Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

–   tekintettel a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelvre(2),

–   tekintettel az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelvre(3),

–   tekintettel a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelvre(4),

–   tekintettel a szolgáltatásnyújtásra irányuló, illetőleg az árubeszerzésre irányuló, illetőleg az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50/EGK, illetőleg 93/36/EGK, illetőleg 93/37/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/38/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. február 16-i 98/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–   tekintettel a vízügyi, energiaipari és szállítási ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2000)0276),

–   tekintettel az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2000)0275),

–   tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra(7),

–   tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–   tekintettel az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0226/2007),

A.   mivel a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog célja a tagállamokban a közbeszerzési piacok megnyitása a határokon átnyúló verseny előtt, ami egyenlő versenyfeltételeket teremt a szolgáltatók számára, és támogatja a belső piac fejlődését,

B.   mivel a közbeszerzési jogszabályok kellő időben történő és helyes átültetése és végrehajtása jelentősen hozzájárul az EU jobb szabályozásra irányuló programja céljainak megvalósításához,

C.   mivel a 2004/18/EK irányelv (közszektor-irányelv) három korábbi, az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az árubeszerzésre vonatkozó irányelvet von össze, és ezáltal pontosítja és korszerűsíti a korábbi szabályokat,

D.   mivel a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv (közbeszerzési irányelvek) új rendelkezéseket és opcionális szabályokat vezetnek be, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak a beszerző hatóságok számára, és mivel a közbeszerzésben általános hatékonyságnövelés érhető el az új közszektor-irányelv opcionális elemeinek bevezetésével, mivel ezek csökkentik a tranzakciós költségeket,

E.   mivel a 2004/17/EK irányelv mentességi mechanizmust vezet be a verseny előtt az egész EU-ban teljes mértékben nyitott tevékenységek tekintetében,

F.   mivel a közbeszerzési irányelvek nemzeti jogszabályokba való átültetésének határideje 2006. január 31. volt, és mivel ez idáig a 27 tagállam közül csak 20 ültette át az azokat; mivel a késedelmes átültetés egyenlőtlen jogi feltételeket teremt az EU-ban,

G.   mivel kereskedelmi akadályok is keletkezhetnek, ha nem hajtja végre következetesen valamennyi tagállam az új közszektor-irányelv valamennyi opcionális elemét,

H.   mivel a Bizottság szerepe arra korlátozódik, hogy önkéntes alapon felajánlja, hogy segítséget nyújt a tagállamoknak az átültetési folyamatban, ami következésképpen nem mindig valósul meg ténylegesen,

I.   mivel a kielégítő átültetés leggyakrabban említett akadályát a nemzeti jogi szakértelem vagy a humán erőforrások hiánya, és a tagállamokban a politikai akarat hiánya képezi,

J.   mivel a 2006. decemberi belső piaci eredménytábla az átültetési arányok jelentős javulását jelzi,

K.   mivel a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzések többsége megfelel a szabályoknak, és ezért nem megalapozottak azok az állítások, miszerint a közbeszerzések belső piaca rosszul működik és veszélyezteti a lisszaboni menetrend céljainak elérését,

L.   mivel mindazonáltal gondok vannak a közbeszerzésre vonatkozó adatok összegyűjtésével, amelyek különösen a szerződő hatóságok nagy számával és a szabályok helytelen alkalmazására vonatkozó nyilvántartások hiányosságával függenek össze,

M.   mivel a Bizottságot aggasztja a jogellenes közvetlen odaítélések száma,

N.   mivel a jogellenes közvetlen odaítélésekre számos tényező következtében kerül sor, amelyek közé a következők tartoznak: a közbeszerzési irányelvekben, a Szerződés elveiben és a vonatkozó európai bírósági határozatokban meghatározott közbeszerzési szabályok félreértése; az összetett beszerzések során elkövetett hibák; a keretmegállapodások eredeti hatályukat vagy időtartamukat túllépő kiterjesztése; állítólagos korrupt gyakorlatok; az európai uniós hirdetéssel járó, hosszadalmas menetrendek megkerülése; és szükségtelenül bonyolult nemzeti pályázati követelmények, mint például összetett elektronikus beszerzési szabályok,

