Az Európai Parlament 2007. július 12-i állásfoglalása a szív- és érrendszeri betegségek leküzdésére irányuló cselekvési programról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szerződés 152. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács 2004. június 1–2-i ülésének következtetéseire(1),
– tekintettel az egészségügy területén második közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozására irányuló COM(2006)0234 végleges bizottsági javaslatra,
– tekintettel a Bizottság 2006-ra szóló jogalkotási és munkaprogramjáról szóló, 2005. december 15-i állásfoglalására(2),
– tekintettel az Egészségügyi Világszervezet "European Strategy for the Prevention and Control of Noncommunicable Diseases" (Európai stratégia a nem fertőző betegségek megelőzésére és visszaszorítására)(3) című tanulmányára,
– tekintettel az ENSZ 4. nőügyi világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott, a nőkről és az egészségről szóló pekingi nyilatkozat és cselekvési platform következtetéseire és stratégiai célkitűzéseire,
– tekintettel a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével kapcsolatos európai iránymutatásokra(4),
– tekintettel a szív egészségével foglalkozó, 2005 június 28-29-én Luxembourgban rendezett konferencián elfogadott nyilatkozatra(5),
– tekintettel a Women's Health at Heart címmel a nők szív- és érrendszeri egészségével foglalkozó, 2006 március 7-én Brüsszelben rendezett konferenciára(6),
– tekintettel a 2007 júniusi Európai Szívegészség Chartára(7),
– tekintettel a finn elnökségnek az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó 2006-os kezdeményezésére(8),
– tekintettel a hetedik kutatási keretprogramra (2007–2013)(9),
A. mivel a szív- és érrendszeri betegségek 2005-ös európai statisztikái szerint a szív- és érrendszeri megbetegedés a férfiak és nők körében egyaránt a legjelentősebb halálok az Európai Unióban, amely 1,9 millió halálesetet okoz; mivel a szív- és érrendszeri betegségek nem egyformán érintik a nőket és a férfiakat; mivel a nők a férfiaknál nagyobb valószínűséggel halnak meg agyvérzésben vagy szívrohamban; mivel a szív- és érrendszeri betegségeket a nők esetében gyakran nem diagnosztizálják és kezelik megfelelően(10),
B. mivel az Európai Unióban a szív- és érrendszeri betegségek a halálesetek majdnem felét, azaz 42 százalékát okozzák(11),
C. mivel a szív- és érrendszeri betegségek a betegség okozta terhek (megbetegedés és halál) második legfőbb okozója az EU-ban, amely a terhek 18 százalékát teszik ki(12),
D. mivel a szív- és érrendszeri betegségek teljes költsége 169 milliárd eurót tesz ki az EU-ban, amelyből a megbetegedések kezelése 105 milliárd EUR, a termelékenység csökkenése és az informális ellátás költsége pedig a fennmaradó 64 milliárd EUR(13),
E. mivel az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, és nem pusztán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya,
F. mivel az EU változó népesedési szerkezete szükségessé teszi a munkával töltött életszakasz meghosszabbítását, és mivel a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatti egészségkárosodás negatív hatással van a munkaerőpiacra(14),
G. mivel az OECD-mutatószámok 2005-ös kiadása(15) megállapítja, hogy "a mindenkori egészségügyi kiadásoknak csak körülbelül 3%-át fordítják szervezett megelőző és közegészségügyi programokra",
H. mivel a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fő rizikófaktorai különösen a dohánytermékek és az alkohol fogyasztásához, az esetlegesen anyagcserezavarokhoz vezető túlzott visceralis zsírlerakódáshoz, a vér magas vércukor-, lipid- és koleszterinszintjéhez, valamint a magas vérnyomáshoz köthetők,
I. mivel a szív- és érrendszeri megbetegedések többsége a magas rizikójú személyek azonosításával és a megfelelő diagnózissal együtt járó életmódváltással megelőzhető,
J. mivel a WHO elismeri, hogy a kockázatok teljes népesség körében történő csökkentésének leginkább költséghatékony módszerei az eredményes politikákat és a széles körű egészségfejlesztő politikákat ötvöző, teljes népességet érintő beavatkozások(16),
