Az Európai Parlament,

–   tekintettel " A HIV/AIDS: Ideje cselekedni" című 2006. július 6-i állásfoglalására(1) és a HIV/AIDS Világnapról szóló 2004. december 2-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a 2006. december 1-jei AIDS Világnapra és annak témájára: "Elszámoltathatóság: Az AIDS megállítása, az ígéret megtartása",

–   tekintettel a UNAIDS által 2006. november 21-én közzétett 2006-os AIDS járványügyi adatokra(3),

–   tekintettel a HIV/AIDS kötelezettségvállalási nyilatkozattal kapcsolatos haladás 2006. május 31. és június 2. között, az ENSZ magas szintű találkozója keretében történt felülvizsgálatára,

–   tekintettel a 2006 augusztusában Torontóban megrendezett XVI. Nemzetközi AIDS Konferenciára,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a HIV/AIDS, malária és tuberkulózis elleni külső fellépést célzó, 2007-2011-re vonatkozó európai cselekvési programról szóló 2005 április 27-i közleményére (COM(2005)0179),

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az Európai Unióban és a szomszédos országokban a HIV/AIDS ellen folytatott küzdelemről (2006–2009) szóló 2005. december 15-i közleményére (COM(2005)0654),

–   tekintettel a 2005. júliusi gleneagles-i G8 csúcstalálkozóra és az ENSZ 2005-ös azon kötelezettségvállalására, hogy 2010-re a megelőző kezelésekhez és gondozáshoz való hozzáférés általánossá váljon,

–   tekintettel eljárási szabályzata 103 cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel több mint 25 millió ember esett a betegség áldozatául a 25 évvel ezelőtti első AIDS fertőzésként felismert eset óta,

B.   mivel a UNAIDS 2006. november 21-én megjelent legfrissebb jelentése szerint 2006-ban 4,3 millió az új fertőzöttek száma, amelyből 2,8 millió (65%) Afrika Szaharától délre eső részén él,

C.   mivel a földön élő 39,5 millió HIV/AIDS-fertőzött 95%-a fejlődő országokban él,

D.   mivel a fertőzöttségi mutatók Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 2004 óta több, mint 50%-kal emelkedtek, és csupán néhány olyan ország van, ahol az új fertőzések száma valóban csökkent,

E.   mivel az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő és antiretrovírus gyógyszerekre szoruló 6,8 millió HIV-fertőzöttnek csupán 24%-a fér hozzá a szükséges kezeléshez,

F.   mivel körülbelül 15 millió HIV/AIDS-es árva él a világban és ebből Afrika Szaharától délre eső részén 12,3 millió él,

G.   mivel a HIV-pozitív gyermekeknek csupán 5%-a részesül orvosi segítségben, és a 15 millió AIDS-es árvának csak kevesebb mint 10%-a kap pénzügyi támogatást,

H.   mivel az idősebb testvérek és a nagyszülők sok AIDS-es árvát nevelnek, és a HIV-fertőzött fiatal felnőttek haldokló generációja néhány országot elegendő tanár, ápoló, orvos és egyéb kulcsfontosságú szakember nélkül hagy,

I.   mivel az AIDS aránytalanul sok áldozatot szed a gazdaságilag aktív fiatalok körében,

J.   mivel mostanra a HIV-fertőzöttek 50%-a már nő, és az Afrikában élő HIV-fertőzöttek körében ez az arány csaknem 60%,

K.   mivel a millenniumi fejlesztési célok (MFC-k) elérése csak akkor lehetséges, ha a szexuális és reproduktív egészségügyi kérdések felkerülnek az MFC napirendjére;

L.   mivel a szexuális és reproduktív egészségügy függ a HIV és egyéb, a szegénységhez kapcsolódó betegségek megelőzésétől,

M.   mivel a HIV-fertőzötteknek speciális reproduktív egészségügyi szükségleteik vannak a családtervezés, a biztonságos szülés és csecsemők szoptatása kapcsán, amely problémákat sokszor figyelmen kívül hagyják a járvány által érintett nők számának növekedése ellenére,

