Az Európai Parlament,

–   tekintettel az északi dimenzió jövőjéről szóló, 2005. november 16-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az északi dimenzióra vonatkozó, 2007-től érvényes politikáról szóló politikai nyilatkozat és keretdokumentum kidolgozására vonatkozó iránymutatásokra, amelyet az északi dimenzió tárgyában 2005. november 21-én Brüsszelben tartott miniszteri találkozó jóváhagyott,

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006. június 2-i, az északi dimenzió cselekvési tervének végrehajtásáról szóló 2005. évi értékelő jelentésére (SEC(2006)0729),

–   tekintettel az északi dimenzió Európai Tanács által 2003. október 16-17-én Brüsszelben jóváhagyott második cselekvési tervére (2004–2006),

–   tekintettel a balti-tengeri államok 2006. június 8-án Reykjavíkban tartott hatodik csúcstalálkozójának elnöki következtetéseire,

–   tekintettel az EGT Tanácsadó Bizottságának az északi dimenzió politikájának jövőjéről szóló 2006. június 25-i állásfoglalására és jelentésére,

–   tekintettel a balti közös munkacsoport Európai Parlamentben végzett munkájára,

–   tekintettel a balti-tengeri régiót érintő európai stratégiára, amelyet az Európai Parlament balti közös munkacsoportja fogadott el,

–   tekintettel a balti-tengeri államok tanácsa és a balti-tengeri parlamenti konferencia munkájára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0367/2006),

A.   mivel az északi dimenzió tág keretet alkot, lefedve a teljes északi régiót – a balti-tengeri és a Barents-régiót, valamint az északi sarkvidéket – és az összes politikai területet, ideértve mind a kül-, mind a belpolitikát,

B.   mivel az északi dimenzió politikájában megvan a lehetőség arra, hogy segítse a gazdasági növekedést előmozdító regionális és határon átnyúló együttműködés elmélyítését és a közös kihívásokra adott együttes válaszok megtalálását, de eddig nem sikerült teljes mértékben kihasználni a benne rejlő lehetőségeket a régiót érintő különféle problémák kezelésében,

C.   mivel a balti-tengeri régió történelmileg a Nyugatot és a Keletet összekötő jelentős kapu, amelynek e szerepében az északi dimenzió új politikájának középpontjában kell állnia,

D.   mivel a Balti-tenger az Európai Unió 2004-es bővítése nyomán szinte belső tengerré, mare nostrummá vált, és mivel a balti-tengeri stratégia jelentős mértékben hozzájárulhat az északi dimenzió hatókörének és tevékenységeinek újraértékeléséhez a bővítés óta bekövetkezett változások fényében,

E.   mivel a balti-tengeri stratégia jelentősen hozzájárulhat a balti-tengeri régióban működő regionális testületek közötti koordináció javításához,

Ezen állásfoglalás célja

1.   ezen állásfoglalással az alábbiakat célozza:

A fentiekből kiindulva az alábbiakat javasolja:

2.   sürgeti a Bizottságot, hogy az északi dimenzió belső pillérének megerősítése, a regionális együttműködés horizontálisan különböző szempontjainak figyelembevétele, a különböző regionális testületek és szervezetek közötti átfedések elkerülése és egymást kiegészítő együttes hatásának előmozdítása érdekében terjesszen elő az EU balti-tengeri stratégiájára irányuló javaslatot; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy igazítsák ki közigazgatási szerveik hatásköreit annak érdekében, hogy ezek a szervek horizontális megközelítést alkalmazva dolgozhassák ki és hajthassák végre az északi dimenzió politikáját;

3.   támogatja a Balti Államok Tanácsának munkáját; az Európai Tanács nyári csúcstalálkozója előtt tartandó, évenként sorra kerülő balti-tengeri csúcstalálkozót javasol; támogatja a balti-tengeri parlamenti konferencia, a régió nemzeti parlamentjeinek elnökei között évenként sorra kerülő találkozók, és az északi dimenzió parlamenti fórumának munkáját;

4.   kiemeli, hogy a balti-tengeri stratégia az Európai Unió és tagállamai számára külön végrehajtandó intézkedéseket, és az Orosz Föderációval együttműködésben végrehajtandó intézkedéseket is tartalmaz;

5.   emlékeztet arra, hogy létre kell hozni az Európai Beruházási Bank teljes körűen működő regionális irodáját a balti-tengeri régióban;

