Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság által tartott 2006. december 18-i meghallgatásra,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak az EU és India közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2006. szeptember 28-i jelentésére(1), valamint az Európai Parlament 2000., 2002., 2003. és 2005. évi emberi jogi állásfoglalására,

–   tekintettel az ENSZ faji diszkrimináció eltörlésével foglalkozó bizottsága 2002. augusztus 22-i XXIX. általános ajánlására (származás szerinti megkülönböztetés), valamint a részes államok által hozott 48 intézkedésre,

–   tekintettel az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglakozó ENSZ-albizottság tanulmányára, amelyben "a munka és származás szerinti megkülönböztetés" eltörlésére vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat dolgoznak ki, továbbá rámutatva a különmegbízottak által a munka és származás szerinti megkülönböztetésről szóló előzetes jelentésre,

–   tekintettel az indiai alkotmány a dalitok (kaszton kívüliek) jogainak védelmét és előmozdítását célzó különböző rendelkezéseire, amelyek legalább 167 millió embert érintenek, közöttük: az érinthetetlenség gyakorlatának eltörlése és a kaszt szerinti megkülönböztetés megtiltása; esélyegyenlőség a közfoglalkoztatásban; oktatási, foglalkoztatási és politikai támogató intézkedések, amelyek révén álláshelyek tarthatók fenn államilag működtetett intézményekben és politikai képviseleti testületekben; számos törvényhozási intézkedés az érinthetetlenség és a kaszt szerinti megkülönböztetés néhány legrosszabb gyakorlatának eltörlésére, beleértve a rabszolgamunkát, a latrinatisztítást és a dalitokat érő atrocitásokat,

–   tekintettel a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságra, a kaszton kívüliekkel foglalkozó nemzeti és állami bizottságokra és a latrinatisztítókkal (safai karamchari) foglalkozó bizottságra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 91. cikkére és 90. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel India a világ legnagyobb működő demokráciája, ahol minden állampolgár egyenlő a választójog tekintetében, és arra, hogy India előző elnöke és államfője dalit volt, és dalitok miniszteri rangban is tevékenykednek; tekintettel arra, hogy vannak olyan hindu elméleti iskolák, amelyek hitük torzulásának tekintik és elutasítják a kasztok szerinti megkülönböztetést és kirekesztést,

B.   mivel dalitok és hasonló csoportok találhatók Nepálban, Pakisztánban és Bangladesben is,

C.   mivel az indiai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság jelentése szerint a kirekesztett kasztok és őslakos törzsek elleni atrocitások megelőzéséről szóló törvény végrehajtása továbbra is rendkívül elégtelen, és mivel a probléma kezelésére számos ajánlást adott ki,

D.   mivel annak ellenére, hogy naponta hivatalosan 27, dalitok elleni atrocitást regisztrálnak, a rendőrség gyakran megakadályozza, hogy a dalitok belépjenek a rendőrség épületébe, megtagadják jegyzőkönyv felvételét a dalitok ügyeiben, és rendszeresen és büntetlenül folyamodnak kínzáshoz a dalitok esetében,

E.   mivel annak ellenére, hogy az uralkodó kasztok megtorlásától tartva sok dalit nem jelenti be a bűncselekményeket, a hivatalos rendőrségi statisztika szerint az elmúlt öt év eseményei azt mutatják, hogy hetente átlagosan 13 dalitot gyilkolnak meg, 5 dalit házát vagy tulajdonát gyújtják fel és 6 dalitot rabolnak vagy hurcolnak el, naponta 3 dalit nőt erőszakolnak meg és 11 dalitot vernek meg, valamint minden 18. percben követnek el bűncselekményt dalit ellen(2),

F.   mivel az India vidéki területein 11 államban 565 falura kiterjedő,az érinthetetlenséggel foglalkozó, a közelmúltban készült tanulmány(3) úgy találta, hogy a falvak 33%-ában a közegészségügyi munkások megtagadták, hogy a dalitok otthonába menjenek és 27,6%-ában nem engedték be a dalitokat a rendőrségre, az állami iskolák 37,8%-ában a dalit gyermekeket különültették étkezéskor, a falvak 23,5%-ában a dalitok részére nem vitték házhoz a postát, valamint a falvak 48,8%-ában a dalitok nem férhettek hozzá vízforrásokhoz a szegregáció és az érinthetetlenség gyakorlata miatt,

