(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0646)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0443/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, illetve a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0399/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,(1)

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,(2)

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A 89/552/EGK irányelv(4) összehangolja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az audiovizuális médiaszolgáltatások fogyasztókhoz való eljuttatása terén azonban új technológiák jelentek meg, amelyek a strukturális változásoknak, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedésének és a technológiai fejlődésnek az üzleti modellekre, különösen a kereskedelmi műsorszolgáltatás finanszírozására kifejtett hatásának figyelembevétele, valamint az európai információs technológiák, médiaágazatok és szolgáltatások versenyképességéhez és jogbiztonságához szükséges optimális feltételek, illetve a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartásának biztosítása érdekében szükségessé teszik a szabályozás módosítását. A törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseknek a lehető legkevésbé szembeötlőnek és legegyszerűbbnek kell lenniük annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az új és meglevő audiovizuális médiaszolgáltatások fejlődését és gyarapodását, lehetővé téve ezáltal a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést, az innovációt és a kulturális sokszínűség gondozását.

(2)  A televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozóan a tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv máris összehangolja, a lekérhető médiaszolgáltatásokra és egyéb hasonló jellegű tevékenységformákra irányadó szabályokat azonban csak a terjesztés tekintetében hangolja össze az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv)(5), illetve a kereskedelem tekintetében a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az elektronikus kereskedelemről irányelv)(6); az új audiovizuális médiaszolgáltatások tartalmával szemben támasztott követelményekre továbbra is a tagállamok jogszabályait kellett alkalmazni. Néhány ilyen eltérés akadályozza e szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgását és torzíthatja a közös piaci versenyt.

(3)  Az audiovizuális médiaszolgáltatások ugyanúgy kulturális, mint gazdasági javak. Növekvő társadalmi, demokratikus , oktatási és kulturális jelentőségük – különösen a tájékozódás és véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralizmusnak a biztosításában – indokolttá teszi e szolgáltatások külön szabályozását és e szabályok végrehajtását annak érdekében, hogy fenntartsák különösen az Európai Unió alapjogi chartájában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és az Egyesült Nemzetek Szervezete polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában szereplő alapvető szabadságokat és jogokat, valamint hogy biztosítsák a kiskorúak és a veszélyeztetett vagy fogyatékkal élő személyek védelmét.

(4)  A WTO hatodik, Hongkongban rendezendő miniszteri konferenciájának előkészületeiről szóló 2005. december 1-i(7) és a WTO hongkongi miniszteri konferenciáját követő dohai forduló értékeléséről szóló 2006. április 4-i(8) állásfoglalásában az Európai Parlament azt kéri, hogy az olyan alapvető közszolgáltatásokat, mint az egészségügyi ellátás, az oktatásügy és az audiovizuális szolgáltatások, emeljék ki a GATS tárgyalási fordulók keretében történő liberalizáció hatásköréből. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2006. június 27-i(9) állásfoglalásban az Európai Parlament jóváhagyta az UNESCO-egyezményt, amely különösen kimondja, hogy "a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mint identitás-, érték- és jelentéshordozók egyaránt gazdasági és kulturális természetűek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha csupán kereskedelmi értékük lenne".

(5)  A médiával kapcsolatos oktatásnak biztosítania kell a polgároknak a szükséges eszközöket ahhoz, hogy kritikusan értelmezzék, kiaknázzák és felhasználják az egyre növekvő mennyiségben rájuk zúduló információt, amint azt az Európa Tanács 1466(2000) sz. ajánlása is rögzíti. Egy ilyen jellegű tanulási folyamat segítségével a polgárok képesek lesznek üzeneteket megfogalmazni és kiválasztani az ezek közvetítésére legalkalmasabb médiát, és így teljes mértékben gyakorolni tudják a tájékozódás és a véleménynyilvánítás szabadságát.

(6)  A hagyományos audiovizuális médiaszolgáltatások – mint a televíziózás – és a fejlődőben lévő lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások az Európai Unió szempontjából a foglalkoztatás jelentős lehetőségeit hordozzák magukban különösen a kis- és középvállalkozások körében, és serkentik a gazdasági növekedést és a beruházásokat. Tekintettel az azonos versenyfeltételek és a valóban európai műsorszolgáltatói piac fontosságára, a médiapiac átláthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása, valamint az alacsony belépési korlátok elérése érdekében figyelembe kell venni a közös piac alapelveit, többek között a versenyjogot és az egyenlő elbánás elvét.

(7)  Az audiovizuális médiaszolgáltatásokat kínáló európai vállalatok a fejlődőben lévő lekérhető szolgáltatások szabályozása tekintetében bizonytalan jogi környezetben és egyenlőtlen versenyfeltételek között működnek. Ezért mind a versenytorzulások felszámolása, mind a jogbiztonság növelése érdekében legalább alapvető szinten minden audiovizuális médiaszolgáltatásra – a lineáris és a nemlineáris szolgáltatásokra egyaránt – összehangolt szabályokat kell előírni a belső piac kiteljesítésének elősegítése és az egységes információs térség kialakulásának megkönnyítése érdekében, amelyeknek célja többek között a kiskorúak, a veszélyeztetett és fogyatékkal élő személyek megfelelő szintű védelmének, illetve az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása. A 89/552/EGK irányelv alapelvei – azaz a származási ország elve és az egységes minimumszabályok – a gyakorlatban beváltak, ezért azokat meg kell tartani.

(8)  A Bizottság közleményt(10) fogadott el az európai audiovizuális politika szabályozásának jövőjéről, és ebben rámutatott, hogy az ágazat szakpolitikai szintű szabályozásában mind jelenleg, mind a jövőre nézve védelmet kell biztosítani bizonyos közérdekeknek, például a kulturális sokszínűségnek, a tájékozódáshoz való jognak, a médiapluralizmus szükségességének, a kiskorúak védelmének, a fogyasztóvédelemnek, valamint a nyilvánosság tudatosítása és a médiakészségek fokozására irányuló intézkedésnek és a nyilvánosság valamennyi rétege – beleértve a leginkább hátrányos helyzetben lévőket – számára történő egyetemes hozzáférés elvének.

(9)  Nagy jelentőséggel bír az audiovizuális médiapiacon, hogy a magán és állami műsorszolgáltatók egymás mellett működjenek, ahol az állami műsorszolgáltatók ugyanúgy részesülhetnek a digitális gazdaság előnyeiből.

(10)  A származási ország elve alapvető fontosságú az európai tartalmat előállító, erős iparral rendelkező páneurópai audiovizuális piac létrejöttéhez. Ezen túlmenően ez az elv védi a nézőknek az európai programok széles skálájából való választásához fűződő jogait.

(11)  A Bizottság az információs társadalommal és a médiával összefüggő ágazatokban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében elfogadta az "i2010: európai információs társadalom" című kezdeményezést(11). Az i2010 olyan átfogó stratégia, amelynek célja az információs és médiaszolgáltatások, hálózatok és eszközök konvergenciájának talaján, az összes európai uniós politikai eszköz: a szabályozási eszközök, a kutatás és az ipari partnerségek korszerűsítésével és felhasználásával ösztönözni az európai tartalom-előállítást, a digitális gazdaság fejlődését és az információs és kommunikációs technológiák átvételét. A Bizottság elkötelezte magát az információs társadalommal és a médiával összefüggő ágazatok következetes belső piaci szabályozásának az audiovizuális szolgáltatások jogi szabályozása korszerűsítésén keresztül történő kialakítása mellett, és vállalta, hogy ennek első lépéseként 2005-ben javaslatot tesz a 89/552/EK irányelv korszerűsítésére és audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvé történő alakítására. Az i2010 célját alapvetően azáltal érik el, hogy lehetővé teszik az iparágak minimális szabályozás melletti növekedését, valamint azt, hogy a kisebb induló vállalkozások – amelyek a jövő jólét- és munkahelyteremtői – egy nem túlszabályozott piacon fejlődhessenek, végezzenek innovációkat és teremtsenek munkahelyeket.

12)   2005. szeptember 6-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a 97/36/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK irányelv 4. és 5. cikkének a 2001 és 2002 közötti időszakban(12) történő alkalmazásáról. Az állásfoglalás – a határokat átlépő televíziózásról szóló 2003. szeptember 4-i állásfoglaláshoz(13) hasonlóan – szorgalmazza a 89/552/EGK irányelv jelenleg hatályos formájának hozzáigazítását a strukturális változásokhoz és a technológiai fejlődéshez az alapelvek teljes körű tiszteletben tartása mellett, mert azok továbbra is érvényesek. Emellett elvben támogatja azt az általános megközelítést, hogy valamennyi audiovizuális szolgáltatásra alapvető szabályokat, a lineáris ("műsorszolgáltató") szolgáltatásokra pedig emellett különös szabályokat is elő kell írni.

