Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak "A fogyatékkal élők helyzete a kibővült Európai Unióban: Európai Akcióterv 2006-2007" címmel kiadott közleményére (COM(2005)0604) (fogyatékossági cselekvési terv),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (CESE 591/2006),

–   tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, az Európai Unió alapjogi chartájának a többek között a különféle formájú és típusú fogyatékosságon alapuló diszkrimináció elleni küzdelemről szóló 21. cikkére, az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikkére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 14. cikkére, amely tiltja a diszkrimináció valamennyi formáját,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 26. cikkére, amely a fogyatékkal élők beilleszkedéséről és az ennek érdekében hozható intézkedésekről szól,

–   tekintettel a Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelvére, amely általános keretet határoz meg az egyenlő elbánást illetően a munkavállalás és a foglalkoztatás terén(1),

–   tekintettel a vezetőülésen kívül legalább nyolc ülést tartalmazó, utasszállításra használt járművekre vonatkozó külön rendelkezésekről szóló, 2001. november 20-i 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–   tekintettel a Fogyatékkal élők európai évéről (2003) szóló 2001. december 3-i 2001/903/EK tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény tervezetére,

–   tekintettel a siketek jelbeszédéről szóló 1988. június 17-i(4), a jelbeszédről szóló 1998. november 18-i(5), a Bizottság részéről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának adott "Korlátok nélküli Európa a fogyatékkal élők számára" című közleményről szóló 2001. április 4-i(6) állásfoglalásaira, valamint a fogyatékkal élők európai évéről (2003) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2001. november 15-i álláspontjára(7) ,

–   tekintettel a Bizottság által "A népesség mentális egészségének javításáról: az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé" címmel kiadott zöld könyvre (COM(2005)0484),

–   tekintettel a Bizottság által "A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái" címmel kiadott zöld könyvre (COM(2005)0094),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0351/2006),

A.   mivel a diszkrimináció elleni küzdelem és az emberi jogok előmozdítása a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos közösségi stratégia fő célkitűzéseit képezik, ahogyan azt az EK-Szerződés 13. cikke és az Európai Unió alapjogi chartájának 21. és 26. cikke kimondja,

B.   mivel az Európai Unió 2000. évi portugál elnöksége kijelentette, hogy "a megkülönböztetések között nincs hierarchia", és hogy az EK-Szerződés 13. cikke szerinti átfogó megkülönböztetésellenes jogszabályok támogatása követni fogja a faji alapon történő megkülönböztetéstől való általános mentességről szóló irányelv 2000. évi elfogadását; és mivel a foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó korábbi biztos bejelentette a Bizottság azon szándékát, hogy ilyen átfogó megkülönböztetésellenes jogszabályokra tegyen javaslatot 2003-ban a fogyatékkal élők érdekében,

C.   mivel az ENSZ ad hoc csoportja jóváhagyta a fogyatékkal élők jogairól szóló nemzetközi egyezményre irányuló javaslatot, amelyet várhatóan 2006 decemberében hagy jóvá az ENSZ Közgyűlése, és mivel a Bizottság intézkedéseinek már most összhangban kell állniuk az említett egyezményben megállapított elvekkel,

D.   mivel a fogyatékkal élők körében továbbra is elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség aránya,

E.   mivel a foglalkoztatás a társadalmi integráció egyik alapfeltétele,

F.   mivel számos fogyatékkal élő személy nem vállalhat hagyományos típusú munkát, különösen a súlyos fogyatékkal élők nem, és mivel ezért a munkalehetőségek széles tárházát kell biztosítani, ideértve a védett és a segítség mellett történő munkavégzést is,

G.   mivel munkaerő-piaci potenciáljuk kiteljesítése érdekében fontos, hogy az emberek képesítéseket szerezzenek, illetve szinten tartsák és folyamatosan megújítsák azokat,

