(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0714)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0034/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0265/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;

5.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 (6) preambulumbekezdés (6)  A gazdálkodási terv célja az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhal fenntartható gazdasági, környezeti és szociális feltételeken alapuló kiaknázásának a biztosítása. (6)  A gazdálkodási terv célja az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhalállományt biztonságos szintre hozása. Módosítás: 21 6a. preambulumbekezdés (új) (6a) Ezért a gazdálkodási terv kidolgozása során azt is figyelembe kell venni, hogy a sima lepényhal halászati állománypusztulása nagymértékben az Északi-tenger déli részein, a 80 mm hálószembőségű rudas fenékvonóhálóval folytatott nyelvhalhalászat során visszaengedett halállomány nagy mennyiségének következménye. Módosítás: 3 (7) preambulumbekezdés (7)  A 2371/2002/EK rendelet többek között előírja, hogy a Közös Halászati Politika céljainek elérésére a Közösség az elővigyázatosság elvét alkalmazza azon intézkedések meghozatalakor, amelyek az állomány védelmére és megőrzésére vonatkoznak azért, hogy biztosítsák annak fenntartható kiaknázását, és hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a halászati tevékenységnek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. A Közösségnek törekednie kell a halászati gazdálkodás esetében az ökoszisztéma alapú szemlélet progresszív alkalmazására, valamint a gazdaságilag életképes és versenyképes halászati ágazaton belül hozzá kell járulnia a hatékony halászati tevékenységekhez. Ezen rendelet célja, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítson azok számára, akiknek megélhetése az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhal halászatától függ, figyelembe véve a fogyasztók érdekeit is. (7)  A 2371/2002/EK rendelet többek között előírja, hogy a Közös Halászati Politika céljainak elérésére a Közösség az elővigyázatosság elvét alkalmazza azon intézkedések meghozatalakor, amelyek az állomány védelmére és megőrzésére vonatkoznak azért, hogy biztosítsák annak fenntartható kiaknázását, és hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a halászati tevékenységnek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. A Közösségnek törekednie kell a halászati gazdálkodás esetében az ökoszisztéma alapú szemlélet progresszív alkalmazására, valamint a gazdaságilag életképes és versenyképes halászati ágazaton belül hozzá kell járulnia a hatékony halászati tevékenységekhez. Ezen rendelet célja, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítson azok számára, akiknek megélhetése az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhal halászatától függ, figyelembe véve a fogyasztók érdekeit is. A Közösségnek politikáját az érintett regionális felügyelőtanács által javasolt politikára kellene alapoznia. Módosítás: 4 (10a) preambulumbekezdés (új) (10a) 2006-ban a Bizottság közösségi stratégiára irányuló vitát kezdeményez az összes fontosabb halászatban az állománypusztulási arány fokozatos csökkentése érdekében a kitűzött MFH (maximális fenntartható hozam) megvalósítására vonatkozó közlemény révén. A Bizottság e közleményeket a regionális felügyelőtanács elé terjeszti véleménynyilvánítás céljából. Módosítás: 5 (10b) preambulumbekezdés (új) (10b) A Bizottság bármely jogalkotási javaslatát pontos, objektív és átfogó biológiai és pénzügyi információkon alapuló hatástanulmánynak kell megelőznie; e hatástanulmányt 2007. január 1. előtt a Bizottság javaslatához kell mellékelni. Módosítás: 22 10c. preambulumbekezdés (új) (10c) A jelen rendelet nem korlátozza a rudas fenékvonóháló használatát a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal északi-tengeri halászata során. Ugyanakkor csökkenteni kell a rudas fenékvonóháló használatának az ökorendszerekre és a tengeri környezetre gyakorolt esetleges káros következményeit. Ezért közvetlenül a jelen rendelet hatálybelépése után