Az Európai Parlament,

–   tekintettel a méltányos kereskedelemről szóló 1998. július 2-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a nemzetközi kávépiac válságáról szóló 2003. április 10-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, a "Mezőgazdasági termékláncok, függőség és szegénység – Javaslat európai uniós cselekvési tervre" című, 2004. február 12-i közleményére (COM(2004)0089),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett a "Méltányos kereskedelem" című, 1999. november 29-i közleményére (COM(1999)0619),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az etikus kereskedelemről és fogyasztói garanciarendszerekről szóló, 2005. október 27-i véleményére(3),

–   tekintettel az Afrikai Unió kereskedelmi minisztereinek 2005. november 21–23. között Arushá-ban tartott konferenciáján elfogadott, az afrikai árukról szóló nyilatkozatára és cselekvési tervére,

–   tekintettel a São Pauló-i konszenzusra (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) XI. ülésszaka, amelyre 2004. június 13–18-a között São Paulo-ban került megrendezésre),

–   tekintettel az EK-Szerződés 177–181. cikkeire,

–   tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS) csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, Cotonou-ban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodásra (Cotonou-i megállapodás)(4) és annak 2005. június 25-én, Luxembourgban kelt módosítására(5), és különösen annak 23. cikke g) pontjára,

–   tekintettel a Cotonou-i megállapodáshoz csatolt együttműködési stratégiákról szóló kompendiumra, amelyet a Bizottság 2001-ben bocsátott ki,

–   tekintettel az Európai Bizottság "Zöld közbeszerzés" című 2004-es kézikönyvére a környezetvédelmi szempontú közbeszerzésről,

–   tekintettel az AFNOR (Agence française de normalisation) "A méltányos kereskedelem megvalósításának kritériumai" című, 2005. december 9-i jelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0207/2006),

A.   mivel a méltányos kereskedelem a fenntartható fejlődés elősegítése hatékony módjának bizonyult,

B.   mivel a méltányos kereskedelem és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezések közös vonása, hogy bizonyos szociális, környezeti és fejlesztési kritériumnak megfelelő termékeket akarnak piacra juttatni, eladni és népszerűsíteni,

C.   mivel a méltányos kereskedelem és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezések a millenniumi fejlesztési célok (MFC) elérésének fontos eszközei, különösen a szegénység felszámolása és a globális fejlesztési partnerség tekintetében,

D.   mivel a fejlődő országok főbb mezőgazdasági exporttermékei közül (mint például cukor, gyapot, kakaó és kávé) számos termék ára 1970 és 2000 között 30–60%-os mértékben csökkent, arra kényszerítve a mezőgazdasági kistermelőket, hogy áruikat az előállítás költsége alatti áron adják el és csökkentve ezzel a világ legszegényebb országai közé tartozó számos ország bevételét, és mivel a méltányos kereskedelem megoldást jelenthet,

E.   mivel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXXVI-XXXVIII. cikkei kötelezik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjait, hogy szükség esetén együttesen lépjenek fel az árucikkek árának stabilizálása céljából; mivel az Afrikai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy az áruk kérdésköre szerepeljen a folyamatban lévő WTO tárgyalásokon,

F.   mivel a Cotonou-i megállapodás 23. cikkének g) pontja előírja a méltányos kereskedelem fejlődésének támogatását, és a Cotonou-i megállapodáshoz csatolt együttműködési stratégiákról szóló kompendium a 2.6.3. szakaszának 64. cikkében megállapítja, hogy "[a]z együttműködésnek támogatnia kell mind a fejlődő országok termelői csoportjait, mind az uniós nem kormányzati szerveket, különböző költségvetési címeken és az EFÁ-n keresztül. Ezt a támogatást új termékcsaládok piaci bevezetésének finanszírozására, a fogyasztói tudatosságot elősegítő kampányok, az oktatási tevékenység és kapacitáskialakítás finanszírozására kell fordítani.",

