Az Európai Parlament 2007. június 21-i állásfoglalása a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégiáról – a hágai program végrehajtására irányuló cselekvési terv (2006/2111(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 2. és 6. cikkére és VI. címére, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) IV. címére, melyek tárgya az Európai Uniónak, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek (SzBJT) a megerősítése,
– tekintettel az SzBJT külső dimenzióira vonatkozóan hozott elnökségi következtetésekre és az Európai Tanács egymást követő ülésein – többek között a 2006. december 14–15-i európai tanácsi ülésen – 1999 óta meghatározott célkitűzésekre,
– tekintettel az Európai Unióban a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2004)0328),
– tekintettel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0475),
– tekintettel a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégiáról szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0491) és a stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági időközi jelentésre (SEC(2006)1498),
– tekintettel A bel- és igazságügy külső dimenziójára vonatkozó stratégia: globális szabadság, biztonság és a jog érvényesülése című, 2005. december 1-jén elfogadott tanácsi dokumentumra (a továbbiakban: "a stratégia"), illetve az említett stratégia 2006. évi végrehajtásáról szóló tanácsi jelentésre, amelyet 2006. december 4–5-én tartott 2768. ülésén az IB-Tanács is támogatott,
– tekintettel az IB-külkapcsolatokra vonatkozó, több elnökségen átívelő, 2007. január 23-án elfogadott munkaprogramra (5003/1/7), az EU és a Nyugat-Balkán közötti, a szervezett bűnözés, a korrupció, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés javításáról szóló, fellépés-orientált tanácsi dokumentumra (9360/06), az afganisztáni kábítószer-előállítás és az onnan kiinduló ‐ beleértve a tranzitútvonalakat is ‐ kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet célzó uniós támogatás növeléséről szóló fellépés-orientált dokumentumra (9305/06), mely utóbbi két dokumentumot az IB-Tanács 2006. június 1–2-án elfogadott, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség Oroszországgal közösen megvalósítandó végrehajtásáról szóló, 2006. november 11-én elfogadott cselekvésorientált dokumentumra (15534/06),
– tekintettel az SzBJT-ről szóló korábbi éves vitáira és annak külső dimenzióira (terrorizmus, CIA, adatvédelem, migráció, csempészet, kábítószerek elleni küzdelem, pénzmosás) vonatkozó állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Parlament 2004. október 14-i ajánlására a Tanács és az Európai Tanács részére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jövőjéről, valamint a legitimitásának és hatékonyságának megerősítéséhez szükséges intézkedésekről(1),
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0223/2007),
A. mivel az SzBJT külső dimenziója előtérbe kerül, ahogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló belső térség fokozatosan alakot ölt az egyre inkább összekapcsolódó világ, továbbá a terrorizmusból és a szervezett bűnözésből eredő fenyegetés, valamint a migrációs vándorlások okozta kihívások alapvetően nemzetközi jellegéből fakadó nyomásának hatására; és mivel az SzBJT alapjául szolgáló értékek külső kivetítése alapvető fontosságú az EU-n belül a jogállamiság, az alapvető jogok, a biztonság és a stabilitás védelme szempontjából,
B. mivel az EU növeli hitelességét és befolyását a világban azzal, hogy az SzBJT külső dimenziója tekintetében koherens stratégiát fogad el és hajt végre, és mivel a stratégiát csak a harmadik országokkal – ideértve olyan szövetségeseket is, mint az USA – és a nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben lehet megvalósítani,
C. mivel ez a stratégia fontos lépés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló belső térségnek a biztonságos külső környezet megteremtésével való létrehozása, valamint az EU külkapcsolatainak a jogállamiság, a demokratikus értékek, az emberi jogok tisztelete és a stabil intézmények támogatása révén történő előmozdítása felé,