O.   mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az új közszektor-irányelvben megállapított környezetvédelmi vagy szociális kritériumok magukban hordozzák a helytelen alkalmazás lehetőségét,

P.   mivel a megfelelő humán erőforrások hiánya miatt a Bizottság csak korlátozottan képes módszeresen, azonnal bírósági eljárást indítani a szabályok helytelen alkalmazása esetén,

Q.   mivel az átültetés és a végrehajtás javítható lenne a közbeszerzési politikák területén a szakmaiság és a legjobb gyakorlatok tagállami szintű előmozdításával,

R.   mivel a legjobb gyakorlatokat számos tagállamban hatékony közbeszerzési felülvizsgálati rendszerekben iktatták törvénybe,

S.   mivel a kereskedelmi forgalmazást megelőző beszerzést annak kiaknázatlan lehetőségeként azonosították Európában, hogy az állami szükségleteket az innováció ösztönzőjeként használják fel; mivel a kereskedelmi forgalmazást megelőző beszerzések megszervezhetőek a közbeszerzésekről szóló WTO-megállapodás, a közbeszerzési irányelvek, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, a versenyjog, beleértve az állami támogatásokra vonatkozó jogot is, valamint az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott, meglévő jogi keretrendszerben,

1.   üdvözli az európai uniós közbeszerzési szabályok közelmúltbeli korszerűsítését és egyszerűsítését, amely jelentősen növelte a hatékonyságot az európai uniós közbeszerzési eljárásokban;

A közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogszabályok átültetése

2.   úgy véli, hogy a tagállamoknak teljes mértékben ki kellene használniuk a Bizottság segítségét az átültetési folyamat során;

3.   úgy véli, hogy a Bizottság számára humán erőforrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyabban nyomon követhesse a késedelmes és helytelen átültetést;

4.   hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak aktívan ki kell cserélniük egymással a közbeszerzési jogszabályok átültetésére vonatkozó ismereteiket és legjobb gyakorlataikat, és javítaniuk kell e területen a Bizottsággal való együttműködést;

5.   úgy véli, hogy a közszektor-irányelv opcionális elemeinek következetlen átültetése káros hatással lehet a belső piacra, és ennek megfelelően arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mérlegeljék valamennyi rugalmassági opció elfogadását; hangsúlyozza különösen, hogy ezek az opciók csökkenthetnék a jogellenes gyakorlatok kockázatát;

6.   felszólítja ennek megfelelően a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot annak értékelése céljából, hogy a közszektor-irányelv opcionális elemeinek összehangolatlan átültetése milyen hatással van a határokon átnyúló közbeszerzésre az EU-ban;

7.   felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek eddig még nem biztosították hatóságaik számára az együttműködéshez szükséges megfelelő jogi eszközöket, hogy ezt – nem bürokratikus formában – tegyék meg a közszféra szereplői közötti partnerségi kapcsolatok kialakításának keretében, megteremtve ezáltal a hatóságok számára az EU jogszabályaival, különösen a közbeszerzési irányelvekkel és az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban történő cselekvéshez szükséges jogbiztonságot;

A közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtása

8.   erősen hisz abban, hogy a szabálysértések száma csökkenthető lenne, ha a tagállamok és a Bizottság együttműködőbb gyakorlatokat vezetnének be; ezért arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy már korai szakaszban aktívan mozdítsák elő az informális cseréket;

9.   úgy ítéli meg, hogy a jogsértések számát figyelembe véve humán erőforrásokat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy hatékonyabban felügyelhesse a közbeszerzési jogszabályok végrehajtását;

10.   felszólítja a tagállamokat, hogy bocsássanak elegendő adatot a Bizottság rendelkezésére a közbeszerzési irányelvek végrehajtásáról; sürgeti továbbá a tagállamokat és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a jobb adatgyűjtéshez, valamint az átültetési és végrehajtási problémák jobb nyomon követéséhez szükséges kapacitás növelése érdekében;

