Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kezdeményezéséről a tagállamok bűnüldöző szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról szóló 2003/170/IB határozat módosításáról szóló tanácsi határozat elfogadására tekintettel (10706/2005 ‐ C6-0255/2005 ‐ 2005/0808(CNS))

P6_TA(2006)0126 A6-0064/2006

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kezdeményezésére (10706/2005),

—  ‐ tekintettel az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése c) pontjára,

—  ‐ tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0255/2005),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

—  ‐ tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0064/2006),

1.   jóváhagyja Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kezdeményezését, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy ennek megfelelően változtassa meg a kezdeményezés szövegét;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kezdeményezését;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányának.

Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 (1a) preambulumbekezdés (új) (1a) Az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság tekintetében e határozat (az 1. cikk (1) és (2) bekezdése kivételével), a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás¹ értelmében, amely az említett megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat² 1. cikkének H. pontjában említett terület alá tartozik. _____________________ ¹HL L 176., 1999.7.10., 36. o. ²HL L 176., 1999.7.10., 31. o. Módosítás: 2 1. CIKK 1. PONT 1. cikk (1) bekezdés első a albekezdés (2003/170/IB határozat) E határozatban az "Europol összekötő tisztviselő" az Europol olyan alkalmazottja, akit az Europol egy vagy több harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez küldött ki külföldre ezen országok hatóságai vagy e nemzetközi szervezetek és az Europol közötti együttműködésnek a közöttük történő információcsere megkönnyítése révén való támogatása és összehangolása céljából. E határozatban az "Europol összekötő tisztviselője" az Europol olyan alkalmazottja, akit az Europol egy vagy több harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez küldött ki külföldre egyrészt ezen országok hatóságai vagy e nemzetközi szervezetek és az Europol, másrészt a tagállamok bűnüldöző hatóságai által az adott harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez akkreditált összekötő tisztviselők közötti együttműködésnek, a közöttük történő információcsere megkönnyítése révén való támogatása és összehangolása céljából. Módosítás: 3 1. CIKK 2. PONT 1. cikk (2) bekezdés első a albekezdés (2003/170/IB határozat) E határozat nem sérti az Europol összekötő tisztviselőinek az Europol-egyezmény keretében, annak végrehajtási rendelkezéseiben, valamint az Europol és az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között megkötött együttműködési megállapodásokban meghatározott feladatait. E határozat nem sérti az Europol összekötő tisztviselőinek az Europol-egyezmény keretében, annak végrehajtására hozott rendelkezésekben, valamint az Europol és az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között megkötött együttműködési megállapodásokban meghatározott feladatait. Módosítás: 4 1. CIKK 2A. PONT (új) 2. cikk (1) bekezdés (2003/170/IB határozat) 2a. a 2. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(1) Mindegyik tagállam megfelelően biztosítja egyrészt, hogy összekötő tisztviselői az információk gyűjtésének és cseréjének megkönnyítése és felgyorsítása érdekében közvetlen kapcsolatokat létesítsenek és tartsanak fenn a fogadó állam hatáskörrel rendelkező hatóságaival vagy a nemzetközi szervezettel, másrészt, hogy összekötő tisztviselői az összegyűjtött információkat azonnal és közvetlenül az Europol rendelkezésére bocsássák." Módosítás: 5 1. CIKK 2B. PONT (új) 2. cikk (3) bekezdés (2003/170/IB határozat) 2b. a 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(3) Az összekötő tisztviselők hatáskörük keretében végzik feladataikat, tiszteletben tartva nemzeti törvényeikben, az Europolról szóló egyezményben, és az esetlegesen a fogadó államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban szereplő rendelkezéseket, valamint az ezekben szereplő személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseket." Módosítás: 6 1. CIKK 2C. PONT (új) 2. cikk (3a) bekezdés (új) (2003/170/IB határozat) 2c. a 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(3a) Ha több tagállam egymástól függetlenül egyazon harmadik országba vagy nemzetközi szervezetbe küld összekötő tisztviselőket, a kiküldetések közötti átfedések lehető legnagyobb arányú csökkentése érdekében e tisztviselők tevékenységeiket és munkájukat összehangolják. Ennek érdekében csapatba szerveződnek, és igyekeznek kapcsolatokat kialakítani más országokba kiküldött összekötő tisztviselőkkel is, amennyiben a velük való együttműködés a saját kiküldetésük nemzeti, több országot érintő, vagy szervezeti keretein túlmutató információk összegyűjtése, kiegészítése vagy összeillesztése szempontjából szükséges vagy előnyös lehet." Módosítás: 7 1. CIKK 3. PONT 4. cikk (1) bekezdés, új mondat (2003/170/IB határozat) Ilyen üléseket bármely más tagállam kezdeményezésére, de különösen azon tagállamok kezdeményezésére is lehet tartani, amelyek egy adott országban vagy régióban mint az uniós együttműködés "vezető nemzete" járnak el. Ilyen üléseket az Europol vagy bármely más tagállam is kezdeményezhet, különösen azon tagállamok, amelyek egy adott országban vagy régióban mint az uniós együttműködés "vezető nemzete" járnak el. Módosítás: 8 1. CIKK 3A. PONT (új) 4. cikk (2) bekezdés (2003/170/IB határozat) 3a. a 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(2) A tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez kiküldött összekötő tisztviselőik segítsék egymást a fogadó állam hatóságaival való kapcsolattartásban. A tagállamok megpróbálnak kölcsönösen megállapodni egymással az azonos harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez kiküldött összekötő tisztviselőikre háruló feladatok felosztásában, ügyelve arra, hogy ez valamennyi tagállamnak közös érdekét szolgálja. Ha a feladatok ilyen felosztásáról a tagállamok között nem születik megállapodás, akkor az Europol és a kérdéses harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez kiküldött összekötő tisztviselő ‐ ha van ilyen ‐ feladata a tevékenységek felosztása és azok tényleges végrehajtása." Módosítás: 9 1. CIKK 3B. PONT (új) 4. cikk (3) bekezdés (2003/170/IB határozat) 3b. a 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(3) A tagállamok két- vagy többoldalú megállapodást kötnek arról, hogy egy tagállam által egy harmadik országba vagy egy nemzetközi szervezethez kiküldött összekötő tisztviselők egyúttal egy vagy több más tagállam egyéni érdekeit is képviselik, és tágabb értelemben az EU érdekeinek figyelembe vételével tevékenykednek." Módosítás: 10 1. CIKK 3C. PONT (új) 5. cikk (1) bekezdés (2003/170/IB határozat) 3c. az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok biztosítják, hogy harmadik országokba és nemzetközi szervezetekhez kiküldött összekötő tisztviselőik a nemzeti jognak, az Europolról szóló egyezménynek és a kapcsolódó nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően, valamint a személyes adatok védelmét szabályozó vonatkozó rendelkezések betartása mellett saját nemzeti hatóságaik és az Europol részére információt szolgáltassanak más, olyan tagállamokat súlyosan fenyegető bűncselekményekről, amelyeket az érintett harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél nem képvisel saját összekötő tisztviselő. A nemzeti hatóságok és az Europol a nemzeti joggal, az Europolról szóló egyezménnyel és a fenyegetés súlyosságával összhangban értékeli, kell-e értesíteni az érintett tagállamot." Módosítás: 11 1. CIKK 3D. PONT (új) 5. cikk (2) bekezdés (2003/170/IB határozat) 3d. az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(2) A tagállamok harmadik országokba és nemzetközi szervezetekhez kiküldött összekötő tisztviselői a nemzeti jognak, az Europolról szóló egyezménynek, és a kapcsolódó nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően, valamint a személyes adatok védelmét szabályozó vonatkozó rendelkezések betartása mellett más tagállamokat súlyosan fenyegető bűncselekményekről közvetlenül a kérdéses tagállam összekötő tisztviselőinek és az Europolnak szolgáltatnak információt, ha a tagállamnak van képviselője az érintett harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél." Módosítás: 12 1. CIKK 3E. PONT (új) 5. cikk (4) bekezdés (2003/170/IB határozat) 3e. az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(4) A tagállamok saját nemzeti joguk, az Europolról szóló egyezmény, és a kapcsolódó nemzetközi jogi eszközök szerint kezelik a (3) bekezdésben leírt megkereséseket, és a lehető leghamarabb nyilatkoznak arról, hogy az ilyen megkeresés teljesíthető-e." Módosítás: 13 1. CIKK 4. PONT 8. cikk (3) bekezdés (2003/170/IB határozat) (3)  A tagállamok a nemzeti joggal és az Europol-egyezménnyel összhangban a megfelelő információk cseréje érdekében harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetekhez kiküldött Europol összekötő tisztek alkalmazására irányuló megkereséssel fordulhatnak az Europolhoz. A megkereséseket az Europol-egyezménnyel összhangban a tagállamok nemzeti egységein keresztül az Europolnak kell címezni. (3)  Az Europol csatornáinak legteljesebb kihasználása érdekében, amennyiben szükséges és kivitelezhető, a tagállamok az Europol-egyezménnyel összhangban kérik az Europolt, hogy a megfelelő információk cseréje céljából kapcsolatba léphessenek az Europol harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetekhez kiküldött összekötő tisztjeivel. A megkereséseket az Europol-egyezménnyel összhangban a tagállamok nemzeti egységein keresztül az Europolnak kell címezni.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a 2007–2013. évi, aktív európai polgárságot támogató "Polgárok Európáért" című program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0116 – C6-0101/2005 – 2005/0041(COD))

P6_TA(2006)0127 A6-0076/2006

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0116)(1),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 151. és 308. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0101/2005),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A6-0076/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   hangsúlyozza, hogy a jogalkotási javaslatban a 2006 utáni időszakra kijelölt előirányzatok a következő többéves pénzügyi keretről szóló döntéstől függenek;

3.   felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben nyújtson be a program pénzügyi referenciaösszegeinek kiigazítására vonatkozó javaslatot a következő többéves pénzügyi keret elfogadása után;

4.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2006. április 5-én került elfogadásra a 2007–2013. évi, az Európai Unió alapjogi chartájában meghatározott aktív európai értékeket és aktív európai polgárságot támogató "Európa a polgárokért" című program létrehozásáról szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 151. és 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(4),

mivel:

(1)  A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, amely kiegészíti a megfelelő tagállam szerinti nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság fontos elem az európai integráció folyamatának erősítésében és védelmében.

