Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU területfejlesztési napirendjére és a lipcsei chartára a fenntartható európai városokról,

–   tekintettel a kutatással és fejlesztéssel, illetve innovációval foglalkozó, független szakértői csoport 2006. január 20-i, az állam- és kormányfők nem hivatalos Hampton Court-i csúcstalálkozót követő jelentésére az innovatív Európa létrehozásáról (Aho-jelentés),

–   tekintettel a Bizottság "A növekedési és foglalkoztatási stratégia és az európai kohéziós politika reformja – Negyedik helyzetjelentés a kohézióról" című, 2006. június 12-i közleményére (COM(2006)0281),

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló második jelentésére irányuló 2002. február 7-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a területi kohézió regionális fejlődésben játszott szerepéről szóló, 2005. szeptember 28-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a közvetlen állami támogatásnak a regionális fejlesztés eszközeként betöltött szerepéről szóló, 2005. december 15-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendeletre(4),

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre(5),

–   tekintettel a regionális fejlesztés összefüggésében vizsgált vállalatáthelyezésekről szóló, 2006. március 14-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló 2006. október 6-i 2006/702/EK tanácsi határozatra(7),

–   tekintettel a 2007. évi költségvetésről: a Bizottság éves politikai stratégiáról szóló jelentéséről szóló, 2006. május 18-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0150/2007),

A.   mivel a kohéziós politika vitathatatlanul jótékony hatással van a szociális, gazdasági, területi kohézióra és a kormányzás minőségének javítására helyi és regionális szinten,

B.   mivel ez az előnyös hatás régióról régióra különbözik, ez állásfoglalás olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek révén a következő programozási időszakban (2007–2013) a hatások optimalizálhatók,

C.   mivel az EU említett területfejlesztési napirendje és a lipcsei charta most kerülnek kidolgozásra, hogy azokat a 2007. május 24–25-én Lipcsében megrendezendő, a városi fejlődésről és területi kohézióról szóló, nem hivatalos városfejlesztési és területi kohéziós miniszteri találkozón elfogadják,

D.   mivel a strukturális alapok által az Európai Unió kohéziójára gyakorolt hatás javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) nagyobb szerephez jussanak egyrészt a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén, másrészt a kutatással foglalkozó közintézmények kutatási, fejlesztési és innovációs szolgáltatásaihoz való hozzáférésben,

E.   mivel a kohézióról szóló, említett negyedik helyzetjelentés szerint 1995 és 2005 között az Európai Unióban a tizenhárom kohéziós országban az egy főre eső GDP növekedése (3,6 %) meghaladta a 15 tagú EU-ét (2,2 %),

F.   mivel az uniós kohéziós politikára fordított minden egyes euró átlagosan további 0,9 euró kiadást jelent a kevésbé fejlett régiók esetében (1. cél), illetve további 3 eurót a szerkezetátalakítás alatt álló régiókban (2. cél),

G.   mivel a piaci erők szabad játéka önmagában nem elég azon kohézió megteremtéséhez, melyet az Európai Unió alapító atyái megálmodtak, és mivel e kohézió megvalósításához olyan állami beavatkozás szükséges, amely képes a régióközi egyensúly helyreállítására,

H.   mivel a strukturális politikák fontos szerepet játszanak a területi egység erősítésében, és igazodniuk kell majd az Európai Unióban megjelenő új területi kihívásokhoz, melyek például a népesség elöregedése, az agrárpiac fejlődése, vagy a bevándorláshoz, az energiához és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kérdések,

I.   mivel az európai területfejlesztési stratégia egyik központi eleme a "többközpontúság", amelyet az új kohéziós politika végrehajtása során figyelembe kellene venni,

J.   mivel a kohéziós politika láthatóságát fokozni kell,

K.   mivel biztosítani kell, hogy a közösségi támogatásban részesülő valamennyi társaság meghatározott, hosszú távú időkereten belül tartózkodjon tevékenységeinek áttelepítésétől, és hogy ellenkező esetben kizárják őket a társfinanszírozásból, továbbá hogy az addig részükre kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezik őket, amennyiben azt nem a megfelelő célokra fordították,