G.   mivel a méltányos kereskedelem két, egymástól elválaszthatatlan célkitűzést követ, amely egyrészről a fejlődési lehetőség biztosítása a fejlődő országok kistermelői és munkavállalói számára, valamint másrészről a nemzetközi kereskedelmi rendszer és magáncégek bátorítása annak érdekében, hogy igazságosabban és a fenntartható fejlődést jobban elősegítő módon működjenek; mivel a méltányos kereskedelem nemzetközi mozgalma az utóbbi célkitűzést oly módon próbálja elérni, hogy példát mutat és nyomást gyakorol a kormányzatokra, nemzetközi szervezetekre és vállalkozásokra,

H.   mivel a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött számos más kereskedelmi kezdeményezés célkitűzése, hogy támogassák a fenntartható fejlődést a fejlődő országok termelői és a munkavállalói esetében, és tegyék lehetővé a magánvállalkozásoknak, hogy aktív résztvevői és hatékony támogatói legyenek a fenntartható fejlődésnek,

I.   mivel a méltányos kereskedelem szervezetei fontos szerepet játszanak az Észak és Dél közötti kapcsolatok tudatosításában, különösen nyilvános kampányok és a polgárok közötti együttműködés erősítése, valamint a "méltányos kereskedelmi városok" és egyetemek elgondolása révén,

J.   mivel Európában a méltányos kereskedelemből származó eladások 2000 óta évente átlagosan 20%-kal nőnek, aminek több mint egymillió termelő és családja a haszonélvezője, és ami az európai fogyasztók növekvő érdeklődését mutatja a felelős vásárlás iránt; mivel e téren a növekedésben különbségek mutatkoznak a különböző uniós tagállamok között és a méltányos kereskedelem piaci részesedése még csekély, annak ellenére, hogy gyorsan növekszik, a nemzetközi trendek pedig hasonlóan optimizmusra adnak okot,

K.   mivel egyre több európai kiskereskedő tesz jelentős erőfeszítéseket a méltányos kereskedelem, valamint a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött számos más kereskedelmi kezdeményezés támogatása érdekében olyan módon, hogy annak értékeit közvetíti és üzleteiben méltányos kereskedelemből származó termékeket kínál,

L.   mivel több millió termelő kíván csatlakozni a méltányos kereskedelem rendszeréhez, valamint a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött más kereskedelmi kezdeményezésekhez, és mivel a további növekedésnek jelentős lehetőségei vannak; mivel a nemzetközi kereskedelmi és mezőgazdasági politikák nehézségeket okoznak, különösen a fejlődő országok kis- és középvállalkozásai számára, beleértve a méltányos kereskedelem termelőit is,

M.   mivel fokozni kell az európai fogyasztók tudatosságát a méltányos kereskedelemnek a termelők és helyi közösségeik társadalmi-gazdasági helyzetére gyakorolt pozitív hatása tekintetében,

N.   mivel a termelőknek és a fogyasztóknak hasznára válik az egységes, azonosítható méltányos kereskedelmi tanúsítványjelzés, amely már létezik,

O.   mivel a méltányos kereskedelem kapcsán különös figyelmet kell fordítani a nők szerepére, akik a fenntartható fejlődés legfőbb gazdasági szereplői,

P.   mivel a méltányos kereskedelem az őslakosság oly módon történő támogatását célzó hatékony eszköznek bizonyult, amely lehetővé tette számukra, hogy áruikat közvetlenül az európai piacon adják el, miközben folytathatják hagyományos életmódjukat és a hagyományos termelést,

Q.   mivel a méltányos kereskedelemből származó termékek két különböző úton kerülnek forgalomba: az integrált úton, amikor a termékeket (főképp kézműipari termékeket) a méltányos kereskedelem szervezetein keresztül importálják és jellemzően méltányos kereskedelemre specializálódott üzletekben (ún. worldshop-ok) forgalmazzák, valamint címkézés útján, amikor a termékeket hitelesítésre specializálódott méltányos kereskedelmi ügynökségek címkézik, tanúsítva, hogy a termék előállítási lánca megfelel a méltányos kereskedelem elveinek,

R.   mivel az elmúlt öt évtizedben nemzetközileg harmonizált önkéntes szabványok alakultak ki a méltányos kereskedelem címkézett és nem címkézett termékeire vonatkozóan és a méltányos kereskedelem nemzetközi mozgalmában részes szervezeteit révén, mint a FLO (Méltányos Kereskedelmi Címkézés Nemzetközi Szervezete), az IFAT (Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Szervezete), a NEWS (Európai Worldshop-ok Hálózata) és az EFTA (Európai Méltányos Kereskedelmi Társulás),