(2)  A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett és a kohézió érdekében a Közösségnek támogatnia kell, hogy a polgárok teljes mértékben tudatában legyenek európai polgárságuknak, az azzal járó előnyöknek, jogoknak és kötelezettségeknek.

(3)  Az európai alkotmányt létrehozó szerződéssel kapcsolatos egyes népszavazási eredmények fényében különösen sürgető, hogy az európai polgárok teljes mértékben tudatában legyenek európai polgárságuknak. Az "Európa a polgárokért" programnak tehát ki kell egészítenie a Bizottság "D" tervét a demokráciáért a párbeszédért és a vitáért, de nem szabad azzal átfedéseket létrehoznia.

(4)  Annak érdekében, hogy a polgárok teljes támogatásukról biztosítsák az európai integrációt, és abban teljes mértékben részt vegyenek, az Európai Unió 2000. december 7-én kihirdetett alapjogi chartájának teljes körű tiszteletben tartása mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek identitásuk és a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális sokféleség, a tolerancia és a szolidaritás elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei.

(5)  Az aktív polgárság ösztönzése nemcsak a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia elleni harc erősítésének, hanem az integráció, a kohézió és a demokrácia fejlesztésének is kulcsfontosságú eleme.

(6)  Az EU tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának keretében biztosítani kell a programon keresztül támogatott tevékenységek széles körű terjesztését és azok jelentős hatását.

(7)  Annak érdekében, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz, és hogy a polgárok maradéktalanul részt vehessenek egy egyre szorosabban összefonódó Európa építésében, el kell jutni minden polgárhoz, és be kell vonni minden polgárt a közös európai eszményekhez tartozás tudatát erősítő nemzetek feletti csereprogramokba és együttműködési kezdeményezésekbe.

(8)  Nem szabad elfeledkezni a bevándorlókról és a bevándorlók leszármazottairól. Ezért fontos elősegíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben élhessenek nemrégiben megtalált európai polgárságuk lehetőségeivel.

(9)  A polgárok bevonása érdekében tájékoztatni kell őket az európai polgársághoz fűződő konkrét – például a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való – jogokról, különösen az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) hatályba lépését követően.

(10)  Az Európai Parlament az európai kultúrát támogató cselekvésekre irányuló bizottsági javaslatokról szóló, 1988. április 15-i állásfoglalásában(6) kívánatosnak ítélte a különböző tagállamok polgárai közötti kapcsolatteremtés érdekében tett jelentős törekvéseket, és megállapította, hogy ésszerű és kívánatos is a különböző tagállamok települései közötti testvérkapcsolatok fejlesztésének konkrét európai uniós támogatása.

(11)  Az Európai Tanács több alkalommal is elismerte annak szükségességét, hogy az Európai Uniót és annak intézményeit közelebb kell hozni a tagállamok polgáraihoz. Ösztönözte az Unió intézményeit, hogy az európai polgárok számára közös alapvető értékek hangsúlyozásával párhuzamosan tartsanak fenn és ösztönözzenek nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a szervezett civil társadalommal, és ezáltal támogassák a polgárok részvételét a közéletben és a döntéshozatalban(7).

(12)  A Tanács 2004. január 26-i 2004/100/EK határozatában(8) létrehozott egy, az aktív európai polgárságot (a polgári részvételt) támogató közösségi cselekvési programot, amely megerősítette a településekkel, a civil szervezetekkel és általában a polgárokkal folytatott állandó párbeszéd kialakításának szükségességét. Ebbe a párbeszédbe be kell vonni az Európai Unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat képviselő szervezeteket is. Ezenkívül az Európai Parlament a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről szóló, 2005. június 8-i állásfoglalásában(9) megállapította, hogy a "Polgári részvételi program" továbbra is prioritást élvez, hogy Európát közelebb vigye polgáraihoz egy alulról felfelé építkező folyamat segítségével.

(13)  A polgárok nemzetek feletti és több ágazatot átfogó dimenzióval rendelkező projektjei a polgárok és helyi szervezetek által szervezett rendezvényeken és megmozdulásokon keresztül fontos eszközt jelentenek a polgárokkal való kapcsolattartásban, az európai tudatosság és az európai politikai integráció, valamint a társadalmi integráció és a kölcsönös megértés előmozdításában, különös tekintettel azokra a projektekre, amelyek lehetőséget nyújtanak a polgárok különböző csoportjainak találkozására – például könyvtárak, alapítványok vagy amatőr sportegyesületek –, és ezáltal a rasszizmus ellen az alapjogi chartával összhangban folytatott küzdelemre.

(14)  A közös európai polgárságban való osztozásnak még tovább kell erősítenie a tagállamok állampolgárai közötti kapcsolatokat, és ezt figyelembe kell venniük a nemzeti és regionális jogalkotóknak, a helyi hatóságoknak és mindazoknak, akiknek hivatása az állampolgári jogok nemzeti szintű védelme, legyenek ezek a biztonságért, igazságszolgáltatásért vagy a jogsegélynyújtásért – pl. az ombudsmanok – felelős hatóságok; az Európai Uniónak ezért érdekében áll előmozdítani a fenti hatóságok és európai szintű kapcsolattartó hálózataik között a párbeszédet és a legjobb gyakorlatok egymással való megosztását.

(15)  A civil szervezetek európai, nemzeti, regionális és helyi szinten fontos elemei a polgárok aktív társadalmi részvételének, és elősegítik a közélet minden területének megerősítését. Egyben közvetítő szerepet töltenek be Európa és polgárai között. Támogatni és ösztönözni kell nemzetek feletti együttműködésüket, különös figyelmet fordítva a tagjelölt országokra a hasonló szervezetek létrehozásának és fejlődésének elősegítésével.

(16)  Az európai politika kutatási szervezetei ötletekkel és gondolatokkal szolgálhatnak az európai szinten folytatott eszmecsere megélénkítéséhez. Ezért az információs és információcsere-hálózatok áttekinthető eljárások révén való kialakításával célszerű támogatni az európai intézmények és a polgárok közti összekötő kapocs szerepét betöltő azon tevékenységeket is, amelyek tükrözik ezek elkötelezettségét az európai identitás és polgárság kialakításában.

(17)  A programnak hozzáférhetővé kell válnia valamennyi polgár számára – beleértve harmadik országnak egy tagállamban jogszerűen letelepedett állampolgárait is –, ezért különös figyelmet kell szentelni annak, hogy valamennyi tagállam polgárai és civil szervezetei kiegyensúlyozottan integrálódjanak a nemzetek feletti projektekbe és tevékenységekbe.

(18)  Az Európai Tanács 2000. december 7. és 9. közötti, nizzai ülésén elfogadott sportról szóló nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a Közösségnek a Szerződés különböző rendelkezései szerint hozott intézkedéseiben figyelembe kell vennie a sport sajátos társadalmi, nevelési és kulturális szerepét.

(19)  A tagjelölt országok és az EGT-megállapodást aláírt EFTA-államok – a velük aláírt megállapodásoknak megfelelően – részt vehetnek a közösségi programokban.

(20)  Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésén elfogadta a "Theszaloníki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján" című programot, amely meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy vegyenek részt a közösségi programokban és a Közösség ügynökségeinek munkájában; ezért a nyugat-balkáni országokat el kell ismerni a közösségi programok potenciális részvevőinek.

(21)  A Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben a programot rendszeresen ellenőrizni és független módon értékelni kell, hogy lehetőség legyen az intézkedések megfelelő megvalósításához szükséges kiigazításokra.

(22)  Alkalmazni kell a Közösség pénzügyi érdekeit védő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet)(10) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet(11); az alkalmazás során a költségvetési eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyszerűség és az összhang elvét, és azoknak az eseteknek a korlátozott számát, amelyekben a Bizottság megtartja magának a végrehajtás és a lebonyolítás közvetlen felelősségét, valamint azt, hogy a források nagyságának és a felhasználásukkal járó adminisztratív terheknek arányban kell állniuk egymással.

(23)  Megfelelő intézkedéseket kell továbbá tenni a szabálytalanságok és a csalások megelőzésére, valamint az elveszett, illetve tévesen kifizetett vagy használt pénzeszközök visszafizettetésére.

(24)  A határozat a program teljes időtartamára meghatározza a pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás továbbfejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás(12) 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára első számú hivatkozási pontként kell, hogy szolgáljon.

(25)  Mivel az "Európa a polgárokért" program célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és ezért – a program kezdeményezéseinek és intézkedéseinek transznacionális és multilaterális természete miatt – ezek a célkitűzések közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Ez a határozat – az arányosságnak ugyanazon cikkben megfogalmazott elvével összhangban – kizárólag az említett célkitűzések eléréséhez szükségesekre terjed ki.