1.   hangsúlyozza, hogy az Európai Unió társfinanszírozásával tervezett és létrejött projekteknek köszönhetően megvalósult foglalkoztatás és kereskedelmi forgalom révén a kohéziós politika döntő szerepet játszik a belső piac támogatásában;

2.   hangsúlyozza egy olyan integrált és fenntartható strukturális politika kidolgozásának fontosságát, amely egységbe foglalja a strukturális és kohéziós alapokból származó támogatásokat és a többi közösségi politikát; kéri, hogy az integrált politika e fogalma képezze kommunikációs és képzési cselekvések tárgyát, hogy ismertté váljon, és minden érintett szereplő – különösen a helyi szereplők – használják;

3.   rámutat, hogy a társadalmi kirekesztés elkerülése érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak, a regionális és a helyi hatóságoknak kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk azon célok megvalósítására, amelyeket az új kohéziós politika végrehajtását segítő valamennyi fellépésbe és politikába egységesen belefoglaltak;

4.   továbbra is fenntartja, hogy azok az állami támogatásokban részesülő társaságok, melyek tevékenységüket az Unión belül áthelyezték, az áttelepülést követő hét évig ne részesülhessenek az új működési helyükhöz kapcsolódó állami támogatásban, továbbá zárják ki őket a strukturális alapokból és a nemzeti támogatásokból is;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mely nemzeti és regionális politikák segítik elő a konvergenciát, illetve hogy készítsen e témáról közleményt, amelynek célja, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan köthető össze a jövőbeni kohéziós politika keretében rendelkezésre álló források odaítélése a megfelelő nemzeti politikával, amelyet mérhető mutatókkal kellene meghatározni, ezáltal fokozva a kohéziós politika hatékonyságát;

6.   úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak javítaniuk kellene az Európai Szociális Alap hozzájárulását az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásához, ezáltal erősítve a kettő kapcsolatát, és ennek a fejlődésnek azonnal jelentkeznie kellene a megfelelő mutatókban az esélyegyenlőség előmozdítása céljából;

7.   sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel, hogyan lehet a politikákat és a strukturális eszközöket más, a fenntartható versenyképesség, kutatás és innováció előmozdítását szolgáló szinergiák növelésére irányuló politikákkal és közösségi eszközökkel ötvözni a Bizottság e területtel foglalkozó szolgálatközi munkacsoportjának munkáiból merítve;

8.   javasolja a tagállamoknak és a régióknak, hogy operatív programjaikon belül mérhető célokat határozzanak meg a kutatás-fejlesztés és innováció tekintetében;

9.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg, célravezető lenne-e a strukturális alapok legalább 20%-ának a kutatás-fejlesztés és innováció területére történő előirányzása a következő programozási időszaktól (2007–2013) kezdve, ahogyan azt az említett Aho-jelentésben is javasolják; valamint, hogy ne csak a nagy projektekre és kiválósági központokra összpontosítsanak, hanem mutassanak érdeklődést a legkedvezőtlenebb régiókban folytatott, kisebb léptékű projektek, különösen azok iránt, amelyek elősegítik a fenntartható regionális fejlődést;

10.   javasolja a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy támogassa helyi és regionális szintű technológiai szervezők kijelölését a meglévő források, úgymint az Euro Info Központok és az Innovációs Közvető Központok felhasználásával, amelyeket a strukturális alapokból finanszíroznak majd, és amelyek regionális projektekhez, ipari parkokhoz, csoportokhoz és hálózatokhoz kapcsolódnak, és ösztönöznék az innovációt a vállalatok, különösen a KKV esetében az európai támogatásokhoz és programokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén;

