Az Európai Parlament,

–   tekintettel a katasztrofális következményekkel járó közép-európai áradásokról szóló 2002. szeptember 5-i állásfoglalására(1), az éghajlatváltozásról szóló Buenos Aires-i konferencia eredményéről szóló 2005. január 13-i állásfoglalására(2), a portugáliai aszályról szóló 2005. április 14-i állásfoglalására(3), a Spanyolországot sújtó aszályról szóló 2005. május 12-i állásfoglalására(4), és az idei nyár európai természeti katasztrófáiról (tüzek és áradások) szóló 2005. szeptember 8-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel az Európai Unió erdészeti stratégiájának végrehajtásáról(6) szóló, és a mezőgazdaságban a kockázat- és válságkezelésről szóló 2006. február 16-i állásfoglalásaira(7),

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményéhez fűzött 1997. december 11-i Kiotói Jegyzőkönyvre, és annak az Európai Közösség általi 2002. április 25-i megerősítésére,

–   tekintettel a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés intézete által kidolgozott tudományos jelentésre, valamint a Bizottság Közös Kutatóközpontjának az éghajlatváltozásról és az európai vizek állapotáról szóló kutatására(8),

–   tekintettel az áradások kockázatkezeléséről szóló, az Európai Unió hatodik kutatási és technológiai fejlesztési és demonstrációs keretprogramjába (2002‐2006) foglalt kutatási programra,

–   tekintettel az európai környezetvédelmi politikai intézet éghajlatváltozásról és természeti katasztrófákról szóló jelentésére(9),

–   tekintettel a Tanács 1998. május 7-i 994/98/EK rendeletére(10) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról, kiegészítve a Bizottság 2003. december 23-i 1/2004/EK rendeletével(11) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és az agrárszektorban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra(12),

–   tekintettel a Tanács 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendeletére az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról(13), amelyet jelenleg vizsgálnak felül,

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2152/2003/EK rendeletére a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus)(14),

–   tekintettel a Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendeletére az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról(15),

–   tekintettel a Tanács 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom határozatára a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról(16), melyet a közösségi polgári védelmi mechanizmus kialakításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2006)0029) dolgoz át,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió erdészeti stratégiájáról szóló (COM(1998)0649), a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelésről (GMES) szóló űrprogramról (COM(2004)0065), a mezőgazdasági ágazatban a kockázat- és válságkezelésről (COM(2005)0074), a Szolidaritási Alap reformjáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló (COM (2005)0108), a gyors intézkedési és felkészültségi eszköz súlyos vészhelyzet esetére történő létrehozásáról (COM (2005)0113), a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló (COM(2005)0304), az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0015) szóló közleményeire és javaslataira, valamint a 2006. február 8-i, az agrárszektorban az állami támogatásokra vonatkozó mentességről szóló bizottsági rendelettervezetre, a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervre vonatkozó bizottsági közleményre (COM(2005)0628) és a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos európai uniós cselekvési tervre, melynek beterjesztését a Bizottság 2006 júniusára jelentette be,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0152/2006),

A.   mivel a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés olyan gazdasági tevékenység, amely szorosan kapcsolódik a természethez és következésképpen ki van téve az éghajlati változékonyságnak (aszály, fagyok, jégeső, tüzek, áradások), az egészségügyi kockázatoknak (betegségek, járványok) és a környezetszennyezésnek (savas esők, véletlenszerű genetikai átörökítések),

B.   mivel a szárazság, amely az erdőtüzeket leginkább befolyásoló tényezők egyike, olyan visszatérő környezeti vészhelyzet, amely Európa mediterrán országaiban és az Ibériai-félszigeten a legsúlyosabb problémák egyikét jelenti,

C.   mivel az előre nem látható természeti jelenségek egyre növekvő gyakorisága veszélyeztetheti a gazdaságok életképességét és hozzájárul e gazdaságok elhagyásához az ebből következő gazdasági, szociális és környezeti kockázatokkal együtt, különösen a legkisebb gazdaságok és a szerkezeti hátrányban levő térségek esetében,