N.   mivel az amerikai Bush-adminisztráció továbbra is akadályozza a reproduktív egészségügyi szolgáltatások teljes körében tanácsadással foglalkozó, a fejlesztés területén tevékenykedő, nem amerikai nem kormányzati szervek finanszírozását; és mivel ennek az "illendőségi hézagnak" jelentős részét az EU pótolta a legszegényebb országok esetében;

O.   mivel az 1994-es Népesedési és Fejlődési Nemzetközi Konferencia (ICPD), valamint az 1999-es és 2004-es ICPD nyomon követési tevékenységek megerősítették, hogy fontos a nők helyzetének javítása, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi oktatáshoz, információhoz és gondozáshoz történő bővített hozzáférésen keresztül számukra minél több lehetőség biztosítása,

P.   mivel öt évvel a Dohai Nyilatkozat után a gazdag országok még mindig kudarcot vallanak azon kötelezettségük teljesítésében, hogy elérhetővé tegyék az olcsó életmentő gyógyszereket a fejlődő országokban,

Q.   mivel a Dohai Nyilatkozat után öt évvel, amely kimondja, hogy "a WTO minden tagállamának joga van kényszerengedélyezés megadására, és szabadon dönt arról, hogy ezen engedélyeket milyen alapon adja meg", a WHO arra figyelmeztet, hogy az AIDS-gyógyszerek 74%-a még mindig monopólium alatt áll, és arra, hogy az afrikaiak 77%-a még mindig nem jut hozzá a kezeléshez,

R.   mivel a generikus gyógyszerek iparának éles versenye hozzájárult ahhoz, hogy az elsővonalas AIDS gyógyszerek ára 2000 óta 99%-kal, azaz körülbelül az évenkénti és betegenkénti 10000 USD-ról 130 USD-ra csökkenjen, azonban a második vonalas gyógyszerek - amelyekre a betegeknek a rezisztencia természetes növekedése miatt van szükségük - ára továbbra is magas, főként a legfontosabb generikus gyógyszereket gyártó országokban a szabadalmak növekvő használata miatt,

S.   mivel a kétoldalú kereskedelmi megállapodások tárgyalása során a megegyezéseket nem korlátozhatja, hogy az országok hogyan használhatják a közegészségügyi biztosítékokat,

A HIV/AIDS a világban

1.   kifejezi a HIV/AIDS és más járványoknak a világ legszegényebb népei közötti terjedése és a HIV/AIDS megelőzésére fektetett hangsúly hiánya, a kulcsfontosságú gyógyszerek elérhetetlensége, az elégtelen finanszírozás, valamint a nagy járványokra vonatkozó, továbbra is szükséges kutatási erőfeszítések hiánya felett érzett mélységes aggodalmát;

2.   hangsúlyozza a kormányok, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszeripar, a nem kormányzati szervek, a civil társadalom, valamint a megelőzésben, kezelésben és ápolásban részt vevő többi szereplő elszámoltathatóságának fontosságát;

3.   felhívja valamennyi nemzetközi adományozót annak biztosítására, hogy a HIV-megelőzési programok elérjék a fertőzés veszélyének leginkább kitett embereket, mivel a UNAIDS következtetése szerint nem gondoskodnak ezekről a veszélyeztetett csoportokról;

4.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU egyedi programokat finanszírozzon annak biztosítása érdekében, hogy az AIDS-járvány által egyik vagy mindkét szülő elvesztése révén vagy megfertőződés miatt érintett gyermekek továbbra is oktatásban és támogatásban részesüljenek;

5.   felhívja valamennyi segélyprogramot annak biztosítására, hogy ha egy beteg megkezd egy kezeléssorozatot, akkor gondoskodjanak a folyamatos, megszakítás nélküli kezelés finanszírozásáról a kezelés megszakításából eredő fokozottabb gyógyszer-rezisztencia elkerülése érdekében;

6.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU programokat finanszírozzon annak érdekében, hogy a nők védelemben részesüljenek az AIDS továbbterjedésével járó erőszak minden formájával szemben, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok hozzáférhessenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz és lehetőséget kapjanak a társadalomba való visszailleszkedésre, továbbá, hogy küzdjön az ilyen erőszak áldozatait gyakran sújtó megbélyegzés ellen;

