Az Európai Parlament állásfoglalása a 2006-os európai erdőtüzekről és árvizekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EK-Szerződés 2., 6. és 174. cikkére,
– tekintettel a montreali éghajlatváltozási konferencia eredményeiről szóló, 2006. január 18-i állásfoglalására(1), az európai árvizekről szóló, 2002. szeptember 5-i állásfoglalására(2), a portugáliai aszályról szóló, 2005. április 14-i állásfoglalására(3), a Spanyolországot sújtó aszályról szóló, 2005. május 12-i állásfoglalására(4), az európai természeti katasztrófákról (tüzek és árvizek) szóló, 2005. szeptember 8-i állásfoglalására(5), a természeti katasztrófákról (erdőtüzek, aszályok és árvizek) szóló, 2006. május 18-i állásfoglalásaira - mezőgazdasági vonatkozások(6), területfejlesztési vonatkozások(7) és környezetvédelmi vonatkozások(8),
– tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez (UNFCCC) csatolt, 1997. december 11-i Kiotói Jegyzőkönyvre és a Kiotói Jegyzőkönyv 2002. május 31-i, Közösség általi ratifikálására,
– tekintettel a 2003. november 17-i "Fókuszban az erdők" ("Forest Focus") 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió erdészeti stratégiájáról szóló, 1998. november 18-i közleményére (COM(1998)0649) és a Parlamentnek az Európai Unió erdészeti stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2006. február 16-i állásfoglalására(10),
– tekintettel a Bizottságnak a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE +) szóló rendeletre irányuló 2004. szeptember 29-i javaslatára (COM(2004)0621), és a Parlament 2005. július 7-i álláspontjára(11),
– tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EAFRD) szóló 1698/2005/EK tanácsi rendeletre és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló 2006/144/EK tanácsi határozatra,
– tekintettel a Bizottságnak a gyors intézkedési és felkészültségi eszköz súlyos vészhelyzet esetére történő létrehozásáról szóló javaslatára (COM(2005)0113),
– tekintettel a Bizottságnak a polgári védelemi intézkedések javításáról szóló közleményére (COM(2005)0137) és Michel Barniernak egy, "Europe aid" elnevezésű, európai polgári védelmi erő létrehozására irányuló felhívására,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló javaslatára (COM(2005)0108) és a Parlament 2006. május 18-i álláspontjára(12),
– tekintettel a Bizttságnak a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervről szóló (COM(2005)0628) és a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló (COM(2006)0034) közleményeire,
– tekintettel a felülvizsgált fenntartható fejlődési stratégiáról szóló, 2006. június 15-i állásfoglalására(13),
– tekintettel a 2006. június 15–16-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseinek 12. pontjára, az Uniónak a vészhelyzetek és krízisek, katasztrófák kapcsán felmerülő felelősségére vonatkozólag,
A. mivel 2006-ban az Európai Uniót haláleseteket és jelentős anyagi károkat okozó pusztító erdőtüzek sújtották, különösen a déli tagállamok területén,
B. mivel az Unióban a tűz által érintett vegetáció és erdőterület teljes nagysága több mint 200 000 hektár, amelynek fele Spanyolországban található; mivel a többi érintett tagállam között nemcsak Portugália, Görögország, Franciaország, Olaszország és Ciprus található, hanem több más, hagyományosan kevésbé veszélyeztetettnek tekintett ország is, mint például Hollandia, Írország, Litvánia, az Egyesül Királyság, Ausztria, Svédország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország,
C. mivel az erdőtüzek különösen súlyosak voltak olyan térségekben, mint a spanyolországi Galícia, ahol a 2006. augusztus 14-ig 88 473 hektárt érintető erdőtüzek következtében 4 ember vesztette életét, 514 ember sérült meg, állatok pusztultak el és jelentős anyagi és ökológiai kár keletkezett, többek között a Natura 2000 hálózat részét képező 17 közösségi jelentőségű területen és egyéb, ökológiailag fontos területeteken, amelyek közül néhány folyosóként összeköttetést jelent a védett területek között a fajok számára,
D. mivel az elmúlt években a kitartó aszályok és a magas hőmérsékleti értékek következtében Európában megszaporodtak az erdőtüzek, amelyek több térségben fokozták az elsivatagosodást, és súlyos következményekkel jártak a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdészeti örökség számára,
E. mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzése szerint az éghajlatváltozás következtében Dél-Európában fokozott szárazság, gyakoribb erdőtüzek és hőterhelés várható, amíg Észak-Európában növekszik a csapadék mennyisége, és Európa legtöbb régiójában növekszik majd az áradások mértéke és gyakorisága,
F. mivel Európa a víz, a termőföld és a biológiai erőforrások nem fenntartható felhasználása, valamint az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb aszályveszélynek van kitéve, ami az európai élelmiszerellátást is veszélyezteti,
G. mivel ezeket a tüzeket részben a 2006 nyarán tapasztalt szárazság és a magas hőmérséklet, valamint az elmúlt évtizedekben a vidéki területeken bekövetkezett társadalmi-gazdasági és kulturális változások okozták, a vidéki területekről való elvándorlás, az erdők elégtelen gondozása, az ültetett fák változatosságának hiánya és a jelentős számban elkövetett bűncselekmények,
H. mivel a vidéki területekről való elvándorlás, valamint az erdőgazdálkodás nyereségességének csökkenése, és az erdők gondozásának magas költségei befolyásolták a tulajdonosok gazdálkodását, ami azzal a következménnyel járt, hogy az aljnövényzetben növekedett a biomassza mennyisége, és nagy területeken gyúlékony cserjések jelentek meg, amíg azokon a területeken, ahol az erdőknek komoly társadalmi-gazdasági szerepe van, a tüzek kevésbé voltak jellemzőek,
I. mivel a természeti katasztrófák gazdasági és társadalmi károkkal járnak a regionális gazdaságokra, a termelõ tevékenységekre és az idegenforgalomra nézve,
J. mivel az áradások különösen Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban, de Európa más területein is súlyos károkat okoztak az otthonokban, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban,
K. mivel a tüzek és áradások gyakran több országra kiterjednek, és ezért szükség van a természeti katasztrófák elleni közös intézkedések és a Közösség polgári védelmi mechanizmusainak megerősítésére,
L. mivel a vidékfejlesztési politika nem elegendõ e probléma kezelésére, és a gazdálkodóknak a tûzvédelmi pászták létrehozására nyújtott segítség kikerült az új Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló keretrendeletbõl,
M. mivel az Európai Tanács a 2006. június 15–16-i brüsszeli ülésén elfogadta a soros elnökségnek az Unió reagálási képességének megerősítéséről szóló jelentését vészhelyzetek és krízisek esetére, és üdvözölte a Michel Barnier által 2006 májusában benyújtott jelentést,
N. mivel az Európai Tanács eme elnökségi következtetései szerint a brüsszeli központú eseti kríziskezelõ csoportnak 2006. július 1-tõl mûködnie kell,
O. mivel a Parlament egy tüzekről és árvizekről szóló, 2006 októberében tartandó nyilvános meghallgatáson kívánja nyomon követni a csoport természeti katasztrófákkal kapcsolatos munkáját, különös tekintettel a 2005 augusztusa óta végzett tevékenységre,
P. mivel nem léteznek speciális európai jogszabályok a szárazság és a tüzek problémájának kezelésére, noha egy speciálisan az árvízmegelõzésrõl szóló irányelv elõkészítés alatt áll,
1. együttérzését fejezi ki a halálos áldozatok hozzátartozói és a károkat elszenvedett területek, különösen Galícia lakói részére, és köszönetét fejezi ki mindazon szakembereknek és önkénteseknek, akik részt vettek a tüzek eloltásában és az árvizek áldozatainak mentésében;
2. elismerõen veszi tudomásul az Európai Unió, a tagállamok és más országok által a tagállamok és a tagjelöltek érintett régióival szemben tanúsított szolidaritást, valamint a hatóságaik és mentõszolgálataik számára nyújtott értékes segítséget; úgy véli, hogy a fenti jelenségek mérete és hatásai túlmutatnak a regionális és nemzeti méreteken, és hatékony és sürgõs európai szintû elkötelezettséget tesznek szükségessé;
3. aggodalmát fejezi ki a katasztrófák növekvő száma miatt, amely a szakértők szerint nagymértékben az éghajlatváltozásnak köszönhető; ennek megfelelően felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a kiotói célkitűzések megvalósítására, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket a kiotói kötelezettségvállalásoknak való megfelelés szavatolása és azok nyomon követése érdekében; úgy véli, hogy a közelmúlt eseményei által okozott károk tovább hangsúlyozzák, hogy a kárenyhítés sokkal kevésbé lesz költséges, mint a globális felmelegedés következményei;
