Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság "Európai energiapolitika" című közleményére (COM(2007)0001),

–   tekintettel a Bizottság "A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről" című közleményére (COM(2006)0841),

–   tekintettel a Bizottság "Vizsgálat az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról" című közleményére (COM(2006)0851) és a Bizottság szolgálatainak kísérő munkadokumentumára (SEC(2006)1724),

–   tekintettel a Bizottság "Elsőbbségi összekapcsolási terv" című közleményére (COM(2006)0846),

–   tekintettel a Bizottság "Jelentés az EU villamosenergia- és földgázipari szabályozási keretének végrehajtása" című belső munkadokumentumára (SEC(2006)1709), a Bizottság közleményének (COM(2006)0841) kísérődokumentumára,

–   tekintettel a Bizottság belső "Európai Uniós energiapolitikai adatok" című munkadokumentumára (SEC(2007)0012),

–   tekintettel 2006.december 14-i, az "Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatósága, versenyképessége és biztonsága tárgyában" című zöld könyvről szóló állásfoglalására(1),

–   tekintettel 2006. március 23-i, az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról szóló állásfoglalására(2),

–   tekintettel a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel a második olvasatban 2007. május 23-án elfogadott, a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó álláspontjára(4),

–   tekintettel a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), 

–   tekintettel a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2004. április 26-i 2004/67/EK tanácsi irányelvre(7),

–   tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–   tekintettel a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–   tekintettel a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–   tekintettel az Európai Energia Szabályozóknak a 2003. november 11-i 2003/796/EK bizottsági határozat 3. cikk (8) bekezdése szerint a 2006. január 1–2006. december 31. időszakról készített, a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozása tárgyában – az Európai Energiaipari Szabályozók Tanács (CEER) és a Villamosipari és Gázipari Európai Szabályozói Csoport (ERGEG), az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság minden tagja számára – kiadott éves jelentésére(11),

–   tekintettel az Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i elnökségi következtetéseire az Európai Tanácsnak az Európai Tanácsi Cselekvési Terv (2007-2009) – Európai Energiapolitika című dokumentumhoz fűzött megjegyzéseiről,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0249/2007),

A.   mivel az Európai Unió fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaellátásról szóló új energiapolitikájának nagyra törőnek kell lennie, a hosszú távú előnyöket kell szem előtt tartania, és elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az EU importtal szembeni külső kiszolgáltatottságának korlátozására, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére kell összpontosítania,

B.   mivel e nagyra törő és hosszú távú előnyök elérése érdekében a szubszidiaritás elvével összhangban, kellő időben meg kell teremteni a megfelelő jogalkotási kereteket,

C.   mivel az EU belső energiapiacának kiterjesztése és a tagállamok közötti hatékony szolidaritási mechanizmusok megteremtése előfeltétele az ellátás biztonságának és a gazdasági hatékonyság biztosításának,

D.   mivel a liberalizáció és a piaci integráció egyforma mértékben fontos a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése, a nagyobb mértékű gazdasági hatékonyság elérése és a piaci likviditás növelése, ezáltal pedig az EU belső energiapiacának kiterjesztése tekintetében,

E.   mivel az egyes tagállamok energiaforrásokról szóló döntései az egész Unióra hatást gyakorolnak a verseny, az ellátás biztonsága és a környezeti fenntarthatóság tekintetében,

F.   mivel a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség elvei azt jelentik, hogy az Unió minden egyes polgára számára alapvető fontosságú, hogy az energiához megengedhető hozzáféréssel rendelkezzen,

G.   mivel a 27 tagállamból 20 még nem ültette át teljes mértékben – szöveg szerint és szellemében – a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelvet,

H.   mivel a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről szóló fent említett bizottsági közlemény és a Versenypolitikai Főigazgatóság jelentése az energiaágazat felméréséről arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi szabályok és liberalizációs intézkedések az energiaellátás hatékonyságának növekedéséhez vezettek és megtakarításhoz juttatták a fogyasztókat, viszont a piacok még nem nyíltak meg teljes mértékben, és a szabad verseny még mindig nem akadálytalan,