11.   üdvözli az EU területfejlesztési napirendje és a lipcsei charta kidolgozását, azonban e tekintetben hangsúlyozza, hogy mindkettő esetében pontosabban kell körvonalazni, hogy hogyan kell a két stratégiai dokumentumban említett célok megvalósítása érdekében hozott intézkedéseket meghatározni, és a tagállamokat milyen mértékben kell bevonni; a Tanács 2007. május 24–25-i említett lipcsei informális ülése keretében erőteljesen sürgeti, hogy a tagállamok vállaljanak formális kötelezettséget a fenntartható városfejlesztés mellett;

12.   úgy ítéli meg, hogy a strukturális alapok igénybevétele hosszú távú és különböző szintű hatásainak értékelése elengedhetetlen a jövőbeni jogi aktusok előkészítése és a területen folyó hatékony költségvetési gazdálkodás szempontjából;

13.   javasolja az Európai Unió intézményeinek és a tagállamoknak a bevált gyakorlatok előmozdítását és a közösségi politikák kohézióra gyakorolt hatásának megfelelő mutatók segítségével történő mérését a szükséges erőforrásokat és feladatokat biztosítva az Európai Területrendezési Hálózati Megfigyelőközpont számára, hogy az valóban a strukturális politikáknak a kohézióra gyakorolt hatását megfigyelő központként működhessen;

14.   kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a "pántlikázás" (earmarking) területi hatását is, és különösen értékelje azt, hogy a lisszaboni stratégia céljai felé mutató európai hitelek valóban hozzájárulnak-e egy kiegyensúlyozott és koherens regionális fejlődéshez;

15.   felkéri a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a helyi hatóságokat, különösen a konvergencia célok alá tartozókat, hogy olyan intézkedéseket támogassanak, amelyek megelőzik a területi egyenlőtlenségek kialakulását az integrált fejlődés támogatásával és többközpontú térségek létrehozásának ösztönzésével;

16.   kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és a helyi hatóságokat, hogy tanulmányozzák, milyen eszközökkel valósítható meg legjobban a városi és vidéki térségek közötti területi egyensúly, garantálva a vidékfejlesztés és a regionális fejlesztés egymást kiegészítő jellegét, támogatva a városi területek, a kapcsolódó elővárosi területek és a környező vidéki területek ("életkörzetek") fejlesztésének integrált stratégiai megközelítését, és ösztönözve a bevált gyakorlatok cseréjét különösen a területi és ágazati hálózatokban a forrásokkal való jobb gazdálkodás érdekében, és különösen a Brüsszelben megrendezésre kerülő "Régiók és Városok Európai Hete" keretében;

17.   felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy nagyobb mértékben vegyék igénybe a strukturális alapokat, ösztönözve ezáltal azon régiók hosszú távú és önálló fejlődését, amelyekben nettó elvándorlás mutatható ki, és felvéve a harcot a demográfiai változások negatív következményeivel;

18.   felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák a fenntartható fejlődést elősegítő új stratégiára irányuló kohéziós politika előmozdítását, amely nagymértékben a megújuló energiaforrásokra támaszkodva működik, és olyan szállítási rendszerrel rendelkezik, amely hatékonyabban hasznosítja a kombinált üzemmód lehetőségeit, valamint az újrafelhasználásra és újrahasznosításra épül;

19.   javasolja a Bizottságnak, a tagállamoknak, a régióknak és a helyi hatóságoknak, hogy a vidéki térségekben támogassák és ösztönözzék az új technológiák fejlesztésére irányuló gazdasági tevékenységeket, mivel ezek esetében nem szükséges a nagy városi központok közelsége;

20.   hangsúlyozza a területi együttműködés fontosságát a kohéziós politikában, és felkéri az irányító hatóságokat, hogy különböző területi és ágazati együttműködési hálózatok létrehozásával ösztönözzék a nemzetközi és régióközi együttműködést, valamint a tapasztalatoknak és bevált gyakorlatoknak a "Régiók a gazdasági változásért" kezdeményezésen keresztül történő regionális és helyi szintű átadását;

21.   kéri, hogy az egy főre eső GDP-n kívül más területi mutatókat is használjanak a kohézió szintjének mérésére, mint például a foglalkoztatottság mértékét és minőségét, a szomszédos régiók GDP-i közötti különbségeket, a decentralizáltsági és megközelíthetőségi mutatót, az infrastrukturális és közlekedési támogatást, az aktivitás szintjét a kutatásban, az innovációban, az oktatásban és a képzésben, az adott terület termelésének sokféleségét;

