Az Európai Parlament állásfoglalása a 2006. november 24-én Helsinkiben rendezett EU–Oroszország csúcstalálkozóról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti, 1997-ben életbe lépett és 2007-ben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodásra(1),
– tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel Oroszország a G8-ak soros elnökeként, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökeként viselt aktuális nemzetközi és európai felelősségeire,
– tekintettel az Európai Parlament Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU és Oroszország közötti kapcsolatok Anna Politkovszkaja orosz újságíró meggyilkolását követő alakulásáról szóló, 2006. október 25-i állásfoglalásra(2), az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(3) és az EU-Oroszország kapcsolatokról szóló, 2005. május 26-i állásfoglalásra(4),
– tekintettel a 2006. november 24-én, Helsinkiben megrendezett 18. EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményére,
A. mivel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok az elmúlt néhány évben stabilan fejlődtek, melynek következtében mély és átfogó gazdasági integráció és kölcsönös függőség alakult ki, amely a közeljövőben még tovább fog mélyülni,
B. mivel az EU és Oroszország közötti együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos egész Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából;
C. mivel a stratégiai partnerségi megállapodás megkötése az Európai Unió és az Orosz Föderáció között kiemelkedő jelentőséggel bír az együttműködés fokozása szempontjából, különösen az egyenlőségen, átláthatóságon és a nemzetközileg elismert eljárások tiszteletben tartásán alapuló további fejlődés, Európa biztonságának és stabilitásának a közös szomszédságban zajló regionális konfliktusok politikai megoldásával történő megerősítése, valamint az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus keretek tiszteletben tartásának, mint a kétoldalú kapcsolatok alapjának további megerősítése tekintetében,
D. mivel a négy közös térségnek, nevezetesen a közös gazdasági térségnek, a szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló közös térségnek, a külső biztonság közös térségének, valamint a kutatás, oktatás és kultúra közös térségének az új stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában kell állnia,
E. mivel az energiaellátás biztonsága az egyik legfontosabb kihívás Európa számára, és az Oroszországgal való együttműködés egyik fő területe, és mivel az EU gáz- és olajbehozatalának körülbelül negyede Oroszországból származik, és az EU az orosz kiviteli cikkek legmegbízhatóbb vásárlója,
F. mivel a Helsinkiben megrendezett említett 2006. november 24-i EU–Oroszország csúcstalálkozó célja az volt, hogy jelezze az EU és Oroszország közötti kapcsolatok új szakaszának kezdetét, és különösen hogy tárgyalások induljanak az EU és Oroszország között egy új, a 2007-ben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő keretmegállapodásról,
G. mivel Lengyelország megakadályozta az új keretmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, és azok megindításának feltételéül azt szabta, hogy Moszkva szüntesse meg a lengyel hústermékekre 2005-ben bevezetett behozatali tilalmat,
H. mivel 2006. november 10-én Oroszország az állategészségügyi szabályok megsértésével kapcsolatos aggodalmaira hivatkozva újabb embargót vezetett be a lengyel hús- és baromfitermékekre; mivel Oroszország a közelmúltban behozatali tilalmat rendelt el az EU-ból származó halra és haltermékekre; mivel az említett 2006. november 24-i EU–Oroszország csúcstalálkozó előtt Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy a Romániában és Bulgáriában felfedezett sertéspestis miatti aggodalmak miatt a behozatali tilalmat az EU egészére kiterjeszti,
I. mivel az orosz kormánnyal szemben álló neves ellenzékiek közelmúltbéli meggyilkolása komoly aggodalmat ébresztett egész Európában,
J. mivel Oroszországban, az Európai Unióban és másutt a világban komoly aggodalmat ébreszt a demokrácia és az emberi jogok oroszországi helyzete, valamint hogy az orosz rendőrség és igazságszolgáltatás nem képesek megtalálni a politikai gyilkosságok felelőseit,
K. mivel a határátlépési formalitások nagyon lassúak az EU és Oroszország határán, ami bizonyos ellenőrzőpontoknál elfogadhatatlanul hosszú kamionsorokat eredményez,
L. mivel az Európai Uniónak képesnek kell lennie erőinek egyesítésére és egységes hangon való megszólalásra az Oroszországgal ápolt kapcsolatok terén,
1. elismeri, hogy Oroszország olyan stratégiai együttműködési partner, amellyel nem csak a gazdasági és kereskedelmi érdekek közösek, hanem a nemzetközi porondon és a közös szomszédságban való szoros együttműködés célja is;