(26)  Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak(13) megfelelően kell elfogadni.

(27)  A 2004/100/EK határozat alapján a 2006. december 31. előtt megkezdett tevékenységek megfigyelésére átmeneti intézkedéseket kell hozni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program tartalma és terjedelme

(1)  Ez a határozat létrehozza az "Európa a polgárokért" című programot a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra.

(2)  A program a következő általános célkitűzések megvalósításához járul hozzá:

2. cikk

A program egyedi célkitűzései

3. cikk

Kezdeményezések

(1)  A program célkitűzéseinek megvalósítása a következő – a melléklet 1. részében részletezett – kezdeményezések támogatása révén történik:

a)  "Aktív európai polgárokat", amely a következőket foglalja magába:

–   testvérváros-program,

–   a polgárok projektjei és az azokat kísérő intézkedések;

b)  "Aktív európai civil társadalmat", amely a következőket foglalja magába:

–   strukturális támogatás az európai politika kutatási szervezeteinek ("szelllemi műhelyek"),

–   strukturális támogatás európai szintű civil szervezeteknek, egyesületeknek és hálózatoknak,

–   civil szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása;

c)  "Együtt Európáért", amely a következőket foglalja magába:

–   széles tömegeket vonzó események, többek között megemlékezések, díjátadások, művészeti rendezvények, összeurópai konferenciák,

–   kutatások, felmérések és közvélemény-kutatások,

–   a tájékoztatás és a terjesztés eszközei;

d)  "Aktív európai megemlékezés", amely:

–   olyan projektek támogatásából áll, amelyek a nácizmus és a sztálinizmus által elkövetett tömeges deportálások és tömeggyilkosságok áldozatairól emlékeznek meg.

(2)  Mindegyik kezdeményezésben prioritást kaphat valamennyi tagország polgárainak és civil szervezeteinek kiegyensúlyozott integrációja, ahogyan azt a 2. cikk e) pontjában megfogalmazott egyedi célkitűzés előírja.

(3)  A közösségi intézkedések támogatások vagy közbeszerzési szerződések formájában valósulhatnak meg.

(4)  A közösségi támogatások egyéni formát ölthetnek, illetve egyéni megállapodások keretein belül kerülhetnek kifizetésre, például működési vagy programtámogatásként, ösztöndíjként, jutalomdíjként.

(5)  A közbeszerzési szerződések olyan szolgáltatások beszerzésére terjednek ki, mint például programok szervezése, tanulmányok és kutatások, tájékoztatási és terjesztési eszközök, megfigyelés és értékelés.

(6)  Közösségi támogatásban csak azok részesülhetnek, akik megfelelnek a melléklet II. részében megfogalmazott feltételeknek.

4. cikk

Részvétel

5. cikk

Hozzáférhetőség

A támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítse érdekében a benyújtandó dokumentumokra az arányosság elvét kell alkalmazni, valamint egy adatbázist kell létrehozni a pályázatok benyújtásához.

6. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

A program kiterjedhet olyan nemzetközi szervezetekkel – pl. Európa Tanács, UNESCO – folytatott közös tevékenységekre – vagy magában foglalhat ilyeneket –, amelyek foglalkoznak az aktív polgárság, és ezen belül is különösen az európai polgárság kérdésével; az együttműködés közös hozzájárulások alapján, valamint a költségvetési rendeletnek és az egyes intézetek vagy szervezetek különböző szabályainak megfelelően történik.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)  A program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghozni.

(2)  A Bizottság a mellékletben ismertetett minden egyes kezdeményezés esetében iránymutatást dolgozhat ki, hogy az aktív európai uniós polgársággal kapcsolatos prioritások változása esetén a programot annak megfelelően módosíthassa.

(3)  A Bizottság az EU tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának keretében, valamint egyéb tájékoztatási, közzétételi és terjesztési tevékenységeken keresztül biztosítja a program révén támogatott tevékenységek széles körű terjesztését és jelentős hatását.

8. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(3)  A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Koherencia a Közösség és az Európai Unió egyéb megvalósítási eszközeivel

(1)  A Bizottság biztosítja a koherenciát és a komplementaritást e program és a közösségi fellépés egyéb területein – különösen az oktatás, a szakképzés, a kultúra, az ifjúság, a sport, a környezet, az audiovizuális ágazat és a média, az alapvető jogok és szabadságok, a társadalmi integráció, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet valamennyi formájának leküzdése, és a tudományos kutatás, valamint a Közösség külső fellépése támogatásának (különösen az európai szomszédsági politika szintjén) területén – alkalmazott eszközök között.

(2)  A program más közösségi eszközökkel közösen használ forrásokat, és betartja a tájékoztatással kapcsolatos új iránymutatásokat olyan kezdeményezések megvalósítására, amelyek mind e program, mind az egyéb eszközök célkitűzéseinek megfelelnek.

10. cikk

Költségvetési források

(1)  A program megvalósítására rendelkezésre álló indikatív pénzügyi keret az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott, 2007. január 1-jétől kezdődő hétéves időszakra 235 000 000 EUR.

(2)  Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv szabta keretek között a költségvetési hatóság engedélyezi.

(3)  A program teljes igazgatási költségének – ide értve a végrehajtó ügynökség belső és vezetési költségeit – arányosnak kell lennie az adott programban elvégzett feladatokkal, és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozataitól kell függenie.

11. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)  A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 176. cikkének (2) bekezdése értelmében a kedvezményezettek jellegzetességeinek és a kezdeményezések természetének megfelelően a Bizottság felmentheti a kedvezményezetteket a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtására való szakmai alkalmasság, illetve az ahhoz szükséges minősítés igazolása alól.

(2)  A pénzügyi támogatás jogi személyek vagy az állampolgárok védelme területén működő nemzeti közintézmények európai egyesületei számára történő kifizetések formájában valósul meg. A költségvetési rendelet 114. cikkének (1) bekezdése értelmében bizonyos esetekben természetes személyek is részesülhetnek támogatásban.

(3)  A Bizottság a program keretein belül megvalósított kezdeményezésekért vagy projektekért díjat ítélhet meg természetes vagy jogi személyeknek.

(4)  A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének megfelelően és a kezdeményezés természetétől függően átalányfinanszírozás és/vagy egységre vetített árszabás engedélyezhető.

(5)  A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 162. cikkében meghatározott általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervek számára a program keretein belül odaítélt működési támogatások hosszabbítás esetén nem csökkennek automatikusan, ahogyan azt a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése előírná.

(6)  Kisebb támogatások esetében természetbeni társfinanszírozás engedélyezhető.

(7)  Kisebb támogatások – pl. ösztöndíjak és egyéni mobilitási támogatások – esetében az információk mennyisége korlátozható.

(8)  Meghatározott esetekben – mint pl. kisebb támogatások odaítélése esetén – a kedvezményezett felmenthető azon kötelezettség alól, hogy igazolja a tervezett projekt vagy munkaprogram kivitelezéséhez szükséges pénzügyi kapacitását.

12. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az ezen határozat alapján finanszírozott kezdeményezések megvalósításakor a Közösség pénzügyi érdekei ne sérüljenek; ehhez a csalást, korrupciót és bárminemű más illegális tevékenységet megakadályozó preventív intézkedéseket alkalmaz, hatékony ellenőrzéseket folytat, az indokolatlanul kifizetett összegeket visszafizetteti, és – amennyiben szabálytalanságokra bukkan – hatásos, arányos és elrettentő büntetéseket szab ki az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom(14) és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletek(15), valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(16) megfelelően.

(2)  A program keretein belül finanszírozott közösségi kezdeményezések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, indokolatlan kiadási tételek miatt.

(3)  A Bizottság csökkenti, felfüggeszti vagy visszafizetteti az egy adott kezdeményezésre odaítélt pénzügyi támogatás összegét, amennyiben szabálytalanságokra bukkan – beleértve ezen határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatást odaítélő egyedi határozatnak, szerződésnek vagy megállapodásnak figyelmen kívül hagyását –, vagy ha tudomást szerez arról, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérvényezése nélkül a kezdeményezésen olyan változtatást eszközöltek, amely a projekt természetével vagy megvalósításának feltételeivel ellentétes.

(4)  Amennyiben a kedvezményezett nem tartja magát a határidőkhöz, vagy a kezdeményezés megvalósítása nem halad előre olyan mértékben, hogy az odaítélt pénzügyi támogatás egésze indokolt lenne, a Bizottság felkéri a kedvezményezettet, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be észrevételeit. Amennyiben a kedvezményezett nem szolgál kielégítő válasszal, a Bizottság törölheti a hátralévő pénzügyi támogatást és követelheti a már kifizetett összegek visszafizetését.

(5)  Bárminemű jogtalan kifizetést vissza kell fizetni a Bizottságnak. A késedelmes visszafizetésekre kamatot kell felszámítani a költségvetési rendeletben megállapított feltételek szerint.

13. cikk

Ellenőrzés és értékelés

(1)  A Bizottság gondoskodik a program rendszeres ellenőrzéséről. Az ellenőrzési és értékelési folyamat eredményeit hasznosítani kell a program végrehajtásakor.

Az ellenőrzés különösképpen magába foglalja a (3) bekezdés a) és c) pontjában megnevezett jelentések elkészítését.

A konkrét célkitűzések módosíthatók az ellenőrzési jelentések eredményeinek függvényében.

(2)  A Bizottság gondoskodik a program rendszeres, külső és független értékeléséről, és rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlament illetékes bizottságait.

