Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2002. június 5-i, hatásvizsgálatról szóló közleményére (COM(2002)0276),

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2002. június 5-i, a "Szabályozási környezet egyszerűsítésére és javítására" irányuló cselekvési tervről szóló közleményére (COM(2002)0278),

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2002. december 11-i közleményére a közösségi jog alkalmazásának jobb nyomon követéséről (COM(2002)0725),

—  ‐ tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotásról minőségének javításáról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodásra(1),

—  ‐ tekintettel a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárás hatásáról szóló 2004. április 20-i állásfoglalására(2),

—  ‐ tekintettel a versenyképességi Tanács 2004. november 25-26-i következtetéseire,

—  ‐ tekintettel a Bizottság "Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című 2005. március 16-i közleményére (COM(2005)0097),

—  ‐ tekintettel a Bizottság "Hatékonyabb jogalkotás 2004" című 2005. március 21-i jelentésére (COM(2005)0098),

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2005. június 15-i hatásvizsgálati iránymutatására, és annak mellékleteire (SEC(2005)0791),

—  ‐ tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak "A jogalkotás minőségének javításáról" és "Hogyan tehető hatékonyabbá az EU-jogszabályok végrehajtása és betartatása" című 2005. szeptember 28-i véleményeire(3),

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2005. január 27-i, a 2003‐2006 közötti belső piaci stratégiáról szóló második végrehajtási jelentéséről szóló közleményére (COM(2005)0011),

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a "Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégia" című, 2005. október 25-i közleményére (COM(2005)0535),

—  ‐ tekintettel a lisszaboni stratégia 2005. március 22–23-én történő újraindítására,

—  ‐ tekintettel a belső piaci eredményjelző jelentésekre,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0083/2006),

A.   mivel a 2003 december 16-i intézményközi megállapodásban a Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállalt a jobb jogalkotási napirendre,

B.   mivel az újraindított lisszaboni napirenden belül a Bizottság a jobb szabályozást a munkahelyek és növekedés Európai Unióban történő fejlesztésének középpontjába helyezte,

C.   mivel a dereguláció és az EU jogszabályaiból eredő bürokrácia csökkentése lényeges előfeltétele a lisszaboni célok elérésének,

D.   mivel a jobb európai jogalkotásnak nagyobb versenyképességre kell vezetnie a globális gazdaságban, a vállalkozások közötti tisztességes versenyfeltételekre, a növekedés ösztönzésére és a társadalmi kohézió erősítésére,

E.   mivel a jobb jogalkotás megvalósítása nem vezethet a környezetvédelmi, szociális és fogyasztóvédelmi szabályok romlásához,

F.   mivel a polgárok és vállalkozások előnyre tesznek szert a megfelelő, világos és egyszerű belső piaci jogszabályokból, amelyek megkönnyítik a végrehajtást és a foganatosítást,

G.   mivel az érdekelteket aggodalommal töltötték el a közösségi jogalkotásban szereplő nem világos vagy hiányos fogalmak, definíciók, illetve rendelkezések eredményeképpen tapasztalt nehézségek,

H.   mivel az átültetési és végrehajtási problémák gyakran a rosszul megfogalmazott jogalkotási szövegekből erednek; mivel az európai jogalkotási szerveknek nagy a felelőssége ebben a tekintetben, és ezért el kell kerülniük a bonyolult és homályos kompromisszumokat a tárgyalások során,

I.   mivel a szöveges félreértések jogbizonytalanságot és félreérthetőséget idéznek elő a nemzeti jogba való átültetésük idején, és magukban rejtik a versenytorzulás és a belső piac szétaprózódásának veszélyét,

J.   mivel az egymást követő belső piaci eredményjelző jelentések azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy egyes tagállamokban javulás tapasztalható, a közösségi jogszabályok átültetése és végrehajtása továbbra is problémát jelent,

K.   mivel a jobb szabályozási napirendnek prioritásokat kell felállítania a jelenlegi jogszabályok végrehajtása és átültetése terén annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek azok az ellentmondások, amelyek aláássák Európa versenyképességét, a munkavállalók és a fogyasztók jogait, valamint a fogyasztók és vállalkozások működőképességét a belső piacon,

