Az Európai Parlament Tanácshoz intézett 2007. június 21-i ajánlási javaslata a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások alakulásáról (2007/2067(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Martine Roure által az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja nevében benyújtott, a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások alakulásáról (B6-0076/2007),
– tekintettel a 2002. július 4-i, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló állásfoglalására(1),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésére irányuló fellépésről szóló, 1996. július 15-i 96/443/IB tanácsi együttes fellépésre(2) (a továbbiakban: együttes fellépés),
– tekintettel a Bizottságnak a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harcról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatára (COM(2001)0664)(3),
– tekintettel a Tanács Luxembourgi kompromisszum elnevezésű 2005-ös kerethatározatra irányuló javaslatára(4),
– tekintettel a Tanács 2007. januári kerethatározatra irányuló javaslatára(5),
– tekintettel a polgári és politikai jogokra vonatkozó 1966. december 16-i nemzetközi egyezményre, különösen annak 20. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel a mindenfajta faji megkülönböztetést felszámoló 1965. december 21-i nemzetközi egyezményre,
– tekintettel az egyezményhez csatolt 2003. január 28-i, az elektronikus bűnözésről szóló, az informatikai rendszerek révén elkövetett rasszista és idegengyűlölő cselekmények büntetendővé nyilvánításával kapcsolatos kiegészítő jegyzőkönyvre(6),
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0151/2007),
A. mivel a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja éves jelentései, a rasszista bűncselekményekről szóló összehasonlító jelentései, valamint az antiszemitizmusról és iszlámellenességről szóló nemrég megjelent két jelentése kimutatta, hogy a rasszista jellegű bűncselekmények tartós és gyakori problémát képeznek a tagországokban; mivel úgy ítéli meg, hogy 2004-ben több mint 9 millió ember volt rasszista bűncselekmény áldozata;
B. mivel 2007-et a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évének nyilvánították, és ebben az évben különleges hangsúlyt kell helyezni a diszkrimináció minden formája elleni harcra;
C. mivel szükséges az egyensúly fenntartása a szólásszabadság tiszteletben tartása, illetve a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem között,
D. mivel e téren kívánatos a büntetőjogi politika, de figyelembe kell venni a tényt, hogy egy jogokra és szabadságokra épülő kultúrában a büntetőjog mindig csak a legutolsó eszköz lehet; mivel továbbá e területen a jogalkotási politikának valamennyi kérdéses értéket figyelembe kell vennie, különösen a szólásszabadság és minden egyes embernek az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez való joga közötti konfliktus fényében;
E. mivel a szólás és az egyesülés szabadságát védeni kell, hacsak nem annak céljából gyakorolják, hogy erő, erőszak vagy gyűlölet alkalmazását támogassák, jogellenes cselekményekre ösztönözzenek vagy azokat okozzanak, illetve ha valószínűsíthető, hogy ezeket okozzák,
F. mivel ugyan minden tagállam rendelkezik a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harchoz szükséges jogszabályokkal, ezek között jelentős eltérések tapasztalhatók; e különbözőség felhívja a figyelmet az európai harmonizáció bizonyos mértékű szükségességére mind a határokon átnyúló, mind az általában Európában jelenlévő rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc hatékony biztosítása érdekében,
G. mivel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen az egész Európai Unióban aktívan küzdeni kell, elsősorban az oktatás útján, illetve az ezekre vonatkozó érveket és ezek pártolóit kiemelő és elszigetelő, lankadatlan társadalmi és politikai párbeszéd révén,
H. mivel hat évig tartó tárgyalások eredményeképpen a Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. április 19-i ülésén a Tanács politikai megállapodásra jutott egy kerethatározatra irányuló javaslatról a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemre vonatkozóan;
I. mivel ez a politikai megállapodás többéves tárgyalások eredménye, és kiindulópontként kell, hogy szolgáljon egy megalapozottabb európai jogszabály létrehozásához ezen a területen;
J. emlékeztetve, hogy az Európai Parlament 2002. július 4-én állást foglalt az ügyben, és állásfoglalása a Bizottság 2001-es kezdeti javaslatán alapult, és hogy a 2007. április 19-i politikai megállapodás aprólékos tárgyalások eredménye és ebből következően a Bizottság eredeti szövege jelentős módosításokon ment át; úgy ítélve meg ennélfogva, hogy az új szöveg alapján a Parlamenttel újra kell konzultálni;
