Az Európai Parlament állásfoglalása az interneten való véleménynyilvánítás szabadságáról
Az Európai Parlament,
‐ tekintettel korábbi éves állásfoglalásaira az emberi jogok helyzetéről a világban,
‐ tekintettel az emberi jogokról és a sajtószabadságról, valamint a 2005 decemberében Tunéziában az információs társadalomról tartott világ-csúcstalálkozó értékeléséről szóló korábbi állásfoglalásaira,
‐ tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkére,
‐ tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkére,
‐ tekintettel az emberi jogi párbeszédről (2001) és az emberi jogi harcosokról (2004) szóló uniós iránymutatásokra, valamint ezeknek az osztrák elnökség alatt készült első értékelésére,
‐ tekintettel az Információs Társadalom Világ-csúcstalálkozón 2003. december 12-én elfogadott elvi nyilatkozatra,
‐ tekintettel az ENSZ-nek a vélemény és véleménynyilvánítás szabadságáért felelős különmegbízottja, a média szabadságáért felelős EBESZ-képviselő és az Amerikai Államok Szervezete szólásszabadságért felelős különmegbízottja 2005. december 21-i közös nyilatkozatára,
‐ tekintettel a harmadik országokbeli emberi jogokról és demokratizálódásról szóló EU-s politikára, amelyet a Tanács 2005 decemberében fogadott el,
‐ tekintettel a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos európai kezdeményezésre (EIDHR),
A. mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadságához; ez a jog magában foglalja azt, hogy véleménye miatt senkit ne érjen zaklatás és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési eszközzel,
B. üdvözölve a 2005. november 16–18-i tunéziai világ-csúcstalálkozó nyilatkozatát az információs társadalom elsődleges fontosságáról a demokrácia, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása tekintetében; különösen a véleménynyilvánítás és a vélemény szabadsága, valamint az információ megszerzése és az információhoz való hozzáférés szabadsága tekintetében,
C. mivel a véleménynyilvánítás szabadságáért folyó küzdelem ma nagyrészt az interneten valósul meg, tekintve, hogy azt az eltérő politikai véleményen lévők, a demokráciáért harcoló aktivisták, az emberi jogi harcosok és a független újságírók világszerte véleménynyilvánítási eszközüknek választották,
D. mivel az internethez való hozzáférés megerősítheti a demokráciát, és hozzájárulhat egy ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, és e hozzáférés korlátozása nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítás szabadságával,
E. mivel csak akkor lehet korlátozásokat alkalmazni, ha az internetet illegális tevékenységre használják fel, mint például a gyűlöletkeltés, az erőszak és a rasszizmus, az önkényuralmi propaganda és a gyermekek pornográf tartalmakhoz való hozzáférése, illetve gyermekek szexuális kihasználása,
F. mivel önkényuralmi rezsimek és kormányok dolgoznak azon, hogy egyre kiterjedtebb módszerekkel ellenőrizzék a világhálót, elsősorban az egyre tökéletesebb szűrési technológiák és az elektronikus kommunikáció ellenőrzésének alkalmazásával, valamint internetrendőrség felállításával,
G. mivel az emberi jogi szervezetek szerint jelenleg számos internetes másképpen gondolkodó van bebörtönözve – legtöbbjük Kínában –, beleértve Hao Wu kínai blogírót és dokumentumfilmest, Yang Zili kínai internetes másképpen gondolkodót, Shi Tao kínai újságírót a Dangbai Shangbao napilaptól, Motdzsaba Szaminedzsád iráni blogírót, Mohammed Abbu tunéziai ügyvédet, Pham Hong Son vietnámi orvost és Habíb Száleh szíriai internetes újságírót, mivel a legutóbbi esetek Mohamed Sarqáwí és Karím es-Sáer egyiptomi blogírókat érintik,
H. mivel számos ország az interneten való véleménynyilvánítási szabadság ellenségének tekinthető, – mint az a Riporterek Határok Nélkül legutóbbi jelentésében szerepel, – beleértve Kínát, Fehéroroszországot, Burmát, Kubát, Iránt, Líbiát, a Maldív-szigeteket, Nepált, Észak-Koreát, Üzbegisztánt, Szaúd-Arábiát, Szíriát, Tunéziát, Türkmenisztánt és Vietnámot,
