Az Európai Parlament 2007. március 15-i ajánlása a Tanácshoz az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közti társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási felhatalmazásról (2006/2222(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Willy Meyer Pleite által az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nevében az Európai Unió és a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokról szóló Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0417/2006),
– tekintettel a Bécsi Nyilatkozat (31) bekezdésére, amely tartalmazza az Európai Unió és Közép-Amerika által a 2006. május 12-én, Bécsben rendezett IV. Európai Unió–Latin-Amerika és a Karib-térség csúcstalálkozón hozott döntést a politikai párbeszédet, együttműködési programokat és kereskedelmi megállapodást tartalmazó társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,
– tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében létrehozott átfogó partnerségről és közös stratégiáról szóló, 2001. november 15-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0026/2007),
A. mivel a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartása és az emberi jogok teljes körű gyakorlásának mindenki számára biztosított lehetősége, illetve mindkét régió polgárai polgári és politikai jogainak maradéktalan tiszteletben tartása a Bécsben elhatározottak alapján a felek közti társulás létrehozásának alapfeltételei,
B. mivel az alapvető jogok maradéktalan gyakorlása valamennyi polgár, különösen a hátrányos helyzetben levők, például az őslakos népesség számára a megállapodás alapvető elemét képezi csakúgy, mint fokozottabb társadalmi és politikai részvételük,
C. mivel a jövőbeni gazdasági, politikai egyeztetési és együttműködési társulási megállapodásra irányuló tárgyalási irányvonalaknak összhangban kell lenniük a feleknek egy olyan globális társulási megállapodás megkötésére irányuló szándékával – amint azt a Bécsi Nyilatkozat (31) bekezdése tartalmazza –, amely megerősíti az elkötelezettséget, hogy Közép-Amerikával fenntartott kapcsolat a régióval és országaival olyan politikai és gazdasági partnerséget feltételez, amely figyelembe veszi a két régió, illetve a különböző közép-amerikai országok közti aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket, és amely ezen okból a fejlesztési együttműködéssel és a társadalmi kohézióval kapcsolatos alapvető rendelkezéseket tartalmaz, illetve amely célja a szabad kereskedelem,
D. mivel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) megalakulása döntő lépést jelentett az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok demokratikus legitimitásának és politikai jellegének megerősítésében, különösen az EU és Közép-Amerika vonatkozásában, valamint mivel ez a közgyűlés állandó fórumot teremt a két régió között folytatott politikai párbeszéd számára,
E. mivel a jövőbeni megállapodásra irányuló tárgyalásokra vonatkozó iránymutatások tekintetében figyelembe kell venni a legtöbb közép-amerikai országban uralkodó gazdasági, politikai és társadalmi feltételeket, a két régió közti fejlettségbeli különbségeket és a közép-amerikai gazdasági kapcsolatok jellemzőit (a regionális kereskedelem néhány országra koncentrálódik, erős függőség a hagyományos termékek exportjától, az EU közvetlen tőkebefektetéseinek alacsony aránya a régióban stb.),
1. az alábbi ajánlásokat intézi a Tanácshoz:
a)
a tárgyalási felhatalmazásnak kifejezetten tartalmaznia kell azt a jogalapot, amely alapján az új társulási megállapodásról tárgyalni fognak, és amelynek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 310. cikkéből kell állnia, ugyanezen szerződés 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és (3) bekezdése második albekezdésével összefüggésben;
b)
a tárgyalási felhatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás céljai közé tartozik a kereskedelmi kapcsolatok fokozatos liberalizálása az igazságosság, valamint a kiegészítő jellegen és a szolidaritáson alapuló kölcsönös előnyök feltételei mellett, a politikai párbeszéd és az együttműködés, valamint a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása, az emberi, polgári és politikai jogok maradéktalan tiszteletben tartása, a társadalmi kohézió, a fenntartható emberi fejlődés és a gazdasági és szociális jogok, azok kulturális és környezeti vonatkozásait is beleértve;
