Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság növekedésről és foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásaira (2005-2008) (COM(2005)0141) (a továbbiakban: integrált iránymutatások),

—  ‐ tekintettel az EK-szerződés 99. cikkének (2) bekezdésére,

—  ‐ tekintettel a Bizottság gazdaságpolitikai bizottságának "Az EGB 2005-ös előrejelzései a EU-25 tagállamainak (2004-2050 közötti) a népesség életkorával kapcsolatos kiadásokról, az alapul vett feltételezésekről és az előrejelzés módszertanáról" szóló 4/2005 sz. különjelentésére,

—  ‐ tekintettel a 25 tagállam 2005 és 2008 közötti időszakra érvényes, növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó lisszaboni nemzeti reformprogramjaira,

—  ‐ tekintettel a lisszaboni stratégia terén elért haladásról szóló, 2006. január 25-i éves bizottsági jelentésre,

—  ‐ tekintettel 2003. május 15-i(1) állásfoglalására a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásáról szóló bizottsági ajánlásról, 2004. április 22-i(2) állásfoglalására a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás 2004-es frissítéséről szóló bizottsági ajánlásról (2003 és 2005 közötti időszak), valamint 2005. május 26-i állásfoglalására(3) a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásáról szóló bizottsági ajánlásról a növekedés és a munkahelyek integrált iránymutatásainak keretében (2005‐2008),

—  ‐ tekintettel a Tanács Elnöksége által az ECOFIN Tanács részére készített koncepcionális dokumentumra, figyelemmel a 2006. február 7-i tavaszi Európai Tanácsra,

—  ‐ tekintettel a Bizottság gazdasági előrejelzéseire(4),

—  ‐ tekintettel az európai alkotmány létrehozásáról szóló 2004. október 29-én aláírt szerződés (Alkotmány) III-179. és III-206. cikkére,

—  ‐ tekintettel az "Európai közlekedési politika 2010-re: Ideje dönteni" című bizottsági fehér könyvre (COM(2001)0370),

—  ‐ tekintettel az EU közös konszolidált társasági adóalapjáról szóló, 2004. július 7-i bizottsági nem hivatalos dokumentumra,

—  ‐ tekintettel a Santa Maria da Feira-i Európai Tanács által 2000. június 19-én és 20-án jóváhagyott kisvállalkozások európai chartájára (kis- és középvállalkozási charta),

—  ‐ tekintettel az ECOFIN Tanács által 1997. december 1-jén jóváhagyott, a vállalkozások közvetlen adózására vonatkozó magatartási kódexre,

—  ‐ tekintettel az OECD nemzetközi tanulói tudásszintmérő programjára (PISA),

—  ‐ tekintettel a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács, a 2001. június 15–16-i göteborgi Európai Tanács és a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács, valamint a 2003. március 20–21-i, 2004. március 25–26-i és 2005. március 22–23-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

—  ‐ tekintettel a Bizottság Wim Kok elnökletével működő magas szintű munkacsoportjának "Megfelelni a kihívásoknak – a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia" című, 2004. novemberi jelentésére,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0077/2006),

A.   mivel a Parlament átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról készített legutóbbi három állásfoglalásában megfogalmazott ajánlások közül többet még nem tárgyaltak meg; mivel új és jelentős tényezők merültek fel a Parlament legutóbbi állásfoglalásának elfogadása óta; mivel a korábban azonosított hosszú távú kihívások közül sok sürgetővé vált; mivel az EU gazdaságának növekedése továbbra is lassabb főbb versenytársaihoz viszonyítva, és láthatóan kevésbé készült fel a globalizációra,

