Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2006. október 24-én elfogadott, 2007-re szóló jogalkotási és munkaprogramjára (COM(2006)0629), amelyet a Bizottság a 2006. novemberi 14-i plenáris ülésen vitatott meg,

–   tekintettel a Bizottság 2004–2009 közötti stratégiai irányára, a Bizottság 2007. évi politikai stratégiájára, valamint a parlamenti bizottságok véleményére, amelyet a Parlament és az Európai Bizottság közötti keretmegállapodás értelmében az Elnökök Értekezlete továbbított a Bizottságnak,

–   tekintettel eljárási szabályzata 33. cikkére és 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel a két új tagállam, Románia és Bulgária csatlakozása, a Római Szerződés ötvenedik évfordulója, az intézményi kérdés rendezésére tett erőfeszítések és az új pénzügyi programok széles körének beindítása okán 2007 igen nagy jelentőségű év lesz Európa integrációja szempontjából,

B.   mivel az Unió számára elengedhetetlen, hogy nagyra törő politikai, gazdasági és társadalmi céljait megvalósítsa, és a közös európai érdeket azzal szolgálja, hogy az Uniót a béke, a biztonság, a globális fejlődés, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés közös megoldásait ösztönző vezető világgazdasági szereplővé teszi,

C.   mivel a kiadásokat szorosan a politikai prioritások mellé kell rendelni, tekintve, hogy az új pénzügyi keretben szereplő összegek nem lesznek elegendőek az összes kihívás teljesítésére,

D.   megismételve, hogy Európának cselekednie kell annak érdekében, hogy a polgárok egyre növekvő elvárásainak meg tudjon felelni és be tudja tölteni vezető szerepét a világ színpadán,

1.   üdvözli a Bizottság 2007-re szóló jogalkotási és munkaprogramjában az európai gazdaság korszerűsítésére és a polgárok jólétének növelésére fektetett hangsúlyt; ebben az összefüggésben egyetért a biztonságnak, az egészségügynek, az innovációnak, a tisztább környezetnek, az energiának és az éghajlatváltozásnak, a belső piacnak, a migrációnak és a beilleszkedésnek, Európa globális jelenlétének és hatékonyságának, valamint az európai polgárokkal folytatott hatékonyabb párbeszédnek tulajdonított szereppel; sajnálatát fejezi ki a több területen is megnyilvánuló ambícióhiány miatt; úgy véli, hogy ahhoz, hogy az európai integráció újból lendületbe jöjjön, a Bizottságnak a fenntartható fejlődésre épülő európai szociális piacgazdaság megerősítését és modernizálását minden erejével támogatnia kell;

2.   úgy véli, hogy a stratégiai kezdeményezések és a prioritást élvező kezdeményezések közötti különbségtétel hozzájárul a jogalkotási és munkaprogram egyértelműségéhez és hitelességéhez; mindazonáltal arra kéri a Bizottságot, hogy legyen koherensebb és pontosabb a két kategória közötti különbség kifejtésekor, különösen ami a prioritást élvező kezdeményezések megvalósításának ütemtervét illeti; felhívja a Bizottságot, hogy hat hónap elteltével nyújtson be előrehaladási jelentést a jogalkotási és munkaprogram megvalósításáról;

3.   örömmel fogadja azt a tényt, hogy a Bizottság támogatja a Parlament különböző bizottságai által az új, strukturált párbeszéd keretében tett és a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésében vázolt javaslatok egész sorát;

4.   mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet azon döntésének okairól, miszerint a következő jogalkotási kezdeményezéseket kihagyja a 2007-es munkaprogramból, annak ellenére, hogy a parlamenti bizottságok ezek felvételét kérték: az áruk kereskedelmének kölcsönös elismerése, a CE-jelzés javítására irányuló javaslatok, az európai részvénytársaság statútumának felülvizsgálata, a mikrohitelek kidolgozása, a munka és a magánélet összeegyeztetése, a sajátos helyzetben lévő munkavállalók védelme, egy európai kölcsönös önsegélyező társaságra vonatkozó új javaslat, a GMO-kat tartalmazó magvak határértékei és az átláthatósági kezdeményezésre irányuló javaslat;

5.   úgy véli, hogy a Parlament és a Bizottság kapcsolatára vonatkozó keretmegállapodást a képviselőcsoportok határozottabb, az eljárások korai szakaszaiba történő bevonásával javítani lehetne, és kell is;