G.   mivel az indiai dalit gyermekek fele alultáplált, 21%-uk "súlyosan sovány" és 12%-uk nem éri meg az 5 éves kort(4),

H.   mivel az érinthetetlenség az iskolákban a dalit gyermekek körében az egész lakosságra jellemző értékekhez képest jóval nagyobb lemorzsolódási és írástudatlansági arányt eredményez, és mivel a dalitok és nem dalitok közötti műveltségbeli szakadék alig változott India függetlenné válása óta és a dalit nők között az írástudók aránya a vidéki Indiában mindössze 37,8%(5),

I.   mivel a dalit nők, csakúgy mint a törzsi nők a szegények legszegényebbjei közé tartoznak Indiában, és az élet minden területén kettős – kaszt szerinti és nemi alapú – megkülönböztetésnek vannak kitéve; fizikai épségüket súlyosan veszélyeztetik, beleértve a felsőbb kasztok által büntetlenül elkövetett szexuális erőszak révén; valamint társadalmilag kirekesztik és gazdaságilag kizsákmányolják őket,

J.   mivel a kirekesztett kasztokkal foglalkozó nemzeti bizottság úgy találta, hogy a kormánynak a kaszton kívüliek részére kidolgozott különleges terve keretében a dalitok jólétére és fejlődésére elkülönített összeg messze nem éri el a kívánt szintet sem az előirányzatok, sem pedig a kiadások tekintetében,

K.   mivel a dalitokkal rabszolga- és kényszermunkát végeztetnek, és számos piacon hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki őket, beleértve a munka-, a lakhatási, a fogyasztói, a tőke- és a hitelpiacot; alacsonyabb bérezésben részesülnek és hosszabb munkaidőben dolgoznak, bérüket késve kapják készhez, valamint szóban vagy fizikailag bántalmazzák őket,

1.   üdvözli az indiai alkotmánynak a dalitok jogainak védelmét és előmozdítását célzó különböző rendelkezéseit; megjegyzi azonban, hogy e rendelkezések ellenére a dalitok jogait védő törvények végrehajtása messze nem megfelelő, valamint hogy India dalitjainak életét továbbra is beárnyékolja a sok atrocitás, az érinthetetlenség, az írástudatlanság, az esélyegyenlőség hiánya, a latrinatisztítás, az alulbérezettség, a rabszolgamunka, a gyermekmunka és a földnélküliség;

2.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőinek csak kis százalékát ítélik el, és felhívja az indiai kormányt, hogy tökéletesítse büntetőjogi rendszerét a dalitokat érintő bűncselekmények elkövetői elleni vádak nyilvántartásba vételének elősegítése, a bűnelkövetők nagyobb arányának elítélése, a bírósági eljárások időtartamának lerövidítése; valamint a dalit nők védelmére különleges intézkedések meghozatala érdekében;

3.   üdvözli a gyermekek háziszolgaként, valamint útszéli étkezdékben, éttermekben, teázókban stb. való foglalkoztatásának közelmúltbeli megtiltását, és sürgeti az indiai kormányt, hogy tegyen lépéseket a gyermekmunka minden fajtájának átfogó betiltása érdekében;

4.   felszólítja az indiai kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a dalitok mindenki máshoz hasonlóan hozzáférjenek a rendőrségekhez és minden más közintézményhez és létesítményhez, beleértve a demokratikus berendezkedés olyan létesítményeit mint a községtanács (panchayat) épülete és a szavazóhelységek;

5.   üdvözli az Indiai Tervezési Bizottság és az egyes minisztériumok által követett költségvetési politikát, amelynek keretében költségvetési előirányzatokat határoznak meg a dalitok jóléte és fejlődése támogatására, valamint felhívja az indiai kormányt, hogy biztosítsa a dalitok jóléte és fejlődése támogatását célzó összes politikai és költségvetési intézkedés átfogó és időkorlátokhoz kötött végrehajtását, beleértve a kaszton kívüliek részére kidolgozott különleges tervet;