K. emlékeztetve, hogy mivel ezen kerethatározat elfogadása következtében vissza kell majd vonni az együttes fellépést, szükséges, hogy annak hordereje ne legyen kisebb, mint az együttes fellépésé,
1. tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. április 19-i ülésén politikai megállapodás tárgyát képező kerethatározatra irányuló javaslatra, a következő ajánlásokat intézi a Tanácsnak:
a)
közvetítsen erős politikai üzenetet a polgárok Európája javára, és biztosítsa az alapvető jogok magas szintű védelmét a lehető leghamarabb véglegesítve a szöveget és biztosítva nyilvánosságra kerülését;
b)
biztosítsa, hogy a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem élén elsősorban a békére, az erőszakmentességre és az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló oktatás, továbbá uniós szinten a vallási meggyőződések és a kultúrák közötti párbeszéd álljon,
c)
biztosítsa, hogy az együttes fellépéshez képest ez a kerethatározat hozzáadott európai értékkel rendelkezzen;
d)
a Bizottsággal együtt alkalmazza aktívabban a meglévő megkülönböztetés-ellenes és rasszizmus-ellenes jogszabályokat és a hatályos szerződések rendelkezéseit, illetve szorosan figyelemmel kell kísérnie az egyes tagállamokban a kerethatározat jövőbeli átültetését és végrehajtását, és ezekről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek; biztosítsa, hogy a Bizottság jogsértési eljárást indít azon tagállamok ellen, amelyek elmulasztják a jogszabályok végrehajtását,
e)
ismerje el, hogy egyes tagállamok büntetni rendelik a népirtás tagadását vagy jelentőségének botrányos lekicsinyítését, az emberiség elleni bűncselekményeket vagy a háborús bűnöket;
f)
szerepeltesse a kerethatározat végleges szövegében a rasszista és idegengyűlölő tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározását, amely máris szerepel fent említett bizottsági javaslatban, amelynek értelmében bűncselekményként büntetendő "rasszista vagy idegengyűlölő csoport tevékenységeinek irányítása, támogatása vagy az azokban való részvétel a szervezet büntetendő tevékenységeihez való hozzájárulás céljával",
g)
zárja ki a közrendet felborító zavargások fogalmát, mivel az nem illeszkedik e koncepció pontos meghatározásába, és határozza meg a fenyegető, sértő és bántó magatartást, amelynek alapján a tagállamok eldönthetik, hogy a magatartás büntetendő vagy nem,
h)
foglaljon bele egy csökkentést kizáró rendelkezést, ahogyan az a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv(7) 6. cikkében szerepel, avégett, hogy ügyelni lehessen arra, hogy a kerethatározat végrehajtása ne vezessen a meglévő védelem gyengüléséhez,
i)
gondoskodjon arról, hogy a kerethatározat végrehajtása ne veszélyeztesse a fent említett, mindenfajta faji megkülönböztetést felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményben meghatározott egyik kötelezettséget sem,
j)
az Európai Unió Emberi Jogi Ügynökségének égisze alatt hozzon létre egy egységet a tagállamokban a hasonló bűncselekmények nyomon követése céljából, amelynek feladata az adatok nyilvántartása, tárolása és osztályozása,
k)
biztosítsa a kerethatározat megfelelő végrehajtását lehetővé téve, hogy a bizottsági jelentés figyelembe vegye az Alapvető Jogok Ügynöksége és az érintett nem kormányzati szervezetek véleményét, a 2000/43/EK irányelvben megállapított modellnek megfelelően,
l)
vezessen be a megkülönböztetés minden formája ellen való harcot megkönnyítő átfogó jogi keretet a Szerződés 13. cikke alapján a megkülönböztetés elleni harcról szóló átfogó irányelv gyors elfogadása által, amely irányelvnek a megkülönböztetés minden formájára irányuló hatékony, arányos és elrettentő büntető szankciókat, illetve közigazgatási szankciókat – mint a kötelező oktatás és a közérdekű munka –, vagy bírságot (a közéleti személyiségek és a hatóságok képviselői esetében szigorúbbakat, hiszen beosztásuk súlyosbító körülménynek számít) kell tartalmaznia,
m)
vegye figyelembe az a tényt, hogy a Szerződés 13. cikkében említett, a megkülönböztetés alapjául szolgáló okokat nem szabad rangsorolni, ebből következően a megkülönböztetés e formáira a Tanácsnak egyenlő figyelmet kell szentelnie; vegye a büntetőjogi felelősség hatálya alá a diszkriminációs alapokon, vagy az ilyen indítékok kombinációján (többszörös megkülönböztetés) nyugvó, gyűlöletből elkövetett és erőszakos bűncselekményeket,
n)
kötelezze el magát a kerethatározat átültetési határidejét követő legfeljebb három éven belül e kerethatározat rendelkezéseinek egy értékelési jelentés alapján történő felülvizsgálatára, amelyet a tagállamok adnak át nevezetesen az 1. cikk végrehajtására vonatkozóan az eltérések hatókörének csökkentése céljából;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatásul a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.