6.   az átláthatóság és a következetesség érdekében külön költségvetési sor létrehozását kéri a balti-tengeri stratégia számára az EU költségvetésében, esetleg az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz keretében, kiegészítve az északi dimenziónak az Európai Unió, a tagállamok, harmadik országok, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, az Északi Beruházási Bank (Nordic Investment Bank) és mások általi finanszírozását; hangsúlyozza, hogy a stratégia számára valamennyi vonatkozó költségvetési sorból megfelelő finanszírozást kell biztosítani célkitűzései teljesítésének lehetővé tétele érdekében;

7.   megállapítja, hogy a Balti-tenger szennyezéséért az Orosz Föderációt és a tagállamokat egyaránt felelősség terheli; hangsúlyozza, hogy a régióra vonatkozó uniós mezőgazdasági és strukturális programok végrehajtásának egyik legfontosabb figyelembe veendő szempontja a tengeri környezet védelme, különösen az eutrofizáció csökkentése tekintetében; megelégedéssel nyugtázza, hogy a balti-tengeri régió legnagyobb része megkapta a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettől a különösen érzékeny tengeri terület státusát; javasolja az ökológiailag reprezentatív és értékes tengeri és part menti védett területek hálózatának létrehozását;

8.   rámutat arra, hogy egy nagyobb, szállítás, kutatás vagy kitermelés okozta olajkatasztrófa elpusztíthatja a Balti-tenger szinte teljes élővilágát; fokozottabb koordinációt és közös mechanizmust szorgalmaz e balesetek megelőzése és – amennyiben ilyen mégis bekövetkezne – hatásainak leküzdése érdekében; véleménye szerint az olajszállító tartályhajók besorolására vonatkozó normáknak figyelembe kell venniük a régióban uralkodó feltételeket, például a jég vastagságát a téli időszakban;

9.   hangsúlyozza a balti-tengeri régióban a halállomány védelmének és megerősítésének szükségességét; kéri a Bizottságot a Balti-tenger vizében az összes szaporodásra alkalmas folyó kihasználásával a természetes lazacállomány megtartását és megújítását célzó átfogó terv kidolgozására;

10.   hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a régió orosz energiától való függését és bátorítja a régióbeli tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy közös energiapiac lehetőségét; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a partnereket, hogy a régió bioenergia-forrásokban rejlő lehetőségeinek fényében támogassák az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos közös projekteket, és ösztönözzék a biomassza, a nap-, a szél- és a vízenergia felhasználását; támogatja a balti-tengeri régió energiaügyi együttműködését;

11.   felhív az energiapolitika méltányosságra és megosztott felelősségre alapozott megközelítésű nemzeti szintű végrehajtására, oly módon, hogy az olyan stratégiai döntéseket, mint például új energiahálózatok létesítése, csak azon EU tagállambeli partnerekkel folytatott konzultációt követően lehessen meghozni, amelyekre ezek a döntések hatással lehetnek;

12.   hangsúlyozza, hogy a nemzetközi környezetvédelmi normák betartásának garantálása érdekében a megfelelő környezeti hatásvizsgálatokat minden energiával kapcsolatos infrastrukturális projekt esetén előfeltételül kell szabni; e tekintetben felhívja az Orosz Föderációt, hogy ratifikálja a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezményt;

13.   hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a fenntartható fejlődés, a felelősségteljes kormányzás, az átláthatóság és a részvétel, a nemek közötti egyenlőség, a kisebbségek és az őshonos népek jogainak védelme nemzetközileg elismert elveit, továbbá hogy minden érintett félnek az EU lisszaboni stratégiájával összhangban egymást kölcsönösen erősítő gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikákat kell elfogadnia;

14.   emlékeztet a Balti-tenger egyesítő szerepére a régióban; a régión belüli határátlépés (a tagállamok és az Orosz Föderáció közötti átkelést is beleértve) egyszerűsítésének elősegítésére tervezett "Határok nélküli Balti-tenger" néven új program beindítását javasolja; támogatja a balti-tengeri régiót a közép- és nyugat-európai tagállamokkal 2010-re összekötő "balti-tengeri autópálya" megépítését;

15.   úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tehessenek a Balti-tenger szennyezésének csökkentésében vállalt kötelezettségüknek, jogukban kell, hogy álljon az EU által javasoltaknál szigorúbb intézkedések fenntartása vagy bevezetése;

