Az Európai Parlament,

–   tekintettel a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló bizottsági zöld könyvre (COM(2006)0744) és az EK fogyasztói jogi kivonat – összehasonlító elemzés tárgyú dokumentumára(1),

–   tekintettel a digitális környezet iránti fogyasztói bizalomról szóló nyilvános meghallgatásra és az ott benyújtott szakértői vizsgálatokra, amelyre az Európai Parlamentben 2007. január 24-én került sor,

–   tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 95. és 153. cikkére,

–   tekintettel az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében követendő útról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(2) és az európai szerződési jogról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a fogyasztóvédelem, az elektronikus kereskedelem és az információs társadalom fejlődése terén jelenleg hatályos közösségi jogszabályokra,

–   tekintettel a német elnökség által "Fogyasztói szuverenitás a digitális világban" címmel benyújtott chartára,

–   tekintettel a kéretlen levelek, a kémprogramok és a rosszindulatú szoftverek elleni küzdelemről szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0688),

–   tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0334),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0191/2007),

A.   mivel a digitális technológia a mindennapi életünk része, az információs és kommunikációtechnológiai (IKT) ipar jelentős szerepet játszik a platformok, berendezések, szoftverek, információs szolgáltatások, a kommunikációs és szórakozási lehetőségek, valamint a kulturális javak előállításában, a termékek és a szolgáltatások közötti határvonal egyre inkább elmosódik, az információs és kommunikációs technológia különböző formái összefonódnak, a vásárlási módok egyre sokfélébbek lesznek, a fogyasztók pedig egyre növekvő mértékben állítják elő a termékek tartalmát vagy járulnak hozzá annak értékéhez; mivel továbbá ebben az összetett új struktúrában egyre nehezebb azonosítani, hogy ki biztosítja az adott szolgáltatás egyes részeit, és egyre nehezebb megérteni a specifikus technológiák és az új üzleti modellek hatását,

B.   mivel a digitális környezetben illetően alacsony az európai fogyasztók és vállalkozások bizalma, és mivel az elektronikus kereskedelem bizonyos aspektusait tekintve Európa elmarad az Egyesült Államok és Ázsia mögött,

C.   mivel a digitális kommunikációban rejlő lehetőségek ellenére a fogyasztók mindössze 6%-a részese az áruk, szolgáltatások és tartalom terén a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemnek, ez az arány azonban emelkedik,

D.   mivel az alternatív vitarendezés (ADR) lehetősége ellenére mindössze a kiskereskedők 3%-a veszi igénybe rendszeresen ezeket a rendszereket, a kiskereskedők 41%-a pedig nem tud ezen eszközök igénybevételének lehetőségéről,

E.   mivel az EU digitális piacának fejlődése jelentős mértékben megnövelheti az EU globális kereskedelem terén meglévő versenyképességét,

F.   mivel a hálózatsemlegesség mélyreható vizsgálatot és európai szintű szigorú felügyeletet igényel annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassa arra irányuló lehetőségét, hogy növelje a fogyasztók választási lehetőségeit és ugyanakkor az új vállalkozások számára is lehetővé tegye a belső piachoz való egyenlő hozzáférést,

G.   mivel az elektronikus piac EU-n belüli részének fragmentálódása veszélyezteti a vívmányokban megállapított jogokat,

H.   mivel a digitális szakadék szociális és földrajzi jellegű probléma, és mivel gyakran a hátrányos helyzetű és vidéki térségeken lakók azok, akik nem tudtak lépést tartani a digitális fejlődéssel,

I.   mivel az európai fogyasztók és vállalkozások számára az EU-n belül a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem tekintetében a jogbiztonság mértéke a nemzeti tranzakciókhoz és az EU-n kívüli tranzakciókhoz képest alacsony,

J.   mivel egyetlen elektronikus tranzakcióra különféle jogi rendelkezések vonatkozhatnak, amelyek eltérő követelményeket támasztanak, ami sem a vállalkozók, sem a fogyasztók számára nem biztosít egyértelmű és könnyen végrehajtható szabályokat,

K.   mivel az információs társadalom jövője nagy mértékben függ attól a kihívástól, hogy sikerül-e biztosítani a személyes adatok megfelelő védelmét, valamint az elektronikus környezet magas szintű biztonságát,