I.   mivel a hatékony szétválasztással együtt a hálózati hozzáférésre vonatkozó szigorú és hatékony harmonizált szabályok szabályozók általi megállapítása előfeltétele annak, hogy új szereplők léphessenek be a piacra,

J.   mivel néhány tagállamban hosszú távú szerződések vonatkoznak a piac egy lényeges hányadára, veszélyeztetve ezzel a szabad verseny alakulását, ezáltal pedig az energia belső piacának létrejöttét,

K.   mivel az EU már meglévő, szétválasztásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása és szabályozási kerete a tagállamokban jelentős mértékben eltér, ami súlyos következményekkel jár a belső villamosenergia-piac fejlődésében,

L.   mivel a szétválasztásra vonatkozó rendelkezések tekintetében tett nemzeti intézkedések konvergenciája és összehangolása az egyetlen módja az egységes európai energiapiac létrehozása felé való haladásnak,

M.   mivel a legtöbb gázipari vállalkozás bevétele főként kereskedelmi tevékenységekből származik, és nem kitermelésből,

N.   mivel kevés tagállam nyitotta meg földgázpiacát; mivel a földgáz-szolgáltatási piacon a teljes rendszer vonatkozásában mind a fogyasztók, mind a vállalkozások szempontjából kulcsfontosságú az alacsony ár és a minőségi szolgáltatás,

O.   mivel a villamos energia átvitelében a szűk keresztmetszet csökkentése a villamosenergia-hálózat terjeszkedése és fejlesztése érdekében nagyarányú befektetéseket és a szűk keresztmetszet kezelésére irányuló hatékonyabb, piacalapú mechanizmusokat tesz szükségessé,

P.   mivel bármely új, javasolt jogszabálynak a nagy energiaigényű iparágak által tapasztalt sajátos problémákkal – mint például a versenyhiányból eredő magas piaci energiaárakkal – kell foglalkoznia,

Q.   mivel az összekapcsolás szintje számos tagállam között mindmáig elégtelen és igen messze van a 2002. március 15–16-i barcelonai csúcstalálkozón elfogadott megállapodásoktól, és sok esetben különböző politikai és közigazgatási okok hátráltatják annak építését,

R.   mivel mielőtt javaslat születhetne bármilyen, az egyes tagállamokban lévő gáztárolási kapacitások kötelező létrehozásáról szóló jogszabályról, a Bizottságnak költséghaszon-elemzést és alapos hatásvizsgálatot kell készítenie,

S.   mivel a liberalizáció és a piaci integráció egyformán fontos a belső energiapiac kiterjesztésében,

T.   mivel a 2007. március 8-án és 9-én Brüsszelben megtartott Európai Tanács fent említett következtetései 33. pontjának utolsó mondata kimondja a nagy energiaigényű ágazatok óriási jelentőségét és hangsúlyozza, hogy költséghatékony intézkedésekre van szükség az ilyen iparágak versenyképességének és környezeti hatásának javítása érdekében,

U.   mivel az átláthatóság hiányát a Bizottság a belső piaci verseny előmozdításának akadályaként azonosította,

V.   mivel az energiaágazatban szükséges hosszú távú befektetések tekintetében egyértelmű, stabil és kiszámítható szabályozási keretre van szükség,

W.   mivel egy új, európai uniós energiahatóság elősegítheti a kutatás finanszírozását és a megújuló energiák fejlesztését, fenntarthatja a díjak kiegyenlítődését és biztosíthatja az energiához való egyenlő hozzáférést minden polgár számára,

X.   mivel a meglévő adatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak korlátozottan éltek a rászoruló fogyasztókat támogató célzott közszolgáltatási kötelezettségek lehetőségével,