(13)  Ez az irányelv elősegíti az alapjogok tiszteletben tartását, és be kívánja építeni az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak 11. cikkében elismert alapelveket, jogokat és szabadságokat. Ennek megfelelően a tagállamoknak egy vagy több független szabályozó hatóságot kell létrehozniuk, ha ez még nem történt volna meg. Ezeknek a hatóságoknak az alapjogok őreiként kell fellépniük az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása területén. A tagállamok dönthetik el, hogy mi a célszerűbb: egyetlen szabályozó hatóságra bízni az audiovizuális szolgáltatások összességét, vagy több különböző hatóságot megbízni az egyes (lineáris és nemlineáris) szolgáltatási területek felügyeletével. Egyébként ebben a tekintetben az irányelv semmilyen módon nem akadályozza a tagállamokat a sajtószabadságra és a médiában történő véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos vagy szabályozói rendelkezéseik alkalmazásában.

(14)  A tagállamok számára a nemzeti jogszabályok teljesítésének biztosítását előíró követelmény az ezen irányelvben koordinált módon a közösségi jog alapján elégséges az audiovizuális szolgáltatások szabad mozgásának biztosítására a fogadó tagállamban azonos okból történő újabb ellenőrzés nélkül is. Azonban a fogadó tagállam kivételes esetben és meghatározott feltételek mellett a 89/552/EGK irányelv 3d. vagy 3e. cikke, illetve a 22. cikkének (1) és (2) bekezdése súlyos sérelme esetén eltérhet ezen követelményektől, tekintettel arra, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása szerves részét képezi a közösségi jog általános elveinek.

(15)  A keretirányelv egységes szabályozási keretet teremtett minden átviteli hálózatra és szolgáltatásra, azonban az 1. cikk (3) bekezdése szerint nem érinti a közösségi, illetve nemzeti szinten hozott, az általános érdekű célok elérésére irányuló intézkedéseket, különösen a tartalom szabályozásával és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket annak érdekében, hogy elválassza egymástól az átvitel és a tartalom szabályozását.

(16)  Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem tartalmaz konkrét tartalmi előírásokat az audiovizuális médiaszolgáltatók számára és meghagyja a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy bizonyos közérdekű kérdésekben, az értesítési eljárásnak megfelelően, eseti döntés formájában eltérjenek a származási ország elvétől. Ez az irányelv tovább bővíti az összehangolt közösségi jogszabályok területét azzal, hogy további minimumszabályokat követel meg a nemlineáris audiovizuális média számára, tekintettel a kiskorúak védelemére és a kulturális sokszínűség elősegítésére. Ez az irányelv ezeken a területeken ennyiben az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv irányelvre épül a nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatások specifikus alcsoportjára vonatkozóan, amelyek különös jelentőséggel bírnak a társadalom számára, és amelyek jellemzően kulturális vetülettel rendelkeznek. E szolgáltatások esetében a nemzeti szabályok összehangoltsága magasabb szintű, a belső piac pedig teljesebb.

(17)  Az irányelv egyetlen rendelkezése sem írja elő vagy bátorítja a tagállamokat –egyetlen audiovizuális médiatípus tekintetében sem – új engedélyezési vagy közigazgatási jogosultsági rendszerek bevezetésére.

(18)  Az audiovizuális médiaszolgáltatások fogalma valamennyi tömegkommunikációs médiaszolgáltatást magában foglalja, amelynek tartalma, függetlenül az eljuttatás módjától, alkalmas televíziós sugárzásra, függetlenül attól, hogy a szerkesztői munka és a szolgáltatói felelősség kötött műsorrendben vagy katalógusban mutatkozik meg. Az irányelv hatálya azonban csak a Szerződésben meghatározott szolgáltatásokra terjed ki, tehát a gazdasági tevékenység minden formájára, ezen belül a közszolgálati vállalkozások tevékenységére is. A gazdasági elemnek elég jelentősnek kell lennie ezen irányelv alkalmazásának megindokolásához. A gazdasági tevékenységeket fizetés ellenében bizonyos időtartamra és folyamatosság mellett szokták nyújtani; a gazdasági elem megítélése a származási ország követelményeitől és szabályaitól függ. A nem gazdasági tevékenységek, mint pl. blogok és más, a felhasználó által gazdasági cél nélkül létrehozott tartalmak, valamint a magánjellegű kommunikáció minden formája, mint pl. e-mailek vagy magáncélú weboldalak, nem tartoznak az audiovizuális médiaszolgáltatások fogalma alá.

(19)  Az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma a szerkesztői felelősség alatt álló tömegkommunikációs médiaszolgáltatásnak a nagy nyilvánosságot tájékoztató, szórakoztató és nevelő funkcióját öleli fel, és kiterjed az audiovizuális kereskedelmi közleményekre, de nem terjed ki a magánlevelezés különböző formáira, például a korlátozott számban szétküldött elektronikus levelekre. A meghatározás kizárja továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek elsődleges célja nem az audiovizuális tartalom terjesztése, tehát azokat is, amelyekhez csupán kiegészítésképpen kapcsolódik audiovizuális tartalom. Ilyen szolgáltatás például olyan weblapok fenntartása, amelyek csupán kiegészítésképpen tartalmaznak audiovizuális elemeket (grafikus animációt, kisebb terjedelmű klasszikus reklámot, termékkel vagy nem audiovizuális szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatást). Nem tartoznak ide – az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel összhangban – a pénzbeli téttel bíró szerencsejátékok, többek között a lottó és a fogadás, amennyiben azok fő célja nem az audiovizuális tartalom terjesztése. További példa az online játékok, valamint a keresőmodulok, amennyiben azok elsődleges célját nem az audiovizuális média tartalmak terjesztése.

(20)  A televíziós műsorszolgáltatások – vagyis a lineáris szolgáltatások – körébe jelenleg különösen a következők tartoznak: analóg és digitális televízió, élő közvetítés, internetes műsorszolgáltatás és előre programozható lekért videó, míg a lekért videó például a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatások közé tartozik. A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vagy az olyan televíziós műsorszolgáltatás tekintetében, melyeket szintén élőben vagy időben késleltetve, nem lineáris szolgáltatásként nyújt ugyanazon médiaszolgáltató, ezen irányelv előírásai a lineáris közvetítéssel teljesítettnek minősülnek. Azonban amennyiben különböző típusú szolgáltatásokat párhuzamosan kínálnak anélkül, hogy valamely rész egyértelműen alá lenne rendelve egy másiknak, ezt az irányelvet csak a szolgáltatás azon elkülöníthető részeire kell alkalmazni, amelyek az audiovizuális médiaszolgáltatás valamennyi kritériumának eleget tesznek.

(21)  Ezen irányelv meghatározásai – különösen a televíziós műsorszolgáltatás és a lineáris és nemlineáris szolgáltatások meghatározása – kizárólag ezen irányelv és a 89/552/EGK irányelv céljaira kerültek megfogalmazásra, és nem érintik a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályok szerinti mögöttes jogokat. E meghatározások nem érintik e jogok hatályát és rendszerét, amelyet a vonatkozó jogszabályok továbbra is külön szabályoznak.

(22)  Az irányelv hatálya nem terjed ki a hírlapok és a folyóiratok elektronikus változataira.

(23)  Ezen irányelv alkalmazásában az "audiovizuális" kifejezés a hangos vagy néma mozgóképre utal, így a némafilmeket is magában foglalja, de nem terjed ki a hangátviteli vagy rádiós szolgáltatásokra.

(24)  Az audiovizuális médiaszolgáltatás műsorokból, vagyis szerkesztői felelősség alatt álló hangos vagy néma mozgóképek zárt sorából áll, amelyeket egy médiaszolgáltató által meghatározott időbeosztásban közvetítenek, vagy rendeznek katalógusba.

(25)  A szerkesztői felelősség fogalma alapvető fontosságú médiaszolgáltató szerepének meghatározása, és ennek megfelelően az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalmának meghatározása szempontjából. A "szerkesztői felelősség" az audiovizuális tartalom kiválasztásáért és szervezéséért szakmai szolgáltatóként fennálló felelősséget jelenti. A szerkesztői felelősség vonatkozhat egyedi vagy összegyűjtött tartalomra. Ez a szerkesztői felelősség vonatkozik a műsorrend összeállítására a televíziós műsorok esetében, vagy a műsorválasztékra nem lineáris szolgáltatások esetében. Ez az irányelv nem sérti az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben megállapított felelősségi mentességeket.

(26)  Egy audiovizuális médiaszolgáltatás egyszerűen technikai – földi vagy műholdas – továbbítása önmagában nem keletkeztet médiaszolgáltatói jogállást ezen irányelv értelmében; ez az elv a kiválasztás eldöntésekor is érvényes, feltéve, hogy valamelyik tagállam joghatósága alapján egy harmadik személy egyértelműen viseli ezt a szerkesztői felelősséget.

(27)  Az audiovizuális médiaszolgáltatások meghatározásában lefektetett kritériumokat, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja tartalmaz, és az ezen irányelv (18)–(26) preambulumbekezdése tovább részletez, egyidejűleg kell teljesíteni.

