fejlesztéséről szóló döntéseknek az egyes tagállamokban a helyi feltételek figyelembevételével és különösen e fejlesztéseknek a lehetőségeire figyelemmel kell történniük;

15.   rámutat, hogy valamennyi vidéki területnek komoly lehetőségei vannak a biomassza termelése terén, azonban a többek között a gyenge termelési szint, illetve a természeti és strukturális hátrányok miatt hátrányos helyzetben lévők néznek szembe a legtöbb nehézséggel e lehetőségek kihasználásakor; továbbá rámutat, hogy a strukturális alapok felhasználása során kiemelten kell kezelni e területeket e lehetőségeik jobb kihasználása érdekében;

16.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2007‐2013 közötti évekre meghatározott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák keretén belül a biomassza hasznosítására vonatkozó végrehajtási programokat is meg kell határozni, és azok pénzügyi támogatását a strukturális alapokon, a kohéziós alapon keresztül, valamint az Európai Közösségek 7. kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs keretprogramja keretén belül kell biztosítani;

17.   sürgeti, hogy az energetikai célú növényi kultúrák támogatására irányuló intézkedések ne vezethessenek a háztartások és vállalkozások számára az energiahordozók további drágulásához, és ezáltal az európai versenyhelyzet romlásához a nemzetközi versenyben;

18.   sürgeti a Bizottságot, hogy a közös mezőgazdasági politika reformjában megállapítottaknak megfelelően vizsgálja felül az energetikai célú növényi kultúrák rendszerére vonatkozó pihentetési szabályokat és jelentősen növelje a kiegészítő támogatásra jogosult maximális területet, illetve a kifizetés szintjét; ebből a szempontból emlékeztet arra, hogy nemrégiben kérte, hogy az energetikai célú növényekkel beültetett területekre adott támogatás mértékét a hektáronkénti évi 80 EUR-ról emeljék meg a maximálisan garantált 2 200 000 hektárnyi terület alapján;

19.   sürgeti a Bizottságot, hogy a támogatásképes, bioüzemanyag-előállításra szolgáló növényi kultúrák listáját bővítse ki a támogatási rendszerekben, annak biztosítása érdekében, hogy regionális és helyi szinteken a legmegfelelőbb energetikai célú növényeket válasszák ki, illetve mindenfajta megújuló energiaforrás, mint például a bioetanol, a biodízel és az anaerob lebontás (biogáz) számára a megfelelő támogatási formák biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy a termelőknek kellő ösztönzést nyújtsanak ahhoz, hogy áttérjenek az ilyen típusú növényi kultúrákra;

20.   hangsúlyozza, hogy a nem élelmiszercélú növényi kultúrák támogatását megfelelően kell finanszírozni, az alapok racionális felhasználásával anélkül, hogy ezáltal a 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben a vidéki területek fejlesztése érdekében az európai mezőgazdasági alapok felhasználásáról megállapított további célokat veszélyeztetnék;

21.   felszólítja a Bizottságot, hogy az energetikai célú növénytermesztés akadályait építse le az új tagállamokban, amelyek az egyszerűsített egységes terület alapú kifizetési rendszert (SAPS) használják és ezáltal az EU-tól semmilyen pénzügyi támogatást nem kapnak;

22.   szükségesnek tartja, hogy az energetikai célú növénytermesztési támogatás az új tagállamokban a phasing-in rendszerből kizárásra kerüljön;

23.   azon a véleményen van, hogy el kell választani az energetikai célú növénytermesztést az új tagállamokban a SAPS-rendszertől, az energetikai célú növénytermesztés részére kiegészítő támogatás biztosítása érdekében;

24.   kiemeli, hogy a nem élelmiszercélú növényi kultúráknak hosszabb távon gazdaságilag életképessé kell válniuk, és felhívja a Bizottságot, hogy az ágazat számára tartós megoldásokat és stabil szabályozási környezetet biztosítson, amely arra ösztönzi az ágazatot, hogy végezze el a szükséges kiigazításokat és beruházásokat, amelyek révén e növényi kultúrák közpénzből történő finanszírozásának szükségessége kiküszöbölhető;

25.   felhívja a figyelmet, hogy különösen arra kell ügyelni, hogy elkerüljék a termelés intenzívvé válását, amely olyan káros környezeti hatásokkal járhat, mint például a talaj terhelése műtrágya maradványokkal és növényvédő szerekkel, vagy a vízkészletek kimerítése, szennyezése;