B.   mivel a globalizáció olyan forradalmi jelenség, amely megkérdőjelezi a rendelkezésre álló erőforrások általunk hagyományos módon történő felhasználását, lehetővé teszi a felemelkedő gazdaságok számára a tőke, a szakértelem és a technológia behozatalát, valamint az egyre inkább összekapcsolódó világban folytatott versenyt; növeli a migrációs hullámokat, megváltoztatja a nemzetközi kereskedelem hagyományos rendszerét, példátlan jelentőséget ad a pénzügyi gazdaságnak a reálgazdasággal szemben; mivel a pénzügyi gazdaság jelentősége a "bizalmat" kulcsfontosságú tényezővé teszi és a hatékony ellenőrzés és a szorosabb együttműködés új szükségletét teremti meg a gazdasági stabilitás biztosítása érdekében;

C.   mivel a Parlament legutóbbi, 2005 májusban elfogadott, átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról szóló állásfoglalása óta a következő lényeges tényezők merültek fel: az Alkotmány ratifikálásával kapcsolatos nehézségek; az EU 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervének az Európai Tanács által az Európai Parlament egyetértése nélküli elfogadása; öt évnél hosszabb idő óta az EKB első két kamatemelése; a stabilitási és növekedési paktum reformja tizenkettő, 3% feletti államháztartási hiánnyal rendelkező tagállam részvételével; a tagállamok lisszaboni nemzeti reformprogramjainak elfogadása; a világszerte tapasztalt energiasokkal és az ezzel összefüggő geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos fokozott tudatosság; az Észtország, Litvánia és Szlovénia euró övezethez való 2007-es csatlakozási szándékáról folyó tárgyalások; és a WTO dohai kereskedelmi fordulója felgyorsításának szükségessége a hongkongi tárgyalások lelassulása után;

D.   mivel az európai gazdaság viszonylagos hanyatlása több tényezővel magyarázható: a nem megfelelő szabályozási kerettel és a strukturális reform hiányával, ami gazdaságunkat rugalmatlanabbá teszi a főbb versenytársainkéhoz képest, a stagnáló belföldi kereslettel, valamint a lassú demográfiai növekedés, az alacsony foglalkoztatási ráta és a termelékenység lassú növekedése miatt az üzleti lendület hiányával és a gyenge munkaerőpiacokkal; mivel a termelékenység lassú növekedésének oka a beruházások hiánya, az elégtelen innováció és a munkaerő-piaci kínálat és kereslet nem megfelelő összehangolása, ami arra vezethető vissza, hogy az alulfinanszírozott oktatási és képzési rendszereink alkalmatlanok annak biztosítására, hogy munkavállalóink alkalmazkodni tudjanak az állandóan változó világhoz;

E.   mivel ezen túlmenően a Parlament legutóbbi állásfoglalásának elfogadása óta a következő kihívások váltak ismertebbé: az egyre inkább elöregedő népesség; migrációs feszültségek az EU határain és belső problémák a második generációs bevándorló népcsoportok integrálásával kapcsolatos elégtelen segítségnyújtás miatt; egyes ágazatokban a harmadik országokból származó behozatal, valamint az üzleti tevékenységek áthelyezésének és kiszervezésének exponenciális növekedése; az erőforrások, például a nyersolaj, a földgáz, a szén és a vas iránt Kínában és más fejlődő gazdaságokban mutatkozó fokozódó kereslet; Európának az instabil régiókból származó energiaimporttól való egyre nagyobb mértékű függése; és végül a világméretű makrogazdasági egyensúlyhiány által okozott kockázatok;

1.   felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat a Parlament átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról szóló legutóbbi három állásfoglalásában szereplő, de eddig még nem tárgyalt ajánlások elfogadására, nevezetesen a következők vonatkozásában: a belső piaci irányelvek átültetése; az államháztartási hiányt csökkentő intézkedések elfogadása a túlzott hiánnyal rendelkező tagállamok által; közös kommunikációs politika, amely választ ad a polgárok globalizációval kapcsolatos bizonytalanságára; a strukturális reformra vonatkozó cselekvési terv, amely felsorolja a leküzdendő akadályokat, a meghozandó intézkedéseket és ezek ütemezését; a kis- és középvállalkozási charta teljes körű végrehajtása, különös tekintettel a kedvezőbb adórendszerre és a kutatás és az innováció terén tett nagyobb mértékű beruházásra;