D. mivel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló valóságos és tartós térség létrehozására irányuló különböző szakpolitikák előkészítésének és végrehajtásának a biztonság és a jog érvényesülése közötti valódi egyensúly megerősítését kell céloznia,
E. mivel az EU külső fellépésének politikai koherenciáját és hatékonyságát ténylegesen akadályozzák a következők:
–
a belső intézményi keret bonyolultsága a külső megállapodásokról és programokról az első, a második és a harmadik pillér eljárásai szerint történő döntéshozatal esetén,
–
a Parlament elégtelen mértékű bevonása a Tanácsnak és a Bizottságnak a Parlamenttel való konzultációra és a Parlament tájékoztatására vonatkozó meglévő kötelezettségei ellenére,
–
a közösségi intézmények és a 27 tagállam közötti hatáskörmegosztási megállapodások,
F. mivel az EU-nak számos politikai eszköz – például a kétoldalú megállapodások (társulási megállapodások, partnerségi és együttműködési megállapodások, stabilizációs és társulási megállapodások), az EU bővítési és előcsatlakozási folyamata, az európai szomszédságpolitika (ENP) cselekvési tervei, a regionális együttműködés, az egyedi megállapodások (az Egyesült Államokkal, Japánnal, Kínával stb.), az operatív együttműködés, a fejlesztéspolitika és a külső segítségnyújtás – áll rendelkezésére az SzBJT külső dimenziójára vonatkozó stratégia végrehajtásának elősegítésére,
A következő ajánlásokat nyújtja be megfontolásra a Tanács és a Bizottság részére A demokratikus elszámoltathatóság fejlesztése az SZBJT külső dimenziói tekintetében
1. sürgeti az Európai Tanácsot, hogy kövesse a Parlamentnek az SzBJT-ben követett európai uniós külső stratégiával foglalkozó jelenlegi és jövőbeli ajánlásait; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek kulcsszerepet kell játszania az EU külső fellépése elszámoltathatóságának megerősítésében;
2. sürgeti a Tanács elnökségét és a Bizottságot, hogy:
–
konzultáljon a Parlamenttel az EUSz. 24. és 38. cikkére alapozott minden egyes nemzetközi megállapodásról, amennyiben a megállapodások az uniós polgárok alapvető jogait és a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott igazságügyi és rendőri együttműködés főbb szempontjait érintik,
–
tájékoztassa rendszeresen a Parlamentet az SzBJT-vel foglalkozó megállapodásokról szóló tárgyalásokról, és biztosítsa, hogy a Parlament álláspontját az EUSz. 39. és 21., illetve az EKSz. 300. cikkének megfelelően a kellő módon figyelembe vegyék;
3. sürgeti a Tanácsot, hogy az alkotmányos folyamat haladásával egyidejűleg léptesse életbe az EUSz. 42. cikkében foglalt áthidaló záradékot, ami a büntetőügyekben folytatott rendőri és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket közösségi keretrendszer hatálya alá vonná, és nagyobb hatékonysághoz, átláthatósághoz, elszámoltathatósághoz, valamint erősebb demokratikus és bírósági ellenőrzéshez vezetne; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy 2007 októberéig nyújtson be a Tanácsnak az EUSz. 42. cikkét életbe léptető határozatra irányuló hivatalos javaslatot; úgy ítéli meg, hogy az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatályba lépése, különösen a külügyminiszteri hivatal és a külső diplomáciai szolgálat létrehozása javíthatná a belső koherenciát;
4. felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel különösen a büntetőítéletekkel kapcsolatos információk tárolására, felhasználására és cseréjére, illetve az Európai Unió területén a büntetőeljárások során alkalmazott eljárási jogokra vonatkozó kerethatározatok (például a Bizottság fent említett javaslata (COM(2004)0328)) elfogadását;
A stratégia fő célkitűzéseit illetően