S.   mivel figyelembe véve a méltányos kereskedelem sikerét és a jogi védelem hiányát, fennáll annak a veszélye, hogy a méltányos kereskedelem piacára belépő, a vonatkozó kritériumoknak meg nem felelő társaságok visszaélnek az elvvel; mivel ez csökkentheti a fejlődő országok szegény és marginalizált termelőinek hasznát, csökkentheti a fogyasztói átláthatóságot és megsértheti a fogyasztók jogait a megfelelő termékinformációkhoz,

T.   mivel néhány tagállam jogalkotási folyamatot indított annak érdekében, hogy szabályozza a méltányos kereskedelem kifejezés használatát, illetve a méltányos kereskedelmi szervezetként való minősítés feltételeit,

U.   mivel a méltányos kereskedelmet, valamint a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött más kereskedelmi kezdeményezéseket illetően a Bizottságnak nincs világos politikája, és mivel ebben a tekintetben nem létezik strukturált koordináció a különböző főigazgatóságok között,

V.   mivel a méltányos kereskedelem és a társadalmi és a környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött más kereskedelmi kezdeményezések számára nyújtott segítség és támogatás jelenleg behatárolt és szétszabdalt,

W.   mivel méltányos kereskedelemből származó termékek egyre növekvő számban kaphatók az Európai Közösség intézményeiben,

X.   mivel rendelkezésre állnak a WTO szabályokkal összeegyeztethető eszközök, amelyek révén a kormányzatok támogatni tudják a méltányos kereskedelmet, feltéve, ha azok a WTO tagállamai között nem diszkriminálóak,

1.   sürgeti a Bizottságot, hogy bocsásson ki ajánlást a méltányos kereskedelemről, elismerve, hogy jelenleg a nem kötelező jogi aktus a megfelelő aktus, amely elkerülhetővé tenné a túlszabályozás veszélyét; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy, a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött más kereskedelmi kezdeményezésekről szóló ajánlás elfogadását;

2.   úgy véli, hogy a visszaélések veszélyének kiküszöbölése céljából a méltányos kereskedelemnek egy sor olyan kritériumnak kell megfelelnie, amelyeket az európai tisztességes kereskedelmi mozgalom meghatározása szerint az alábbiak:

3.   hangsúlyozza, hogy a méltányos kereskedelem keretében létrejött értékesítésekben bekövetkezett növekedés legjelentősebb része a címkézett termékek körében valósult meg, valamint hogy a méltányos kereskedelmi címkézéssel kapcsolatos kezdeményezéseket a legtöbb európai országban kidolgozták;

4.   megállapítja, hogy a globális értékesítések 60–70%-ával Európa a méltányos kereskedelem keretében forgalmazott termékek legnagyobb piaca, amelyben további növekedési lehetőségek rejlenek;

5.   emlékeztet arra, hogy a szabad és tisztességes többoldalú kereskedelmi rendszer létrehozása a legjobb eszköz a globalizáció valamennyi ember hasznára történő kezelésére; emlékeztet arra, hogy a tisztességes kereskedelmi rendszer fontos eszköznek bizonyult a szegénység csökkentése és a fenntartható fejlődés előmozdítása terén, és úgy gondolja, hogy a tisztességes kereskedelem a fejlődő országok számára hosszú távon megkönnyítheti a többoldalú kereskedelmi rendszerben való méltányos részvételt és garantálhatja számukra a stabil és fenntartható európai piacrajutást, illetve növelheti a fogyasztói tudatosságot;

6.   emlékeztet, hogy míg a nemzetközi kereskedelmi megállapodások nem szolgálják a szegény országok érdekeit, addig a méltányos kereskedelem rendszere hatékonynak bizonyult a szegénység csökkentésében és a fenntartható fejlődésben; úgy véli, hogy hosszú távon lehetővé válik a fejlődő országok számára a többoldalú kereskedelmi rendszerekben való teljes részvétel;