2.   üdvözli az ECOFIN Tanács részére készített koncepcionális dokumentumot és támogatja a Bizottság négy alapvető területre (tudás és innováció, üzleti potenciál, globalizáció és demográfiai változás, valamint hatékony energiapiac) való összpontosításra vonatkozó döntését, amelyet a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások felhasználásával kell végrehajtani; ezenkívül osztja azt a nézetet, hogy gazdaságaink magasabb szintű és fenntartható növekedése csak a stabilitás és a növekedésorientált makrogazdasági politikák és strukturális reformok kölcsönös megerősítése révén történhet meg, beleértve a hatékonyabb gazdasági koordinációt; üdvözli a Bizottság olyan útiterv javasolására irányuló szándékát, mely vázolja az említett négy intézkedés 2007 végéig történő megvalósítására vonatkozóan a szükséges lépéseket és dátumokat;

Intézményi reformok

3.   úgy véli, hogy az Alkotmánnyal kapcsolatos mérlegelés jelenleg zajló időszakában meg kell vitatni a következőket: a makrogazdasági irányítás jelenlegi keretét, ahogy azt a Konvent gazdaságirányítással foglalkozó csoportjában már megvitatták, az EU gazdasági és társadalmi céljait, az együttdöntés gazdaságpolitikai kérdésekre történő kiterjesztését, az EKB feladatkörét az EKB függetlenségének tiszteletben tartása mellett, a gazdaságpolitikák koordinációját és ebben az összefüggésben az Eurogroup szerepét, a túlzott államháztartási hiány kezelésére szolgáló eljárást; az EU adóügyi hatáskörét, az EP komitológiai eljárás összefüggésében fennálló visszahívási jogának legkésőbb 2008. április 1-jéig történő végrehajtását, és az euró övezet nemzetközi intézményekben való képviseletét;

4.   üdvözli az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és a foglalkoztatási iránymutatások beépítését a Bizottság integrált iránymutatásaiba, de úgy véli, hogy a Bizottság lisszaboni folyamat előrehaladásáról készült éves jelentését és a nyílt koordinációs módszerhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat szintén össze kell kapcsolni, és azokat együttesen kell megvitatni; úgy véli, hogy az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak ugyanolyan jogalkotási jogállást kell biztosítani, mint a foglalkoztatási iránymutatásoknak, valamint hogy újra kell fogalmazni a Parlament és a Bizottság szerepét;

5.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg EK-jogszabályok elfogadásának megvalósíthatóságát annak érdekében, hogy el lehessen érni a következőket: az illetőség egységes fogalom-meghatározása az adózás területén – amely mind az EU-n belül, mind azon kívül lakóhellyel rendelkező EU állampolgárokra alkalmazandó – az uniós polgárság fogalmához kapcsolódva; az EU-n belül alkalmazandó, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló európai egyezmény (amely tükrözi az EK-szerződés 293. cikkét); és az adózással kapcsolatban a megkülönböztetés-mentesség elvének beépítése az EK-jogba az Európai Közösségek Bírósága ítéleteiben meghatározottak szerint;

6.   üdvözli azt a kötelezettséget, hogy a tagállamoknak 24 integrált iránymutatás köré szerveződő éves nemzeti reformprogramokat kell bemutatniuk; úgy ítéli meg, hogy e tekintetben a gazdasági teljesítmény tovább javítható lenne, ha a Bizottság meghatározná és támogatná a nemzeti reformprogramokból származó legjobb gyakorlatokat, és ha létrehoznák a legjobban és legrosszabbul teljesítő országok éves rangsorát, ahogyan azt a Kok jelentés javasolta; felszólít az elmúlt évtized strukturális reformpolitikáinak mélyebb elemzésére a jelenlegi lassú növekedés és elégtelen termelékenység okainak tisztázása érdekében; egy "intelligens növekedési stratégia" létrehozását sürgeti, mely az EU különálló politikai megközelítéseit koherens stratégiává fogja össze annak érdekében, hogy a termékek és a termelési módszerek új generációjának tekintetében megerősítsék az EU meglévő potenciálját, integrálva az információs és kommunikációs technológiákat és az erőforrások tekintetében hatékony technológiákat a fenntartható fejlődés érdekében;