K. mivel a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben nincs kézzelfogható európai stratégia,
L. mivel a 2006 márciusában Women's Health at Heart címmel megrendezett konferencia következtetéseiben felhívta a Tanácsot arra, hogy a szív- és érrendszeri egészség előmozdítására, a tagállamok stratégiáit és tevékenységeit támogató mechanizmusokra, a kockázatelemzésről szóló iránymutatásokra, az optimális megelőzési módszerekre, a kezelésre, a rehabilitációra és a szűrésre, valamint az orvosok orvosok általi képzésére is kiterjedő, a Bizottság által előterjesztendő javaslat alapján fogadjanak el európai uniós ajánlást egy kézzelfogható EU-szintű kardiovaszkuláris egészségügyi stratégiáról,
M. mivel a szív- és érrendszeri betegségek elterjedtségében, megelőzésében és gondozásában jelentős egyenetlenségek tapasztalhatók a tagállamok között, és mivel e különbségek elleni küzdelem és a szakadék megszüntetése az EU feladata,
N. mivel a nem döntő tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, felismerésében, kezelésében és megelőzésében; mivel az egészségügyben nem fordítanak elegendő figyelmet a nemre, ami a nők esetében negatívan befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kezelését,
O. mivel fent említett 2005. december 15-i állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak "biztosítania kell a túlsúlyosság, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a rák, az elmebetegségek és a HIV/AIDS elleni küzdelemről szóló közleményeinek megfelelő nyomon követését",
P. mivel a cukorbetegségről szóló, 2006. április 27-i írásbeli nyilatkozat(17) és a mellrákkal kapcsolatban a kibővített Európai Unióban tapasztalható helyzetről szóló, 2006. október 25-i állásfoglalás(18) formájában 2006 folyamán az Európai Parlament kifejezte elsöprő támogatását más jelentősebb betegségek kezelése esetében, ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegséggel, Európa első számú gyilkosával kapcsolatban ilyen állásfoglalás jelenleg nem létezik,
1. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a szív- és érrendszeri betegségekről, ezen belül a magas vérnyomásról és a magas kockázatú személyek korai azonosításáról, valamint az európai megelőzési stratégiákról szóló ajánlásra irányuló javaslatot, figyelembe véve a nemek közötti különbségeket a nemek közötti egyenlőség egészségügyi ágazatban való biztosítása érdekében;
2. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen felmérést a nagyobb közterületek, mint például vasút- és metróállomások, repülőterek és stadionok kórházi ellátást megelőző rendszerrel – mint például a korai defibrilláció a szívmegállás (szívfibrilláció) áldozatai számára – való felszerelése érdekében;
3. felhívja a tagállamokat rizikófaktorokat figyelő rendszereik fejlesztésére és megerősítésére;
4. felhívja a tagállamokat arra, hogy fogadják el vagy vizsgálják felül oly módon nemzeti egészségügyi stratégiáikat, hogy azok a szív- és érrendszeri egészséggel összefüggésben magukban foglalják az egészség előmozdítására, a népességre és a magas kockázatok korai kezelésére vonatkozó stratégiákat, és alakítsanak ki egészségügyi hatásvizsgálatokat a nemzeti egészségügyi rendszerekre nehezedő teher mérésére, az egészségügyi ágazatban a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében figyelembe véve a nemek közötti különbségeket;
5. felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti iránymutatásokat – a magas rizikójú személyek korai azonosításának legjobb gyakorlataira vonatkozó szabványszerű iránymutatásokat is beleértve – a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére;
6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki konszenzust a magas vérnyomás szűrésének és visszaszorításának irányítására vonatkozó célkitűzések megállapítására;
7. bátorítja a tagállamokat a szív- és érrendszeri egészség előmozdítására, a magas kockázatú csoportok korai azonosítására és a megelőzésre irányuló stratégiák – amelyek a szív- és érrendszeri betegségekkel szembeni küzdelem leginkább költséghatékony módszerei – kidolgozására és végrehajtására;