D.   mivel az erdőtüzek szerkezeti okai közvetlenül kapcsolódnak a vidék elnéptelenedésének jelenségéhez, amely a dél-európai országokat érinti, és amely a gazdaságonkénti egységes kifizetési rendszer bevezetésével valószínűleg fokozódni fog, és mivel ezek az okok így már társadalmi-gazdasági jellegűek,

E.   mivel a természeti katasztrófák hátrányosan érintik a fenntartható fejlődést azáltal, hogy fokozzák a vidéki demográfiai hanyatlást, súlyosbítják az erózió és a sivatagosodás problémáját, károsítják az ökoszisztémát és veszélyeztetik a biológiai sokféleséget, illetve súlyosan veszélyeztetik a vidéki közösségek életminőségét,

F.   mivel az Ibériai-félsziget és Dél-Európa erdőinek feladata elsősorban a védelem biztosítása, szemben Közép- és Észak-Európa erdőivel, amelyek inkább haszonerdők,

G.   figyelembe véve a közösségi intézmények ismételt nyilatkozatait az Unió egész területén megvalósítandó többfunkciós mezőgazdaságról,

H.   mivel az éghajlatváltozással bekövetkező természeti kockázatok más kockázatokkal összeadódva hatnak az európai vidék túlélésére, mint például a harmadik országokból származó behozatal fokozott versenyképessége, amellyel ma az európai termelőknek szembe kell nézniük, miközben az Európai Unió egyre szigorúbb minőségi és élelmiszerbiztonsági követelményei miatt egyre magasabb termelési költségeket kell viselniük,

I.   mivel a közös mezőgazdasági politikának a piac fokozatos megnyitásához és a mezőgazdasági termékek piacszabályozási mechanizmusainak fokozatos gyengítéséhez, illetve a mezőgazdaság globalizálódásához kapcsolódó legutóbbi reformjai növelik az európai piacok ingatagságát, ami új kockázatkezelési mechanizmusokat kíván,

J.   mivel a mezőgazdaság ‐ többfunkciós jellege miatt ‐ és az erdőgazdálkodás segít a lakosságot a vidéki területeken tartani, ezáltal hozzájárul a természeti katasztrófák megelőzéséhez és az azok elleni védekezéshez,

K.   mivel közösségi szinten nincsenek kielégítő mechanizmusok a természeti katasztrófák, valamint az egészségügyi és piaci kockázatok egyre gyakoribb megjelenésének kezelésére, aminek legmeggyőzőbb példája, hogy a Szolidaritási Alap nem terjed ki az aszályra és a fagyokra,

L.   mivel az erdőtüzek problémája egyre súlyosbodik a vidék fokozatos elhagyása és a gazdálkodás, illetve az ezekhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek feladása, az erdők megfelelő fenntartásának elmulasztása, a döntően monokultúrák által jellemzett, nagy kiterjedésű erdőterületek vagy a nem megfelelő fák ültetése, valamint a megfelelő eszközökkel és közösségi finanszírozással rendelkező, hatékony megóvási politika hiánya miatt is,

M.   mivel az Európai Uniónak el kell ismernie a földközi-tengeri térségben bekövetkező természeti katasztrófák, például az aszály és a tüzek egyedi jellemzőit és ki kell igazítania meglévő eszközeit a védelem, a kutatás, a kockázatkezelés, a polgári védelem és szolidaritás vonatkozásában, valamint ki kell dolgoznia egy speciális közösségi erdővédelmi programot, amely megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezik, és a kockázat-megelőzést, illetve az erdőtüzek kezelését célozza,

N.   mivel a közösségi intézkedésekben fellelt hiányosságokat súlyosbítja a természeti csapások elleni küzdelem nemzeti szintű mechanizmusainak sokfélesége, valamint ezek egyenetlen fejlettsége, ami sérti az európai szociális modell és a nemzetek felettiség érdekében alkalmazott kohéziós és szolidaritási alapelveket,