1.   megismétli, hogy a lisszaboni stratégia csak akkor lehet sikeres, ha további erőfeszítések születnek az energia területén meglévő közös európai érdek szélesebb körű áttekintésén alapuló közös energiapolitika megvalósítása felé a nemzeti jellegzetességek tiszteletben tartásával, és lehetővé téve a tagállamoknak azt, hogy az energiaforrások, valamint az energia-előállítók lehető legnagyobb mértékű sokszínűsítése érdekében ragaszkodhassanak saját energiaösszeállításukhoz;

Az átvitel szétválasztása

2.   úgy véli, hogy a tulajdonjog szétválasztása a leghatékonyabb eszköze lehet az infrastrukturális befektetések megkülönböztetés-mentes előmozdításának, az új szereplők számára a hálózatokhoz való méltányos hozzáférésnek, és a piacon az átláthatóság biztosítása számára; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a modell nem fedhet le minden kérdéses feladatot, mint például az összekapcsolásokat vagy a szűk keresztmetszeti pontokat;

3.   elismeri, hogy a gázszektorban a szétválasztást célzó további intézkedések alkalmazása nem magától értetődő; ezért speciális megoldások kifejlesztését sürgeti annak érdekében, hogy ezen ágazat számára létrejöhessen a belső gázpiac, figyelembe véve a termelési vagy forgalmazási láncban meglévő különbségeket;

4.   felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan elemzést, amely ismerteti a tulajdonjogi szétválasztás és a független rendszerüzemeltetők létrehozásának várható költségeit a tagállamok számára, a hálózatokba történő befektetésekre gyakorolt várható hatásokat, valamint a belső piac és a fogyasztók számára bekövetkező előnyöket; hangsúlyozza, hogy az elemzésnek foglalkoznia kell azzal a kérdéssel is, hogy felmerülnek-e majd problémák vagy költségek – és ha igen, milyenek –, amennyiben az állam nem végzi el a szétválasztást, továbbá azzal a kérdéssel, hogy a negatív következmények eltérőek-e az állami és a magántulajdon tekintetében; javasolja továbbá, hogy az elemzés vegye fontolóra, hogy a célkitűzések elérése tekintetében milyen előnyei lennének a tulajdonjogi szétválasztásnak a független, regionális piaci szereplőkre irányuló megközelítéshez képest;

5.   sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az unió villamosenergia- és földgázágazataiban meglévő strukturális eltéréseket, beleértve azt is, hogy néhány tagállam ezekből az energiaforrásokból nem rendelkezik hazai termeléssel és azt is, hogy fontos termelési földgázpiacokon jelenleg nem biztosított a teljes gazdasági kölcsönösség; ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan kiegyensúlyozott javaslatot, amely lehetővé teszi az EU földgáztársaságai számára, hogy új termelési csővezetékekbe történő befektetéseket és hosszú távú szerződéseket használhassanak fel annak érdekében, hogy harmadik országokkal szemben növeljék tárgyalóerejüket;

6.   ragaszkodik ahhoz, hogy harmadik országbeli társaságoknak csak akkor engedélyezzék energetikai infrastruktúra vásárlását, amennyiben azzal az országgal viszonosság állá fenn;

Szabályozók

7.   üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely a nemzeti szabályozók együttműködésének uniós szintű, EU-s szervezeten keresztül történő fokozására irányul, s a határokon átnyúló ügyek szabályozásához való európaibb megközelítés előmozdítójának tekinthető; úgy véli, hogy a nemzeti szabályozók hatáskörei közötti fokozott konvergencia és összehangoltság alapvető fontosságú a technikai és szabályozási különbségek túllépése érdekében, amelyek a határokon átnyúló kereskedelmet és összekapcsolódásokat komolyan gátolják; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kulcsszerepet kell betöltenie a nemzeti szabályozók függetlenségének megtartása mellett; úgy véli, hogy a szabályozóknak döntéseiket a speciálisan meghatározott technikai és kereskedelmi ügyekben úgy kell meghozniuk, hogy szükség esetén tájékozódnak az átvitelirendszer-irányítók és egyéb érdekeltek álláspontjáról, emellett ezen döntéseknek jogilag kötelező erővel kell bírniuk;

