Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződésre,

–   tekintettel a "Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2005)0097), valamint a törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU módszerről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0518),

–   tekintettel a "Melléklet a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek értékelésének közös uniós módszerről szóló közleményhez: A javasolt közös uniós módszer összefoglalása és jelentés a kísérleti szakaszról (2005. április–szeptember)" című bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2005)1329),

–   tekintettel az Európai Tanács tavaszi ülésére készített "Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség" című bizottsági közleményre (COM(2006)0030),

–   tekintettel a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárások hatásának értékeléséről szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a "Hatékonyabb jogalkotás 2004" című bizottsági jelentésére (COM(2005)0098),

–   tekintettel a Versenyképességi Tanács 2006. március 13-i ülésének a KKV-k támogatásával kapcsolatos közösségi politikáról szóló, "a közösség lisszaboni programjának végrehajtása modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, november 15-i bizottsági közlemény (COM(2005)0551) alapján elfogadott következtetéseire,

–   tekintettel "Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2006)0689),

–   tekintettel "Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban" című bizottsági munkadokumentumra (COM(2006)0691),

–   tekintettel "Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0023),

–   tekintettel "Az adminisztratív terhek minimalizálása" című kísérleti projektre (az EU 2007. évi költségvetése, 26 01 08. jogcímcsoport),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0275/2007),

A.   mivel a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásának kérdése a hatékonyabb jogalkotás általános célkitűzésének egyik legfontosabb szempontja,

B.   mivel fontos a Parlament bizottságai közötti rugalmas és összehangolt együttműködésre törekedni olyan kérdések tekintetében, amelyek jelentős hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésének végrehajtására,

C.   mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldetése az Európai Unió polgárainak biztosítása arról, hogy az EU pénzeszközei hatékonyan és megfelelően kerülnek összegyűjtésre és elköltésre, valamint megfelelően történik hozzárendelésük azon feladatokhoz, amelyek elvégzésére az EU-t felkérték; mivel e cél eléréséhez a bizottság törekszik az EU-közpénzek korszerű, hatékony és eredményes elszámoltatási rendszerének kialakítására, ami biztosíthatja a költségvetés rendezett végrehajtását, a jobb kormányzást és az egyértelmű elszámoltathatóságot,

D.   mivel a szabályozási költségeket, amelyeknek csak egy részét képezik az igazgatási kötelezettségek, szélesebb összefüggésben kell vizsgálni, amely kiterjed a szabályozás gazdasági, társadalmi és környezeti költségeire és előnyeire is, továbbá az ilyen rendszeres felülvizsgálatot és az összetett elemzést mindenkinek a hatékonyabb szabályozás fő alkotórészének kellene tekintenie,

E.   mivel a megfelelés költségei – a közvetlen pénzügyi költségek és a hosszú távú következmények kivételével – a szabályozásnak való megfeleléssel járó összes költség, és ezek az egyszerűsített költségmodell összefüggéseiben a lényegi megfelelés költségeire és igazgatási költségekre oszthatók fel,

F.   mivel az igazgatási költségek a vállalkozások, az önkéntes szektor, a közigazgatási szervek és a polgárok olyan költségeit jelentik, amelyek azon kötelezettségük teljesítése során merülnek fel, hogy információt nyújtsanak tevékenységükről vagy termékeikről, akár a közigazgatási szerveknek, akár magánpartnereknek,

G.   mivel az Európai Számvevőszék ismételten megállapította, hogy ellenőrzési eredményei alapján az a véleménye, hogy a szabálytalanságok egyik fő okát azon mögöttes szabályok és szabályzatok képezik, amelyek nem teszik lehetővé a megfelelő kockázatkezelést, és erősen hátráltatják az EU pénzeszközeinek jogszerű és szabályszerű elköltését,

H.   mivel az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére javasolt cselekvési terv 2012-re 25%-kal lenne képes csökkenteni az adminisztratív terheket, beleértve a közösségi jogszabályokat és a nemzeti szabályozói terheket is, ami az EU GDP-jének szintjét közelítőleg 1,4%-kal vagy 150 milliárd euróval tudná középtávon növelni(2),

I.   mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-én úgy határozott, hogy 2008 tavaszán – a Bizottság felülvizsgálata alapján – megfontolja, hogy a különböző lehetőségek figyelembevételével szükség van-e további intézkedésre, beleértve az intézmények számára független szakértői csoportok részéről a jobb szabályozás irányába mutató tevékenységük tekintetében történő tanácsadást,

