Az Európai Parlament határozata a Witold Tomczak kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről (2005/2129(IMM))

P6_TA(2006)0117 A6-0084/2006

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel Witold Tomczak 2005. április 29-i ‐ a 2005. május 12-i plenáris ülésen ‐bejelentett kérelmére, amelyben kérte mentelmi jogának fenntartását a lengyel Ostrów Wielkopolski-i kerületi bíróság előtt ellene indított büntetőeljárással kapcsolatban,

—  ‐ miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően (2005. július 13-án és 2006. január 31-én),meghallgatta Witold Tomczakot

—  ‐ tekintettel Witold Tomczak 2006. március 20-i keltezésű levelére, amelyben azon óhaját fejezte ki, hogy visszavonja mentelmi jogának fenntartására vonatkozó kérelmét,

—  ‐ tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 8., 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—  ‐ tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0084/2006),

A.   mivel Witold Tomczak 1997. szeptember 21. és 2001. szeptember 23. között a Lengyel Parlament (Szejm) képviselője volt; mivel a 2003. április 16-i csatlakozási szerződés aláírását követően megfigyelő lett; mivel 2004. május 1-jétől 2004. július 19-ig az Európai Parlament képviselője volt; mivel 2004 június 13-án megválasztották az Európai Parlamentbe, és a lengyel parlamentben hivatali ideje 2004. június 16-án lejárt,

B.   mivel Witold Tomczakot azzal vádolják, hogy 1999. június 26-án Ostrów Wielkopolski-ban a lengyel büntető törvénykönyv 226. cikkének (1) bekezdésébe ütköző módon sértegetett két rendőrt szolgálatuk teljesítése közben; mivel a főügyész 2000. június 13-án kérte a Szejmtől Witold Tomczak parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését; mivel Witold Tomczak 2000. október 4-én beleegyezett abba, hogy felelősségre vonják az ügyben a lengyel alkotmány 105. cikkének (4) bekezdésével összhangban; mivel az Ostrów Wielkopolski kerületi bíróság 2005. január 10-én úgy határozott a lengyel büntetőeljárási törvénykönyv 377. cikkének (3) bekezdésével összhangban, hogy a vádlott távollétében folytatja a pert, miután Witold Tomczak többször nem jelent meg a tárgyalásokon,

C.   mivel 2005. április 30-án Witold Tomczak arról tájékoztatta a bíróságot, hogy kérte az Európai Parlamentnél mentelmi jogának fenntartását; mivel a bíróság 2005. május 30-án felfüggesztette a büntetőeljárást, és kérte a Warszawa Praga-Północ-i kerületi ügyészt, hogy nyilatkozzon arról, beterjesztenek-e kérelmet Witold Tomczak mentelmi jogának felfüggesztése iránt; mivel a főügyészi hivatal álláspontja szerint nem szükséges ilyen kérelem; mivel a lengyel alkotmánybíróság 2001. november 28-án úgy döntött, hogy a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelemre nincs szükség olyan cselekmények kapcsán, amelyeket a képviselő a lengyel parlamentbe való megválasztását megelőzően követett el,

D.   mivel Witold Tomczak azt állítja, hogy a főügyésznek kellett volna kérnie a lengyel parlamenttől mentelmi jogának felfüggesztését még a vádemelés előtt, és hogy mivel az Európai Parlament képviselőjévé választották, ezt a szervet, és nem a Szejmet kérte fel, hogy erősítse meg mentelmi jogát,

E.   mivel Witold Tomczak panasza szerint az ellene folyó büntetőeljárás nem pártatlan, politikai nyomást gyakorolnak az igazságügyi hatóságokra, illetve hamis bizonyítékokat nyújtanak be, és megbízhatatlan tanúk vesznek részt az eljárásban,

F.   mivel a megszerzett információk alapján Witold Tomczakot nem védi a parlamenti mentelmi jog egyik olyan vádpont tekintetében sem, amely az Európai Parlament elnökének tudomására jutott,

G.   mivel a parlamenti mentelmi jog továbbra is a parlament előjogai közé tartozik, és ezért a Parlament egyes képviselői azt önmaguk nem gyakorolhatják, és vissza sem vonhatják, hanem csak az intézmény egésze jogosult erre,

H.   mivel Witold Tomczak azon levele ellenére, miszerint vissza kívánja vonni a parlamenti mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmet, hangsúlyozni kell, hogy az esetet kimerítően meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament előjogait kellően tiszteletben tartsák,

1.   úgy határoz, hogy nem tartja fenn Witold Tomczak kiváltságait és mentelmi jogát.

(1) 101/63. sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383.o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.)

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és a 96/391/EK és 1229/2003/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (10720/1/2005 ‐ C6-0016/2006 ‐ 2003/0297(COD))

P6_TA(2006)0118 A6-0071/2006

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Tanács közös álláspontjára (10720/1/2005 ‐ C6-0016/2006),

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára(1) (COM(2003)0742)(2),

—  ‐ tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2005)0716)(3),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

—  ‐ tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6‐0071/2006),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2006. április 4-én került elfogadásra a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 156. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,(4)

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,(5)

mivel:

(1)  A transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 2003. június 26-i 1229/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(6) elfogadása óta szükségessé vált az új tagállamok, a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok teljes mértékű integrálása ezen iránymutatásokba, és – adott esetben – az ezen iránymutatásoknak az Európai Unió új szomszédságpolitikájához történő további hozzáigazítása.

(2)  A transzeurópai energiahálózatok prioritásai a nyitottabb és nagyobb versenyt engedő belső energiapiacból erednek, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003 június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7), valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003 június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) végrehajtásának eredményeként. Az új prioritások figyelembe veszik az Európai Tanács 2001. március 23-24-i stockholmi ülésén meghozott, az energiapiac működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos következtetéseit. Különös erőfeszítéseket kell tenni a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés politikájának megvalósításához. Ezt a célt azonban a rendes piaci egyensúly aránytalan megzavarása nélkül kell elérni. A Közösség közlekedési politikájának a célkitűzéseit is teljes mértékben figyelembe kell venni, és különösen a közúti forgalomnak a csővezetékek használata révén történő csökkentésének lehetőségét.

(3)  Ennek a határozatnak a villamosenergia-hálózatok tagállamok közötti összekapcsolódásának a 2002. március 15 és 16-i barcelonai Európai Tanács által megállapított célszintje felé kell előrelépést elérni, és ezáltal javítani a hálózatok megbízhatóságát és integritását, valamint biztosítani az ellátás biztonságát és a belső piac megfelelő működését.

(4)  Az energetikai infrastruktúra kiépítésében és fenntartásában általában a piacgazdaság elveinek kell érvényesülniük. Ez összhangban áll a belső energiapiac megvalósítására vonatkozó közös szabályokkal, és a nyitottabb és versenyzőbb belső energiapiac megteremtését célzó közös versenyjogi szabályokkal. Ennek megfelelően fejlesztésre és fenntartásra közösségi pénzügyi támogatás csak kivételes esetben adható. Az ilyen kivételeket megfelelő módon indokolni kell.

(5)  Az energetikai infrastruktúrát olyan módon kell kiépíteni és fenntartani ― kellő figyelemmel az érintett személyekkel való konzultálásra vonatkozó jelenlegi eljárásokra, ― hogy az tegye lehetővé a belső energiapiac hatékony működését, nem térve el a stratégiai, és amennyiben helyénvaló, az általános szolgáltatási feltételektől, és a közszolgáltatási kötelezettségektől.

(6)  A földgázhálózatok és az olefinhálózatok esetleges szinergiájának fényében, kellő fontosságot kell tulajdonítani az olefin gázhálózatok fejlesztésének és integrációjának, a közösségi iparágak olefin gázfogyasztási szükségleteinek kielégítése érdekében.

(7)  A prioritások a transzeurópai energiahálózatoknak a közösségi energiaellátás biztosításában és diverzifikálásában, az új tagállamok és a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok energiahálózatainak csatlakoztatásában, valamint – az érintett tagállamokkal történt egyeztetést követően - a Közösség és a szomszédos országok energiahálózatai összehangolt működtetése biztosításában betöltött növekvő jelentőségéből is adódnak. Az Európai Közösséggel szomszédos országok valóban létfontosságú szerepet játszanak a Közösség energiapolitikájában. Ezek az országok elégítik ki a Közösség földgázigényének jelentős részét, kulcsfontosságú partnerei a primer energia Közösségbe történő szállításának, és fokozatosan a Közösség belső gáz- és energiapiacainak fontosabb szereplőivé válnak.

(8)  A transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos projektek közül ki kell emelni a prioritást élvező projekteket, amelyek különösen fontos szerepet töltenek be a belső energiapiac működésében vagy az energiaellátás biztonságában. A legfontosabb projektek esetében ezen kívül európai érdekeltségi nyilatkozatot kell kiadni, és ahol szükséges, megerősített koordinációt kell számukra biztosítani.

(9)  Az e határozat alapján előírt információk összegyűjtéséhez a Bizottságnak és a tagállamoknak lehetőség szerint az európai érdekű projektekhez kapcsolódó, már rendelkezésre álló információt kell felhasználniuk az azonos feladatok többszöri elvégzésének elkerülése céljából. Ilyen információ már rendelkezésre állhat például a közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelettel(9) összefüggésben, a TEN-projektek társfinanszírozását lehetővé tevő egyéb közösségi jogszabályokkal, és az e jogszabályok alapján meghozott, egyedi projektek jóváhagyásáról szóló határozatokkal összefüggésben, valamint az áram és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelvekkel összefüggésben.

(10)  A transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos projektek kijelölési eljárásának biztosítania kell a 2236/95/EK rendelet zökkenőmentes alkalmazását. Az eljárás két szintre tagolódik: az első szint korlátozott számú kritériumot állapít meg a projektek kijelöléséhez, a második szint pedig a projekteket ismerteti részletesen, amelyekre "leírásként" hivatkoznak.

(11)  Az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek megfelelő prioritást kell élvezniük a 2236/95/EK rendelet alapján nyújtandó támogatások terén. Amikor a tagállamok más közösségi pénzügyi eszközök keretében nyújtanak be projekteket, kiemelt figyelmet kell szentelniük az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(12)  A legtöbb európai érdekűnek nyilvánított projekt esetében jelentős jelenlegi vagy jövőbeli késedelemnek a várhatóan egy-két év közötti késedelem tekinthető.

(13)  Mivel a projektleírások változhatnak, csak indikatív módon adhatók meg. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy azokat naprakésszé tegye. Mivel a projekteknek jelentős politikai, környezeti és gazdasági hatásai lehetnek, fontos a megfelelő egyensúly megtalálása a jogszabályi felügyelet és a meghatározás rugalmassága között azon projektek esetében, amelyek potenciálisan közösségi támogatásban részesülhetnek.

(14)  Ha az európai érdekű projektek, vagy projekt-szakaszok, vagy projektcsoportok végrehajtása során akadályok merülnek fel, egy európai koordinátor léphet fel az akadályok elhárítása érdekében, ösztönözve az érintett felek közötti együttműködést, és biztosítva, hogy a megfelelő felügyeleti munka révén a Közösség tájékoztatást kapjon az elért haladásról. Az érintett tagállamok kérésére más projektek számára is rendelkezésre bocsáthatók az európai koordinátori szolgáltatások.

(15)  A tagállamokat fel kell kérni egyes projektek végrehajtásának az összehangolására, különösen a határokon átnyúló projektek vagy azok szakaszai esetében.

(16)  Kedvezőbb körülményeket kell teremteni a transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és kiépítése számára, főleg a hálózatokért felelős szervek közötti műszaki együttműködés ösztönzése révén, a késedelmek csökkentése érdekében a tagállamokban a hálózati projektekre alkalmazandó engedélyezési eljárások végrehajtásának elősegítése révén, valamint a Közösség hálózati projektekre rendelkezésre álló alapjainak, eszközeinek és pénzügyi programjainak megfelelő mozgósítása révén. A Közösség támogatja a tagállamok által e célkitűzés megvalósítására hozott intézkedéseket.

(17)  Mivel a transzeurópai energiahálózatok számára előirányzott költségvetés elsősorban megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására szolgál, a Közösség strukturális alapjai, pénzügyi programjai és eszközei tehetik lehetővé, amennyiben szükséges, ilyen ― különösen a régiók közötti ― rendszerösszekötő hálózatok támogatását.

(18)  A közös érdekű projektek kijelölése, leírása, illetve a prioritást élvező projektek ‐ különösen az európai érdekűek ‐ nem érinthetik a projektek, a tervek és a programok környezeti hatásvizsgálatának eredményét.

(19)  Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(10) összhangban kell elfogadni.

(20)  A Bizottságnak időszaki jelentést kell készítenie ezen határozat végrehajtásáról.

(21)  Az e határozat rendelkezései alapján a Bizottsággal megosztandó információk többségükben valószínűleg különböző vállalatok birtokában vannak. Ezért előfordulhat, hogy az információk összegyűjtése érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük e vállalatokkal.