8.   rámutat, hogy a nemzeti szabályozóknak a kizárólag nemzeti piacukat érintő döntéseikért az egyedüli felelős hatóságoknak kell maradniuk; támogatja, hogy hatásköreiket kiterjesszék azáltal, hogy azokba beletartozzon a megkövetelt befektetés jegyzékének elkészítése, majd azt követően végrehajtásának tevékeny előmozdítása;

9.   úgy véli, hogy a szabályozóknak biztosítaniuk kell, hogy bármely olyan társaság, amelynek energia-infrastruktúra, és különösen átviteli hálózatok vagy csővezetékek vannak a tulajdonában, vállalja, hogy egyértelmű befektetési célokat irányoz elő az ágazatban meglévő spekulációk elkerülése érdekében;

10.   úgy véli, hogy a nemzeti szabályozók függetlennek, erősnek kell lenniük és egyértelműen meghatározott hatáskörrel kell rendelkezniük, biztosítandó, hogy a jogszabályok gyakorlati végrehajtása teljes mértékű legyen, a piaci szereplők azokhoz igazodjanak, illetve hogy a szükséges befektetések és átláthatósági szintek megvalósuljanak; úgy véli ugyanakkor, hogy hatásköreiket uniós szinten kell összehangolni az átláthatóság, a nyilvánosságra hozatal és elszámoltathatóság közös szabályainak létrehozásával, a szabályozók nemzeti hatóságoktól és ipartól való teljes függetlenségének megőrzése érdekében;

11.   úgy véli, hogy a nemzeti energiaszabályozóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy megbüntessék azt az üzemeltetőt, amely nem tartja tiszteletben a határozataikat, vagy azt az átviteli rendszerüzemeltetőt, amely nem tesz eleget a rendszerkarbantartásra vonatkozó kötelességének, valamint hogy biztosíthassák, hogy a vállalatok tanácsadást nyújtsanak a fogyasztóknak az energia végső felhasználásának hatékonyságáról – ahogyan arról az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) rendelkezik – továbbá meg kell adni a szabályozóknak annak lehetőségét, hogy villamos áram és földgázkibocsátási programokat foganatosítanak; úgy véli továbbá, hogy a szabályozó hatóságok és az illetékes versenyhatóságok közötti kölcsönös együttműködést mind nemzeti, mind pedig uniós szinten erősíteni kell;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megoldást az átviteli rendszerüzemeltetők tekintetében a függetlenséggel, illetve összeférhetetlenséggel, valamint az átláthatósággal kapcsolatos problémákra; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az átviteli rendszerüzemeltetők számára, hogy betölthessék a piacot előmozdító szerepüket, illetve amelyek – a határokon átnyúló szállítás javítása érdekében – harmonizálják az átviteli rendszerüzemeltetőkre vonatkozó nemzetközi szabályzatokat;

13.   üdvözli azt a javaslatot, amely az átvitelirendszer-üzemeltetők létező szervezeteit hivatalos szereppel ruházza fel hivatalos kötelezettségekkel és célkitűzésekkel kiegészítve ("ETSO+\GTE+ megoldás");

14.   bírálja egyes kormányok túlzott beavatkozási törekvéseit a nemzeti szabályozóik által hozott döntésekbe, mivel ez aláássa független hatósági szerepüket;

15.   utal néhány regionális piac fejlődésére; hangsúlyozza, hogy a nagyobb "energiaszigetek" létrejöttének megelőzéséhez megfelelő intézkedésekre lesz szükség, és kéri, hogy ezek a regionális struktúrák ne veszélyeztessék a belső energiapiac létrehozását és végrehajtását;