(3)  A Bizottság benyújtja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához a következőket:

14. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 2004/100/EK határozat értelmében a 2006. december 31. előtt megindult kezdeményezések – megvalósításuk befejeztéig – az említett határozat hatálya alá tartoznak.

15. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt , …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

I.  A kezdeményezések ismertetése

1. kezdeményezés: Aktív európai polgárok

Ez a kezdeményezés a programnak azon részét képezi, amely kifejezetten a polgároknak – közvetve vagy közvetlenül – részvételi lehetőséget nyújtó tevékenységekre irányul. Ezek a tevékenységek az alábbi két intézkedési típusba taroznak:

Testvérváros-program

Ez az intézkedés olyan tevékenységeket vesz célba, amelyek európai polgárok testvérvárosi tevékenység keretein belül történő közvetlen cseréjével kapcsolatosak, vagy azt segítik. Ezek lehetnek egyszeri vagy próba projektek, de lehetnek intenzívebb szervezés alapján létrejövő strukturált, többéves és több résztvevős megállapodás formáját öltő projektek is, amelyek számos tevékenységet magukba foglalnak a polgárok számára szervezett találkozóktól – például sportklubok ikerintézményi együttműködése keretében szervezett események – a testvérvárosi tevékenységek keretein belül szervezett, általános érdeklődésre számot tartó témákban rendezett egyedi konferenciákig vagy szemináriumokig, és a hozzájuk tartozó kiadványokig. Ez az intézkedés aktívan hozzájárul egymás megismerésének és kölcsönös megértésének fokozásához.

Az intézkedés végrehajtásához strukturális támogatás nyújtható közvetlenül az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR), amely a testvérváros-programok területén tevékenykedő, általános európai jelentőségű célokat követő szervezet.

A polgárok projektjei és az azokat kísérő intézkedések

Ezen intézkedés keretein belül számos, nemzetek feletti és ágazatok közötti dimenzióval rendelkező, a polgárok közvetlen részvételét biztosító projekt nyer támogatást. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek aktív szervezeteken, például helyi amatőr sportklubokon keresztül a helyi részvétel ösztönzésére irányulnak. Az ilyen projektek a felismert igények kielégítésének lehetőségeit tárják fel innovatív megközelítések révén; terjedelmüket és tartalmukat a társadalmi események határozzák meg. Az ezen intézkedés alapján lebonyolított projektekhez nincs szükség testvérvárosi háttérre. Ösztönözni kell az új technológiák, különösen az információs és kommunikációs technológiák használatát. Ezek a projektek különböző háttérrel rendelkező polgárokat hoznak össze, akik együtt cselekszenek, vagy európai témákról folytatnak eszmecserét, és ezáltal fejlesztik a kölcsönös megértést és tudatosítják az európai integráció folyamatát.

A polgárok projektjeinek javítására kísérő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek révén a polgárok kicserélhetik a náluk bevált gyakorlatot, összegyűjthetik a helyi és a regionális szinten érintettek – beleértve a hatóságok – tapasztalatait, és új készségeket fejleszthetnek ki pl. képzések révén.

Tájékoztatásul: ez a kezdeményezés a programra juttatott teljes költségvetés közel 40%-át kapja.

2. kezdeményezés: Aktív európai civil társadalom

Strukturális támogatás az európai politika kutatási szervezeteinek ("szellemi műhelyek")

Az európai témákkal kapcsolatos új ötletekkel és gondolatokkal fellépő szervezetek fontos intézményes partnerek, akik az EU intézményeinek független stratégiai, ágazatok feletti ajánlásokat tudnak tenni. Tevékenységükkel megélénkíthetik a – mindenekelőtt az európai uniós polgársággal és az európai értékekkel kapcsolatos – eszmecserét. Az intézkedés azon szervezetek intézményi kapacitásának fokozását célozza, amelyek reprezentatívak, valós hozzáadott európai értéket nyújtanak, fontos multiplikációs hatással lehetnek, és végezetül együtt tudnak működni a program egyéb kedvezményezetteivel. A transzeurópai hálózatok fejlesztése nagy jelentőséggel bír ezen a területen. A támogatások odaítélése olyan többéves munkaprogram alapján történhet, amely témák és tevékenységek széles skáláját öleli fel.

Strukturális támogatás nyújtható közvetlenül a "Groupement d'études et de recherches Notre Europe" nevű egyesületnek és a berlini "Institut für Europäische Politik" egyesületnek, amelyek általános európai jelentőségű célokat követnek.

Strukturális támogatás európai szintű civil szervezeteknek, egyesületeknek és hálózatoknak

A társadalmi szervezetek a társadalmi részvétellel kapcsolatos polgári, oktatási, kulturális és politikai tevékenységek fontos részét képezik. Ezekre szükség van, és elengedhetetlen, hogy képesek legyenek az európai szintű működésre és együttműködésre. Képeseknek kell lenniük továbbá, hogy konzultáció révén részt vegyenek a politikai döntéshozatalban. Az intézkedés biztosítja számukra azt a cselekvőképességet és stabilitást, amely ahhoz szükséges, hogy nemzetek feletti katalizátorként, több ágazatot átfogóan és horizontálisan működhessenek európai szinten tagjaik és a civil társadalom számára, és így hozzájáruljanak a program céljaihoz. A transzeurópai hálózatok és az európai egyesületek fejlesztése nagy jelentőséggel bír ezen a munkaterületen. A támogatások odaítélése olyan többéves munkaprogram alapján történhet, amely a témák és tevékenységek széles skáláját öleli fel.

Strukturális támogatás nyújtható közvetlenül három olyan szervezetnek, amely általános európai jelentőségű célokat követ: az Európai Szociális Nem Kormányzati Szervezetek Platformjának, az Európai Mozgalomnak és a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának.

Civil szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása

A civil szervezetek – pl. nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek, szövetségek, szellemi műhelyek, diploma nélküli felnőttoktatást nyújtó intézmények, stb. – eszmecserék, kiadványok, állásfoglalások, képzési tevékenységek és egyéb konkrét nemzetek feletti projektek segítségével bevonhatják a polgárokat vagy képviselhetik érdekeiket. Azáltal, hogy tevékenységük európai dimenziót kap, vagy arra épít, a civil szervezetek fokozhatják cselekvőképességüket, és szélesebb közönséghez juthatnak el. A különböző tagállamok civil szervezetei közötti közvetlen együttműködés hozzájárul a különböző kultúrák és nézőpontok kölcsönös megértéséhez és a közös érdekek és értékek felismeréséhez. Bár ez egyedi projektek formájában is megvalósulhat, a hosszabb távú megközelítés tartósabb hatást eredményez, valamint hálózatok és kapcsolatok kialakulását biztosítja.

Tájékoztatásul: ez a kezdeményezés a programra juttatott teljes költségvetés közel 38%-át kapja.

3. kezdeményezés: Együtt Európáért

Széles tömegeket vonzó események

Ez az intézkedés olyan eseményeket támogat, amelyeket a Bizottság maga vagy együttműködésben szervez, és amelyek tekintélyes méretűek és hatókörűek, nagy érdeklődést keltenek Európa népeiben, fokozzák bennük az egyazon közösséghez tartozás érzését, tudatosítják bennük az Európai Unió történetét, vívmányait és értékeit, bevonják őket a kultúrák közötti párbeszédbe és hozzájárulnak európai identitásuk fejlődéséhez.

Ilyen események lehetnek többek között a történelmi eseményekről való megemlékezések, az európai vívmányok megünneplése, művészeti rendezvények, a meghatározott témákkal kapcsolatos tájékoztató rendezvények, összeurópai konferenciák, európai amatőr sportesemények és a jelentősebb teljesítményekre figyelmet felhívó díjak átadása. Ösztönözni kell az új technológiák, különösen az információs társadalom technológiáinak használatát.

Kutatások

A Bizottság kutatásokat, felméréseket és közvélemény-kutatásokat végez, hogy világosabb képet alkothasson az európai szinten aktív polgárságról.

A tájékoztatás és a terjesztés eszközei

Tekintettel a polgárokra helyezett hangsúlyra és az aktív uniós polgárság területén megvalósítandó kezdeményezések széles skálájára, részletes tájékoztatást tesz szükségessé a program különböző tevékenységeiről, egyéb, az uniós polgársággal kapcsolatos európai megmozdulásokról és más releváns kezdeményezésekről; ezek az információk egy internetes portál és más eszközök segítségével jutnak el az érdekeltekhez. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a tagállamok nemzeti jogába 2006. április 30-ig átültetendő 2004/38/EK irányelvről történő tájékoztatásra.

Strukturális támogatás nyújtható közvetlenül az "Association Jean Monnet", a "Centre européen Robert Schuman", valamint a nemzeti és európai szinten szövetségbe tömörülő "Maisons de l'Europe" szervezetnek, amelyek általános európai jelentőségű célokat követnek.

Tájékoztatásul: ez a kezdeményezés a programra juttatott teljes költségvetés közel 8%-át kapja.

Kezdeményezés: Aktív Európai Megemlékezés

E kezdeményezés keretében a következő projekttípusok támogathatók:

Az e kezdeményezés keretében megvalósított projekteknek nemzetek feletti jelentőséggel kell bírniuk, illetve nemzetek feletti elemeket kell hordozniuk, és elő kell segíteniük, hogy Európa népei között egyetértés alakuljon ki a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveiről.