(28)  A reklám és a távértékesítés fogalma mellett az irányelv bevezeti az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció szélesebb fogalmát. Ez olyan hangos vagy néma mozgóképeket jelent, amelyek audiovizuális médiaszolgáltatás részeként kerülnek közvetítésre és műsorok részei vagy kísérő elemei, és céljuk gazdasági tevékenységet folytató természetes személy vagy egyéb jogalany árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése; nem terjed tehát ki az ellenszolgáltatás nélkül sugárzott közérdekű bejelentésekre és jótékonysági felhívásokra.

(29)  Továbbra is központi helyet foglal el a 89/552/EGK irányelvben a származási ország elve, mert ez alapvető fontosságú a belső piac létrehozása szempontjából. Ezt az elvet tehát, amely az új üzleti modellek és a kérdéses szolgáltatások nyújtásának szükséges alapját képezi, a médiaszolgáltatók jogbiztonságának biztosítása érdekében minden audiovizuális médiaszolgáltatásra alkalmazni kell. Az elv az információ és az audiovizuális műsorok belső piaci szabad áramlása szempontjából is alapvetően fontos. Ezen elv alkalmazása a tisztességes verseny biztosítása érdekében nem zárhatja ki a műsorok forrásainak származásával kapcsolatos kritériumokra történő hivatkozást.

(30)  Az erős, versenyképes és integrált európai audiovizuális ipar előmozdítása és a média sokszínűségének az Európai Unió teljes területén történő fokozása érdekében továbbra is alapvető fontosságú, hogy csak egyetlen tagállam rendelkezzen joghatósággal bármely audiovizuális médiaszolgáltató felett, és hogy az információ pluralizmusa az Európai Unió alapelve maradjon.

(31)  Létfontosságú tehát, hogy a tagállamok megakadályozzák olyan erőfölény kialakulását, amelynek eredményeként a pluralizmus és a média, továbbá az információs szektor egészének tájékoztatási szabadsága korlátozódik, például olyan intézkedések elfogadásával, melyek biztosítják a közérdekű audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való megkülönböztetés-mentes hozzáférést (pl. kötelező továbbítási szabályokkal).

(32)  A különösen a digitális műholdas programok területén tapasztalható műszaki fejlődésnek megfelelően az irányadó különös kritériumokat oly módon kell kiigazítani, hogy a szabályozás megfelelő és hatékonyan végrehajtható legyen, és lehetővé tegye az érdekeltek számára az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő tartalom tényleges befolyásolását.

(33)  Mivel ez az irányelv az Európai Unió lakosai számára nyújtott szolgáltatásokat szabályozza, csak azokra az audiovizuális médiaszolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeket a lakosság egy vagy több tagállamban a szokásos fogyasztói eszközökkel közvetlenül vagy közvetett módon igénybe tud venni. A "szokásos fogyasztói eszközök" fogalmának meghatározása a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság feladata.

(34)  A Szerződés 43–48. cikke lefekteti a letelepedés szabadságának alapjogát. Ennek megfelelően az audiovizuális médiaszolgáltatók általában szabadon választhatják meg, mely tagállamban telepednek le. Az Európai Bíróság is rámutatott, hogy "a Szerződés valójában nem tiltja meg egy vállalkozás számára, hogy gyakorolja a szolgáltatásnyújtás szabadságát, amennyiben nem kínálja szolgáltatását abban a tagállamban, amelyikben az letelepedett"(14).

(35)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az irányelvvel összehangolt területeken a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatókra szigorúbb szabályokat alkalmazhassanak, miközben biztosítaniuk kell, hogy ezek a szabályok összeegyeztethetők legyenek a közösségi versenyjoggal. Annak érdekében, hogy ezeket a szabályokat ne lehessen megkerülni, egy hatékonyabb eljárási keret kialakítása mellett célszerű jogszabályba foglalni az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát(15), mert ennek révén alkalmas módon figyelembe vehetők a tagállamok aggályai anélkül, hogy megkérdőjeleződne a származási ország elvének alkalmazása.

(36)  Annak érdekében, hogy valamely tagállam eseti alapon bizonyíthassa, hogy egy másik tagállamban letelepedett médiaszolgáltató megkerüli szabályozását, e tagállam hivatkozhat olyan mutatókra, mint a hirdetés és/vagy előfizetési bevételek forrása, a szolgáltatás fő nyelve vagy a kifejezetten a közvetítés helye szerinti tagállam közönségét célzó műsorok vagy kereskedelmi kommunikációk megléte.

(37)  Az irányelv értelmében a származási ország elvének ellenében a tagállamok továbbra is hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a szabad mozgást a televíziós műsorszórás és a nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatások területén, de csak a 89/552/EGK irányelv 2a. cikkében felsorolt feltételekkel és az ezen irányelvben előírt eljárás szerint. Az Európai Bíróság ugyanakkor következetesen érvényesíti ítélkezési gyakorlatában azt az elvet, hogy a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó bárminemű korlátozást, hasonlóképpen a Szerződésben lefektetett alapelvektől történő bárminemű eltéréshez, megszorítólag kell értelmezni(16). Külön gondot kell fordítani a kiskorúak és az egészség védelmére, ám semmilyen körülmények között nem tehető lehetővé a gondolatok és a vélemények előzetes ellenőrzése. A nemlineáris médiaszolgáltatások tekintetében a 89/552/EGK irányelv 2a. cikke szerinti intézkedések bevezetésének lehetősége felváltja azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállamok eddig az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében és 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint hozhattak meg a 89/552/EGK irányelv 3d. és 3e. cikkével koordinált területek vonatkozásában.

(38)  "Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményében(17) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szabályozás alkalmas módját gondos elemzés alapján kell meghatározni, és meg kell vizsgálni különösen, hogy az adott ágazatban és problémakörben a jogalkotás vagy más alternatív módszer, például a társszabályozás vagy az önszabályozás jelenti-e a legjobb megoldást. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok eltérő jogi hagyományainak megfelelően alkalmazott társ- és önszabályozási eszközök egyaránt fontos szerepet játszhatnak a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításában. A fejlődő audiovizuális médiaszolgáltatási ágazatban a közérdekű célok elérését célzó intézkedések hatékonyabbak lesznek, ha azokat maguk a szolgáltatók aktív támogatásával hozzák meg. Az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezés, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy a szövetségek számára, hogy saját maguk számára maguk fogadjanak el közös iránymutatásokat. A tagállamok eltérő jogi hagyományaiknak megfelelően elismerik azt az eredményes szerepet, melyet egy eredményes önszabályozás a hatályos jogszabályok és bírósági és/vagy közigazgatási mechanizmusok kiegészítőjeként betölthet, továbbá az irányelv céljainak elérésében ezáltal betöltött hasznos szerepet. Azonban bár az önszabályozás kiegészítő módszer lehet ezen irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtását illetően, nem válthatja fel a nemzeti jogalkotó kötelezettségét. A társszabályozás minimális formájában "jogi kapcsolatot" teremt az önszabályozás és a nemzeti jogalkotó között a tagállamok jogi hagyományaival összhangban.

(39)  A társszabályozás gyűjtőfogalma olyan szabályozási eszközöket foglal magában, amelyek állami szabályozók és önszabályozók együttműködésén alapszanak, valamint nemzeti szinten igen eltérő megnevezéssel és felépítéssel rendelkeznek. A konkrét forma az egyes tagállamok médiaszabályozásának sajátos hagyományához igazodik. A társszabályozási rendszerek közös jellemzője, hogy az eredetileg állami feladatok és célok a szabályozás által érintett szereplőkkel való együttműködésben teljesülnek. Az állami megbízással vagy felhatalmazással bíró érdekelteknek maguknak kell biztosítaniuk a szabályozási cél elérését. Ennek alapjául mindig az állami jogszabályi környezet szolgál, amely tartalmi, szervezési és eljárási előírásokat tartalmaz. Erre alapozva az érintettek további kritériumokat, szabályokat és eszközöket alkotnak meg, amelyek betartását saját maguk felügyelik. A ilyen módon meghatározott önszabályozás segítségével különösen a szaktudást lehet közvetlenül felhasználni, továbbá ki lehet kerülni a bürokratikus eljárásokat. Szükséges, hogy minden szereplő, de legalábbis a legfontosabb szereplők részt vegyenek e rendszerben vagy elismerjék azt. A társszabályozás működését az érintetteknek szóló előírások és – az előírások nem teljesülése esetére – állami beavatkozási lehetőségek a kombinációja biztosítja.

(40)  A közérdeklődésre számot tartó rendezvényekre vonatkozóan a műsorszolgáltatók kizárólagos szórakoztatási jogot szerezhetnek. A hírműsorok készítésében és műsorra tűzésében ugyanakkor az Európai Unió teljes területén elő kell segíteni a pluralizmust, és tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében elismert alapelveket.