(22)  Mivel ezen irányelv tárgya és alkalmazási köre megegyezik az energiaágazatban a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez kedvezőbb körülmények megteremtését célzó intézkedések megállapításáról szóló, 1996. március 28-i 96/391/EK tanácsi határozat(11) és az 1229/2003/EK határozat tárgyával és alkalmazási körével, ezt a két határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

E határozat meghatározza a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokat kialakító közösségi fellépés jellegét és alkalmazási körét. Iránymutatásokat alakít ki a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos közösségi célkitűzések, prioritások és általános cselekvési irányok tekintetében. Ezek az iránymutatások kijelölik a transzeurópai villamosenergia- és gázhálózatokon belül a közös érdekű projekteket és a prioritást élvező projekteket, beleértve az európai érdekű projekteket is.

2. cikk

Hatály

3. cikk

Célok

4. cikk

A fellépés prioritásai

5. cikk

Cselekvési irányvonalak

6. cikk

A közös érdekű projektek

(1)  A közös érdekű projektek naprakésszé tételéhez szükséges meghatározásokkal, változásokkal, leírásokkal vagy alkalmazásokkal kapcsolatos határozatok meghozatalakor a következő általános kritériumokat kell alkalmazni:

A gazdasági életképesség értékelése költség-haszon elemzésen alapul, amely tekintetbe vesz minden költséget és hasznot, beleértve azokat is, amelyek közép- és/vagy hosszú távon, a környezeti vonatkozások, az ellátás biztonsága és a gazdasági és társadalmi kohézióhoz történő hozzájárulás tekintetében keletkeznek. Azokat a közös érdekű projekteket, amelyek valamely tagállam területéhez kapcsolódnak, az érintett tagállamnak jóvá kell hagynia.

(2)  A közös érdekű projektek kijelölésének egyéb kritériumait a II. melléklet határozza meg. A Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint kell határozni bármely olyan módosításról, amely megváltoztatja a II. mellékletben meghatározott egyéb – a közös érdekű projektek kijelölésére szolgáló – kritériumokat.

(3)  Kizárólag azok a III. mellékletben szereplő azon projektek, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak, valamint a II. mellékletben meghatározott projektek jogosultak a 2236/95/EK rendelet alapján nyújtandó közösségi pénzügyi támogatásra.

(4)  A projektek indikatív leírásait, beleértve a projektek részletes leírását és adott esetben a földrajzi helyzet meghatározását, a III. melléklet tartalmazza. Ezeket a leírásokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell naprakésszé tenni. A naprakésszé tétel technikai jellegű, és a projekteknek csak a technikai változásaira, vagy például valamely meghatározott nyomvonal bizonyos szakaszának módosítására, vagy valamely projekt helyének korlátozott mértékű módosítására kell korlátozódnia.

(5)  A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tartanak ahhoz, hogy a közös érdekű projektek teljesítését elősegítsék, meggyorsítsák, és a késedelem a lehető legcsekélyebb legyen, miközben megfelelnek a közösségi jognak és a környezettel kapcsolatos nemzetközi egyezményeknek, különösen az európai érdekűnek minősített projektek esetében. Különösen a szükséges engedélyezési eljárásokat kell gyorsan lezárni.

(6)  Ha valamely közös érdekű projekt egyes részei harmadik országok területéhez kötődnek, a Bizottság az érintett tagállamokkal kötött megállapodás útján javasolhatja, – adott esetben a Közösség és e harmadik országok között létrejött megállapodások igazgatásának keretén belül, az Energia Charta Egyezménynek megfelelően, illetve többoldalú megállapodások keretén belül azon harmadik országok vonatkozásában, amelyek az Egyezményben szerződő felek, – hogy ezek az érintett harmadik országok a projektek kölcsönös érdekű jellegét a végrehajtás megkönnyítése érdekében ismerjék el.

7. cikk

Prioritást élvező projektek

(1)  A 6. cikk (3) bekezdésében említett és a közös érdekű, prioritást élvező projekteknek az I. mellékletben meghatározott tengelyei felsorolásában említett projektek a 2236/95/EK rendelet alapján nyújtandó közösségi pénzügyi támogatás tekintetében prioritást élveznek. Az I. melléklet a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban módosítható.

(2)  A határokon átnyúló beruházási projekteket illetően a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti engedélyezési eljárások alapján azt a tényt, miszerint az ilyen projektek növelik két vagy több tagállam rendszerösszekötő kapacitását, és ezáltal Európa egész területén erősítik az ellátás biztonságát, az illetékes nemzeti hatóságok által történő értékelés kritériumaként kezelik.

(3)  Az érintett tagállamok és a Bizottság a saját hatáskörükön belül és a felelős vállalkozásokkal együttműködve törekszenek a prioritást élvező projektek, különösen a határokon átnyúló projektek megvalósításának elősegítésére.

(4)  A prioritást élvező projekteknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a fenntartható fejlődéssel, és meg kell felelniük a következő kritériumoknak:

8. cikk

Európai érdekű projektek

(1)  Európai érdekűnek nyilvánítják a 7. cikkben említett prioritási tengelyen elhelyezkedő válogatott projekteket, amelyek határokon átnyúló jellegűek vagy jelentős hatást gyakorolnak határokon átnyúló átviteli kapacitásra. Ezeket a projekteket az I. melléklet tartalmazza.

(2)  A transzeurópai hálózatok költségvetéséből finanszírozandó projektek kiválasztásakor ‐ a 2236/95/EK tanácsi rendelet 10. cikkével összhangban ‐ a tagállamok megfelelő prioritást biztosítanak az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(3)  Más közösségi társfinanszírozási forrásokból finanszírozandó projektek kiválasztása során kiemelt figyelmet kell szentelni az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(4)  Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt munkálatai során jelentős késés mutatkozik vagy várható, akkor a Bizottság felkérheti az érintett tagállamokat, hogy három hónapon belül indokolják meg ezt a késést.

Azon európai érdekűnek nyilvánított projektek esetében, amelyekhez európai koordinátort is kijelöltek, a koordinátor a késedelem okait belefoglalja jelentésébe.

(5)  Öt évvel az európai érdekűnek nyilvánított projekt, vagy az ilyen projekt egy szakaszának teljesítése után a Bizottság a 14. cikkben említett bizottság segítségével elvégzi a kérdéses projekt értékelését, amely magában foglalja annak társadalmi-gazdasági hatását, a környezetre, a tagállamok közötti kereskedelemre, illetve a területi kohézióra és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását. A Bizottság az értékelés eredményéről tájékoztatja a 14. cikkben említett bizottságot.

(6)  Minden európai érdekűnek nyilvánított projekt, különösen azok határokon átnyúló szakaszainak esetében az érintett tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy:

A közös koordinációs ülések megszervezésére a projekt egyedi szükségleteinek, például a projekt előrehaladottsági foka és a megelőzendő vagy tapasztalt nehézségek függvényében kerül sor. A közös koordinációs ülések során különös figyelmet szentelnek az értékelésnek és a nyilvános konzultációs eljárásoknak. Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon a közös koordinációs ülésekről és az ott lezajlott információcseréről.

9. cikk

Az európai érdekű projektek végrehajtása

(1)  Az európai érdekű projektek gyorsan végrehajtásra kerülnek.

(2)  A 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal szoros együttműködésben a Bizottság kétévenként jelentést készít az (1) bekezdésben említett projektek előrehaladásáról. Azon európai érdekűnek nyilvánított projektek esetében, amelyekhez európai koordinátort is kijelöltek, a koordinátor által készített jelentések helyettesítik a kétévenkénti jelentéseket.

10. cikk

Az európai koordinátor

(1)  Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt során jelentős késedelem keletkezik, vagy megvalósítási nehézségek merülnek fel, beleértve azon helyzeteket, amikor a projekt harmadik országokat is érint, a Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben és az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetést követően európai koordinátort jelölhet ki. Ha szükséges, a tagállamok azt is kérhetik, hogy a Bizottság más, transzeurópai energiahálozatokat érintő projektekhez is jelöljön ki európai koordinátort.

(2)  Az európai koordinátort főként az európai intézményekhez fűződő tapasztalata, valamint az energiapolitikával, nagyszabású projektek finanszírozásával, illetve azok társadalmi-gazdasági és környezeti értékelésével kapcsolatos ismeretei alapján választják ki.

(3)  Az európai koordinátort kijelölő határozat meghatározza a koordinációs feladat elvégzésének módját.

(4)  Az európai koordinátor:

(5)  Az érintett tagállamok együttműködnek az európai koordinátorral a (4) bekezdésben említett feladatának végrehajtásában.

(6)  A Bizottság kérheti az európai koordinátor véleményét olyan projektek vagy projektcsoportok közösségi finanszírozására irányuló kérelmek értékelése során, amelyekre őt jelölték ki.

(7)  Az összehangolás szintjét a projekt költségeivel arányosan kell megállapítani a felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében.

11. cikk

Kedvezőbb körülmények

(1)  A transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és együttműködtethetősége kedvezőbb körülményeinek megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében a Közösség figyelembe veszi a tagállamoknak az ezen célkitűzéssel összhangban tett erőfeszítéseit, a legnagyobb fontosságot a következő intézkedéseknek tulajdonítja, és szükség szerint támogatja őket:

(2)  A Bizottság az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben minden kezdeményezést megtesz az (1) bekezdésben említett tevékenységek koordinálásának támogatására.

(3)  Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységek végrehajtásához szükséges intézkedésekről a Bizottság határoz a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

12. cikk

A versenyre gyakorolt hatás

A projektek vizsgálatakor figyelembe kell venni azoknak a versenyre és az ellátás biztonságára gyakorolt hatását. Ösztönözni kell a magánbefektetők vagy az érintett gazdasági szereplők által történő finanszírozást, amely a fő finanszírozási forma. A Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, el kell kerülni a piaci szereplők közötti verseny bármilyen torzulását.

13. cikk

Korlátozások

(1)  Ez a határozat nem érinti a tagállamok vagy a Közösség pénzügyi kötelezettségvállalásait.

(2)  Ez a határozat nem érinti a projektekről, tervekről vagy programokról készítendő környezeti hatásvizsgálatok eredményeit, amelyek e projektek későbbi engedélyezési keretét adják. Amennyiben a vonatkozó közösségi jogszabályok alapján ilyen hatásvizsgálatot kell készíteni, annak eredményeit figyelembe kell venni, mielőtt a vonatkozó közösségi jogszabályok szerint a projekt végrehajtásáról tényleges határozat születik.

14. cikk

A bizottság eljárása

(1)  A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3)  A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

15. cikk

Jelentés

A Bizottság e határozat végrehajtásáról kétévente jelentést készít, amelyet az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának nyújt be.

E jelentésben figyelemmel kell lenni a II. melléklet 2., 4. és 7. pontjában említett, határokon átnyúló összeköttetéseket érintő, prioritást élvező projektek teljesítésére és a végrehajtásuk során tett előrelépésre, valamint a finanszírozásukra vonatkozó részletes szabályokra, különös tekintettel a közösségi támogatások biztosítására.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályát veszti.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

TRANSZEURÓPAI ENERGIAHÁLÓZATOK

Prioritást élvező projektek tengelyei, beleértve az európai érdekű projektek helyét, a 7. és 8. cikkekben meghatározottak szerint.

Alább látható az egyes prioritási tengelyeken végrehajtandó prioritást élvező projektek felsorolása, beleértve az európai érdekű projekteket.

VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK

EL.1.  Franciaország – Belgium – Hollandia – Németország:

villamosenergia-hálózatok megerősítése a Benelux-államokban tapasztalt túlterhelés problémájának megoldására.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Avelin (FR) – Avelgem (BE)-vezeték

Moulaine (FR) – Aubange (BE)-vezeték

EL.2.  Olaszország franciaországi, ausztriai, szlovéniai és svájci határai:

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Lienz (AT) – Cordignano (IT)-vezeték

Új összeköttetés Olaszország és Szlovénia között

Nyugat-Udine (IT) – Okroglo (SI) vezeték

Fiorano (IT) – Nave (IT) – Gorlago (IT)-vezeték

Észak-Velence – Cordignano (IT)-vezeték

St. Peter (AT) – Tauern (AT)-vezeték

Südburgenland (AT) – Kainachtal (AT)-vezeték

Ausztria – Olaszország (Thaur-Brixen) összeköttetés a brenneri vasúti alagúton keresztül

EL.3.  Franciaország – Spanyolország – Portugália:

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelésére ezen országok és az Ibériai-félsziget között, és hálózatfejlesztés a szigeti régiókban.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Sentmenat (ES) – Becanό (ES) – Baixas (FR)-vezeték

Valdigem (PT) – Douro Internacional (PT) – Aldeadávila (ES) vezeték és a "Douro Internacional" létesítményei

EL.4.  Görögország – balkáni országok – UCTE rendszer:

a villamos energia infrastruktúrájának a fejlesztése Görögországnak az UCTE rendszerhez történő kapcsolódása, valamint a délkelet-európai villamosenergia-piac fejlesztésének elősegítése céljából.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Philippi (EL) – Hamidabad (TR)-vezeték

EL.5.  Egyesült Királyság – a kontinentális Európa és Észak-Európa:

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak kialakítása/növelése, és a tengeri szélerőművek lehetséges bekapcsolása.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Tenger alatti kábel Anglia (UK) és Hollandia összekapcsolására

EL.6.  Írország – Egyesült Királyság:

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése, és a tengeri szélerőművek lehetséges bekapcsolása.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Tenger alatti vezeték Írország és Wales (UK) összekapcsolására

EL.7.  Dánia – Németország – a Balti Gyűrű (benne Norvégia – Svédország – Finnország – Dánia – Németország – Lengyelország – a balti államok – Oroszország):

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése, és a tengeri szélerőművek lehetséges bekapcsolása.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Kassø (DK) – Hamburg/Dollern (DE)-vezeték

Hamburg/Krümmel (DE) – Schwerin (DE)-vezeték

Kassø (DK) – Revsing (DK) – Tjele (DK)-vezeték

Hassing (DK) – Trige (DK)-vezeték

Tenger alatti kábel Skagerak 4 Dánia és Norvégia között

Lengyelország – Litvánia összeköttetés, beleértve a lengyel villamosenergia-hálózat és a PL–DE profil megerősítését abból a célból, hogy lehetővé váljon annak a belső energiapiacban való részvétele.