1.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az elektronikus kereskedelem fejlesztésére szolgáló megfelelő keretet, amellyel a fogyasztói bizalom jelenlegi alacsony szintje növekedhetne, vonzóbb vállalkozási környezet jöhetne létre, javulna a jogszabályok minősége, megerősödnének a fogyasztói jogok és a kisvállalkozók piaci helyzete, illetve megszűnne a belső piac fragmentálódása a digitális környezetben; ebben a tekintetben üdvözli a "Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007-2013" című bizottsági közleményt (COM(2007)0099);

2.   felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok minőségének javítására való törekvés mellett összpontosítson a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem megfelelő szabályainak kidolgozására is olyan előírások formájában, amelyekhez a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre vonatkozó európai megbízhatósági jel tulajdonosai önkéntesen tartanák magukat;

3.   felhívja a Bizottságot, hogy az elektronikus bizalomról szóló kezdeményezés(4) során szerzett tapasztalatokra építve tegyen javaslatot a digitális környezet egészébe vetett fogyasztói bizalom növelésére;

4.   meggyőződése annak szükségessége, hogy a gyakorlatban késedelem nélkül megvalósítsák a digitális integrációra irányuló (e-inclusion) kezdeményezést; ezért felhívja a Bizottságot, hogy sürgesse az e páneurópai kezdeményezést aláíró tagállamokat az e célból való fellépésre;

5.   meggyőződése, hogy a "fogyasztó" fogalma olyan tágabb meghatározást tesz szükségessé, amely jobban megfelel az információs társadalomnak;

6.   meggyőződése, hogy a kivállalkozások külön védelmet érdemelnek helyzetüknek az információs társadalom piacán történő megszilárdítása érdekében;

7.   hangsúlyozza a fogyasztók digitális környezettel szembeni bizalmatlanságát előidéző tényezők létezését, és ezért szükségesnek tartja aktív politika folytatását és olyan meghatározott mechanizmusok támogatását, amelyek segíthetnek a fogyasztói bizalom növelésében annak szavatolásával, hogy a digitális környezetben a tranzakciókat biztonságosan, megfelelő módon lehet végrehajtani;

8.   felhívja a Bizottságot a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet)(5) 18. cikke értelmében harmadik országokkal (különösen az OECD tagjaival) létrehozandó olyan fogyasztóvédelmi együttműködési megállapodások megkötésére, amelyek javítanák a fogyasztói jogok végrehajthatóságát a digitális környezetben;

9.   üdvözli a Bizottságnak a fogyasztóvédelmi joganyag felülvizsgálatára és naprakésszé tételére irányuló kezdeményezését, valamint különösen az elektronikus kereskedelem erőteljes középpontba állítását;

A fogyasztói bizalom növelése a digitális környezetben

10.   úgy véli, hogy az elektronikus bizalomról szóló új stratégia szerepet játszhatna a fogyasztói bizalom növelésében, különösen a következő területeken elért előrehaladás révén:

11.   kiemeli a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról)(6) – mint a határokon átnyúló tranzakciókban a fogyasztóvédelmet szavatoló kulcsfontosságú jogi aktusnak – valamennyi tagállam által, kellő időben történő és hatékony átültetésének fontosságát;

12.   úgy véli továbbá, hogy egy újból elindított, az elektronikus bizalomról szóló kezdeményezésnek nemcsak a fogyasztóvédelemmel kell foglalkoznia, hanem koordinált megközelítést is ki kell alakítania a digitális környezet egészének problémáját illetően, ideértve az olyan nem piaci tényezők elemzését is, mint például a magánélet védelme, a széles nyilvánosság hozzáférése az információs technológiákhoz ("e-inclusion"), az internet biztonsága stb.;

13.   kitart amellett, hogy az európai lakosság digitális környezethez való hozzáférési joga elsődlegesen fontos, és emlékeztet e tekintetben a megfelelő pénzügyi és jogi eszközök végrehajtásának fontosságára az e-inclusion előmozdítása érdekében, különösen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek érvényesítésével, illetve szükség esetén az elektronikus hírközlés területére történő kiterjesztésével, valamint a digitális hírközlési infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokhoz pénzügyi források rendelkezésre bocsátásával;

14.   meggyőződése, hogy a jövőbeli lépéseket illetően konzultálni kell az érdekelt felekkel (az ipar és a fogyasztói szervezetek képviselőivel);