(41)  A tájékozódás alapszabadságának biztosítása és az európai uniós közönség érdekeinek teljes körű és megfelelő védelme érdekében ezért a jelentős közérdeklődésre számot tartó rendezvényre vonatkozó kizárólagos jogok gyakorlói számára elő kell írni, hogy más műsorszolgáltatóknak és a műsorszolgáltatók nevében eljáró közvetítőknek tisztességes, méltányos és diszkriminációmentes feltételekkel, de a kizárólagos jogok kellő tiszteletben tartásával jogot biztosítsanak rövid kivonatok általános híradásokban való felhasználására. Ezeket a feltételeket a közérdeklődésre számot tartó esemény előtt időben közzé kell tenni úgy, hogy az érdekelteknek megfelelő idő álljon rendelkezésére joguk gyakorlásához. Általános szabályként a rövid kivonatok: legfeljebb 90 másodperc hosszúságúak lehetnek; azokat az esemény vége előtt kell nem lehet továbbítani, vagy sportesemények esetében az adott játéknap vége előtt - amelyik időpont korábbi; azokat a rendezvényt követő 36 óránál később nem lehet lejátszani; nyilvánosan elérhető archívum létrehozására nem használhatók fel; a fogadó műsorszolgáltató logóját vagy más azonosítóját fel kell tüntetniük, és nemlineáris szolgáltatásoknál nem használhatók fel kivéve, ha ugyanaz a médiaszolgáltató élőben vagy időben késleltetve nyújtja azokat. Ennek megfelelően, ha ugyanabban a tagállamban más műsorszolgáltató már kizárólagos jogot szerzett a szóban forgó rendezvényre, akkor a hozzáférést attól a műsorszolgáltatótól kell kérni. A páneurópai műsorszolgáltatók számára az irányadó jog azon tagállam joga, melyben az eseményre sor kerül.

(42)  A médiaműveltség olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan tudják használni a médiát. A médiaműveltséggel rendelkező emberek megalapozottan tudnak választani; megértik a tartalom és a szolgáltatás jellegét; képesek hasznosítani az új kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek teljes körét, és jobban meg tudják védeni magukat és családjukat a káros vagy sértő anyagoktól. Ezért döntő fontosságú, hogy a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenyen támogassák a médiaműveltség fejlesztését a társadalom valamennyi részében, rendszeres kutatásokat végezzenek ennek nyomon követése érdekében, és ismertessék a tartalom szabályozására vonatkozó megközelítésüket.

(43)  A nemlineáris szolgáltatások egyrészről a felhasználó számára rendelkezésre álló választási és befolyásolási lehetőségekben, másrészről a társadalomra gyakorolt hatásban térnek el a lineáris szolgáltatásoktól(18). Ez indokolja a nemlineáris szolgáltatásokra előírt kevésbé szigorú szabályokat: e szolgáltatásoknak csak a 89/552/EGK irányelv 3c–3h. cikkében foglalt alapvető szabályoknak kell megfelelniük.

(44)  Az audiovizuális médiaszolgáltatások egyedi jellege miatt, különösen pedig mivel ezek a szolgáltatások befolyásolják a lakosság véleményalkotását, alapvető fontosságú, hogy a felhasználók tudják, pontosan ki felelős e szolgáltatások tartalmáért. Ezért lényeges, hogy a felhasználók tájékoztatást kapjanak arról, hogy ki és hogyan gyakorolja a szerkesztői felelősséget a tartalommal kapcsolatban. A közösségi jog irányadó rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok feladata annak eldöntése, hogy ez a cél milyen gyakorlati megoldásokkal érhető el.

(45)  Az arányosság elvével összhangban az irányelvben előírt intézkedések szigorúan a belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges minimumra korlátozódnak. Az audiovizuális médiaszolgáltatások szempontjából valóban belső határok nélküli térség kialakítása érdekében a közösségi szintű fellépést igénylő területeken a 89/552/EGK irányelvnek ösztönöznie kell a közérdekű célok, különösen a kiskorúak, a fogyatékkal élők és az emberi méltóság védelmére irányuló cél magas szintű védelméről.

(46)  A jogalkotók, az ipar és a szülők számára továbbra is aggasztó az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő káros tartalom és viselkedésformák. Ebből a szempontból szükségesnek tűnik nemcsak a gyermekek, hanem szüleik, tanáraik és nevelőik képzése is, hogy a legjobban hasznosítsák valamennyi kommunikációs médiát, különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokat, bárhogyan is nyújtják őket. Új problémákat is meg kell majd oldani, különösen az új platformokkal és az új termékekkel kapcsolatban. Ezért be kell vezetni olyan szabályokat, amelyek valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásban és az audiovizuális kereskedelmi kommunikációban, a reklámokban, a távértékesítésben, szponzorálásban, termékmegjelenítésben és minden más technikailag megvalósítható kommunikációs eszközben védik a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését, valamint az emberi méltóságot.

(47)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti tanterveik és a felsőoktatási kurzusaik tartalmazzák a média kritikus értékelésének oktatását.

(48)  A kiskorúak és az emberi méltóság védelmében meghozott intézkedéseket gondosan egyensúlyban kell tartani a véleménynyilvánításnak az Európai Unió alapjogi chartájában lefektetett alapjogával. A kérdéses intézkedések céljaként azonban azt kell kitűzni, hogy különösen a nemlineáris szolgáltatások tekintetében gondoskodjanak a kiskorúak és az emberi méltóság kellő szintű védelméről, olyan eszközökkel, amelyek egyes műsorok sugárzása előtt egyértelműen felhívják a figyelmet azok sajátos jellegére az Európai Unió alapjogi chartájának 1. cikkével összhangban, amely elismeri, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, azt tiszteletben kell tartani és védelmezni kell, továbbá a charta 24. cikkével összhangban, amely megállapítja, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

(49)  A kiskorúakat, a sérülékeny vagy – különösen mentális jellegű – fogyatékkal élő személyeket különösen veszélyeztetik a szóbeli, fizikai vagy erkölcsi értelemben erőszakos jeleneteket tartalmazó műsorok vagy az emberi méltóságot sértő, vagy faji gyűlöletet keltő, vagy a megkülönböztetés bármilyen más formáját sugalló jelenetek, amelyek pszichésen és lelkileg felzaklathatják és megzavarhatják őket. Mivel az irányelv egyik célja valamennyi ilyen személy általános védelme, a tagállamokat erősen ösztönözni kell arra, hogy ezt a követelményt számon kérjék az audiovizuális médiaszolgáltatókon, akiket kötelezni kell arra, hogy az ilyen műsorok sugárzása előtt közérthetően hívják fel a figyelmet azok sajátos jellegére.

(50)  Az irányelv egyetlen, a kiskorúak vagy a közrend védelmét célzó rendelkezése sem igényli szükségképpen, hogy a kérdéses intézkedést a tagállam az audiovizuális médiaszolgáltatások előzetes ellenőrzése révén valósítsa meg.

(51)  A Szerződés 151. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Közösségnek a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során. Különösen kultúrái és nyelvei sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat, és elő kell mozdítania a kölcsönös megértést is.

(52)  A nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatások potenciálisan részben a lineáris szolgáltatások helyére léphetnek. Ennek megfelelően lehetőség szerint támogatniuk kell az európai alkotások terjesztését és készítését, és ennek révén aktívan hozzá kell járulniuk a kulturális sokszínűség előmozdításához. Az európai alkotások ilyen jellegű támogatása megvalósulhatna például az európai alkotások gazdasági teljesítménnyel arányos minimális részaránya révén, az európai alkotásoknak a "video on-demand"(lekérés alapján videofilmet sugárzó szolgáltatás) katalógusokban megtalálható minimális aránya révén vagy az európai alkotásoknak az elektronikus műsorfüzetekben történő vonzó bemutatása által. Fontos, hogy az európai alkotások audiovizuális médiaszolgáltatásokban való népszerűsítésére vonatkozó előírások alkalmazása rendszeres értékelés tárgyát képezze. A 89/552/EGK 3f. cikk (3) bekezdésében előírt jelentésekben a tagállamoknak figyelembe kell venniük továbbá különösen e szolgáltatások pénzbeli hozzájárulását az európai alkotások készítéséhez és jogainak megszerzéséhez; az európai alkotásoknak az audiovizuális médiaszolgáltatások kínálatán belül képviselt részarányát; valamint az ilyen szolgáltatások által kínált európai alkotások felhasználók általi tényleges fogyasztását. A jelentéseknek megfelelő módon figyelembe kell venniük a független alkotók alkotásait is.

(53)  Nem tekinthetők médiaszolgáltatóknak azok a személyek, akik kizárólag csomagba foglalnak vagy közvetítenek audiovizuális médiaszolgáltatásokat vagy értékesítésre ajánlják fel az ilyen szolgáltatások csomagjait, és ezekért nem tartoznak szerkesztői felelősséggel. Ezért a pusztán csomagba foglalás, a közvetítés vagy a tartalom viszonteladása, amelyért nem tartoznak szerkesztői felelősséggel, nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá.

(54)  A módosított 89/552/EGK irányelv 4. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtása során a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk a műsorszolgáltatók ösztönzésére, hogy kellő teret adjanak a koprodukcióban készített és a nem az adott országban készített európai alkotásoknak.

(55)  A médiaszolgáltatóknak fel kell venniük szolgáltatásaik közé a független alkotók alkotásait is, miközben tiszteletben tartják az ilyen alkotások ismétléséből származó jogokat és a közreműködők jogainak méltányos elismerését.

