(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0594)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0354/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6–0246/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,(1)

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,(2)

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően eljárva,(3)

mivel:

(1)  A közösségi postai szolgáltatások fejlesztéséről szóló 1994. február 7-i tanácsi állásfoglalás(4) szerint a közösségi postaügyi politika egyik fő célkitűzése a postai piacnak a verseny előtti fokozatos, ellenőrzött megnyitása az egyetemes szolgáltatás nyújtásának további garanciája mellett.

(2)  A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) létrehozta a postai ágazat közösségi szintű szabályozási keretrendszerét. Ez rendelkezik az egyetemes szolgáltatás garantálásáról és ennek érdekében a tagállamok által egyetemes szolgáltatójuk (szolgáltatóik) számára fenntartható szolgáltatásokról – amelyek körét fokozatosan és progresszív módon csökkenteni kell –, megállapítja a fenntartható szolgáltatásokra vonatkozó tömeg-és díjhatárokat, és megszabja a piacnak a verseny előtti további megnyitására vonatkozó menetrendet annak érdekében, hogy a postai szolgáltatásokban megteremtődjön az egységes piac.

(3)  A Szerződés 16. cikke felhívja a figyelmet az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az Európai Unió közös értékrendjében elfoglalt helyére, valamint a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére. Megállapítja, hogy ügyelni kell arra, hogy ezek a szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.

(4)  Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások pozitív szerepét a 2005. októberi 219. speciális Eurobarométer-felmérés hangsúlyozza, amely kijelenti, hogy a postai szolgáltatások olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatások, amelyeket a felhasználók az egész Európai Unióban a legnagyobbra értékelnek: a megkérdezettek 77%-a adott pozitív választ.

(5)  Mivel a postai szolgáltatások a kommunikáció és az információk cseréjének alapvető eszközét jelentik, lényeges szerepet töltenek be, amely hozzájárul a társadalmi, gazdasági és területi kohézió céljaihoz az Európai Unióban.

(6)  Ezen a területen az intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy a Közösségnek a Szerződés 2. cikkében foglalt feladatai szerinti célkitűzések – vagyis a gazdasági tevékenységek összehangolt, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése, a foglalkoztatás és a szociális védelem magas szintje, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedés, a versenyképesség és a gazdasági teljesítmény konvergenciája, az életszínvonal és az életminőség javulása, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohézió és szolidaritás – megvalósulhassanak.

(7)  Az európai postai piacok drámai változásokon mentek keresztül az elmúlt években, és e fejlődés hajtóereje a technológiai előrehaladás, valamint a deregulációnak köszönhetően megnövekedett verseny volt. A globalizáció miatt alapvető fontosságú a proaktív, fejlődés-orientált hozzáállás, hogy ne fosszuk meg az EU polgárait e változások előnyeitől.

(8)  A lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatára vonatkozó, 2005. március 22–23-i megállapításaiban az Európai Tanács megismételte a belső piac kiteljesítésének jelentőségét a növekedést serkentése, valamint több és jobb munkahely teremtése szempontjából, és leszögezte, hogy egy versenyképes és dinamikus gazdaságban az általános gazdasági érdekű, hatékony szolgáltatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk. Ezek a megállapítások továbbra is érvényesek a postai szolgáltatásokra, amelyek a kommunikáció, a kereskedelem, valamint a társadalmi és területi kohézió lényeges eszközét jelentik.

(9)  Az Európai Parlament 2006. február 2-i állásfoglalása a postai irányelv alkalmazásáról(6) hangsúlyozta a hatékony postai szolgáltatások társadalmi és gazdasági jelentőségét, és a lisszaboni stratégia keretében betöltött fontos szerepét, jelezve, hogy az eddig tett reformintézkedések lényeges pozitív fejleményeket eredményeztek a postai ágazatban: jobb minőséget, nagyobb hatékonyságot és az ügyfelekre való jobb odafigyelést. Állásfoglalásában a Parlament kérte a Bizottságot, hogy tekintettel az egyes tagállamokban az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek esetenként jelentősen eltérő fejleményeire, előretekintő tanulmánya kidolgozása során összpontosítson elsősorban az egyetemes szolgáltatás nyújtásának minőségére és annak jövőbeni finanszírozására, valamint hogy e tanulmány keretében tegyen javaslatot az egyetemes szolgáltatás meghatározására, alkalmazási területére és megfelelő finanszírozására. Megállapította továbbá, hogy a postai hálózatok pótolhatatlan területi és társadalmi vonatkozással bírnak, ami lehetővé teszi az egyetemes hozzáférést az alapvető helyi szolgáltatásokhoz.

(10)  A 97/67/EK irányelvvel összhangban előretekintő tanulmány készült, amely minden egyes tagállam vonatkozásában felméri, hogy az egyetemes szolgáltatásra milyen hatással lesz a postai belső piac 2009-ben bekövetkező kiteljesedése. A Bizottság szintén alaposan megvizsgálta a Közösség postai ágazatát, tanulmányokat készíttetett az ágazatban végbemenő gazdasági, társadalmi és műszaki fejleményekről, és széleskörű egyeztetéseket folytatott az érdekelt felekkel.

Az előretekintő tanulmány azt állítja, hogy az alapvető cél, vagyis az egyetemes szolgáltatás tartamos nyújtásának biztosítása a 97/67/EK irányelvvel összhangban a tagállamok által meghatározott minőségi szabványoknak megfelelően 2009-re az egész Közösségben elérhető anélkül, hogy fenntartott területre szükség volna.

(12)  A postai piacoknak a verseny előtti fokozatos megnyitása az egyetemes szolgáltatók számára elegendő időt biztosított ahhoz, hogy megvalósítsák a piaci feltételek közötti hosszú távú életképességük biztosításához szükséges korszerűsítési és szerkezetátalakítási intézkedéseket, a tagállamok számára pedig lehetővé tette, hogy szabályozási rendszerüket a nyitottabb környezethez igazítsák. A tagállamok számára rendelkezésre áll továbbá az átültetési határidőig fennmaradó idő, valamint a valós verseny kialakulásához szükséges jelentős időtartam arra, hogy szükség esetén folytassák az egyetemes szolgáltatók korszerűsítését és átalakítását.