Tenger alatti kábel Finnország – Észtország (Estlink)

A Fennoscan tenger alatti kábele Finnország és Svédország között

Halle/Saale (DE) – Schweinfurt (DE)

EL.8.  Németország – Lengyelország – Cseh Köztársaság – Szlovákia – Ausztria – Magyarország – Szlovénia:

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Neuenhagen (DE) – Vierraden (DE) – Krajnik (PL)-vezeték

Dürnrohr (AT) – Slavětice (CZ)-vezeték

Új összeköttetés Németország és Lengyelország között

Nagykapos (Veľké Kapušany ) (SK) – Lemes (Lemešany) (SK) – Szepsi (Moldava) (SK) – Sajóivánka (HU)

Bős (Gabčikovo) (SK) – Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK)

Stomfa (Stupava) (SK) – Délkelet-Bécs (AT)

EL.9.  Földközi-tengeri tagállamok – Földközi-tengeri villamosenergia-gyűrű

a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése a földközi-tengeri tagállamok és Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – a közel-keleti országok – Törökország között.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Villamosenergia-összeköttetés Tunézia és Olaszország között

GÁZHÁLÓZATOK

NG.1.  Egyesült Királyság – a kontinentális Európa északi térsége, benne Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország és Németország – Lengyelország – Litvánia – Lettország –Észtország – Finnország – Oroszország:

Gázvezetékek az európai gázellátás egyes fontosabb forrásainak összekapcsolására, a hálózatok együttműködtethetőségének javítására és az ellátás biztonságának növelésére, beleértve az Oroszországból az EU-ba ― tengerparti útvonalon keresztül ― vezető, valamint Oroszországból Lengyelországba és Németországba ― szárazföldi útvonalon keresztül ― vezető földgázvezetékeket, új vezetékek építését és a hálózati kapacitások növelését Németországban, Dániában és Svédországban, valamint ezen országok között, és Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Németországban és Ausztriában valamint ezen országok között.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Észak-európai gázvezeték

Yamal – Európa-gázvezeték

Dániát, Németországot és Svédországot összekötő földgázvezeték

Az átviteli kapacitás növelése a Németország – Belgium – Egyesült Királyság tengelyen

NG.2.  Algéria – Spanyolország – Olaszország – Franciaország – a kontinentális Európa északi térsége:

új gázvezetékek építése Algériából Spanyolországba, Franciaországba és Olaszországba, illetve a spanyolországi, franciaországi és olaszországi, és ezen országok közötti hálózati kapacitások növelése.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Algéria – Tunézia – Olaszország-gázvezeték

Szardínián és Korzikán át vezető Algéria – Olaszország-gázvezeték franciaországi leágazással

Medgas gázvezeték (Algéria – Spanyolország – Franciaország – kontinentális Európa)

NG.3.  A Kaszpi-tenger térségének országai – Közel-Kelet – Európai Unió:

új földgázvezeték-hálózatok az új lelőhelyektől az Európai Unióba, beleértve a Törökország – Görögország, a Görögország – Olaszország, a Törökország –Ausztria és a (Nyugat-Balkánon át vezető) Görögország – Szlovénia – Ausztria földgázvezetékeket.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Törökország – Görögország – Olaszország gázvezeték

Törökország – Ausztria-gázvezeték

NG.4.  Cseppfolyósított földgáz- (LNG)-terminálok Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban, Cipruson és Lengyelországban: az ellátási források és belépési pontok diverzifikálása, beleértve az átviteli hálózat és az LNG-terminálok csatlakozásait.

NG.5.  Földalatti földgáztárolók Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és a Balti-tenger térségében:

kapacitásnövelés Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és a Balti-tenger térségében, illetve az első létesítmények kiépítése Portugáliában, Görögországban és Litvániában.

NG.6.  Földközi-tengeri tagállamok – Kelet-földközi-tengeri gázgyűrű:

Földgázvezeték-hálózatok kialakítása és növelése a földközi-tengeri tagállamok és Líbia – Egyiptom – Jordánia – Szíria – Törökország között.

Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

Líbia – Olaszország-gázvezeték

II.MELLÉKLET

TRANSZEURÓPAI ENERGIAHÁLÓZATOK

A közös érdekű projektek kijelölésére vonatkozó, a 6. cikk (2) bekezdésében említett további kritériumok

VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK

1.  Villamosenergia-hálózatok fejlesztése a szigeti, az elszigetelt, a perem- és az ultraperem-területeken, az energiaforrások diverzifikálásának és a megújuló energiaforrások felhasználásának egyidejű elősegítésével, illetve ‐ adott esetben ‐ e területek hálózatainak összekapcsolása:

–  Írország – Egyesült Királyság (Wales)

–  Görögország (szigetek)

–  Olaszország (Szardínia) – Franciaország (Korzika) – Olaszország (kontinens)

–  A szigeti régiók összeköttetései, beleértve a kontinenshez történő kapcsolódást

–  Összeköttetések Franciaország, Spanyolország és Portugália ultraperem-területein

2.  A tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetéseknek a belső piac működéséhez, illetve a villamosenergia-hálózatok megbízható és kiszámítható működéséhez szükséges fejlesztése:

–  Franciaország – Belgium – Hollandia – Németország

–  Franciaország – Németország

–  Franciaország – Olaszország

–  Franciaország – Spanyolország

–  Portugália – Spanyolország

–  Finnország – Svédország

–  Finnország – Észtország – Lettország – Litvánia

–  Ausztria – Olaszország

–  Olaszország – Szlovénia

–  Ausztria – Olaszország – Szlovénia – Magyarország

–  Németország – Lengyelország

–  Németország – Lengyelország – Cseh Köztársaság – Ausztria – Szlovákia – Magyarország

–  Magyarország – Szlovákia

–  Magyarország – Ausztria

–  Lengyelország – Litvánia

–  Írország – Egyesült Királyság (Észak-Írország)

–  Ausztria – Németország – Szlovénia – Magyarország

–  Hollandia – Egyesült Királyság

–  Németország – Dánia – Svédország

–  Görögország – Olaszország

–  Magyarország – Szlovénia

–  Málta – Olaszország

–  Finnország – Észtország

–  Olaszország – Szlovénia

3.  Amennyiben szükséges, a tagállamokon belüli villamosenergia-összeköttetések fejlesztése a tagállamok közötti összeköttetések hasznosítása, a belső piac működése és a megújuló energiaforrások bekapcsolása érdekében:

–  Valamennyi tagállam

4.  A tagsággal nem rendelkező országokkal –– különösképpen a tagjelölt országokkal –– fennálló villamosenergia-összeköttetések fejlesztése, a villamosenergia-hálózatok együttműködtethetőségéhez, megbízható és kiszámítható működéséhez vagy a villamosenergia-ellátáshoz történő hozzájárulás érdekében az Európai Közösségen belül:

–  Németország – Norvégia

–  Hollandia – Norvégia

–  Svédország – Norvégia

–  Egyesült Királyság – Norvégia

–  Balti villamosenergia-gyűrű: Németország – Lengyelország – Belarusz – Oroszország – Litvánia – Lettország – Észtország – Finnország – Svédország – Norvégia – Dánia

–  Norvégia – Svédország – Finnország – Oroszország

–  Földközi-tengeri villamosenergia-gyűrű: Franciaország – Spanyolország – Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – közel-keleti országok – Törökország – Görögország – Olaszország

–  Görögország – Törökország

–  Olaszország – Svájc

–  Ausztria – Svájc

–  Magyarország – Románia

–  Magyarország – Szerbia

–  Magyarország – Horvátország

–  Olaszország – Tunézia

–  Görögország – balkáni országok

–  Spanyolország – Marokkó

–  Spanyolország – Andorra – Franciaország

–  EU – balkáni országok – Belarusz – Oroszország – Ukrajna

–  Fekete-tengeri villamosenergia-gyűrű: Oroszország – Ukrajna – Románia – Bulgária –Törökország – Grúzia

–  Bulgária – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság/Görögország – Albánia – Olaszország vagy Bulgária – Görögország – Olaszország

5.  Az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok belső piacon belüli működését javító intézkedések, különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok azonosítása, a túlterhelés kezelésére vonatkozó megoldások fejlesztése, illetve az előrejelzés és a villamosenergia-hálózatok működtetése módszereinek átalakítása:

–  A villamosenergia-hálózatokon ‐ különösen a határkeresztező szakaszokon ‐ a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések azonosítása

–  A villamosenergia-hálózatokon belüli túlterhelések elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a villamosenergia-áramlási rendszerirányítás számára.

–  Az előrejelzés és a villamosenergia-hálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása érdekében szükséges kiigazítása.

GÁZHÁLÓZATOK

6.  A földgázhálózatok új régiókba, főként a szigeti, elszigetelt, perem- és ultraperem-területekre történő kiépítése, és a földgázhálózatok ilyen régiókban való fejlesztése:

–  Egyesült Királyság (Észak-Írország)

–  Írország

–  Spanyolország

–  Portugália

–  Görögország

–  Svédország

–  Dánia

–  Olaszország (Szardínia)

–  Franciaország (Korzika)

–  Ciprus

–  Málta

–  Ultraperem-területek: Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában

7.  A földgázhálózat-összeköttetések fejlesztése a belső piac működése, illetve az ellátás biztonságának javítása érdekében, beleértve a különálló föld- és olefingáz-hálózatok összekapcsolását:

–  Írország – Egyesült Királyság

–  Franciaország – Spanyolország

–  Franciaország – Svájc

–  Portugália – Spanyolország

–  Ausztria – Németország

–  Ausztria – Magyarország

–  Ausztria – Magyarország – Szlovákia – Lengyelország

–  Lengyelország – Cseh Köztársaság

–  Szlovákia – Cseh Köztársaság – Németország – Ausztria

–  Ausztria – Olaszország

–  Görögország – balkáni országok

–  Ausztria – Magyarország – Románia – Bulgária – Görögország – Törökország

–  Franciaország – Olaszország

–  Görögország – Olaszország

–  Ausztria – Cseh Köztársaság

–  Németország – Cseh Köztársaság – Ausztria – Olaszország

–  Ausztria – Szlovénia – Horvátország

–  Magyarország – Horvátország

–  Magyarország – Románia

–  Magyarország – Szlovákia

–  Magyarország – Ukrajna

–  Szlovénia – balkáni országok

–  Belgium – Hollandia – Németország

–  Egyesült Királyság – Hollandia – Németország

–  Németország – Lengyelország

–  Dánia – Egyesült Királyság

–  Dánia – Németország – Svédország

–  Dánia – Hollandia

8.  Az LNG fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitásoknak a kereslet kielégítéséhez, a gázellátó rendszerek ellenőrzéséhez, illetve a források és szállítási útvonalak diverzifikációjához szükséges fejlesztése:

–  Valamennyi tagállam

9.  A gázszállítás (gázvezetékek) kapacitásának a szükségletek kielégítéséhez, az ellátás külső és belső forrásokból való diverzifikálásához, illetve a szállítási útvonalak diverzifikálásához szükséges fejlesztése:

–  Északi gázhálózat: Norvégia – Dánia – Németország – Svédország – Finnország – Oroszország – balti államok – Lengyelország

–  Algéria – Spanyolország – Franciaország

–  Oroszország – Ukrajna – EU

–  Oroszország – Belarusz – Ukrajna – EU

–  Oroszország – Belarusz – EU

–  Oroszország – Balti-tenger – Németország

–  Oroszország – balti államok – Lengyelország – Németország

–  Németország – Cseh Köztársaság – Lengyelország – Németország – egyéb tagállamok

–  Líbia – Olaszország

–  Tunézia – Líbia – Olaszország

–  Kaszpi-tengeri országok – EU

–  Oroszország – Ukrajna – Moldova – Románia – Bulgária – Görögország – Szlovénia – egyéb balkáni államok

–  Oroszország – Ukrajna – Szlovákia – Magyarország – Szlovénia – Olaszország

–  Hollandia – Németország – Svájc – Olaszország

–  Belgium – Franciaország – Svájc – Olaszország

–  Dánia – Svédország – Lengyelország

–  Norvégia – Oroszország – EU

–  Írország

–  Algéria – Olaszország – Franciaország

–  Algéria – Tunézia – Olaszország

–  Közel-Kelet – kelet-földközi-tengeri gázgyűrű – EU

–  Winkselei keverőberendezés az észak-déli tengelyen (gáz keverése nitrogénnel)

–  Kapacitásnövelés a kelet-nyugati tengelyen: Zeebrugge – Eynatten

10.  A belső piacon belül és a tranzitországokkal összekapcsolt földgázhálózatok működését javító intézkedések, különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó összeköttetések azonosítása, a túlterhelés kezelésére vonatkozó megoldások fejlesztése, illetve az előrejelzés és a földgázhálózatok hatékony és biztonságos működtetése módszereinek átalakítása:

–  A földgázhálózatokon ‐ különösen a határkeresztező szakaszokon ‐ a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések azonosítása.

