Az Európai Parlament,

–   tekintettel Monica Frassoni 2006. május 17-i, a 2006. május 31-i plenáris ülésen bejelentett, a Toulouse-i (Franciaország) Fellebbviteli Büntetőbíróság harmadik tanácsa előtt indított bűnvádi eljárással összefüggésben Gérard Onesta mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Gérard Onestát,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

–   tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0386/2006),

A.   mivel Gérard Onesta az Európai Parlament képviselője, akit a 2004. június 10–13. között megtartott hatodik közvetlen választások során választottak meg, és mivel mandátumát 2004. december 14-én vizsgálta meg a Parlament(2),

B.   mivel az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentelmi jogot élvezik, és mivel nem lehet hivatkozni a mentelmi jogra olyan esetben, amikor valamely parlamenti képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek; mivel ez nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentelmi jogát felfüggessze(3),

C.   mivel a kérdéses ügyre irányadó rendelkezés a francia alkotmány 26. cikkének második bekezdése, amelynek értelmében nem lehet parlamenti képviselőt letartóztatni súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény miatt, és nem lehet őrizetbe venni vagy őrizet jellegű intézkedés alá vonni a parlament elnökségének engedélye nélkül; mivel nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében,

D.   mivel a Toulouse-i Fellebbviteli Büntetőbíróság Gérard Onestát a többi vádlotténál szigorúbb szankciót alkalmazva három hónap szabadságvesztésre ítélte, és mivel ugyanezen bíróság azzal indokolta eltérő határozatát, hogy Gérard Onestának parlamenti képviselői minőségében minden polgárnál több eszköz áll rendelkezésére arra, hogy véleményének politikai fórumokon hangot adhasson, különösen pártja egyéb választott képviselői, a parlamentben működő képviselőcsoportja révén, illetve szükség esetén a média támogatásával is, mivel ő a francia bíróság szerint a kommunikáció mestere,

E.   mivel a Gérard Onestára pusztán parlamenti képviselői státuszára tekintettel kiszabott súlyosabb büntetés a választott politikusokkal szembeni egyértelmű diszkriminációnak minősül, amennyiben a jelek szerint nem vehetnek részt más polgárokhoz hasonló módon nyilvános demonstráción, mivel más és hatékonyabb véleménynyilvánítási eszközök állnak rendelkezésükre; mivel ez arra az elfogadhatatlan következetésre vezetne, hogy a parlamenti képviselők csak politikai gyűléseken léphetnek fel, és ezen fórumokon kívül kevesebb joggal és véleménynyilvánítási eszközzel rendelkeznek, mint bármelyik polgártársuk,

F.   mivel a francia hatóságok diszkriminatív módon – a több mint 400 érintett személy közül – egyedül a parlamenti képviselők ellen használták fel a tettenérés indokát, és ez az eljárással való visszaélésnek minősül, amelynek egyetlen célja a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv megkerülése,

G.   mivel Gérard Onesta állítása szerint fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy az Európai Bíróság megállapította Franciaország mulasztását a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti irányelv(4) átültetése tekintetében,

H.   mivel az érintett kérdés rendkívül kényes, és elfogadhatatlan következményekkel jár az Európai Parlament előjogaira nézve, mivel a francia bíróság diszkriminatív hozzáállása és ennek következményeként Gérard Onesta polgári jogainak hátrányos politikai megkülönböztetése határozottan elítélendő,

I.   mivel Gérard Onesta a hazai jogorvoslatok kimerítését követően mindenképp jogosult arra, hogy ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon, és az Európai Parlament már fontolóra vette a támogatására irányuló intézkedéseket,

J.   mivel az Európai Parlament valamely képviselőjének politikai üldözése az európai népek által demokratikusan megválasztott politikai intézmény, az Európai Parlament integritása elleni támadásnak, és így a Parlament megsértésének minősül, és mivel az Európai Parlament demokratikus intézményként köteles minden rendelkezésre álló eszközzel megvédeni előjogait,

1.  1 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv szerint az Európai Parlamentnek nem áll módjában, hogy a Gérard Onesta védelmét célzó, kötelező erejű intézkedést hozzon, ezért úgy határoz, hogy nem tartja fenn mentelmi jogát.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.). (2) Az Európai Parlament határozata a mandátumok vizsgálatáról (HL C 226. E, 2005.9.15., 51. o.) (3) Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikke. (4) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.