2. hangsúlyozza az egység és szolidaritás fontosságát az EU tagállamai között az Oroszországgal ápolt kapcsolatok terén; üdvözli ezért a 2006. október 20-i Lahtiban rendezett nem hivatalos csúcstalálkozón elfogadott közös EU-álláspontot, amely lehetővé tette az egységes fellépést a Vlagyimir Putyin elnökkel való tárgyalásokon Lahtiban és Helsinkiben;
3. üdvözli az említett 2006. november 24-i EU–Oroszország csúcstalálkozón és a Lahti csúcstalálkozón folytatott nyílt megbeszéléseket a demokráciáról és az emberi jogokról; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jelenlegi oroszországi helyzet komoly aggodalomra ad okot az emberi jogok, a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a civil társadalom és az egyének arra vonatkozó jogának tiszteletben tartásával kapcsolatban, hogy megkérdőjelezzék a hatóságokat és felelősségre vonják őket cselekedeteikért;
4. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az említett 2006. november 24-i EU–Oroszország csúcstalálkozón nem sikerült elindítani az EU és Oroszország közötti új keretmegállapodásról szóló tárgyalásokat, és ösztönzi a finn és német elnökséget, hogy folytassák munkájukat annak lehetővé tételére, hogy az új megállapodásra vonatkozó tárgyalási mandátumot a lehető leghamarabb fogadják el, és hogy a tárgyalások további késedelem nélkül megkezdődhessenek;
5. hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti bármilyen kapcsolat alapelvéül az emberi jogok és a demokratikus értékek erőteljes védelmét kell tenni; sürgeti a Bizottságot, hogy küldjön egyértelmű jelzést az összes érintett félnek arra vonatkozólag, hogy ezek az értékek nem szorulhatnak háttérbe az EU és Oroszország közötti tárgyalási csomagban;
6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk negyedik köre nem hozott jelentősebb előrelépést e területen, amelynek prioritást kell éveznie a kétoldalú kapcsolatokban; felhívja ezért az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk fokozásához, mint az EU és Oroszország közötti partnerség lényegi eleméhez, és tegye lehetővé a hazai és nemzetközi emberi jogi szervezetek és más nem kormányzati szervezetek szabad működését; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy az Oroszországnak nyújtott pénzügyi támogatásokat tegyék függővé a demokratikus normák fejlődésétől;
7. mélységes aggodalmát fejezi ki a nemzetközi emberjogi szervezetek és az ENSZ szakértőinek, az orosz börtönökben, rendőrőrsökön, és a csecsenföldi titkos börtönökben alkalmazott kínzásokról szóló legutóbbi jelentései miatt, amelyek során állami tisztviselők követnek el embertelen és megalázó cselekményeket; határozottan elítéli az ilyen gyakorlatokat, és felszólítja az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják ki a visszaéléseket, azonnali hatállyal vessenek véget a visszaéléseknek és a felelősöket állítsák bíróság elé;
8. hangsúlyozza, hogy Oroszországgal, mint szükséges stratégiai partnerrel kell együtt dolgozni a béke, a stabilitás és biztonság megteremtése és a nemzetközi terrorizmus és az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem, továbbá olyan egyéb biztonsági kérdések megoldása érdekében, mint a környezeti és nukleáris veszélyek, a kábítószer, a fegyver- és embercsempészet, illetve a határokon átnyúló szervezett bűnözés az Európai Unió szomszédságában az EBESZ-szel és más nemzetközi fórumokkal együttműködésben;
9. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki közös kezdeményezéseket az orosz kormánnyal a demokrácia, a biztonság és a stabilitás közös szomszédsági térségben történő megerősítése érdekében, különösen közös tevékenységek révén a demokrácia és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának megvalósítására Fehéroroszországban, valamint közös erőfeszítésekkel a Moldovában, Grúziában és Hegyi-Karabahban kialakult, elhúzódó konfliktusok rendezése érdekében; felhívja az EU-t és Oroszországot, hogy a közel-keleti négyes tagjaiként (amelynek még az ENSZ és az USA tagja) vállaljanak felelősséget a konfliktus megoldása iránt, és segítsék elő egy, a regionális közel-keleti békemegállapodásról szóló nemzetközi békekonferencia megrendezésére irányuló erőfeszítéseket;
10. rámutat arra, hogy az Észtország és Oroszország, illetve Lettország és Oroszország közötti függőben lévő határmegállapodások aláírása és ratifikálása továbbra is az EU–Oroszország kapcsolatok egyik kiemelt fontosságú kérdése, továbbá hogy a kérdést konstruktív módon és valamennyi érintett fél számára elfogadhatóan kell kezelni;
11. sajnálattal veszi tudomásul a mezőgazdasági és halászati termékek Európai Unióból Oroszországba történő exportjával kapcsolatos vitákat; véleménye szerint ezen kereskedelmi viták folytatódása súlyosan veszélyezteti az Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok további fejlődését; felhívja ezért az Európai Bizottságot és az orosz kormányt, hogy sürgősen rendezzék a fennálló kereskedelmi vitákat; ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Unió tanúsítson kellő szolidaritást valamennyi olyan tagállammal, különösen Lengyelországgal, amelyeket az orosz kereskedelempolitika hátrányosan érint;