Az elektronikus kereskedelem kultúrája

15.   felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg önkéntes európai előírások megfogalmazását, amelyeknek célja a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem megkönnyítése, azaz olyan európai előírások megfogalmazását, amelyek áthidalják a különböző tagállamokban hatályos jogszabályok nyelvi eltéréseit és változatait, minthogy ez egy súlyos akadályt képező olyan tényező, amely meggátolja mind a fogyasztók, mind a kis- és középvállalkozások számára a digitális környezetben a belső piac lehetőségeinek teljes kiaknázását;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa opcionális szabványosított szerződések és önkéntes szabványosított általános kereskedelmi feltételek létrehozását az elektronikus kereskedelem terén a kiegyensúlyozott jogviszony garantálása érdekében, tekintettel arra a tényre, hogy általában sem a fogyasztók, sem a vállalkozások nem jogi vagy műszaki szakértők, mindazonáltal a szerződéskötés szabadságának alapvető polgári jogi elve alapján hagyja meg a feleknek a szabad szerződéskötés lehetőségét;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy kötelezze a szabványosított szerződéseket és a szabványosított általános kereskedelmi feltételeket önként alkalmazó vállalkozókat az azoktól eltérő szerződéses rendelkezések kiemelésére;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy az átláthatóság és a végfelhasználóknak szóló információk közzétételének javítása érdekében javasolja az elektronikus hírközlésre irányadó szabályok módosítását;

Európai bizalomjelek a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben

19.   felhívja a Bizottságot, hogy miután elhárultak az akadályok a belső piac kiskereskedői oldalának integrációja elől, értékelje az európai megbízhatósági jel feltételeinek és logójának létrehozásával kapcsolatos lehetőségeket a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben való nagyobb biztonság garantálása érdekében, és ezzel összefüggésben biztosítson általános jogi keretet az önkéntes megbízhatósági jelek tekintetében, mint ahogyan erre a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv(7)) felszólították; ajánlja, hogy ez tartalmazza a következőket:

20.   tudomásul veszi azonban a hatékony megbízhatósági jelek bevezetésének alábbi problémáit:

21.   meggyőződése, hogy a fogyasztói bizalom erősítésének leghatékonyabb módjai a következők:

22.   megjegyzi, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv kiterjed a bizalom- és egyéb jegyek csalárd felhasználására, valamint a hamis fogyasztói referenciákra; felkéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy nemzeti fogyasztóvédelmi központjaikat figyelmeztetik e visszaélésekre;

23.   felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a meglévő és sikeres, különösen a több tagállamban működő megbízhatósági jelekkel, mint például az Euro-Label-lel, kapcsolatban már megszerzett tapasztalatokat, és használja fel ezeket a tapasztalatokat a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem uniós megbízhatósági jelének előkészítésekor (beleértve annak ellenőrzését, hogy akadályozhatja-e az új tagállamokban a megbízhatósági jelek elterjedését az ilyen jelek bevezetésének finanszírozásához szükséges megfelelő források hiánya);

24.   határozottan hiszi, hogy a bizalomjegyek különösen a kis- és középvállalkozásoknak jelentős lehetőséget nyújtanak arra, hogy fogyasztói bizalmat építsenek ki a digitális környezetben;

Az információs társadalomban a felhasználók jogairól szóló európai charta

25.   felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztói szervezetekkel folytatott konzultációt követően terjesszen elő olyan, a felhasználók jogairól szóló európai chartát, amely egyértelművé tenné az információs társadalom szereplőinek – köztük a fogyasztóknak – jogait és kötelezettségeit, különösen a felhasználói jogokat a digitális tartalom vonatkozásában (vagyis a felhasználói jogokat és kötelezettségeket konkrétan digitális tartalom felhasználása esetén), az alapvető együttműködtethetőségi normákat garantáló felhasználói jogokat, illetve a különösen sérülékeny felhasználók jogait (vagyis fejlesztve az internetes oldalak hozzáférhetőségét fogyatékkal élők számára); a amennyiben e terület dinamikus fejlődése miatt ideiglenesen nem lehetséges a charta elkészítése, úgy felhívja a Bizottságot, hogy készítsen útmutatót, amely ismerteti az információs társadalom szereplőinek a jelenlegi közösségi vívmányoknak megfelelő jogait és kötelezettségeit;

26.   felhívja a Bizottságot, hogy állapítsa meg az alapvető felhasználói szabadságokat és jogokat az információs társadalomban; úgy véli, hogy e tekintetben egyes felhasználói szabadságokat és jogokat az egységes piacon az online tartalomról szóló, jövőbeni közlemény keretében kell megállapítani;