16.   elismeri a tengeri hajóforgalom megnövekedését, ami elsősorban az Orosz Föderáció erős gazdasági növekedésének köszönhető; a tengeri közlekedés biztonságát a régió egyik legsürgetőbb problémájának tekinti; javasolja, hogy a közös hajóforgalom-irányítási és információs rendszereket a Finn-öböl helyett fokozatosan terjesszék ki a Balti-tenger egészére; kiemeli a közös kötelezettségvállalás szükségességét annak érdekében, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet a Balti-tengert mielőbb különösen érzékeny tengeri területnek nyilvánítsa és ezzel összhangban többek között betiltsa az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókkal történő szállítást;

17.   javasolja, hogy a skandináv háromszögbe tartozó transzeurópai hálózatot bővítsék ki oly módon, hogy az a teljes régiót lefedje, és hogy vonják be a transzeurópai hálózatok rendszerébe a Barents-folyosó és a Botniai-folyosó közútjait és vasútvonalait; felhív a "Rail Baltica" projekt végrehajtásáre; az egész régiót összekötő nagysebességű vasutat tart kívánatosnak;

18.   felhív a Via Baltica autópálya 2013-as kiépítésére a balti-tengeri régió és a közép- és nyugat-európai tagállamok összekötését célzó kiemelt projekt keretein belül; hangsúlyozza a projekt végrehajtását segítő az európai finanszírozás fontosságát;

19.   elismeri, hogy a régió nemzeti piacainak többsége viszonylag kicsi, ami sok esetben a verseny alacsony szintjéhez vezetett; rámutat a régióban fekvő tagállamok kivételes gazdasági egymásrautaltságára; szorgalmazza a négy alapszabadság (személyek, áruk, és tőke szabad mozgása, valamint a letelepedés szabadsága) teljes körű bevezetését az uniós tagállamok között fennállóval egyező módon;

20.   megállapítja, hogy az Európai Unió tagállamai által körbevett Kalinyingrádi Terület enkláve státusza a regionális hatóságok, az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti valódi együttműködésre hív fel; sürgeti az Orosz Föderációt és az Európai Uniót, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a Kalinyingrádi Területet a belső piachoz való jobb hozzáféréssel rendelkező, nyitottabb és kevésbé militarizált kísérleti régióvá fejlesszék; hangsúlyozza a balti-tengeri hajózás szabadsága teljes megvalósításának szükségességét, beleértve a Visztula-öblöt és a Kalinyingrádi-öblöt, valamint a Pilava-szoroson / Baltijszkij Prolivon keresztüli szabad átjutást;

21.   rámutat arra, hogy az Északi Dimenzió Közegészségügyi és Szociális Jóléti Partnerségének (NDPHS) a főbb betegségek elleni küzdelemben, valamint az egészséges és társadalmilag hasznos életmód ösztönzésében és támogatásában gyakorlatiasabbá kell válnia; felhívja az Orosz Föderációt és az EU-t, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a Kalinyingrádi Terület ténylegesen bevonható-e az NDPHS tevékenységébe;

22.   hangsúlyozza, a Kalinyingrádi Terület jelenleg is sok olyan társadalmi, gazdasági és környezeti problémával sújtott enkláve, mint a régióban található katonai bázisok és fegyverek okozta jelentős ökológiai kockázat, a súlyos egészségügyi kockázat, valamint a szervezett bűnözés és a kábítószerfüggőség magas szintje;

23.   felhívja a balti-tengeri régiót, hogy aktívan támogassák a művészet és távközlés új formáit célzó programokat, segítsék elő a multinacionális mobilitást és a kulturális cserére irányuló programokat;

24.   támogatja a régión belüli diákcserét; javasolja, hogy a régióban működő egyetemek alakítsanak hálózatokat, és állapodjanak meg a munkamegosztásról a nemzetközi szinten is versenyképes kiválósági központok kialakulásának elősegítése érdekében;

25.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a régió keleti határa jelentős mértékű szervezett bűnözés számára – különös aggodalomra okot adva az emberkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem terén – szolgál átjáróként; szorgalmazza az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) megerősített részvételét és az e kérdésekben folytatott együttműködés elmélyítését uniós és kormányközi szinten egyaránt;

26.   hangsúlyozza a keleti határ ellenőrzésére tett erőfeszítések hatékonysága fokozásának szükségességét, különösen a meglévő infrastruktúra modernizálása és a jogszerű határátlépés ösztönzése tekintetében, és megfelelő források elkülönítését szorgalmazza az Európai Külső Határok Alapból;

o
o   o

27.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, az Orosz Föderáció kormányának, valamint a Balti Államok Tanácsa elnökségének.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0430.