(56)  Biztosítani kell, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatók a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotásokat a jogosultakkal kötött megállapodásban megjelölt időszakban sugározzák.

(57)  A nemlineáris szolgáltatások növelik a fogyasztók választási lehetőségeit. A tagállamoknak ezért a nemzeti tanterveik és a felsőoktatási kurzusok keretében rendelkezniük kell a média kritikus használatával kapcsolatos megfelelő képzésről, hogy elkerüljék az audiovizuális kereskedelmi kommunikációra vonatkozó részletes szabályok bevezetésének szükségességét. Ezért a nemlineáris szolgáltatásokban megjelenő audiovizuális kereskedelmi kommunikációt indokolatlan és műszaki szempontból értelmetlen részletesen szabályozni. Ugyanakkor egyértelmű közpolitikai célok elérése érdekében minden audiovizuális kereskedelmi kommunikációnak a megjelölésre vonatkozó szabályok mellett tiszteletben kell tartania bizonyos alapvető kvalitatív szabályokat is.

(58)  A válaszadási jog különösen alkalmas jogorvoslati eszköz online környezetben, mivel lehetőséget ad a kifogásolt információk azonnali kiigazítására. Ezt a jogot az igény benyújtását követő ésszerű időtartamon belül kell gyakorolni, a helyreigazítási kérelem tárgyát képező adott műsorra tekintettel alkalmasnak tűnő időpontban és módon. A helyreigazítást ugyanolyan súllyal kell kezelni, mint a kifogásolt állítást annak érdekében, hogy ugyanahhoz a közönséghez jusson el és arra ugyanolyan hatást gyakoroljon.

(59)  Amint a "határokat átlépő televíziózásról" szóló irányelv(19) reklámra vonatkozó rendelkezéseinek bizonyos vonatkozásairól szóló bizottsági értelmező közlemény rámutatott, néhány új reklámtechnika és marketingmódszer megjelenésével a hagyományos műsorszolgáltatás keretei között megvalósuló kereskedelmi kommunikációban olyan új és hatékony lehetőségek jöttek létre, amelyek a hagyományos műsorszolgáltatás számára potenciálisan kedvezőbb versenypozíciót biztosítanak a lekérhető szolgáltatásokkal folytatott versenyben. Ez az értelmező közlemény annyiban marad érvényben, amennyiben a 89/552/EGK irányelvnek az ezen irányelvvel nem érintett rendelkezéseire vonatkozik.

(60)  A kereskedelem és a technológiák fejlődése több választási lehetőséget kínál, és nagyobb felelősséget vár el a felhasználótól az audiovizuális médiaszolgáltatások igénybevételében. Annak érdekében, hogy a szabályozás arányos maradjon az elérendő közérdekű célokkal, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokban bizonyos fokú rugalmasságot kell lehetővé tenni: az elkülönítés elvét a reklámra és a távértékesítésre kell korlátozni, míg bizonyos feltételek megléte esetén egy pozitív lista alapján meghatározott esetekben engedélyezni kell a termékmegjelenítést, és néhány mennyiségi korlátozást el kell törölni. A burkolt termékmegjelenítést azonban tiltani kell. Az elkülönítés elvével nem szabad megakadályozni új reklámtechnikák alkalmazását.

(61)  Biztosítani kell a koherenciát ezen irányelv és a hatályos közösségi jog között. Ennek megfelelően az ezen irányelv rendelkezései és az audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységhez való hozzáféréssel vagy annak gyakorlásával összefüggő szempontokat szabályozó más közösségi jogi aktusok rendelkezéseinek összeütközése esetén ezen irányelv rendelkezései az irányadók. Ebből következően ezen irányelv kiegészíti a közösségi vívmányokat. Ezért a ezen irányelvben szabályozott kereskedelmi gyakorlat körén kívül az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő tisztességtelen, például megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatra a 2005/29/EK irányelvet(20) kell alkalmazni. Ezen túlmenően, mivel a cigaretta és más dohánytermékek nyomtatott sajtóban, információs társadalmi szolgáltatásokban és rádiós műsorszolgáltatásokban történő reklámozását megtiltó 2003/33/EK irányelv(21) nem sérti a 89/552/EGK irányelvet, az audiovizuális szolgáltatások különleges jellegére tekintettel a 2003/33/EK irányelv és a 89/552/EGK irányelv közötti viszonynak a jelen irányelv hatálybalépését követően is változatlannak kell maradnia. Mivel továbbá a 2001/83/EK irányelv(22) egyes gyógyszerkészítmények nyilvános reklámozását megtiltó 88. cikkének (1) bekezdése ugyanezen cikk (5) bekezdése értelmében nem sérti a 89/552/EGK irányelv 14. cikkének rendelkezéseit, a 2001/83/EK irányelv és a 89/552/EGK irányelv közötti viszonynak a jelen irányelv hatálybalépését követően is változatlannak kell maradnia. Továbbá ezen irányelv nem sérti az élelmiszerekre alkalmazandó, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (23).

(62)  Az új technológiák megnövekedett alkalmazásából adódóan – például a személyi videófelvevő-készülékek és a megnövekedett csatornaválaszték – többé nem indokoltak a klasszikus reklámra vonatkozó, a nézők védelmét célzó részletes szabályok. Ezen irányelv nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltató számára azzal a megkötéssel, hogy a reklám nem bonthatja meg indokolatlanul a műsorok egységét.

(63)  Az irányelv célul tűzi ki az európai televíziózás különleges jellegének megőrzését. Reklámokat és távértékesítési sávokat a műsorba csak úgy lehet beszúrni, hogy az – figyelembe véve a természetes szüneteket és a műsor hosszát és jellegét – ne sértse a műsor egységét és értékét, valamint a jogosult jogait.

(64)  A reklámra fordított napi műsoridő korlátozása eddig is inkább csak elméleti jelentőségű volt. Az óránkénti korlátozás fontosabb, mert főműsoridőben is kifejti hatását. Ezért a napi korlátot el kell törölni, az óránkénti korlátot pedig a klasszikus reklám és a távértékesítési célú bejátszások tekintetében fenn kell tartani; a fogyasztók rendelkezésére álló nagyobb választék miatt ugyancsak indokolatlannak tűnik a távértékesítésre vagy hirdetésre szakosodott csatornákra előírt időkorlátozás fenntartása. Az óránkénti 20 %-os reklámidő-korlátozás ugyanakkor érvényben marad azzal, hogy nem vonatkozik a reklám időigényesebb formáira, például a televíziós promóciós műsorokra és a távértékesítési műsorokra, amelyek jellegüknél és alkalmazott módszereiknél fogva több időt vesznek igénybe(24).

(65)  Az irányelv tiltja a burkolt reklámot, mert az negatív hatással van a fogyasztókra. Az irányelv alkalmazásában nem minősül burkolt reklámnak a jogos termékmegjelenítés.

(66)  A termékmegjelenítés a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a televízió céljára készült filmek körében valós gyakorlatnak számít, de a tagállamok eltérően szabályozzák. A versenyegyenlőség biztosítása és ezáltal az európai médiaipar versenyképességének fokozása érdekében meg kell állapítani a termékmegjelenítés szabályait. Hasznos lehet egy pozitív lista felállítása, amely olyan tartalomtípusokban engedélyezi a termékmegjelenítést, amelynek nincs fölérendelt véleményformáló funkciója, továbbá olyan esetekben, amikor a termékmegjelenítésért nem nyújtanak, illetve csekély mértékben nyújtanak ellenszolgáltatást. A termékmegjelenítés fogalma minden olyan audiovizuális kereskedelmi kommunikációt felölel, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy mindezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy – általában fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – műsorban jelenik meg. Ez pénzértékű szolgáltatások vagy eszközök valamely személy rendelkezésére bocsátásában jelenhet meg, amelyek megszerzésére a kedvezményezettnek egyébként saját (pénzügyi, személyi vagy tárgyi) eszközeit kellene ráfordítania. A termékmegjelenítésre ugyanazok a mennyiségi szabályok és korlátozások alkalmazandók, mint a reklámra. A termékmegjelenítésnek ezenkívül különleges követelményeknek kell megfelelnie. Eszerint nem sérülhet a médiaszolgáltató szerkesztői felelőssége és függetlensége. Különösen a terméknek a műsorba történő bevonása nem keltheti azt a benyomást, hogy a műsor vagy annak bemutatói támogatják a terméket. Ezenkívül a terméket nem szabad "túlzottan hangsúlyozni". Eszerint a termék hangsúlyozása nem megengedett, ha azt a műsor szerkesztői követelményei vagy az élet valósághű ábrázolásával kapcsolatos követelmények nem indokolják. Túlzott hangsúlyozást jelent az érintett márkák, áruk vagy szolgáltatások ismételt megjelenése, illetve kiemelésük jellege. Figyelembe kell venni azon műsor tartalmát is, amelyekben bevezetik ezeket.