5. üdvözli a stratégiában megállapított elveket, különösen a harmadik országokkal a közös problémák kezelése és a közös politikai célkitűzések teljesítése érdekében folytatott partnerség szükségességét; hangsúlyozza a testre szabott és koherens válaszlépések kialakítására az EU rendelkezésére álló eszközök széles választéka koordinálásának szükségességét; illetve a tagállami és a bizottsági fellépés koordinálásának szükségességét a kiegészítő jelleg biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében; úgy véli, hogy az EU és a tagállamok által az SzBJT létrehozásának tulajdonított fontosság miatt a harmadik országokkal ezeken a területeken folytatott szoros együttműködés valószínűleg előnyösen befolyásolná ez utóbbiak kapcsolatait az EU-val;
6. hangsúlyozza, hogy az EU-nak a harmadik országokkal fenntartott nemzetközi kapcsolatait és az esetükben alkalmazott eszközeit fel kell használnia annak érdekében, hogy ösztönözze azokat a bel- és igazságügyi kérdésekre vonatkozó nemzetközi normák és kötelezettségek elfogadására és végrehajtására;
7. emlékeztet a közösségi intézmények munkája racionalizálásának és a meglévő eszközök felhasználásának, illetve a tagállamok fellépésének és az EU-szintű fellépések összehangolásának szükségességére az EU harmadik országokkal folytatott kapcsolatai során, a koherens és eredményes reakció, illetve az átfedések elkerülése érdekében; hangsúlyozza az SzBJT belső és külső dimenziói kiegyensúlyozott fejlődésének szükségességét;
8. hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek javítania kell a szereplők széles körét érintő külkapcsolati tevékenységeinek koherenciáját; felhív ezért a harmadik országokban, illetve a biztonság külső dimenziójában az emberi jogokkal, a demokratikus kormányzással és a jogállamisággal kapcsolatos tevékenységek rendszeres integrálására;
9. felhívja a Tanácsot, hogy tegye politikáit még egyértelműbbé az SzBJT külső dimenziója tekintetében, és biztosítsa a Tanács földrajzi munkacsoportjai és a jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság terén működő csoportok közötti összehangolást;
10. megállapítja, hogy létfontosságú a pillérek közötti koordináció fejlesztése, illetve az SzBJT, az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP), a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a Közösség különféle eszközei közötti átfedések elkerülése; hangsúlyozza, hogy egy ilyen koordináció eredményességével kapcsolatban az Európai Parlamentnek folyamatos felülvizsgálatot kell végeznie; üdvözli a jobb koherencia felé tett előrelépést az EBVP integrált civil–katonai együttműködésében, különösen a válságkezelés területén;
11. hangsúlyozza, hogy az EBVP műveleteinek tervezési folyamata során figyelembe kell venni a közösségi eszközök – különösen a stabilitási, illetve az európai szomszédsági és partnerségi eszköz – által a jogállamisággal, a fegyver- és kábítószer-csempészettel, a nők és gyermekek kereskedelmével kapcsolatos területeken, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint a konfliktust követő stabilizáció területén rendelkezésre álló különböző kiegészítő vagy követő intézkedéseket;
12. úgy véli, hogy eljött az idő az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló mélyebb transzatlanti együttműködés politikai akadályainak elhárítására a szabadság és a biztonság tágabb dimenziójában, például a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a terrorizmus terén, különös tekintettel a Koszovóban és Afganisztánban végrehajtandó jövőbeli polgári EBVP-műveletekre, továbbá a nők jogai és a személyes adatok cseréje és védelme területén; ezzel kapcsolatban emlékeztet a Parlamentnek a guantánamói börtön bezárására irányuló felhívásaira, amelyekben hangsúlyozta, hogy annak léte negatív jelzést sugároz a terrorizmus elleni harcban alkalmazott módszerek tekintetében;
13. sürgeti a tagállamokat, hogy külön-külön, együttesen és minden megfelelő kétoldalú és nemzetközi fórumon részesítsék előnyben a világban zajló konfliktusok diplomáciai úton történő, békés rendezését, elkerülve Európa külpolitikájában, biztonságpolitikájában és emberi jogi politikájában a kettős mérce alkalmazását vagy annak látszatát;