7.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy támogassa a méltányos kereskedelmet és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezéseket, mint az MFC-k elérésére szolgáló hatékony eszközöket, és hogy ismerje el a méltányos kereskedelem szervezeteinek, valamint a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezéseknek a fontos szerepét a fejlődő országok kistermelőinek és marginalizált termelőinek támogatásában, valamint az európai fogyasztók méltányos kereskedelmet illető tudatosságának fokozásában, általánosságban az Észak és Dél közötti, fenntartható és etikus kereskedelmi kapcsolatok terén és különösen a méltányos kereskedelem terén;

8.   emlékeztet arra, hogy az európai kereskedelempolitikának javítania kell a déli országok kistermelőinek piacra jutását;

9.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a tisztességes kereskedelmi rendszer hogyan válhatna a fenntartható kereskedelmi politika olyan modelljévé, amely ösztönözni képes az Észak és Dél közötti kiegyensúlyozott kereskedelmet, és azonosítani tudja azon kereskedelmi akadályokat, amelyek a legsúlyosabban érintik a szegényeket a világban;

10.   felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el, léteznek más megbízható rendszerek, amelyek a méltányos kereskedelmi mozgalom mellett és a Nemzetközi Szociális és Környezeti Akkreditációs és Címkézési Szövetség (ISEAL) oltalma alatt hozzájárulnak a társadalmi és környezeti normák meghatározásához a harmadik félre vonatkozó tanúsításban;

11.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek a tudatos választáshoz számukra szükséges információkhoz; úgy véli, hogy a fogyasztóknak biztosítani kell a termékkel kapcsolatos információkhoz történő gyors hozzáférés jogát, amelyeknek könnyen érthetőnek és áttekinthetően feltüntetettnek kell lenniük;

12.   felkéri a Bizottságot, hogy lépjen kapcsolatba a tisztességes kereskedelem nemzetközi mozgalmával a fogyasztói bizalom megerősítésére szolgáló fogyasztóvédelmi rendszerek egyértelmű és széles körben alkalmazható értékelési kritériumainak megállapítása és a tisztességes kereskedelemben részt vevő termékek piacának megerősítése céljából;

13.   felkéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos konkrét ajánlattételi felhívásokat a fogyasztói tudatosság növelése és a fogyasztóvédelmi rendszerek és címkézés, valamint a rendszeres adatgyűjtés és hatásvizsgálatok szorgalmazása céljából az EU egész területén;

14.  Felhívja a Bizottságot, hogy javítsa tevékenységeinek koordinációját a méltányos kereskedelem és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött más kereskedelmi kezdeményezések terén, a különböző területekért felelős főigazgatóságok között (fejlesztés, kereskedelem, foglalkoztatás és szociális ügyek, fogyasztóvédelem, belső piac, mezőgazdaság) és ezeken a területeken tegye a méltányos kereskedelmet és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezéseket politikái integráns részévé;

15.   felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tanulmányozza és fontolja meg egy alacsony HÉA-kulcs bevezetését a méltányos kereskedelmi termékek esetében, és a behozatali vám eltörlését a fejlődő országok méltányos kereskedelemből származó bármely termék esetében; hangsúlyozza, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében az alacsony HÉA-kulcsot szoros ellenőrzés mellett kell bevezetni;

16.   sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek jelenleg alakítják ki a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos jogi szabályozást vagy a méltányos kereskedelem szervezeteit és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezéseket érintő jogszabályokat, hogy a vonatkozó feltételek kialakításakor az érintett szereplők, köztük a méltányos kereskedelem nemzetközi mozgalmának ismereteit és tapasztalatait vegyék alapul, és első lépésként teljes mértékben mérjék fel a túlszabályozás kockázatát, valamint az ilyen szabályozás lehetséges hatásait a kistermelőkre és marginalizált termelőkre;

17.   sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Cotonou-i megállapodás 23. cikkének g) pontját és a megállapodáshoz tartozó, együttműködési stratégiákról szóló kompendiumban foglalt rendelkezéseket, különös tekintettel a 61–64. cikkre;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy jelöljön ki egy belső kapcsolat-felvételi pontot a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos témáknak a különböző szolgálatok közötti rendszeres koordinálása céljából;