L.   mivel az egymást követő belső piaci eredményjelző jelentések megmutatják, hogy az átültetés továbbra is súlyos probléma számos tagállamban,

M.   mivel a jobb szabályozás mind előzetes, mind utólagos hatásvizsgálatot követel annak vizsgálata érdekében, hogy a célok megvalósíthatók-e, illetve megvalósultak-e,

N.   mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság felismerte annak szükségességét, hogy megfelelő esetekben, illetve olyan esetekben, amikor az EK-Szerződés nem követeli meg konkrétan jogi eszköz használatát, alternatív szabályozási mechanizmusokat kell használni,

O.   mivel a fent említett intézményközi megállapodás alapján az ilyen mechanizmusok nem alkalmazhatók, ha alapvető jogokról vagy fontos politikai lehetőségekről van szó, illetve olyan helyzetekben, amikor a szabályokat valamennyi tagállamban egységes módon kell alkalmazni,

P.   mivel nem létezik olyan mechanizmus, amelynek során tájékoztatnák a Parlamentet arról, ha alternatívákat alkalmaztak, illetve amelynek során konzultálnak a Parlamenttel olyan intézkedésekről, amelyeket más szabályozással valósítanak meg; mivel a fékek és ellensúlyok hiánya aláássa a parlament demokratikus előjogait,

Q.   mivel alapvetően fontos, hogy mindhárom intézmény anyagi és személyi erőforrásokat vessen be annak érdekében, hogy "jobb szabályozással foglalkozó" munkacsoportok jöjjenek létre,

1.   hangsúlyozza a jobb szabályozással kapcsolatos közös álláspont szükségességét, amely egy sor olyan szabályozási elven alapul, mint szubszidiaritás, az arányosság, felelősségre vonhatóság, következetesség, átláthatóság és célirányosság; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem hagyhatja figyelmen kívül a szociális konzultáció jogát, és tiszteletben kell tartania a részvételen alapuló demokrácia alapelveit;

2.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság "jobb szabályozással foglalkozó" munkacsoportokat hozzon létre, és hogy intézményközi munkacsoportot állítsanak fel a képzések, a készségek és minőségellenőrzés fejlesztése céljából, valamint megosztásra és kiemelésre kerüljenek a jobb szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatok;

3.   sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen rövid, világos útmutatót a jobb szabályozási folyamathoz, amely ismerteti a legfontosabb értékelési lépéseket, amelyeket a Közösség jogszabályainak kialakítása, fejlesztése és végrehajtása során meg kell tenni beleértve a fontos kérdések Parlamenttel együtt megvalósuló utólagos értékelését is;

4.   ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi bizottsági javaslathoz csatoljanak egy "jobb szabályozásra vonatkozó ellenőrző listát", amely összefoglalja a javaslat előrehaladásának lépéseit, és hogy az egyes szakaszok befejezésekor a vonatkozó tanulmányokra és hatásvizsgálatokra való kereszthivatkozással frissíteni kell az ellenőrző listát;

5.   hangsúlyozza, hogy a szabályozás stratégiai megközelítése és a stabil keret optimális eredményeket fog előidézni azáltal, hogy lehetővé teszi az érintett ágazatok számára, hogy a leghatékonyabban tervezzék meg és hajtsák végre a jogszabályokat; dicséri a Bizottság CARS 21 kezdeményezését, amely jó példa a szabályozás stratégiai megközelítésére;

6.   kéri, hogy a Bizottság hajtson végre előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat a jogalkotásról annak azonosításának elősegítése érdekében, hogy teljesültek-e a kulcsfontosságú politikai célok, illetve a szabályozási felülvizsgálati folyamat támogatása céljából;

7.   a hatásvizsgálat Bizottság általi egyetemes alkalmazása érdekében különösen a belső piaci szabályozás esetében, alapvető fontosságúnak ítéli, hogy azok minőségét a Bizottságon belül elkötelezett minőségellenőrző feladatkör alá rendeljék;

8.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamentnek továbbított valamennyi jogalkotási javaslat tartalmazzon vezetői összefoglalót a hatásvizsgálatról;