Szabályozott díjak

16.   sürgeti a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg az általánosan szabályozott díjakat – a 2003/54/EK irányelvben említett végső esetben kiszabott díjak kivételével – ugyanakkor biztosítsák, hogy megfelelő mechanizmusok álljanak rendelkezésre a rászoruló fogyasztók védelmére, különösen az üzemanyag-szegénység tekintetében, beleértve a nem piaci mechanizmusokat is; sajnálatát fejezi ki, hogy az európai energiapolitikáról szóló fenti bizottsági közlemény nem tesz említést az ármechanizmusokról; megjegyzi, hogy az árintervenciót csak végső esetben szabad alkalmazni, ahol a nemzeti szabályozó hatóságok a mesterségesen létrehozott magas árakat kívánják visszaszorítani a fogyasztók, vállalatok és új belépők védelme érdekében és azért, hogy az árak minden esetben a valódi költségeket takarják;

17.   úgy véli, hogy fel kell számolni a nem megújuló energiaforrások támogatását, ezzel biztosítva az egyenlő esélyeket; úgy véli, hogy a külső környezetvédelmi költségeket be kell építeni az energia árába, és a környezetvédelmi és energiapolitikai célok elérése érdekében piaci alapú intézkedéseket kell alkalmazni;

18.   megjegyzi, hogy a tervezett magas színvonalú egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek és a közszolgáltatási kötelezettségeknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal, és hogy az árdiszkrimináció és a viszonteladás korlátozása a versenyjog hatálya alá tartozik; hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú a fennmaradó szabályozott szolgáltatói díjak hatásának felmérése a verseny fejlődésére, valamint a piaci torzulások megszüntetése;

Társadalmi hatás és fogyasztóvédelem

19.   felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a különböző javaslatai társadalmi hatásait is értékelő, teljes körű hatásvizsgálatot és támogassa az iparágakat a kiképzésre és átszervezésre irányuló mechanizmusok kifejlesztésében;

20.   úgy véli, hogy a fogyasztók energiaellátása az alapvető szükségletek tekintetében elengedhetetlen, és hogy az energiaszegénység ellen minden rendelkezésre álló eszközzel – különösen az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság ösztönzésével – harcolni kell; felhív továbbá megfelelően célirányos és átlátható társadalmi intézkedések alkalmazására, amelyek amellett, hogy nem akadályozzák a tisztességes versenyt, a rászoruló és hátrányos helyzetű fogyasztók védelmét szolgálják;

21.   sürgeti a Bizottságot, hogy az energiafogyasztók chartájáról szóló javaslatát 2007 vége előtt nyújtsa be;

Összekapcsolások

22.   üdvözli a tagállamok 10%-os összekapcsolási szintjére irányuló indikatív célkitűzést;

23.   felhívja a tagállamokat, hogy többek között a kétoldalú együttműködés erősítése által fokozzák a meglévő és jövőbeli projektek technikai, bürokratikus és politikai korlátainak lebontására tett erőfeszítéseiket, különösen a Bizottság által közösségi érdekű projektként azonosított négy projekt esetében; felhívja a tagállamokat, hogy az összekapcsolási vonalak kiépítésére vonatkozó engedélyezési eljárásokat könnyítsék meg, illetve korlátozzák az ilyen eljárások időtartamát; úgy véli azonban, hogy az általános érdekű szempontokat mindig figyelembe kell venni;

24.   megerősíti a transzeurópai energiahálózatokra előirányzott költségvetés növelésének szükségességét különösen a környezeti akadályok eltörlése céljából;

25.   felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a végrehajtási problémákkal szembesülő közösségi érdekű projektekkel foglalkozó uniós koordinátorok kinevezését;

26.   hangsúlyozza, hogy a decentralizált energetikai infrastruktúra és energiatermelés elősegítheti az energiaellátás magasabb szintű biztonságának elérését és azokat az energiapolitikai stratégiák kidolgozásakor kell ösztönözni;