(67)  A "produkciós támogatás" a termékek vagy szolgáltatások fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás nélküli, szerkesztői okok alapján történő említése vagy megjelenítése. Az irányelv értelmében produkciós támogatás termékmegjelenítéstől való megkülönböztetése érdekében tisztázni kell a megengedett produkciós támogatások bármilyen programtípusban történő alkalmazásának jogi kereteit.

(68)  "Túlhangsúlyozás": a kérdéses márka, termék vagy szolgáltatás ismétlődő megjelenítése vagy azok megjelenítésének módja által bizonyos terméket a produkciós támogatás vagy a termékmegjelenítés keretében ésszerűtlen mértékben hangsúlyoznak azon műsorok tartalmához képest, amelyekben megjelenik.

(69)  Annak érdekében, hogy tevékenységüket részrehajlástól mentesen és átlátható módon végezhessék és hozzájáruljanak a pluralizmushoz, a szabályozóknak függetlennek kell lenniük a nemzeti kormányoktól és az audiovizuális médiaszolgáltatóktól. Az irányelv helyes alkalmazása érdekében elengedhetetlen a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti szoros együttműködés. Hasonlóképpen különösen fontos a tagállamok közötti és a tagállami szabályozó hatóságok közötti szoros együttműködés, tekintettel az egyik tagállamban letelepedett műsorszolgáltató által adott esetben a másik tagállamra kifejtett hatásra. Amennyiben a nemzeti jog engedélyezési eljárást ír elő és több tagállam érintett, kívánatos, hogy a megfelelő hatóságok kapcsolatba lépjenek egymással az engedély megadása előtt. Ennek az együttműködésnek ki kell terjednie az ezen irányelvvel szabályozott valamennyi területre, különös tekintettel a 89/552/EGK irányelv 2., 2a. és 3. cikkeire.

(70)  A kulturális sokszínűség, a véleménynyilvánítás szabadsága és a kommunikációs eszközök pluralizmusa a médiában az európai audiovizuális szektor néhány fontos szempontja, és ezért a demokrácia és a sokszínűség elengedhetetlen feltétele.

(71)  A fogyatékkal élőknek, az időseknek és a befogadó ország nyelvétől eltérő anyanyelvű, nem uniós állampolgárságú személyeknek az Európai Unió alapjogi chartájának 25. és 26. cikkéből eredő, a közösség társadalmi és kulturális életében való részvételhez való joga elválaszthatatlan a hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatások biztosításától. Az audiovizuális médiaszolgáltatások hozzáférhetősége magában foglalja a jelbeszédet, a feliratozást, a hangos kísérőszöveget és a közérthető képernyőmenüket, de nem korlátózódik kizárólag ezekre,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/.../... irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)

2.  A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1. cikk

3.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

d)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

4.  "(4) Azokat a médiaszolgáltatókat, amelyekre a (3) bekezdés előírásai nem alkalmazhatók, egy tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni a következő esetekben:

(e)  Az (5) bekezdésben a "műsorszolgáltatók" szó helyébe a "médiaszolgáltatók" szó, az "52. és további cikkeinek" szövegrész helyébe pedig a "43. és további cikkeinek" szöveg lép.

(f)  A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

6.  "(6) Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan audiovizuális médiaszolgáltatásokra, amelyek szokásos fogyasztói eszközökkel közvetlenül vagy közvetve nem foghatóak egy vagy több tagállamban."

4.  A 2a. cikk a következőképpen módosul:

2a. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják a más tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások vételének szabadságát, és nem korlátozhatják a területükön azok továbbközvetítését olyan okoknál fogva, amelyek az ezen irányelv által összehangolt területekre tartoznak.

(2)  A tagállamok ideiglenesen eltérhetnek az (1) bekezdéstől az alábbi feltételek teljesülése esetén:

(3)  A lekérhető szolgáltatások tekintetében a tagállam sürgős esetben ideiglenes intézkedéseket hozhat az (1) bekezdéstől való eltérés érdekében a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltételek teljesülése nélkül is. Ilyen esetben az intézkedésekről a lehető leghamarabb értesíteni kell a Bizottságot és azt a tagállamot, amelyben a médiaszolgáltató székhellyel rendelkezik, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt az első tagállam az ügyet sürgősnek tekinti.

(4)  A Bizottság a tagállamok által hozott intézkedésekről szóló értesítést követő két hónapon belül határoz arról, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal. Ha úgy határoz, hogy nem összeegyeztethetők, a tagállam köteles haladéktalanul visszavonni az érintett intézkedéseket.

(5)  A (2) bekezdés nem érinti a szóban forgó jogsértéssel kapcsolatos eljárások, jogorvoslat vagy szankció alkalmazását abban a tagállamban, amely az érintett médiaszolgáltató felett joghatósággal rendelkezik.

5.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3. cikk

(1)  A tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, feltéve, hogy az ilyen szabályok megfelelnek a közösségi jognak és nem torzítják a versenyt.

(2)  Amennyiben valamely tagállam:

(3)  Amennyiben az első tagállam úgy ítéli meg, hogy:

Az ilyen intézkedések objektíve szükségesek, alkalmazásuk megkülönböztetéstől mentesen történik, alkalmasak a kitűzött célok eléréséhez, és nem lépik túl az ezek eléréséhez szükséges mértéket.

(4)  A tagállamok a (3) bekezdés alapján csak akkor hozhatnak intézkedéseket, ha az alábbi feltételek közül mindegyik teljesül:

(5)  A Bizottság az (4) bekezdés a) pontjában említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz. Ha a Bizottság határozata szerint az intézkedések összeegyeztethetetlenek a közösségi joggal, a kérdéses tagállam köteles tartózkodni a javasolt intézkedések meghozatalától.

(6)  A tagállamok megfelelő eszközökkel biztosítják jogrendszerük keretei között, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók ténylegesen megfeleljenek ezen irányelv rendelkezéseinek.

(7)  A tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó területeken nemzeti szinten bátorítják az ön- és/vagy társszabályozási rendszereket. Ezeket a rendszereket a legfontosabb érdekelteknek széles körben el kell fogadniuk az érintett tagállamban, és gondoskodniuk kell a szabályok tényleges betartatásáról.

(8)  Ha ezen irányelv rendelkezései ellentétesek egy másik olyan közösségi jogi aktus rendelkezésével, amely az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységekhez való hozzáférés szempontjai, vagy az ilyen tevékenység gyakorlása tekintetében irányadó, ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9)  A tagállamok megfelelő eszközökkel elősegítik a fogyasztók körében a médiaismeretek fejlődését.

6.  Az irányelv a következő 3b–3l. cikkekkel egészül ki:

3b. cikk

(1)  Az információhoz való szabad hozzáférésnek különösen az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkében előírt elve szerint, és a műsorszolgáltatók között hatályos szerződéses megállapodások és a kizárólagos jogok sérelme nélkül minden egyes tagállam gondoskodik arról, hogy a más tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatók rövid híradás – beleértve a páneurópai közvetítésre szánt híradásokat is – céljából ne akadályoztassanak meg az adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató által közvetített, nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez való méltányos, ésszerű és diszkriminációmentes hozzáférésben. Az ilyen hozzáférést biztosító műsorszolgáltatónak joga van megfelelő ellenszolgáltatást kérni a felmerült technikai költségekért.

(2)  A rövid híradásokat a műsorszolgáltatók szabadon választhatják ki a közvetítő műsorszolgáltató jeléből, és kötelesek legalább a forrást megjelölni. A rövid híradásokat kizárólag általános híradási célokból használhatják fel.

(3)  Ezen cikk rendelkezéseit az egyes műsorsugárzók a szerzői jognak – többek között a 2001/29/EK irányelvnek(25) és/vagy az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-i római nemzetközi egyezménynek és az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9-i módosított és felülvizsgált berni egyezménynek – való megfelelésre irányuló kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni, és azok nem érintik ezt a kötelezettséget.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy kialakítják a rövid híradások felhasználási módjainak és feltételeinek szabályozását, különösen ezek maximális hosszát, a közvetítésre vonatkozó időkorlátozásokat és a közvetítő műsorszolgáltató azonosítására vonatkozó előírásokat illetően.

(5)  A műsorszolgáltatók az érintett tagállam jogával összhangban és a közvetítés céljából maguk is hozzáférési jogot szerezhetnek az eseményhez.

3c. cikk

3d. cikk

(1)  A tagállamok megfelelő módon biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatások ne valósulhassanak meg olyan formában, amely súlyosan veszélyeztetné a kiskorúak testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Ez a cikk különösen a pornográfiát és az öncélú erőszakot tartalmazó műsorokra vonatkozik. A kiskorúak védelmét szolgáló további intézkedések részeként a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönöznie kell a médiaszektor fontos szereplőit a közösségi szintű jelölési, értékelési és szűrési rendszer előmozdítására. A tagállamok ösztönzik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a szülők és más gondviselők nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak a műsorok pornográf és öncélúan erőszakos tartalma felett.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatók a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését negatívan befolyásoló tartalmak kiszűrésére alkalmas szűrőrendszereket bocsássanak a felhasználók rendelkezésére, valamint hogy tájékoztassák a felhasználókat ezek létezéséről.