14. felhív az EU és a nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jobb együttműködésére, és hangsúlyozza a kibővített regionális párbeszéd és együttműködés szükségességét a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben;
15. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy meglévő szerveken – mint az Afrikai Unió – keresztül támogassa a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos kérdések terén folytatott regionális együttműködést, valamint új kezdeményezések ösztönzése által olyan területeken, ahol gyenge a regionális együttműködés, mint például a Közel-Keleten, vagy Kelet-Európában;
16. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a végrehajtást a stratégiában megállapított célokkal és prioritásokkal összevetve, és hogy arról 18 havonta számoljon be; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a stratégia területein alkalmazott finanszírozás hatékonyságát; felhívja a Tanácsot, hogy rendszeresen vizsgálja felül az elért haladást és a prioritásokat, mivel az SzBJT külső dimenziója gyorsan növekszik;
A biztonság és az emberi jogok megerősítése
17. sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy:
–
tegyék a demokratikus normák, az emberi jogok, a politikai szabadságok és a megbízható intézmények előmozdítását az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatok elengedhetetlen dimenziójává; hangsúlyozza, hogy ez központi szerepet játszik az SzBJT külső dimenziója átfogó célkitűzéseit illetően,
–
az EU és tagállamai harmadik országokkal való valamennyi tárgyalásának és megállapodásának alapjául az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény szolgáljon,
–
a harmadik országokkal az SzBJT-ről folytatott párbeszédekbe építsék be a nemzetközi emberi jogi szervezetektől szerzett bizonyítékokat és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit;
–
biztosítsák, hogy az alapvető jogok képezzék szerves részét a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel, a migrációval, a menekültüggyel és a határrendészettel kapcsolatos minden eszköznek, programnak vagy operatív intézkedésnek,
–
építsenek be emberi jogi záradékokat a harmadik országokkal kötött megállapodásokba, és értékeljék ezen emberi jogi záradékok és az SzBJT-re vonatkozó más záradékok eredményességét,
–
minden fellépés-orientált dokumentumban szerepeltessen az adott harmadik ország emberi jogi helyzetéről szóló szakaszt; úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió alapjogi ügynökségének segítenie kell az EU-intézményeket abban, hogy felmérjék az EU-megállapodások emberi jogokkal való összeegyeztethetőségét;
18. mérlegelésre ajánlja a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Tanácsnak azt a lehetőséget, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén a harmadik országokkal és régiókkal együtt finanszírozott tevékenységeket kiegészítsék az emberi jogok védelmével és azok betartásával kapcsolatos projektekre vonatkozó egyedi finanszírozással;
19. aggodalmának ad hangot az EU-val szoros kapcsolatban álló egyes harmadik országok (mint például az Orosz Föderáció) alapvető jogok iránti elkötelezettségének hiánya miatt, ahol különösen a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága sérül, és felhív Oroszországgal e kérdésben intenzívebb párbeszédre;
20. aggodalmát fejezi ki az emberi jogi normák EU általi betartása miatt, utalva a CIA által irányított fogolyátadási programokra és számos tagállam ezzel összefüggésben alkalmazott megkérdőjelezhető gyakorlatára;
21. felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy teljes mértékben legyenek figyelemmel a kiadatás tilalmának elvére azon országok vonatkozásában, ahol a kiadatott személyek kínzásnak és/vagy halálbüntetésnek lennének kitéve; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szólítsa fel a vele szoros kapcsolatban álló országokat arra, hogy vessenek véget az ilyen gyakorlatoknak, és biztosítsák a tisztességes bírósági tárgyalást mindenki számára;