II.  Ez a kezdeményezés a programra fordított teljes költségvetés közel 4%-át kapja.

A program lebonyolítása

A program megvalósításának vezérelvei az átláthatóság és a nyitottság számos szervezet és projekt felé. Ennek következtében a projektek és a tevékenységek kiválasztása alapvetően nyílt ajánlattételi eljárás útján történik. Ettől eltérni csak nagyon sajátos esetekben, és a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 168. cikke (1) bekezdése c) és d) pontjának maradéktalanul eleget téve lehet.

A program kialakítja a többéves partnerprogramok elvét, amely programok kölcsönösen elfogadott célkitűzéseken alapulnak, és az eredmények elemzésére épülnek, hogy ezzel kétoldalú előnyöket biztosítsanak mind a civil társadalom, mind az Európai Unió számára. Az e program szerinti egységes támogatási megállapodás alapján kiutalt finanszírozás maximális időtartama nem haladhatja meg a 3 évet.

Egyes kezdeményezések, különösen az 1. kezdeményezés esetében közvetett centralizált lebonyolításra lehet szükség. A program irányításához adott esetben a meglévő irányítási és végrehajtási erőforrásokat és struktúrákat kell felhasználni.

Minden kezdeményezés transznacionális alapon valósul meg. Így ösztönzi a polgárok és eszmék mobilitását az Európai Unióban.

A megállapított kiválasztási feltételeket és az alkalmazott osztályozási rendszert valamennyi érintett szereplő számára hozzáférhetővé kell tenni. A finanszírozási kérelmeket a következő feltételek alapján kell értékelni:

A kérelmezőknek joguk van megtudni a végleges döntés indokaival kapcsolatos lényeges információkat, függetlenül attól, hogy kaptak-e támogatást.

A hálózatépítés aspektusai és a multiplikációs hatásokra való összpontosítás – beleértve az információs és kommunikációs technológiák használatát – fontos szerepet tölt be, és tükröződik mind a tevékenységek típusában, mind a részvevő szervezetek széles skálájában. Ösztönzést kap a programban részvevő érintettek különböző csoportjai közötti párbeszéd és a kapcsolatok kialakulása.

A program költségvetése kiterjedhet a program lebonyolításához és célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, utókezelő, ellenőrző, könyvvizsgáló és értékelő tevékenységekre, nevezetesen kutatásokra, megbeszélésekre, információs és publikációs tevékenységre, az információcserét szolgáló információs és kommunikációs technológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve bármi más adminisztratív vagy technikai segítségre történő kiadásra, amelyhez a Bizottság a program lebonyolítása érdekében folyamodik.

A Bizottság tájékoztató, publikációs és információterjesztési tevékenységeket is végezhet. Az ilyen tevékenységek finanszírozása vagy támogatások révén, vagy a Bizottság közvetlen szervezésében, szolgáltatási szerződések alapján történő kifizetések által történik.

III.  Pénzügyi ellenőrzések és vizsgálatok

A 13. cikk (1) bekezdésében ismertetett eljárás alapján kiválasztott projektek esetében egy mintavételes könyvvizsgáló rendszer kerül bevezetésre.

Az utolsó kifizetéstől számított öt éven át a támogatásban részesült kedvezményezett köteles a Bizottság számára hozzáférést biztosítani minden, a kiadásokat dokumentáló irathoz. A támogatásban részesült kedvezményezett gondoskodik arról, hogy a Bizottság hozzáférhessen az esetleges partnerek vagy tagok birtokában lévő iratokhoz is.

A Bizottság – közvetlenül saját alkalmazottai, vagy bármely más, általa kiválasztott minősített külső intézmény révén – könyvvizsgálatot folytathat arról, hogy a támogatás hogyan került felhasználásra. Ilyen vizsgálatokra a szerződés fennállásának teljes ideje alatt, illetve a zárkifizetés dátumát követő öt éven belül kerülhet sor. A könyvvizsgálat eredményeinek függvényében a Bizottság adott esetben visszafizettetésről határozhat.

Biztosítani kell a Bizottság alkalmazottainak és a Bizottság által felhatalmazott külső személyeknek a kedvezményezett irodahelységeibe való akadálytalan bejutást és az akadálytalan hozzáférést mindazokhoz az információkhoz – beleértve az elektronikus formában tároltakat is –, amelyek a könyvvizsgálat lefolytatásához szükségesek.

A Számvevőszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a Bizottságéval azonos jogokkal rendelkezik, különösen a hozzáférési jogok tekintetében.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL C 28., 2006.2.3., 29. o. (3) HL C 115., 2006.5.16., 81. o. (4) Az Európai Parlament 2006. április 5-i álláspontja. (5) HL L 158., 2004.4.30., 77. o. (6) HL C 122., 1988.5.9., 38. o. (7) Az Európai Tanács 2000. december 7–9-i, 2001. december 14–15-i (csatolt laekeni nyilatkozat), 2004. november 4–5-i és 2004. december 16–17-i elnökségi következtetései. (8) HL L 30., 2004.2.4., 6. o. (9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0224. (10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (11) HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A 1261/2005 rendelettel (EK, Euratom) (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet. (12) HL C 172., 1999.6.18., 1. o. (13) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (14) HL L 312., 1995.12.23., 1. o. (15) HL L 292., 1996.11.15., 2. o. (16) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai kulturális főváros eseménysorozat 2007‐2019. évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0209 ‐ C6-0157/2005 ‐ 2005/0102(COD)

P6_TA(2006)0128 A6-0061/2006

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0209)(1),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 151. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0157/2005),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0061/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2006. április 5-én került elfogadásra a európai kulturális főváros eseménysorozat 2007‐2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 151. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban(3),

mivel:

(1)  Az 1419/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(4) megállapította az európai kulturális főváros eseménysorozat 2005‐2019. évekre szóló közösségi cselekvési programját.

(2)  Az európai kulturális város eseménysorozattal 2004-ig elért eredményekről szóló tanulmány azt mutatta, hogy az esemény egyaránt kedvező hatással volt a média visszhangja tekintetében, a kultúra és az idegenforgalom fejlődése szempontjából, és azért is, mert a kijelölt városok lakosai felismerték városuk fontosságát; a fellépést azonban tovább kell fejleszteni, különösen az érintett város és régió kulturális fejlődésére gyakorolt hosszú távú hatás vonatkozásában.

(3)  A városokat körülvevő régiók ‐ beleértve a szigeteket is ‐ bevonásának lehetővé tételével szélesebb nyilvánosság érhető el, és az eseménysorozat hatása is erősíthető.

(4)  Az eseményben érdekelt felek hangsúlyozták az 1419/1999/EK határozatban rögzített kiválasztási eljárás problémáit, és a következőket ajánották: a javaslatok ellenőrzése, elsősorban európai szempontjuk megerősítése érdekében; a verseny erősítése; és a testület szerepének újbóli meghatározása.

(5)  Az európai kulturális főváros eseménysorozat jelentősége és hatása nemzeti és európai szinten történő vegyes kiválasztási eljárás létrehozását, valamint szigorú ellenőrzés és konzultáció bevezetését kívánja meg, a nemzeti összetevő bevonása és az európai szempont megerősítése céljából.

(6)  Az eseményre való felkészülési időszak döntő fontosságú a siker szempontjából, a fellépés céljaival összhangban.

(7)  Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a fellépés európai hozzáadott értékét, a kijelölés után ellenőrzési időszak szükséges, amelynek során először a kulturális programra vonatkozó követelmények teljesülésére fordítanak figyelmet, azután szaktanácsadást és segítségnyújtást biztosítanak.

(8)  Egy 6 nemzeti és 7 európai szakértőből álló testületet kell létrehozni; a 13 szakértőből álló teljes testület ("választótestület") felügyeli a város megnevezéséig tartó kiválasztási időszakot; csak a testületben található 7 európai szakértő ("ellenőrző és tanácsadó testület") felügyeli az ellenőrzési folyamatot, és tanácsokat ad a fővárosoknak az ellenőrzési időszakban az eseménysorozatig.

(9)  Létre kell hozni egy, a Bizottság által folyamatosan fenntartott és rendszeresen frissített honlapot az "európai kulturális főváros" témában (pályázás, kiválasztás, végrehajtás és hivatkozások), mind a pályázó, mind a kijelölt városok számára támogatás és segítségnyújtás céljából.

(10)  Fontos a helyes gyakorlat elterjesztésének ösztönzése, különösen a fellépés európai hozzáadott értékének biztosítása érdekében. Ezért a korábbi hivatalos európai kulturális fővárosok hálózatát ösztönözni kellene: játsszon építő szerepet abban, hogy ‐ különösen a felkészülési időszakban folytatott párbeszéd alapján ‐ megosztja tapasztalatait és legjobb gyakorlatait a jövőbeli európai kulturális fővárosokkal.

(11)  Fontos a fellépés célok és követelmények tekintetében elért minőségének, különösen európai hozzáadott értékének pénzügyi juttatás formájában adott díjjal történő elismerése.

(12)  A kulturális főváros eseménysorozat hosszú távú hatásának megőrzése érdekében kívánatos a kezdeményezést és az általa teremtett struktúrákat és képességeket az érintett városok tartós kulturális fejlesztési stratégiájának alapjaként felhasználni.

(13)  A harmadik országok európai kulturális kezdeményezésekben való részvételének lehetővé tétele érdekében meg kellene fontolni egy kulturális hónap(5) kijelölését vagy más hasonló kezdeményezést.