4. úgy véli, hogy a fenti 2006. június 15-i állásfoglalás olyan kulcsfontosságú elemeket és elveket tartalmaz, amelyeket figyelembe kell venni, és felhív a stratégia idõben történõ végrehajtására;
5. úgy véli, hogy a károk orvoslása helyett a globális és regionális szintű megelőzésnek kell kulcsszerepet játszania; megjegyzi továbbá, hogy a természeti katasztrófák által okozott károkat részben meg lehetett volna előzni, és hogy ösztönözni kell a megelőzési politikák, valamint a megfelelő földhasználattal és állapotmegőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozását és végrehajtását, amelyek kiterjednek a fenntartható mező- és erdőgazdálkodási eljárásokra és a hatékony kockázatkezelésre is;
6. úgy véli, hogy az ilyen katasztrófákat közösségi szinten lehet hatásosan kezelni, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával; sürgeti, hogy kibővített európai szinten adjanak hatékony választ, szükség esetén a probléma megelőzésére és kezelésére szolgáló új közösségi eszköz segítségével;
7. felhívja a Bizottságot, hogy rugalmasan felhasználva mozgósítsa az Európai Unió Szolidaritási Alapját, megkönnyítve annak felhasználását a tüzek által okozott károk enyhítésére, szem előtt tartva, hogy a károk hatással vannak a lakosság életmódjára, különösen a kevésbé virágzó régiókban, amelyeknek meg kell küzdeniük az infrastruktúrára, a gazdasági potenciálra, a foglalkoztatásra, a természeti és kulturális örökségre, a környezetre és a turizmusra gyakorolt hátrányos hatásokkal is, amelyek gyengítik az Unió gazdasági és társadalmi kohézióját;
8. felhív arra, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat a polgári védelem céljaira nagyobb vészhelyzetek esetén, és sajnálattal veszi tudomásul a Tanács közömbös válaszát az európai polgári védelmi erő létrehozására irányuló javaslatra (Barnier-jelentés);
9. üdvözli a Bizottságnak az EU katasztrófákra való gyors reagáló képességének javítására irányuló javaslatait;
10. felhív arra, hogy használják fel jobban a meglévõ pénzügyi és mûszaki erõforrásokat és tudományos eredményeket a katasztrófák megelõzésére és hatásaik enyhítésére;
11. sürgeti, hogy az együttdöntési eljárás keretein belül a lehetõ leghamarabb fogadják el, a tagállamokat pedig, hogy hajtsák végre a közösségi polgári védelmi mechanizmust létrehozó, valamint az árvizek értékelésével és kezelésével kapcsolatosan javasolt jogszabályokat;
12. felhívja a soros finn elnökséget, hogy fordítson külön figyelmet az Unió gyorsreagálási kapacitására ilyen jellegű katasztrófák esetén, illetve a közösségi polgári védelmi kapacitás megerősítésére irányuló bizottsági és európai parlamenti javaslatokra, és hogy az Európai Tanács 2006. június 15–16-i ülésén adott mandátummal összhangban 2006 végéig tegyen javaslatot jogalkotási eszközök elfogadására;
13. sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre tapasztalatcserét elősegítő programot az erdőtüzek kockázatainak és hatásainak ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló új technológiák alkalmazására, illetve műszaki személyzet képzésének javítása érdekében a képzés európai jóváhagyási eljárására;
14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a "Fókuszban az erdők" ("Forest Focus") rendelet a megelőzés területén nem érte el céljait; tudomásul veszi, hogy a tűzesetek száma és a megégett területek nagysága a rendelet óta csökkenés helyett nőtt; felhívja a Bizottságot, hogy építsen be a 2006 vége előtt előterjesztendő jelentésébe a kifejezetten ezen probléma megoldására irányuló javaslatokat;
15. tudomásul veszi, hogy bár az európai erdõtûz információs rendszernek (EFFIS) sikerült a tagállamokon belül harmonizálnia a tüzekre vonatkozó adatokat és naprakész információkat szolgáltatnia a természeti kockázati tényezõkrõl, a rendszer nem teszi lehetõvé az emberi okok kivizsgálását, nem határozza meg a társadalmi-gazdasági kockázati tényezõket, és nem értékeli ki a tüzek utóhatásait; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elõ javaslatot e rendszer egyéb adatokkal történõ kiegészítésére ezen hiányosságok kijavításának lehetõvé tétele érdekében;