(13)  Az előretekintő tanulmány rámutat, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozására többé nem lehet előnyben részesített megoldás a fenntartott terület. Ez a megállapítás figyelembe veszi a Közösség és tagállamainak érdekeltségét a belső piac megvalósulásában, illetve annak növekedést és foglalkoztatást biztosító lehetőségei terén, valamint biztosítja, hogy valamennyi felhasználó számára hatékony általános gazdasági érdekű szolgáltatás álljon rendelkezésre. █

(14)  A postai ágazaton belüli változásokat számos hajtóerő irányítja, nevezetesen a kereslet és az ügyféligények változása, a szervezeti változások, az automatizálás és az új technológiák bevezetése, az elektronikus kommunikációs eszközökre való áttérés és a piac megnyitása. A postai szolgáltatók a verseny megvalósítása, a fogyasztók új igényeinek kielégítése és az új finanszírozási források biztosítása érdekében elektronikus üzleti szolgáltatásokkal vagy az információs társadalom egyéb szolgáltatásaival bővíthetik tevékenységüket.

(15)  A postai szolgáltatókat, beleértve a kijelölt egyetemes szolgáltatókat, az új, a hagyományos postai szolgáltatásoktól eltérő versenykihívások (digitalizáció, elektronikus kommunikáció) olyan hatékonyságnövelésre ösztönzik, mely önmagában is hozzájárul a versenyképesség nagymértékű növeléséhez.

(16)  A piac fokozatos megnyitásával – gondos előkészítés esetén – a postai piacok mérete összességében megnő; versenysemlegességet biztosító feltételek mellett további hozzájárulást jelenthet a fenntartható és minőségi foglalkoztatáshoz az egyetemes szolgáltatóknál, valamint új munkahelyeket teremthet más piaci szereplőknél, az új belépőknél és a kapcsolódó gazdasági tevékenységekben. Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a hatáskörét, hogy a postai ágazatban az alkalmazási feltételeket szabályozzák, ami azonban nem vezethet tisztességtelen versenyhez. A postai szolgáltatások piacának megnyitására való felkészülés során megfelelő figyelmet kell fordítani a szociális megfontolásokra, különösen a korábban postai szolgáltatások terén alkalmazott munkaerő foglalkoztatására.

(17)  A megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon. A további piacnyitás továbbra is különösen – levélküldeményeket feladóként és fogadóként – a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös, mivel minőségi javulást, több választási lehetőséget, a fogyasztók számára érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent. A postai piac jelenleg az üzenetek nagyobb piacának részét képezi, beleértve az elektronikus üzeneteket is, amit a piac értékelésekor figyelembe kell venni.

(18)  A vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Emellett a vidéki postahivatalok a hegyvidéki és szigeti régiókban lényeges, mindenki számára hozzáférhető infrastrukturális hálózatot biztosíthatnak az új távközlési technológiák tekintetében.

(19)  A szomszédos kommunikációs piacok fejleményei különféle hatásokat fejtettek ki a Közösség különböző régióiban és népesség-szegmenseiben a postai szolgáltatások használatára. A területi és társadalmi kohéziót azonban fenn kell tartani, és figyelembe véve a tagállamok számára a 97/67/EK irányelvben biztosított rugalmasságot, melynek jegyében egyes szolgáltatási jellemzőket a helyi keresletnek való megfelelés érdekében megváltoztathatnak, célszerű teljes mértékben fenntartani az egyetemes szolgáltatásra és az említett irányelvben felállított, minőségre vonatkozó követelményeket. Annak biztosítására, hogy a piac megnyitása továbbra is minden igénybevevő, és különösen a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára előnyös legyen, a tagállamoknak a piaci fejleményeket figyelemmel kell kísérniük, és szabályozniuk kell. Ehhez az irányelv értelmében rendelkezésre álló megfelelő szabályozási intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják a felhasználók igényeit továbbra is kielégítő postai szolgáltatások hozzáférhetőségét, adott esetben ugyanazon a hozzáférési ponton a szolgáltatások egy minimális számának elérhetőségét, és különösen azt, hogy a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűsége ne csökkenjen a vidéki és távoli térségekben. Ugyanakkor a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell bevezetniük és végrehajtaniuk olyan szolgáltatókkal szemben, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó kötelezettségeket.

(20)  A 97/67/EK irányelv által biztosított egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve helyiségébe, távoli vagy gyéren lakott területeken is.

(21)  "Felhasználó" alatt az egyetemes szolgáltatásokat igénybe vevő egyéni fogyasztók és kereskedelmi vállalkozások értendők, kivéve, ha a 97/67/EK irányelv másként rendelkezik.

(22)  A magas színvonalú postai szolgáltatások biztosítása jelentősen hozzájárul a társadalmi és területi kohézió céljának eléréséhez. Az elektronikus kereskedelem különösen a távoli és gyéren lakott területeken kínál új lehetőségeket a gazdasági életben való részvételre, amelynek fontos előfeltétele a jó postai szolgáltatások biztosítása.

(23)  A 97/67/EK irányelv előnyben részesítette azt a megoldást, hogy az egyetemes szolgáltatást a kijelölt egyetemes szolgáltató(k) nyújtották. A nagyobb verseny és választék kialakulásával a belső piacon a postai szolgáltatások szabad nyújtásának biztosításához a tagállamoknak további rugalmasságra van szükségük, hogy az egyetemes szolgáltatás garantálásához leghatékonyabb és legmegfelelőbb mechanizmust meghatározzák, tiszteletben tartva az objektivitás, az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség, az arányosság és a lehető legkisebb mértékű piactorzítás elveit. A tagállamok ehhez a következők valamelyikét, vagy azok kombinációját alkalmazhatják: az egyetemes szolgáltatás piaci erők révén való biztosítása, egy vagy több vállalkozás kijelölése az egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek biztosítására vagy különböző területek ellátására, illetve az egyetemes szolgáltatások közbeszerzés révén való biztosítása. Abban az esetben, ha egy tagállam úgy dönt, hogy egy vagy több vállalkozást jelöl ki az egyetemes szolgáltatás vagy az egyetemes szolgáltatás különböző összetevőinek nyújtására, biztosítani kell, hogy az egyetemes szolgáltatásra nézve előírt minőségi követelményeket a többi egyetemes szolgáltató is betartsa.