22. mély aggodalmát fejezi ki az EU polgárainak nyújtott meglévő elégtelen jogvédelemmel kapcsolatban, abban az esetben, amikor személyes adatok rendelkezésre bocsátására kerül sor harmadik országok részére, például az utasdossziék (utasnyilvántartási adatállomány – PNR), a pénzügyi adatok (SWIFT) vagy az FBI által gyűjtött távközlési adatok tekintetében; újra kéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot annak megállapítására, hogy az uniós polgárok személyes adatai mely kategóriáit ismerhetik meg és használhatják fel a harmadik országok a fennhatóságuk alá tartozó területen; hangsúlyozza, hogy az adatok cseréjére csak megfelelő jogalap és egyértelmű szabályok és feltételek mellett kerülhet sor, a magánélet és a polgári szabadságok megfelelő védelmére vonatkozó közösségi jogszabályok tiszteletben tartásával; úgy véli, hogy az adatok Egyesült Államokkal való megosztásának megfelelő transzatlanti jogi együttműködés keretében kellene megvalósulnia, az EU és az USA közti megállapodások alapján, kizárva a kétoldalú megállapodások lehetőségét;
23. sajnálja, hogy a Bizottság, a Tanács és az Egyesült Államok Igazságügyi és Belbiztonsági Minisztériumainak képviselőiből álló magas szintű kapcsolattartó csoport által ápolt EU–USA kapcsolatok nem állnak demokratikus ellenőrzés alatt, és abból az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, továbbá az Egyesült Államok Kongresszusa is ki van rekesztve;
24. egységes adatvédelmi politikát ajánl, mely mind az első, mind a harmadik pillérre vonatkozik; emlékeztet arra, hogy az ezek közötti ellentétek nem csupán a polgárok személyes adatai védelméhez való jogát érinti, hanem a rendészet hatékonyságát és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is; ezért felkéri a Tanácsot, hogy mihamarabb fogadja el a személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat-javaslatot (COM(2005)0475);
A terrorizmus és a szervezett bűnözés tekintetében magas szintű biztonság biztosítása az uniós polgárok számára
25. úgy ítéli meg, hogy az EU terrorizmusellenes politikájának teljes mértékben meg kell felelnie a demokratikus törvényesség, az arányosság, a hatékonyság és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek, összhangban az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatáról szóló, 2007. február 14-i fenti parlamenti állásfoglalás következtetéseivel(2);
26. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében alkalmazza az Európai Országoknak a CIA által Foglyok Szállítására és Illegális Fogva Tartására való Állítólagos Használatát Vizsgáló Ideiglenes Bizottság által megfogalmazott következtetéseket, amelyeket a Parlament 2007. február 14-én elfogadott; különösen ajánlja minden közösségi intézménynek, hogy őrködjenek azon, hogy a tagállamok biztonsági előírásai semmilyen módon ne sértsék a személyek alapvető jogainak tiszteletben tartását, még akkor sem, ha azok terrorizmussal gyanúsíthatók;
27. felhívja a közösségi intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a terrorszervezeteket védő és/vagy finanszírozó harmadik országokkal folytatott együttműködés korlátozására; és hangsúlyozza, hogy ahhoz hogy egy állam az EU-val folytatott kibővített kapcsolat előnyeit élvezhesse, először teljes mértékben el kell utasítania a terrorizmust; sürgeti az eddig azt elmulasztó államokat, hogy írják alá és/vagy ratifikálják az ENSZ terrorizmusról szóló valamennyi egyezményét;
28. hangsúlyozza a külső fellépés, illetve a terrorizmus elleni küzdelem területén az EU rendelkezésre álló reakciók sokoldalúságát, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden rendelkezésre álló eszközt koherens módon használjanak; felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a terrorizmus közös ENSZ-meghatározása felé vezető munkát;