11.   felszólít, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatosan hozzanak létre nemzeti tanácsadó szerveket, amelyek segítenék a szerződő hatóságokat a közbeszerzési szabályok helyes végrehajtásában, és segítenék az ajánlattevőket – különösen a kis- és középvállalkozásokat – a közbeszerzési szerződésekre való ajánlattételben;

12.   felszólítja a tagállamokat, hogy összpontosítsák a nemzeti erőfeszítéseket a jogellenes gyakorlatok feltárásra és szankcionálására, és annak biztosítására, hogy tiszteletben tartsák az összes vonatkozó nemzeti bírósági ítéletet és európai bírósági határozatot;

13.   hangsúlyozza, hogy az informális vitarendezési mechanizmusok kiegészíthetik a formális jogorvoslatokat a közbeszerzésben, és ezeket láthatóbbá kell tenni;

14.   erőteljesen ösztönzi a tagállamokat, hogy az ilyen beszerzésekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében hangolják össze és egyszerűsítsék elektronikus beszerzési technikáikat;

15.   üdvözli a környezetvédelmi kritériumok alkalmazásáról szóló bizottsági kézikönyvet;

16.   üdvözli a Bizottság folyamatban lévő vizsgálatát a szociális kritériumok alkalmazásáról, amelynek célja az ilyen kritériumok helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása; felszólít arra, hogy a vizsgálat befejezésekor tegyenek közzé iránymutatást a szociális kritériumok alkalmazásáról;

A legjobb gyakorlat javítása a közbeszerzésben

17.   úgy véli, hogy a tagállamoknak több kapacitást kellene szentelniük a beszerzés professzionális szintjének növelésére és a legjobb gyakorlatok nemzeti szintű megosztására, hogy biztosítsák a közbeszerzési szabályok valamennyi szerződő hatóság általi következetes és egyenletes alkalmazását, a kevésbé egyértelmű szabályozási területeken is, különösen a közbeszerzési irányelvek teljes hatályán kívül eső beszerzések esetében;

18.   rámutat arra, hogy a közbeszerzési szakemberek módszeres képzése EU-szerte növelné a nemzeti végrehajtási intézkedések és eljárások átláthatóságát a közbeszerzésben;

19.   hangsúlyozza, hogy változásra van szükség a közbeszerzésben a költségvetés alapú megközelítéstől az eredményre összpontosító megközelítés irányába történő elmozduláshoz, amely a teljes projektciklus költségét vizsgálja, és megköveteli, hogy a beszerzési szakemberek megbízható vezetési és gazdasági ismereteket szerezzenek;

20.   ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal partnerségben javítsa az ismeretterjesztést az EU szintjén a közbeszerzés területén;

21.   ösztönzi nemzeti beszerzési bemutató konferenciák szervezését, amelyeken a maga nemében legjobb közbeszerzési projekteket mutatnák be, valamint a közbeszerzésben a legjobb gyakorlat cseréjét végző európai hálózatok kialakítását és munkájának összehangolását;

22.   ösztönzi a tagállamokat, hogy az EU-ban az innováció ösztönző eszközeként a kockázatok és a haszon ajánlatkérő és szállító közötti megosztása alapján használják a kereskedelmi forgalmazást megelőző beszerzést olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, amelyek célja a közérdek sajátos problémáinak kezelése;

Következtetés

23.   ajánlja, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a jogellenes közvetlen odaítélésekre és a késedelmes vagy helytelen átültetésre összpontosító cselekvési tervre, így ösztönözve a tagállamokat, hogy teljesítsék kötelezettségeiket a közbeszerzés területén felmerülő és tartós átültetési és végrehajtási problémák kezelését illetően;

o
o   o

24.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Közösségek Bíróságának, az európai ombudsmannak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL L 209., 1992.7.24., 1. o. (2) HL L 199., 1993.8.9., 1. o. (3) HL L 199., 1993.8.9., 54. o. (4) HL L 199., 1993.8.9., 84. o. (5) HL L 328., 1997.11.28., 1. o. (6) HL L 101., 1998.4.1., 1. o. (7) HL C 321., 2003.12.31., 1. o. (8) HL L 134., 2004.4.30., 1. o. (9) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.