(24)  Fontos, hogy a felhasználók teljes körű tájékoztatást kapjanak a kínált egyetemes szolgáltatásokról, illetve a postai szolgáltatást nyújtó vállalkozások tisztában legyenek az egyetemes szolgáltatók jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fogyasztók továbbra is minden tájékoztatást megkapjanak az egyes kínált szolgáltatások jellemzőiről és hozzáférhetőségéről. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy minden ilyen információ hozzáférhető-e. Azonban a tagállamok számára biztosított fokozott rugalmassággal összhangban (mivel az egyetemes szolgáltatás nyújtását az egyetemes szolgáltató(k) kijelölésétől eltérő módon is biztosíthatják) célszerű, hogy a tagállamok szabadon dönthessék el, hogy a nyilvánosság tájékoztatását miképp oldják meg.

(25)  Az elkészült tanulmányok fényében, és a postai szolgáltatások belső piacában rejlő lehetőségek teljes kibontakoztatására törekedve célszerű megszüntetni az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának biztosítására a fenntartott terület és a különleges jogok használatát. Figyelembe véve a tagállamokban kialakult helyzetet, végső határidőként a 2010-es év végét célszerű megjelölni a kizárólagos jogok megszüntetésére a postai ágazatban.

(26)  Az egyetemes szolgáltatás fennmaradó nettó költségeinek külső finanszírozására még szükség lehet néhány tagállam esetében. Ezért célszerű tisztázni az egyetemes szolgáltatás finanszírozására – szükséges és indokolt esetben – rendelkezésre álló lehetőségeket, meghagyva a tagállamoknak a használandó mechanizmus(ok) megválasztásának lehetőségét. E lehetőségek között szerepelnek a közbeszerzési eljárások – ideértve a közvetlen tárgyalásos eljárásokat is – , a belső kereszttámogatások, valamint – ha az egyetemes szolgáltatás kötelezettségei nettó költséggel járnak és méltánytalan terhet jelentenek a kijelölt vállalkozás számára – az állami kompenzáció, illetve a szolgáltatók és/vagy az igénybevevők között átlátható módon megvalósított költségmegosztás, pl. kompenzációs alapba befizetett hozzájárulások révén. A tagállamok ezek mellett a közösségi jog által biztosított más finanszírozási lehetőségeket is használhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a 97/67/EK irányelvvel; például dönthetnek úgy, hogy az egyetemes szolgáltatók egyéb (az egyetemes szolgáltatásokon kívüli) tevékenységeiből származó haszon fordítható részben vagy egészben az egyetemes szolgáltatás nettó költségeinek fedezésére. A tagállamoknak a Szerződés állami támogatásokra alkalmazható rendelkezéseinek betartására vonatkozó kötelezettségének sérelme nélkül, a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az egyetemes szolgáltatás bármely nettó költségének tervezett finanszírozásáról, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 97/67/EK irányelv alkalmazásáról tett rendszeres bizottsági jelentésben kell szerepeltetni.

(27)  Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az egyetemes szolgáltatás helyettesítésére alkalmas szolgáltatásokat nyújtanak, hozzá kell járulniuk az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához, amennyiben kompenzációs alapot irányoztak elő. Annak megállapításához, hogy ez mely vállalkozásokra vonatkozik, a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy az ilyen vállalkozások által kínált szolgáltatások az igénybevevő szemszögéből az egyetemes szolgáltatásokat helyettesíthetik-e, figyelembe véve a szolgáltatások jellegzetességeit, ezen belül a többletértéket képviselő jellemzőket és rendeltetésszerű használatukat. Ahhoz, hogy helyettesíthetőknek minősüljenek, a szolgáltatásoknak nem kell szükségképpen rendelkezniük az egyetemes szolgáltatás minden vonásával, amilyen például a napi kézbesítés vagy az országos hatókör, feltéve, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások legalább egy jellemzőjével rendelkeznek; az expressz és futárpostai szolgáltatások nem minősülnek az egyetemes szolgáltatást helyettesítésére alkalmas szolgáltatásoknak. Az egyetemes szolgáltatások költségeihez az e vállalkozásoktól kért hozzájárulás összegének megállapításakor az arányosság elvével összhangban a tagállamok kötelesek átlátható és megkülönböztetés-mentes szempontokat használni.█

(28)  A 97/67/EK irányelvben is említett átláthatóság, megkülönböztetés-mentesség és arányosság elveit továbbra is alkalmazni kell bármely finanszírozási mechanizmusra, és az ezen a területen hozott döntéseknek átlátható, objektív és ellenőrizhető szempontokon kell alapulniuk. Ennek megfelelően az egyetemes szolgáltatás nyújtásának nettó költségeit a nemzeti szabályozó hatóságnak úgy kell kiszámítania, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel rendelkező és az azzal nem rendelkező kijelölt vállalkozás nettó költségeinek különbségét. A számításkor figyelembe kell venni más releváns elemeket is, így az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt vállalkozás számára keletkező piaci hasznot, az ésszerű nyereséghez való jogot és a költséghatékonysági ösztönzőket. A jogbizonytalanság elkerülése és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a Bizottságnak részletes iránymutatást kell kiadnia az egyetemes szolgáltatás nettó költsége kiszámításának módjáról.

(29)  A postai reformfolyamatokhoz késői időpontban csatlakozó vagy különösen kedvezőtlen domborzati adottságokkal rendelkező tagállamok számára – különös tekintettel az olyan tagállamokra, ahol nagyszámú sziget található – célszerű a Bizottság tájékoztatása mellett egy további kétéves átmeneti időszakot biztosítani a meglévő és különleges jogosultságok eltörlésére. Tekintettel erre a különleges időszakra, az is helyénvaló, hogy a piacukat teljes mértékben megnyitó tagállamok korlátozott időtartamra és a szolgáltatások adott körére vonatkozóan engedélyt kapjanak arra, hogy egy másik tagállamban működő monopóliumtól megtagadják az engedélyt a saját területükön való működésre.