7.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pénzügyi tervről a 2005. decemberi Európai Tanácson megkötött megállapodás a Parlament javaslatánál kevésbé ambiciózus, különösen mivel a hagyományos politikákra összpontosít, és nem helyez kellő hangsúlyt a polgárok számára hozzáadott értéket nyújtó politikákra; helyteleníti a kutatásra és a tudományra, a versenyképességre és a növekedésre, a kis- és középvállalkozásokra, a polgárságra, a szabadságra, a jog érvényesülésére és a külső fellépésekre vonatkozó kötelezettségvállalások csökkentését; felkéri a Tanácsot, hogy tárgyalja újra a Parlamenttel az EU prosperitásának, versenyképességének és kohéziójának megerősítésére szolgáló megállapodást;

8.   üdvözli az Európa Tanács 2006 márciusában tartott tavaszi ülésének kiegyensúlyozott következtetéseit, amelyek tiszteletben tartják az átdolgozott lisszaboni stratégia multiszektorális támogatási megközelítését; felhívja a tagállamokat a nemzeti reformprogramoknak – a nemzeti parlamentek és az érdekelt felek, például a szociális partnerek bevonásával történő – gyors és pontos végrehajtására, és arra, hogy kellő időben bocsássák a Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére az információkat; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem született megállapodás olyan egyértelmű menetrendről és magatartási kódexről, amely biztosítaná a megfelelő együttműködést és az EU érintett három fő intézményének a lisszaboni stratégia kulcsfontosságú eszközét jelentő integrált iránymutatások nyomon követésébe történő teljes bevonását; ebben az összefüggésben emlékeztet továbbá a Tanács összes érintett fő formációja egyenlő részvételének fontosságára és az Általános Ügyek Tanácsának e hozzájárulások koordinálásában betöltött fokozott szerepére;

Makrogazdasági, monetáris és fiskális politika

9.   felszólítja a Bizottságot a megújult stabilitási és növekedési paktum szigorú értelmezésének pontos betartására, amely nem teszi lehetővé az ideiglenes intézkedések használatát és a kreatív könyvelést; sürgeti a tagállamokat a ciklikus hatások szerint kiigazított költségvetési hiányuk éves javulásának elérésére és a gazdaságilag kedvezőbb időszakokban történő nagyobb kiigazítási törekvések biztosítására; úgy véli, hogy a béremeléseknek középtávon összhangban kell állniuk a termelékenységi trendekkel; mérsékelt és felelős árpolitikát sürget, különösen a monopol és oligopol jellegű piacokon, amely enyhíti az inflációs nyomást, és a kamatokat – a jelenlegi gazdasági stabilizálódást nem veszélyeztető módon – alacsony szinten tartja;

10.   sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az államadósság terheinek csökkentésére és az államháztartásuk minőségének javítására, ami ahhoz vezet, hogy a kamatfizetésre és az adósságtörlesztésre kevesebb, az oktatásra, a szakképzésre, az infrastruktúrára, a kutatásra és az innovációra pedig több erőforrást fordítanak; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi stabilitás biztosításával összhangban rendkívül nagy szükség van a tagállamok adórendszereinek általános felülvizsgálatára a versenyképesség és a fenntarthatóság megerősítése érdekében, ami feltételezi a kiadási rendszerek hatékonyságát és átdolgozását;