12. aggodalmát fejezi ki az orosz hatóságok arra vonatkozó nyilatkozatai miatt, amelyek szerint Bulgária és Románia csatlakozása után korlátozásokat fognak bevezetni az EU mezőgazdasági termékeire;
13. súlyos aggályainak ad hangot a jelenlegi orosz kormánnyal szemben álló, vagy az orosz polgárok alapvető jogaiért kiálló prominens személyiségek elleni gyilkosságsorozat miatt, amelynek például Anna Politkovszkaja is áldozatul esett; hangsúlyozza, hogy az Oroszországgal kötött partnerségre nézve súlyos következményei lesznek, ha Oroszország nem nyilvánítja ki képességét és eltökélt szándékát arra vonatkozólag, hogy segítséget nyújt a gyilkosok kézre kerítésére irányuló nyomozáshoz, és nem teljesíti kötelességét ezen ördögi kör megtörésére és a felelősöket nem állítja bíróság elé;
14. sürgeti az Orosz Föderációt, mint az Európa Tanács tagját, hogy javítson a börtönökben fogva tartottak körülményein, és szüntesse meg azokat a nehézségeket, amelyek az ügyvédek egyes rabokkal való kapcsolattartását jellemzik; rámutat arra, hogy az orosz büntetőtörvénykönyv szerint a fogva tartottakat vagy lakóhelyükhöz, vagy a tárgyalás helyszínéhez közel kell bebörtönözni, amint azt Mihail Hodorkovszki és Platon Lebegyev rabok esetében kellene tenni;
15. üdvözli az említett 2006. november 24-i EU–Oroszország csúcstalálkozón tető alá hozott megállapodást, amelynek értelmében Oroszország fokozatosan megszünteti az uniós légitársaságok Szibéria feletti járatait terhelő díjakat, amivel egy húsz éve tartó vita végére tesz pontot és előkészíti a terepet, hogy az uniós légi fuvarozók növelhessék a növekvő ázsiai piacokra irányuló útvonalaikat; megállapítja, hogy a díjak körüli vita, amely az uniós légitársaságoknak évente több mint 250 millió EUR-ba került, egyike volt az Unió által megnevezett legutolsó akadályoknak, miután megállapodott Oroszországgal az ország WTO-tagságáról, ami új lehetőségeket nyit az EU és Oroszország közötti fokozottabb együttműködésben és kereskedelemben;
16. aggodalmának ad hangot, amiért az orosz polgári törvénykönyv szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó IV. részében nemrégiben bekövetkezett változások elmaradnak a WTO (TRIPS) tekintetében előírt követelményektől, és még inkább egy stratégia partnerség lehetőségét biztosító mélyebb elkötelezettségtől;
17. üdvözli az energetikai kérdésekről szóló EU–Oroszország párbeszéd megélénkülését; hangsúlyozza az energiával kapcsolatos együttműködés stratégiai jelentőségét, valamint az EU és Oroszország közötti energetikai kapcsolatok erősítésének szükségességét; hangsúlyozza, hogy az ezen a téren folytatott további együttműködésnek a kölcsönös függés és átláthatóság elvein kell alapulnia, valamint a piacra jutás, az infrastruktúra és a beruházások tekintetében kiemeli a viszonosság fontosságát az oligopolisztikus piaci szerkezet elkerülése és az Európai Unió energiaellátásának diverzifikációja érdekében; ebben az összefüggésben felhívja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az 1998 áprilisában hatályba lépett Energia Charta Szerződés elveit, és fokozza az együttműködést az energiahatékonyság, az energiamegtakarítás és a megújuló energia területén;
18. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket az EU és Oroszország közötti határátkelőhelyeken fennálló problémák megoldása érdekében; rámutat, hogy a megnövekedett áruforgalom kezelése érdekében további határátkelő-kapacitásokat kell kialakítani; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy a vámvizsgálatok gyorsításával és egyes vizsgálatoknak a határövezetből távolabbi pontokra történő áthelyezésével csökkentsék a határon történő sorban állást;
19. üdvözli az EU–Oroszország csúcstalálkozó kapcsán megrendezett 2006. november 24-i helsinki "Északi Dimenzió" csúcstalálkozó sikerét, amely Oroszország, az EU, Norvégia és Izland részvételével zajlott; reméli, hogy az ott elfogadott Északi Dimenzió Keretdokumentum megfelelő alapot nyújt az Oroszországgal folytatott szorosabb regionális és határokon átnyúló együttműködéshez;
20. e tekintetben komoly aggodalmának ad hangot Oroszország Grúziával szembeni intézkedéseivel kapcsolatban, amelyek óriási gazdasági, politikai és humanitárius következményekkel járnak; felszólítja ezért az orosz hatóságokat, hogy oldják fel az érzékeny exportcikkek Grúziából Oroszországba irányuló behozatalának indokolatlan tilalmát, valamint szüntesse be az Oroszországban élő grúzok elnyomását;
21. hangsúlyozza, hogy az Európai Unónak egységesen és eltökélten kell fellépnie az Orosz Föderációval folytatott kapcsolatai megerősítését célzó erőfeszítései során; üdvözli a német elnökség szándékát, amely tovább fokozná ezen fontos téma prioritását;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Orosz Föderáció kormányainak és parlamentjeinek.