(30)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben és arányos mértékben továbbra is használják a célkitűzések eléréséhez az általános engedélyezést és az egyedi engedélyeket. Amint azonban 97/67/EK irányelv alkalmazásáról szóló harmadik bizottsági jelentés kiemelte, a belső piacon a szolgáltatások nyújtásának indokolatlan akadályozását megelőzendő szükségesnek tűnik az engedélyekben szereplő feltételek további harmonizációja. Ebben az összefüggésben egy tagállam lehetővé teheti, hogy egy, az egyetemes szolgáltatás alkalmazási körén belüli vagy lehetséges helyettesítőnek tekintett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás vagy szolgáltatási kötelezettséget vállaljon, vagy járuljon hozzá egy másik vállalkozásnál az adott szolgáltatás nyújtásakor felmerülő költségek kiegyenlítéséhez, de nem szabhat ki egyidejűleg kötelezettséget a költségmegosztási mechanizmushoz való hozzájárulásra és az egyetemes szolgáltatás nyújtására vagy minőségi követelmények betartására, mivel a kettő ugyanazt a célt szolgálja. Célszerű tisztázni azt is, hogy néhány, az általános engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezés nem alkalmazandó a kijelölt egyetemes szolgáltató(k)ra.

(31)  Olyan környezetben, ahol az egyetemes szolgáltatás területén több postai vállalkozás is kínál szolgáltatásokat, célszerű megkövetelni, hogy minden tagállam mérje fel, nem érdemes-e a postai infrastruktúra egyes elemeit, vagy bizonyos, rendszerint egyetemes szolgáltató(k) által ellátott szolgáltatásokat hozzáférhetővé tenni más, hasonló szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplők számára a hatékony verseny elősegítése és/vagy a felhasználók védelme: a postai szolgáltatások átfogó minőségének biztosítása érdekében. Ahol több, regionális postai hálózattal rendelkező egyetemes szolgáltató is rendelkezésre áll, ott a tagállamoknak fel kell mérniük, és szükség esetén biztosítaniuk kell az interoperabilitást e hálózatok között a postai küldemények gyors célba juttatását akadályozó tényezők kiküszöbölése érdekében. Mivel ezeknek az elemeknek vagy szolgáltatásoknak a jogi vagy piaci helyzete a különböző tagállamokban eltérő, célszerű a tagállamoktól mindössze annyit megkövetelni, hogy tájékozott döntést hozzanak a szabályozás szükségességéről, mértékéről és módjáról, beleértve adott esetben a költségmegosztás szabályozását is. Ez a rendelkezés nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a nyilvános postai hálózathoz való átlátható és megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása céljával intézkedéseket foganatosítsanak.

(32)  Tekintettel a postai szolgáltatások jelentőségére a vakok és gyengén látók életében, célszerű megerősíteni, hogy █a tagállamok számára a versenyképes és liberalizált piacon kötelezővé kell tenni a vakok és gyengén látó személyek számára bevezetett ingyenes szolgáltatások biztosítását.

(33)  Fokozott versenykörnyezetben fontos, hogy az egyetemes szolgáltatók az ármeghatározásban a szükséges rugalmasságot élvezzék a pénzügyileg életképes egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz. Ezért biztosítani kell, hogy a tagállamok csak szűk körben szabhassák meg a díjakat, eltérve attól az elvtől, hogy árak a szokásos kereskedelmi feltételeket és költségeket tükrözzék. E cél érdekében a tagállamok továbbra is fenntarthatják az egységes díjakat a darabonkénti díjszabású küldeményekre, amely a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás. Az egyes tagállamok fenntarthatják a más küldeménytételekre vonatkozó egységes díjakat is, ha az az általános közérdeket szolgálja, amilyen a kultúrához való hozzájutás, a regionális vagy a társadalmi kohézió. A költségeken alapuló árak elve nem gátolja az egyetemes szolgáltatókat abban, hogy az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szolgáltatásokra fenntartsák az egységes díjakat.

(34)  Másrészről a vállalkozások, tömeges küldeményeket feladók és a különböző fogyasztók számára a küldeményeket összegyűjtők részére az egyetemes szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások tekintetében szükségszerű a rugalmasabb díjszabások alkalmazásának lehetővé tétele.

█

(35)  Az igazi versenypiacra való áttérés érdekében és annak biztosítására, hogy az egyetemes szolgáltatásoktól az egyéb szolgáltatásokra érkező kereszttámogatások ne befolyásolják hátrányosan az utóbbiak versenyelőnyét, célszerű továbbra is megkövetelni a tagállamoktól, hogy az egyetemes szolgáltató(k) számára előírják az elkülönült és átlátható elszámolás készítését, a szükséges kiigazításokkal. Ez a kötelezettség a nemzeti szabályozó hatóságok, a versenyhatóságok és az Európai Bizottság számára biztosítja az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos döntésekhez és a valódi verseny kialakulásáig a tisztességes piaci feltételek figyelemmel kíséréséhez szükséges információkat. A nemzeti szabályozó hatóságok közötti további együttműködés az erre a területre vonatkozó célok és vezérelvek kialakításában hozzá kellene hogy járuljon e szabályok összehangolt alkalmazásához.

(36)  A más szolgáltatási területeken érvényeső szabályoknak megfelelően és a fogyasztóvédelem érdekében a panasztételi eljárásokra vonatkozó minimumelvek alkalmazását célszerű az egyetemes szolgáltató(ko)n túlra is kiterjeszteni. A panaszok kezelését szolgáló eljárások hatékonyságának növelése szempontjából helyénvaló, hogy a 97/67/EK irányelv ösztönözze a peren kívüli rendezési lehetőségek használat, összhangban a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezéséért felelős szervekre alkalmazandó elvekről szóló, 1998. március 30-i 98/257/EK bizottsági ajánlással(7) és a fogyasztói jogviták megegyezésen alapuló megoldásában részt vevő bírósági eljáráson kívüli testületekre vonatkozó elvekről szóló, 2001. április 4-i 2001/310/EK bizottsági ajánlással(8). A fogyasztók érdekeit szolgálná a piaci szereplők közötti, az infrastruktúra és a szolgáltatások bizonyos elemeihez való hozzáférésből és a nemzeti szabályozó hatóságok és fogyasztóvédelmi szervezetek közötti együttműködés követelményéből eredő fokozott interoperabilitás is. A tagállamoknak a postai felhasználóknak a postai küldemények ellopása, elvesztése vagy károsodása esetén biztosított védelme érdekében visszatérítési és/vagy kártérítési rendszert kellene bevezetniük.