Hosszú távú szerződések

27.   elismeri, hogy hosszú távú termelési szerződésekre van szükség – különösen a földgáz-piacon – a pozitív befektetési légkör megteremtéséhez, ez jelentősen hozzájárulna az ellátás biztonságához és nem veszélyeztetné Európában a belső energiapiac integrációját, feltéve hogy nem zárják ki az új belépőket;

28.   úgy véli, hogy a "használd vagy veszítsd el" elv kiegyensúlyozott és hatékony alkalmazását biztosítani kell, hogy az új belépők hozzáférhessenek azokhoz a hálózatokhoz, ahol a kapacitás nincs kihasználva;

29.   úgy véli, hogy a hosszú távú kétoldalú forgalmazási szerződések, amíg nem ölelik fel a piac jelentős százalékát és nem akadályozzák a fogyasztókat a szolgáltató-váltásban, lehetőséget teremtenek a nagy energiaigényű iparágak számára, hogy alacsonyabb és stabilabb energiaárakat alkudjanak ki az általuk választott szolgáltatónál és ezért ezeket a szerződéseket engedélyezni kell, feltéve, hogy az illetékes hatóság megfelelően ellenőrzi őket, a hálózatok számára nem jelentenek további költséget, nem zárják ki az új belépőket a piacról és nem akadályozzák a piac fejlődését;

30.   felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon meghatározást arra vonatkozóan, hogy ki minősül nagy energia-felhasználónak; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a globális gazdaságban versengő, EU-n belüli nagy energia-felhasználókra;

31.   kéri a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást az ilyen hosszú távú kétoldalú forgalmazási szerződésekről, hogy a piac bizonytalansága csökkenjen és a szerződések szabványosítása irányába mozduljon;

32.   emlékeztet arra, hogy az energiatermelő, -átvivő, -tároló és -elosztó létesítmények olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek biztonságát és biztonságosságát minden körülmény mellett teljes mértékben meg kell őrizni, és biztosítani kell;

Villamos és gázhálózatok

33.   ismételten hangsúlyozza aggodalmát a villamos- és gázinfrastruktúra fejlesztésébe történő nagyobb, Európában az ellátás biztonságának garantálását szolgáló befektetések szükségessége tekintetében; ragaszkodik a szabályozási keret stabilitásához, koherenciájához és átláthatóságához a befektetésbarát környezet létrehozása érdekében és ezért – az európai uniós fogyasztók és vállalkozások közös érdekében – felszólít egy befektetésbarát szabályozási környezet kidolgozására;

34.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban sok akadály továbbra is fennáll, amelyek aránytalan késedelmet okoznak az új energetikai importinfrastruktúrák létrehozásával és a fő villamosenergia-hálózat új generációjával kapcsolatban; ezért kéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést, hogy az ilyen késedelmeket a minimális szintre szorítsák, valamint hogy minden legkülső és megközelíthetetlen lakott terület (beleértve a szigeteket és a hegyvidékeket) a fő villamosenergia-hálózatra kapcsolódjon;

35.  sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a hálózatok kapacitását, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék jelentős szárazföldi és vízi megújuló energiaforrások új generációjának belépését; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan európai uniós intelligens hálózat létrehozásának megvalósíthatóságát, amely az elérhető legújabb információs és kommunikációs technológiák minden előnyét kihasználja; egy ilyen hálózat a termelési opciók széles körét fogadná be, jobb helyzetbe hozná a fogyasztókat, képes lenne gyorsan azonosítani és elemezni a zavarokat, valamint reagálni ezekre, továbbá helyreállítani ezek hatásainak következményeit; sürgeti a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a befektetéseket és szabályozóik részére adjanak kifejezett megbízást e célok elérésének támogatására;

36.   hangsúlyozza az európai uniós hálózatok technikai harmonizációjának szükségességét;

37.   felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki menetrendet az egységes európai uniós villamosenergia- és földgázhálózat létrehozására;