J.   mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy kísérleti projektként egy olyan független szakértői csoportot hozzon létre, amely segíti a Bizottságot és a tagállamokat az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó fent említett cselekvési program végrehajtásában,

K.   mivel az igazgatási terhek csökkentése fontos intézkedés az európai gazdaság fellendítésében, különösen annak a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) gyakorolt hatásán keresztül,

L.   mivel a jogalkotás a megfelelően működő társadalmak alapja, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és környezeti megfontolásokat és azok értékét egyformán tekintetbe véve,

1.   üdvözli a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodást(3), és felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a Parlamentet, hogy mindezt valósítsák meg a gyakorlatban;

2.   emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv szerint a Bizottság "kellőképpen figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel";

3.   egyetért azzal, hogy a szabályozási környezet, amelyben a vállalkozások működnek, meghatározza versenyképességüket, fenntartható növekedésüket és a foglalkoztatás területén elért teljesítményüket, illetve hogy a meglevő és jövőbeli átlátható, világos, hatékony és általában véve magas színvonalú szabályozási környezetnek az EU-politika fontos célkitűzésévé kell válnia;

4.   hangsúlyozza a szubszidiaritás és arányosság elve teljes mértékű alkalmazásának fontosságát a közösségi törvényhozás elfogadása során;

5.   úgy véli, hogy az érdekelt felekkel folytatott folyamatos konzultációnak a jogalkotási javaslatok vizsgálatakor jelentős szerepe van; rámutat arra, hogy a konzultációba az érintettek minden csoportját be kell vonni, különös tekintettel azokra, akik a jogalkotásból eredő legnagyobb terheket viselik, továbbá hogy a konzultációban részt vevő csoportok kiválasztásának átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lennie; rámutat továbbá arra, hogy a konzultációs eljárásnak minden tekintetben tiszteletben kell tartania a szerződés szociális partnerek szerepére vonatkozó rendelkezéseit a 138. cikkel összhangban és a COM (2002)0704 dokumentumban megállapított elvek értelmében, amelyek annak biztosítására kötelezik a Bizottságot, hogy az érdekelt feleknek meglegyen a lehetőségük véleményük kifejtésére;

6.   továbbá hangsúlyozza, hogy a kisebb szereplőkkel aktívan konzultálni kell, mert egyszerűen nem tudnak versenyezni a multinacionális és nagyvállalatokkal vagy szervezetekkel, amelyek megfelelő forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy költséges lobbistákat és tanácsadókat foglalkoztassanak panaszaik előbbre vitelére;

7.   azon a véleményen van, hogy fontos, hogy a vállalkozások és a polgárok számára felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének keretében a Bizottság konzultáljon utólagos célcsoportokkal annak meghatározására, hogy az adminisztratív terhek ténylegesen milyen mértékben csökkentek;

8.   erre figyelemmel hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden európai polgár, társaság vagy nem kormányzati szervezet számára elérhetővé tegyék a meglévő internetes portálokat az EU összes hivatalos nyelvén, a lehető legnagyobb elérhetőség és hatás biztosítása érdekében;

9.   üdvözli, hogy kiemelt figyelmet kap az érdekelt felek közötti korai konzultáció, beleértve a szociális partnereket, a KKV-kat, a törvényhozókat, a rendészeti testületeket és a nem kormányzati szervezeteket is; hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd szerepét, amely – az összes érdekeltnek a döntéshozatali és a végrehajtási folyamatba való bekapcsolása révén – hasznos eszköze a jobb érdekegyensúlyt biztosító jobb európai kormányzásnak; kiemeli, hogy az "összes érdekelt" fogalmába a KKV-k alkalmazottainak is bele kell tartozniuk, a KKV-chartában foglaltaknak és a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács által elfogadottaknak megfelelően; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket egy kibővített, hangsúlyos, európai szintű társadalmi párbeszéd kialakítására és elmélyítésére, valamint az eredmény alapján folytassa a szociális normák javítását a munkahelyek megőrzésének szükségessége mellett;

10.   felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be az érdekelt felekkel folytatott közvetlen konzultációt garantáló jelenlegi kezdeményezéseiről; úgy érzi, hogy fontos a Bizottság általi, az elért eredményeket bizonyító utólagos értékelés végrehajtása is;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy az új jogszabályra irányuló javaslat megtételekor jelezze, hogy milyen költségei vannak a javasolt jogszabály végrehajtásának és nyomon követésének; azzal érvel, hogy a Bizottságnak az adott jogszabály által előidézett teljes költséget kell alapul vennie;