6.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jogalkotási és munkaprogram, valamint a költségvetési eljárás között nincs átjárás; a Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatra vonatkozó keretmegállapodással összhangban javítani kívánja a két eljárás közötti kapcsolatot, és örömmel néz az ennek részleteiről szóló megbeszélés elébe;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy az EU költségvetési keretének és pénzügyi keretének oly fontos felülvizsgálata, a közös agrárpolitika félidős értékelése, valamint a saját források új mechanizmusait illető viták során folytasson párbeszédet a Parlamenttel már a korai szakaszban;

8.   üdvözli a Bizottságnak azt a szándékát, hogy hatékonyabb, az Uniót nemzeti, regionális és helyi szinten jobban megértetni és elmagyarázni képes kommunikációs stratégián keresztül szorosabbra fűzze az Európát polgáraival összekötő kapcsot; támogat minden olyan kezdeményezést, amely partnerségek kialakítására, és a polgárok felvetéseinek módszeresebb meghallgatására és megválaszolására irányul;

9.   külön felhívja a figyelmet arra, hogy e célból a kommunikációs stratégiákat jobban össze kell hangolni a nemzeti kormányok és politikai pártok stratégiáival, amennyiben hatékony nyílt vitát szeretnénk folytatni a polgárokkal az európai kérdésekről; úgy véli, hogy az európai parlamenti képviselők hozzá tud járulni ehhez a folyamathoz, és azt várja a Bizottságtól, hogy működjön szorosan együtt a Parlamenttel a kommunikációs stratégia kidolgozásában és végrehajtásában;

10.   tudomásul veszi a Bizottság elhatározását, hogy részt vegyen a Római Szerződés 50. évfordulójára készülő berlini nyilatkozat megszövegezésében; úgy véli, hogy a nyilatkozatnak valóban intézményközi – a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot egyaránt képviselő – jellegűnek kell lennie; úgy véli, hogy a nyilatkozatnak többek között hozzá kell járulnia az Unió értékeinek és identitásának megerősítéséhez, valamint az európai intézményi reform előmozdításához;

11.   üdvözli a Bizottság törekvését, hogy tevékenyen részt vegyen az európai Alkotmányszerződés elfogadtatásában; úgy véli, hogy a Szerződésben megfogalmazott célok és reformok alapvető fontosságúak az Unió megfelelő működéséhez és további fejlődéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Parlamenttel együtt vállaljon vezető szerepet abban, hogy a fennálló intézményi zsákutcából kivezető utat találjanak;

Prioritások 2007-re
Az európai gazdaság korszerűsítése

12.   üdvözli az európai gazdaság korszerűsítésének folyamatos szükségességéről szóló bizottsági programban a dinamizmusra és a globális versenyképességre fektetett kiemelt hangsúlyt; hangsúlyozza a lisszaboni stratégia határozott végrehajtásának tulajdonított jelentőséget, kiemelve a gazdasági, szociális és környezeti fejlődés egymástól való függőségének fontosságát a dinamikus és innovatív európai gazdaság létrehozásában; ismételten támogatásáról biztosítja a fejlődést és a szolidaritást egymást kölcsönösen támogató célként meghatározó európai napirendet, és felhívja a Bizottságot, hogy intézkedéseiben ezt vegye figyelembe;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze a gazdaságpolitikai koordinációt, különösen a kutatást, a szakértelmet és az új technológiákat előmozdító nemzeti és európai kezdeményezések támogatása, a közkiadások hatékonyságának és minőségének javítását célzó legjobb gyakorlatok cseréje és a statisztikai adatok minőségének javítása céljából;

Kutatás és fejlesztés

14.   megismétli, hogy sürgős előmozdítani a közös kutatást az európai gazdaság versenyképességének serkentése érdekében, különösen a fejlett technológiák terén; sürgeti, hogy tegyenek megerősített és összehangolt erőfeszítéseket a távközlési és informatikai vállalatok segítésére a technológiai ágazatokban;

15.   úgy véli, hogy a javasolt Európai Technológiai Intézet (EIT) felállítása hozzájárulhat az európai gazdaság versenyképességéhez, segítve a kutatásra, az oktatásra és az innovációra irányuló erőfeszítések szétforgácsolódásának felszámolását, amely mostanáig nem haladt előre; ragaszkodik ahhoz, hogy az eredetileg a hetedik kutatási keretprogramra előirányzott alapokból semmilyen forrást ne használjanak fel az EIT tevékenységeihez;