–  A földgázhálózatokon belüli torlódások elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a földgázáramlási rendszerirányítás számára.

–  Az előrejelzés és a földgázhálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése érdekében szükséges kiigazítása.

–  A tranzitországok földgázhálózatai általános teljesítményének, biztonságának és védelmének növelése.

11.  Az olefingázok szállítási kapacitásának a belső piacon belüli kereslet kielégítése érdekében szükséges fejlesztése és integrálása:

–  Valamennyi tagállam

III.MELLÉKLET

TRANSZEURÓPAI ENERGIAHÁLÓZATOK

A II. mellékletben meghatározott szempontok szerint jelenleg megnevezett közös érdekű projektek és leírásuk

VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK

1.  Villamosenergia-hálózatok fejlesztése az elszigetelt régiókban

1.1.  Írország – Wales (UK) közötti tenger alatti kábel

1.2.  A déli Kikládok (EL) összekapcsolása

1.3.   30 kV-os víz alatti kábel-összeköttetés a Faial-, Pico- és Szent György-sziget (Azori-szigetek, PT) között

1.4.  A terceirai, faiali és S. Miguel-i (Azori-szigetek, PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése

1.5.  A madeirai (PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése

1.6.  Tenger alatti kábel Szardínia (IT) – olasz kontinens

1.7.  Tenger alatti kábel Korzika (FR) – Olaszország

1.8.  Olaszország kontinens – Szicília (IT) összekapcsolása: a Sorgente (IT) – Rizziconi (IT) kapcsolat megkettőzése

1.9.  Új összeköttetések a Baleári- és Kanári-szigeteken (ES)

2.  A tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetések fejlesztése

2.1.  Moulaine (FR) – Aubange (BE)-vezeték

2.2.  Avelin (FR) – Avelgem (BE)-vezeték

2.3.  Németország és Belgium közötti összeköttetés

2.4.  Vigy (FR) – Marlenheim (FR)-vezeték

2.5.  Vigy (FR) – Uchtelfangen (DE)-vezeték

2.6.  La Praz (FR) fázistranszformátor

2.7.  További kapacitásnövelés a Franciaország és Olaszország között meglévő összeköttetésen keresztül

2.8.  Új összeköttetés Franciaország és Olaszország között

2.9.  Új transz-pireneusi összeköttetés Franciaország és Spanyolország között

2.10.  Kelet-pireneusi összeköttetés Franciaország és Spanyolország között

2.11.  Összeköttetések Észak-Portugália és Északnyugat-Spanyolország között

2.12.  Sines (PT) – Alqueva (PT) – Balboa (ES)-vezeték

2.13.  Összeköttetés Dél-Portugália és Délnyugat-Spanyolország között

2.14.  Valdigem (PT) – Douro Internacional (PT) – Aldeadávila (ES)-vezeték és a "Douro Internacional" létesítményei

2.15.  Összeköttetések a Botteni-öböltől északra és a tenger alatti Fennoscan-kábel Finnország és Svédország között

2.16.  Lienz (AT) – Cordignano (IT)-vezeték

2.17.  Somplago (IT) – Wuermbach (AT)-összeköttetés

2.18.  Ausztria–Olaszország (Thaur-Brixen)-összeköttetés a brenneri vasúti alagúton keresztül

2.19.  Összeköttetés Írország és Észak-Írország között

2.20.  St. Peter (AT) – Isar (DE)-vezeték

2.21.  Tenger alatti kábel Délkelet-Anglia és Közép-Hollandia között

2.22.  A Dánia és Németország közötti összeköttetések –– például a Kassø–Hamburg-vezeték –– megerősítése

2.23.  A Dánia és Svédország közötti összeköttetések megerősítése

2.24.  Új összekköttetés Szlovénia és Magyarország között Cirkovce (SI) – Héviz (HU)

2.25.  Sajóivánka (HU) – Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK)

2.26.  Szepsi (Moldava) (SK) – Sajóivánka (HU)

2.27.  Stomfa (Stupava) (SK) – Délkelet-Bécs (AT)

2.28.  Lengyelország – Németország-vezeték (Neuenhagen (DE) – Vierraden (DE) – Krajnik (PL))

2.29.  Lengyelország – Litvánia-összeköttetés (Elk – Alytus)

2.30.  Tenger alatti kábel Finnország és Észtország összekapcsolására

2.31.  Olaszország és Szlovénia között flexibilis, váltakozó áramú átviteli rendszerek létesítése

2.32.  Új összeköttetések az UCTE- és a CENTREL-rendszerek összekapcsolására

2.33.  Dürnrohr (AT) – Slavětice (CZ)

2.34.  Tenger alatti vezeték Málta (MT) és Szicília (IT) összekapcsolására

2.35.  Új összeköttetések Olaszország és Szlovénia között

2.36.  Udine Ovest (IT) – Okroglo-vezeték (SI)

3.  A tagállamokon belüli villamosenergia-összeköttetések fejlesztése

3.1.  Összeköttetések a dán kelet-nyugati tengelyen: a dán nyugati (UCTE) és keleti (NORDEL) hálózat közötti összeköttetés

3.2.  Összeköttetés a dán észak-déli tengelyen

3.3.  Új összeköttetések Észak-Franciaországban

3.4.  Új összeköttetések Délnyugat-Franciaországban

3.5.  Trino Vercellese (IT) – Lacchiarelle (IT)-vezeték

3.6.  Turbigo (IT) – Rho (IT) – Bovisio (IT)-vezeték

3.7.  Voghera (IT) – La Casella (IT)-vezeték

3.8. S.  Fiorano (IT) – Nave (IT) – Gorlago (IT)-vezeték

3.9.  Észak-Velence (IT) – Cordignano (IT)-vezeték

3.10.  Redipuglia (IT) – Nyugat-Udine (IT)-vezeték

3.11.  Új összeköttetések Olaszország kelet–nyugati tengelyén

3.12.  Tavarnuzze (IT) – Casellina (IT)-vezeték

3.13.  Tavarnuzze (IT) – S.Barbara (IT)-vezeték

3.14.  Rizziconi (IT) – Feroleto (IT) – Laino (IT)-vezeték

3.15.  Új összeköttetések Olaszország észak–déli tengelyén

3.16.  Hálózat-átalakítások a megújuló energiaforrások olaszországi bekapcsolására

3.17.  Új szélerőmű-bekapcsolások Olaszországban

3.18.  Új összeköttetések Spanyolország északi tengelyén

3.19.  Új összeköttetések Spanyolország földközi-tengeri tengelyén

3.20.  Új összeköttetések a Galícia (ES) – Centro (ES)-tengelyen

3.21.  Új összeköttetések a Centro (ES) – Aragónia (ES)-tengelyen

3.22.  Új összeköttetések az Aragónia (ES) – Levante (ES)-tengelyen

3.23.  Új összeköttetések a spanyol déli-központi tengelyen (ES)

3.24.  Új összeköttetések a spanyol keleti-központi tengelyen (ES)

3.25.  Új összeköttetések Andalúziában (ES)

3.26.  Pedralva (PT) – Riba d'Ave (PT)-vezeték és a pedralvai létesítmények

3.27.  Recarei (PT) – Valdigem (PT)-vezeték

3.28.  Picote (PT) – Pocinho (PT)-vezeték (továbbfejlesztés)

3.29.  A meglévő Pego (PT) – Cedillo (ES)/Falagueira (PT)-vezeték és falagueirai létesítmények átalakítása

3.30.  Pego (PT) – Batalha (PT)-vezeték és a batalhai létesítmények

3.31.  Sines (PT) – Ferreira do Alentejo (PT) I.-vezeték (korszerűsítés)

3.32.  Új szélerőmű-bekapcsolások Portugáliában

3.33.  Pereiros (PT) – Zêzere (PT) – Santarém (PT)-vezeték és a zêzerei létesítmények

3.34.  Batalha (PT) – Rio Major (PT) I. és II.-vezeték (korszerűsítés)

3.35.  Carrapatelo (PT) – Mourisca (PT)-vezeték (korszerűsítés)

3.36.  Valdigem (PT) – Viseu (PT) – Anadia (PT)-vezeték

3.37.  A jelenlegi Rio Major (PT) – Palmela (PT)-vezeték elterelése Ribatejóba (PT) és a ribatejói létesítmények

3.38.  Thesszaloniki (EL), Lamía (EL) és Patrasz (EL) alállomások és összekötő vezetékek

3.39.  Az eviai (EL), lakóniai (EL) és trákiai (EL) régiók összeköttetései

3.40.  A Görögország kontinens peremterületein meglévő összeköttetések fejlesztése

3.41.  Tynagh (IE) – Cashla (IE)-vezeték

3.42.  Flagford (IE) – East Sligo (IE)-vezeték

3.43.  Összeköttetések Északkelet- és Nyugat-Spanyolországban, különösen a szélenergia-termelő kapacitásoknak a hálózathoz való csatlakoztatása

3.44.  Összeköttetések Baszkföldön (ES), Aragóniában (ES) és Navarrában (ES)

3.45.  Összeköttetések Galíciában (ES)

3.46.  Összeköttetések Közép-Svédországban

3.47.  Összeköttetések Dél-Svédországban

3.48.  Hamburg (DE) – Schwerin régió (DE)-vezeték

3.49.  Halle/Saale régió (DE) – Schweinfurt régió (DE)-vezeték

3.50.  Új szélerőmű-bekapcsolások Németország tengeri és parti részein

3.51.  Németország 380 kV-os hálózatának korszerűsítése a tengeri szélmalomparkok bekapcsolásához

3.52.  Összeköttetések Észak-Írországban, az írországi összekapcsolásokra vonatkozóan

3.53.  Összeköttetések az Egyesült Királyság északnyugati részén

3.54.  Összeköttetések Skóciában és Angliában a megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-termelésben történő nagyobb arányú felhasználása érdekében

3.55.  Új tengeri szélerőmű-bekapcsolások Belgiumban, beleértbe a 380 kV-os hálózat korszerűsítését

3.56.  Borssele (NL) alállomás

3.57.  Meddőteljesítményt kompenzáló berendezések telepítése (NL)

3.58.  Fázisváltók és/vagy kondenzátor akkumulátorok felszerelése Belgiumban

3.59.  A 380 kV-os hálózat korszerűsítése Belgiumban az import kapacitás növelése érdekében

3.60.  St. Peter (AT) – Tauern (AT)-vezeték

3.61.  Südburgenland (AT) – Kainachtal (AT)-vezeték

3.62.  Dunowo (PL) – Żydowo (PL) – Krzewina (PL) – Plewiska (PL)

3.63.  Patnów (PL) – Grudziądz (PL)

3.64.  Ostrów (PL) – Plewiska (PL)

3.65.  Ostrów (PL) – Trębaczew (Rogowiec) (PL)

3.66.  Plewiska (PL) – Pątnów (PL)

3.67.  Tarnów (PL) – Krosno (PL)

3.68.  Ełk (PL) – Olsztyn Matki (PL)

3.69.  Ełk (PL) – Narew (PL)

3.70.  Mikułowa (PL) – Świebodzice – Dobrzén (Groszowice) (PL)

3.71.  Pątnów (PL) – Sochaczew (PL) – Varsó (PL)

3.72.  Krsko (SI) – Bericevo (SI)

3.73.  A szlovén átviteli hálózat korszerűsítése 220 kV-ról 400 kV-ra

3.74.  Mezőköz (Medzibrod) (SK) – Liptószentmária (Liptovská Mara) (SK)

3.75.  Lemes (Lemešany) (SK) – Szepsi (Moldava) (SK)

3.76.  Lemes (Lemešany) (SK) – Nagykapos (Veľké Kapušany) (SK)

3.77.  Bős (Gabčikovo) (SK) – Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK)

3.78.  Összeköttetések Észak-Svédországban

3.79.  Saaremaa (EE) ellátásának 110 kV-ra alakítása

3.80.  Tartu (EE) energiaellátásának javítása

3.81.  Eesti (EE) alállomás felújítása (330 kV)

3.82.  Kiisa (EE), Püssi (EE), és Viljandi (EE) alállomások (110 kV) felújítása

3.83.  Nošovice (CZ) – Prosenice (CZ): a 400 kV-os egyes vezeték 400 kV-os kettős vezetékké való alakítása

3.84.  Krasíkov (CZ) – Horní Životice (CZ): új 400 kV-os egyes vezeték

3.85.  Új szélerőmű-bekapcsolások Máltán (MT)

4.  A villamosenergia-összeköttetések fejlesztése tagsággal nem rendelkező államokkal

4.1.  Új összeköttetés Olaszország és Svájc között

4.2.  Filippi (GR) – Marica 3 (Bulgária)-vezeték

4.3.  Aminteon (GR) – Bitola (Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság)-vezeték

4.4.  Kardíca (GR) – Elbasan (Albánia)-vezeték

4.5.  Elbasan (Albánia) – Podgorica (Szerbia és Montenegró)-vezeték

4.6.  Mosztár (Bosznia és Hercegovina) alállomás és összekötő vezetékek

4.7.  Ernesztin (Ernestinovo) (Horvátország) alállomás és összekötő vezeték

4.8.  Új összeköttetések Görögország és Albánia, Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között