O.   mivel a mezőgazdasági földterületek elhagyása, az erdőterületek alacsony közvetlen jövedelmezősége és a magas fenntartási költségek nem ösztönzik a tulajdonosokat az erdők megfelelő karbantartására, ami az aljnövényzet, a faanyag és egyéb éghető anyagok felhalmozódásához vezet; mivel azokon a területeken, ahol az erdők társadalmi-gazdasági szempontból fontos szerepet játszanak, számottevően kevesebb tűz fordul elő,

P.   mivel súlyos problémák jelentkeznek a tűzoltó rendszerek hatékonyságának fenntartása terén, ugyanis a munka szezonális jellege miatt nehéz állandó személyzetet találni, megfelelő színvonalú képzést biztosítani, az eszközök kihasználatlanok, és különösen komoly problémát jelent az elegendő légi eszköz megszerzése,

Q.   mivel néhány katasztrófa esetében sem a megelőzés, sem a károk helyreállítása nem nemzeti léptékű, hanem a tagállamok közötti és az Európai Unióval közös határokkal rendelkező harmadik országokkal folytatott együttműködést tesz szükségessé,

1.   üdvözli a Bizottság által közelmúltban előterjesztett közleményeket és javaslatokat a katasztrófákkal és kockázatokkal szembeni reakcióképesség javítása, az árvizek értékelése és kezelése, a Szolidaritási Alap reformja, a polgári védelem javítása, a vidékfejlesztésre vonatkozó új iránymutatások a 2007‐2013. évekre, az állami támogatásokra vonatkozó mentesség az agrárszektorban, a mezőgazdasági kockázat- és válságkezelés terén;

2.   reméli, hogy a természeti, egészségügyi és technológiai csapásokra megfelelő válasz adható a Szolidaritási Alapon, az Állategészségügyi Alapon, a vidékfejlesztési politikán, a regionális politikán, a mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatások rendszerén, a "Forest Focus" programon belül a tüzek elleni intézkedéseken és az új Life+ programon keresztül; ugyanakkor úgy véli, hogy a katasztrófákkal szembeni tényleges közösségi stratégia katalizálása érdekében ezeknek a mechanizmusoknak rugalmasabbakká kell válniuk oly módon, hogy a Szolidaritási Alap alkalmazási körében az egyes katasztrófák ‐ többek között a szárazság és a fagy ‐ jellemzőihez jobban hozzáigazított jogosultsági feltételeket határoznak meg, úgy véli továbbá, hogy e mechanizmusoknak megerősített pénzügyi eszközökkel kell rendelkezniük, és külön figyelmet kell fordítaniuk a legsebezhetőbb termelőkre és térségekre;

3.   úgy véli, hogy a Szolidaritási Alapnak továbbra is ki kell terjednie az olyan katasztrófák esetén végzett beavatkozásra, melyek, bár jelentősek, a megállapított kárszint alatt maradnak, de súlyos és tartós hatással vannak az adott régió lakosainak életkörülményeire, fenntartva az ilyen esetekre a rendkívüli támogatás lehetőségét;

4.   sürgeti, hogy a Bizottság rugalmassági rendelkezést bevezető jogalkotási javaslatot nyújtson be, amely lehetővé tenné, hogy a mezőgazdasági ágazatot érintő természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításával foglalkozó meglévő politikai eszközök, különösen a Szolidaritási Alap, megfelelő finanszírozást kapjanak azokból a közös mezőgazdasági politikai előirányzatokból, amelyek jelenleg minden évben felhasználatlanul maradnak;

5.   felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi együttműködés alapvető feltétele bizonyos típusú természeti katasztrófák megelőzésének és kezelésének; hangsúlyozza, hogy különösen a több országon áthaladó folyók esetében szükséges a határokon átnyúló programok kidolgozása, finanszírozása és nyomon követése;