16.   üdvözli a Bizottság által az Erasmus Mundus II programra vonatkozó javaslatát, amelynek célja a harmadik országokkal való együttműködés elősegítése harmadik a felsőoktatás terén; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy több kezdeményezést kell tenni a kiválóság, az élethosszig tartó tanulás, valamint a jobb nyelvismeret előmozdítása érdekében az európai egyetemeken és felsőoktatásban;

17.   hangsúlyozza az űrtechnológiai ágazat gyors fejlődésének stratégiai jelentőségét, ennélfogva maradéktalanul támogatja a Bizottság koherens és átfogó európai űrpolitika kialakítására irányuló kezdeményezését;

Belső piac

18.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket a belső piac teljes körű megvalósítására, lehetővé téve a polgárok számára, hogy élvezhessék gyümölcseit; ugyanakkor úgy véli, hogy az egységes piaccal kapcsolatos stratégiája felülvizsgálata nem szolgáltathat ürügyet ahhoz, hogy a belső piacra vonatkozóan a szükségesnél erőteljesebb kezdeményezések történjenek; hangsúlyozza, hogy a belső piac csak a tisztességes verseny, a kohézió, a magas szintű fogyasztóvédelem és a göteborgi elvek tiszteletben tartása előmozdításának összefüggésrendszerében fejleszthető eredményesen;

19.   megismétli a Bizottsághoz intézett kérelmét, amely szerint a Bizottság vizsgálja meg a szabadalmak és a szabadalmi perek rendszere előmozdításának minden lehetséges útját;

20.   hangsúlyozza a belső piac befejezésének fontosságát a pénzügyi szolgáltatások és a biztosítás terén, és különösen a Bizottság azon kötelezettségét, hogy a fizetőképességre, a beruházási alapokra (UCITS) és pénzügyi szolgáltatások utáni hozzáadottérték-adó szabályozásra vonatkozó jogszabályok korszerűsítésére vonatkozó javaslatot tegyen; mindamellett úgy ítéli meg, hogy 2007-re a kulcsfontosságú prioritás a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályozás terén az, hogy az utóbbi években már elfogadott jogszabályok alkalmazása megfelelően és időben megtörténjen; ebben a tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy fektessen minél nagyobb hangsúlyt a pénzügyi stabilitást, a gazdasági fejlesztést és a munkalehetőség biztosítását célzó magántőkealapokra és fedezeti alapokra;

Az európai társadalom kihívásainak megválaszolása

21.   tudomásul veszi, hogy a Bizottság a tervei szerint megkezdi az európai társadalom átfogó mérlege összeállítását, de ambiciózusabb hozzáállásra szólítja fel, valamint arra – figyelembe véve, hogy 2007 az esélyegyenlőség európai éve lesz –, hogy terjesszen elő számos kezdeményezést a társadalmi kirekesztés és a szegénység felszámolása, a fogyatékkal élő munkavállalók védelme, az új formájú munkahelyek révén jobb szociális védelem biztosítása terén, valamint értékelje az EU jogszabályozásának végrehajtását a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen vívott küzdelem terén, és tegyen meg minden szükséges kezdeményezést e tekintetben;

22.   felhív a munkaerőpiactól legtávolabb élő munkavállalók aktív integrációját támogató közösségi fellépésről folytatott konzultációról szóló bizottsági közlemény (COM(2006)0044) megfelelő nyomon követésére;

23.   felhívja a Bizottságot, hogy azonosítson világos jogalapot az erőszak valamennyi formájának, különösen a nőkkel és a gyermekekkel szemben elkövetett erőszak leküzdésére;

24.   ebben az összefüggésben üdvözli az úgynevezett "flexicurity" megközelítés lehetséges útjainak feltérképezésére, valamint a tagállamoknak a termelékenység és a magas szintű szociális védelem kettős céljának elérésében nyújtott támogatásra irányuló bizottsági célt;