38.   üdvözli a bioföldgáz gázhálózatba történő bevitelével kapcsolatos legújabb technológiai előrelépést; sürgeti a Bizottságot, hogy – a földgázzal való ellátás biztonságához történő hozzájárulás érdekében – javasoljon konkrét intézkedéseket e lehetőség még kiterjedtebb kiaknázására különösen a biogáz-hálózathoz való hozzáférés biztosítása révén;

Stratégiai tartalékok

39.   egyetért a Bizottság értékelésével, hogy a gázzal kapcsolatban a jelenlegi technológiát tekintve, jobb diverzifikálni az ellátási útvonalakat és technológiákat, úgymint a gáztalanító üzemeket és cseppfolyósított földgáz terminálokat, mint nagyméretű gáztartalékokat létrehozni; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatot a meglévő földgáz-készleteknek az ellátás biztonsága és a piacokra újonnan belépő szereplők előnyben részesítése közötti egyensúly megzavarása nélküli jobb kihasználására;

40.   hangsúlyozza a villamosenergia-hálózat és a földgázhálózat kiegészítő jellegét; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a tárolás a földgázhálózat elválaszthatatlan része és hogy azt nemzeti és uniós szolidaritással kell kezelni; ezen felül úgy véli, hogy a tárolás elősegítheti a készenléti energiagenerátorok működését és így segítheti az ellátás biztonságát;

41.   megállapítja, hogy az egyes tagállamok – gazdasági és műszaki megvalósíthatóságuknak megfelelően – stratégiai földgáz-készleteket javasolhatnak és alakíthatnak ki;

Átláthatóság

42.   úgy véli, hogy az átláthatóság a verseny kialakulásának előfeltétele, t hogy az információkat mindig időben, egyértelmű és könnyen hozzáférhető módon, valamint megkülönböztetésmentes alapon kell feltárni;

43.   megemlíti azokat a nehézségeket, amelyekkel a liberalizált piacokból részesülő háztartási fogyasztók szembesülnek; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet növelni az átláthatóságot a fogyasztók számára, valamint hogy tegye teljessé és világossá a fogyasztói információt (beleértve a különböző díjakat, a vállalat energiakeverékét és egyéb, a 2003/54/EK irányelvben meghatározott információt, például a címkézést) és erősítse meg a fogyasztói szervezetek belső energiapiacon belüli szerepét;

44.   egyetért a Bizottsággal, hogy mind a villamosenergia-, mind pedig a földgázpiac vonatkozásában kötelező átláthatósági szabályokat kell bevezetni; úgy véli, hogy az átláthatóság magas és harmonizált szintje előmozdítja a hatékony versenyt és a piacokra való új belépéseket;

45.   üdvözli e tekintetben a Bizottságnak a piacon a jobb átláthatóság biztosítására irányuló kötelezettségvállalását;

A közösségi jogszabályok végrehajtása

46.   aggódik azon tagállamok száma miatt, amelyek még adósak a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelv átültetésével, és amelyek még nem tudták megfelelően végrehajtani azokat; felhívja a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át, és teljes mértékben hajtsák végre ezeket az irányelveket;

47.   úgy véli, hogy a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelv elégséges rendelkezést tartalmaz, amelyek – megfelelő alkalmazásuk esetén – biztosítanák a versenyképes forgatókönyvet és a belső energiapiac létrejöttét;

48.   egyetért a Bizottsággal abban, hogy a liberalizációs folyamatnak nincsen alternatívája, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a meglévő liberalizációs irányelvek teljes és hatásos átültetését; emellett támogatja a Bizottság javaslatát, hogy a piac működési zavarait versenyalapú és szabályozási lépésekkel egyaránt kezeljék;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a hatásvizsgálati tanulmányából kapott valamennyi eredményt és választ, valamint hogy új jogalkotási javaslatok benyújtása előtt tájékoztassa a Parlamentet arról;