6.   sürgeti az indiai kormányt, hogy működjön szorosabban együtt az illetékes ENSZ emberi jogi testületekkel a kasztok szerinti megkülönböztetés hatékony eltörlése tekintetében, beleértve az ENSZ faji diszkrimináció eltörlésével foglalkozó bizottságát és a munka és származás szerinti megkülönböztetés eltörlésére vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat kidolgozó ENSZ különmegbízottakkal;

7.   felhívja az indiai kormányt, hogy ratifikálja a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódok és büntetések elleni ENSZ egyezményt, hozzon megelőző intézkedéseket, hogy csökkenjen a megkínzás veszélye a dalitok számára, hozzon jogi lépéseket a kínzási bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében Indiában, hozzon büntető intézkedéseket a kínzást elkövető rendőrök elítélésére, következetesen segítse a kínzások áldozatainak rehabilitációját és biztosítson számukra kártérítést, valamint vezessen be a dalitok számára hozzáférhető, független panasztételi mechanizmust a kínzások áldozatai részére;

8.   aggodalommal jegyzi meg, hogy az EU az indiai kormánnyal fennálló kapcsolataiban – különösen az EU–India csúcstalálkozók keretében – nem foglalkozik kellő mélységben a kasztok szerinti megkülönböztetés széleskörű problémájával;

9.   sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vessék fel a kasztok szerinti megkülönböztetés kérdését az EU–India csúcstalálkozókon és egyéb ülések során, minden politikai, emberi jogi, polgári társadalmi, fejlesztési és kereskedelmi párbeszéd részeként, és tájékoztassák az érintett bizottságokat a párbeszédek előrelépéseiről és az eredményeiről;

10.   sürgeti a Közös Fellépési Bizottság EU-s tagjait, hogy fejlesszék tovább a párbeszédet a kasztok szerinti megkülönböztetés problémájáról a demokráciáról és az emberi jogokról, a szociális és foglalkoztatási politikáról, valamint a fejlesztési együttműködésről szóló megbeszélések keretében;

11.   megismétli elvárását, hogy az EU indiai fejlesztési programjai foglaljanak magukban egyedi intézkedéseket annak biztosítására, hogy az olyan kisebbségek mint a dalitok és az ádivászik és a társadalom perifériájára szorult egyéb közösségek, törzsek és kasztok, valamint a társadalom fennmaradó része között fennálló szakadék bezárul a millenniumi fejlesztési célok elérése kapcsán;

12.   megismétli azt a követelését, hogy a Tanács és a Bizottság prioritásként kezelje az esélyegyenlőséget az EU-s székhelyű magáncégeknél, és ösztönözze az EU-s székhelyű cégeket az "Ambedkar-elvek" végrehajtására (foglalkoztatási és kiegészítő elvek a gazdasági és társadalmi kirekesztésről a külföldi befektetők részére Dél-Ázsiában a kaszt-alapú megkülönböztetés kérdésének kezelésére);

13.   üdvözli az EU elkötelezettségét az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglakozó ENSZ albizottság által a munka és származás szerinti megkülönböztetés eltörlésére vonatkozó alapelvek és iránymutatások kidolgozása iránt, és sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy továbbra is támogassa ezt a munkát;

14.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, India elnökének, kormányának és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglakozó ENSZ albizottság elnökének, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO), a UNICEF-nek, a Világbanknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0388. (2) Az adatok forrása: Crime in India 2005, http://ncrb.nic.in/crime2005/home.htm és http://ncrb.nic.in/crime2005/cii-2005/CHAP7.pdf. (3) Ghanshyam Shah, Harsh Mander, Sukhadeo Thorat, Satish Deshpande, Amita Baviskar: Untouchability in Rural India, Sage Publications, India, 2006. (4) Az Indiai Egészségügyi és Családjóléti Minisztérium felkérésére készült nemzeti családi egészségi felmérés , 1998–1999 (utolsó rendelkezésre álló felmérés), 6. fejezet, 187. o. http://www.nfhsindia.org/data/india/indch6.pdf (5) 2001. évi népszámlálás Indiában.