H.   mivel az egyes személyek tényleges rehabilitációs szükségleteire figyelemmel a fogyatékosság orvosi megközelítése felől az eddigieknél jobban el kell mozdulni a szociális és a jogokon alapuló megközelítés kialakítása felé, amelynek alapja és célja az egyenlőség, a törvény előtti egyenlőség és az esélyegyenlőség elve, vagy a megfelelő jogokon alapuló megközelítés felé,

I.   mivel a fogyatékosság túlzottan orvosi szempontú megközelítése az eddigiekben megakadályozta azt, hogy a kérdés társadalmi értékét és az ellátáshoz való jogokon kívüli jogokkal kapcsolatos szerepét teljes mértékben megvizsgálhassák, és mivel ezért el kell mozdulni a fogyatékosság e meglehetősen korlátozott fogalmától,

J.   mivel sok idős ember válik fogyatékossá az elkövetkező években és sok fogyatékkal élő lesz idősebb,

K.   mivel a fogyatékkal élők és képviseleti szervezeteik részvétele létfontosságú eleme egy ilyen, jogokon alapuló megközelítésnek,

L.   mivel a szolgáltatások minőségének kérdését a fogyatékossági cselekvési terv horizontális kérdései között kell szerepeltetni,

M.   mivel a Bizottság "A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: európai cselekvési terv" című közleménye (COM(2003)0650) szerencsés folytatását képezte 2003-nak, mint a fogyatékkal élők európai évének, és mivel fontos, hogy folyamatos előrehaladást mutassunk fel a fogyatékkal élő európaiak jogainak és helyzetének fejlesztése terén, amint azt az európai év során is kifejtették,

N.   mivel a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti rendelet(8) az első olyan közösségi jogszabály, amelynek kizárólagos célja a fogyatékkal élők jogainak javítása,

O.   mivel a fogyatékkal élők önálló életvitelére vonatkozó koncepcióra irányuló bizottsági javaslat alapvető követelése volt az általában intézetekben élő fogyatékkal élők és az európai önálló életviteli hálózat által a Parlamenthez szervezett két jelentős "szabadságmenetének", és ennek a Bizottság által történő elfogadása kiválóan bizonyítja, hogy az Európai Unió képes választ adni a polgárok követeléseire,

P.   mivel nincs mentség olyan, a fogyatékkal élők számára megközelíthetetlen új infrastruktúrák esetén, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy más strukturális alapok forrásainak felhasználásával épülnek,

1.   felszólítja a Bizottságot és azon tagállamokat, amelyek nem hozták meg a szükséges intézkedéseket a 15 régi EU-tagállam esetében 2003. december 2-ig, a 10 új tagállam esetében pedig 2004. május 1-jéig (egyes régi tagállamok haladékot kértek), hogy hatékonyan hajtsák végre a 2000/78/EK tanácsi irányelvet, amely megteremti az egyenlő bánásmód jogi kereteit a foglalkoztatás terén, és üdvözli a tagállamok által már meghozott intézkedéseket;

2.   hangsúlyozza, hogy a javakhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén a megkülönböztetésmentességet minden európai állampolgár számára biztosítani kell, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, az EK-Szerződés 13. cikke szerint a fogyatékkal élőkről szóló külön irányelvet;

3.   felszólítja a tagállamokat valamennyi olyan nemzeti jogszabály hatályon kívül helyezésére, amely megkülönböztetést tartalmaz a fogyatékkal élőkkel szemben, és amely ellentétes az Amszterdami Szerződés 13. cikkével;

4.   úgy véli, hogy a 2001/85/EK irányelvet meg kell erősíteni annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a fogyatékos légiutasokról szóló jelenlegi közösségi szabályozással; emlékeztet rá, hogy a tömegközlekedéshez való egyenlő hozzáférés létfontosságú szempont a munkahelyükre utazó, valamint a társadalmi és családi kapcsolataikat ápoló fogyatékosok számára; üdvözli továbbá a 1107/2006/EK rendeletet, amely az első, kifejezetten a fogyatékkal élőkre irányuló közösségi jogszabály;