26.   hangsúlyozza a mezőgazdasági gazdálkodói és a feldolgozó ágazat közötti kommunikáció egyértelmű szerződések biztosítása, a technológiák adaptálása és más ösztönzők révén történő előmozdításának fontosságát;

27.   kéri a Bizottságot, hogy az egyes tagállamok helyzetének megfelelően arányosan ösztönözze többek között a feldolgozóüzemek építésére és a nyersanyagok fejlesztésére irányuló uniós, nemzeti és regionális szintű pénzügyi támogatási és hitelprogramokat;

28.   kéri a Bizottságot, hogy értékelje a nem élelmiszercélú növényi kultúrák lehetséges hasznait a vidéki területeken épített, megújuló energiát hasznosító létesítmények által létrehozott foglalkoztatási lehetőségek és alacsonyabb szállítási költségek tekintetében;

29.   hangsúlyozza az importált nyersanyagok bizonyos minőségének biztosítására, valamint a szociális és környezeti normáknak való megfelelésre irányuló intézkedések létrehozásának fontosságát az EU-ban érvényes szabványok alapján;

30.   sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a termékszabványok és a megújuló nyersanyagok támogatásának az egész Európai Unióban történő összeegyeztetése végett a megújuló energiaforrások belső piacának támogatása érdekében;

31.   felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok átdolgozása révén erősítse a nem élelmiszercélú növényi kultúrák támogatását, azzal a feltétellel, hogy e támogatás megfelel a fenntartható fejlődés feltételeinek és az EU teljes területén ösztönzi a többfunkciós mezőgazdaságot;

32.   hangsúlyozza, hogy az energetikai célú növénytermesztésnek a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait figyelemmel kell kísérni, és meg kell fontolni az adott területeken invazívnak minősülő növényfajok termesztésének ellenőrizetlen elterjedését gátló szabályok bevezetését;

33.   ösztönzi a meglévő felügyeleti rendszer használatát, mint például a keresztkövetelményeknek való megfelelést, annak biztosítása érdekében, hogy a bio-alapú üzemanyag-, energia-, és anyagtermelés ne veszélyeztesse a biodiverzitást és a természeti erőforrásokat, a talajt, a vizet, a levegőt, és az üvegházhatást okozó gázok csökkenése ténylegesen bekövetkezzék;

34.   kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg egy átlátható, nyilvános európai uniós szintű adatbázis létrehozását, amely tartalmazza a megújuló nyersanyagok életciklus hasznait és az életciklus-elemzések eredményeit;

35.   kéri, hogy a közbeszerzési stratégiák támogassák a biomasszából származó anyagok bevezetését annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiák lehetséges felhasználási lehetőségeire és széles körű környezeti és egészségügyi előnyeire;

36.   sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a bioanyagokra, bioenergiákra és bio-üzemanyagokra irányuló európai kutatás, fejlesztés és kísérleti vizsgálatok elterjesztését és adaptációját, valamint támogassa a lakosságot tájékoztató kampányt;

37.   hangsúlyozza a bioanyagokra irányuló nemzeti kutatási, fejlesztési és kísérleti vizsgálati tevékenységek uniós szintű integrációjának szükségességét, különös tekintettel egy, a biomassza energiává, üzemanyaggá és vegyi anyagokká való alakítására irányuló, az egész EU-ra kiterjedő kutatási program létrehozására;

38.   felszólítja a Bizottságot, hogy foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy a bio-üzemanyagokról mielőbb megegyezés szülessék a gépjárműipar és a kőolajipar között "a bio-üzemanyagok vannak a gépkocsikért, és nem a gépkocsik a bio-üzemanyagokért'elv értelmében;

A különleges növényi kultúrák és termékek által nyújtott lehetőségek

39.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket olyan mezőgazdasági nyersanyagokból készített, különleges vegyi anyagok termelésének ösztönzésére, amelyek nem lebomló vegyi anyagokat váltanak ki, hogy ezáltal növekedjen a mezőgazdasági gazdaságok jövedelme, és a termelők környezetbarát és egészséges termékekkel lássák el a piacot;

40.   elismeri, hogy a különleges növényi kultúrák alkalmazásai decentralizáltan és kis volumenben nagyon hatékonyak lehetnek, és ezért a mezőgazdasági termelők nagy százaléka profitálhat belőle, ezért továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a fejlesztéseket ezen a téren a termelés fokozatos növelése érdekében;