6.   úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által a közös mezőgazdasági politika vonatkozásában természeti katasztrófák esetén alkalmazott mentességek (többek között előrehozott kifizetés, az intervenciós gabonakészletek felszabadítása, a parlagon levő földek használatának engedélyezése a jószágok élelmezése céljából) bár pozitívak, mégsem elegendők a bekövetkezett veszteség pótlására és sokszor nem a megkívánt gyorsasággal kerülnek eldöntésre;

7.   hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások kiterjedt hálózatának megléte és különösen a víz- és talajfelhasználás tekintetében fenntarthatóbb termelési módszereket támogató agrárpolitika alapvető előfeltétele az aszály okozta hatások és az erdőtüzek leküzdésének,

8.   úgy ítéli meg, hogy a vidékfejlesztési politika fontos szerepet játszhat a természeti katasztrófák megelőzésében; hangsúlyozza, hogy a vidékfejlesztési források drasztikus csökkentése hátráltatja a természeti katasztrófák megelőzésére és az általuk okozott károk helyreállítására vonatkozó cselekvési tervek kidolgozását; ugyanakkor javasolja, hogy a nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési tervekben kapjanak elsőbbséget a katasztrófák okaira vonatkozó intézkedések (többek között az erózió elleni küzdelem, a megfelelő fajokkal történő erdőtelepítés, a tűzvédő sávok, vízgazdálkodási munkák, az erdők tisztasága, a vízgazdálkodás agrár-környezetvédelmi tevékenységei);

9.   sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi és jogszabályi támogatást az erdők éghetőségének csökkentését célzó intézkedésekhez, mint például az erdők jövedelmezőségének és fenntartható kezelésüknek előmozdítása, az erdőben visszamaradó biomassza megújuló energiaként történő felhasználása, a birtokosok szövetségeinek ösztönzése annak érdekében, hogy működőképes szervezeti egységeket alkossanak, illetve az erdős területek olyan hasznosítása, amellyel a vidéki munkahelyek megőrizhetők és további munkalehetőségek teremthetők;

10.   felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az erdőtüzek kockázatainak és hatásainak kezelését és nyomon követését szolgáló új technológiák alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok cseréjére valósítsanak meg programot, és alakítsanak ki eljárásokat a műszaki személyzet képesítésének európai szintű elismerésére a képzés javítása érdekében;

11.   kéri, hogy a következő pénzügyi tervezési időszakban is folytatódjon a vidéki területek elsődleges védelmét szolgáló tűzvédő sávok kialakításához és fenntartásához korábban a gazdálkodóknak nyújtott támogatás;

12.   úgy véli, hogy a vidékfejlesztési tervek keretében elsőbbséget kell élvezniük azoknak az intézkedéseknek, amelyek a vidék strukturális problémáinak leküzdését szolgálják (többek között demográfiai csökkenés, a földek elhagyása, a vidéki termőföldek megvédése az intenzív városiasodástól, az erdőirtás folyamata, az erdőtulajdon nagymértékű elaprózódása), amelyek ‐ ha nem fékezik meg őket ‐ a jövőbeli kockázatok lehetőségeit növelik;

13.   úgy véli, hogy a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi tervben elengedhetetlen egy közösségi program létrehozása az erdőtüzek elleni védekezésre az erdőtüzekkel kapcsolatos tudatosságnövelő kampányok, valamint kockázatmegelőző és kezelő intézkedések ösztönzése érdekében, amely program megfelelő finanszírozást kap, és amelyet kiegészít az agrár- és a strukturális politika; kéri, hogy e program kifejezetten az erdőtüzek megakadályozására irányuló megfelelő intézkedésekre vonatkozó támogatások egyértelmű meghatározásához vezessen, vagy a megfelelő támogatást biztosító külön szabályozás létrehozásával, vagy pedig az EMVA rendeleten és a Life+ rendelettervezeten belüli intézkedésekre vonatkozó költségvetési fejezet létrehozásával; hangsúlyozza, hogy ennek a programnak figyelembe kell vennie a mediterrán erdők egyedi jellemzőit;