5.   üdvözli a megkülönböztetés számos olyan formájának kiküszöböléséhez vezető fokozatos tendenciát, amelyek a fogyatékkal élőket a légi, szárazföldi vagy tengeri közlekedés használatakor érik, és erőfeszítésekre szólít fel a jelenleg nem létező új megkülönböztetési formák kialakulási kockázatának elkerülése érdekében, amelyek egyike lehet például a pénzügyi megkülönböztetés;

6.   üdvözli a Bizottság által az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének javítása érdekében tett erőfeszítéseket; megjegyzi ugyanakkor, hogy a hivatalos honlapok 80%-a, ideértve az európai intézmények honlapjait is, nem elérhető a fogyatékkal élők számára; továbbra is úgy ítéli meg, hogy az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetősége hatékonyan közrejátszhat a fogyatékkal élők körében magas munkanélküliség csökkentéséhez;

7.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy illetékességi körükön belül támogassák a fogyatékkal élők aktív részvételét az oktatás, a szakképzés, az e-tanulás, az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, a társadalom, a sport, a szabadidős tevékenységek, az információs társadalom és a tömegtájékoztatási eszközök területén;

8.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékkal élők internethez való hozzáférését, különösen a nyilvános, illetve az oktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó honlapok vonatkozásában;

9.   felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak egyedi intézkedéseket annak biztosítására, hogy valamennyi közintézmény honlapja elérhető legyen a fogyatékkal élők számára;

10.   további intézkedésekre szólít fel az infrastruktúrát illetően annak érdekében, hogy az épített és újonnan kialakított környezet a fogyatékkal élők számára is megközelíthető legyen, felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a fogyatékkal élők megfelelő hozzáférését már a tervezési és közigazgatási jóváhagyási szakasztól kezdve biztosítsák az épületek, készülékek és berendezések normáknak megfelelő kialakítása során, és az építészeti akadályok elhárítása során; felszólítja a Bizottságot, hogy e tekintetben teljes mértékben szerezzen érvényt a strukturális alapokról szóló rendeletek végrehajtásával kapcsolatos feladatainak 2007 és 2013 között és felszólítja az európai intézményeket épületeik mindenki számára hozzáférhetővé tétele érdekében a szükséges intézkedések meghozatalára;

11.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a fogyatékkal élők kulturális intézményrendszerhez és programokhoz való hozzáférésének javítására, illetve a programokban való részvételének fokozására, szükség esetén korszerű technológiák alkalmazása révén;

12.   hangsúlyozza a fogyatékkal élők művészi és alkotótevékenységének ösztönzését célzó intézkedések meghozatalának szükségességét, valamint az egyenlő esélyek biztosítását mind alkotásaik létrehozása és értékesítése, mind pedig a kulturális tapasztalatcserében való részvételük tekintetében;

13.   hangsúlyozza, hogy tájékoztatási kampányokat kell szervezni annak biztosítása érdekében, hogy a munkáltatókban a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazása kapcsán ne legyenek előítéletek, főként a foglalkoztatásuk pénzügyi költségeit és a munkaképességüket illetően; többet kell tenni továbbá a munkáltatók közötti legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében a kommunikációs lehetőségek javításáért, hogy tisztában legyenek kötelezettségeikkel és felelősségükkel, valamint szükség esetén a tagállami bíróságok révén a megkülönböztetés elleni szabályok megfelelő végrehajtásának ösztönzéséért, különösen a 2000/78/EK irányelv tekintetében; javasolja, hogy a fogyatékosságot a vállalkozások esetében új szolgáltatásként kezeljék, a foglalkoztatás megőrzése (mint megelőzési forma) vagy a foglalkoztatásba való újbóli beilleszkedés (mint rehabilitációs formák) biztosításának érdekében olyan személyek tekintetében, akik munkahelyükön ki vannak téve a fogyatékosság kockázatának;

14.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat azon szükséges feltételek megteremtésére, amelyek révén az "ellátások csapdája" és az idő előtti nyugdíjazás elkerülhető, illetve biztosítható a foglalkoztatás a fogyatékkal élők számára;