I. mivel demokratikus országokban székelő vállalatok látják el részben ezeket az országokat a világháló cenzúrázásához és az elektronikus kommunikáció ellenőrzéséhez szükséges eszközökkel,
J. mivel a kínai kormánynak sikerült meggyőznie olyan cégeket, mint a Yahoo, a Google és a Microsoft, hogy könnyítsék meg szolgáltatásaik cenzúrázását a kínai belső piacon; megjegyezve, hogy más kormányok egyéb cégektől kérték a cenzúrázáshoz használható eszközöket,
K. mivel egyes kormányok olyan nyugati cégek által biztosított felszerelést és technológiát használnak az internet cenzúrázására és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására, mint a CISCO Systems, a Telecom Italia és a Wanadoo, a France Telecom egyik leányvállalata,
L. mivel az Egyesült Államok törvényhozói 2006 februárjában törvénytervezetet nyújtottak be Global On-line Freedom Act (a világháló globális szabadságáról szóló törvény) címmel, melynek célja, hogy szabályozza az internetes vállalkozások tevékenységét olyan esetekben, amikor azok elnyomó országokban működnek,
M. mivel az EU-nak meg kell mutatnia, hogy törődik az internetfelhasználók jogaival, és hogy kész cselekedni annak érdekében, hogy elősegítse a szólásszabadságot a világhálón,
1. megerősíti azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető érték valamennyi uniós ország számára és konkrét lépéseket kell tenniük, hogy megvédjék azt;
2. e tekintetben felkéri a Tanácsot és az EU tagállamait, hogy közös nyilatkozatban erősítsék meg az internetfelhasználók jogainak védelme és amelletti elkötelezettségüket, hogy világszerte elősegítik a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten;
3. megismétli azon elvek melletti elkötelezettségét, amelyeket a tuniszi csúcstalálkozó is megerősített, nevezetesen:
–
az információs társadalmat az emberi jogokra és az alapvető szabadságjogokra kell építeni,
–
harcolni kell a információs szakadék ellen, és meg kell keresni a forrásokat a fejlődés támogatását célzó cselekvési tervekhez,
–
kiegyensúlyozottabb, pluralista és az érintett államokat képviselő rendszereket kell találni a világháló irányítására annak érdekében, hogy megfeleljen az új technológiai kihívásoknak (kéretlen levelek, adatvédelem stb.);
4. mélyen elítéli a világháló tartalmára vonatkozó korlátozásokat mind az információ terjesztésére, mind annak fogadására vonatkozóan, amelyeket a kormányok rendelnek el és amelyek nincsenek összhangban a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításával; mélyen elítéli azon újságírók és más személyek zaklatását és bebörtönzését, akik véleményüket az interneten teszik közzé; e tekintetben felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az érintett országok hatóságaival szemben azért, hogy szabadon engedjék az összes bebörtönzött internetfelhasználót;
5. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy készítsenek olyan önkéntes magatartási kódexet, amely korlátozná a vállalatok tevékenységét az elnyomó országokban;
6. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy továbbra is tartsák fenn az EU jelenlétét és aktív közreműködését, valamint a közös álláspontok kinyilvánítását különösen az EGSZB-vel, az Nemzetközi Távközlési Unióval, az UNESCO-val és az ENSZ Fejlesztési Programjával;
7. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a harmadik országoknak nyújtott segélyprogramok tervezésekor vegyék figyelembe polgáraik internethez való korlátlan hozzáférésének fontosságát;
8. üdvözli a befektetőknek az interneten való véleménynyilvánítás szabadságáról szóló közös nyilatkozatát, amely a Riporterek Határok Nélkül kezdeményezésére jött létre; hangsúlyozza, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek internetes kereső-, chat-, közzétételi vagy egyéb szolgáltatásokat kínálnak, felelősséget kell vállalniuk annak biztosítására, hogy tiszteletben tartják a felhasználók jogait;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.