11.   megjegyzi, hogy az alacsony gazdasági növekedés, a túlzott adósság és a magas munkanélküliség súlyosan fokozza a demográfiai változásból eredő problémákat; ezért hangsúlyozza, hogy a lisszaboni stratégiának egy integráló, magas foglalkoztatottsági szintű és magas termelékenységű társadalom létrehozása érdekében történő teljes mértékű végrehajtása létfontosságú e kihívás sikeres kezelése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen széles körű vitát a legjobb gyakorlatok és a leghasznosabb módszerek megállapítása érdekében a közelgő fejlemények kezelése céljából;

12.   rámutat arra, hogy az euró övezet egyes országaiban található egyensúlyhiányok különösen riasztóak némelyikük kereskedelmi mérleg hiányának mértéke és a megállapított inflációs különbözetek miatt, és felszólítja a tagállamokat a problémák megoldásához szükséges gazdaságpolitikák elfogadására, hangsúlyozva az ilyen egyensúlyhiányok kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni képes költségvetési politika szükségességét;

13.   felszólítja a tagállamokat arra, hogy tartózkodjanak az olyan káros, túlzott határon átnyúló adóversenytől, mely csökkenti a tárgyi eszközök és az immateriális javak tekintetében történő állami beruházás költségvetési lehetőségeit;

Üzleti környezet

14.   felhív az üzleti ötletnek a gyakorlatba való átültetési lehetőségeként értelmezett vállalkozói szellem népszerűsítésére a tagállamok középfokú oktatási rendszerében, a vállalkozó társadalmi szerepének megerősítése, valamint a vállalatirányítás és a vállalati szociális felelősség koncepciója fontosságának hangsúlyozása révén;

15.   felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a kis- és középvállalkozásoknak kedvező megerősítő intézkedés elvét, és tegyen lépéseket a következők elősegítésére: elektronikus cégalapítás, a szabályozási környezet megfelelő egyszerűsítése; a kis- és középvállalkozások működésének első évében a finanszírozáshoz való hozzáférés támogatása kockázati tőkén és "üzleti angyalokon" keresztül;az EBB és az EBA szerepének fokozása; a kis- és középvállalkozások IKT-hoz való hozzáférésének javítása, valamint annak elismerése, hogy az EU és az USA versenyképessége közötti szakadék nem csak a technológiailag fejlett ágazatokban, hanem az elosztási csatornákban és a kiskereskedelemben is megtalálható; az együttműködés struktúráinak támogatása és a nemzetközivé tételük elősegítése a korlátolt felelősségű társaságok bejegyzett irodáinak határon átnyúló áthelyezéséről szóló 14. társasági jogi irányelvre irányuló javaslat elfogadása, illetve a kis- és középvállalkozások tekintetében az európai magánvállalkozás jövőbeli alapító okirata hozzáadott értékének megvitatása révén;

16.   emlékeztet a vállalkozások közvetlen adózására vonatkozó magatartási kódex iránt tanúsított támogatására, amelynek alapján a tagállamok megállapodtak a káros adóverseny befejezésében; támogatja a Bizottság közös konszolidált társasági adóalapról szóló javaslatát; sürgeti a Tanácsot, hogy érjen el megállapodást a hozzáadottérték-adó kötelezettségek egyszerűsítésére irányuló bizottsági javaslatokról; támogatja az adózás kis- és középvállalkozások chartájában szereplő egyszerűsítésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseket; e tekintetben támogatja a kis- és középvállalkozások székhely szerinti tagállamban történő adózására vonatkozóan a Bizottság által a közelmúltban kidolgozott rendszert, és felkéri a Bizottságot az e vállalkozások hozzáadottérték-adó kötelezettségei vonatkozásában a rendeltetési hely elvének a származási hely elvével való felváltására, beleértve az igazságos bevétel-megosztási szabályokat;

17.   határozottan ajánlja, hogy a nemzeti reformprogramok foglalkozzanak a tervezett és a meglévő intézkedésekkel a bürokrácia és a kis- és középvállalkozások előtt álló szabályozási akadályok csökkentése érdekében, illetve azon helyi, regionális és nemzeti szintű határozatok hangsúlyozása céljából, melyek más tagállamok hatóságai számára referenciaként szolgálhatnak;