15.   sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékkal élők jogainak érvényesítését, illetve védelmük lehetőségeit a 2000/78/EK irányelv szerint; és sürgeti a szakszervezeteket, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel tájékoztassák tagjaikat az említett irányelv szerinti jogaikról;

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen többet a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos szempontoknak a foglalkoztatási és más szabályozásokban való erőteljesebb megjelenítéséért, különösen az európai foglalkoztatási stratégia, a közbeszerzések, az Európai Szociális Alap és az élethosszig tartó tanulás terén, valamint hogy a lisszaboni stratégia keretében is tegye láthatóbbá a fogyatékkal élők jogait;

17.   felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a fogyatékkal élők részvételét a következő, 2007–2013 közötti költségvetési időszak új többéves programjaiban (pl. a "Kultúra", az "Egész életen át tartó tanulás", a "Cselekvő ifjúság", a "Média 2007" és a "Polgárok Európája" programok);

18.   felhívja a tagállamokat a fogyatékkal élő gyermekek szülei előtt álló problémák megfelelő figyelembevételére, akik gyakran arra kényszerülnek arra, hogy a munkaerőpiacon kívül maradjanak, továbbá felhív e szülők támogatását és megsegítését célzó politikák előmozdítására;

19.   üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy figyelembe vegye az ESZÁ-ban a fogyatékkal élőket otthon, intézetben vagy a módszerek kombinálásával segítő személyzet képzési szükségleteit;

20.   üdvözli az ESZA fogyatékkal élőkre vonatkozó záradékát;

21.   felhívja a tagállamokat, hogy a Parlament 1988. június 17-i említett állásfoglalásával összhangban a lehető legnagyobb mértékben használják, támogassák és terjesszék a jelnyelveket;

22.   felhívja a figyelmet arra, hogy fontos figyelembe venni a fogyatékkal élők sajátos körülményeit az ipari kockázatmegelőzési rendszerek és programok kialakításakor;

23.   sürgeti a tagállamokat olyan gazdasági és társadalmi lehetőségek felhasználására, amelyek révén kiterjeszthető a fogyatékkal élők számára a generációk közötti szolidaritás jegyében nyújtott gondozás köre;

24.   sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve bátorítsa a fogyatékkal élők lehetőleg fiatal életkortól kezdődő integrálását a normál közoktatásba, elismerve ugyanakkor, hogy bizonyos esetekben speciális iskolákra van szükség, valamint azt is, hogy a szülőknek joguk van arról dönteni, milyen iskolába akarják gyermeküket beíratni, továbbá hogy bátorítsa a fogyatékkal élők hozzáférését a közoktatáshoz az oktatás és a képzés, valamint az új technológiák minden szintjén, képességeiknek és szándékaiknak megfelelően; felszólítja a Bizottságot a tagállamokkal közös kutatás és konzultációk lefolytatására arra vonatkozóan, hogy az ezt választó valamennyi gyermeknek és családjának joga legyen a normál közoktatásban való részvételre; felismeri és bátorítja azt a szerepet, amelyet a fogyatékkal élők tölthetnek be az európai gazdaságban úgy, hogy egyúttal saját maguk számára nagyobb mértékű függetlenséget biztosítanak;

25.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy saját hatáskörükben hajtsák végre a Tanács "e-Hozzáférés" – a fogyatékkal élők körében a tudásalapú társadalomhoz való hozzáférés javításáról szóló, 2003. február 6-i állásfoglalását(9), az oktatás és képzés területén a fogyatékkal élő diákok és tanulók esélyegyenlőségéről szóló, 2003. május 5-i állásfoglalását(10), és a fogyatékkal élők kulturális infrastruktúrához és kulturális tevékenységekhez való hozzáféréséről szóló, 2003. május 6-i állásfoglalását(11);