(14)  Az e határozatban rögzített kijelölési folyamat végrehajtásához hatéves időszakra van szükség; mivel ez a határozat 2007-ben lép hatályba, ez az időszak nem biztosítható a 2011-es és 2012-es évekre. Ezekre az évekre az 1419/1999/EK határozatban rögzített kinevezési eljárást kell alkalmazni.

(15)  Az egyértelműség érdekében az 1419/1999/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni és helyébe ez a határozat lép,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

Európai kulturális főváros elnevezéssel közösségi fellépés kerül létrehozásra, amelynek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegítse az európai polgárok közötti nagyobb fokú ismeretséget.

2. cikk

Részvétel a fellépésben

(1)  A tagállamok és az Európai Unióhoz 2006. december 31. után csatlakozó országok városai jogosultak arra, hogy egymás után, a mellékletben feltüntetett sorrendben egy évre európai kulturális fővárossá jelöljék ki őket.

(2)  A melléklet szerinti listában szereplő egyes tagállamok egy városa jelölhető ki.

A listában szereplő időrendi sorrendtől az érintett tagállamok kölcsönös megegyezéssel eltérhetnek.

3. cikk

Pályázatok

(1)  A Szerződés 151. cikkében meghatározott céloknak és fellépéseknek megfelelően minden pályázatnak tartalmaznia kell egy elsősorban kulturális együttműködésen alapuló európai szempontú kulturális programot.

(2)  Az eseménysorozat kulturális programját kifejezetten az európai kulturális főváros évre kell összeállítani, kiemelve európai hozzáadott értékét a 4. cikkben rögzített követelményeknek megfelelően.

(3)  A programnak összhangban kell lennie az adott tagállam nemzeti kulturális stratégiáival vagy politikáival, illetve ‐ a tagállam intézményi berendezkedésétől függően ‐ regionális kulturális stratégiáival, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a stratégiáknak vagy politikáknak nem célja az e határozat alapján kulturális fővárossá kijelölhető városok számának korlátozása.

(4)  A program időtartama egy év. Kellően megindokolt esetekben a kijelölt városok rövidebb időszakot is választhatnak.

Az ugyanazon évre kijelölt városok programjai között kapcsolatot kell teremteni.

A városok bevonhatják programjukba a környező régiót is.

4. cikk

Pályázati követelmények

A kulturális programnak az "európai szempontok" és a "város és polgárok" kategóriákba sorolható alábbi követelményeket kell teljesítenie:

5. cikk

Pályázatok benyújtása

(1)  Legkésőbb hat évvel a szóban forgó esemény tervezett kezdete előtt minden érintett tagállamnak közzé kell tennie a pályázatok benyújtására szóló felhívást.

A címre pályázó városokhoz intézett pályázati felhívásoknak tartalmazniuk kell az e határozat 4. cikkében rögzített követelményeket és a Bizottság honlapján elérhető iránymutatásokat.

A javaslatok benyújtásának határidejét legkésőbb a pályázati felhívások közzétételét követő tíz hónapban kell megállapítani.

Az e felhívások keretében benyújtott javaslatoknak körvonalazniuk kell a pályázó városok által az adott évben megvalósítani szándékozott programokat.

(2)  A javaslatokról az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot.

6. cikk

A választótestület

(1)  Választótestületet kell létrehozni a pályázó városok javaslatainak értékelésére, és az érintett tagállamnak szóló ajánlás megtételére az egyik város kijelöléséről.

(2)  A választótestület 13 tagból áll. A tagok közül hetet az európai intézmények jelölnek: kettőt az Európai Parlament, kettőt a Tanács, kettőt a Bizottság és egyet a Régiók Bizottsága. A fennmaradó hat tagot az érintett tagállam jelöli a Bizottsággal egyeztetve. Ezt követően a tagállam hivatalosan kinevezi a választótestületet. A testület az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága által jelölt személyiségek közül kijelöli elnökét.

(3)  A választótestület tagjai független, a pályázati felhívásra választ benyújtott városok szempontjából összeférhetetlenséggel nem bíró szakértők, akik jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a kultúra és a városok kulturális fejlesztésének területén, illetve az európai kulturális főváros eseménysorozat megszervezésében.

Az európai intézmények által jelölt hét tag kinevezése három évre szól. Ettől eltérve a határozat hatálybalépésétől számított első évben két szakértőt nevez ki a Bizottság egy évre, kettőt az Európai Parlament két évre, kettőt a Tanács három évre és egyet a Régiók Bizottsága három évre.

7. cikk

Előválasztás

(1)  A 6. cikknek megfelelően mindegyik érintett tagállam legkésőbb öt évvel az eseménysorozat kezdete előtt összehívja az érintett választótestületet.

(2)  Mindegyik választótestület a 4. cikkben rögzített követelményeknek megfelelően értékeli az egyes pályázati felhívásokra jelentkező városoktól beérkezett javaslatokat.

A választótestület megállapodik az előválasztáson túljutott jelöltek listájáról, és jelentést ad ki a pályázó városok javaslatairól és az előválasztáson túljutott városoknak szóló ajánlásokról.

A választótestület benyújtja jelentését az illetékes tagállamnak és a Bizottságnak. Mindegyik érintett tagállam hivatalosan jóváhagyja az előválasztáson túljutott jelöltek listáját a választótestület jelentései alapján.

8. cikk

Végső kiválasztás

(1)  Az előválasztáson túljutott városok kiegészítik javaslataikat, és a kiegészített ajánlatot eljuttatják az érintett tagállamoknak, amelyek továbbítják azt a Bizottságnak.

(2)  Kilenc hónappal az előválasztási ülést követően mindegyik érintett tagállam a végső kiválasztás érdekében összehívja az érintett választótestületet.

E fellépés követelményeinek és az előválasztó ülésen a testület által kiadott ajánlásoknak megfelelően értékelik az előválasztáson túljutott városok módosított programjait.

A választótestület jelentést ad ki az előválasztáson túljutott városok programjáról, valamint az európai kulturális fővárossá kijelölendő városra vonatkozó ajánlásról.

A jelentés a kiválasztott városnak szóló ajánlásokat is tartalmaz az adott évben megvalósítandó haladásra és fejlesztésre, ha a Tanács kijelöli európai kulturális fővárossá.

A jelentést el kell juttatni az érintett tagállamnak és a Bizottságnak, és a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

9. cikk

Kijelölés

(1)  Mindegyik érintett tagállam egy várost európai kulturális fővárosnak jelöl, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát legkésőbb négy évvel az eseménysorozat kezdete előtt.

A jelöléshez csatolni kell a választótestület jelentésén alapuló határozat indoklását.

A jelölésnek figyelembe kell vennie a választótestület által kibocsátott ajánlásokat.

(2)  Az Európai Parlament legkésőbb az érintett tagállamok jelölésének kézhezvételét követő három hónapon belül továbbíthatja véleményét a Bizottságnak.

A Tanács, az Európai Parlament véleményének fényében megfogalmazott bizottsági ajánlás, valamint a választótestület jelentésén alapuló indoklás figyelembevételével hivatalosan kijelöli a szóban forgó városokat európai kulturális fővárossá arra az évre, amelyre azokat jelölték.

10. cikk

Ellenőrző és tanácsadó testület

(1)  Ellenőrző és tanácsadó testületet kell létrehozni, hogy ellenőrizze a fellépés céljainak és követelményeinek végrehajtását, és támogatást és iránymutatást nyújtson a fővárosoknak kijelölésüktől az európai kulturális főváros eseménysorozat kezdetéig.

(2)  A testület az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága által jelölt hét szakértőből áll, a 6. cikk (2) bekezdése szerint. Emellett az érintett tagállam megfigyelőt jelölhet e testületbe.

(3)  Az érintett városok a testület ülései előtt három hónappal az elért haladásról szóló jelentéseket juttatnak el a Bizottságnak.

(4)  A Bizottság összehívja a testületet és az érintett város képviselőit. A testületet két alkalommal hívják össze az eseménysorozatra való felkészüléssel kapcsolatos tanácsadás, illetve a felkészülés állapotának felmérése érdekében, aminek célja, hogy segítse a városokat egy markáns európai szempontú, magas színvonalú program összeállításában. A testület első ülésére legkésőbb két évvel az eseménysorozat előtt kerül sor; a második ülést pedig legkésőbb az eseménysorozat előtt nyolc hónappal tartják.

(5)  A testület minden ülését követően jelentést készít az eseménysorozat előkészületeinek állapotáról, illetve a megteendő lépésekről. A jelentések különös figyelmet fordítanak az eseménysorozat európai hozzáadott értékére a 4. cikkben meghatározott követelményekkel, valamint a választó-, és az ellenőrző és tanácsadó testület jelentéseiben megállapított ajánlásokkal összhangban.

(6)  A jelentéseket továbbítani kell a Bizottságnak, valamint az érintett városoknak és tagállamoknak. A jelentéseket a Bizottság honlapján is közzé kell tenni.

11. cikk

Díj

A Bizottság ‐ az ellenőrző és tanácsadó testületnek az eseménysorozat előtt nyolc hónappal tartott, a 10. cikk (4) bekezdése szerinti második ülését követően kiadott jelentése alapján ‐ Melina Mercouri tiszteletére alapított díjat ítél oda a kijelölt városoknak, ha megfelelnek a 4. cikkben megállapított követelményeknek és végrehajtották a választó-, valamint az ellenőrző és tanácsadó testület ajánlásait. A díj pénzdíj, és teljes egészében legkésőbb az adott év kezdete előtt három hónappal oda kell ítélni.