50.   üdvözli e tekintetben a Bizottság kezdeményezését, hogy jogsértési eljárás induljon azon tagállamokkal szemben, amelyek nem ültették át, vagy helytelenül hajtották végre a 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelvet;

51.   óvva int a túlzott piaci koncentrációtól és úgy véli, hogy erre a legjobb megoldás a további piaci integráció és a szabályozási intézkedések fejlesztése, mivel egy nyitott versenyképes környezetben a fogyasztók választhatnak a szolgáltatók között, valamint megismétli a Bizottság részére tett azon felhívását, hogy az tegyen további lépéseket a piaci erőfölénnyel való visszaélések esetén az energiapiaci koncentrációk kezelésére;

52.   felhívja a figyelmet arra, hogy noha a határokon átnyúló kapacitáselosztás koordinációja terén végbement fejlemények biztatóak, a versenyeztetéshez szükséges nettó átviteli kapacitás számítása és a rendelkezésre álló átviteli kapacitás meghatározása során az átláthatóság alacsony mértéke komoly akadályát képezi a versenynek, amit a versenyeztetésekkor előforduló összehangolt magatartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás bevezetésével és a trösztellenes ellenőrzés fokozásával kell kezelni;

53.   sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan felügyelje a koncentráció versenyre gyakorolt hatását – mind nemzeti, mind pedig európai uniós szinten –, figyelembe véve azt a jelenlegi konszolidációs folyamatot, amely jelentős számú tagállamban új, nagy, multinacionális energiavállalkozások kialakulásához vezet és amelyet a vertikális földgáz- és villamosenergia-integráció erős foka jellemez;

54.   úgy véli, hogy a villamos energia és földgáz piacán a köztulajdon az európai piacok torzulását okozó egyik legfőbb tényező, és ezeken a piacokon kisebb a versenyre ösztönző erő abban az esetben, ha a közvállalatok is jelen vannak, mivel ezek általában alapszabályuknak köszönhetően kevésbé átláthatóak, és kevesebb információt nyújtanak a lehetséges befektetők számára, illetve a tagállamok kormánya által hozott politikai döntésektől függenek;

55.   felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi intézkedésében és javaslatában vegye figyelembe az energetikai kis- és középvállalkozások szerepének fontosságát a versenyképes energiapiacok működésében;

56.   kéri a tagállamok kormányait, hogy szüntessék be az úgynevezett nemzeti bajnokok támogatását, és tartózkodjanak a protekcionista jogalkotástól, amely akadályozza a valóban integrált európai uniós energiapiac fejlődését; felszólít az aktív földgáz- és villamosenergia-kibocsátási programok és likvidebb kiegyensúlyozó piacok létrehozására, hogy kedvezzenek az új piaci szereplőknek;

57.   lényegesnek tartja, hogy a jövőbeli, módosított kibocsátás-kereskedelmi rendszert a szabályozók felügyelete alatt átlátható módon integrálják a liberalizált energiapiacba a piaci mechanizmusok torzulásának elkerülése érdekében;

58.   újfent megismétli a teljesen liberalizált európai uniós energiapiac mielőbbi megvalósulásának fontosságát, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság – bejelentésének megfelelően – 2007 szeptemberének végén nyújtsa be a belső piacra vonatkozó további intézkedéseket tartalmazó csomagját;

o
o   o

59.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0603. (2) HL C 292. E, 2006.12.1., 112. o. (3) HL L 262. 2006.9.22., 1. o. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0198. (5) HL L 33. 2006.2.4., 22. o. (6) HL L 289. 2005.11.3., 1. o. (7) HL L 127. 2004.4.29., 92. o. (8) HL L 176. 2003.7.15., 37. o. (9) HL L 176. 2003.7.15., 57. o. (10) HL L 176. 2003.7.15., 1. o. (11) HL L 296. 2003.11.14., 34. o. (12) HL L 114., 2006.4.27., 64. o.