12.   hangsúlyozza, hogy a meglevő jogszabályok egyszerűsítésének és frissítésének hatása nem lehet a dereguláció, a munkavédelmi törvényhozás felhígulása vagy az alapvető szociális normák lebontása; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a jogszabályok a jövőben is járuljanak hozzá a szociális normák javulásához anélkül, hogy káros hatással lennének a vállalkozások versenyképességére; elismeri, hogy a szociális normák javításának fő módja a munkanélküliség csökkentése, a vállalkozást és munkahelyteremtést elősegítő szabályozási környezet elősegítése által;

13.   nagyon fontosnak tekinti a jogszabályok tagállamok által történő szükségtelen, túlzott mértékű átültetésének és kiterjesztésének megakadályozását; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe a rendeletek és irányelvek kibocsátásakor; meggyőződése, hogy a Bizottságnak egyértelműen meg kell adnia, hogy melyek a rendeletek és az irányelvek minimumkövetelményei;

14.   elvárja, hogy a követelményszinteknek és ellenőrzési méréseknek a közösségi jogban lefektetett minimumkövetelményeket túlhaladó emelésekor a tagállamok jelentsék ezt be, és jelezzék ezt a nemzeti jogszabályokban vagy végrehajtási intézkedésekben; felhívja a Bizottságot a tagállamoknak a végrehajtási intézkedésekből és a nemzeti jogszabályokból származó szükségtelen terhek tekintetében történő figyelemmel kísérésére;

15.   felhívja a Bizottságot arra, hogy – a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó fent említett intézményközi megállapodás keretén belül – előre látható következményekkel járó, célirányos, jól átgondolt jogszabályokat fogadjon el, amelyek hozzájárulnak a kedvező feltételek megteremtéséhez, megfelelően ösztönözve a vállalkozásokat és vállalatokat, csökkentve a felesleges kiadásokat és eljárásokat, eltávolítva az alkalmazhatóság és az innováció akadályait és általános jogbiztonságot nyújtva;

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy amikor új jogszabályra tesz javaslatot, jelölje meg, hogy az Európai Unión kívüli hasonló ágazatokkal összehasonlítva ez milyen adminisztratív terhekkel járna a különböző gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi ágazatok számára; javasolja, hogy ez kapjon külön figyelmet a közelmúltban javasolt versenyképességi vizsgálat során is, amely már a hatásvizsgálatok szerves része;

17.   felkéri a Bizottságot arra, hogy nyújtsa be a Parlamentnek a jelenleg kidolgozás alatt álló versenyképességi vizsgálati projektet, hogy még annak életbe lépése előtt eszmecserét lehessen folytatni róla;

18.   hangsúlyozza a Bizottság, a tagállamok, és a Parlament együttműködésének és a jobb szabályozást elősegítő, közös és átfogó stratégia iránti elkötelezettségének – nevezetesen a különböző nemzeti jogalkotási keretek megvizsgálásának és a legjobbnak bizonyult gyakorlatok átvételének – szükségességét a "Partnerség a növekedésért és munkahelyekért" erősítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a munkavédelemről és a szociális védelemről szóló európai irányelveket megvalósító kollektív szerződések vagy rendeletek és törvények révén bizonyos tagállamok által elfogadott különböző gyakorlatokat és nemzeti stratégiákat;

19.   hangsúlyozza a jelenlegi jogszabályok jobb végrehajtásának és foganatosításának fontosságát minden tagállamban, valamint kéri, hogy az egyenlő játékszabályok biztosítása érdekében a szabálysértési eljárások gyorsak legyenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy javítsák az egyszerűsítendő jogszabályok beazonosítására vonatkozó mechanizmusokat;

20.   támogatja a Bizottságnak az Unión belül az igazgatási terhek csökkentését szolgáló cselekvési tervét, amely célja az európai vállalatok igazgatási költségeinek mérése és 2012-ig az igazgatási terhek 25%-kal való csökkentése;

21.   megjegyzi, hogy a 25%-os csökkentésre irányuló stratégia a vállalatok igazgatási terheire – különösen a szükségtelen terhekre – vonatkozik, és azt nem lehet egyszerűen deregulációként felfogni, ahogyan azt a Bizottság maga is állítja;

22.   teljes körűen támogatja a Bizottság kezdeményezését, de ugyanakkor éberen őrködik afelett, hogy a jogalkotási célokat ez a megközelítés ne befolyásolja;