12. cikk

Értékelés

Az e határozat szerinti fellépés céljainak és követelményeinek megfelelően a Bizottság minden évben biztosítja az európai kulturális főváros eseménysorozat előző évi eredményeinek külső és független értékelését.

Az értékelő jelentést a Bizottság az európai kulturális főváros eseménysorozatot követő év végéig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1419/1999/EK határozat hatályát veszti. Az említett határozat azonban továbbra is alkalmazandó a kulturális fővárosokká a 2007., 2008. és 2009. évre kijelölt városokra.

14. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Az 1419/1999/EK határozat alapján európai kulturális fővárossá 2010-re kinevezett városokat e határozat 10. cikkében rögzített ellenőrzési eljárásnak vetik alá. E határozat 11. cikke értelmében a Bizottság díjazza a kijelölt városokat.

(2)  A 3‐9. cikktől eltérve a 2011. és 2012. évre vonatkozóan az európai kulturális fővárossá történő jelölések a következő határozati eljárás alapján kerülnek szabályozásra:

1.  A mellékletben feltüntetett sorrend szerint a tagállamok városai egymás után kerülnek kijelölésre európai kulturális fővárossá.

2.  Mindegyik tagállam egymás után benyújtja egy vagy több városra vonatkozó jelölését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

3.  A jelölést legkésőbb négy évvel az eseménysorozat kezdete előtt kell benyújtani és azt az érintett tagállam ajánlása kísérheti.

4.  A Bizottság minden évben választótestületet alakít, amely jelentést ad ki az e fellépés céljait és jellemzőit szem előtt tartó jelölésről vagy jelölésekről.

5.  A választótestület hét független, a kultúra területén szakértelemmel rendelkező vezető személyiségből áll, akik közül kettőt az Európai Parlament, kettőt a Tanács, kettőt a Bizottság egyet pedig a Régiók Bizottsága nevez ki.

6.  A választótestület jelentését benyújtja a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

7.  Az Európai Parlament legkésőbb a jelentés kézhezvételét követő három hónapon belül továbbíthatja a jelöléssel vagy jelölésekkel kapcsolatos véleményét a Bizottságnak.

8.  A Tanács, az Európai Parlament véleményének fényében megfogalmazott bizottsági ajánlás, valamint a választótestület jelentésének figyelembevételével hivatalosan kijelöli a szóban forgó várost európai kulturális fővárossá arra az évre, amelyre azt jelölték.

(3)  A 4. cikktől eltérve a 2010., 2011. és 2012. évre vonatkozóan az európai kulturális fővárosok esetében az 1419/1999/EK határozat 3. cikkében és II. mellékletében foglalt feltételek alkalmazandók, kivéve, ha a szóban forgó város úgy dönt, hogy programját a 4. cikk alapján készíti el.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A határozatot 2007. január 1-től kell alkalmazni az 5. cikk kivételével, amely a határozat hatályba lépésének napjától alkalmazandó.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az európai kulturális fővárossá jelölésre jogosultság sorrendje(6)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) 2005. november 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (3) Az Európai Parlament 2006. április 5-i álláspontja. (4) HL L 166., 1999.7.1., 1. o. A 649/2005/EK határozattal (HL L 117., 2005.5.4., 20. o.) módosított határozat. (5) A Tanács keretében ülésező kulturális miniszterek 1990. május 18-i következtetései az "európai kulturális várossá" történő kijelölés jövőbeli feltételeiről és az európai kulturális hónapról (HL C 162., 1990.7.3., 1. o.). (6) Írország 2005-re, Görögország pedig 2006-ra jelölhetett európai kulturális fővárost. (7) Az 1419/1999/EK határozat feltételei értelmében a romániai Nagyszeben városát jelölték ki európai kulturális fővárossá 2007-re. (8) Bulgária ‐ az EU-hoz való csatlakozásától függően ‐ 2019-ben vehet részt az európai kulturális főváros eseménysorozatban.

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU munkaerőpiacán a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti rendszerről (2006/2036(INI))

P6_TA(2006)0129 A6-0069/2006

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel az EU-Szerződés 2. cikke első francia bekezdésére,

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, valamint 12. és 39. cikkére,

—  ‐ tekintettel az egyrészről az EU15-ök tagállamai, másrészről a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság által 2003. április 16-án aláírt csatlakozási szerződésre(1),

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2006. február 8-i, "Jelentés a 2003. évi csatlakozási szerződésben meghatározott átmeneti rendelkezések (a 2004. május 1-től 2006. április 30-ig tartó időszak) működéséről" című közleményére (COM (2006)0048),

—  ‐ tekintettel az Európai Szakszervezetek Szövetsége végrehajtó bizottságának 2005. december 5-6-i ülésén "a munkaerő szabad áramlásának megvalósulása a kibővített Európai Unióban " címmel elfogadott állásfoglalásra,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0069/2006),

A.   mivel a munkavállalók szabad mozgása az EK-Szerződésben meghatározott négy alapszabadság egyike, ahogy az EU15 és az új tagállamok közötti szolidaritást is kifejezi; mivel továbbá a személyek szabad mozgása a jogok egyike, és nem szabad, hogy arra szolgáljon, hogy munkavállalók és más személyek óriási hullámát váltsa ki,

B.   mivel a csatlakozási szerződés egy, a munkavállalók szabad áramlását érintő, háromfázisú (2+3+2 év) átmeneti rendszer bevezetését teszi lehetővé,

C.   tekintettel arra, hogy 2004 májusában a 15 tagú EU-ból 12 tagállam döntött nyolc új tagállamból származó munkavállalók mozgásszabadságának korlátozásáról, cserébe pedig az új tagállamok közül hárman ugyanúgy korlátozták a szabad áramlást; tekintettel továbbá arra, hogy Németország és Ausztria bizonyos ágazatokban élt a korlátozás lehetőségével, ezt pedig a munkavállalók szabad áramlásával kapcsolatos átmeneti szabályozáshoz kötötte,

D.   mivel egy "status quo záradék" rendelkezése szerint ha az EU15 egyik tagállama az átmeneti időszakban nemzeti jogszabályokat alkalmazva felügyeli a munkaerőpiacához való hozzáférést, az új tagállamok állampolgárait abban a tagállamban nem sújthatják nagyobb korlátozások, mint a csatlakozási szerződés aláírásának napján érvényben lévőek; mivel ezt a szabályt kell alkalmazni a munkaerőpiacra való bejutás nemzeti rendelkezések, illetve kétoldalú megállapodások alapján történő engedélyezésekor is,

E.   mivel a fenti "status quo záradékban" foglaltak értelmében az EU15-ök tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk egy sorrendi szabályt is(2), amely szerint, ha EU15-ön kívüli ország állampolgárának ajánlanak fel állást, az új tagállamok állampolgárai előnyt élveznek a harmadik ország állampolgáraival szemben,

F.   mivel az EU-nak szembe kell néznie számos globális kihívással, például az olyan gazdasági szereplők, mint Kína és Dél-Ázsia hatalmának megnövekedésével és az európai népesség elöregedésével, amely idővel a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozásának összeomlásához vezethet; mivel ennek következtében elengedhetetlenül szükséges, hogy az EU javítsa versenyképességét, és több munkahelyet teremtsen, aminek együtt kell járnia a kibővített területén belüli mobilitás növelésével,

G.   mivel a növekedést és a foglalkoztatást célul kitűző lisszaboni stratégia (2005‐2008) éppen az olyan politikák megvalósítását hangsúlyozza, amelyek elősegítik a szakmai és földrajzi mobilitást, és mivel a foglalkoztatási iránymutatások (2005-2008)(3) 20. számú iránymutatása a munkaerőpiac reagálásának javítására szólít fel oly módon, hogy a szerződésekben felszámolják a munkavállalók egész EU-ra kiterjedő mobilitását nehezítő akadályokat,

H.   mivel 2006. a munkavállalók mobilitásának európai éve,

I.   mivel a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv(4) minden, valamelyik tagállamban hosszabb ideje legálisan tartózkodó személy számára meghatároz egy egyenlő jogokat biztosító jogi keretet, olyan, huzamos tartózkodási engedély kérelmezésének lehetővé tétele érdekében, amely bizonyos körülmények között egy másik tagállamban való foglalkoztatást is lehetővé tehet az adott, huzamosan a tagállamban tartózkodó személy számára,

J.   mivel a 2003/109/EK irányelv is a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárai számára a tartózkodást és az EU15-ök munkaerőpiacához való hozzáférést tekintve bizonyos esetekben előnyösebb jogokat biztosít, mint nyolc új tagállam állampolgárai számára, hangsúlyozva, hogy a harmadik országok munkavállalóival szemben tanúsított szolidaritás nem eredményezheti az új tagállamokból érkező munkavállalók diszkriminációját,

K.   mivel a sorrendi szabály értelmében az EU15-ök tagállamainak minden olyan állás esetében, amelyet nem az EU15-ök állampolgárának ajánlanak, előnyben kell részesíteniük az új tagállamok állampolgárait, és mivel mielőbb ki kell dolgozni a preferenciaelv alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

L.   mivel a Bizottság legális bevándorlásról szóló politikai tervéről szóló, 2005. december 21-i közleménye (COM(2005)0669), megállapítja, hogy az EU tagállamainak munkaerőpiacait strukturális feszültségek jellemzik, ahol egyszerre van jelen a magas munkanélküliség és a súlyos munkaerőhiány, és mivel e feszültségek oldásához elengedhetetlenül szükséges az olyan intézkedések elfogadása, amelyek célja a nagyobb rugalmasság és biztonság, illetve mobilitás és a fenti piacokhoz való jobb alkalmazkodóképesség elősegítése,