26.   felhívja az Európai Uniót, hogy a fogyatékkal élők európai évét (2003) és az Oktatás és Sport Európai Évét (2004) követően tegyen folyamatos erőfeszítéseket a fogyatékkal élőket érő kirekesztés visszaszorítására; ajánlja, hogy a fogyatékosság dimenziója kapjon külön nyomatékot az esélyegyenlőség európai éve (2007) keretében hozott intézkedések során;

27.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a fogyatékkal élők mobilitáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére az oktatás és képzés terén;

28.   hangsúlyozza a sport szerepének jelentőségét, mivel az elősegíti a fogyatékkal élők életminőségének javulását, önbecsülésük és függetlenségük növekedését, valamint társadalmi integrációjukat;

29.   felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a sportlétesítmények hozzáférhetőségét, szüntessék meg a fogyatékkal élő fiatal sportolók sporttevékenységekben való részvételét akadályozó tényezőket, ösztönözzék a fogyatékkal élő fiatalokat a sportban való erőteljesebb részvételre, és támogassák a paralimpiához hasonló, fogyatékkal élőknek szervezett sporteseményeket és versenyeket;

30.   hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élők normál közoktatásba történő integrálása, a tanulók speciális oktatási igényeinek teljesítéséhez szükséges egyedi támogatásokra való figyelemmel, tagállami kötelezettség;

31.   megismétli, hogy az európai intézmények által kiadott dokumentációkat kérésre minden esetben hozzáférhető formátumban is biztosítani kell, különösen a vakok és gyengénlátók, valamint tanulási nehézségekkel küzdő személyek számára teljes mértékben érthető formátumban; hangsúlyozza, hogy világos és egyszerű nyelvezetet kell használni, szakzsargon nélkül, illetve hogy lehetőleg kerülni kell a szakzsargont;

32.   hangsúlyozza, hogy a fogyatékosságnak számos formája van, ideértve a mozgási, látási, hallási, mentális egészségi problémákat, krónikus betegségeket és tanulási nehézségeket is; kiemeli, hogy a többszörösen fogyatékos személyek kiugróan súlyos problémákkal élnek együtt, csakúgy mint a többszörös diszkrimináció áldozatai, és hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a fogyatékkal élő időseknek és nőknek;

33.   rámutat, hogy a fogyatékosság különféle fajtái személyre szabott gondozást kívánnak meg, amely megfelelő módon figyelembe veszi a fejlődésben lévő gyermekek és a felnőttek fogyatékosságait;

34.   rámutat, hogy külön figyelmet kell szentelni azoknak a fogyatékkal élő embereknek, a fogyatékosságuktól eltekintve is szembesülnek valamiféle megkülönböztetéssel (ilyenek például az idősek, a nők és a gyermekek); felszólítja a Bizottságot a fogyatékosságnak a gyermekek körében fiatal korban történő diagnosztizálására irányuló programok támogatására, figyelemmel társadalmi és foglalkoztatási integrációjuk későbbi megkönnyítésére;

35.   hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a nyilvánosság és a szellemi fogyatékkal élők közötti nagyobb mértékű interakció kialakítására irányuló kezdeményezéseket annak érdekében, hogy kiküszöböljék a mentális egészségi problémákkal küzdő személyek megbélyegzését, és felszólít a súlyos fogyatékkal élő személyek családjai számára szükséges támogatás megadására;

36.   hangsúlyozza a média vezető szerepét a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek megszüntetése, valamint az általuk a mindennapok során megélt nehézségek társadalomban történő tudatosítása terén;

37.   felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy különösen a MEDIA 2007 program keretében mozdítsák elő az olyan mozifilmek és televízió műsorok gyártását és terjesztését, amelyek javítják a társadalomban a fogyatékkal élőkről kialakított képet;

38.   felszólítja a tagállamokat, hogy a fogyatékkal élők speciális igényeinek kielégítése érdekében teljes körűen építsék ki a digitális televíziós sugárzásnak köszönhetően elérhető olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint pl. a magasabb színvonalú feliratozás, a hangos kísérőszövegek vagy jeltolmácsolás, ugyanakkor mozdítsa elő az analóg televíziós sugárzásban is a feliratozás és a jelnyelv általános használatát;