23.   kiemeli a gyorsított eljárások szükségességét abból a célból, hogy az igazgatási terheket 2012-ig 25%-kal ténylegesen csökkenteni lehessen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak teljes körűen támogatnia kell az egyszerűsítési folyamat megvalósulását;

24.   támogatja ezért a Bizottság bizottsági intézkedésekre, közös javaslatokra és egyedi javaslatokra vonatkozó "gyorsított intézkedési" javaslatát; felhívja a Bizottságot, hogy további "gyorsított intézkedések" létrehozása érdekében hasznosítsa jobban az azon tagállamok által szerzett tapasztalatokat, amelyek már elvégezték az alapvető értékeléseket;

25.   megjegyzi, hogy a Bizottság fenti cselekvési terve 13 kiemelt területet azonosított azzal az indokolással, hogy az igazgatási terhek 80%-a e területeken található; hangsúlyozza, hogy ezen értékelés alapját a nemzeti tapasztalatok és intézkedések képezik(4); egyetért a Bizottsággal abban, hogy ez a megközelítés gyakorlatias, de úgy véli, hogy ezt csak az első szakasznak kellene tekinteni;

26.   támogatja ezért a Bizottság azon szándékát, hogy kiterjessze a cselekvési programot a jelenleg annak részét nem képező más területekre is; elvárja a Bizottságtól, hogy a tényleges felmérés külső tanácsadókhoz való kiszervezési stratégiájába foglalja bele az összes további lehetséges tehercsökkentést;

27.   véleménye szerint az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó közösségi cselekvési terv bevezetése később azzal is jár, hogy a Bizottságnak megfelelő erőforrásokat és előirányzatokat kell erre fordítania; támogatja ezért a HÉA nélkül körülbelül 19,6 millió EUR-nak a Bizottság szolgálatai számára e célból történő rendelkezésre bocsátását; felkéri azonban a Bizottságot, hogy számoljon be a Költségvetési Bizottságnak arról, hogy mely költségvetési tételekből vette az előirányzatokat, ez milyen mértékben érint más politikákat, azok elköltése hogyan és mikor történik, illetve mely jogalapok indokolják ezt a kiadást;

28.   hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság megítélése szerint a jelenlegi igazgatási kereten belül nem képes megfelelő erőforrások és előirányzatok átcsoportosítására, lehetséges megoldásokat kell találnia és előterjesztenie e problémák megoldására a költségvetési hatóság részére;

29.   kiemeli, hogy a 25%-os csökkentésnek a terhek nettó csökkenésében kell tükröződnie; hangsúlyozza ezért, hogy 2008-tól az új jogszabályokból következő igazgatási terheket bele kell foglalni a költségvetésbe, valamint annak 2012-es végső értékelésébe; hangsúlyozza, hogy a 13 kiemelt területen történő 25%-os csökkentést csak bruttó csökkentésnek lehet tekinteni; kiemeli, hogy a jelenlegi megközelítés ezért nem biztosíthat a vállalatok számára tényleges 25%-os csökkentést;

30.   felhívja a Bizottságot, hogy az intézkedések végrehajtása céljából tegye közzé és terjessze be a Parlament megfelelő bizottságainak a 25%-os csökkentési cél 2012-re történő eléréséhez szükséges, pontos célkitűzéseket tartalmazó, és az intézkedések meghatározott időrendben történő elérését szolgáló, részletes "eredményjelző táblát", valamint évente számoljon be a Parlament illetékes bizottságainak az elért előrehaladásról;

31.   hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak teljes körűen részt kell ebben venniük, és politikai felelősséget kell vállalniuk az igazgatási terhek csökkentése tekintetében; meggyőződése, hogy politikai szintű felelősségvállalás nélkül az EU nem fog sikerrel járni jogalkotási kultúrája megváltoztatásában;

32.   szándéka, hogy teljes körűen alkalmazza a hatásvizsgálati eljárásokat a módosításoknak a javaslatokra gyakorolt hatásának értékelése céljából, és felhívja ugyanerre a Tanácsot is; kéri a Bizottságot, hogy ehhez adja meg a szükséges segítséget és szakértelmet;

33.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hatásvizsgálati iránymutatások megvalósítása során egy, a gazdasági tevékenységekről szóló tanulmány javítsa a tényleges hatásvizsgálat minőségét; kitart amellett, hogy a hatásvizsgálatokat szükségszerűen vagy egy európai intézmény, vagy a tagállamok végezzék el, mindezt alapos, átlátható, és kiegyensúlyozott módon, a szociális, gazdasági és környezeti szempontok egyforma súlyozása mellett;