27.   álláspontja szerint az online környezet és a digitális technológia lehetővé teszi, hogy a fogyasztóknak új termékek és szolgáltatások széles körét kínálják fel, és hogy az ilyen szolgáltatások alapját a szellemi tulajdon képezi; úgy véli, hogy annak érdekében, hogy ezen szolgáltatások előnyeit maximálisan kihasználhassák, és hogy elvárásaik teljesüljenek, a fogyasztóknak egyértelmű tájékoztatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy a digitális tartalom, a szellemi és digitális tulajdonjogok kezelése, valamint a technológiai védelmi intézkedések terén mi az, amit megtehetnek, és mi az, amit nem; meggyőződése, hogy a fogyasztók számára jogot kellene biztosítani az interoperábilis megoldásokhoz;

28.   felhívja a Bizottságot, hogy terjessze a felhasználók jogairól szóló európai chartát és biztassa a tagállamokat, valamint az érintett szervezeteket arra, hogy széles körben juttassák el valamennyi internetfelhasználóhoz, hogy ismerjék jogaikat és legyenek eszközeik azok érvényesítéséhez;

A belső piac fragmentálódása a digitális környezetben

29.   felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a belső piac digitális környezetben történő fragmentálódásának (vagyis a határokon átnyúló módon kínált árukhoz, szolgáltatásokhoz és tartalomhoz való hozzáférés visszautasítása) megállítására, mivel ez jelentős mértékben megkülönbözteti a főleg az új és kis tagállamokban élő fogyasztókat, kizárólag állampolgárságuk, lakóhelyük vagy annak alapján, hogy van-e birtokukban egy meghatározott tagállamban kiadott fizetési kártya, továbbá arra, hogy az e területen elért haladásról rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet;

30.   határozottan elfogadhatatlannak tartja azt, hogy egyes vállalkozók, akik az interneten keresztül több tagállamban adnak el árukat, nyújtanak szolgáltatásokat és szolgáltatnak tartalmat, megtagadják a fogyasztóktól bizonyos tagállambeli weboldalukhoz való hozzáférést, és arra kényszerítik őket, hogy az abban az államban lévő weboldalukat használják, amelyben tartózkodnak, vagy amelynek az állampolgárságát birtokolják;

31.   felhívja a Bizottságot, hogy a szolgáltatási irányelv 20. cikkével összhangban tegyen javaslatot a határokon átnyúlóan szállított termékekhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésre;

32.   felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a szolgáltatási irányelv 20. cikkének hatékonyságát, különösen az objektív kritériumok tekintetében;

33.   üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság megvizsgálja, hogy a területi licenciák gyakorlata vagy a kizárólagos területi szerződések hogyan ütközik a belső piaccal, valamint ösztönzi és felhívja a Bizottságot, hogy átfogóan értesítse a Parlamentet e vizsgálatok eredményeiről;

34.   hangsúlyozza annak biztosítása fontosságát, hogy az európai vállalkozóknak a digitális környezetben jó okuk legyen arra, hogy az egész belső piacon határokon átnyúlóan kínáljanak fel árukat, szolgáltatásokat és tartalmat;

35.   megjegyzi, hogy az interoperabilitás kritikus jelentőségű gazdasági tényező; hangsúlyozza a technikai és jogi szinten iparág-irányított, hozzáférhető, interoperábilis szabványok fontosságát annak érdekében, hogy lehetővé váljon a méretgazdaságosság, biztosítsák a fogyasztók eszközökhöz, szolgáltatásokhoz és tartalomhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférését és előmozdítsák a technológiák mielőbbi alkalmazását és hozzájáruljanak a piaci fragmentálódás elkerüléséhez; hangsúlyozza, hogy az eszközök, szolgáltatások és a tartalom valódi interoperabilitását legalább fogyasztói (végfelhasználói) szinten elő kell mozdítani;

A fogyasztók jogi védelmének megerősítése a digitális környezetben

36.   meggyőződése, hogy a digitális környezetben a nagyobb mértékű fogyasztói bizalmat olyan egyértelműbb és javított fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok tennék lehetővé, amelyek a horizontális jogi eszközök és a fogyasztói kötelmi jog bizonyos szempontjainak harmonizálását célozzák; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv végrehajtásáról, amelyben meghatározza a fogyasztói bizalommal kapcsolatos kérdéseket;