9.   hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közösségi jogszabályok átültetése során további nemzeti szintű követelmények előírásával nem idéznek elő új végrehajtási problémákat ("gold-plating"), és ezt a Bizottságnak szóló hivatalos nyilatkozattal erősítik meg;

10.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a közösségi jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását, egyszerűsítését és kodifikációját a hozzáférhetőség és olvashatóság javítása érdekében;

11.   kéri, hogy a Bizottság álljon elő új javaslatokkal az érdekeltekkel folytatandó átláthatóbb és hatékonyabb konzultáció érdekében; álláspontja szerint ebbe azonos feltételek mellett be kell vonni a szociális párbeszédben részt vevő partnereket, és hogy konzultálni kell a fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel;

12.   sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 98/34/EK irányelv(4) szerinti műszaki szabálytervezetek előzetes ellenőrzésének hatékonyságát többek között azáltal, hogy a nyilvánosság számára nagyobb mértékű hozzáférést biztosít a Bizottság és a többi tagállam által felhozott kifogásokhoz;

13.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság jogsértés miatti átlátható, gyors eljárást hozzon létre a belső piaci vizsgálati esetekre vonatkozóan és tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a Bizottságnak a jogsértés kezelésére vonatkozó elsődleges kritériumait – ahogy azt a közösségi jog alkalmazásának jobb ellenőrzéséről szóló említett közleményében kijelentette – a gyakorlatban hogyan ellenőrzik és hívják fel rá a panaszosok figyelmét;

14.   sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy javítsa a közösségi jog végrehajtásának és betartásának nyomon követését; véleménye szerint ez valószínűleg elősegíti az átültetési arányok javítását, a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, valamint szankciók bevezetését kötelezettségszegés esetére; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság végrehajtásról szóló jelentései nem korlátozódhatnak a végrehajtási eszközök jogi elemzésére, hanem az irányelv gyakorlati alkalmazását is értékelniük kell;

15.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament megkapja azon politikai intézkedések jegyzékét, amelyek során a Bizottság alternatív szabályozási mechanizmusokat vett igénybe, ami magában foglalja az ilyen intézkedések, azok gyakorlati – közelebbről a munkavállalói és fogyasztói jogokkal, társadalmi kohézióval, tisztességes versennyel, a növekedés ösztönzésével és az EU versenyhelyzetével kapcsolatos – hatása és a folyamatból leszűrt legjobb gyakorlat és tanulságok kudarcának vagy sikerének értékelését; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az információt építsék be a Bizottság jobb jogalkotásról szóló éves jelentésébe;

16.   elismeri, hogy a klasszikus szabályozási módszer nem mindig megfelelő a politikai cél eléréséhez;

17.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament, és különösen az illetékes előadó, központi szerepet töltsön be az európai jog tagállami végrehajtásának és betartásának ellenőrzésében, valamint annak a Bizottság általi felügyeletéhez;

18.   felismeri a Lámfalussy-folyamat potenciálját a pénzügyi szolgáltatások terén az egységes piac elérése tekintetében, de sajnálatát fejezi ki azon intézményközi megállapodás eléréséhez vezető folyamat lassúsága miatt, amely teljes mértékben elismeri a Parlamentnek a végrehajtási folyamatban betöltött szerepét;

19.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság az éves munkaprogramban adja meg azon javaslatok jegyzékét, amelyek alternatív szabályozás tárgyát képezhetik;

20.   ragaszkodik ahhoz, hogy az alternatív szabályozási javaslatok világos célokat és cselekvési határidőket, valamint kötelezettségszegés esetére vonatkozó szankciókat tartalmaznak;

21.   javasolja, hogy a Parlament bizottságai hozzanak létre markáns felülvizsgálati mechanizmusokat a végrehajtás értékelésére és figyelemmel kísérésére, valamint a szabályozás alternatív formáinak használatára a jogorvoslat fogyasztók számára történő biztosítása érdekében, ahol a szereplők nem képesek eleget tenni kötelezettségvállalásaiknak az ilyen alternatív szabályozási javaslatok értelmében;

22.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 321., 2003.12.31., 1. o. (2) HL C 104. E, 2004.4.30., 146. o. (3) HL C 24., 2006.1.31., 39. és 52. o. (4) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.