Fogyasztóvédelem

25.   kéri a Bizottságot, adjon újabb ösztönzést a fogyasztóvédelem terén, különös tekintettel a fogyasztóvédelem terén elért vívmányok megszilárdítására és felülvizsgálatára, a fogyasztóvédelmi politika hatékonyságának és a fogyasztók jogainak megerősítésére a sérülékeny fogyasztók védelmének biztosítására, a fogyasztóknak nyújtott információ, a illetve jogaikkal és jogorvoslati lehetőségeikkel kapcsolatos tájékoztatás megerősítésére, többek között közösségi szintű tájékoztatási kampányok útján, valamint a fogyasztók érdekeinek védelmével a kapcsolódó politikák terén; rámutat, hogy ebben az összefüggésben a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályozásnak egyáltalán nem szabad újabb korlátozásokat teremtenie a belső piacon, hanem ehelyett biztosítania kell, hogy a fogyasztók valamennyi tagállamban élvezhessék a már elért, magas szintű fogyasztóvédelem által nyújtott előnyöket;

26.   ezért üdvözli a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó cselekvési tervet, hiszen az mind a szociális, mind pedig a gazdasági szempontokat magában foglalja;

A polgárok biztonsága, igazságszolgáltatás és migráció

27.   kéri a tagállamok és a Bizottság kötelezettségvállalását a tömeges migráció szerkezeti okainak kezelésére, jelenlegi politikáik kiigazítása és frissítése által, lehetővé téve a fejlődő országoknak saját gazdaságuk oltalmazását és építését, ami az egyetlen hosszú távú alternatívát jelenti az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében;

28.   felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást határellenőrző szerveik között, és növeljék meg a FRONTEX finanszírozási forrásait, az emberkereskedelem ellen vívott küzdelem jegyében; kéri, hogy a vízumkönnyítési egyezmények megkötése során tartsák tiszteletben a migránsok alapvető jogait, és vegyék figyelembe az EU tagállamok, valamint a származási és tranzitországok közös szükségleteit;

29.   úgy véli, hogy a közös bevándorlási, vízum- és menekültpolitikának, valamint a bevándorlók hatékony, a közös elvek alapján történő gazdasági és társadalmi beilleszkedésének a 2007-es európai cselekvési program középpontjában kell állnia; üdvözli a Bizottságnak a harmadik országok jogellenesen a tagállamok területén tartózkodó állampolgárainak munkáltatóira vonatkozó szankciókkal kapcsolatban javasolt kezdeményezéseit; ismételten felszólít arra, hogy a bevándorlással kapcsolatos valamennyi területen az együttdöntési eljárást és a minősített többségi szavazást alkalmazzák;

30.   hangsúlyozza az e cél kulcsfontosságú elemét képező, a VIS (vízuminformációs rendszer) létrehozásával megteremtendő, közös vízumpolitika szükségességét; hangsúlyozza ugyanakkor, az adatvédelemmel, az adatokhoz történő hozzáféréssel és az adatbázisok közötti összekapcsolhatósággal kapcsolatos aggodalmait, és sajnálja, hogy a harmadik pillérbe tartozó adatvédelmi kerethatározattal kapcsolatban a Tanácsban nem történik előrelépés;

31.   nagymértékben támogatja a Bizottság szándékát, hogy naprakésszé teszi a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatot, különösen a robbanóanyagok és a szakmai tapasztalatok átadása problémáinak kezelésével, a terrorista propaganda leküzdésével, hangsúlyozza azonban, hogy a polgárok fokozott biztonsága nem veszélyeztetheti alapvető jogaikat;

32.   ragaszkodik a kiber-bűnözés elleni küzdelem, valamint a határellenőrzések és a vízumkérelmek kezelése fejlesztésének szükségességéhez, miközben hangsúlyozza a SIS II és a VIS mihamarabbi hatályba lépésének fontosságát;

33.   sürgeti a Bizottságot, hogy 2007-ben terjesszen elő jelentést arról, hogyan lehet óvni az Unióban dolgozó idénymunkások jogait, az alapvető munkajogi standardokkal történő visszaélések és azok megsértése elkerülése érdekében;

34.   emlékeztet arra, hogy sok tennivaló marad a mindenkit megillető tisztességes és hatékony igazságszolgáltatás biztosítása terén; több kezdeményezést tart szükségesnek a polgári igazságszolgáltatás területén, a biztonságot és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosító jogi keretek kiegyensúlyozottsága elérésének érdekében;