7.   hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló készletek és a vásárlási lehetőség közötti szakadék áthidalása érdekében szükség van arra, hogy az adományozók megnöveljék a fogamzásgátló eszközökre, így a HIV terjedését akadályozó óvszerekre szánt finanszírozás mértékét az elkövetkező években;

8.   felhívja az IMF-et, hogy szüntesse meg azokat a monetáris feltételeket és költségvetési plafonértékeket, amelyek egyes országokat arra kényszerítenek, hogy korlátozzák közegészségügyi és oktatási kiadásaikat;

9.   felhívja az USA újonnan megválasztott kongresszusát, hogy vonja vissza a Bush-adminisztráció úgynevezett "általános tilalmi szabályát" ("global gag rule"), amely megakadályozza, hogy nem amerikai nem kormányzati szervezetek finanszírozást biztosítsanak terhességmegszakítással kapcsolatos tanácsadással foglalkozó reproduktív egészségügyi szervezetek számára; továbbá felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az USA kormánya visszavonja a reproduktív egészségügyre vonatkozó "általános tilalmát";

10.   megismétli, a WHO-nak már nemrégiben kifejezett, afelett érzett aggodalmát, hogy néhány afrikai kormány kereskedelmi vagy importadókkal sújtja az antiretrovírus szereket és más gyógyszereket, ami által a szegény közösségek nem engedhetik meg maguknak a gyógyszerek megvásárlását; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja ki ezt a jelenséget, és ösztönözze a kormányokat az ilyen adók eltörlésére;

Szexuális és reproduktív egészség

11.   hangsúlyozza, hogy a HIV/AIDS járvány elleni hatékony küzdelemhez szükséges stratégiáknak magukban kell foglalniuk a megelőzéssel, oktatással, gondozással és kezeléssel kapcsolatos átfogó megközelítést, valamint a jelenleg használatban lévő technológiákat, a kezeléshez való jobb hozzáférést, illetve az oltóanyagok sürgős kifejlesztését;

12.   felhívja az Európai Bizottságot és az Európai Unió partnerországaink kormányait annak biztosítására, hogy az egészségügy és az oktatás, illetve különösen a HIV/AIDS, valamint a szexuális és reproduktív egészség elsőbbséget kapjanak az országos stratégiai dokumentumokban;

13.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassanak olyan programokat, amelyek a homofóbia ellen harcolnak és lebontják a betegség elleni hatékony küzdelmet akadályozó korlátokat, különösen Indiában, Kambodzsában, Kínában, Nepálban, Pakisztánban, Thaiföldön és Vietnamban, valamint Latin-Amerika-szerte, ahol egyre több tanújele van a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak körében terjedő HIV-fertőzéseknek;

14.   kifejezi afelett érzett aggodalmát, hogy a UNAIDS jelentése kiemeli, hogy még azokban az országokban is, ahol a járvány nagy méreteket ölt, továbbra is meglehetősen alacsony a biztonságos szexszel és a HIV vírussal kapcsolatos tudás szintje; ezzel kapcsolatban arra szólít fel, hogy a felelősségteljes szexuális magatartásra vonatkozó tájékoztatás, oktatás és tanácsadás, valamint a szexuális úton terjedő betegségek, köztük a HIV megelőzése váljon a reproduktív és szexuális egészségügyi szolgáltatások szerves részévé;

15.   üdvözli, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramjába felvették a HIV/AIDS-szel kapcsolatos kutatásokat is, és kéri, hogy támogassák az oltóanyagok és mikrobaölő szerek, a fejlődő országok szükségleteinek megfelelő diagnosztikai és ellenőrző eszközök, a járványterjedési mintázatok, valamint a társadalmi és viselkedési tendenciák terén folytatott kutatásokat; hangsúlyozza, hogy a nőket be kell vonni minden megfelelő klinikai kutatásba, beleértve az oltóanyag-kísérleteket is;