c)
a tárgyalási iránymutatásoknak meg kell határozniuk azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a megkötendő megállapodás rendelkezései teljes mértékben megfelelnek az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt felhatalmazásnak annak megfelelően, hogy a fenntartható emberi fejlődéshez történő hozzájárulás – az ENSZ 1996-os Fejlesztési Programjában meghatározottaknak megfelelő formában –, a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető célokat képviselnek az Unió számára;
d)
figyelembe véve a közép-amerikai fejlődés sebezhetőségét társadalmi-gazdasági, környezeti és demokratikus szempontból, a tárgyalási iránymutatásoknak meg kell határozniuk azokat a nagy témaköröket, amelyek köré a munkaprogram és a politikai párbeszéd épül majd, ideértve a célkitűzések és irányvonalak naprakésszé tételét olyan kérdésekben, mint a demokratikus kormányzás, a terrorizmus elleni küzdelem, a béke és a biztonság fenntartása, valamint a válságkezelés; olyan új témákat is fel kell venni, mint a szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió támogatása, a migráció és a humán cserekapcsolatok, a bűnözés elleni küzdelem és különösen a nemzetközi vonatkozásokkal is rendelkező erőszak elleni harc (kábítószer- és könnyűfegyver-kereskedelem, emberkereskedelem, a Közép-Amerikában tevékenykedő, elsősorban salvadori fiatalokból álló "mara" bandákhoz hasonló szervezetek tevékenysége) stb.; továbbá konkrét fellépéseket kell előirányozni a nemzetközi fórumokon és az ENSZ-ben elfogadásra kerülő közös álláspontok tekintetében, a két régió közötti nemzetközi szintű, valódi politikai egyeztetés érdekében;
e)
meg kell határozni az új társulási megállapodás keretében létrehozandó Európai Unió–Közép-Amerika parlamenti vegyes bizottság tagjainak kinevezését, az Európai Parlament és a Közép-amerikai Parlament tagjai, a jelenleg még egyik regionális jellegű testülethez sem tartozó országok parlamenti képviselői és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés tagjai közül, mint a Közép-Amerikában zajló regionális integráció folyamatának és az EU–Latin-Amerika/Karib-térség stratégiai partnerségének nyújtott támogatás egy konkrét megvalósítása;
f)
a tárgyalási iránymutatásokba bele kell foglalni a civil társadalomnak az új politikai párbeszédben való megfelelő részvételére vonatkozó konkrét hivatkozásokat, javasolva időszakos konferenciák szervezését a civil társadalom képviselőivel mind az Európai Unióban, mind Közép-Amerikában, valamint e képviselők számára megfigyelői státusz engedélyezését a tárcaközi üléseken, és megkönnyítve aktív részvételüket a megfelelő ágazati fórumokon, a bizottságokban és albizottságokban a megbeszélések, a tárgyalások és a folyamat nyomon követésének valamennyi szakaszában;
g)
a büntetlenség és a korrupció elleni harc támogatásának is kulcsszerepet kell biztosítani, s a közép-amerikai demokratikus intézmények megszilárdítása céljából fellépéseket és programokat kell meghatározni;
h)
a tárgyalási iránymutatásokban meg kell határozni az Európai Unió által a közép-amerikai integrációhoz, valamint normatív rendszere és intézményei – köztük a Főtitkárság, a Közép-amerikai Parlament és a Közép-amerikai Bíróság – reformjához és megszilárdításához nyújtott támogatás megerősítését ezek hatékonyságának, reprezentatív jellegének és legitimitásának fokozása érdekében, mindenekelőtt a vámunió, a személyek szabad mozgása, a közös politikák, a jogszabályok harmonizációja, és egy saját finanszírozási mechanizmus létrehozása tekintetében;
i)
az Európai Beruházási Bank latin-amerikai fellépéseire vonatkozó következő megbízatás célkitűzései között szerepelniük kell a regionális integrációhoz nyújtott támogatás célkitűzéseinek – különös tekintettel a materiális, a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai infrastruktúrák integrációjára – oly módon, hogy e fellépések hatékonyan egészítsék ki az új megállapodást;
j)