a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a rudas fenékvonóháló használatának az ökorendszerekre és a tengeri környezetre gyakorolt hatását ott, ahol ezt a halászati módszert alkalmazzák, továbbá azoknak a rudas fenékvonóhálót helyettesítő halászati módszereknek a hatását, amelyek gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontból fenntarthatók. A vizsgálat alapján össze kell állítani egy cselekvési tervet, amelynek célja egyrészt azoknak a halászati módszereknek és felszereléseknek a fokozatos felszámolása, amelyek káros hatással vannak az ökorendszerekre és a tengeri környezetre, másrészt a kíméletesebb halászati módszerek és felszerelések előnyben részesítése. Módosítás: 7 2. cikk 1.  A gazdálkodási terv az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományának fenntartható kiaknázását biztosítja. (1)  A gazdálkodási tervnek biztosítania kell, hogy az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományok, amennyiben még nincsenek azon a szinten, elérjék a biztonsági szintet. 2.  Az (1) bekezdésben megjelölt célt az északi-tengeri sima lepényhal legalább 0,3-as halászati állománypusztulási aránya mellett kell elérni. (2)   Ezt a célt az állománypusztulás fokozatos csökkentésével kell elérni. 3.  Az (1) bekezdésben megjelölt célt az északi-tengeri közönséges nyelvhal legalább 0,2-es halászati állománypusztulási aránya mellett kell elérni. Módosítás: 8 3. cikk (1) bekezdés (1)  A Bizottság javaslata alapján a Tanács évente minősített többséggel dönt a következő évi teljes kifogható mennyiségről (TAC) az északi-tengeri sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományára vonatkozóan. (1)  A Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel dönt egy 3 éves időszakra vonatkozó teljes kifogható mennyiségről (TAC) az északi-tengeri sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományára vonatkozóan. Módosítás: 9 3a. cikk (új) 3a. cikk Jogszabályi intézkedések és a teljes kifogható mennyiség (TAC) 3 évenként történő megállapítása (1)  Amikor az ICES értékelés szerint a felnőtt és lehalászásra kész halállomány eléri a biztonsági szintet, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel meghatározza a következőket: a) hosszú távra az állománypusztulás célszintjét; és b) az állománypusztulás csökkentésének arányát addig kell alkalmazni, amíg el nem éri az a) pontban megállapított állománypusztulási célszintet. (2) a Tanács a célszámok és egy utólagos tudományos értékelés alapján teljes kifogható mennyiséget állapít meg alkalmanként egy három éves periódusra a sima lepényhal és közönséges nyelvhalállományokra. Módosítás: 24 4. cikk (1)  A Tanács a sima lepényhalra vonatkozó TAC-ot olyan fogásszinten állapítja meg, amely a Halászati Műszaki, Tudományos és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített tudományos becslés szerint a legmagasabb olyan TAC, (1)  Ha a Halászati Műszaki, Tudományos és Gazdasági Bizottságnak (HTMGB) a legutolsó ICES jelentés alapján készített becslése szerint a sima lepényhal ívásra képes biomasszája a 230 000 tonnás elővigyázatossági szint alá csökken, a Tanács hároméves időszakra állapítja meg a TAC-ot oly módon, hogy a HTMGB becslése alapján az állományok a három év alatt nagy valószínűséggel újra elérjék az elővigyázatossági szintet. a) amelynek alkalmazása az alkalmazás évében, a megelőző évre becsült halászati állománypusztulási arányhoz képest a halászati állománypusztulási arány 10 %-os csökkenését eredményezi; b) amelynek alkalmazása a 2–4 éves halak esetében 0,3-as halászati állománypusztulási arányt eredményez az alkalmazása évében (2)  Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal haladná meg az előző évi TAC-ot, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal nagyobb a tárgyévi TAC-nál; (2)  Ha a többéves TAC alapján a csökkentés meghaladja a 15%-ot, a Tanács úgy határoz, hogy fokozatonként hajtja végre a csökkentést oly módon, hogy az évek közötti különbség ne haladja meg a 15%-ot. (3)  Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal kevesebb az előző évi TAC-nál, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal kevesebb a tárgyévi TAC-nál (3)  Ha mindez 15%-ot meghaladó növekedést eredményez, 15%-os maximális növekedésről határoz a Tanács. Módosítás: 11 5. cikk 1.  