8. sürgeti a tagállamokat, hogy a szív- és érrendszeri egészség előmozdításában és preventív stratégiáikban alkalmazzanak több ágazatra kiterjedő megközelítést az összes érintett érdekelt fél bevonásával folytatott konzultáció keretében;
9. felhívja a tagállamokat az életmóddal összefüggő egészségmeghatározó tényezőkre vonatkozó cselekvési terveik továbbfejlesztésére az egészséges életmód népszerűsítése érdekében;
10. szorgalmazza a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és a szív- és érrendszeri egészség helyi, nemzeti és európai szintű előmozdítására irányuló további kutatások folyamatos pénzügyi támogatását, a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktoraira, elterjedtségére és genetikai tényezőire vonatkozó kutatásokat is beleértve;
11. felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktoraival kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló közoktatási programokat, valamint az egészségügyben dolgozók továbbképzésére irányuló szakosított programokat;
12. felhívja a tagállamokat arra, hogy mérjék fel a szív- és érrendszeri betegségek elterjedtségét népességük körében, és értékeljék ki nemzeti programjaikat azon referenciaértékek azonosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik a nemzeti egészségügyi hatóságok számára, hogy vonatkozó kezdeményezéseik végrehajtásakor valós célkitűzéseket határozzanak meg;
13. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a közös európai munkacsoport által létrehozott, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről szóló legújabb európai iránymutatások végrehajtását;
14. felhívja a Bizottságot, hogy bátorítsa a közös kezdeményezéseket és az együttműködést azokkal az érdekelt felekkel, akiknek célja a jobb szív- és érrendszeri egészség előmozdítása olyan intézkedéseken keresztül, mint például a dohánytermékek és az alkohol további szabályozása, valamint az étrend és a testmozgás terén történő előrelépés az elhízás és a magas vérnyomás, illetve az ezekkel összefüggő komplikációk megelőzésére;
15. sürgeti a Bizottságot, hogy vigye tovább a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére vonatkozó korábbi kezdeményezéseit;
16. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a szív- és érrendszeri egészségre vonatkozó tapasztalatok, információk és adatok rendszeres cseréjét a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében részt vevő összes érdekelt fél között;
17. felhívja a Bizottságot, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elterjedtségét, halálozási arányszámát, megbetegedési arányszámát és rizikófaktorait a tagállamokban nyomon követő adatbázis létesítésének ösztönzésével erősítse meg az adatok összehasonlíthatóságát;
18. sürgeti a Bizottságot, hogy az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó tanácsi kezdeményezés továbbvitelére dolgozzon ki egészségügyi hatásvizsgálatokat annak mérésére, hogy milyen terhet jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás az európai gazdaság termelékenységére a tagállamokban;
19. üdvözli a Bizottság egészségügyi stratégia kidolgozására irányuló, nemrégiben bejelentett tervét, és sürgeti a Bizottságot, hogy e stratégián belül összpontosítson valamennyi európai megelőzéshez, kezeléshez, diagnózishoz és a betegség visszaszorításához való méltányos, nemzeti hovatartozástól független egyenlő hozzáférésének követelményére;
20. felszólítja a Bizottságot, hogy hívja fel a tagállamok figyelmét a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás szűrési és megelőzési módszerei, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos további kutatások számára – például a hetedik kutatási keretprogramon, a strukturális alapokon és az Európai Fejlesztési Alapon keresztül – rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekre;
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.
WHO ténylap – Cardiovascular diseases: prevention and control, WHO, 2003., elérhető a http://www.who.int/dietphysicalactivity/media/en/gsfs_cvd.pdf címen