Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 2. cikkére, 3. cikke (2) bekezdésére, 13. cikkére és 141. cikke (4) bekezdésére,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, a módosított Európai Szociális Chartára, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatára,

–   tekintettel az Európa Tanács Emberjogi Igazgatóságának munkájára, és különösen az Európa Tanács nemek közötti egyenlőségért felelős irányítóbizottságának munkájára,

–   tekintettel az 1995 szeptemberében Pekingben a nőkről tartott negyedik világkonferenciára, a Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési programra, valamint az ENSZ-nek a pekingi konferencia után 5, illetve 10 évvel később megtartott, a pekingi nyilatkozat és cselekvési program végrehajtására irányuló, 2000. június 9-én, illetve 2005. március 11-én jóváhagyott újabb intézkedésekről és kezdeményezésekről szóló rendkívüli ülésén elfogadott, az eredményekkel kapcsolatos dokumentumokra,

–   tekintettel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelvet módosító, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel 2003. március 13-i állásfoglalására a nemek közötti egyenlőségnek ("gender mainstreaming") az Európai Parlamentben történő integrált megközelítéséről(2),

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság munkadokumentumára a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről, amely a huszonkét parlamenti bizottság által kinevezett, a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítéséért felelős elnökökhöz és alelnökökhöz intézett kérdőívre adott válaszok alapján készült,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A6-0478/2006),

A.   mivel a bizottságok többsége mindig vagy esetenként bizonyos jelentőséget tulajdonít a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének, míg a bizottságok kisebb hányada sosem vagy csak ritkán érdeklődik e kérdés iránt,

B.   mivel a férfiak és nők egyenlősége a közösségi jog egyik alapelve, valamint a Szerződés 2. cikke szerint a Közösség által előmozdítandó feladatok közé tartozik,

C.   mivel a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése annak kijelentésével, hogy a Közösség valamennyi tevékenység folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, megállapítja a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét,

D.   tekintettel arra a lendületre, amelyet az ügy 2005 óta a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felügyelete alatt nyert, valamint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű csoport munkájára,

E.   mivel a saját parlamenti bizottságán belüli munkában a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének megvalósításával megbízott elnök vagy alelnök aktívan részt vett a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság minden egyes ülésén,

F.   mivel az Európai Parlamentben a képviselők között a nők aránya fokozatosan növekszik, az 1979-es 17,5%-ról 2004-ben 30,33%-ra emelkedett,

G.   mivel hivatalaiban a nők alulképviseltek a politikai döntéseket meghozó szervek felelős pozícióiban,

H.   mivel az Európai Parlament nyolc főigazgatósága közül csak kettőnek az élére neveztek ki nőt, sajnálja, hogy kevés női jelölt pályázik a főigazgatói helyekre, és arra bátorítja a nőket, hogy komolyan vegyék fontolóra az intézmény irányításában megüresedő felelős posztok betöltésére irányuló pályázatok benyújtását,

I.   mivel annak ellenére, hogy a bizottságok többsége a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek integrálása mellett foglal állást, a legtöbb bizottság mégis bármilyen, az egyenlőség integrált megközelítésére irányuló stratégia beillesztése nélkül alakította ki jövőbeli politikai prioritásait,

J.   mivel mostanáig egyik bizottság sem állapított meg konkrét célkitűzéseket egy ilyen a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítését célul kitűző stratégia megvalósítására,

K.   mivel a bizottságok fele úgy véli, hogy szakértelmük fejlődik, és mivel a bizottságok ugyanilyen arányban erősen érdeklődnek a nemek közötti egyenlőség saját titkárságukon belüli integrált megközelítésére irányuló képzés iránt,

L.   mivel a parlamenti bizottságoknak a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal való politikai és adminisztratív együttműködése a rendszerestől a szórványosig változó gyakoriságú,

M.   mivel eljárási szabályzata 46. cikke (6) bekezdésének megfelelően a bizottságok többsége rendszeresen meghívja a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság előadóit, hogy vegyenek részt az illetékes bizottság ülésein, amikor az érintett jelentést tárgyalják,

N.   mivel a jogalkotás tökéletesítése céljából a bizottságok többsége a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek integrálása mellett foglal állást, és mivel e bizottságok fele már konzultált a nemek közötti egyenlőség szakértőivel,

A nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének értékelése

1.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség követelése olyan gyakorlati megközelítésen keresztül valósítandó meg, amely nem állítja szembe a nőket a férfiakkal;

2.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése a nők és a férfiak szempontjából egyaránt kedvező következményekkel fog járni;

3.   kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése a politikai folyamatok (át)szervezésével, tökéletesítésével, fejlesztésével és értékelésével jár, hogy a politikai döntéshozatalban rendszerint részt vevő valamennyi szereplő minden szinten és minden szakaszban valamennyi politikába beépítse a nemek közötti egyenlőség szempontját;

4.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése nem helyettesítheti azokat a sajátos politikákat, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségből származó helyzetek orvoslására törekszenek, kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos sajátos politikák kiegészítik egymást, és egymással összhangban kell működniük a nemek közötti egyenlőség céljának elérése érdekében;