(3)  A Bizottság és a tagállamok ösztönzik az audiovizuális médiaszolgáltatókat, a szabályozó hatóságokat és valamennyi érintett felet, hogy dolgozzák ki egy olyan, a tartalmak megjelölésére szolgáló harmonizált jelrendszer megvalósításának műszaki és jogi feltételeit, amely – a kiskorúak nagyobb védelme érdekében – szolgáltatási módtól függetlenül elősegíti a kibocsátó forrásnál történő hatékonyabb szűrést és kategorizálást.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatók közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciók terhe mellett semmilyen körülmények között ne közvetítsenek gyermekpornográfiát.

(5)  A tagállamok felkérik a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatókat a nőkkel és a kiskorúakkal szembeni erőszak megakadályozására irányuló tájékoztató kampányok folytatására, ahol lehetséges, közigazgatási szervekkel, magánszervezetekkel és a területen működő szervezetekkel együtt.

3e. cikk

A tagállamok alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások és audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem tartalmaz nemen, fajon, etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló gyűlöletkeltést, és az emberi méltóságot semmilyen formában nem sérti.

3f. cikk

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az erre alkalmas eszközökkel és körben elősegítik – a terjesztés különféle eszközeinek megfelelő figyelembe vételével – a 6. cikk értelmében vett európai alkotások létrehozását, előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést. A nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében a támogatás és az elősegítés formája lehet az európai alkotások minimális számának a gazdasági haszonnal arányos meghatározása, az európai és a műsorszolgáltatóktól független producerek által készített alkotások minimálisan előírt aránya a lekérés alapján videofilmet sugárzó szolgáltatások katalógusaiban, illetve az európai vagy az ilyen független producerek által készített alkotások figyelemfelkeltő elhelyezése az elektronikus műsorkalauzokban.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotást ne közvetítsenek a jogosulttal létrejött megállapodásban kikötött időszakon kívül.

(3)  A tagállamok legkésőbb az irányelv elfogadásától számított negyedik év végén, ezt követően pedig háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az (1) bekezdésben előírt intézkedés végrehajtásáról.

(4)  A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk és egy független vizsgálat alapján háromévente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az (1) bekezdés alkalmazásáról, és ebben figyelembe veszi a piaci és a technológiai fejlődést, valamint a kulturális sokféleségre vonatkozó célt.

3g. cikk

c)   az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat. Ennek megfelelően a hirdetéseknek, illetve az azokat megelőző programoknak és képsoroknak a hangereje nem haladhatja meg a műsor egyéb részeinek átlagos hangerejét. Ez a kötelezettség ugyanúgy a hirdetők felelőssége is, mint a műsorszolgáltatóké, amelyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hirdetők megfeleljenek neki a hirdetési anyag benyújtásakor;

3h. cikk

(1)  A szponzorált audiovizuális médiaszolgáltatásnak vagy műsornak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

(2)  Audiovizuális médiaszolgáltatást vagy műsort nem szponzorálhat olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése.

(3)  A gyógyszerkészítmények gyártásával vagy értékesítésével, valamint a gyógykezeléssel foglalkozó vállalkozás által szponzorált audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsor népszerűsítheti a vállalkozás nevét vagy arculatát, de nem népszerűsíthet olyan konkrét gyógyszerkészítményeket vagy gyógykezeléseket, amelyek abban a tagállamban, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, csak vény ellenében vehetők igénybe.

(4)  A hírműsorok és az aktuális témákkal foglalkozó műsorok nem szponzorálhatók.

"3i. cikk

(1)  A termékmegjelenítés tilos. Különösen a hírműsorok és aktuális témákkal foglalkozó műsorok, a gyerekműsorok, a dokumentumfilmek, valamint a tanácsadó műsorok nem tartalmazhatnak termékmegjelenítést.

A termékintegráció és termékmegjelenítés elvben tilos.

(2)  Hacsak a tagállamok másként nem rendelkeznek, megengedhető lehet a termékmegjelenítéseket filmművészeti alkotások, filmek, televíziós sorozatok és sportközvetítések során.

Megengedhető a műsorkészítéshez szükséges eszközök, javak vagy szolgáltatások fizetség nélküli biztosítása a műsorban való feltüntetés ellenében.

A műsorkészítéshez szükséges eszközök biztosítását feltüntető reklámok esetében is megfelelő módon tájékoztatni kell a nézőt.

(3)  A műsor egyetlen esetben sem tartalmazhat termékmegjelenítést vagy produkciós támogatást az alábbiakra:

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés előírásai csak azon időpont után gyártott műsorokra vonatkoznak, amely előtt a tagállamoknak ezt az irányelvet át kell ültetniük.

3j. cikk

(1)  A rövid hirdetések, mint például hirdetési és távértékesítési bejátszások aránya egy adott órában nem haladhatja meg a 20%-ot.

(2)  Az (1) bekezdés nem vonatkozik a műsorszolgáltató által saját műsoraira, illetve az ezekből a műsorokhoz közvetlenül kapcsolódó kiegészítő termékekre vonatkozóan tett bejelentésekre, továbbá a szponzorálási bejelentésekre.

3k. cikk

(1)  A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy fokozatosan biztosítsák a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatások korlátlan hozzáférhetőségét a látási vagy hallási fogyatékkal élők számára.

2)   ...-tól* a tagállamok két évente nemzeti jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz e cikk alkalmazásáról. A jelentésnek elsősorban statisztikákat kell tartalmaznia az (1) bekezdés szerint a hozzáférhetőség céljának megvalósítása felé tett előrelépésről. Részleteznie kell a felmerülő nehézségeket és a megoldáshoz szükséges intézkedéseket.

–––––––––

* Az ezen irányelv elfogadását követő három év.

3l. cikk

(1)  Valamennyi olyan természetes vagy jogi személy, akinek jogos érdekeit – különösen, de nem kizárólag becsületét és jó hírnevét – egy audiovizuális médiaszolgáltatás során tett állítás érinti, állampolgárságától függetlenül jogosult rá, hogy – a tagállamok által a polgári, igazgatási vagy büntetőjog keretében elfogadott egyéb rendelkezések sérelme nélkül – éljen a válaszadás jogával vagy azzal egyenértékű intézkedéssel.

(2)  A válaszadás joga vagy az egyenértékű intézkedések a tagállam joghatósága alá tartozó valamennyi médiaszolgáltatóval szemben gyakorolhatók.

(3)  A tagállamok a válaszadási jog vagy az egyenértékű bevezetéséhez szükséges intézkedéseket fogadnak el, és meghatározzák a gyakorlásukhoz megkívánt eljárást. Nevezetesen biztosítják azt, hogy a válaszadás jogának vagy az egyenértékű intézkedéseknek a gyakorlásához elegendő idő álljon rendelkezésre, a feltételek pedig olyanok legyenek, hogy e jogot vagy az egyenértékű intézkedéseket más tagállamokban állandó lakos vagy ott letelepedett természetes és jogi személyek is megfelelő módon gyakorolhassák.

(4)  A válaszadás jogának vagy az egyenértékű intézkedéseknek a gyakorlása iránti kérelem akkor utasítható el, ha az (1) bekezdésben megfogalmazott feltételek értelmében nem indokolható, ha büntethető cselekményt von maga után, ha a válasz közlése a médiaszolgáltató polgári jogi felelősségre vonását eredményezheti, vagy ha ellentétes a jó erkölccsel.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a válaszadás jogának és az egyenértékű intézkedéseknek a gyakorlását érintő jogviták bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik.

(6)  A válaszadás joga nem csorbítja azokat az egyéb orvoslati lehetőségeket, amelyekkel azok élhetnek, akiknek a méltósághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez vagy a magánélethez fűződő jogait a médiaszolgáltató nem tartotta tiszteletben.

7.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

A "független producer" meghatározásakor a tagállamok az alábbi három kritériumot veszik figyelembe:

a produkciós cég tulajdonlását és tulajdoni jogait; az ugyanazon médiaszolgáltatónak biztosított azonos műsorokat, valamint a másodlagos jogok tulajdonát.

8.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"az Európai Közösség és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodások keretében, koprodukcióban elkészített olyan alkotások, amelyek megfelelnek a vonatkozó megállapodás feltételeinek."

b)  A (3) bekezdést el kell hagyni.

c)  A (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik.

d)  Az (5) bekezdést el kell hagyni.

9.  A 7. cikket el kell hagyni.

10.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

10. cikk

(1)  A televíziós reklámnak és a távértékesítésnek azonnal felismerhetőnek és a szerkesztői tartalomtól megkülönböztethetőnek kell lennie. Az új hirdetési technikák használatának sérelme nélkül a televíziós reklámnak és a távértékesítésnek képi vagy hang és/vagy térbeli eszközökkel kellően elhatárolva kell megjelennie a műsor többi részétől.

(2)  Kivételt képeznek e szabály alól a nem sportműsorban megjelenő, elkülönülő reklám- és távértékesítési bejátszások.

