Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Számvevőszék 5/2005. sz. különjelentésére: a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült tolmácsolási költségekről és az intézmények válaszaira(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére, valamint 276. cikkének (3) bekezdésére és 280. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0261/2006),

A többnyelvűség tiszteletben tartása

1.   megállapítja, hogy a többnyelvűség az Európai Unió egyik legfőbb jellegzetessége, amely nyilvánvalóvá teszi a kulturális és nyelvi sokszínűséget és biztosítja az uniós polgárokkal szembeni egyenlő elbánást;

2.   megállapítja, hogy a többnyelvűség szavatolja a polgárok jogát, hogy az Unió intézményeivel azok hivatalos nyelvei közül bármelyiken kommunikálhassanak, és így lehetővé teszi számukra a demokratikus ellenőrzéssel kapcsolatos joguk gyakorlását;

3.   megállapítja, hogy az uniós intézmények nyelvi szolgálatai elősegítik a kommunikációt, és hogy ezáltal az intézmények nyitottak maradnak az európai polgárok felé;

4.   megállapítja, hogy az uniós intézmények valamennyi nyelvi szolgálatának összköltsége a fordítást és tolmácsolást együttesen számítva az EU teljes költségvetésének csupán 1%-a;

5.   megállapítja, hogy eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy a képviselők megválaszthatják, hogy melyik hivatalos nyelven szólalnak fel, valamint hogy a többi nyelvre tolmácsolást biztosítanak; megállapítja továbbá, hogy a hivatalos nyelvek használatát a Parlament 2004-ben frissített többnyelvűségi magatartási kódexe szabályozza;

6.   megállapítja, hogy a többnyelvűség az EU kulturális sokszínűségének megnyilvánulása, amelyet meg kell őrizni, ezért amíg a hivatalos nyelvek számának emelkedése pragmatikus megoldásokat tesz szükségessé az intézményeken belüli előkészítő munkákban, az Európai Unió legitimitásának és sokszínűségének biztosítása érdekében garantálni kell a többnyelvűséget;

Valamennyi intézmény tekintetében

7.   megelégedéssel üdvözli az uniós intézményekben biztosított tolmácsolás magas színvonalát; azon a véleményen van továbbá, hogy a tolmácsolás magas színvonalát folyamatosan értékelni és szavatolni kell;

8.   megjegyzi, hogy a tolmácsolás teljes költsége 2003-ban az Európai Parlamentnél 57 000 000 EUR, míg a Tanácsnál, a Bizottságnál, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál és néhány ügynökségnél pedig összesen 106 000 000 EUR volt;

9.   fokozott aggodalmának ad hangot azonban a tekintetben, hogy 2003-ban a tolmácsolásra fordított összes kiadás, azaz 163 000 000 EUR 16%-át (25 900 000 eurót) a biztosított, de igénybe nem vett szolgáltatások és a készenléti rendszer költségei tették ki;

10.   azon az állásponton van, hogy a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak törekedniük kellene az "implicit vagy explicit készenlétek" csökkentésére, mivel ez a rendszer 18 000 000 eurós kiadást eredményez rendelkezésre álló, de igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásért; megjegyzi, hogy az ad hoc megbeszélésekre tartalék tolmácsoknak rövid igénylési időn belül rendelkezésre kellene állniuk;

11.   felhívja igazgatási szerveit, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy javítsák az intézményközi együttműködést;

12.   felhívja az Európai Parlament és a Bizottság tolmácsszolgálatait, hogy a hatékonyság érdekében vegyék igénybe egymás tolmácsait és hozzanak létre vegyes tolmács-munkacsoportokat, továbbá hogy a valós igények kielégítése érdekében a rendelkezésre álló tolmácsok igénybevételét akkor és ott tegyék lehetővé, amikor és ahol szükség van rájuk;

13.   felhívja az intézményeket, hogy ösztönözzék és segítsék elő a "helyi tolmácsok" alkalmazását, amennyiben a nyelvi kombinációk ezt lehetővé teszik, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben a nemzeti igazgatási rendelkezések nem képezhetnek akadályt; megjegyzi, hogy garantálni kell a tolmácsolás magas színvonalát;