M.   mivel az európai gazdaságok strukturális feszültségei miatt részben csak nehezen lehetséges kizárólag a nemzeti munkaerőpiac tartalékaiból fedezni egyes ágazatok munkaerőigényét,

N.   mivel az új tagállamokból érkező bevándorlás jótékony hatást gyakorol azoknak a tagállamoknak a gazdaságára, amelyek munkaerőpiacukat megnyitották, tekintettel arra, hogy a bevándorlás fokozza a vállalkozások versenyképességét, csökkenti a be nem jelentett munkavégzést, hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének gyorsulásához, új munkahelyek teremtéséhez és többletbevételeket biztosít a fogadó ország költségvetése számára,

O.   mivel a munkaerőpiacoknak az EU15-ben történő megnyitásának nem csak a pozitív kihatásait kell figyelembe venni, hanem a gazdasági migrációnak az új tagállamokra gyakorolt pozitív és negatív hatásait is meg kell vizsgálni,

P.   mivel az új tagállamokból érkező munkavállalók számára az EU15 legnagyobb részén való legális munka lehetőségének ismételt megtagadása még több illegális munkát, valamint a feketegazdaság és a munkások kizsákmányolásának elősegítését gerjesztette,

Q.   mivel az EU-ban a bevándorlás rendkívül érzékeny politikai téma, továbbá fokozottan szükség van arra, hogy az európai állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályozó elvekről, valamint ennek gyakorlati következményeiről,

R.   mivel a közösségen belüli migrációra vonatkozó adatok hiányosak és nincsenek szabványosítva, és jelenleg nem létezik megfelelő statisztikai eszköz, amely az európai intézmények és a tagállamok számára lehetővé tenné, hogy a kibővített EU munkaerőpiacain a fő tendenciákat és a különböző körülményeket nyomon kövessék,

S.   mivel a tagállamok által összegyűjtött töredékes statisztikai adatok azt jelzik, hogy a migrációs mozgás az EU15-ön belül egyértelműen nagyobb, mint az új tagállamokból jövő áramlás mind az abszolút számok, mind pedig a munkaképes lakosság arányában kifejezett adatok tekintetében; mivel az új tagállamokból jövő migráció nem gyakorol jelentékeny nyomást a 15-ök munkaerőpiacaira,

T.   mivel a tagállamok statisztikai adatai azt is jelzik, hogy a harmadik országokból jövő migráció nagyságában jóval meghaladja a tagállamok közöttit, az EU15-ön belülit csakúgy, mint a kibővített EU tagállamai közötti migrációt,

U.   mivel az EU15 munkaerőpiacának megnyitását illetően a polgárok bizalmának megnyerése érdekében tiszteletben kell tartani és szigorúan alkalmazni kell a közösségi és nemzeti munkajogot,

V.   mivel az érintett tagállamoknak az átmeneti szabályozás ideje alatti korlátozások megszüntetése az Európa nyugati és keleti részén élő, sok évtizeden keresztül elfogadhatatlan okok miatt elválasztott polgárok közötti szolidaritás világos üzenetét közvetítené,

W.   mivel az EU15 tagállamainak 2006. május 1-jéig formálisan közölnie kell a Bizottsággal, hogy szándékában áll-e további három évig a korlátozó intézkedések fenntartása,

X.   mivel a szociális partnerek, különösen az Európai Szakszervezetek Szövetsége és az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége egyértelműen kiálltak a jelenleg az átmeneti rendelkezések alatt fennálló korlátozások mielőbbi lehetséges feloldása mellett,

1.   felszólítja a tagállamokat, hogy töröljék el az érvényben lévő átmeneti intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a korlátozások nélküli nyitást választó tagállamok munkaerőpiacain nem alakultak ki feszültségek, és nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek hatalmas migrációs hullámot jósoltak;

2.   az átmeneti intézkedések meghosszabbítása mellett döntő tagállamoknak azt javasolja, hogy ezt annak mélyreható elemzése alapján tegyék, hogy milyen fenyegetést jelentenek az egyes új tagállamok a munkaerőpiacukra nézve;

3.   megállapítja, hogy az átmeneti határidők hozzájárulnak a jelentősen több fekete munkához és a látszólagos önállósághoz, továbbá megnövekedett és regionális szinten kiélezett módon a bérek leszorítására irányuló nyomáshoz és igazságtalan munkakörülményekhez vezetnek, valamint hozzájárulnak a vándor-munkavállalók diszkriminációjához és kizsákmányolásához;

4.   felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a "status quo záradékot" és a sorrendi szabályt, amelynek értelmében üres állás esetén az új tagállamok állampolgárait előny illeti a harmadik országok állampolgáraival szemben;

5.   felszólítja a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 226. cikke szerinti jogsértési eljárást haladéktalanul indítsa el minden olyan tagállam ellen, amely nem teljesítette az EK-Szerződés 12., 39. vagy 42. cikke értelmében rá háruló kötelezettségeket vagy a csatlakozási szerződés "status quo záradékát";

6.   sajnálatát fejezi ki, hogy számos tagállam alkalmaz olyan jogi rendelkezéseket vagy adminisztratív intézkedéseket, amelyek az új tagállamokból érkező munkavállalók szabad mozgását erőteljesebben korlátozzák, mint a csatlakozási szerződés aláírásakor érvényben lévő intézkedések; arra következtet ennek alapján, hogy ezek a korlátozások az átmeneti rendszer keretén belül engedélyezett korlátozásokon túl további akadályokat jelentenek az új tagállamok állampolgárai számára az EU15-ök munkaerőpiacaihoz való hozzáférésben;

7.   nehezményezi, hogy vannak olyan tagállamok, amelyekben még mindig érvényben vannak olyan rendelkezések, illetve adminisztratív intézkedések, amelyek a munkavállalók közötti megkülönböztetésnek tekinthetők;

8.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, ügyeljenek a munkajog következetes alkalmazására annak érdekében, hogy biztosítsák az egyenlő elbánást az EU minden munkavállalója számára, hogy garantálják a vállalatok közötti igazságos versenyt és megakadályozzák a szociális dömpinget; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a migráns munkavállalók tisztában legyenek alapvető jogaikkal és kötelezettségeikkel, különösen az olyan jogszabályok tekintetében, amelyek tiltják a megkülönböztetést a Szerződés 13. cikkével összhangban;

9.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a hatályos közösségi jogszabályok, munkanormák és különösen a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) rendelkezései megfelelő betartásának biztosítására irányuló erőfeszítéseiket, az adminisztratív együttműködés megfelelő megerősítésével, ahol ez indokolt;

10.   felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg az Európai Unió tagállami munkafelügyeleti szolgálatai közötti, határokon átívelő együttműködést és tanulmányozza az e szolgálatok közötti európai együttműködési hálózat kialakításának lehetőségét (szociális Europol);

11.   felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, a szociális partnereket és a magán-, illetve közszféra illetékes szerveit, hogy dolgozzanak ki tisztességes és átlátható eljárást, amelynek köszönhetően az új tagállamok állampolgárai elfogadható munkavállalási, egészségügyi és biztonsági feltételek mellett vállalhatnak munkát;

12.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy legkésőbb 2009 januárjáig bocsássanak rendelkezésre szabványosított statisztikákat az EU-n belüli migrációról a munkavállalók EU-n belüli migrációjának szisztematikus nyomon követésére alkalmas rendszer felállítása céljából, valamint az e tevékenységek finanszírozásához szükséges alapokról való gondoskodás végett;

13.   felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy indítsanak el egy véleményformáló információs kampányt, hogy az európai állampolgárok megfelelőbb tájékoztatást kapjanak a munkavállalók EU-n belüli szabad mozgására vonatkozó alapelvekről és ennek következményeiről, valamint hogy segítsenek küzdeni a nemzetiségen, fajon, vagy bármi máson alapuló, a Szerződés 13. cikkében tiltott megkülönböztetés ellen;

14.   felszólítja az EU15 tagállamait, hogy szükség szerinti konzultációt folytassanak a szociális partnerekkel, a nemzeti és általános gyakorlatnak megfelelően, mielőtt az új tagállamok munkavállalói szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendszer meghosszabbításáról döntenek;

15.   felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek folytatni kívánják az átmeneti szabályozást, hogy már a következő fázis ideje alatt teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy az átmeneti szabályozás 2009-től ne folytatódjék;

16.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a csatlakozó és a tagjelölt országok parlamentjeinek.

(1) HL L 236., 2003.9.23., 17. o. (2) A csatlakozási szerződés 24. cikkében említett lista – a Cseh Köztársaság esetében lásd az V. melléklet (14) bekezdését; az Észt Köztársaság esetében lásd a VI. melléklet (14) bekezdését; a Lett Köztársaság esetében lásd a VII. melléklet (14) bekezdését; a Litván Köztársaság esetében lásd a IX. melléklet (14) bekezdését; a Magyar Köztársaság esetében lásd a X. melléklet (14) bekezdését; a Lengyel Köztársaság esetében lásd a XII. melléklet (14) bekezdését; a Szlovén Köztársaság esetében lásd a XIII. melléklet (14) bekezdését; a Szlovák Köztársaság esetében lásd a XIV. melléklet (14) bekezdését; (3) A 2005. július 12-i 2005/600/EK tanácsi határozat a tagállamok foglalkoztatási politikájáról (HL L 205., 2005.8.6., 21. o.). (4) HL L 16., 2004.1.23., 44. o. (5) HL L 18., 1997. 1. 21., 1. o.