(37)  Célszerű a végrehajtásra vonatkozó előírásokat összhangba hozni a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(9) módosításaival.

(38)  A 97/67/EK irányelv végrehajtásáért felelős bizottságnak ellenőrzie kell az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében a tagállamok által hozott intézkedések fejlődését, különösen azok jelenlegi és várható hatásait a társadalmi és területi kohézióra. Mivel a postai szolgáltatások liberalizálása alapvető fontosságú a regionális kohézió szempontjából, ezért ebben a bizottságban nemcsak a tagállamok képviselői kell hogy részt vegyenek, hanem valamennyitagállam helyi és regionális hatóságai is.

(39)  A nemzeti szabályozó hatóságok szerepe valószínűleg döntő fontosságú marad, különösen azokban a tagállamokban, ahol a versenyre való áttérés még nem fejeződött be. A szabályozási és az üzemeltetési funkciók különválasztásának elvével összhangban a tagállamoknak garantálniuk kell a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, ezáltal biztosítva döntéseik pártatlanságát. A függetlenség e követelménye nem érinti a tagállamok intézményi autonómiáját és alkotmányos kötelezettségeit, ahogy a tagállamok tulajdoni rendét meghatározó szabályokra a Szerződés 295. cikkében rögzített semlegességi elvet sem. A nemzeti szabályozó hatóságok számára feladataik teljesítéséhez meg kell adni minden szükséges erőforrást: emberi erőforrást, szakértelmet és pénzügyi eszközöket.

(40)  Mivel a szabályozási funkciókat gyakran különféle nemzeti testületek látják el, célszerű átláthatóságot teremteni a feladatok kiosztásában, és az ágazati szabályozásért, a versenyszabályok alkalmazásáért és a fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős különböző szervezetektől célszerű megkövetelni, hogy működjenek együtt feladataik eredményes ellátása érdekében.

(41)  Amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóság döntést hozott bármely fél vonatkozásában, annak lehetővé kell tenni, hogy egy független testülethez fellebbezzen. Ez a testület lehet egy bíróság. Ez a jogorvoslati eljárás nem érinti a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken belüli hatáskör-megosztást és a jogi, illetve természetes személyek nemzeti jog szerinti jogait. A jogi és piaci biztonság garantálásához rendelkezni kell az ilyen eljárások lezárulásáig a nemzeti szabályozó hatóságok döntéseinek érvényéről.

(42)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak a 97/67/EK irányelv szerinti feladataik végzése során █ össze kell hangolniuk tevékenységüket a többi tagállam szabályozó testületeivel és a Bizottsággal. Ez elősegíti a postai szolgáltatások belső piacának fejlődését, és szolgálja az ebben az irányelvben foglalt rendelkezések következetes alkalmazását az összes tagállamban, különösen azokon a területeken, ahol a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jog a nemzeti szabályozó hatóságok számára mérlegelési jogkört ad a vonatkozó szabályok alkalmazásában. Ez az együttműködés többek között a 97/67/EK irányelv által létrehozott bizottságban, vagy az európai szabályozó hatóságokat összefogó csoportban valósulhat meg. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy ennek az irányelvnek az alkalmazásában mely testületek a nemzeti szabályozó hatóságok.

(43)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak feladataik eredményes elvégzéséhez a piaci szereplőktől információkat kell beszerezniük. Az információkéréseknek arányosaknak kell lenniük, és nem jelenthetnek indokolatlan terhet a vállalkozások számára. A Bizottság is gyűjthet információkat a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez.

(44)  Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a postai szolgáltatások belső piacának fejlődésével kapcsolatos tájékoztatása érdekében a Bizottság rendszeresen jelentést kell benyújtania ezekhez az intézményekhez a 97/67/EK irányelv alkalmazásáról.

(45)  A Bizottságnak segítenie kellene a tagállamokat ezen irányelv végrehajtásának különböző vonatkozásaiban.

(46)  Nem érinti ez az irányelv a tagállamok által a közösségi jognak megfelelően alkalmazott foglalkoztatási feltételeket, így a maximális munkaidő és a minimális pihenőidő, a minimális fizetett éves szabadság, a minimális bérszint, a munkahelyi egészségvédelem, biztonság és higiénia szabályait, valamint a szociális partnerek közötti kapcsolatokat sem, beleértve a közösségi jognak megfelelő nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz és azok megkötéséhez, valamint a sztrájkhoz és a szervezett fellépéshez való jogot, és nem vonatkozik a munkaerő-kölcsönző cégek által nyújtott szolgáltatásokra sem. Adott esetben tagállamok megjeleníthetik a munkakörülményeket engedélyezési eljárásaikban.

(47)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elegendő közönség-kapcsolati pont és hozzáférési pont jöjjön létre a vidéki és ritkán lakott területeken élő felhasználók igényeinek figyelembevételére. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében.

(48)  A postai ágazat szabályozási keretrendszerének megerősítése céljából a 97/67/EK irányelvben előírt hatályvesztési időpontot törölni kell. Az ezen irányelv által nem módosított rendelkezések továbbra is hatályban maradnak. A tagállamok azokat a szolgáltatásokat tarthatják fenn egy átmeneti időszak idején, amelyeket a 97/67/EK irányelv 7a. cikke bekezdése felsorol.

(49)  Mivel a javasolt fellépés, azaz a postai szolgáltatások belső piacának megteremtése, az egyetemes szolgáltatások közös színvonalának biztosítása minden felhasználó számára, és a postai szolgáltatások összehangolt elveinek megállapítása a tagállamok által kellő mértékben nem valósítható meg, és ez a célkitűzés a meghozandó intézkedések terjedelme vagy hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanabban a cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(50)  A 97/67/EK irányelvet a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(51)  Ez az irányelv összhangban van a szolgáltatásokra vonatkozó egyéb hatályos közösségi eszközökkel. Amennyiben ez az irányelv ellentmondásba kerülne egy másik közösségi eszközzel, különösen a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(10), a postai ágazatra a jelen irányelvet és annak rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni és alkalmazni.