37.   üdvözli a Bizottságnak a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló bizottsági zöld könyvben tett javaslatát, amely szerint a digitális fájlokat a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999. május 25-i,1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) hatálya alá kell vonni;

38.   meggyőződése, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályrendszer alkalmazását a végfelhasználókkal kötött licenszszerződések területén is érvényesíteni kell, és ennek magában kell foglalnia a "technikai szerződési feltételek"-et is;

39.   felhívja a Bizottságot, hogy javasolja, hogy a távol lévő felek között kötött szerződésekre alkalmazandó szabályokat terjesszék ki olyan szerződésekre is, amelyeket online aukciók során fogyasztók és hivatásos kereskedők között kötnek, továbbá az egyén által az interneten rendelt turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre is (repülőjegyek, szállodai szállás, gépjárműbérlés, szabadidős szolgáltatások stb.);

40.   felhívja a Bizottságot az elektronikus kereskedelemi tranzakciókban az eladó által a vevőnek kötelezően nyújtandó információra vonatkozó követelmények egyszerűsítésére és szabványosítására, és ezekkel az információkkal összefüggésben a nélkülözhetetlen kötelező információk prioritási sorrendjének megállapítására;

41.   felhívja a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a digitális környezetben az ellátási láncot olyan módon, amellyel biztosítható, hogy a fogyasztó mindig ismeri a szolgáltató kilétét és tudatában van annak, hogy a szolgáltató közvetítő vagy tényleges szolgáltató;

42.   határozottan elfogadhatatlannak tartja, hogy a fogyasztókat az eladó weboldaláról megfelelő figyelmeztetés nélkül egy másik weboldalra irányítják tovább, mivel emiatt az áruk, szolgáltatások vagy a tartalom tényleges szállítójának vagy szolgáltatójának a valódi kiléte rejtve marad a fogyasztók előtt;

43.   felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a fogyasztóvédelmet olyan esetekben, amikor a fogyasztó vállal minden szerződési kockázatot, például azáltal, hogy előre fizet, és különösen az elektronikus szerződések esetében;

44.   felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a digitális környezetben a határokon átnyúló, vállalkozások és fogyasztók közötti viták kollektív jogorvoslati mechanizmusaival kapcsolatos fellépésének mérlegelését;

45.   emlékeztetve a SOLVIT és az európai fogyasztói központok pozitív tapasztalataira, felhív egy európai e-fogyasztói információs rendszer létrehozására, amely valamennyi európai e-fogyasztónak részletes útmutatást és tájékoztatást adna a fogyasztók és a vállalkozások digitális környezetben fennálló jogairól és kötelezettségeiről, valamint gyakorlati útmutatást adna az alternatív vitarendezési lehetőségeket illetően, általános szinten és adott esetben az egyedi ügyek vonatkozásában is;

46.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy hatékonyan védjék a fogyasztókat a digitális környezetben mind szabályozási, mind műszaki intézkedésekkel, a biztonsági és a magánélet elleni támadásokkal szemben;

47.   felhívja a Bizottságot, hogy részletesen kísérje figyelemmel a fogyasztóvédelem tendenciáit a mobiltelefonok segítségével bonyolított elektronikus kereskedelemben, hangsúlyt fektetve többek között a fiatal fogyasztók védelmére;

48.   felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt az egész belső piacon a digitális környezetben megvalósuló, magas szintű fogyasztóvédelem célkitűzésének elérésére irányuló törekvésben;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy rendszeres időközönként (ideális esetben évente egyszer) tájékoztassa a Parlamentet a digitális környezetben megvalósuló fogyasztóvédelem terén elért előrehaladásról, beleértve az ezen állásfoglalás végrehajtása irányában tett gyakorlati lépéseket;

o
o   o

50.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://ec.europa.eu/consumers/cons_int/safe_shop/acquis/comp_analysis_en.pdf. (2) HL C 292. E, 2006.12.1., 109. o. (3) HL C 305. E, 2006.12.14., 247. o. (4) Lásd a "Fogyasztói bizalom az elektronikus kereskedelemben: az elektronikus bizalomról szóló kezdeményezés tanulságai" című bizottsági személyzeti munkadokumentumot. (5) HL L 364., 2004.12.9., 1. o. (6) HL L 149., 2005.6.11., 22. o. (7) HL L 178., 2000.7.17., 1. o. (8) HL L 376., 2006.12.27., 36. o. (9) HL L 171., 1999.7.7., 12. o.