19.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson "támogatást a méltányos kereskedelemnek":

20.   felkéri a Bizottságot, hogy az érintett szereplőkkel folytatott konzultáció után tegyen javaslatot a Parlamentnek a méltányos kereskedelem és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezések terén megfelelő lépésekre és finanszírozásra;

21.   kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a méltányos kereskedelem és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezések további tudatosítása fejlesztésének eszközeit;

22.   felhívja az európai hatóságokat, hogy ültessék át a méltányos kereskedelem szempontjait nyilvános pályázataiknál és közbeszerzési politikáiknál, és kéri a Bizottságot, hogy támogassa ezt, például méltányos kereskedelmi termék beszerzésére vonatkozó iránymutatások útján;

23.   emlékeztet arra, hogy különösen a közjogi regionális hatóságok az érintett termékpiacokon jelentős befektetéseket hajtanak végre; ezért felszólítja ezen testületeket, hogy pályázati kiírásaikban fordítsanak különös figyelmet a méltányos kereskedelemben részt vevő árukra;

24.   üdvözli különösen az Európai Parlament arra irányuló fokozott erőfeszítéseit, hogy méltányos kereskedelemből származó termékeket kínáljon, és hangsúlyozza, hogy valamennyi EU-s intézménynek méltányos kereskedelemből származó termékeket kell használnia belső szolgálataiban;

25.   kiemeli, hogy a méltányos kereskedelem és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezések sikeres eszközei lehet a vállalatok szociálisan tudatossá és társadalmilag felelősségteljessé tételének;

26.   hangsúlyozza a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szóló európai politikának a több érdekelt részvételével rendezett fórumok, beleértve a méltányos kereskedelem szervezeteinek folytatása és elmélyítése révén történő kiszélesítését és azokat a fórumokat, amelyekben a méltányos kereskedelmi szervezetek jelen vannak;

27.   sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa az olyan mechanizmusokat, amelyek révén a termelők bevonhatók, és részt vehetnek az árak meghatározásában, amennyiben ez lehetséges, amint az a Cotonou-i megállapodáshoz kapcsolódó együttműködési stratégiákról szóló kompendium 63. cikkében szerepel;

28.   sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa az Afrikai Uniót abban, hogy a folyamatban levő globális kereskedelmi tárgyalásokon elsőrendű fontosságú témaként szerepeljen az áruk árának témaköre, megfelelve a WTO kötelezettségvállalásoknak, különösen a GATT XXXVI – XXXVIII. cikkeinek;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy a GATT XXXVIII. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban állapítson meg a kevésbé fejlett országok számára a különösen fontos alaptermékek piaci helyzetének stabilizálására és javítására irányuló intézkedéseket, beleértve az ilyen exporttermékek stabil, méltányos és jövedelmező árának biztosítására irányuló intézkedéseket;

30.   üdvözli a speciális szociális és környezetvédelmi rendelkezések beiktatását az Általános Preferenciarendszer + -ba; (GSP+), de úgy véli, hogy szükséges az ellenőrzési mechanizmus megerősítése is;

31.   sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki koherens politikát a kis és marginalizált termelők, köztük a méltányos kereskedelemmel foglalkozó termelők segítésére és védelmére, figyelembe véve nézeteiket és a társadalmi és környezeti normák javításához hozzájáruló függetlenül ellenőrzött egyéb kereskedelmi kezdeményezések keretében dolgozó termelők nézeteit a kétoldalú, regionális és többoldalú kereskedelmi tárgyalásokon, mint például az európai partnerségi megállapodások;

32.   felhívja a Bizottságot, hogy az Unió kereskedelmi politikájának kialakítása során vegye figyelembe a méltányos kereskedelmi megközelítést és más szociális és környezeti kereskedelmi megközelítéseket;

33.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az ILO-nak, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának, az UNCTAD-nak és a WTO-nak.

(1) HL C 226., 1998.7.20., 73. o. (2) HL C 64. E, 2004..3.12., 607. o. (3) HL C 28., 2006.2.3., 72. o. (4) HL L 317., 2000.12.15., 3. o. (5) HL L 287., 2005.10.28., 4. o.