29. emlékeztet a terrorizmus elleni intézkedések terén született nemzetközi kezdeményezések eredményessége értékelésének szükségességére (lásd az amerikai Patriot Act jelenlegi felülvizsgálatát); hangsúlyozza egy valódi közösségi terrorizmus-ellenes politika fontosságát, hiszen a terrorizmus elleni intézkedések eredményessége jelentősen növekedni fog, ha az Európai Unió egységes álláspontot képvisel a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során;
30. emlékeztet az USA-val és Oroszországgal a terrorizmus elleni küzdelem, a terroristák beszervezése és a kritikus infrastruktúra finanszírozása és védelme területein folytatott együttműködés kibővítésének szükségességére, az alapvető jogok és az Európai Unió értékeinek tiszteletben tartása mellett;
31. felhívja a Tanácsot, hogy bővítse a párbeszédet a harmadik országokkal az intézmény- és kapacitásépítés fejlesztésének támogatása, a korrupció elleni eredményes küzdelemről szóló nemzeti cselekvési tervek továbbfejlesztése és végrehajtása, illetve a terrorizmusellenes záradék harmadik országokkal aláírt megállapodásokban való szerepeltetése érdekében; úgy ítéli meg, hogy e területen nagyobb mértékű finanszírozásra és az újonnan létrehozott közösségi eszközök felhasználására van szükség;
32. sürgeti az eddig azt elmulasztó államokat, hogy írják alá és/vagy ratifikálják az olyan eszközöket, mint a korrupció elleni ENSZ-egyezmény, a transznacionális szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény, illetve az embercsempészet, az emberkereskedelem és a tűzfegyverek illegális gyártása és kereskedelme elleni három jegyzőkönyv, valamint a titkos visszatérítésre és fogvatartásra vonatkozó ENSZ tilalom és a személyek erőszakos körülmények közötti eltűnése elleni védelméről szóló nemzetközi egyezmény;
33. felhívja a Tanácsot, hogy írja elő az EU harmadik ország partnerei számára, hogy – amennyiben azt eddig elmulasztották – kössenek egységes kiadatási megállapodásokat az USA-val a kiadatásról és a büntetőügyekben folytatott kölcsönös jogi segítségnyújtásról tárgyalt megállapodások mintájára, a feltételezett terroristák kiadatása és a bűncselekmények feltételezett elkövetőinek bíróság elé állítása érdekében;
34. hangsúlyozza az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló egyezménye ratifikálásának szükségességét annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy az adatokat és a telekommunikációs hálózatokat terrorista és bűnelkövetési célokra használják a harmadik országokban található számítógépes rendszerek révén;
35. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozzanak létre egységes eljárásokat a tűzfegyverek, robbanószerek és fegyverek előállítása, tárolása, kereskedelme, behozatala és kivitele nyomon követésére, ezeknek az EU-ban és harmadik országokban való rendeltetésellenes felhasználása megakadályozása céljából;
A rendőri és igazságügyi együttműködés és határrendészet megerősítése
36. eredményesebb rendőri és igazságügyi együttműködésre szólít fel, ideértve olyan nemzeti eszközök, mint az összekötő tisztviselők fejlettebb közös használatát is; hangsúlyozza, hogy bár fontos e területeken az intézményi kapacitás és az operatív együttműködés, az EU tevékenységeit az emberi jogok vonatkozásában az egyetemes normák támogatásával kell elvégezni;
37. javasolja, hogy az Europolt már a közeljövőben ruházzák fel hatáskörrel operatív fellépések és nyomozások megszervezésére és koordinálására, közös nyomozócsoportokban való részvételre, illetve saját összekötő tisztviselőinek bevetésére olyan, prioritást élvező régiókban, mint amilyen a Nyugat-Balkán;
38. javasolja, hogy az EU – az EUSz. 30. cikke alapján – folytasson tárgyalásokat szabványos rendőrségi együttműködési megállapodásokról az USA-val, az ENP részes országaival és más partnerekkel; követeli, hogy a Parlament az ilyen megállapodásokkal érintett polgárok törvényes demokratikus képviselőjeként legyen aktív részese az USA Kongresszusával folytatott párbeszédnek a jövőbeli megállapodásról szóló tárgyalások során;