34.   hangsúlyozza, hogy a politikai szintű tulajdonláshoz az irányítás és a végrehajtás szintjén megvalósuló javított gyakorlatoknak is kapcsolódniuk kell; hangsúlyozza ezért, hogy minden főigazgatóságot fel kell világosítani a politikai területén meglévő szükségtelen igazgatási terhekről egy kezdeti alapfelmérés révén, valamint javasol egy olyan rendszert (például a minden egyes főigazgatóságon működő belső ellenőrzést), amely tanáccsal és segítséggel láthatja el a különböző főigazgatóságokat a főigazgatóságonkénti csökkentési politikák és egyedi célkitűzések kialakításában és végrehajtásában;

35.   kéri a Bizottságot, hogy számoljon be az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politika belső szervezeti kialakításáról; kéri e kialakításnak a különböző olyan tagállamokban meglévő rendszerekkel való összevetését, amelyeknek már van működő politikájuk az igazgatási terhek csökkentésére;

36.   felhívja a Bizottságot a hatásvizsgálati testület (IAB) által a hatásvizsgálati eljárásokban képviselt hozzáadott érték értékelésére 2008-ig; felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be különösen az IAB hatásának a különböző tagállamok független tanácsadó testületei által gyakorolt hatással való összevetéséről, valamint hogy értékelje a valóban független európai szintű ellenőrzés által elérhető hozzáadott érték lehetséges legmagasabb mértékét;

37.   javasolja, hogy az EU költségvetésének a 26 01 08 tételben az igazgatási terhek minimumra csökkentését célzó kísérleti projektre fenntartott előirányzatokat egy független, az érdekelt felek minden csoportját tekintve reprezentatív, "Az igazgatási terhek csökkentése az EU-ban" című cselekvési terv végrehajtásának teljes körű nyomon követését végző szakértői csoport létrehozására használják fel; rámutat arra, hogy ez azt is jelenti, hogy a független szakértői bizottság a 13 kiemelt területen kívüli valamennyi hatásvizsgálati eljárásra, felmérésre és jogalkotási javaslatra is összpontosíthat;

38.   hangsúlyozza, hogy e független szakértői panel kinevezésének és munkájának teljes mértékben átláthatónak kell lennie, és hogy a panel tagjainak nyilatkozatot kell kitölteniük az érdekeltségeikről;

39.   elégedett a Tanács és a Bizottság által e megközelítéshez eddig adott támogatással, amint az az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése elnökségi következtetéseinek 25. pontjában is szerepelt; hangsúlyozza, hogy ez megfelel a Nationaler Normenkonntrollrat (Németország), Better Regulation Commission (Egyesült Királyság) és az igazgatási terhekkel foglalkozó Holland Tanácsadó Testület (Hollandia) által a Bizottság cselekvési tervére vonatkozó álláspontról készült kiadványban tett ajánlásokkal(5);

40.   javasolja továbbá, hogy egy független szakértői testület a fenti európai cselekvési terv végrehajtásának teljes körű felügyelete mellett értékelje az internetes és helyi konzultációk megállapításait és kimenetelét; javasolja, hogy a független testület kapjon hozzáférést a csökkentési javaslatok hatásvizsgálatába még azt megelőzően, hogy azokat a Bizottság elfogadná;

41.   kéri a Bizottságot, hogy a szakértői testület vezetésére jelöljön ki egy függetlenül gondolkodó képviselőt, és a testület 2007 szeptemberére legyen teljesen működőképes; kéri továbbá, hogy a testület többi tagja képviselje a jogalkotási folyamat külső szereplőit, valamint az igazgatási terhek csökkentésének területén jártas független szakértőket és tudósokat is;

42.   kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a független testület számára, hogy az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politikát létrehozó, 2006-ban és 2007-ben már megtett lépésekre észrevételeket tehessen;

43.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 104 E., 2004.4.30., 146. o. (2) Arjan M. Lejour, George M.M. Gelauff, "Öt fontos lisszaboni lépés: A célok elérésének gazdasági hatása (Five Lisbon highlights: The economic impact of reaching these targets) (Central Planbureau, holland gazdaságpolitikai elemzőiroda), Hága 2006. (3) HL C 321., 2003.12.31., 1. o. (4) "Az igazgatási terhekre vonatkozó kísérleti projekt", WIFO-CEPS, 2006. október. (5) Az Európai Bizottságnak az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére vonatkozó cselekvési programjáról kialakított álláspontokat tartalmazó dokumentum, 2007. március 1.