(52)  Ez az irányelv nem érinti a Szerződésnek a versenyről és a szolgáltatások nyújtásának szabadságáról szóló szabályai alkalmazását. Amennyiben a finanszírozási mechanizmusok keretében sor kerül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatásra, ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek betartására vonatkozó kötelezettségét,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 97/67/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikkben a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

2.  A 2. cikkben:

3.  A 3. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:

3.  ║ A tagállamok lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy – a nemzeti szabályozó hatóságok által kivételesnek tartott körülmények vagy földrajzi helyzet kivételével – az egyetemes szolgáltatás minden munkanapon és a hét legalább öt napján legkevesebb a következőket foglalja magában:

4.  A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

4. cikk

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyetemes szolgáltatás biztosított legyen, és tájékoztatják a Bizottságot az ennek a kötelezettségnek a teljesítéséhez megtett intézkedésekről. A 21. cikk értelmében létrehozott bizottságot ezekről tájékoztatni kell, és annak figyelemmel kell kísérnie a tagállamok által az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében hozott intézkedések alakulását.

(2)  Az egyes tagállamok egy vagy több vállalkozást jelölhetnek ki egyetemes szolgáltatónak az ország területének részére vagy egészére, illetve az egyetemes szolgáltatás különböző elemeire vonatkozóan. A közösségi joggal összhangban meghatározzák az ezekre a vállalkozásokra ruházott kötelezettségeket és jogokat, és ezeket a kötelezettségeket és jogokat közzéteszik. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az egyetemes szolgáltatásokkal való megbízás az objektivitás, a megkülönböztetés-mentesség, az arányosság és a lehető legkisebb piactorzítás elvein alapuljon. A megbízás csak meghatározott időre szólhat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az általuk kijelölt egyetemes szolgáltató(k) személyéről.

5.  Az 5. cikk (2) bekezdésében a "36. és 56. cikke" szövegrész helyébe "30. és 46. cikke" lép.

6.  A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6. cikk

A tagállamok lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a postai szolgáltatást igénybe vevők és az azt nyújtó vállalkozások az egyetemes szolgáltató(k)tól rendszeresen megfelelően részletes és naprakész tájékoztatást kapjanak a kínált egyetemes szolgáltatások konkrét feltételeiről, különösen a szolgáltatások igénybevételének feltételeire, illetve az árakra és a minőségi szabványok színvonalára vonatkozóan. A tájékoztatást megfelelő módon kell közzétenni.

A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy az első albekezdéssel összhangban közzéteendő tájékoztatást és esetleg annak későbbi módosításait hogyan hozzák nyilvánosságra.

7.  A 3. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

FEJEZET

Az egyetemes szolgáltatások garantált finanszírozása

8.  A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7. cikk

(1)  2010. december 31-től a tagállamok nem adhatnak vagy tarthatnak fenn a postai szolgáltatások létrehozására és/vagy biztosítására vonatkozó kizárólagos vagy különleges jogokat. A tagállamok a (3), (4) és (5) bekezdésben felsorolt egy vagy több eszköz felhasználásával vagy a Szerződéssel összhangban lévő egyéb módon finanszírozhatják az egyetemes szolgáltatások biztosítását.

(2)  Minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen. Minden tagállam értesíti a Bizottságot az e kötelezettség teljesítése érdekében megtenni kívánt lépéseiről.

(3)  A tagállamok az egyetemes szolgáltatások nyújtását a közbeszerzési eljárás szabályai szerint is biztosíthatják, beleértve a szolgáltatókkal való közvetlen tárgyalás és szolgáltatási szerződések megkötésének lehetőségét.

(4)  Amennyiben egy tagállam azt állapítja meg, hogy az ezen irányelvben előírt egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költséget vonnak maguk után, és méltánytalan pénzügyi terhet jelentenek az egyetemes szolgáltató(k) számára, működésbe kell hoznia a Bizottság részére 2010. január 1-ig benyújtott, és az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági jelentés részét képező nemzeti tervében részletezett mechanizmusok egyikét.

(5)  Ha a (4) bekezdés b) pontja értelmében a nettó költségek megosztására kerül sor, a tagállamok létrehozhatnak egy a szolgáltatók és/vagy a szolgáltatást igénybevevők által fizetett díjakból finanszírozott kompenzációs alapot. Ezt az alapot a kedvezményezettől vagy kedvezményezettektől független testület kezeli. A tagállamok a 9. cikk (2) bekezdése alapján az engedélyek megadásakor feltételül szabhatják az alaphoz való pénzügyi hozzájárulást vagy egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ilyen módon azonban csak a 3. cikkben említett szolgáltatásokat lehet finanszírozni.

(6)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az arányosság elveit tiszteletben tartsák a (4) és (5) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulások szintjének rögzítésekor. A (4) és (5) bekezdés alapján hozott döntéseknek objektív és ellenőrizhető kritériumokon kell alapulniuk és azokat nyilvánosságra kell hozni.

9.  A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

7a. cikk

Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a címzett reklámküldemény ugyanezen tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható.

10.  A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

8. cikk

11.  A 4. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

FEJEZET

A postai szolgáltatásokra és a hálózat hozzáférhetőségére vonatkozó feltételek

12.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

9. cikk

(1)  A 3. cikkben meghatározottak szerinti egyetemes szolgáltatásokon kívül eső szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapkövetelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a szükséges mértékben általános engedélyeket vezethetnek be.

(2)  A 3. cikkben meghatározottak szerinti egyetemes szolgáltatások, illetve az ezek helyettesítésére alkalmasnak ítélt szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapkövetelményeknek való megfelelés biztosítása és az egyetemes szolgáltatás védelme érdekében a szükséges mértékben engedélyezési eljárásokat vezethetnek be, ideértve az egyedi jogosítványokat.

(3)  A kijelölt egyetemes szolgáltatóktól eltérő szolgáltatók esetében a hatóság az engedély kiadásának feltételeként szükség esetén előírhatja a 7. cikkben említett költségmegosztási mechanizmushoz való pénzügyi hozzájárulás kötelezettségét.