14.   kéri, hogy a 2007-2013-as vidékfejlesztési stratégiai irányvonalak összefüggéseiben az egyedi intézkedések társfinanszírozási százalékai az erdők, az erózió elleni küzdelem, a vízgazdálkodási beruházások és a Natura 2000 program területén kerüljenek megerősítésre;

15.   meggyőződése, hogy a súlyos piaci válságok olyan előreláthatatlan és kivételes eseményeket jelentenek, amelyek a mezőgazdasági termelés számára ugyanolyan súlyos kockázatot hordoznak magukban, mint a természeti katasztrófák által okozott kockázatok, ami szükségessé teszi az Unió rendkívüli segítségnyújtását;

16.   újólag megerősíti a mezőgazdasági kockázat- és válságkezelésről szóló jelentésében hozott határozatát abban a tekintetben, hogy kéri a Bizottságot:

17.   úgy ítéli meg, hogy ennek az új kockázatkezelési eszköznek magába kell foglalnia az erdők speciális biztosítását, amely fedezi legalább a tűz martalékául esett területek újratelepítésének és ökológiai rehabilitációjának költségeit, továbbá hogy a Bizottság által javasolt modulációval nehéz lesz az állami támogatás megszerzése, amelyek pedig elengedhetetlenül szükségesek az eszköz hatékonyságához;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó javaslatokat a mezőgazdasági válságkezelésre, amelyek ésszerű módszereket és valós finanszírozási forrásokat tartalmaznak, és hatékonyan ösztönzik a gazdálkodókat azok felhasználására, továbbá a verseny torzulásának kockázata, illetve a belső piac zökkenőmentes működésének megzavarása nélkül rugalmas eszközként szolgálnak a piac szabályozására;

19.   úgy véli, hogy a mezőgazdasági kockázat- és válságkezelésről szóló hivatkozott bizottsági közleményben kifejtett aggodalmakra sürgősen válaszokat kell adni, továbbá a Bizottságnak el kell végeznie az árak és a bevételek stabilizálási rendszerének megalkotását célzó szükséges és alapos vizsgálatokat aszerint, hogy a jelenleg érvényes egyszeri kifizetési rendszer jellemzői megmaradnak-e vagy sem, oly módon, hogy az európai mezőgazdasági termelőknek a főbb kereskedelmi partnereik védelmi rendszeréhez hasonló védelmet tudjon biztosítani;

20.   megismétli, hogy a mezőgazdasági katasztrófák hatásai elleni valós stratégia nem korlátozódhat sokkintézkedésekre, és meg kell valósítani a polgári védelem, a "Forest Focus" program, a vidékfejlesztési politika és az Európai Szociális Alap, valamint az Európai Regionális Alap keretében finanszírozott képzési, tájékoztatási, megelőző és tudatosságnövelő tevékenységeket; kitart amellett, hogy az erdőtüzek tekintetében szükség van a tevékeny megelőzés fokozására, a tűzoltási módszerek és rendszerek optimalizálására és koordinálására, a társadalom részvételének ösztönzésére, a tüzek okaival kapcsolatos kutatások fejlesztésére és a bűnözés elleni szigorúbb fellépésre;

21.   hangsúlyozza, hogy olyan erdőgazdálkodási politika kidolgozására van szükség, amely kivitelezhető intézkedéseket tartalmaz a természeti katasztrófák kezelésére és leküzdésére; felhív a tüzek elleni hálózat kialakítására, amely lehetővé tenné cselekvési tervek végrehajtásának finanszírozását és források megszerzését, amelyek felhasználása nemcsak transzeurópai szinten, hanem nemzetközi szinten is megfelelő koordinálással történne; megállapítja, hogy szabályokat kell elfogadni a megfelelő erdőgazdálkodásra, és az erdők katasztrófák esetén történő kötelező újratelepítésére vonatkozóan;