együtt kell működni a közép-amerikai országokkal a kábítószerek illegális előállítása és kereskedelme elleni erőfeszítések támogatásában; e tevékenységeknek részben a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatási programokat kellene magukban foglalniuk olyan alternatív növények termesztésének beindítása érdekében, amelyeknek piacra juttatásához az EU eredményesen hozzájárulhatna;
k)
ellenőrizni kell, hogy a demokratikus záradéknak a társulási megállapodás iránymutatásaiba való beépítése megtörténik-e és azt alkalmazzák-e, és mechanizmusokat kell létrehozni a foglalkoztatásra és környezetre vonatkozó Általános Preferenciarendszer (GSP)(3), köztük a GSP plusz keretében előírt ösztönző rendszer folyamatosságának szociális vagy környezetvédelmi záradékok útján való biztosítására; kifejezetten hivatkozni kell azokra a konkrét mechanizmusokra, amelyek garantálják az alkalmazást, továbbá évente jelentést kell készíteni az Európai Parlament számára a Bizottság által e téren végzett nyomon követésről;
l)
figyelembe kell venni, hogy a GSP – beleértve a GSP pluszt – egy, a közép-amerikai országokat a saját fejlettségi szintjük alapján előnyben részesítő, önálló közösségi rendszer;
m)
az új megállapodás fejlesztési együttműködésre vonatkozó rendelkezései tekintetében figyelembe kell venni a közép-amerikai régió sajátosságait és a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósulását a régióban és abból kell kiindulni, hogy a régióban tapasztalható szegénység leküzdése érdekében kiemelt fontosságú a humántőke képzése és a kulturális és tanulmányi csereprogramok megvalósítása oly módon, hogy kiemelt és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az oktatásra, a kutatásra, a tudományra, a technológiára, valamint a kultúrára, ösztönözve emellett a csereprogramok számának növelését ezeken a területeken;
n)
rá kell mutatni arra, hogy az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodásnak egyrészt a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításán, másrészt a szegénység felszámolásán és az egyenlőtlenségek csökkentésén, mint az Unió által az együttműködés területén prioritásként megjelölt célokon kell alapulnia;
o)
biztosítani kell, hogy az együttműködést és az Unió rendelkezésére álló gazdasági eszközöket a környezet minőségének javítása illetve megőrzése érdekében is alkalmazzák a közép-amerikai régióban;
p)
különös figyelmet kell fordítani a közép-amerikai idegenforgalmi tervekre annak biztosítása érdekében, hogy azok fenntartható módon kerüljenek megvalósításra, mivel az ilyen tevékenységek serkentik a gazdasági növekedést;
q)
a társulási megállapodás hatálybalépése után a háromirányú, illetve a biregionális együttműködést is elő kell mozdítani főleg a karibi térséggel, illetve támogatni kell a Dél-Dél együttműködési politikát is;
r)
elő kell mozdítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére kialakított támogatási keretrendszer létrehozását, mint a gazdasági fejlődés, a munkahelyteremtés és a társadalmi jólét alapvető fontosságú elemét; meg kell vizsgálni olyan – többek között – adózási intézkedések elfogadásának lehetőségét, amelyek a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgálnák a kkv-k körében; ezenkívül támogató programokat kell kialakítani ezen vállalkozások számára a kutatás területén;
s)
támogatni kellene a kistermelőket és általában véve a kkv-kat, és a kisvállalkozásokba történő befektetéseket, mivel az európai piacok megnyitása főként a nagyobb termelőknek kedvez majd, akik eleget tudnak tenni az európai egészségügyi és növény-egészségügyi normáknak;
t)
átfogó és kiegyensúlyozott társulási megállapodást kell kötni Közép-Amerikával, amely az alábbi három pilléren nyugszik: politikai és intézményi pillér, amely a demokratikus párbeszédre és a politikai együttműködésre helyezi a hangsúlyt; együttműködési pillér, amely a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést segíti elő; kereskedelmi pillér, amely végeredményben egy magas szintű szabadkereskedelmi térséget hoz létre, és amelynek programjában szerepel az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fokozatos és kölcsönös liberalizálása, a befektetések, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok védelme, a verseny- és kereskedelmi védintézkedési eszközök tekintetében történő együttműködés, a kereskedelem könnyítése, valamint hatékony vitarendezési mechanizmusok létrehozása;