18.   felszólítja a tagállamokat, valamint helyi és regionális hatóságaikat adórendszereik elosztási és regionális hatásai és az általuk nyújtott támogatások értékelése céljából egy közös rendszer kialakítására, figyelemmel arra, hogy a helyi, regionális, nemzeti és EU-szintű adópolitikákat gyakran nem hangolják össze, és emlékeztet a helyi közösségek egyre fontosabb szerepére az EU gazdasági, társadalmi és politikai jólétét illetően;

19.   úgy véli, hogy az exportkontingensek megszüntetése alapvetően megváltoztatta a nemzetközi kereskedelmet azáltal, hogy kötelezi a politikai döntéshozókat a harmadik országokból származó tisztességtelen verseny elleni fellépésre, nevezetesen a hamisítás elleni küzdelem és a szellemi és ipari tulajdonjogok védelme révén; ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat egy hatékony európai uniós szabadalmi rendszer létrehozására a közösségi szabadalom és más megfelelő eszközök révén;

Foglalkoztatás és humántőke

20.   úgy véli, hogy a teljes népességen belül a munkaképes korú népesség arányának javításához a következők szükségesek: a születési ráta vonatkozásában ambiciózus politikák elfogadása; a gyermekgondozási létesítmények fejlesztése; a munka és a magánélet közötti egyensúly javítására törekvő rendszerek támogatása; a bevándorlók munkaerő-piaci integrációja és az illegális bevándorlás leküzdése a harmadik országok fenntartható fejlődését támogató stratégiák, valamint egy közös, az egész Unióra kiterjedő bevándorlási politika révén; ösztönzők létrehozása a munkavállalók önkéntes nyugdíjba vonulásának késleltetésére;

21.   hangsúlyozza a "flexicurity"-ban (rugalmasság és biztonság) rejlő lehetőséget a munkaerő-piaci részvétel növelése, különösen a nők, az idős munkavállalók, a fiatalok, a tartós munkanélküliek és a bevándorlók munkaerő-piaci részvételének növelése tekintetében;

22.   úgy ítéli meg, hogy a munkaképes korú népességen belül a foglalkoztatottak arányának javításához kifejezetten a munkaerő-piaci hozzáférés terén nehézségekkel küzdő csoportokra – nevezetesen a fiatalokra, a nőkre, az 55 év felettiekre, a fogyatékkal élőkre – irányuló intézkedések elfogadására van szükség; a munkával és a munkaidővel kapcsolatos életciklus szemléletet kell kialakítani, amely nagy mértékben figyelembe veszi az egyéni szükségleteket, valamint különösen olyan ösztönzőket kell létrehozni, amelyek arra bátorítják az idősebb munkavállalókat, hogy felkínálják a munkatapasztalatukat; ezért felkéri a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együtt támogassák a munkaviszonyok és a munkaidő hozzáigazítását e társadalmi csoportok speciális szükségleteihez;

23.   úgy ítéli meg, hogy a feketegazdaság visszaszorítása érdekében csökkenteni kell a nem bérjellegű munkaerőköltségeket, különösen az alacsony képzettséget igénylő állások vonatkozásában; ebben az összefüggésben üdvözli a Tanács határozatát, hogy kiterjesztette a csökkentett hozzáadottérték-adó rendszert a munkaerő-igényes szolgáltatásokra; továbbá javasolja, hogy a Bizottságot bízzák meg egy új tanulmány megkezdésével arra vonatkozóan, hogy hogyan befolyásolják a csökkentett hozzáadottérték-adó kulcsok az adóztatott szolgáltatások árait, az árnyékgazdaság csökkentését és az általános adóbevételeket, beleértve a társadalombiztosítási rendszerekhez beérkező hozzájárulásokat;

24.   hangsúlyozza, hogy Európa lassú növekedési rátái a munkanélküliség csökkentésére, az aktív népesség arányának növelésére és az alacsony termelékenység fokozására irányuló hatékony intézkedések hiányát jelzik;