16. sürgeti a Bizottságot, hogy a biomassza cselekvési terv keretében terjesszen elő konkrét javaslatokat a dél-európai erdőkre az erdei biomassza energetikai célú felhasználása érdekében, amely új bevételi forrást jelent a tulajdonosoknak, és egyúttal hozzájárul az erdőgazdálkodás javításához;
17. felhívja a Bizottságot a fenntartható erdõgazdálkodást szolgáló új európai uniós cselekvési tervben, hogy erõsítse meg az európai erdészeti politikát, és kezelje kiemelkedõ fontossággal az európai mezõgazdaság sokrétû funkcióit a vidéki népesség fenntartása és foglalkoztatásuk biztosítása, valamint az erdõterületek nagyságának jelentõs mértékû növelése érdekében; szintén felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az erdészeti tűzmegelőzési intézkedéseket annak érdekében, hogy segítse a tulajdonosokat és szervezeteiket az olyan tevékenységek végrehajtásában, mint például a tetejezés, nem kereskedelmi célú nyesés, az irtás, az erdei biomassza összegyűjtése az ellenőrzési vonalak és tűzvédelmi pászták készítése, erdei utak építése és a vízgyűjtés;
18. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő közleményt az erdők és erőforrásaik értékeinek és megőrzésük előnyeinek a társadalomban történő tudatosítása érdekben, amely a szervezett önkéntesség révén vagy egyéb módon, például szervezeteknek az erdők és természeti területek védelmébe történő bevonásával segíti elő a civil társadalom részvételét;
19. felhívja a tagállamokat, hogy szigorítsák a környezet megrongálását, különösen az erdőtüzeket okozó bűncselekményekért kiszabott büntetéseket, és úgy véli, hogy a felelősség megállapítására irányuló gyors és hatékony vizsgálat, amelyet arányos büntetés követ, visszatartólag hat a gondatlan vagy szándékosan törvénybe ütköző magatartás tekintetében;
20. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elõ az erdõtüzek és árvizek ellen az Unió területén folytatott küzdelemrõl szóló irányelvre irányuló konkrét javaslatokat a tagállami politikák összehangolásának javítása és a meglévõ közösségi eszközök optimalizálása érdekében;
21. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható elemzést a természeti katasztrófák következményeivel és utóhatásaival kapcsolatban, különös tekintettel az Unió erdőit érintő katasztrófákra, beleértve a Natura 2000 hálózatra gyakorolt hatásokat, továbbá hogy terjesszen elő az erdőtüzek megfékezésére vonatkozó közösségi politika kidolgozására és az ilyen tűzesetek megelőzéséről és megfékezéséről szóló közös jegyzőkönyvre irányuló javaslatokat;
22. javasolja, hogy a vidékfejlesztési rendelet keretein belül hozzanak létre közösségi stratégiát a tűzmegelőzési intézkedések koordinálására; felhívást intéz arra, hogy dolgozzanak ki a bioklimatikus és környezeti sajátosságok tiszteletben tartásán alapuló újraerdősítési politikát, a tűznek és a szárazságnak jobban ellenálló, és az éghajlathoz jobban illeszkedő fajták telepítésével;
23. felhívja a Bizottságot, hogy az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap végrehajtási szabályainak részeként újra vezesse be a tűzvédelmi pásztákat létrehozó és fenntartó gazdálkodóknak nyújtott támogatást;
24. úgy véli, hogy az önkéntes polgári védelmi kezdeményezést alapvetõ képzési tevékenységek és fejlett technológiákat hasznosító eszközök segítségével késedelem nélkül népszerûsíteni és támogatni kell, mivel ez a kezdeményezés a tagállamok számára rendelkezésre álló legfontosabb erõforrások egyike a természeti katasztrófákból eredõ vészhelyzetek kezelésére;
25. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország a területén a közelmúltban bekövetkezett erdőtüzek alkalmával elhanyagolta az együttműködést a szomszédos országokkal; felhívja a Bizottságot, hogy vesse fel ezt a kérdést az EU–Oroszország partnerségi és együttműködési megállapodás keretei között;
26. felhívja Elnökségét, hogy engedélyezze egy küldöttség látogatását a legsúlyosabban érintett területekre a 2006 októberére tervezett következő nyilvános meghallgatást megelőzően, amelyen sor kerül a Barnier-jelentés megvitatására;
27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, valamint a tüzek és árvizek által érintett térségek regionális hatóságainak.