u)
a tárgyalási iránymutatásoknak tartalmazniuk kell a kereskedelmi kapcsolatok kölcsönös és fokozatos liberalizációját, amely szolidaritáson és kiegészítő jellegen alapul, kölcsönösen előnyös és igazságos feltételek mellett, az európai piac fokozatos megnyitását a közép-amerikai termékek előtt versenykörülmények érvényesítése mellett, elkerülve, hogy a megkötendő megállapodás tovább növelje a jelenlegi aszimmetriákat; az iránymutatások biztosítsanak ezért különleges, differenciált és rugalmas elbánást a közép-amerikai országok által vállalt kötelezettségek és a kereskedelem terén elért előrelépések függvényében, beleértve az EU által a termelés átalakításának és a közép-amerikai gazdaságok versenyképességének előmozdítása érdekében nyújtott támogatási intézkedéseket, például a technológiatranszfert, a nemzeti tartalomra vonatkozó követelmények belefoglalását a származási szabályokba, együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok létrehozását, mindezzel előmozdítva egy olyan stabil jogi keretrendszer és olyan egyértelmű játékszabályok kialakítását, amelyek garantálják a befektetések, illetve a felek gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak biztonságát;
v)
a régiók közötti átfogó társulás euro–latin-amerikai térségét tekintse az EU külkapcsolatai szempontjából elsőrendű fontosságú, a növekvő mértékű egymástól való függéssel, a gazdasági növekedéssel, az új, feltörekvő gazdasági hatalmak kialakulásával jellemezhető nemzetközi helyzetben megvalósítandó stratégiai célkitűzésnek;
w)
a Parlamenttel együtt kérje fel a Bizottságot arra, hogy a kereskedelmi megállapodás irányába tett első lépésként mihamarabb kezdje meg a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi megállapodás hatásvizsgálatát, és hogy tájékoztassa a Parlamentet az ez ügyben tett kezdeményezésekről;
x)
ne kerüljön rögzítésre semmilyen kifejezett vagy hallgatólagos feltétel, amely az EU és Közép-Amerika közötti megállapodás megkötését a Világkereskedelmi Szervezet tárgyalási forduló előzetes lezárásához kötné, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy e megállapodásba megfelelő időpontban integrálják a dohai munkaprogram azon eredményeit, melyek összeegyeztethetőek lesznek az EU és Közép-Amerika közötti partnerség végső célkitűzésével; mindennek kézzelfogható és meghatározó támogatást kell jelentenie a közép-amerikai regionális integrációs folyamat számára;
y)
kötelezze el magát egy régiók közötti átfogó társulás euro–latin-amerikai térségének létrehozása mellett a WTO új átláthatósági mechanizmusának, valamint a járulékos WTO-s jogok és kötelezettségek – különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) V. cikkének – teljes körű tiszteletben tartásával, ezáltal hozzájárulva a többoldalú kereskedelmi rendszer megszilárdításához;
z)
a tárgyalások során egységes és oszthatatlan kereskedelmi megállapodás megkötésére törekedjen, amely túlmutat a tárgyaló felek jelenlegi és jövőbeli WTO-s kötelezettségein és a WTO követelményeivel összeegyeztethető átmeneti időszakon belül létrehozza a régiók közötti átfogó társulás euro–latin-amerikai térségét, valamint – bármely ágazat kizárása nélkül – a lehető legkevesebb korlátozás mellett számításba veszi a fejlődés dimenzióját és bizonyos termékek sajátos érzékenységét;
aa)
a tárgyalások sikere érdekében igen fontos lépésként vegye figyelembe, hogy – amint azt a fent említett bécsi csúcstalálkozón is megerősítették – Közép-Amerika jelentős erőfeszítéseket tett a 2006. március 9-én Panamában a Panama, Belize, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és a Dominikai Köztársaság állam- és kormányfői által hozott döntések terv szerinti végrehajtására irányuló kötelezettségei teljesítése érdekében, amelyek egy jól működő vámunió létrehozását, a befektetésekről és szolgáltatások kereskedelméről szóló közép-amerikai megállapodás ratifikálását, valamint a régiós gazdasági szabályozást az egész régióban végrehajtani képes igazságszolgáltatási mechanizmus kidolgozását szolgálják;
ab)