4.9.  Filippi (GR) – Hamidabad (TR)-vezeték

4.10.  Tenger alatti kábel Északkelet/Kelet-Anglia és Dél-Norvégia között

4.11.  Eemshaven (NL) – Feda (NO) összeköttetés

4.12.  Tenger alatti kábel Dél-Spanyolország és Marokkó között (a meglévő összeköttetésmegerősítése)

4.13.  Összeköttetések a balti villamosenergia-gyűrűn: Németország – Lengyelország – Oroszország – Észtország – Lettország – Litvánia – Svédország – Finnország – Dánia – Belarusz

4.14.  Dél-Finnország és Oroszország közötti összeköttetések

4.15.  Új összeköttetések Észak-Svédország és Észak-Norvégia között

4.16.  Új összeköttetések Közép-Svédország és Közép-Norvégia között

4.17.  Borgvik (S) – Hoesle (NO) – Oslo (NO)-régió közötti vezeték

4.18.  Új összeköttetések az UCTE/CENTREL-rendszer és a balkáni országok között

4.19.  Összeköttetések és interfész az UCTE-rendszer és Belarusz, Oroszország és Ukrajna között, beleértve a korábban Ausztria és Magyarország, Ausztria és a Cseh Köztársaság, illetve Németország és a Cseh Köztársaság között működő HVDC egyenáramú áramátalakítók áthelyezését

4.20.  Összeköttetések a fekete-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Oroszország – Ukrajna – Románia – Bulgária – Törökország – Grúzia

4.21.  Új összeköttetések a fekete-tengeri térségben a bővített UCTE rendszer és az érintett országok hálózatainak együttműködtethetősége céljából

4.22.  Új összeköttetések a földközi-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Franciaország – Spanyolország – Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – közel-keleti országok – Törökország – Görögország – Olaszország

4.23.  Tenger alatti kábel Dél-Spanyolország és Északnyugat-Algéria között

4.24.  Tenger alatti kábel Olaszország és Észak-Afrika (Algéria, Tunézia, Líbia) között

4.25.  Villamosenergia-összeköttetés Tunézia és Olaszország között

4.26.  Új összeköttetések a Barents-tengeri régióban/területen

4.27.  A Dánia és Norvégia közötti összeköttetések korszerűsítése

4.28.  Obermoorweiler (DE) – Meiningen (AT) – Bonaduz (CH): további kapacitásnövelés

4.29.  Békéscsaba (HU) – Nagyvárad (RO)

4.30.  Pécs (HU) – Zombor (Sombor) (Szerbia és Montenegró)

4.31.  Pécs (HU) – Ernesztin (Ernestinovo) (HR)

4.32.  Nagykapos (Veľké Kapušany) (SK) – ukrán határ

4.33.  Andrall (ES) – Encamp (AD): kapacitásnövelés 220 kV-ra

4.34.  Spanyolország – Andorra – Franciaország: összeköttetések korszerűsítése

5.  A belső piacon az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok működését javító tevékenységek

(Nincs meghatározva leírás.)

GÁZHÁLÓZATOK

6.  A földgáz új régiókba való bevezetése

6.1.  A gázhálózat fejlesztése Belfasttól Észak-Írország (UK) északnyugati régiója irányában és –– adott esetben –– Írország nyugati partja felé

6.2.  LNG a Kanári-szigeteken (ES), Santa Cruz de Tenerifén

6.3.  LNG Las Palmas de Gran Canariában (ES)

6.4.  LNG Madeirán (PT)

6.5.  A svédországi gázhálózat fejlesztése

6.6.  Összeköttetés a Baleári-szigetek (ES) és Spanyolország-kontinens között

6.7.  Nagynyomású leágazás Trákiába (EL)

6.8.  Nagynyomású leágazás Korinthoszba (EL)

6.9.  Nagynyomású leágazás Északnyugat-Görögországba (EL)

6.10.  A Lolland- (DK) és a Falster-sziget (DK) összekapcsolása

6.11.  LNG Ciprus szigetén, a Vasilikos Erőműben

6.12.  Összeköttetés a Vasilikos (CY) LNG erőmű és Moni (CY) erőmű között

6.13.  LNG Kréta szigetén (EL)

6.14.  Nagynyomású leágazás Pátrába (EL)

6.15.  LNG Máltán

7.  A gáz-összeköttetések fejlesztése a belső piac keresletének kielégítése vagy az ellátás biztonságának erősítése érdekében, beleértve a különálló gázhálózatok összekapcsolását

7.1.  További gázvezeték-összeköttetés Írország és Skócia között

7.2.  Észak-déli összeköttetés, beleértve a Dublin – Belfast gázvezetéket

7.3.  Kompresszorállomás a Lacq (FR) – Calahorra (ES) gázvezetéken

7.4.  Lussagnet (FR) – Bilbao (ES) gázvezeték

7.5.  Perpignan (FR) – Barcelona (ES) gázvezeték

7.6.  A Portugáliát Dél-Spanyolországon keresztül, illetve Galíciát és Asztúriát Portugálián keresztül ellátó gázvezetékek szállítási kapacitásának növelése

7.7.  Puchkirchen (AT) – Burghausen (DE) gázvezeték

7.8.  Andorf (AT) – Simbach (DE) gázvezeték

7.9.  Wiener Neustadt (AT) – Sopron (HU) gázvezeték

7.10.  Bad Leonfelden (DE) – Linz (AT) gázvezeték

7.11.  Északnyugat-Görögország – Elbasan (AL) gázvezeték

7.12.  A Görögországot és Olaszországot összekötő gázvezeték

7.13.  Kompresszorállomás a görögországi főgázvezetéken

7.14.  Ausztria és a Cseh Köztársaság hálózatának összekötése

7.15.  Gázszállító folyosó Délkelet-Európában Görögországon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságon, Szerbián és Montenegrón, Bosznián és Hercegovinán, Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül

7.16.  Gázszállító folyosó Ausztria és Törökország között Magyarországon, Románián és Bulgárián át

7.17.  Északnyugat-Európa főbb lelőhelyeit és piacait összekötő gázvezetékek az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország között

7.18.  Északkelet-Németország (a berlini régió) és Északnyugat-Lengyelország (a szczecini régió) összekapcsolása a Schmöllnből Lubminba (DE, a greifswaldi régió) irányuló leágazással

7.19.  Cieszyn (PL) – Ostrava (CZ) gázvezeték

7.20.  Görlitz (DE) – Zgorzelec (PL): a földgázhálózatok kiterjesztése és összekapcsolása

7.21.  Bernau (DE) – Szczecin (PL) kiterjesztés

7.22.  Az Északi-tengeren a tengeri létesítmények összekapcsolása, vagy a dán tengeri létesítmények és az Egyesült Királyság parti létesítményeinek összekapcsolása

7.23.  A Franciaország és Olaszország közötti szállítási kapacitás növelése

7.24.  A balti gázösszeköttetés Dánia, Németország és Svédország között

7.25.  Winksele (BE) keverőlétesítmény az észak-déli tengelyen

7.26.  Zeebrugge (BE) – Eynatten (BE) kapacitásnövelés

7.27.  Kapacitásnövelés az északnyugati tengelyen: Zelzate (BE) – Zeebrugge (BE)

7.28.  Dániát és Hollandiát összekötő gázvezeték építése és a meglévő északi-tengeri termelési létesítmények összekapcsolása

8.  Az LNG fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitások fejlesztése

8.1.  LNG Le Verdon-sur-mer-ben (FR, új terminál) és gázvezeték a lussagneti (FR) tárolóhoz

8.2.  LNG Fos-sur-mer-ben (FR)

8.3.  LNG Huelvában (ES), a meglévő terminál bővítése

8.4.  LNG Cartagenában (ES), a meglévő terminál bővítése

8.5.  LNG Galíciában (ES), új terminál

8.6.  LNG Bilbaóban (ES), új terminál

8.7.  LNG a valenciai régióban (ES), új terminál

8.8.  LNG Barcelonában (ES), meglévő terminál bővítése

8.9.  LNG Sinesben (PT), új terminál

8.10.  LNG Revithoussában (GR), a meglévő terminál bővítése

8.11.  LNG az Adriai-tenger északi partján (IT)

8.12.  Tengeri LNG terminál az Adriai-tengeren az északi part közelében (IT)

8.13.  LNG az Adriai-tenger déli partján (IT)

8.14.  LNG a Jón-tenger partján (IT)

8.15.  LNG a Tirrén-tenger partján (IT)

8.16.  LNG a Ligúr-tenger partján (IT)

8.17.  LNG Zeebruggében (BE, kapacitásbővítés második szakasza)

8.18.  LNG a kenti Isle of Grainen (UK)

8.19.  Második LNG-terminál építése Görögország kontinentális részén

8.20.  Földalatti gáztároló kapacitások fejlesztése Írországban

8.21.  A dél-kavalai (EL) tároló, a tengerben fekvő kimerült gázmező átalakítása

8.22.  A lussagnet-i tároló (FR), meglévő telep bővítése

8.23.  A pecorade-i tároló (FR), kimerült olajmező átalakítása

8.24.  Tároló elzászi területen (FR), gáztároló üregek fejlesztése

8.25.  Tároló a középső régióban (FR), vízvető párkány kialakítása

8.26.  Tároló a spanyolországi északi-déli tengelyen (új telepek) Kantábriában, Aragóniában, Castilla y Leónban, Castilla La Manchában és Andalúziában

8.27.  Tároló Spanyolország földközi-tengeri tengelyén (új telepek) Katalóniában, Valenciában és Murciában.

8.28.  Tároló Carriçóban (PT), új telep

8.29.  Tároló Loenhutban (BE), a meglévő telep bővítése

8.30.  Tároló Stenlillében (DK) és Lille Torupban (DK, meglévő telep bővítése)

8.31.  Tároló Tonderben (DK), új telep

8.32.  Tároló Puchkirchenben (AT), a meglévő telep bővítése, beleértve a Penta West rendszerhez Andorf közelében csatlakozó gázvezetéket

8.33.  Tároló Baumgartenben (AT), új telep

8.34.  Tároló Haidachban (AT), új telep, beleértve az európai gázhálózathoz csatlakozó vezetéket

8.35.  Földalatti gáztárolók kialakítása Olaszországban

8.36.  Tároló Wierzchowicében (PL), a meglévő telep bővítése

8.37.  Tároló Kossakowóban (PL), földalatti hulladéklerakó fejlesztése

8.38.  Málta (MT) – Szicília (IT) gázvezeték

8.39.  Tároló Litvániában (új telep)

9.  A gázszállítási kapacitások (gázvezetékek) fejlesztése

9.1.  Az északi gázhálózat összeköttetéseinek kialakítása és fejlesztése: Norvégia – Dánia – Németország – Svédország – Finnország – Oroszország – balti államok – Lengyelország

9.2.  A közép-északi gázvezeték: Norvégia, Svédország, Finnország

9.3.  Az észak-európai gázvezeték: Oroszország, Balti-tenger, Németország

9.4.  Gázvezeték Oroszországból Németországba Lettországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül, beleértve a Lettországban kialakítandó földalatti gáztároló létesítményeket ("Borostyán"-projekt)

9.5.  Finnország – Észtország gázvezeték

9.6.  Új gázvezetékek Algériából Spanyolországba és Franciaországba és ezzel összefüggésben ezen országok belső hálózatának kapacitásbővítése

9.7.  Az Algéria – Marokkó – Spanyolország (Córdobáig tartó) gázvezeték szállítási kapacitásának bővítése

9.8.  Córdoba (ES) – Ciudad Real (ES) gázvezeték

9.9.  Ciudad Real (ES) – Madrid (ES) gázvezeték

9.10.  Ciudad Real (ES) – Földközi-tenger partja (ES) gázvezeték

9.11.  Leágazások Kasztília – La Manchában (ES)

9.12.  Bővítés Északnyugat-Spanyolország felé

9.13.  Algéria – Spanyolország tenger alatti gázvezeték, és gázvezetékek a Franciaországhoz való kapcsolódáshoz

9.14.  Az orosz lelőhelyektől az Európai Unióba Ukrajnán, Szlovákián és a Cseh Köztárságon át vezető szállítási kapacitások növelése

9.15.  Az orosz lelőhelyektől az Európai Unióba Belaruszon és Lengyelországon át vezető szállítási kapacitások növelése

9.16.  Yamal – Europe II földgázvezeték

9.17.  A Yagal Sud gázvezeték (a német, francia, svájci háromszögbe vezető STEGAL gázvezeték között)

9.18.  A keleti SUDAL vezeték (a Heppenheimhez közeli MIDAL-vezeték és az ausztriai PENTA-vezeték burghauseni csatlakozása között)

9.19.  A STEGAL-gázvezeték szállítási kapacitásának növelése a cseh-német határról és a lengyel-német határról Németországon keresztül további gáz más tagállamokba történő szállításához

9.20.  Gázvezeték a líbiai lelőhelyektől Olaszországba

9.21.  Gázvezeték a kaszpi-tengeri országok lelőhelyeitől az Európai Unióba

9.22.  Görögország – Törökország gázvezeték

9.23.  Az orosz lelőhelyektől Görögországba és más balkáni országokba Ukrajnán, Moldován, Románián és Bulgárián át vezető szállítási kapacitások növelése

9.24.  Sztara Zagora (BG) – Ihtiman (BG) gázvezeték

9.25.  Transzadriai gázvezeték – földgázvezeték a Kaszpi-tengeri régióból, Oroszországból vagy a Közel-keletről importált földgáz szállítására, amely összeköti Olaszországot és a délkelet-európai energiapiacokat

9.26.  Összeköttetések a német, a cseh, az osztrák és az olasz hálózatok között

9.27.  Az orosz lelőhelyektől Ukrajnán, Szlovákián, Magyarországon és Szlovénián át Olaszországba vezető gázvezeték

9.28.  A Hollandiát Németországon át Olaszországgal összekötő TENP gázvezeték szállítási kapacitásának növelése

9.29.  Taisnieres (FR) – Oltingue (CH) gázvezeték

9.30.  Gázvezeték Dániából Lengyelországba, esetleg Svédországon át

9.31.  Nybro (DK) – Dragør (DK) gázvezeték, beleértve a stenlillei (DK) tárolóhoz vezető összekötő vezetéket

9.32.  A Barents-tengeri lelőhelyektől az Európai Unióba Svédországon és Finnországon át vezető gázhálózat

9.33.  Gázvezeték a Corrib-mezőtől (IE), tengeri

9.34.  Az algériai lelőhelyektől Olaszországba korzikai leágazással Szardínián és Tunézián át vezető gázvezeték

9.35.  A közel-keleti lelőhelyektől az Európai Unióba vezető gázhálózat

9.36.  Gázvezeték Norvégiából az Egyesült Királyságba

9.37.  Pécs (HU) – Horvátország összeköttetés

9.38.  Szeged (HU) – Nagyvárad (RO) összeköttetés

9.39.  Vecsés (HU) – Szlovákia összeköttetés

9.40.  Beregdaróc (HU) – Ukrajna kapacitásnövelés

10.  A belső piacon belüli összekapcsolt gázhálózatok működését javító intézkedések

(Nincs meghatározva leírás.)

