Az Európai Parlament,

–   tekintettel a G8-ak állam- és kormányfőinek a 2006. július 15-16-17-án Szentpéterváron tartott csúcstalálkozón tett, a hamisítás elleni küzdelemről szóló nyilatkozatára,

–   tekintettel a WHO nemzetközi konferenciáján 2006. február 18-án tett római nyilatkozatra,

–   tekintettel a Bizottságnak a szellemi tulajdonjogok tiszteletére vonatkozó kezdeményezéseire, valamint a 2005 októberében elfogadott hamisítás-ellenes cselekvési tervére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 2005. szeptember 13-án hozott határozatára (C-176/03), amely a hamisítást illetően megnövelte az Európai Közösség büntetõjogi szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörét,

–   tekintettel a WHO közegészségügyről, innovációról, a közegészséggel kapcsolatos alapkutatásról és a szellemi tulajdonról szóló, 2006. május 29-én megszavazott állásfoglalására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel a gyógyszerhamisítás rendkívül súlyos következményekkel jár és több millió ember egészségének és életének veszélyeztetését kockáztatja,

B.   mivel a WHO szerint "a hamisított gyógyszerek olyan gyógyszerek, amelyeket szándékosan és csalárd módon elnevezésüket és/vagy valódi eredetüket illetően hamis információkat tartalmazó címkével látnak el. A hamisított gyógyszerek között lehet márkanévvel ellátott készítmény vagy generikus termék, vannak köztük olyanok, amelyek megfelelő vagy rossz összetevőket tartalmaznak, illetve olyanok, amelyek nem tartalmaznak hatóanyagot vagy nem elégséges mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot vagy amelyek csomagolását meghamisították",

C.   mivel ezek a gyógyszerhamisítványok elsősorban a fejlődő országokban kerülnek forgalomba, és olyan halálos fertőzések ellen használják azokat, mint a malária, a tuberkolózis és a HIV/AIDS,

D.   mivel a WHO becslései szerint a gyógyszerhamisítás a világpiac termelésének 10%-át, a Food and Drug Administration szerint több mint 10%-át jelenti; mivel Kamerunban a malária-ellenes gyógyszerek 70%-a hamisítvány, és a WHO 2003-ban további hat afrikai országban is ezt a százalékos arányt erősítette meg; mivel a fejlődő országokban fogyasztott gyógyszerek 25%-a nagy valószínűséggel hamisítvány (Pakisztánban vagy Nigériában 50%-a),

E.   mivel a WHO szerint a malária okozta évi egy millió halálesetből 200 000 a gyógyszerek nem megfelelő szedésének vagy hamisított gyógyszerek fogyasztásának a következménye,

F.   mivel a gyógyszerhamisítás pusztítása valamennyi kontinensen jelen van, de különösen Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Oroszországban,

G.   mivel a WHO szerint a gyógyszerhamisítványok forgalomba kerülését elősegítő leggyakoribb tényezők: a gyógyszerhamisítást tiltó jogszabályok hiánya, a büntetőjogi szankciók gyengesége, a gyógyszerészet területén szabályozó hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok gyengesége vagy hiánya, a súlyos gyógyszerhiány vagy a gyógyszerellátás esetlegessége, az exportált gyógyszerek ellenőrzésének hiánya, a számos közvetítőt foglalkoztató kereskedelmi ügyletek, a korrupció és az érdekellentétek,

H.   mivel a hamis gyógyszerek forgalmazása a politikai tudatosság és elszántság hiányának eredménye és a szabályozás gyengeségének, a végrehajtáshoz szükséges hiányos kapacitásnak, valamint – különösen a fejlődő országokban – annak a következménye, hogy a lakosság nem jut valódi, a közhatóságok által ellenőrzött gyógyszerekhez,

I.   kifejezve sajnálatát, amiért az Európai Unió csak késve csatlakozott a nemzetközi "hamisítás-ellenes" küzdelemhez, miközben az országhatárok fokozott fellazulása és az új technológiák (Internet) már magukban hordozták a hamisítás elterjedésének veszélyét,

1.   úgy véli, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb gondoskodnia kell azokról az eszközökről, amelyekkel eredményes küzdelmet folytathat a gyógyszerhamisítás törvénytelen gyakorlata ellen;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy lépjen túl a "Szellemi tulajdonjogok harmadik országokban történő tiszteletben tartásának biztosítására irányuló stratégiája" című közleményén; szorgalmazza, hogy különösen az Európai Unió saját területén tegyen megfelelő lépéseket a gyógyszerhamisítás elleni harc érdekében;

3.   felkéri az EU-t, kezdeményezze a szűkös erőforrásokkal rendelkező országokban forgalmazott orvosi termékekre és felszerelésekre vonatkozó szabályozási és minőségellenőrzési kapacitások bővítését, valamint a megfizethető árú gyógyszerekhez való hozzájutás javítását;

4.   sürgeti az Európai Uniót, hogy vállaljon vezető szerepet egy világszintű egyezmény szorgalmazásában, amelynek célja, hogy minden országban külön büntetőjogi kategóriává (bűncselekmény vagy vétség) minősítsék a gyógyszerek hamisítását, valamint a hamisított gyógyszerek rejtegetését és kereskedelmét;

5.   sürgeti a hamisítás-ellenes intézkedésekben érintett hatóságok együttműködésének fokozását nemzeti és transznacionális szinten egyaránt;

6.   hangsúlyozza a cselekvési tervek megelőző intézkedéseinek fontosságát: jelen esetben struktúrák felállítását, az együttműködést, figyelemfelkeltő kampányok megszervezését lehetőleg a hatóságok által és végül a politikai akaratot, hogy sikeresek legyenek ezek az intézkedések;

7.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagországok kormányainak, az ENSZ főtitkárának és a WHO főtitkárának.