41.   ösztönzi a műanyag-, a kenőanyag- és a szigetelőiparban bekövetkezett közelmúltbeli fejleményeket, amelyek hagyományos ásványi szálak növényi alapú termékekkel, például len- és kenderrostokkal történő felváltására irányulnak; felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben ezek a növényi alapú termékek a hagyományos termékek megfelelő alternatíváinak bizonyulnak, használatukat tegye kötelezővé;

42.   hangsúlyozza a mezőgazdaság gyógyszerészeti növényi kultúrák termelésével kapcsolatos lehetőségeit az oltóanyagok és más olyan termékek, amelyek a gyógyszeripar megfelelő egészségügyi eszközökkel való ellátására irányulnak, termelése érdekében;

43.   támogatja a mezőgazdasági termékekből előállított készítmények, például műtrágya, növényvédő szerek és rovarölő szerek alkalmazását, szorgalmazva a biogazdálkodási módszereket a trágyázás és a növényvédelem terén;

44.   kiemeli, hogy a környezetbarát és egészséges termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet kihívást jelent a mezőgazdasági ipar számára, hogy a természetes és hipoallergén kozmetikumok, a természetes, környezetbarát textilipari termékek és az újszerű élelmiszeripari termékek számára nyersanyagokat termeljen;

45.   felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a további innovációt és az olyan ígéretes új technológiákat, mint például a szalmából történő kombinált papír- és bioetanol-termelés;

A mezőgazdasági erőforrásokból származó hő- és villamos energia termelésének támogatása

46.   kiemeli a mezőgazdasági maradékok és hulladékok által kínált lehetőséget hő-, hűtési és villamos energia termelésére gazdaságilag hatékony és ökológiai szempontból kíméletes eljárások alkalmazása révén, ami a mezőgazdasági ágazatot és a vidéki közösségeket önellátóbbá teheti;

47.   támogatja, hogy a kutatások és a vidékfejlesztés finanszírozása mindenekelőtt a mező- és erdőgazdaságból származó szerves hulladékok egyéni és közösségi célú, hatékonyabb és fokozottabb kihasználására irányuljon a vidéki térségekben;

48.   kéri a Bizottságot, hogy támogassa a mező- és erdőgazdaságból származó hulladékok formájában rendelkezésre álló biomassza hatékony felhasználását, illetve az energetikai célú növények, például gyorsan növő fák mint például fűz, nyárfa vagy sásfélék, bizonyos pázsitfűfélék termesztését, az egyes tagállamokban honos növényzet károsítása nélkül, hőenergia termelése, és ezzel egyidejűleg bizonyos típusú hulladékok hasznosításának elősegítése céljából;

49.   hangsúlyozza a megújuló hőtermelésre és a mezőgazdasági melléktermékekből származó, valamint a távhőfelhasználás lehetőségeire vonatkozó kötelező követelmények megállapításának fontosságát, amely követelmények ösztönözni fogják a biomassza, mint megújuló energiaforrás hatékony felhasználását és a mezőgazdasági termékek új helyi piacainak kialakítását;

50.   elengedhetetlennek tartja, hogy megalkossák a biomassza felhasználásának lehető legoptimálisabb feltételeit, világos szabályokat határozzanak meg a támogatási rendszerekre vonatkozóan, valamint növeljék a pénzügyi ráfordításokat a biomassza-termelés növelése és jobb kihasználása érdekében;

51.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlást, melynek célja a tagállamok olyan hatékony ösztönzők alkalmazására való bátorítása, mint például adócsökkentések, a megújuló energiák használata és a megújuló, helyi nyersanyagforrásokból történő termelésük támogatása érdekében;

52.   javasolja, hogy támogassák tovább a már számos kisipari feldolgozó által megtett, a megújuló energia közvetlenül a gazdaságban történő termelésére és felhasználására irányuló erőfeszítéseket; amennyiben rövid időn belül esély van piaci sikerekre tartós támogatások nélkül;

53.   tájékoztatja a termelőket azokról a lehetőségekről és a vállalkozások új távlatairól, amelyeket az energetikai célú növénykultúrák termesztése nyújt számukra a közös agrárpolitika reformja során hozott megszorításokat követően;

54.   ösztönzi a biofinomítók létrehozását, amelyek a biomassza integrált felhasználása révén növelik a végtermékek költséghatékonyságát;

55.   kéri a tagállamokat, hogy a polgárokban tudatosítsák a biomassza és a megújuló energiaforrások használatának a környezetre gyakorolt kedvező hatásait olyan tájékoztató kampányok szervezése révén, amelyek fő célcsoportja a fiatal nemzedék, melynek tagjaiban ki kell alakítani a környezeti tudatosságot;