(1) Elfogadott szövegek 2005. június 7., P6_TA(2005)0211. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé (3) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (4) HL C 241., 2004.9.28., 17. o. (5) Az Európai Parlament 2005. június 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2005. december 8-i közös álláspontja (HL C 80. E, 2006.4.4., 1. o.). Az Európai Parlament 2006. április 4-i álláspontja. (6) HL L 176., 2003.7.15., 11. o. (7) HL L 176., 2003.7.15., 37. o. A 2004/85/EK tanácsi irányelvvel (HL L 236., 2004.7.7., 10. o.) módosított irányelv. (8) HL L 176., 2003.7.15., 57. o. (9) HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet. (10) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (11) HL L 161., 1996.6.29., 154. o. (12) * E határozat hatályba lépésétől számított hat hónapon belül.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0032 – C6-0047/2006 – 2006/0010(CNS))

P6_TA(2006)0119 A6-0086/2006

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2006)0032)(1),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 128. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0047/2006),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0086/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 (1a) preambulumbekezdés (új) (1a) Az Európai Unió 2004. májusi bővítéséből fakadó új kihívások következményeképpen a 2005–2008-as időszakra megállapított foglalkoztatáspolitikai iránymutatások különleges jelentőségre tettek szert, és új értelmet adtak a fiatalabbak és idősebbek foglalkoztatásának, a munkavállalók egészségének, a munkahelyi balesetek elleni európai szintű küzdelemnek, a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok integrációjának, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek, a jogellenes munkavállalás megszüntetésének, a munkahelyek minősége és biztonsága javításának, valamint a férfiak és nők közötti jog- és esélyegyenlőségnek, amelyeket iránymutatásonként meghatározott mutatókkal kell értékelni a nemek közötti egyenlőség terén elért haladás mérése érdekében. Módosítás: 2 (1b) preambulumbekezdés (új) (1b) A foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat nem lehet megvalósítani a közösségi jogszabályok – különösen a Szerződés 13. cikke szerinti diszkriminációellenes, valamint az egészségügyi és biztonsági vonatkozású jogszabályok – egyes tagállamok által történő tényleges végrehajtása nélkül. A Bizottságnak javítania kell ellenőrzési és végrehajtási eljárását. Módosítás: 3 (1c) preambulumbekezdés (új) (1c) A munkaerőpiac sikeres integrációja a támogatási intézkedések még sokkal szélesebb skáláját feltételezi, amelyek elősegítik az integrációt, és segítik a diszkrimináció elleni küzdelmet. Módosítás: 4 (1d) preambulumbekezdés (új) (1d) Az Európai Tanács 2005. március 22–23. közötti tavaszi találkozójának következtetései szerint a teljes foglalkoztatásra, munkaminőségre, munkahatékonyságra és a társadalmi kohézióra vonatkozó célkitűzések egyértelmű prioritásokban kell, hogy kifejezésre jussanak: ilyennek tekinthető a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve alapján több ember munkához juttatása és munkában tartása, valamint a társadalombiztosítási rendszer korszerűsítése; az igazgatási költségek csökkenése, különösen a kis- és középvállalkozások számára; a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, valamint a munkaidő és a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele; továbbá az emberi erőforrásokba való befektetés képzés és készségek fejlesztése. Módosítás: 5 (1e) preambulumbekezdés (új) (1e) További előrelépéseket kell tenni a tagállamok között a személyek szabad mozgása akadályainak és korlátozásainak megszüntetésére (21. iránymutatás), különösen a munkavállalók mobilitása tekintetében, beleértve a kutatókat és egyéb szakképzett munkavállalókat (23. iránymutatás) egy határok nélküli Európa megteremtése érdekében a belső piac keretében, és véget vetni e területen azoknak az aránytalanságoknak, amelyeket a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv1 hozott létre, amely az Európai Unió területén több mint öt éve tartózkodó, harmadik országból származó személyek számára korlátozás nélkül biztosítja ezt a jogot. _________________ 1 HL L 16., 2004.1.23., 44. o. Módosítás: 6 (1f) preambulumbekezdés (új) (1f) Mivel a foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatások megfelelő finanszírozás nélkül nem követhetők, a tagállamoknak figyelembe kellene venniük e célokat a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv elfogadásakor. Módosítás: 7 (2) preambulumbekezdés (2)  A foglalkoztatási iránymutatásokat és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat csak háromévenként kell teljesen felülvizsgálni, a közbeeső évek során 2008-ig a frissítéseket erősen korlátozni kell. (2)  A foglalkoztatási iránymutatásokat és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat csak háromévenként kell teljesen felülvizsgálni, hogy biztosított legyen az eredményes átültetésükhöz szükséges stabilitásuk, míg a közbenső évek során 2008-ig a frissítéseket erősen korlátozni kell. Ezért az Európai Parlamentnek a közbenső időszakban aktívabb szerepet kellene betöltenie, különösen az iránymutatások tagállamok általi végrehajtásának figyelemmel kísérésében. Módosítás: 8 (3) preambulumbekezdés (3)  A Bizottság elért haladásról szóló éves jelentésében, valamint a közös foglalkoztatási jelentésben szereplő tagállami nemzeti reformprogramok vizsgálata azt mutatja, hogy a tagállamoknak összességében folytatniuk kell a foglalkoztatáspolitikai reformokat a 2005–2008-as iránymutatásokban meghatározott prioritásokkal összhangban. (3)  A tagállami nemzeti reformprogramok vizsgálata ‐ amelyet Bizottság elért haladásról szóló éves jelentése, valamint a közös foglalkoztatási jelentés tartalmaz ‐ azt mutatja, hogy a tagállamoknak összességében folytatniuk kell a foglalkoztatáspolitikai reformokat a 2005–2008-as iránymutatásokban meghatározott prioritásokkal összhangban. A tagállamokat és a Bizottságot emlékeztetik arra, hogy a nemek közötti esélyegyenlőséget és a nemek egyenlőségének előmozdítását minden intézkedés során biztosítani kell, mivel az esélyegyenlőség és a diszkrimináció elleni küzdelem a fejlődés szempontjából alapvető jelentőséggel bír. Módosítás: 9 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) A gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint a versenyképesség növelése érdekében a tagállamoknak tájékoztatást kellene adniuk annak kapcsán, hogy milyen célokat szándékoznak megvalósítani a kutatási, az innovációs és a fejlesztési kiadások terén, és milyen intézkedéseket kívánnak hozni kis- és középvállalkozásokba történő befektetések javára, valamint az innovatív technológiát alkalmazó női, illetve családi vállalkozások mikrofinanszírozása érdekében.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament állásfoglalása a versenypolitikáról szóló 2004. évi bizottsági jelentésről(2005/2209(INI))

P6_TA(2006)0120 A6-0065/2006

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a versenypolitikáról szóló 2004. évi bizottsági jelentésre (SEC (2005)0805) (2004-es versenypolitikai jelentés),

—  ‐ tekintettel a 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni Európai Tanács elnökségének, a 2001. június 15-i és 16-i göteborgi Európai Tanács, a 2001. december 14-i és 15-i laekeni Európai Tanács, a 2002.március 15-i és 16-i barcelonai , valamint a 2003. március 20-i és 21-i, a 2004. március 25-i és 26-i és a 2005. március 22-i és 23-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseire,

—  ‐ tekintettel a Wim Kok által elnökölt, a lisszaboni stratégiát megvitató magas szintű csoport "Fogadjuk el a kihívást ‐ A lisszaboni stratégia a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében" című 2004. novemberi jelentésére,

—  ‐ tekintettel a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletre(1), a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendeletre(2),

—  ‐ tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre(3),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletre(4), a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendeletre(5), és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2004. február 25-i 363/2004/EK bizottsági rendeletre(6),

—  ‐ tekintettel "A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról" című bizottsági közleményre(7),

—  ‐ tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó joggyakorlatára és különösen az Altmark-ügyben hozott ítéletére,(8)

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 112. cikke (2) bekezdésére,

—  ‐ tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0065/2006),

1.   üdvözli, hogy 2004. május 1-jétől kezdődően a közösségi versenypolitikát a tíz új tagállamra is kiterjesztették, amelyek nemzeti versenyhatóságai az Európai Unióhoz történő csatlakozással az európai versenyhatóságok hálózatának részévé váltak annak érdekében, hogy integrálódjanak az EU-ba;

2.   hangsúlyozza, hogy a versenypolitika alapvető fontosságú eszköz egyrészt a lisszaboni stratégiához való hozzájáruláshoz, amelynek célja, hogy Európa a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, másrészt céljainak megvalósításához a belső piac egyenletes és átlátható módon történő működésének biztosításával, a piacok nyitottságának fenntartásával, valamint a növekedés, a hatékonyság és az innováció serkentésével több fenntartható érték megteremtése és a jobb szolgáltatások érdekében, elsősorban a fogyasztók számára;

3.   továbbra is fenntartja, hogy a Parlamentnek a versenypolitika kifejlesztésében játszott aktívabb és egyre növekvő szerepe fokozhatja az átláthatóságot és a legitimitást, és ismételten hangsúlyozza a Parlament együttdöntési jogköre kiszélesítésével kapcsolatos törekvéseit;

4.  4 támogatja az EU által folytatott versenypolitikát és elismerésének ad hangot a Bizottság által a versenypolitika terén végrehajtott modernizációs reformért;

5.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság 2004-es jelentéséből még mindig hiányzik a releváns piacokra, különösen az egyesülésekre és az állami támogatásokra vonatkozó legfontosabb bizottsági döntésekről szóló értékelés;

6.   sürgeti a versenypolitika modernizációja utolsó részének haladéktalan végrehajtását, nevezetesen ami a Szerződésnek a piaci erőfölénnyel való visszaélések tiltásáról szóló 82. cikkének alkalmazását illeti; hangsúlyozni kívánja, hogy figyelembe kell venni az egyre jobban globalizálódó világpiac dinamikáját;

7.   örömét fejezi ki, hogy a Bíróság ítéletei ‐ elsősorban az Altmark-ügyben hozott ítélet után ‐ ritkábban vonják kétségbe a Bizottság versenypolitikára vonatkozó határozatait, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki, hogy az Altmark-tesztet a Bizottság a gyakorlatban még mindig nagyon eltérően értelmezi; felhívja a Bizottságot, hogy az Altmark-ítéletben meghatározott negyedik kritériumra vonatkozóan adjon ki világos és pontos értelmező közleményt;

8.   sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 2001‐2003. évi jelentésektől eltérően a 2004. évi versenypolitikai jelentésben az általános érdekű szolgáltatások nem szerepelnek külön fejezetben, és kéri a Bizottságot, hogy a soron következő jelentésekben állítsa vissza ezt a struktúrát;

9.   kedvezően fogadja a Bizottság modernizációs csomagját, a technológiatranszferről szóló megállapodások esetében csoportos mentességet biztosító új rendszert, továbbá a hozzáférhető és nem hozzáférhető dokumentumok megkülönböztetése céljából tett előrelépéseket, valamint a bizalmas információk eljárásokban történő kezelésére vonatkozó normák meghatározását;

10.   kiemeli, hogy 2004-ben a Bizottság figyelmet szentelt olyan nagy jelentőségű szegmenseknek, mint a szélessávú internetszolgáltatások, a "roaming" szolgáltatás nemzetközi hívások esetén, illetve a távközlés, és biztatja, hogy a versenynek az információs társadalom fejlődése szempontjából ilyen fontos területen történő ösztönzése érdekében figyelmesen kövesse nyomon ezek fejlődését;