A tagállamok lehetőséget adhatnak e vállalkozásoknak arra, hogy válasszanak a költségmegosztási mechanizmushoz való hozzájárulás, illetve az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vállalása között.

(4)  Az (1) és (2) bekezdésekben ismertetett eljárásoknak, kötelezettségeknek és követelményeknek átláthatóknak, hozzáférhetőeknek, megkülönböztetéstől menteseknek, arányosaknak, pontosaknak és egyértelműeknek kell lenniük, azokat előre nyilvánosságra kell hozni és objektív kritériumokon kell alapulniuk. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az engedély egészben vagy részben történő megtagadásának okait a kérelmezővel közöljék, és jogorvoslati lehetőséggel élhessen.

(5)  A tagállamok felkérik az összes szolgáltatót, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a rájuk vonatkozó munkajogot, azaz a tagállamok által a foglalkoztatási feltételekre, illetve a munkakörülményekre – beleértve a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatot – vonatkozóan a nemzeti joggal és a közösségi joggal összhangban alkalmazott valamennyi jogi vagy szerződéses rendelkezést. A tagállamok ugyancsak felkérik a kiválasztott szolgáltatót, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a rá vonatkozó szociális biztonsági jogszabályaikat, illetve a szociális partnerek között megkötött kollektív szerződéseket."

13.  Az 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata és a Szerződés 47. cikkének (2) bekezdése, 55. és 95. cikke alapján eljárva meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek a 9. cikkben említett, a postai szolgáltatásoknak a nyilvánosság részére kereskedelmi alapokon történő nyújtására vonatkozó eljárások harmonizációjához szükségesek.

14.  A 11. cikkben az "57. cikkének (2) bekezdése, 66. és 100a. cikke" szövegrész helyébe "47. cikkének (2) bekezdése, 55. és 95. cikke" lép.

15.  Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkekkel egészül ki:

11a. cikk

Amikor a felhasználók érdekeinek védelme és/vagy a valódi verseny előmozdítása megköveteli, és ugyanakkor az országos körülmények figyelembevételével a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az átlátható és megkülönböztetés-mentes hozzáférés nyílik a postai infrastruktúra vagy szolgáltatások következő elemeihez: irányítószám-rendszer, cím-adatbázis, postafiókok, levélgyűjtő- és kézbesítő ládák, címváltozásról szóló tájékoztatás, átirányítási szolgáltatás, a feladóhoz való visszaküldésre vonatkozó szolgáltatás.

11b. cikk

Ez az irányelv nem érinti a személyes adatokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, sem pedig a tagállamok azon jogait, hogy megfelelő esetben intézkedéseket fogadjanak el az egyetemes szolgáltató postai hálózatához vagy a postai infrastruktúra egyéb elemeihez való hozzáférés biztosítására, átlátható és megkülönböztetés-mentes feltételek mellett.

16.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

12. cikk

17.  A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

14. cikk

(1)  A tagállamok megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy az egyetemes szolgáltatók számvitele az e cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban történjen.

(2)  Az egyetemes szolgáltatók saját belső számviteli rendszerükben egyértelműen elhatárolt módon külön elszámolást vezetnek egyrészt az olyan szolgáltatásokról és termékekről, amelyek az egyetemes szolgáltatás részei, és amelyek nettó költségeiért pénzügyi kompenzációban részesülnek, vagy amelyek hozzájárulást képviselnek a meg nem térülő egyetemes szolgáltatások nyújtásához, másrészt pedig az olyan szolgáltatásokról és termékekről, amelyek nem egyetemes szolgáltatás részei. Az ilyen belső számviteli rendszereknek következetesen alkalmazott és objektív módon megindokolható költségelszámolási elveken kell alapulniuk.

(3)  A (2) bekezdésben említett számviteli rendszerekben a (4) bekezdés sérelme nélkül a költségeket a következő módon kell könyvelni:

(4)  Egyéb költségelszámolási rendszereket csak akkor lehet alkalmazni, ha azok megfelelnek a (2) bekezdésnek és a nemzeti szabályozó hatóság azokat jóváhagyta. A Bizottságot azok alkalmazása előtt tájékoztatni kell.

(5)  A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a (3) vagy (4) bekezdésben ismertetett költségelszámolási rendszernek való megfelelést az egyetemes szolgáltatótól független illetékes szerv ellenőrizze. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatók a megfelelőségi nyilatkozatot rendszeresen közzétegyék.

(6)  A nemzeti szabályozó hatóság kellő részletességgel nyilvántartja az egyetemes szolgáltató által alkalmazott költségelszámolási rendszerekre vonatkozó információkat, és ezeket az információkat kérésre eljuttatja a Bizottsághoz.

(7)  Az említett számviteli rendszerekből származó adatokat a nemzeti szabályozó hatóság a 22a. cikknek megfelelően kérésre a bizalmas kezelés szabályaival összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(8)  Amennyiben egy tagállam nem hozott létre a 7. cikk értelmében az egyetemes szolgáltatások nyújtását finanszírozó mechanizmust, és a nemzeti szabályozó hatóság meggyőződött arról, hogy a tagállamban egyetlen kijelölt egyetemes szolgáltató sem részesül burkolt vagy egyéb módon állami támogatásban, valamint hogy a piacon valós versenyhelyzet alakult ki, a nemzeti szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy e cikk követelményeit nem alkalmazza. Ez a cikk azonban alkalmazandó a kinevezett egyetemes szolgáltatókra mindaddig, amíg más egyetemes szolgáltatót nem jelölnek ki. A nemzeti szabályozó hatóság minden ilyen döntésről előzetesen tájékoztatja a Bizottságot.

18.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

19. cikk

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a postai szolgáltatást nyújtó vállalkozások mindegyike a ║ szolgáltatást igénybevevők panaszainak kezelésére átlátható, egyszerű és olcsó eljárásokat biztosítson, különösen az elvesztéssel, lopással, sérüléssel vagy a szolgáltatás minőségi szabványainak való meg nem feleléssel kapcsolatos esetekben (beleértve a felelősség megállapítását szolgáló eljárásokat azokban az esetekben, amikor egynél több piaci szereplő vesz részt a szolgáltatásban).