39.   felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különleges figyelmet a fogyatékkal élő nőkre, akik gyakran szembesülnek többszörös megkülönböztetéssel, amely a fogyatékkal élő nőkkel és a civil társadalmi testületekkel folytatott konzultáció keretében kialakított esélyegyenlőségi eszközök és pozitív cselekvési intézkedések kombinációjával kezelhető jelenség;

40.   felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek nyomatékos intézkedéseket a fogyatékkal élőket, különösen a nőket, időseket és fogyatékkal élő gyermekeket – akik gyakran válnak mentális, lelki, valamint nemi erőszak áldozatává – érintő erőszak minden formája ellen; megjegyzi, hogy a fogyatékkal élő nők közel 80%-a válik erőszak áldozatává, és esetükben a szexuális erőszak kockázata nagyobb, mint más nők esetében; rámutat, hogy az erőszak nem csupán gyakori velejárója a fogyatékkal élő nők életének, hanem sokszor fogyatékosságuk oka;

41.   üdvözli a fogyatékkal élők intézményekbe zárásának felszámolása irányába mutató jeleket; az intézményekben való elhelyezés felszámolása előfeltételének tartja, hogy a tagállamokban a fogyatékkal élő személyek megfelelő szintű, közösségen alapuló és minőségi szolgáltatást kapjanak a független életvitel, a segítséghez való jog, valamint a társadalom életében való részvétel támogatására; különösen felhívja a figyelmet a díjszabási politikák által az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférésben támasztott esetleges akadályokra, továbbá az egyetemes hozzáférés elvének támogatására; javasolja, hogy a tagállamok kormányai összpontosítsák az aktuális támogatást a fogyatékkal élők társadalomba és foglalkoztatásba történő integrálásának ösztönzését célzó szolgáltatásokra; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy megerősítsék az egyenlő jogok tényleges meglétét biztosító közpolitikákat; bátorítja a Bizottságot, hogy készítse, és/vagy ismerje el a szociális szolgáltatások európai minőségmutatóit;

42.   üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a szociális gondozással kapcsolatosan közösségi politikákat alakítson ki a fogyatékossági cselekvési terv következő szakaszában, a szolgáltatók megfelelő szerepe érdekében azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos kutatást, képzést, konferenciákat és más kezdeményezéseket következetesen a felhasználók igényei alakítsák, és felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelműen ellenőrizze a fogyatékkal élők valamennyi ilyen tevékenységben való tényleges részvételét;

43.   felszólítja a Bizottságot, hogy az általános érdekű szociális szolgáltatásokról folyamatban lévő vita részeként vegye figyelembe a szolgáltatásoknak az emberi jogok elérésében és a társadalomban való teljes mértékű részvételt illetően játszott szerepét; ezért véleménye szerint elengedhetetlen a felhasználók aktív részvétele a minőségi szolgáltatásokról hozott döntésekben;

44.   felszólítja a tagállamokat olyan rendszerek létrehozására, amelyek révén biztosítható a megbízható és átlátható gazdálkodás, illetve a fogyatékkal élők részére nyújtott valamennyi szolgáltatás támogatása minőségi követelményeinek való megfelelés akár otthon, akár egy intézményben, vagy ezek kombinációja révén nyújták e szolgáltatást;

45.   hangsúlyozza, hogy függetlenül a fogyatékkal élők segítésének módjától – otthoni, intézeti gondozás vagy a módszerek kombinálása –, valamennyi tagállam köteles a nem megfelelő kezelés (nyugtatók, testi vagy lelki erőszak alkalmazása stb.) megakadályozására intézkedéseket hozni, összhangban a szubszidiaritás elvével;

46.   felszólítja a Bizottságot arra, hogy törekedjen egy, a fogyatékkal élők támogatásának minőségéről szóló európai charta létrehozására, abból a célból, hogy biztosítsa az integráció és a részvétel magas szintjét a támogatás módjától – otthoni, intézeti gondozás vagy a módszerek kombinálása – függetlenül;