A Tanács a közönséges nyelvhalra vonatkozó TAC-ot olyan fogásszinten állapítja meg, amely a HTMGB által készített tudományos becslés szerint a legmagasabb olyan TAC, (1)  Ha a közönséges nyelvhal felnőtt és lehalászásra kész állománya a Halászati Műszaki, Tudományos és Gazdasági Bizottság (HTMGB) becslése szerint az ICES legutóbbi jelentése alapján nem üti meg a 35 000 tonnás biztonsági szintet, a Tanács egy 3 éves időtartamra teljes kifogható mennyiséget állapít meg. Ezt a mennyiséget oly módon határozza, hogy ésszerű lehetőség nyíljon arra, hogy – a HTMGB becslése alapján – visszaálljon az állomány a 3 éves időszak után a biztonsági szintre. a) amelynek alkalmazása arányaiban ugyanakkora változást okoz a közönséges nyelvhal halászati állománypusztulásában, mint a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazása a sima lepényhal tekintetében; b) amelynek alkalmazása 0,2-es halászati állománypusztulási arányt eredményez az alkalmazása évében; c) amelynek alkalmazása az alkalmazás évében, a megelőző évre becsült halászati állománypusztulási arányhoz képest a halászati állománypusztulási arány 10 %-os csökkenését eredményezi. 2.  Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal haladná meg az előző évi TAC-ot, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal nagyobb a tárgyévi TAC-nál. (2)   Amennyiben ezen intézkedés a többéves teljes kifogható mennyiség több mint 15%-os csökkenéséhez vezet, a Tanács úgy határoz, hogy a csökkentést szakaszonként hajtja végre, hogy az évek közötti különbségek ne tegyenek ki többet 15%-nál. 3.  Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal kevesebb az előző évi TAC-nál, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal kevesebb a tárgyévi TAC-nál. (3)   Amennyiben ezen intézkedés több mint 15%-os növekedést eredményez, legfeljebb 15%-os növekedés állapítható meg. Módosítás: 12 6. cikk (2) bekezdés (2)  A Bizottság javaslata alapján a Tanács évente minősített többséggel határoz a legalább 80 mm hálószembőségű rudas fenékvonóháló halászfelszerelést használó és az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtéseket korlátozó szabályozás hatálya alá tartozó közösségi halászhajók számára előírt tengeren töltött napoknak a maximális számáról. (2)  A Bizottság javaslata alapján a Tanács a három éves időtartam minden évére minősített többséggel határoz az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtéseket korlátozó szabályozás hatálya alá tartozó, sima lepényhalra, illetve közönséges nyelvhalra halászó közösségi halászhajók számára előírt tengeren töltött napoknak (kilowatt-napokban számolva) a maximális számáról. Módosítás: 13 6. cikk (3) bekezdés (3)  Az (2) bekezdésben említett napok maximális számának az éves kiigazítása ugyanolyan arányban történik, mint a halászati állománypusztulási aránynak az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban történő éves kiigazítása. (3)  A (2) bekezdésben említett tengeren töltött napoknak arányban kell lenniük a Tanács által megállapított több évre szóló teljes kifogható mennyiséghez kapcsolódó állománypusztulás csökkenésével. Módosítás: 14 6. cikk (4a) bekezdés (új) (4a) A gazdálkodási terv elfogadásával a Tanács úgy határoz, hogy a tengerfenéken történő lepényhal-halászatra használt közösségi halászhajókra ezentúl nem vonatkoznak a tengeren töltött napokról szóló, a tőkehalállomány helyreállítására irányuló rendelkezések. Módosítás: 15 8. cikk (1) bekezdés (1)  A 2807/83/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, az Északi-tengeren tartózkodott közösségi halászhajón tartott, élősúly-kilogrammban meghatározott mennyiségek becslésében az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 8 %-a. Amennyiben a közösségi szabályozásban nem fektettek le átváltási arányt, a hajó lobogója szerinti tagállamban elfogadott átváltási arány alkalmazandó. (1)  A 