körültekintően vegye figyelembe azt, hogy Közép-Amerika regionális gazdasági integrációja vonatkozásában az EU és Közép-Amerika által végzett közös értékelés számos lényeges, meghatározott következtetés levonására hívja fel a figyelmet működési szinten (olyan szempontok tekintetében, mint az intézményi keret, a gazdasági integráció, a vámunió, a kereskedelem technikai akadályai, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó szabályok, a szolgáltatások és a befektetések regionális liberalizációja, a közbeszerzés, a szellemi tulajdonjogok és a térinformatikai rendszer (GIS), a verseny, valamint a kereskedelmi védelmi eszköz) a két régiót felölelő, valódi szabadkereskedelmi térségről folytatott tárgyalások és mindennek végrehajtása érdekében alapvető fontosságú közép-amerikai vámunió és közös belső piac megerősítése, fejlesztése és teljes körű megvalósítása érdekében;
ac)
vegye figyelembe, hogy a közép-amerikai közös piacnak elsősorban a vámunió kiteljesítése és a közös piac – többek között a külkereskedelmi politika és az importáruk valóban szabad mozgásának megteremtésével történő – fejlesztése révén való megszilárdítása és megerősítése a gazdasági szereplők előtt álló akadályok csökkentését, valamint a két régió közötti kereskedelem és befektetési forgalom fellendülését fogja szolgálni;
ad)
kínáljon új távlati lehetőségeket a Közép-Amerika fejlődése szempontjából kulcsfontosságú mezőgazdaság piacra jutása érdekében a nem mezőgazdasági termékek és szolgáltatások piacra jutása terén megvalósuló előrelépésektől, valamint a piacra jutástól eltérő mezőgazdasági kérdésektől függetlenül;
ae)
gondoskodjon arról, hogy a nem mezőgazdasági termékek piacra jutásáról folyó tárgyalásokon kiegyensúlyozott és átfogó megoldásokat találjanak, biztosítva a piacra jutásnak a teljes kereskedelmi spektrumra érvényes új és valódi lehetőségeit – elegendő időt hagyva Közép-Amerika számára a vámtarifák felszámolására – és lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos tevékenységek folytatását és bővítését;
af)
körültekintően vegye figyelembe, hogy a régióban a gazdasági fejlődéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulása miatt a halászati tevékenység lényeges és érzékeny kérdés mind az EU, mind pedig Közép-Amerika számára, valamint hogy felelősségteljes halászattal tartsa fenntartható szinten a halállományokat;
ag)
vegye figyelembe az alapvető szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításának és a szabályozáshoz való nemzeti jogoknak a jelentőségét, és ennek megfelelően körültekintően járjon el a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálásáról folytatott tárgyalások során, a GATS V. cikkével összhangban, a már kialakított és megvalósított liberalizálási kötelezettségvállalások terén elért valódi eredmények biztosítása érdekében, valamint vegye figyelembe a világos és következetes szabályozási keret kialakításának szükségességét; a közegészségügy és az oktatás területén tartózkodjon javaslatok megtételétől és kérések elfogadásától;
ah)
vegye figyelembe a közép-amerikai országokban az idegenforgalmi ágazat befektetéssel és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos egyre növekvő potenciálját, valamint a két régió közötti idegenforgalom előmozdításának fontosságát;
ai)
vegyenek fel egy általános rendelkezést arról, hogy mind az EU, mind Közép-Amerika törekedni fog arra, hogy a két régió között jelenleg érvényben vagy tárgyalási szakaszban lévő megállapodásokat közelíteni fogják egymáshoz;
aj)
vegye figyelembe, hogy a Közösség és harmadik országok között létrejött hasonló, már meglévő megállapodásokban előírt vitarendezési eljárásokat nem alkalmazzák megfelelő hatékonysággal; ezért kérje a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatokat egy hatékonyabb vitarendezési eszköz létrehozása céljából, amely a szabadkereskedelmi övezethez tartozó egyes ágazatokban felmerülő bármely vitában döntésekhez vezethet;
ak)
a Bizottság tájékoztassa kimerítően a Parlamentet – szükség esetén bizalmas formában – mind a tervezett tárgyalási irányelvekről, mind a végül elfogadott tárgyalási iránymutatásokról;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamai illetve a közép-amerikai országok kormányainak és parlamentjeinek.