14.   úgy véli, hogy a Parlamentnek és a Bizottságnak a 2006-os mentesítés idejére áttekintést kellene készítenie a tisztviselő/szabadúszó tolmácsok nyelvenkénti arányáról;

15.   felhívja a Bizottságot, hogy más intézményekkel összehangoltan erősítse meg a tagállamokkal folytatott együttműködést a különböző országokból származó tolmácsok képzése terén;

16.   felhívja az uniós intézményeket, hogy tárgyalják újra a kisegítő konferenciatolmácsokkal (ACI) kötött megállapodást az utazással kapcsolatos szabályok, a javadalmazás, az intézményközi együttműködés és az adminisztratív egyszerűsítés tekintetében;

17.   rámutat az utazási és szállásköltségek magas arányára; sürgeti az ülések szervezőit és a tolmácsszolgálatokat, hogy csökkentsék az utazási és szállásköltségeket; sürgeti az utazások és szállások megszervezésének jobb koordinációját, tervezését és lebonyolítását;

Az Európai Parlament tekintetében

18.   kéri az Európai Parlament igazgatását, hogy a 2005-ös mentesítési jelentés idejére készítsen becslést a kisegítő konferenciatolmácsok és állandó tolmácsok átlagos napi összköltségéről;

19.   megjegyzi, hogy az Európai Parlamentnél egy tolmácsolási nap teljes költségei 30%-kal magasabbak, mint a Tanácsnál vagy a Bizottságnál; ennek egyik oka az, hogy a strasbourgi üléseken nagyon kevés helyi tolmács vehető igénybe, ami a Parlament strasbourgi üléseinek tolmácsolási költségeit 13%-kal növeli;

20.   megjegyzi, hogy nem hajlandó részt venni egy olyan értékelésben, amely egy valamennyi uniós intézmény számára tolmácsolási szolgáltatást biztosító intézményközi iroda létrehozására irányul, mivel ezt az Elnökség 2005. szeptember 4-én a Parlament érdekeivel összeegyeztethetetlennek találta;

21.   felszólítja igazgatási szerveit, hogy továbbra is készítsenek értelmezhető "ülésjelentéseket", azaz a tolmácsmunkacsoport vezetője által a képviselőcsoportok, bizottságok és küldöttségek ülésein a nyelvek aktív és passzív használatáról készült jelentéseket, és az eredményekről számoljanak be a 2005-ös mentesítési eljárás idejére;

22.   sürgeti igazgatási szerveit, hogy a képviselőkben jobban tudatosítsák a tolmácsolási költségeket; tudni szeretné, hogy a parlamenti igazgatás a lehető legjobban kihasználja-e a képviselők nyelvi profilját; hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet az Unió hivatalos nyelveinek rangsorolásához;

23.   emlékeztet rá, hogy a 2004. április 19-i többnyelvűségi magatartási kódex 1. cikkének értelmében a nyelvi erőforrásokat a felhasználók valós szükségleteinek figyelembevételével kell elosztani;

24.   felhívja igazgatási szerveit annak tanulmányozására, hogy a Parlament hogyan tudná alkalmazni a Tanács "igény szerint működő" tolmácsolási rendszerét, az Európa Tanács belső számlázási rendszerét, illetve az UNESCO kvótarendszerét;

25.   megjegyzi, hogy 2003-ban 4 000 000 eurót költött a rendelkezésre bocsátott, de késői kérelmek és visszamondások miatt igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásokra; kéri, hogy ne szorgalmazzák az utolsó pillanatban történő visszamondások és az utolsó pillanatban benyújtott kérelmek gyakorlatát; felszólítja továbbá a tolmácsszolgálatokat, hogy legyenek rugalmasabbak a szolgáltatástervezés és az igénylési rendszer területén;

26.   felhívja a Parlament illetékes szerveit, hogy a bizottsági, képviselőcsoporti és a plenáris ülések heteit úgy alakítsák ki, hogy jobb egyensúly jöjjön létre a szükségletek és az erőforrások között;

o
o   o

27.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Számvevőszéknek.

(1) HL C 291., 2005.11.23., 1. o.