22.   felhívja a Bizottságot, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó jövőbeli cselekvési tervében konkrét intézkedéseket szerepeltessen a tevékeny megelőzést és a vidéki lakosság környezetvédelmi nevelését szolgáló programok megvalósítására, annak érdekében, hogy megismertessék az erdei környezet kezelésének új módjait, és fokozzák az adott területen az erdők jövőbeli szerepével, illetve a megőrzésükből eredő előnyökkel kapcsolatos tudatosságot;

23.   felhív európai szintű tudatosságnövelő kampányok létrehozására, melyeknek a vidéki társadalmat, az erdőterületek tulajdonosait és a városlakókat kell megcélozniuk, különös figyelmet fordítva az iskolás gyermekekre és fiatalokra, az önkéntes szervezetekre és a médiára, a tűz használatával kapcsolatos szemlélet megváltoztatásának elősegítése érdekében;

24.   úgy ítéli meg, hogy a kockázati térképek és kezelési tervek kidolgozása nem korlátozódhat kizárólag az áradásokra, amint az a Bizottság jelenlegi, idézett európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatában szerepel, hanem azokat ki kell terjeszteni az aszályra és a tüzekre, és térképeket kell készíteni azokról Európai Unión belüli területekről, amelyeken magas a tüzek és a szárazság kockázata, a megfelelő kezelési tervekkel együtt;

25.   ismét felszólít az európai szárazság-megfigyelő központ létrehozására, amely a szárazság hatásai tanulmányozásának, csökkentésének és nyomon követésének lenne a központja, és amely a tüzek megelőzését segítő állandó információcserét működtetne az Unió egész területén;

26.   felszólít, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásról szóló jövőbeli cselekvési tervben konkrét kockázatmegelőző intézkedéseket szerepeltessenek, melyek lehetővé teszik az erdők éghető összetevőivel és az erdőterületek kezelésével kapcsolatos nyomon követést és tervezést; felszólít arra is, hogy ez a terv segítse az erdőterületekkel kapcsolatos külső szempontok értékelését, ezek társadalmi és gazdasági értékének mérlegelését, valamint az ágazatra alkalmazható új támogatási eszközöket kereső törekvéseket;

27.   felszólítja a Bizottságot a tüzek elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló irányelvre irányuló javaslat benyújtására, hogy lehetővé váljon a különböző meglévő közösségi eszközök felhasználásának optimalizálása ‐ beleértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) ‐, a probléma kezelése, illetve a régiók és a tagállamok közötti együttműködés javítása;

28.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 272. E, 2003.11.13., 471. o. (2) HL C 247. E, 2005.10.6., 144. o. (3) HL C 33. E, 2006.2.9., 599. o. (4) HL C 92. E, 2006.4.20., 414. o. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0334. (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0068. (7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0067. (8) http://ies.jrc.cec.eu.int/fileadmin/Documentation/Reports/Inland_and_Marine_Waters/Climate_Change_and_the_European_Water_Dimension_2005.pdf (9) Institute for European Environmental Policy (2006): Climate change and natural disasters: Scientific evidence of a possible relation between recent natural disasters and climate change, Jelentés az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának (IP/A/ENVI/FWC/2005-35), 2006. január 25. (10) HL L 142., 1998.5.14., 1. o. (11) HL L 1., 2004.1.3., 1. o. (12) HL C 28., 2000.2.1., 2. o. és HL C 232., 2000.8.12., 19. o. (13) HL L 311., 2002.11.14., 3. o. (14) HL L 324., 2003.12.11., 1. o. A 788/2004/EK rendelettel (HL L 138., 2004.4.30., 17. o.) módosított rendelet. (15) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. (16) HL L 297., 2001.11.15., 7. o.