25.   felhívja a Bizottságot annak szem előtt tartására, hogy a közösségi szintű jogszabályoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a versenytársaink jogszabályaival annak érdekében, hogy ne gyakoroljanak negatív hatást az EU versenyhelyzetére és az EU vállalkozásainak a globális piacon meglévő innovatív potenciáljára;

26.   úgy véli, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében és amiatt, hogy a viszonylag alacsony képzettségi szintű bevándorlók gyermekei fognak belépni az iskolai oktatási rendszerbe, szükséges az alapfokú iskolai helyek számának növelése, az idegennyelv-ismeret, valamint a matematikai és tudományos ismeretek javítása az alap- és középfokú oktatásban, figyelemmel a gyenge teljesítményre a versenytársainkhoz képest, ahogyan azt az OECD PISA-jelentése kiemeli; a szakképzés integrált modelljének elérése a tudás folytonos frissítésén keresztül;

27.   felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket a kutatók mobilitásának javítása és a jobb infrastruktúra megteremtése céljából, annak érdekében, hogy több diák válassza a tudományos pályát; emellett intézkedésekre szólít fel az európai egyetemek lehető legmagasabb kutatási színvonalának biztosítása, az egyetemek és az ipari és kereskedelmi szektorok közötti együttműködés megerősítése, az oktatási kínálat munkaerő-piaci kereslethez történő igazítása, a műszaki és a csúcstechnológiai képesítések hangsúlyozása, illetve a kutatások eredményeinek jobb kommunikációja, terjesztése és alkalmazása érdekében;

28.   úgy véli, hogy az EU és a tagállamok költségvetésének jobban tükröznie kell a lisszaboni stratégia prioritásait az EU innovációs és kutatási kapacitásának megerősítése, illetve az élethosszig tartó tanulásra irányuló erőfeszítések fokozása révén, beleértve a kiegészítő pénzügyi források felhasználását;

Infrastruktúrák, közlekedés és energia

29.   úgy véli, hogy a beruházások alacsony szintje az egyik oka a versenyképességben az Egyesült Államokkal szemben fennálló különbségünknek, ezért felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a magánberuházást, és a beruházási célú kiadásokat ismételten a gazdasági hatékonyságot és a termelékenységet növelő beruházásokra összpontosítsák, mint például az infrastruktúrára, a K+F-re, az oktatásra, az élethosszig tartó tanulásrairányuló beruházásokra, valamint hogy alakítsák át adórendszerüket annak érdekében, hogy az támogassa a növekedést és az új, fenntartható technológiákba történő magánberuházásokat;

30.   sürgeti a tagállamokat, hogy szigorúan tartsák be a közlekedési infrastruktúrára (transzeurópai hálózatok) irányuló projektek végrehajtási határidőit, mégpedig a közigazgatási eljárások egyszerűsítésével, valamint szükség esetén több beruházás ráfordításával, mivel a Bizottság közlekedésről szóló fehér könyve szerint a jelenlegi sebesség mellett az ilyen projektek befejezése 20 évet fog igénybe venni;

31.   sürgeti a tagállamokat, hogy a 2006. évi tavaszi csúcstalálkozón határozzanak az EU új, egységes energiapolitikájáról, amely három célt tűz ki: az energiaellátás biztonságát, a fenntartható fejlődést és a gazdasági versenyképességet; ezért mindenekelőtt közös fellépést javasol a szállító országokhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítése, valamint az energiatermelők és -elosztók számára megfelelő és diszkriminációmentes versenykörnyezetben működő európai uniós belső energiapiac létrehozása érdekében, másodszor javasolja a belső és a külső ellátási források közötti egyensúly megteremtését, harmadszor a kettős ár/árfolyam volatilitás elkerülését az árutőzsdei áruk és energiakészletek euróban történő számlázása révén, negyedszer az energiahatékonyság fokozását, és ötödször a kőolajtól való függés fokozatos megszüntetését a szélen, a vízen, a biomasszán, a nap- és a geotermikus energián alapuló új, fenntartható energiarendszer megvalósítására irányuló európai uniós kutatás fokozása révén;