2807/83/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, az Északi-tengeren tartózkodott közösségi halászhajón tartott, élősúly-kilogrammban meghatározott mennyiségek becslésében az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 10 %-a. Amennyiben a közösségi szabályozásban nem fektettek le átváltási arányt, a hajó lobogója szerinti tagállamban elfogadott átváltási arány alkalmazandó. Módosítás: 16 és 17 9. cikk A tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az északi-tengeren tartózkodott bármely közösségi halászhajó által kirakodott: A tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az Északi-tengeren fogott minden 200 kg-nál nagyobb mennyiségű sima lepényhalat, és minden 100 kg-nál nagyobb mennyiségű közönséges nyelvhalat az értékesítés előtt lemérnek, a jelenlegi közösségi szabályoknak megfelelően. a) a 300 kg-ot meghaladó mennyiségű közönséges nyelvhalat és az 500 kg-ot meghaladó mennyiségű sima lepényhalat fedélzetén szállító bármely hajó által kirakodott minden mennyiségű közönséges nyelvhalat és sima lepényhalat lemérik; A mérést a közösségi jog alapján a tagállam illetékes hatóságai által igazolt pontosságú, ésszerű hibahatárral rendelkező mérleggel végzik. b) a sima lepényhalat és a közönséges nyelvhalat ellenőrök jelenlétében, a kirakodási ponttól való továbbszállítás és az első értékesítés előtt mérik le; c) a mérést a tagállam illetékes hatóságai által igazolt pontosságú, ésszerű hibahatárral rendelkező mérleggel végzik. Módosítás: 18 11. cikk (2) bekezdés (2)  A sima lepényhalat vagy közönséges nyelvhalat tartalmazó szállítótartályokat az egyéb konténerektől elkülönítetten kell tárolni. (2)  A sima lepényhalat vagy közönséges nyelvhalat elkülönített tartályokban kell tárolni. Módosítás: 23 13a. cikk (új) 13a. cikk Cselekvési terv a kíméletes halászati módszerek és eszközök kifejlesztéséről és alkalmazásáról A Bizottság közvetlenül e rendelet hatálybalépése után mélyreható vizsgálatot indít a rudas fenékvonóhálóval folytatott halászat ökoszisztémákra és tengeri környezetre gyakorolt hatásairól azon területeken, ahol e halászati módszert alkalmazzák, továbbá azokról a rudas fenékvonóhálót helyettesítő halászati módszerekről, amelyek gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontból fenntarthatók. A Bizottság e vizsgálat következtetései alapján cselekvési tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy biztosítsa a kíméletes halászati módszerek és eszközök kutatását – beleértve a halászati erőforrások fenntartható kihasználását szavatoló hálók méretéről és formájáról szóló kutatást – és az ilyen témájú kutatás fejlesztését. E cselekvési terv egyszersmind irányvonalakat is meghatároz arra vonatkozóan, hogy az ökoszisztémákra és a tengeri környezetre káros hatással lévő halászati módszereket és eszközöket milyen módon számolják fel fokozatosan a kíméletesebb halászati módszerek és eszközök javára. A cselekvési terv kezdeményezéseit az Európai Halászati Alap pénzeszközeiből, az alap céljaival összhangban kell finanszírozni. Módosítás: 20 15. cikk Amennyiben a HTMGB azt állapítja meg, hogy az ívásra képes sima lepényhal- illetve közönséges nyelvhalállomány csökkent szaporodási képességgel rendelkezik, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz a sima lepényhalra vonatkozó, az 4. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, valamint a közönséges nyelvhalra vonatkozó, a 5. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, és a tengeren töltött napok alacsonyabb számáról a 6. cikkben megállapított számhoz képest. Amennyiben a HTMGB azt állapítja meg, hogy az ívásra képes sima lepényhal- illetve közönséges nyelvhalállomány csökkent szaporodási képességgel rendelkezik, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határozhat a sima lepényhalra vonatkozó, az 4. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, valamint a közönséges nyelvhalra vonatkozó, a 5. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, és a tengeren töltött napok alacsonyabb számáról a 6. cikkben megállapított számhoz képest.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.