Biztonságos, versenyképes és fenntartható energia

35.   üdvözli, hogy a Bizottság a biztonság, az ellátás diverzifikálása, a fenntarthatóság, a hatékonyság és a nagyobb energiafüggetlenség elvére épülő európai energiapolitika kialakítására irányuló javaslatot stratégiai célnak tekinti 2007-ben;

36.   hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra fizikai biztonságával és az ellátás biztonságával kapcsolatos problémák kezelése érdekében a közös energiapolitika lényeges eleme a tagállamok közötti szolidaritás erősítése; úgy ítéli meg, hogy a szolidaritás erősítése jelentősen megnöveli az EU képességét közös érdekei védelmére az energiával kapcsolatos nemzetközi szintű kérdésekben;

37.   azon az állásponton van, hogy az ellátás biztonságának megőrzésében lényeges szerepet játszik a hatályos EU jog gyors átültetése az összes tagállamban, és az elektromos áram és a gáz teljesen működőképes belső piaca létrehozása hozzájárul a versenyképesség, az átláthatóság és az energiahatékonyság növeléséhez;

38.   sürgeti a tagállamokat, hogy a belső és külső beszerzési források kiegyensúlyozásával és a nemzeti energiahálózatok interoperabilitásának biztosításával hozzák létre az EU belső energiapiacát;

39.   kéri a Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a gazdasági fejlődés, valamint a tiszta és energiatakarékos technológiák kifejlesztése és használata közötti szinergiák tökéletesítésére, hiszen azok jól kiegészítik egymást, és jelentősen növelhetik a versenyképességet.

Jobb lakóhellyé tenni Európát
Környezet és fenntartható fejlődés

40.   hangsúlyozza, hogy az Európai Unió nemzetközi szinten vezető szerepet játszik a környezetvédelem támogatásában, és egyetért azzal, hogy az elkövetkező években erőfeszítéseket kell tenni a biológiai sokféleség védelme és az éghajlat érdekében, különösen a "zöld diplomácia" fogalmának kialakítása és egy, a megújuló energia részesedésének növelésére, valamint az energia-megtakarítás és az energiahatékonyság növelésére irányuló energiapolitika révén; üdvözli a "Zöld könyv az éghajlatváltozásról 2012 után" című dokumentumot, amely segít azon területek azonosításában, ahol lépésekre van szükség;

41.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az EU határozott szerepvállalását a Kiotó utáni politikák kialakításában és új célok meghatározásában; üdvözli ebben a vonatkozásban a 2012 utáni éghajlatváltozás tárgyában tervezett zöld könyvet, amely segíteni fog megállapítani a fellépést igénylő terülteket;

42.   elvárja, hogy a javaslat vizsgálja felül az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét a környezeti hatékonyság növelése céljából, valamint a légi közlekedés kibocsátásának a rendszerbe történő beillesztése érdekében;

43.   sürgeti a Bizottságot, hogy a fenntartható fejlődés szellemében koordinálja jobban közlekedési és környezetvédelmi politikáját, javasoljon konkrét célokat a teljes járműflotta széndioxid-kibocsátása tekintetében és integrálja a légi közlekedést a kiotói jegyzőkönyvben rögzített kötelezettségek közé;

44.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a biológiai sokféleség védelme és megőrzése nem szerepel az EU 2007-es prioritásai között, és arra buzdítja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a biológiai sokféleség csökkenése jelentette globális kihívás leküzdésében, továbbá biztosítsa a NATURA 2000 hálózat megfelelő működését, különösen a tengeri területeken;

45.   felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kedvező környezet alakulhasson ki a széndioxid-kibocsátással nem járó energiaforrások kifejlesztéséhez; hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás nem csak környezeti, hanem egészségügyi következményekkel is jár, ezért kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon az új fenyegetésekkel és a hosszú távú hatásokkal;

Egészségügy

46.   üdvözli, hogy a Bizottság szerepet vállalt az európai egészségpolitika kialakításában, és úgy véli, hogy az egészség védelme és az egészséges életmód támogatása az EU politikáinak alapvető eleme kell legyen;

47.   hangsúlyozza, hogy az európai egészségügyi stratégia hatékonysága érdekében erősíteni kell az egészségügyi szolgáltatások közötti együttműködést, különös tekintettel a betegek mobilitására és biztonságára (például a gyógyszerhamisítás terén), a betegeknek a gyógyszerekkel és az életmódváltással kapcsolatosan nyújtott tájékoztatásra, továbbá az egészséges öregedés jelentette kihívások kezelésére;