11.  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

11. cikk

(1)  A reklámokat és a távértékesítést kizárólag a műsorok között lehet elhelyezni. A reklámok és a távértékesítés a műsorokba is beiktathatók akképpen, hogy az ne veszélyeztesse azok integritását, figyelembe véve azok természetes megszakításait, illetve időtartamát és jellegét, olyan módon, hogy a jogosultak jogai ne sérüljenek.

(2)  A televízió céljára készült filmek (a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorok és a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások, a gyermekműsorok és a hírműsorok közvetítése reklámmal és/vagy távértékesítéssel minden egyes 30 perc hosszúságú műsorrend szerinti időszakban legfeljebb egyszer szakítható meg.

A vallási szertartások nem szakíthatók meg reklámmal vagy távértékesítéssel.

12.  A 12. és a 13. cikket el kell hagyni.

13.  A 16. és a 17. cikket el kell hagyni.

14.  A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

18. cikk

(1)  Egy adott egyórás időszakban a reklám rövid formáira, mint például a klasszikus reklámra és a távértékesítési célú bejátszásokra fordított időtartam részaránya nem haladhatja meg a 20 %-ot.

(2)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a műsorszolgáltató saját műsorainak hirdetésére, valamint a távértékesítésre, a szponzorált műsorokra és bizonyos esetekben a termékmegjelenítésre.

15.  A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

18a. cikk

Az audiovizuális kereskedelmi kommunikációs lehetőségeket, így például a távértékesítést, a távértékesítési lehetőségeket és a televíziós promóciós műsorokat képi vagy hangeszközökkel egyértelműen meg kell határozni.

16.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

19. cikk

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések a kizárólag reklámnak és távértékesítésnek szentelt televíziós műsorszolgáltatásra, valamint a kizárólag önreklámnak szentelt televíziós műsorszolgáltatásra értelemszerűen alkalmazandók, és ezeknek vizuális és/vagy akusztikai úton könnyen felismerhetőnek kell lenniük. Ezekre az adásokra nem alkalmazandó a 3. fejezet, valamint a 11. cikk (a reklámok elhelyezésének szabályai) és a 18. cikk (a reklám és a távértékesítés időtartama).

17.  A 19a. cikket el kell hagyni.

18.  A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

20. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül a tagállamok a közösségi jog kellő figyelembevétele mellett a 11. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikkben foglalt feltételektől eltérő feltételeket határozhatnak meg azon televíziós műsorszolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket csak az adott tagállam területére szánnak és amelyeket a közönség más tagállamokban sem közvetlenül, sem közvetett módon nem képes fogni.

19.  A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

1.  "(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók által közvetített adások ne tartalmazzanak olyan műsorokat, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, különösen a pornográfiával vagy indokolatlan erőszakkal kapcsolatos műsorokat.

20.  A 22.a és 22b. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:

22a. cikk

(1)  A tagállamok előmozdítják a kiskorúak számára megfelelő és a kommunikációs médiával kapcsolatos ismereteik javítását célzó audiovizuális médiaszolgáltatások és műsorok készítését és műsorra tűzését.

(2)  Ezen intézkedések a szülők, tanárok és oktatók által a kiskorúak által nézett műsorok hatásaira való figyelemfelkeltésre irányuló oktatási tevékenységének elősegítését célozzák a következőkkel:

(3)  A tagállamok megfelelő jogszabályainak elő kell írniuk továbbá, hogy az új televíziókészülékeket olyan műszaki eszközökkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik egyes műsorok kiszűrését.

21.  A 23a. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés e) pontjában az "a televíziós műsorszolgáltatás" szövegrész helyébe az "az audiovizuális médiaszolgáltatások" szöveg lép.

22.  Az irányelv a következő 23b. és 23c. cikkel egészül ki:

23b. cikk

(1)  A tagállamok létrehozzák a nemzeti szabályozó hatóságokat és intézményeket a nemzeti jogukkal összhangban, garantálják azok függetlenségét, és biztosítják, hogy bennük a nők és férfiak egyenlő arányban vannak képviselve, valamint biztosítják, hogy a hatáskörüket részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolják.

(2)  A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokra bízzák meg azt a feladatot, hogy a médiaszolgáltatókat megfeleltessék ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát, a médiapluralizmust, az emberi méltóságot, a megkülönböztetés-mentesség elvét, valamint a kiskorúak, a kiszolgáltatottabb és fogyatékkal élő személyek védelmét illetően.

(3)  A nemzeti szabályozó szervezetek erősítik együttműködésüket, és egymás és a Bizottság rendelkezésére bocsátják mindazokat az információkat, amelyek ezen irányelv előírásainak alkalmazásához szükségesek.

23c. cikk

A tagállamok elfogadják a televíziós műsorszolgáltató ágazat tekintetében a pluralizmus biztosításához szükséges intézkedéseket.

A tagállamok a közösségi joggal összhangban olyan intézkedéseket ösztönöznek, amelyek eredményeképpen a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók egészében az Európai Unió alapjogi chartájában meghatározott elvekkel összhangban lévő társadalmi értékek és lehetőségek szükséges pluralizmusa érvényre jut.

23.  A 25. és a 25a. cikket el kell hagyni.

24.  A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

26. cikk

Legkésőbb ...*, majd azt követően kétévente a Bizottság jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a módosított irányelv alkalmazásáról, beleértve a 3f. cikk (3) bekezdésében és a 3k. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jelentéseket, valamint különös tekintettel a 3f. cikk (1) bekezdésében megállapított intézkedések végrehajtására, és szükség esetén, különösen a jelentést megelőző időszakban bekövetkezett technológiai fejlődés, az ágazat versenyképessége és a kulturális sokszínűség támogatása fényében további javaslatokat tesz az irányelvnek az audiovizuális médiaszolgáltatások területén tapasztalt fejlődéshez való hozzáigazítására.

________________

* Az ezen irányelv elfogadása utáni ötödik év vége.

2. cikk

A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről)(26) a következőképpen módosul:

A mellékletben a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

4.  A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv: 3g–3h. cikk* és 10–20. cikk** (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.) A legutóbb a 2007/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*** módosított irányelv (HL ...).

3. cikk

(1)  A tagállamok legkésőbb ...(27)-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot e rendelkezések szövegéről, és ehhez mellékelnek egy táblázatot a kérdéses rendelkezések és az irányelv közötti megfelelésről.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseiről, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 318., 2006.12.23., 202. o. (2) HL C (3) Az Európai Parlament 2006. december 13-i álláspontja. (4) A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.). A legutóbb az 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv. (5) HL L 108., 2002.4.24., 33. o. (6) HL L 178., 2000.7.17., 1. o. (7) HL C 285., E. 2006.11.22., 126. o. (8) HL... (9) HL... (10) COM(2003)0784. (11) COM(2005)0229. (12) HL C 193. E, 2006.8.17., 117. o. (13) HL C 76. E, 2004.3.25., 453. o. (14) C-56/96. sz. VT4 Ltd. kontra Vlaamse Gemeenschap ügy (EBHT 1997., I-03143. o.), 22. bekezdés; C-212/97. sz. Centros Ltd. kontra Erhvervs-og Selskabsstyrelsen ügy (EBHT 1999., I-01459. o.); ld még: C-11/95. sz. Bizottság kontra Belga Királyság ügy (EBHT 1996., I-04115. o.) és C-14/96. sz. Paul Deniut-ügy (EBHT 1997., I-02785. o.). (15) C-212/97. sz. Centros Ltd. kontra Erhvervs-og Selskabsstyrelsen ügy; C-33/74. sz. Van Binsbergen kontra Bestuur van de Bedrijfsvereniging voor de Metaalnijverheid ügy (EBHT 1974., 1299. o.); C-23/93. sz. TV 10 SA kontra Commissariaat voor de Media ügy (EBHT 1994., I-04795. o.), 21. bekezdés. (16) C-355/98. sz. Bizottság kontra Belgium ügy, EBHT 2000, I-1221. o., 28. bekezdés; C-348/96. sz. Calfa-ügy, EBHT 1999., I-0011. o., 23. bekezdés. (17) COM(2005)0097. (18) C-89/04. sz. Mediakabel ügy (EBHT 2005., 1-4891. o.). (19) HL C 102., 2004.4.28., 2. o. (20) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ("Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról") (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.). (21) A tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 152., 2003.6.20., 16. o.). (22) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 311., 2001.11.28., 67. o). (23) HL L 404., 2006.12.30., 9. o. (24) C-320/94. sz., Reti Televisive Italiane SpA (RTI)-ügy; C-328/94. sz., Radio Torre-ügy; C-329/94. sz., Rete A Srl-ügy; C-337/94. sz., Vallau Italiana Promomarket Srl-ügy; C-338/94. sz., Radio Italia Solo Musica Srl és társai ügy és C-339/94. sz. GETE Srl kontra Ministero delle Poste e Telecomunicazioni ügy, EBHT I-06471. (25) Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i európai parlamenti és tanácsi 2001/29/EK irányelv (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.). (26) HL L 364., 2004.12.9., 1. o. A 2005/29/EK irányelvvel (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.) módosított rendelet. (27) * Az ezen irányelv hatálybalépését követő két év.