Innováció és K+F

32.   úgy véli, hogy a gazdaságilag felemelkedő országok behozatala által kiváltott versennyel és a tevékenységeknek a vállalkozások számára egyre vonzóbb kiszervezésével szemben csak hatalmas kutatási és innovációs erőfeszítések támogatásával lehet felvenni a küzdelmet; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az EU-n belül folytatott kutatás finanszírozásáról szóló javaslatokat; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak több forrást a kutatásra és az innovációra, valamint emellett garantálják a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmét, továbbá hozzanak létre a K+F-be beruházó üzleti vállalkozásoknak és egyetemeknek biztosítandó adókedvezményeket, annak tudatában, hogy a közvetlen támogatásokkal összevetve az ilyen ösztönzők jobb garanciát jelentenek arra, hogy az állami forrásokat a sikeres vállalkozások támogatására használják fel;

33.   úgy véli, hogy az EU összehangolt innovációs politikája a jólét megteremtésének, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak az egyik alapköve, megerősíti az EU versenyképességét és hozzájárul a fenntartható fejlődés átfogó politikai céljának eléréséhez;

A verseny ösztönzése és a szolgáltatások piacának reformja

34.   hisz a szilárd versenypolitikában; kéri versenyjogi ügyek Bizottság és nemzeti versenyhatóságok közötti megosztási kritériumainak felülvizsgálatát, valamint a nemzeti jogszabályok megújítását a jogbiztonság, a szabályozók politikai függetlensége, az átláthatóság és felelősségi körök, valamint az EK-joggal való összhang garantálása érdekében;

35.  megállapítja, hogy az európai gazdaság egésze számára és különösen az új tagállamok gazdasági fejlődése szempontjából létfontosságú ágazat megerősítése érdekében alapvető fontosságú az EK-Szerződéssel összhangban egy egységes európai szolgáltatási piac létrehozása a piacnyitás, a közszolgáltatások, valamint a szociális és fogyasztói jogok közötti egyensúly megteremtésével;

36.   üdvözli a Bizottság állami támogatásokról szóló cselekvési tervét, és úgy véli, hogy az átláthatóbb és hatékonyabb állami támogatás az EU előnyére válhat, különösen az innováció és a K+F vonatkozásában; ugyanakkor úgy véli, hogy az adózási ösztönzőket felül kell vizsgálni, amennyiben azok a vissza nem térítendő támogatások és a közvetlen támogatások alternatívái;

37.   felhív egy olyan előrelátó pénzügyi szolgáltatási menetrend kidolgozására, amely a következőkre összpontosít: 2010-re az egységes euró fizetési térség megvalósítása; a biztosítási fizetőképesség felülvizsgálata (Fizetőképesség II.); a pénzügyi szolgáltatási irányelvekben foglalt, a szabályozó hatóságok határokon átnyúló egyesülések esetén fennálló mérlegelési jogkörére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatára vonatkozó javaslat; a jelzáloghitelre vonatkozó javaslat; és a fogyasztói hitelekre vonatkozó irányelv elfogadása;

38.   úgy véli, hogy egy integrált pénzügyi piacon – és tekintve a társaságok székhelyváltoztatásának gyorsaságát, a nemzetközi tőkeáramlás exponenciális növekedését és a befektetések sebességét – létfontosságú a hatékony felügyelet és az egyes tagállamok szabályozási és felügyeleti testületei közötti szorosabb együttműködés annak ellenére, hogy a bankok, biztosítók és értékpapírok legmegfelelőbb európai uniós felügyeleti, szabályozási és ellenőrzési modelljének további megfontolása is célszerű;

o
o   o

39.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és a szociális partnereknek.

(1) HL C 67. E, 2004.3.17., 295. o. (2) HL C 104. E, 2004.4.30., 1061. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0209. (4) 2005. ősz, 5/2005 sz.