Mezőgazdaság és halászat

48.   tudomásul veszi, hogy a Bizottság javaslatot szándékozik előterjeszteni a közös agrárpolitika egyszerűsítésére és a piacok egységes közös szervezésére vonatkozóan, amely az egyszerűsítést és az átláthatóságot célozza; hangsúlyozza, hogy a közösségi költségvetési keret felülvizsgálatát szem előtt tartva erősíteni kell a közös agrárpolitika regionális, társadalmi és környezetvédelmi szerepét, és stabilizálni kell a közösségi mezőgazdasági alapokat;

49.   üdvözli a közös agrárpolitika egyszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket, és nagy jelentőséget tulajdonít a kölcsönös megfeleltetési rendszerek működéséről szóló jelentésekkel kapcsolatban a Bizottság által vállalt kötelezettségeknek; támogatásáról biztosítja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy átdolgozza és modernizálja a jelenlegi takarmánycímkézési követelményeket;

50.   üdvözli az illegális, bejelentés nélküli és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet erősíteni hivatott szabályozásra irányuló javaslatot, hiszen az ilyen halászat jelentős veszteségeket okoz a partmenti közösségek és a törvényesen dolgozó halászok számára; sajnálatát fejezi ki azonban a politikai kezdeményezések teljes hiánya miatt a közös halászati politika területén, amelyekre pedig szükség lenne az új EU-n belüli és a nemzetközi kihívások kezelése érdekében;

Európa, mint a világ partnere
Szomszédsági politika

51.   üdvözli az európai szomszédsági politika prioritássá tétele és megerősítése érdekében a Bizottság által vállalt kötelezettséget, azonban úgy véli, hogy konkrét javaslatokra és lépésekre van szükség annak tartalommal való megtöltése érdekében; felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy az európai szomszédsági politika kétoldalú és adminisztratív vagy bürokratikus kapcsolatokra korlátozódhat az érintett országokkal; úgy véli, hogy a számos érintett ország elvárásainak figyelembe vétele érdekében a politika egyes elemeit felül kell vizsgálni, és a megállapodásokat jobban a szükségleteikhez kell alakítani; felhívja ezért az Európai Parlamentet, hogy vegyen részt a folyamatban;

52.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki éves jelentést a megállapodások emberi jogi és demokratikus záradékainak teljesítéséről a szomszédsági politika országaival, amelyhez társuljanak az intézkedések hatékonyságával és koherenciájával foglakozó részletes értékelések és ajánlások;

Stabilitás és demokrácia Délkelet-Európában

53.   megállapítja, hogy a délkelet-európai országok egyre inkább megközelítik a thesszaloniki nyilatkozatban említett, csatlakozáshoz szükséges fejlődési dinamikát és elvárja az Uniótól, hogy járjon élen a Nyugat-Balkán stabilitásának konszolidációja és jólétének megteremtése terén, előmozdítva ezzel a térség országainak uniós csatlakozási folyamatát;

Oroszország

54.   emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az Oroszországgal kötött, jelenleg érvényes partnerségi és együttműködési megállapodás 2007-ben lejár; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon irányelveket az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak stratégiai tartalma tekintetében, és helyezzen különös hangsúlyt arra, hogy a kapcsolatok középpontjába a jövőben a demokráciát, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságát helyezze, hogy létrejöjjön egy átlátható mechanizmus a megállapodások rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére;

Fejlesztési politika

55.   kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erőteljesebben juttassák érvényre a millenniumi fejlesztési célok iránti elkötelezettségüket, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat a fejlesztési programok alternatív finanszírozására;

56.   úgy véli, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló tárgyalások során megfelelően tiszteletben kell tartani a regionális fejlesztés szempontját annak érdekében, hogy az AKCS országok számára elérhetővé váljanak a fejlesztési célok;

Kereskedelempolitika és tárgyalások a WTO-val

57.   többoldalú szinten felszólít a dohai forduló sikeres és ambiciózus lezárására; sajnálja, hogy bizonytalan időre fel kellett függeszteni a dohai fejlesztési menetrendről szóló tárgyalásokat, és kiemeli, hogy amennyiben a többoldalú tárgyalások zátonyra futnak, és azok helyét kétoldalú/regionális megállapodások veszik át, az egyenlőtlen liberalizációs folyamatot és fejlődést eredményezhet, ami különösen a legkevésbé fejlett országokat érintené hátrányosan;