11.   felszólítja a Bizottságot, hogy részletesen tanulmányozza és elemezze a kollektív tárgyalások problémakörét a gazdaság olyan érzékeny ágazataikban, mint a mezőgazdaság, különösen egyrészről a kis- és középtermelők vagy egyesületeik, másrészről a nagy feldolgozó vagy forgalmazó vállalatok közötti kapcsolatok tekintetében;

12.   üdvözli, hogy a Bizottság az erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelemben szilárd és szakszerű magatartást tanúsít és konzultál a 82. cikk eredményesebb végrehajtásáról;

13.   sürgeti a Bizottságot, tegyen lépéseket az európai versenyhatóságok hálózatának keretében működő nemzeti versenyhatóságok közötti információcsere optimalizálása, továbbá az ilyen információk minőségének javítása érdekében, hogy biztosítható legyen az EK versenypolitikájának egységes alkalmazása;

14.   sürgeti a bizottságot, hogy minden tagországban lépjen fel a versenyszabályok korrekt alkalmazása érdekében és hogy időben avatkozzon be, ha a versenyszabályokat elégtelen, illetve diszkriminatív módon alkalmazzák;

15.   rámutat arra, hogy a hatékony versenypolitikának állandóan szem előtt kell tartania a fogyasztói igényeket, és nem válhat a piac zavarásának eszközévé;

16.   bátorítja a Bizottságot, hogy világítsa meg a nemzeti versenyhatóságok és a "nemzeti bajnokok" közötti néha homályos kapcsolatokat, hogy ne merülhessen fel az összejátszás gyanúja és ne sérüljön a fogyasztók érdeke, (például a média már 2005 elején leleplezte a három legnagyobb francia mobiltelefon-szolgáltató közötti titkos megállapodásokat); elismeri, hogy nincs meg a kellő időbeli távlat ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, mennyire hatékony a reform, amely átruházza az EK versenyjog végrehajtását a nemzeti versenyhatóságokra; hangsúlyozza, hogy a tagállamok versenyhatóságaiból és a Bizottságból álló európai versenyhatóságok hálózata együttműködési fórum és testületként alapvető fontosságú a közösségi versenyszabályok alkalmazása koherenciájának és hatékonyságának erősítése tekintetében; továbbá arra ösztönzi a hálózat tagjait, hogy aktívan vegyenek részt ebben a testületben, és hogy jelentős képességeiket az EU versenypolitikáját jellemző stratégiai szerepnek megfelelően mozgósítsák;

17.   örömét fejezi ki, hogy a Bizottság éberen figyel az olyan egyesülések és felvásárlások szabályozására, amelyek az erőfölény további megerősödésével járhatnak;

18.   kifejezi aggodalmát, amiért továbbra sem sikerül megvalósítani a teljes liberalizációt az EU gáz- és villamosenergia-piacán és üdvözli, hogy a Bizottság kivizsgálja a gáz és a villamos energia belső piacának működését;

19.   üdvözli, hogy a Bizottság kivizsgálja a banki kifizetések rendszerét és az üzleti biztosításokat, de szorgalmazza, hogy a vizsgálat során megfelelő idő álljon rendelkezésre, hogy a Bizottság számára kimerítő és alapos válaszok készülhessenek;

20.   javasolja, hogy a nagy közszolgáltatási hálózatok esetében, a versenyt szigorú közszolgáltatási kötelezettségekkel kell szabályozni annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges befektetések megvalósulását és megakadályozzák új monopóliumok kialakulását;

21.   elismeri, hogy az eredményes versenypolitika lényegesen hozzájárulna a lisszaboni stratégia megvalósulásához;

22.   üdvözli a Bizottság környezetbarát kritériumait, amelyeket számos környezetvédelmi támogatás jóváhagyásánál, köztük a vasúti közlekedéssel kapcsolatos támogatásoknál is alkalmaznak, és szorgalmazza, hogy a Bizottság fejlessze tovább az átláthatóságot biztosító feltételeket, hogy más régiók és tagállamok számára példaként szolgáljanak;

23.   felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi kereskedelem szervezéséről szóló jövőbeni tárgyalásokon védje meg a monopóliumok és törvénybe ütköző megállapodások elleni küzdelem, valamint a megfelelő érvekkel alátámasztott állami támogatások elvét; hasonlóképpen, sürgeti a Bizottságot, hogy többoldalú vagy kétoldalú eszközökkel segítse elő a nemzetközi együttműködést a versennyel kapcsolatos kérdésekben, és ösztönözze a feltörekvő és fejlődő országok erősödő részvételét ebben az együttműködésben;

24.   hangsúlyozza a fogyasztók számára biztosított tájékoztatás elősegítésének fontosságát, jelzi a fogyasztók tájékoztatásának alapvető szerepét annak érdekében, hogy valódi versenykultúra alakulhasson ki, és rámutat a versenyellenes magatartás miatt magánúton történő kompenzáció közösségi szintű tanulmányozásának szükségességére;

25.   újra megerősíti, támogatja, hogy együttdöntési jogkörének növelésével a Parlament kezdeményezőbb szerepet játsszon a versenypolitika fejlesztésében;

26.   szorgalmazza, hogy a Bizottság a versennyel kapcsolatos ügyek terén folytassa az igazságszolgáltatási rendszer működésének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés gyorsasága javuljon és a versennyel kapcsolatos ügyekben minél nagyobb legyen a bíróságok tapasztalata és szaktudása;

27.   szorgalmazza, hogy a Bizottság jelöljön ki egy fogyasztóügyi kapcsolattartó tisztviselőt annak érdekében, hogy a Bizottság és a fogyasztók között szorosabb párbeszéd és együttműködés alakuljon ki;

28.   úgy véli, hogy a versenypolitika eredményes alkalmazása lényeges eszköz a hatékony piaci struktúra megteremtésében, amely a fogyasztók érdekében működik és mindennapi életükre pozitív és jelentős hatást gyakorol; hangsúlyozni óhajtja, hogy a belső piac szorosabb integrációja miatt néha természetesebb, ha a verseny helyzetét a belső piac egészén elemzik, mint annak különböző részein; és felhívja a Bizottságot, hogy ez utóbbi esetekben adjon világosabb magyarázatokat a piacra vonatkozó definíciójáról;

29.   üdvözli a Bizottság kedvező válaszát, amelyet azokra a parlamenti javaslatokra adott, amelyek az európai verseny napjai továbbfejlesztéséről szólnak és a fogyasztói szervezetek, valamint a nemzeti média bevonását szorgalmazzák az európai verseny napjai tervezési folyamatába;

30.   sürgeti a Bizottságot, hogy az új iránymutatásoknak megfelelően összpontosítson azokra a releváns kérdésekre, amelyek meghatározzák az uniós célokat és hatással vannak a polgárok életkörülményeire, mivel a változásokra nemcsak reagálni kell, hanem azokra előzetesen fel is kell készülni, illetve adott esetben elő is kell mozdítani őket;

31.   üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett a nemzetközi verseny hálózat iránt, különös tekintettel a munkára, amelynek során Kínának nyújtanak segítséget trösztellenes törvénytervezetének kidolgozásához;

32.   üdvözli, hogy a tíz új tagállam folytatja az EK összefonódás-ellenőrzésének, a versenyszabályoknak és különösen a tagállami támogatásokra vonatkozó szabályzatnak az átvételét és szorgalmazza, hogy a Bizottság továbbra is nyújtson ehhez technikai segítséget és biztosítsa az együttműködést;

33.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. (2) HL L 123., 2004.4.27., 18. o. (3) HL L 24. 2004.1.29., 1. o. (4) HL L 140. 2004.4.30., 1. o. (5) HL L 63. 2004.2.28., 22. o. (6) HL L 63. 2004.2.28., 20. o. (7) HL C 244. 2004.10.1., 2. o. (8) C-280/00. számú ügy, Altmark Trans et Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark, EBHT 2003., I-7747. o.

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai ombudsman által a Tanács jogalkotói minőségében tartott üléseinek nyilvánosságáról szóló 2395/2003/GG számú panasz ügyében az Európai Unió Tanácsához intézett ajánlástervezetet követően készített különjelentéséről (2005/2243(INI))

P6_TA(2006)0121 A6-0056/2006

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel az európai ombudsman által a 2395/2003/GG számú panasz ügyében az Európai Unió Tanácsához intézett ajánlástervezetet követően az Európai Parlamentnek készített különjelentésére,

—  ‐ tekintettel az EU-Szerződés 1. cikkére,

—  ‐ tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 255. cikkére, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáféréssel kapcsolatos,

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 195. és 207. cikkére,

—  ‐ tekintettelaz Európai Unió jövőjéről szóló Laekeni Nyilatkozatra(2),

—  ‐ tekintettel az Európai Tanács 2002. június 21‐22-i sevillai ülése elnökségi következtetéseire,

—  ‐ tekintettel az európai ombudsman szabályzata 3. cikkének (7) bekezdésére(3),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 195. cikkének (3) bekezdésére,

—  ‐ tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A6-0056/2006),

A.   mivel az EK-Szerződés 195. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant bármely uniós polgártól érkező, a közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére,

B.   mivel az európai ombudsmanhoz intézett 2395/2003/GG számú panaszban a panaszosok azt állították, hogy a jogalkotói minőségében eljáró Tanács ülései nincsenek összhangban az EU-Szerződés 1. cikkének (2) bekezdésével, és csak a Tanács 2004. március 22-én módosított, 2002. július 22-i eljárási szabályzatának 8. és 9. cikkében meghatározott mértékben nyilvánosak(4),

C.   mivel panaszosok úgy vélték, hogy a jogalkotói minőségében eljáró Tanács üléseinek nyilvánosnak kell lenniük, és kérték a Tanács eljárási szabályzatának e célból történő módosítását,

D.   mivel az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, valamint a Tanács eljárási szabályzatának 7. cikkének megfelelően a Tanács az EK-Szerződés 207. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében jogalkotói minőségében jár el, amikor a tagállamokban vagy azok számára jogilag kötelező szabályokat fogad el rendeletek, irányelvek, kerethatározatok vagy határozatok formájában a Szerződések vonatkozó rendelkezései alapján a belső intézkedések, adminisztratív vagy költségvetési jogi aktusok, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokra, illetve nem kötelező jogi aktusokra vonatkozó aktusok (mint például következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások) elfogadásához vezető viták kivételével,

E.   mivel a Tanács nem jogalkotási tevékenységének aránya jóval alacsonyabb jogalkotási tevékenységéhez képest, tekintetbe véve jogalkotási tevékenységének fent említett meghatározását, és ennek következtében az átláthatóságnak kellene a munkája alapszabályának lennie, a bizalmas kezelést ‐ adott esetben ‐ a nem jogalkotási tevékenységre alkalmazva,

F.   mivel az EU-Szerződés 1. cikkének (2) bekezdése szerint az EU-ban a döntéseket "a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg",

G.   mivel a Tanács főtitkára, Solana úr a panaszosok nyílt levelére adott 2003. november 19-i válaszában kijelentette, hogy a Tanács jogalkotási üléseinek nyilvánossá tételének ügye rendkívül széleskörű támogatásra lelt,

H.   mivel a Tanács az ombudsmannak adott válaszában elismerte, hogy a többek között az EU-Szerződés 1. cikkének (2) bekezdésében elismert nyilvánosság elve nagyon fontos,

I.   mivel a Tanács a 2004-ben módosított eljárási szabályzatában olyan szabályokat vezetett be, amelyek nagyobb nyilvánosságról rendelkeznek a jogalkoi ülések tekintetében,

J.   mivel a tagállamok 2004 októberében aláírták az Európai Alkotmányt létrehozó Szerződést, amely kifejezett rendelkezést tartalmaz, hogy a Tanács nyilvánosan ülésezzen a jogszabálytervezetek megvitatása és megszavazása során,

K.   mivel a Tanács az ombudsman konkrét kérdéseire adott válaszában nem említett olyan akadályokat, amelyek az eljárási szabályzat panaszosok kérésének megfelelő módosításának végrehajtását gátolnák, sem pedig olyan magasabb rendű elveket vagy célokat, amelyek feljogosítanák arra, hogy megtagadja a jogalkotási ülések nyilvánosság számára történő megnyitását, ugyanakkor azt fenntartotta, hogy az eljárási szabályzat elfogadása politikai és intézményi kérdés, amelyről magának a Tanácsnak kell döntenie,

L.   mivel az európai ombudsman az 1997-es éves jelentésében(5) úgy ítélte meg, hogy hivatali visszásságra akkor kerül sor, ha egy közjogi szerv nem a rá kötelező szabálynak vagy elvnek megfelelően jár el,

M.   mivel az ombudsman következtetései szerint hivatali visszásságnak minősül a Tanács megfelelő indokolás nélküli döntése, hogy elutasítja a nyilvános ülésezést jogalkotói minőségében,

N.   mivel az ombudsman a Tanácshoz intézett ajánlástervezetében szabályzata 3. cikkének (6) bekezdése alapján kijelentette: "az Európai Unió Tanácsának felül kellene vizsgálnia a nyilvános jogalkotói ülésezés megtagadását"; mivel az ombudsman különjelentésében megismételte a Tanácshoz intézett ajánlását, és javasolta, hogy a Parlament fontolja meg ajánlásának állásfoglalásként történő elfogadását,

O.   mivel különösen ha a Tanács "A-pontokként" fogad el jogi aktusokat, a tényleges vitát és a jogalkotási munkát az állandó képviselők bizottsága: a COREPER végzi, a szóban forgó jogi aktusokat a Tanács csak jóváhagyja,