22.   felhívja a Bizottságot, hogy az Eurostattal közösen gondolja át új mennyiségi és minőségi kohéziós mutatók alkalmazását az új kohéziós politika 2009-es félidős értékelése keretében;

23.   bátorítja a Bizottságot, hogy elemezze a strukturális alapoknak a magánbefektetéseket az új kohéziós politika keretében serkentő hatását, valamint hogy hangsúlyozza a köz- és a magánszféra közötti együttműködés szükségességét;

24.   javasolja, hogy a Bizottság szerezzen pontosabb információkat a strukturális alapok révén létrejött foglalkoztatás minőségéről és tartós jellegéről;

25.   felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az adminisztratív kapacitások hiánya nagymértékben gyengítheti a kohéziós politikák hatását, ezért kéri a Bizottságot, hogy az új kohéziós politika végrehajtási szakaszában dolgozza ki a háromoldalú szerződések és egyezmények eszközét, valamint folytassa az adminisztratív kapacitás megerősítését, többek között egy akkreditált képzői hálózat felállításával, képzései és tájékoztatásai és az egy tagállamon belüli regionális és helyi szintű irányító hatóságok koherenciájának biztosítása céljából;

26.   hangsúlyozza a partnerség elvének fontosságát a kohéziós politika megvalósításában, mely elvnek köszönhetően a partnereknek teljes körű tájékoztatást kell kapniuk, az értékelő dokumentumokban rögzíteni kell álláspontjaikat, és meg kell határozni a feladataik ellátásához szükséges képzésre vonatkozó intézkedéseket;

27.   felhívja a Bizottságot, hogy a végrehajtási rendelet(9) keretében nemcsak a nagy infrastrukturális projektek, hanem a kis projektek esetében is vizsgálja meg a strukturális fellépések jobb láthatóságára irányuló intézkedéseket, gyakoroljon szélesebb körű ellenőrzést a kötelező közzétételi intézkedések megvalósítása felett, amelyek strukturális alapokból támogatott projektekre vonatkoznak, és hozzon intézkedéseket azon tagállamok ellen, amelyek bizonyítottan súlyosan megsértették e szabályokat; felhívja az irányító hatóságokat, hogy vonják be az európai parlamenti képviselőket a strukturális alapokból finanszírozott létesítményekhez kapcsolódó kommunikációba;

28.   az Európai Unió által finanszírozott projektek kapcsán, amelyek egy közeli és szolidáris Európa jelenlétét mutatják, hangsúlyozza, hogy a regionális hatóságoknak és a tagállamoknak tekintettel kell lenniük és eleget kell tenniük a végrehajtási rendeletben a strukturális fellépések láthatóságának fokozása érdekében meghatározott intézkedéseknek, illetve nagyobb kommunikációs erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a polgárok értesüljenek a közösségi kohéziós politika eredményeiről;

29.   megítélése szerint új tanulmányokat kell készíteni az EU-s kohéziós politika finanszírozásának jövőjére vonatkozó forgatókönyvek kidolgozása céljából; úgy ítéli meg, hogy össze kellene hasonlítani a fő finanszírozási eszközöknek (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európa Szociális Alap, a közös agrárpolitika első pillére, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) a 27 tagú Európai Unió fejlődésére gyakorolt hatását;

30.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(1) HL C 284. E, 2002.11.21., 329. o. (2) HL C 227. E, 2006.9.21., 509. o. (3) HL C 286. E, 2006.11.23., 501. o. (4) HL L 210., 2006.7.31., 79. o. (5) HL L 210., 2006.7.31., 25. o. (6) HL C 291. E, 2006.11.30., 123. o. (7) HL L 291., 2006.10.21., 11. o. (8) HL C 297. E, 2006.12.7., 357. o. (9) A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 371., 2006.12.27., 1. o.).