47.   felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és értékelje a fogyatékosságra vonatkozó iránymutatásainak az EU fejlesztési segítségnyújtásában való végrehajtását; felszólítja az demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó európai kezdeményezést a fogyatékkal élők jogainak világszerte történő előmozdítását célzó projektek további és fokozottabb támogatására; hangsúlyozza, hogy az EU emberi jogokról szóló éves jelentésének a fogyatékkal élőkre vonatkozó fejezetének a jövőben részletesebbnek kell lennie;

48.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe kellő mértékben a fogyatékkal élők emberi jogait a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés tekintetében az EU bővítési folyamatával kapcsolatos értékelése során; felszólítja a Bizottságot e tekintetben erőfeszítései megkettőzésére, illetve a tagjelölt államokban a fogyatékkal élők és szervezeteik számára az ISPA által nyújtott finanszírozáshoz való teljes mértékű hozzáférés biztosítására;

49.   felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hajtsák végre a fogyatékossági cselekvési tervet és számoljanak be a Parlamentnek az elért előrehaladásról; felkéri a fogyatékkal élők képviselőinek magas szintű csoportját a fogyatékkal élőknek nyújtott szolgáltatások kilenc kiválósági elvének felülvizsgálatára és szükség esetén naprakésszé tételére;

50.   üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a foglalkoztatás előmozdítására helyezett különös hangsúly (2004–2005) felől az "aktív részvétel"-re helyezett új hangsúly felé mozduljon el, és felszólít arra, hogy mindennek kiegyensúlyozott hangsúlyt adjanak a fogyatékkal élők valamennyi részvételi területén, továbbá arra, hogy a fogyatékossági cselekvési terv e végrehajtási szakaszának irányítása céljából külön teljesítményértékeléseket határozzanak meg;

51.   elismeri a civil szervezetek és a nonprofit jóléti szervezetek és a fogyatékkal élők szövetségei szerepének fontosságát a fogyatékkal élők jogainak fejlesztésében és érvényesítésében; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a fogyatékkal élő személyekkel és szervezeteikkel való konzultáció terén annak érdekében, hogy a fogyatékkal élőket célzó politikák biztosítsák az ehhez a területhez tartozók csoportjainak aktívabb részvételét;

52.   üdvözli az e tekintetben az Európai Fogyatékossági Fórum, továbbá más európai fogyatékossági hálózatok által játszott létfontosságú szerepet, és felszólítja a Bizottságot az ilyen szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás gondos ellenőrzésére, tiszteletben tartva ugyanakkor függetlenségüket, hogy európai szinten erős és élénk társadalmi párbeszédet tartsanak fenn a fogyatékkal élőkkel;

53.   felszólítja a tagállamokat a vállalkozásokkal, a szociális partnerekkel és más illetékesek szervekkel együtt a fogyatékkal élők számára potenciálisan ajánlható munkalehetőségek intenzívebb feltárására;

54.   kéri, hogy a tagállamokban legyen koherensebb az adatgyűjtés, az európai és nemzeti statisztikák tartalmi és minőségi javítását előmozdító rendszerek felhasználása révén, főként a más-más fogyatékkal élő személyek által tapasztalt eltérő problémákat illetően; felszólítja ezért a Bizottságot arra, hogy a fogyatékosságot vegye fel az EU-SILC-nek az EU jövedelmi és életviteli feltételeire vonatkozó adatokkal kapcsolatos indikátorai közé;

55.   kéri a fogyatékosság közös európai meghatározását;

56.   üdvözli az Európai Közösségek Bírósága által 2006. július 11-én a Chacón Navas ügyben (C-13/05) hozott ítéletet(12) a fogyatékosság EK-szintű közös meghatározásával kapcsolatosan; úgy ítéli meg, hogy ez előbbre viszi a fogyatékkal élők jogainak és a velük kapcsolatos bánásmódnak valamennyi tagállamban történő érvényesítését és javítását;