Európai biztonsági és védelmi politika

58.   hangsúlyozza, hogy általánosságban meg kell erősíteni az európai biztonsági és védelmi politika fejlődésének parlamenti felügyeletét szolgáló mechanizmusokat, és külön az európai biztonsági és védelmi politika feladatait, és kiemeli, hogy az európai biztonsági és védelmi politikával összefüggő közös fellépésekre vonatkozó döntéseket megelőzően fokozott tájékoztatásra és vitákra van szükség, hogy a parlamentek kifejezhessék véleményüket és kételyeiket;

A jogalkotás minőségének javítása

59.   hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotás egyszerűsítését és konszolidációját fel kell gyorsítani és fokozott erőfeszítéseket kell tenni az uniós jogalkotás jobb szabályozása, gyors átültetése és helyes végrehajtása érdekében; kéri egy erősebb ellenőrző és végrehajtási mechanizmus létrehozását az európai jogszabályok tagállami végrehajtása vonatkozásában;

60.   ragaszkodik ahhoz, hogy minden egyszerűsítési kezdeményezés teljes mértékben feleljen meg a szabályozási környezet egyszerűsítésének stratégiájáról 2006. május 16-i állásfoglalásában(1) foglaltaknak;

Hatásvizsgálatok

61.   üdvözli, hogy a jogalkotási folyamat részévé tették a hatásvizsgálatokat, továbbá hogy a jogalkotási és munkaprogramban elfogadottként jelenik meg a minőségi jogalkotás igénye, és a Bizottság vállalta, hogy minden stratégiai és elsőbbségi kezdeményezésről hatásvizsgálatot végez; kitart a független hatásvizsgálatok szükségessége mellett, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek nem eredményezhetik a bizottsági javaslatok indokolatlan késedelmét; emlékeztet arra, hogy a "jogalkotás minőségének javítása" nem feltétlenül a deregulációt vagy a minimális szabályozási formák megjelenését jelenti;

Nem kötelező erejű jogi eszközök ("soft law")

62.   sajnálja, hogy a Bizottság egyre többször alkalmaz olyan nem kötelező erejű (ún. soft-law) jogi eszközöket, mint az ajánlások és az értelmezésre teret adó közlemények, ezzel csorbítva a jogalkotó hatóság előjogait;

A közösségi vívmányok végrehajtásának és érvényesítésének ellenőrzése

63.   sajnálja, hogy a Bizottság csak gyenge választ kínál a Parlament által az uniós jogszabályok tagállami szintű végrehajtása kapcsán megfogalmazott kérésre;

64.   kéri a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá az átültetés és végrehajtás teljes folyamatát, és vegye rá a tagállamokat az ún. "korrelációs táblázatok" elkészítésére, melyek pontosan megmutatják, hogy egy adott jogalkotási terület mely részei származnak az Európai Uniótól, és melyek a tagállamoktól;

Költségvetési felelősség

65.   elvárja, hogy a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban foglalt összes új reformot hajtsák végre 2007 folyamán annak érdekében, hogy gyors eredményre vezessenek, javítva a költségvetés végrehajtásának minőségét;

66.   kéri a Bizottságot az EU költségvetés teljes végrehajtásának biztosítására, megkönnyítésére és elősegítésére, különösen az új tagállamokban, tekintettel arra, hogy 2007 kulcsfontosságú év az új strukturális politika végrehajtása szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy minden szükséges eszközzel tegye lehetővé, hogy az új pénzügyi időszakra szóló operatív programok a kohéziót célzó stratégiai iránymutatásokkal összhangban készüljenek el, és minden tagállamban időben kezdjék meg a végrehajtásukat;

67.   kiemeli a reformprogram fontosságát, különösen a csalások és a rossz gazdálkodás elleni küzdelem terén, mivel minden ilyen eset az EU-szkepticimus fokozódását eredményezi; elítéli, hogy a Bizottság a jelek szerint gyengítette eredeti reformprogramját; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az integrált belső ellenőrzési keret és az átláthatósági kezdeményezés terén megkezdett munkáját;

o
o   o

68.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0205.