16.   ösztönzi a nők által igénybevehető megelőzési módszerek – például mikrobaölő szerek, női óvszerek és a nemi erőszak áldozatai számára utólagos profilaxis – kifejlesztésébe történő befektetéseket;

Gyógyszerekhez való hozzáférés

17.   ösztönzi a kormányokat, hogy használjanak ki minden, a TRIPS-egyezmény keretében rendelkezésükre álló eszközt, például a kényszerengedélyeket, ösztönzi továbbá a WHO-t és a WTO-t illetve annak tagjait, hogy vizsgálják felül a TRIPS-egyezmény egészét a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása céljából;

18.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy most, a Dohai Nyilatkozat elfogadása után öt évvel ismerjék el, hogy annak alkalmazása kudarcot vallott, mivel a WTO egyetlen értesítést sem kapott a kötelező gyógyszereket exportáló és importáló országoktól, illetve a WTO Általános Tanácsának a Dohai Nyilatkozat 6. cikke végrehajtásáról szóló 2003. augusztus 30-i határozata szerinti értesítést sem kapott;

19.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fejlődő országokkal együttműködve tegyék meg a WTO-n belül a TRIPS-egyezmény, illetve annak a 2003. augusztus 30-i határozaton alapuló rendelkezései (31b. cikk) módosításához szükséges lépéseket, különösen annak érdekében, hogy eltöröljék a kényszerengedélyek jóváhagyásához szükséges összetett és időigényes eljárásokat;

20.   ugyanakkor ösztönzi és felhívja az összes, jelentős járványokkal szembesülő országot, hogy haladéktalanul alkalmazzák a TRIPS-egyezmény 30. cikkét annak érdekében, hogy hozzáférjenek a szükséges gyógyszerekhez anélkül, hogy a jogok tulajdonosainak szabadalmi díjat kelljen fizetniük;

21.   felhívja a Bizottságot, hogy növelje 1 milliárd EUR-ra a HIV/AIDS, malária és tuberkulózis elleni globális alaphoz való EU hozzájárulást, amint azt az Európai Parlament egyértelműen kérte a fent említett 2004. december 2-i állásfoglalásában, továbbá felhívja valamennyi tagállamot és a G8 tagjait, hogy növeljék hozzájárulásukat 7 milliárd EUR-ra 2007-ben, illetve 8 milliárd EUR-ra 2008-ban annak érdekében, hogy biztosítsák az UNAIDS számára a járvány csökkentéséhez szükséges forrásokat;

22.   támogatja az ENSZ 2005-ös világ-csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők által tett kötelezettségvállalást, amely szerint 2010-re általános hozzáférést kell biztosítani a HIV/AIDS-megelőzéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz, kezelésekhez és ellátáshoz; úgy véli azonban, hogy világos tervet kell kidolgozni az általános hozzáférés finanszírozására, valamint nemzetközi és időközi előrehaladási célokat kell meghatározni;

23.   felhívja az EU-t, hogy tegye egyértelművé, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások keretében nem fog TRIPS + jellegű intézkedéseket szorgalmazni, továbbá hogy politikai mozgásteret biztosítsanak a fejlődő országok számára annak érdekében, hogy szabadon alkalmazhassák a TRIPS által lehetővé tett rugalmasságot;

24.   hangsúlyozza, hogy a járvány elleni küzdelemhez alapvető jelentőségűek az erős közegészségügyi szolgálatok, többek között a kutatási létesítmények, és ellenzi az ezek liberalizációjához vezető feltételességi helyzetet;

25.   nagyobb mértékű befektetésre szólít fel a gyermekgyógyászati készítmények fejlesztése és szolgáltatása terén;

26.   kéri a generikus gyógyszereket gyártó regionális és országos ipar fejlődésének támogatását az érintett területeken a megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében;

o
o   o

27.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és az AKCS-országok kormányainak, az IMF-nek, az Egyesült Államok kormányának, az ENSZ főtitkárának, valamint az UNAIDS, az UNDP és az UNFPA vezetőinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0321. (2) HL C 208. E, 2005.8.25., 58. o. (3) Az Egyesült Nemzetek közös programja a HIV/AIDS-ről.