39. támogatja az EU és Oroszország közötti információcserében elért előrehaladást, azonban emlékeztet arra, hogy még mindig van fejlesztenivaló, különösen a szervezett bűnözés és a terrorizmus terén;
40. megállapítja, hogy érzékelhető javulásra van szükség az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködés terén az Európai Unióban és az ENP övezetben meglévő olyan bizonytalansági források csökkentése érdekében, mint a Moldovában és a Grúziában lappangó konfliktusok és az Európai Unió tagállamaiban élő orosz kisebbségek közötti erőszakos radikális megmozdulások;
41. sürgeti a Tanács elnökségét és a Bizottságot, hogy kössenek olyan nemzetközi magánjogi egyezményeket, amelyek harmadik országbeli európai állampolgárok érdekvédelméhez szükségesek, és e folyamatban törekedjenek az Unió és tagállamai hitelességének megerősítésére;
42. üdvözli az EU és az USA között a kiadatásról és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló megállapodásokat, melyek valódi sikerként értékelhetők; tudomásul veszi, hogy a Kongresszus elindította a ratifikálási eljárást, valamint felkéri a tagállamokat, hogy azok is tegyék ezt meg; üdvözli továbbá az Eurojust–USA együttműködési megállapodást;
43. felhívja az USA-t és minden olyan országot, mely belépési vízumot alkalmaz egyes EU-tagállamok irányában, hogy haladéktalanul szüntesse meg a vízumkötelezettséget, és kezelje egyenlően az EU-tagállamok valamennyi polgárát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az USA vízummentességi programjában javasolt változtatások között szerepel egy újabb "információ-megosztási rendelkezés" (PNR-rendelkezés) is;
44. úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Államok fontos és hűséges szövetségesek a terrorizmus elleni küzdelemben, és hogy nemzetközi megállapodást kell kötni annak érdekében, hogy a SWIFT tiszteletben tartsa az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK 1995. október 24-i, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelvét(3); sürgeti, hogy ebben a nemzetközi megállapodásban legyenek meg a szükséges garanciák az adatok gazdasági vagy kereskedelmi célból történő visszaélésszerű felhasználása ellen; megállapítja, hogy ennek megfelelően a SWIFT-nek véget kellene vetnie azon jelenlegi gyakorlatának, amely szerint minden adatot átmásol amerikai internetes tükör-oldalára;
45. ragaszkodik ahhoz, hogy az eredményes határellenőrzés fontos az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, és bizonyos esetekben hasznosnak bizonyulhat a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben;
46. ajánlja, hogy a Frontex játsszon operatív szerepet a külső határok ellenőrzésében azáltal, hogy növelik operatív kapacitását, illetve elegendő pénzügyi, humán és technikai erőforrást biztosítanak a rendelkezésére, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás elvének alkalmazásában, mivel valamennyi tagállamnak egyaránt osztoznia kell az Unió külső határainak irányításával kapcsolatos terhekben;
47. kéri, hogy nyújtsanak további támogatást az új tagállamoknak az EU új keleti határainak biztosítására irányuló folytonos erőfeszítéseikben;
48. támogatja az Eurojust megerősítését, illetve nemzeti tagjai hatásköreinek harmonizálását, melynek eredményeként fejlődik az Eurojust nyomozások és büntetőeljárások hatékony koordinálására és kezdeményezésére vonatkozó képessége;
A nemzetközi szolidaritás megerősítése a migrációs, visszafogadási és menekültügyi politikák tekintetében
49. ajánlja, hogy a Tanács fogadjon el átfogó közös EU-s migrációs politikát, ideértve a törvényes és az illegális bevándorlás kihívásainak eredményes kezelésére vonatkozó intézkedéseket is; e tekintetben felhív a nyolc évvel ezelőtt a tamperei Európai Tanácson elfogadott és a lahti informális Európai Tanács által megerősített következtetések, a hágai program és az Európai Tanács által 2006. decemberében elfogadott azon következtetések végrehajtására, amelyek megerősítik a törvényes bevándorlásra vonatkozó, 2005-ben elfogadott átfogó stratégia alkalmazásának szükségességét;