(2)  A tagállamok intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett eljárások lehetővé tegyék a viták méltányos és mihamarabbi rendezését, és █visszatérítési és/vagy kártérítési rendszerről gondoskodnak.

(3)  A tagállamok emellett támogatják a postai szolgáltatást ellátó vállalkozások és a fogyasztók közötti viták rendezésére szolgáló független, peren kívüli megegyezési rendszerek kialakítását.

(4)  A nemzeti és közösségi jogszabályok értelmében fennálló egyéb jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az egyénileg vagy – amennyiben a nemzeti jogszabályok megengedik – az igénybevevők és/vagy fogyasztók érdekeit képviselő szervezetekkel együttesen eljáró igénybevevők az illetékes nemzeti hatóságok elé terjesszenek olyan ügyeket, amelyekben az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó vállalkozásokkal szembeni panaszt nem rendezték kielégítően.

(5)  A 16. cikkel összhangban a tagállamok biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatók és adott esetben az egyetemes szolgáltatás terjedelmébe tartozó szolgáltatást nyújtó vállalkozások a teljesítményük ellenőrzéséről szóló éves jelentéssel együtt közzétegyék az ellenük felmerült panaszok számát és az azok rendezésével kapcsolatos információkat.

19.  A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

21. cikk

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)  Erre a cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

║

20.  A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

22. cikk

(1)  Minden tagállam kijelöl a postai ágazat tekintetében egy vagy több olyan nemzeti szabályozó hatóságot, amely jogi és működési szempontból a postai piaci szereplőktől független. Azok a tagállamok, amelyek fenntartják a postai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás(ok) tulajdonjogát vagy ellenőrzését, gondoskodnak arról, hogy a szabályozási funkciók és a tulajdonlással és ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységek ténylegesen, szervezetileg is elkülönüljenek.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy melyik nemzeti szabályozó hatóságot jelölték ki az ezen irányelv alkalmazásában felmerülő feladatok elvégzésére. A nemzeti szabályozó hatóságok által elvégzendő feladatokat könnyen kezelhető formában kell közzétenniük, különösen ha ezen feladatok ellátásával egynél több szervezetet bíztak meg. A tagállamok adott esetben gondoskodnak arról, hogy a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben a szabályozó hatóságok és a versenyjog és a fogyasztóvédelem felügyeletével megbízott nemzeti hatóságok egymással egyeztessenek és együttműködjenek.

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok feladata az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek betartásának biztosítása, különösen az egyetemes szolgáltatások nyújtására vonatkozó ellenőrzési és szabályozási eljárások kialakításával. Megbízást kaphatnak arra is, hogy felügyeljék a postai ágazatban a versenyszabályok betartását.

A tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai szoros együttműködést folytatnak és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, hogy megkönnyítsék ennek az irányelvnek az alkalmazását.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti szinten létezzenek olyan hatékony mechanizmusok, amelyek a postai szolgáltatások bármely igénybevevőjének vagy a postai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásnak lehetővé teszik, hogy egy nemzeti szabályozó hatóság őket érintő határozata ellen olyan feljebbviteli testülethez fellebbezzenek, amely az érintett felektől független. A fellebbezési eljárások lezárultáig a nemzeti szabályozó hatóságok határozata ideiglenesen érvényben marad, hacsak a fellebbviteli testület másként nem határoz.

21.  A szöveg a 22. cikk után a következő fejezetcímmel egészül ki:

FEJEZET

Információk biztosítása

22.  Az irányelv szövege a következő 22a. cikkel egészül ki:

22a. cikk

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a postai szolgáltatók minden szükséges információt – beleértve a pénzügyi információkat és az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó információkat – megadjanak a nemzeti szabályozó hatóságnak ║ ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítani tudják az irányelv rendelkezéseivel vagy az ennek megfelelően hozott határozatokkal való összhangot.

█

(2)  Minden vállalkozásnak az ilyen információkat kérésre haladéktalanul, és amennyiben szükséges bizalmasan a nemzeti szabályozó hatóság által kért határidőn belül és részletességgel meg kell adnia. A nemzeti szabályozó hatóság által kért információknak feladatainak teljesítésével arányban kell állniuk, és csak a kérésben meghatározott célokra használhatóak. A nemzeti szabályozó hatóság megindokolja az információkérést.

23.  A 23. cikk helyébe a következő lép:

23. cikk

Négyévente, első alkalommal legkésőbb 2011. december 31-ig, a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ennek az irányelvnek az alkalmazásáról, beszámolva az ágazatban bekövetkezett fejleményekről, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci és műszaki vonatkozásokra, valamint a szolgáltatás minőségérnek alakulásáról. A jelentéshez adott esetben csatolni kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett javaslatokat.

A piac verseny előtti megnyitásától számítva legkésőbb három év elteltével külön jelentést kell benyújtani az ágazatban mutatkozó általános foglalkoztatási tendenciákról és az egyes tagállamokban az összes piaci szereplő által alkalmazott munkafeltételekről. A jelentés beszámol a jogszabályok vagy a szociális partnerekkel folytatott tárgyalások révén elfogadott intézkedésekről is. Ha a jelentés a verseny torzulására mutat rá, megfelelő esetben javaslatokat is tesz.

24.  A szöveg az alábbi 23a. cikkel egészül ki:

23a. cikk

A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak ezen irányelv végrehajtásában, ideértve a 2009. január 1. előtti nettó költségek kiszámítását is. A tagállamok a Bizottság elé terjesztik a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi terveiket, és tanulmányokat is benyújthatnak.

25.  A 26. cikket el kell hagyni.

26.  A 27. cikket el kell hagyni.

2. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok a rendelkezéseket elfogadják, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területeken fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 168., 2007.7.20., 74. o. (2) HL C 197., 2007.8.24., 37. o. (3) Az Európai Parlament 2007. július 11-i véleménye. (4) HL C 48., 1994.2.16., 3. o. (5) HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb a ║ 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. (6) HL C 288. E, 2006.11.25., 77. o. (7) HL L 115., 1998.4.17., 31. o. (8) HL L 109., 2001.4.19., 56. o. (9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) határozattal módosított határozat. (10) HL L 376., 2006.12.27., 36. o. (11) + Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.