56.   hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági melléktermékek, valamint más biomassza-hulladékok, ideértve a biológiailag lebontható ipari hulladékokat is, hasznosításának szükségességét nem szabad figyelmen kívül hagyni;

A bio-üzemanyagok lehetőségei

57.   kiemeli, hogy a fosszilis üzemanyagok helyettesítése gazdasági lehetőségeket és a lisszaboni stratégiának megfelelő munkahelyteremtést eredményezhet;

58.   rámutat arra, hogy mivel az EU-nak intézkedéseket kell hoznia az üvegházhatást okozó gázok elleni küzdelem és a környezet védelme érdekében, az energiaforrások diverzifikációjához hozzájáruló bio-üzemanyag termelésnek meg kell felelnie azon szabályoknak, amelyeken a fenntartható mezőgazdaság alapul;

59.   hangsúlyozza, hogy a megújuló üzemanyagok termelésére és felhasználására vonatkozó új technológiák kifejlesztésére irányuló kutatásnak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani;

60.   sürgeti a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra ‐ a bio-üzemanyagok jövőbeni támogatásának ígéretes módozataiként ‐ olyan intézkedéseket, mint további adókedvezmények, illetve fosszilis és bio-üzemanyagok keverése;

61.   hangsúlyozza azonban, hogy az adózási intézkedéseket, mint például az adókedvezmények bevezetését óvatosan kell kezelni az import bio-üzemanyagok és más, különösen alacsony előállítási költségű energiaforrások túlkompenzálása miatti piactorzulások elkerülése érdekében;

62.   sürgeti a tagállamokat, hogy megfelelően hosszú időszakokra léptessenek érvénybe adókat és vámokat az ipar bizalmának biztosítása és a beruházások ösztönzése érdekében;

63.   kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg a harmadik országokból, például Brazíliából származó bio-üzemanyagok korlátozott piacra jutására vonatkozó intézkedések bevezetését, hogy célirányos vámkivetéssel és harmadik országokban a fenntartható erőforrás-felhasználást célul kitűző vidékfejlesztési projektek támogatásával biztosítható legyen a globális élelmezésbiztonság, a biodiverzitás és az őserdők szén-dioxid-elnyelési képessége, ezáltal lehetővé téve, hogy az EU-ban a bio-üzemanyag ipar környezetvédelmileg magas szintű normák alkalmazása mellett is versenyképes maradhasson;

64.   kéri az új, gazdaságilag eredményes és fenntartható, valamint a bio-üzemanyag ipar igényeihez jobban igazodó technológiákra irányuló kutatások támogatásának növelését;

65.   üdvözli a bio-üzemanyagok új és költséghatékonyabb technológiáira irányuló kutatások támogatásának megfelelő figyelembevételét;

66.   ajánlja, hogy részesítsék jelentős támogatásban a bio-üzemanyagok második generációjára irányuló kutatást és fejlesztést, ugyanakkor komolyan mérlegeljék azokat a már megtett javaslatokból adódó lehetőségeket ‐ mint például hidrogén előállítása megújuló energiaforrásokból ‐, amelyek a környezeti problémák megoldásához jelentősen hozzájárulnak;

67.   elismeri, hogy a bio-üzemanyagok ‐ legalábbis pillanatnyilag és jövőbeli olcsóbb előállítási módszerek megleléséig (itt mutatkozik meg a kutatásra fordítandó megfelelő pénzforrások jelentősége) ‐ drágábbak, mint a fosszilis üzemanyagok, de rámutat, hogy a bio-üzemanyag fosszilis üzemanyaggal történő keverése pozitív hatást gyakorol a környezetre;

68.   felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv átdolgozására a bio-üzemanyagokról szóló 2003/30/EK irányelv céljai elérésének megkönnyítéséhez szükséges megfelelő eszközök meghatározása és ezáltal a bio-üzemanyagok további támogatása érdekében;

o
o   o

69.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 283., 2001.10.27., 33. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 1230/2003/EK határozata az energia területére vonatkozó, "intelligens energia ‐ Európa" (2003-2006) többéves cselekvési program elfogadásáról (HL L 176., 2003.7.15., 29. o.). (3) HL L 123., 2003.5.17., 42. o. (4) HL L 350., 1998.12.28., 58. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. (5) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 319/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 32. o.) módosított rendelet. (6) HL L 49., 2004.2.19., 1. o. (7) HL L 283., 2003.10.31., 51. o. A legutóbb a 2004/75/EK irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.) módosított irányelv. (8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0365.