5.   köszönetet mond az osztrák és a finn elnökségnek, amiért a Miniszterek Tanácsában hangsúlyozták a férfiaknak az egyenlőség integrált megközelítésének megvalósításában játszott jelentős szerepét;

6.   rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése magában foglalja annak biztosítását, hogy a férfiak és nők egyenlő elbánásban való részesítése és a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésével kapcsolatos célkitűzés figyelembe vétele központi helyet foglaljon el valamennyi tevékenységben, úgymint a politikák meghatározásában, a kutatásban, a képviseletben/párbeszédben, a jogalkotásban, a forráselosztásban, valamint a programok és projektek menetrendjének végrehajtásában és nyomon követésében;

7.   vállalja, hogy saját keretein belül elfogad és alkalmaz egy egyedi célkitűzéseket tartalmazó stratégiát a nemek közötti egyenlőségnek a közösségi politikákban történő integrált megközelítéséről, valamint utasítja illetékes bizottságát ennek legkésőbb a jelenlegi ülésszak végéig történő kidolgozására;

8.   kéri a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy a bizottságok, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke által rendszeresen nyújtott információk alapján továbbra is támogassa és mozdítsa elő e folyamat egészét, és hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy dolgozzanak ki ilyen irányú politikát;

9.   hangsúlyozza a képviselőcsoportok fontos szerepét, amelyet a nők pártfogásában és támogatásában, valamint a közéletben való teljes körű részvételük előmozdításában játszhatnak az egyenlőség integrált megközelítésének programjaikban és tevékenységeikben történő alkalmazásával és értékelésével, illetve a nők európai parlamenti és nemzeti választásokban való fokozottabb részvételének ösztönzésével;

10.   üdvözli azon parlamenti bizottságokat, amelyek munkájukban érvényre juttatták a nemek integrált megközelítését, és kéri a többi bizottságot, hogy tegyenek hasonlóképpen;

11.   arra buzdítja a Főtitkárt, hogy folytassa a tisztviselőknek az egyenlőség integrált megközelítésére irányuló képzését;

12.   tudomásul veszi, hogy a nők a Belső Politikai Főigazgatóságon dolgoznak a legnagyobb számban adminisztrátorként, felkéri az Európai Parlament valamennyi főigazgatóját, hogy a foglalkoztatás terén a gyakorlatban is alkalmazza a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvéről szóló uniós jogszabályokat;

13.   kéri, hogy a Belső Politikák Főigazgatóságának és a Külpolitikai Főigazgatóságnak valamennyi bizottsági titkársága iktasson be egy, a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésére képzett tisztviselőt, és ösztönzi e tisztviselők hálózatba szervezését a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság irányítása alatt, a bevált gyakorlatok rendszeres cseréje érdekében;

14.   sajnálatát fejezi ki, amiért az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata nem tartalmaz elég intézkedést, amely valódi választási lehetőséget biztosítana a tisztviselőknek a családi élet és a szakmai élet közötti egyensúly megteremtése tekintetében;

15.   kéri, hogy az EU intézményeiben megüresedő álláshelyek meghirdetésekor vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítését.

Az egyenlőségre irányuló integrált megközelítés megvalósításának jövője

16.   hangsúlyozza a nemzetközi normáknak megfelelő pontos terminológia és meghatározások használatának fontosságát az egyenlőség integrált megközelítésére vonatkozó kifejezések használatakor;

17.   hangsúlyozza, hogy a parlamenti bizottságokban megfelelő eszközökkel kell rendelkezni a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése megfelelő ismeretéhez, ezek közé tartoznak a nemekre lebontott mutatók, adatok és statisztikák, valamint a költségvetési források megoszlása a nemek közötti egyenlőség szempontjából, arra ösztönözve a bizottságokat, hogy hasznosítsák a nemek közötti egyenlőség területén szerzett belső (az illetékes bizottság titkárságán, a tematikus osztályon, könyvtárban stb. felgyűlt) tapasztalatokat, valamint más helyi, regionális, nemzeti és nemzetek feletti köz- és magánintézményekben, a kis-, közép- és nagyvállalkozásoknál, valamint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó egyetemeken felhalmozódott külső szakértelmet;

18.   kéri az illetékes bizottság elnökét, hogy rendszeresen tájékoztassa a Bizottsági Elnökök Értekezletét, hogy az értékelni tudja az e területen megvalósított fejlődést;

19.   hangsúlyozza, hogy az egyenlőség integrált megközelítésének megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes parlamenti bizottságok sajátosságait; kéri, hogy kétévente végezzenek értékeléseket a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság égisze alatt, a huszonkét bizottságban a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítéséért felelős elnökökhöz és alelnökökhöz intézett kérdőív alapján, és ezen értékelésekbe foglalják bele a bizottságok és küldöttségek munkájában e területen tapasztalt mulasztásokat, valamint az egyes bizottságokban a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének megvalósításában elért eredményeket;

o
o   o

20.   utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 269. 2002.10.5., 15. o. (2) HL C 61. E, 2004.3.10., 384. o.