57.   üdvözli a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény tervezetével kapcsolatos megállapodást; gratulál a Bizottságnak, a tagállamoknak és a fogyatékkal élők európai szervezeteinek ezen eredmény elérésében játszott jelentős szerepükért; egy az egyezmény mielőbbi aláírását és ratifikálását biztosító EU-szintű kampányt szorgalmaz az egyezmény mind Európában, mind a világ többi részén található partnerek részéről történő elfogadását követően;

58.   hangsúlyozza, hogy európai szinten is elő kell mozdítani és követni azokat az elveket, amelyeket az ENSZ által javasolt, a fogyatékkal élők jogainak és méltóságának érvényesítéséről és védelméről szóló átfogó és integrált egyezménytervezet tartalmaz;

59.   üdvözli a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény elfogadását; úgy ítéli meg, hogy az egyezmény mérföldkő, amely a fogyatékkal élők életét világszerte javíthatja; emlékeztet arra, hogy a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amely jogilag kötelező erejű lesz az azt aláíró tagállamokra nézve, megállapítja, hogy a fogyatékosság védelemre szoruló emberi jogi kérdés;

60.   felszólítja a Bizottságot, hogy szövegében határozza meg világosabban azokat a projekteket, amelyek már megindultak a fogyatékossági cselekvési terv keretében a fogyatékkal élők helyzetére vonatkozóan;

61.   felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a nemi alapú megközelítésre és a nőkre, valamint a fogyatékkal élő gyermekek szüleire vonatkozó információkra, a fogyatékossági cselekvési terv új szakaszai során;

62.   támogatja az EU 2005. évi brit elnöksége részéről a tagállamok fogyatékossági kérdésekért felelős minisztereinek éves ülésére vonatkozóan tett felhívást;

63.   felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelő ellenőrzés elvégzését követően vizsgálja felül és kétévente egyszer tegye közzé a fogyatékkal élők érdekében az egyes tagállamokban alkalmazott politikákra és helyes gyakorlatra vonatkozóan az elért haladásról szóló jelentést az egyes érintett ágazatokra lebontva;

64.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2007, mint az esélyegyenlőség európai éve keretében folytatott tevékenységek fogyatékossági dimenziója 2003, mint a fogyatékkal élők európai éve eredményeire építsen, és azokat ne pusztán csak megismételje;

65.   felszólít a fogyatékkal élő idős emberek tekintetében teendő további erőfeszítésekre abból a célból, hogy elősegítse a munkaerőpiacba történő integrálásukat vagy reintegrálásukat, és csökkentse a fogyatékkal élők körében az idő előtti nyugdíjazás arányát; megállapítja, hogy a demográfiai változásnak megfelelően jelentős mértékben nő a fogyatékkal élő idős emberek száma; úgy ítéli meg, hogy a fogyatékkal élő idős emberek különösen rászorulnak a teljes körű gondozásra és a nagyobb társadalmi rehabilitációra; felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a tagállamokban e területen az emberek szükségleteinek megfelelő gondozás biztosítása érdekében tett intézkedéseket; javasolja, hogy a vizsgálat eredményeit a legjobb gyakorlatok közötti összehasonlítás formájában hozza nyilvánosságra;

66.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a csatlakozó és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek;

(1) HL L 303., 2000.12.2., 16. o. (2) HL L 42., 2002.2.13., 1. o. (3) HL L 335., 2001.12.19., 15. o. (4) HL C 187., 1988.7.18., 236. o. (5) HL C 379., 1998.12.7., 66. o. (6) HL C 21. E, 2002.1.24., 246. o. (7) HL C 140. E, 2002.6.13., 599. o. (8) HL L 204., 2006.7.26., 1. o. (9) HL C 39., 2003.2.18., 5. o. (10) HL C 134., 2003.6.7., 6. o. (11) HL C 134., 2003.6.7., 7. o. (12) HL C 69., 2005.3.19., 8. o. (a Bírósági Határozatok Tárában még nem tették közzé).