50. emlékeztet arra, hogy a bevándorlás – megfelelő kezelés mellett – fokozott előnyökkel járhat a harmadik országokkal ápolt szolidaritás és partnerség terén, és hogy a bevándorlók integrációjának egy jövőbeli uniós migrációs politika alapvető összetevőjének kell lennie; hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak a migrációs áramlások és a határok kezelésére szolgáló kapacitásainak javítását célzó európai uniós fellépéseit egy eredményes fejlesztéspolitika keretében kell megvalósítani, figyelemmel az egyedi gazdasági és társadalmi helyzetre, illetve kezelve az érintett országokban a migráció tényleges okait, a szegénységet és az emberi jogok elégtelen tiszteletben tartását, továbbá növelve a migrációs áramlások kezelésére szolgáló kapacitást és a hatékony fejlesztés és a közös fejlesztés támogatását;
51. felhívja a Tanácsot, hogy vezessen be együttdöntést és minősített többségi szavazást a jogszerű migráció és integráció területén, a döntéshozatal fejlesztése és a 2005-ben elkezdődött folyamat kiteljesítése érdekében, mely utóbbi során a közösségi módszer alkalmazását kiterjesztették az illegális migrációra és a határellenőrzésre is;
52. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a származási országok és a tranzit országok hatóságai eredményesen működjenek együtt az EU-val és tagállamaival az illegális bevándorlás megelőzésében és az emberkereskedelemben részt vevő szervezetek elleni küzdelemben; kéri továbbá a Tanácsot és a Bizottságot, hogy rendszeresen vizsgálja meg, hogy ezen harmadik országok milyen mértékben működnek együtt az illegális bevándorlás terén; hangsúlyozza a harmadik országokkal kapcsolatos azon figyelemmel kísérési és értékelési mechanizmus fontosságát, amelyet a Tanács 2003-ban alakított ki a 2003. június 19-20-i thesszaloniki Európai Tanács kérésének megfelelően;
53. felhív arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül hozzanak létre méltányos és hatékony, közös európai menekültügyi rendszert, és sürgeti a Tanácsot, hogy ennek létrehozását illetően szüntessen meg minden akadályt;
54. úgy ítéli meg, hogy a visszafogadási megállapodások megkötése prioritás és része az illegális bevándorlás elleni küzdelem tágabb stratégiájának; emlékeztet a visszatérésre vonatkozó egyértelmű, átlátható és méltányos szabályok szükségességére; aggasztja, hogy az EU nevében aláírt visszafogadási megállapodások nem zárják ki kifejezetten a menedékkérőket a megállapodások hatálya alól, és ezért ezek vonatkozhatnak olyan menedékkérők visszafogadására, akik kérelmét érdemben még nem bírálták el, vagy akik kérelmét elutasították vagy elfogadhatatlannak minősítették a "biztonságos harmadik ország" fogalmának alkalmazása következtében; felszólít a visszaküldés tilalma elvének fenntartását biztosító védintézkedésekre;
55. javasolja, hogy lehetőség szerint tárgyaljanak harmadik országokkal való vízumkönnyítésről szóló irányelvekről, illetve a kölcsönösség alapján, migrációkezelési kérdésekben valódi partnerség kialakítása céljából; felhívja a Tanácsot, hogy ösztönözze arra a tagállamokat, hogy csökkentsék a vízumok költségeit az ENP-országok demokratikus fejlődésének ösztönzése érdekében, illetve hogy kerüljék el azt, hogy a biztonság címén a törvényes keretek között utazók számára további akadályokat támasszanak;
56. támogatja a Bizottság által az ENSZ menekültügyi főbiztosával és az érintett harmadik országokkal szoros együttműködésben kialakított, regionális védelmi programokat, és emlékeztet arra, hogy fontos annak biztosítása, hogy a védelemre szorulók ahhoz a lehető leggyorsabban hozzájuthassanak, tekintet nélkül arra, hogy melyik országban vagy régióban élnek;
o o o
57. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, illetve a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.