P.   mivel a Tanács jogalkotói minőségében jár el az egyeztető bizottságok ülésein is,

Q.   mivel a miniszterek elszámoltathatósága és közszereplőként betöltött felelőssége megköveteli, hogy a tagállamok Tanácsban képviselt álláspontja és szavazatai nyilvánosságra kerüljenek,

R.   mivel az EU két jogalkotói ága továbbra is részben különböző adatok alapján végzi munkáját; mivel a Parlament dokumentumai általában nyilvánosak, míg a Tanács gyakran titkosított dokumentumok és információk alapján végzi munkáját, beleértve azt, amikor együttdöntési eljárással elfogadandó kérdéseket vizsgál,

S.   mivel a brit elnökség alternatív javaslatot terjesztett a Tanács elé, azzal a céllal, hogy válaszoljon a ombudsman ajánlásaira, amelyek egyike kiterjedne a Tanács eljárási szabályzatának módosítására, míg a másik csupán arra irányult, hogy javítsa az átláthatóságot a meglévő szabályozáson belül,

T.   mivel a Tanács ezt követően úgy döntött, hogy nem módosítja eljárási szabályzatát,

1.   támogatja az európai ombudsman Tanácshoz intézett ajánlását;

2.   emlékeztet, hogy

3.   emlékeztet arra, hogy ‐ tekintetbe véve az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkében és a Tanács eljárási szabályzatában meghatározott jogalkotási tevékenység fogalmát ‐ az átláthatóság elvét sürgősen alkalmazni kell, nemcsak amikor a Tanács együttdöntéssel tanácskozik a Parlamenttel, hanem minden más esetben is, ahol a Parlament érintett, beleértve a konzultációt is, és minden olyan esetben, amikor a polgárok jogait és szabadságjogait érinthető jogi aktusokat fogad el, ami a harmadik pillérbe tartozó jogi aktusok esetében érvényes;

4.   sajnálja az e téren történő haladás hiányát, és hogy a Tanács hallgatott erről a témáról 2005. december 22-i következtetéseiben;

5.   elfogadhatatlannak ítéli, hogy az EU legfontosabb jogalkotó szerve továbbra is zárt ajtók mögött ülésezik, amikor jogalkotóként jár el;

6.   hangsúlyozza, hogy a többszintű kormányzást biztosító elvek az Európai Unióban a jó kormányzás elvei: részvétel, átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság és kohézió;

7.   azon a véleményen van, hogy akkor, amikor az EU a demokratizálódás és az elszámoltathatóság támogatójának tekinti magát, a Tanácsnak válaszolnia kell a parlamentektől, a civil társadalomtól és a közvéleménytől érkező, nagyobb átláthatóságra vonatkozó kérésekre;

8.   úgy véli, hogy nem csak elvi kérdés, hogy a jogalkotó szerveknek nyilvánosan kell ülésezniük, hanem az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek ‐ mint az európai polgárok képviselőin ‐ ellenőrző szerepére irányuló erőfeszítéseit is közvetlenül érinti;

9.   úgy ítéli meg, hogy rendkívüli fontosságú, hogy a nemzeti parlamentek felelősségre vonhassák kormányaikat és minisztereiket; úgy véli, hogy ez nem hajtható végre hatékonyan, ha nem világos, hogyan jártak el és szavaztak a miniszterek a Tanácsban, valamint az, hogy milyen információkra alapozták döntéseiket;

10.   úgy véli, hogy az Alkotmányról szóló Szerződés ratifikációs folyamatát övező vitával kapcsolatos közelmúltbéli fejlemények egyértelműen bemutatták, hogy az európai polgárok az európai döntéshozatal nagyobb nyitottságát akarják;

11.   úgy véli, hogy a nyilvános ülésezés a Tanács munkáját átláthatóbbá és relevánsabbá tenné az európai polgárok számára, és növelné a közvélemény bizalmát az Európai Unió és annak képviselői munkáját illetően;

12.   meg van győződve, hogy a nagyobb nyíltság ahhoz vezet, hogy a tagállamok kormányainak miniszterei jelentősebb kollektív felelősséget vállalnak, megerősödik a Tanács határozatainak legitimitása a közvélemény szemében, valamint elősegíti és felerősíti az európai kérdésekről szóló nyilvános vitát;

13.   felszólítja a Tanácsot, hogy módosítsa eljárási szabályzatát és változtasson munkamódszerein azért, hogy a nyilvánosság számára nyíltak és hozzáférhetők legyenek a Tanács jogalkotási ülései;

14.   úgy ítéli meg, hogy a COREPER ülései a Tanács jogalkotási tanácskozásainak alapvetően fontos részét képezik, és hogy ezért arra ki kell terjedniük a nyíltságról szóló szabályokra; úgy ítéli meg, hogy a Tanácsnak formális szavazással, nem pedig csak jóváhagyással kell meghoznia határozatait;

15.   emlékeztet arra, hogy a Tanács akkor is jogalkotói minőségében jár el, amikor az egyeztető eljárásban vesz részt;

16.   megjegyzi, hogy jelenleg a Tanács üléseinek napirendjén szereplő kérdések előkészítő dokumentumai nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára; hangsúlyozza, hogy kiigazított eljárási szabályzatában a Tanácsnak egyértelműen meg kell határoznia az ilyen dokumentumok osztályozását és hierarchiáját, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tennie azokat;

17.   helyes irányba történő lépésként üdvözli a Tanács 2005. december 22-i következtetését, de sajnálattal tölti el, hogy a Tanács nem követte az ombudsman ajánlását az eljárási szabályzat módosítására;

18.   emlékeztet arra, hogy a Tanács eljárási szabályzatának módosítása a huszonöt tagállamból tizenhárom támogatását követeli meg;

19.   úgy ítéli meg, hogy mivel valamennyi tagállam kormánya aláírta az európai Alkotmányt létrehozó Szerződést, a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról szóló megállapodás nem ütközhet ellenállásba, mivel az elvet politikailag már valamennyi tagállam kormánya elfogadta;

20.   hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament maradéktalanul támogatta az európai Alkotmányt létrehozó szerződést és a hatályba léptetésére irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a Tanács eljárási szabályzatának módosítása nem tekinthető úgy, hogy az említett Szerződést teljes egészében vagy részben helyettesíti, hanem az európai realitásnak megfelelő, már régóta esedékes kiigazításknak, és annak, hogy az Európai Unióban intézményi egyenlőség van a jogalkotás terén;

21.   úgy véli, hogy a Tanács üléseinek a 2005. december 22-i következtetésekben megfogalmazott módon való közvetítése nem elégséges a szükséges nyitottság garantálásához, és elengedhetetlen, hogy a közvélemény képviselői és a média ténylegesen is hozzáférést nyerjenek az ülésekhez;

22.   felszólítja a Tanácsot, hogy hozzon meg minden olyan intézkedést, amelyek a jogalkotói minőségében tartott ülések nyilvánosság számára történő nyílttá és hozzáférhetővé tételéhez szükségesek; kéri a Tanácsot, hogy többek között az interneten is közvetítse nyilvános üléseit, és időben adja meg ezen ülések időpontjait és napirendjét, és adja ki azok hivatalos, szó szerinti átiratát is az Európai Unió minden hivatalos nyelvén;

23.   sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el közös megközelítést az Európai Parlament által 2001. szeptember 6-án elfogadott, a helyes hivatali magatartás európai kódexének megvalósításáról(6);

24.   javasolja a Tanácsnak, hogy indítson kísérleti projektet az "átláthatóbb döntéshozatal érdekében", aminek révén egy vagy több, téma szerinti jogalkotási kérdést teljesen nyílt és hozzáférhető tanácsi ülésen vitatnának meg, különös hangsúllyal a követett eljárások és meghozott döntések magyarázatára, a polgárok számára való könnyebb érthetőség érdekében;

25.   felszólítja az elnökséget, a Tanács tagjait és a Bizottságot, hogy javasoljanak kérdéseket vagy témákat egy ilyen típusú nyílt vitára, a Tanács eljárási szabályzata 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

26.   felszólítja a Tanács soros elnökségét, hogy a Tanács üléseinek nyilvánossá tételének ügyét prioritásként tűzze ki az Európai Tanács napirendjére, és tegyen ünnepélyes nyilatkozatot 2006. május 9-én a Tanács eljárási szabályzatának azonnali módosításáról és a 1049/2001/EK rendelet 2006 vége előtti ‐ az Európai Parlamenttel egyetértésben történő ‐ felülvizsgálatáról;

27.   felszólít valamennyi érdekelt felet a lehető legnagyobb nyomás kifejtésére, hogy meggyőzzék a Tanácsot az ombudsman ajánlásának elfogadásáról és eljárási szabályzata módosításáról;

28.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 145., 2001.5.31., 43. o. (2) A Laekenben 2001. december 14‐15-én ülésező Európai Tanács elnökségének következtetéseihez fűzött I. melléklet. (3) HL L 113., 1994.5.4., 15. o. (4) HL L 106., 2004.4.15., 22. o. (5) http://www.euro-ombudsman.eu.int/report97/pdf/en/rap97_en.pdf. (6) HL C 72. E, 2002.3.21., 331. o.

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésről (2004/2125(INI))

P6_TA(2006)0122 A6-0052/2006

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

–   tekintettel az intézményeknek a 2001. május 30-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet(1) végrehajtásáról szóló jelentéseire, különösen pedig a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített első bizottsági hároméves jelentésre,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0052/2006),

A.   mivel az Amszterdami Szerződés ratifikálása és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 255. cikkének hatályba lépése óta az átláthatóság az Európai Unió egyik alapelvévé vált, melynek célja az európai intézmények demokratikus természetének megerősítése, annak lehetővé tétele az állampolgárok számára, hogy közelebbről részt vehessenek a döntéshozatali folyamatban, a közigazgatás nagyobb legitimitásának biztosítása a eredményesség és az állampolgárok általi elszámoltathatóság javításával, és végül a problémák és hiányosságok időben történő feltárása,

B.   mivel a 1049/2001/EK rendelet csak részben valósítja meg az EK-szerződés 255. cikkének rendelkezéseit, minthogy

C.   mivel, noha az 1049/2001/EK rendelet előírja a három év után elvégzendő felülvizsgálatot, és annak ellenére, hogy a Parlament már több alkalommal felkérte a Bizottságot a Közösség átláthatósági jogszabályainak javítására és megerősítésére, nincs előkészületben az eljárási szabályzat 39. cikke (2) bekezdése szerinti javaslat,

D.   mivel a rendelet alkalmazása során felmerült problémák bizonyos tekintetben annak nem megfelelő végrehajtásához kapcsolódtak; mivel a Bíróság joggyakorlata is felszínre hozta a rendelet egyes rendelkezéseinek továbbfejlesztése és pontosítása iránti igényt, különösen a tagállamok és harmadik felek által készített dokumentumok, valamint a vizsgálatok alóli kivételek, jogi tanácsadás és az úgynevezett "mérlegelési idő" tekintetében;

E.   mivel az intézmények közötti átlátható és nyílt tárgyalások, valamint az őszinte együttműködés jobb megoldást jelentenek a döntéshozatali eljárás hatékonyságának a 207. EK cikkében említett biztosítására, mint a Tanáccsal folytatott titkos tárgyalások; mivel ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2005. december 22-i elnökségi következtetéseiben a Tanács úgy döntött, hogy nem módosítja eljárási szabályzatát a célból, hogy intézkedjen a jogalkotási eljárás során folytatott miniszteri szintű viták átláthatóságának biztosításáról;

1.   felkéri a Bizottságot, hogy a 255. EK cikk alapján 2006 folyamán nyújtson be a Parlamentnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférési jogokról, valamint a hozzáférési jog általános alapelveiről és közösségi vagy egyéni érdek alapján történő korlátozásairól szóló jogalkotási javaslatot, amelyet intézményközi párbeszéd során kell kidolgozni és amely az alábbi részletes ajánlásokat követi;

2.   megerősíti, hogy ezen ajánlások megfelelnek a szubszidiaritás elvének, az alapvető polgári jogoknak, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét érintő joggyakorlatának, valamint az alapjogi charta 7. és 8. cikkének;

3.   úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait az intézmények működési költségvetéséből kell fedezni, mivel az átláthatóságra vonatkozó szabályokat nem lehet elkülöníteni azoktól a követelményektől, amelyek azoknak a szövegeknek a kialakításával, elfogadásával és szétosztásával kapcsolatosak, amelyeknek az érintett intézmények a szerzői vagy címzettjei;

4.   hangsúlyozza, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló bármilyen új szabályt a jövőben módosított rendelet hatályba lépésének dátumától kell alkalmazni, és így annak nem lehet visszamenőleges hatálya;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást és a kísérő részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok, a csatlakozó és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

MELLÉKLET

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRÓL SZÓLÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. javaslat (a 255. EK cikkről és az 1049/2001/EK rendeletről alkotmányos szemszögből )

2. javaslat (a jogalkotási és a nem jogalkotási dokumentumok fogalmáról)

A módosított rendelet jogalapként szolgál a jogalkotási szövegek jobb előkészítését, valamint a végső jogalkotási szövegekhez való hozzáférést biztosító szabályok, jó gyakorlat és intézményközi megállapodások, például az alábbi esetekben alkalmazandó szabályok számára: