Az Európai Parlament 2007. július 12-i állásfoglalása a közel-keleti helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a közel-keleti helyzetről szóló 2006. szeptember 7-i(1), a Gázai övezetbeli helyzetről szóló 2006. november 16-i(2), valamint "A MEDA programról és a Palesztinának nyújtott pénzügyi támogatásról: értékelés, végrehajtás és ellenőrzés" című 2007. június 21-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. (1967), 338. (1973), 1559. (2004), 1701. (2006) és 1757. (2007) számú határozatára,
– tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. június 18-i ülésének következtetéseire,
– tekintettel a Kvartett 2007. június 16-i és 2007. június 27-i nyilatkozatára,
– tekintettel a 2007. június 25-i Sarm el-Sejk-i csúcstalálkozó eredményére,
– tekintettel Alvaro de Soto, az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátora és a PFSZ-hez és a Palesztin Hatósághoz kirendelt főtitkár személyes képviselője küldetését lezáró, 2007. májusi jelentésére,
A. mivel 1967-ben a Gáza-övezet, Ciszjordánia és a Golán-fennsík Izrael általi elfoglalásával véget érő háború 40. évfordulóján a Közel-Keletet számos konfliktus sújtja, az izraeliek és a palesztinok, valamint Izrael és az arab országok közötti igazságos és tartós béke megteremtését célzó erőfeszítések pedig nem vezettek eredményre;
B. mivel a Hamász úgy határozott, hogy katonai eszközökkel szerzi meg a hatalmat a Gázai övezetben, és a Fatah és a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek több tagját megölte az egységkormány Palesztin Törvényhozó Tanács és Elnökség – amelyek közül mind a kettő demokratikusan megválasztott testület – általi, a mekkai nyilatkozaton alapuló közelmúltbeli megalakítása ellenére,
C. mivel ez a drámai fejlemény főként a palesztin oldalon lévő politikai instabilitásnak és fokozódó megosztottságnak, valamint a még mindig megszállt területen élő palesztin emberek tényleges békefolyamatra vonatkozó, a Kvartett hozzáállásának következményeként kialakult kilátástalanságának tudható be;
D. mivel a palesztin területen, és különösen Gázában élő lakosság példa nélküli méretű válsággal néz szembe a szegénység, a munkanélküliség, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az oktatás, a biztonság és a szabad mozgás tekintetében;
E. mivel az áruk és a személyek mozgásának korlátozása, az adó- és vámbevételek visszatartása, valamint a Palesztin Hatóságnak nyújtott közvetlen segélyek felfüggesztéséről szóló határozat az ideiglenes nemzetközi mechanizmus és az EU által nyújtott fokozott projekttámogatások ellenére a válság elmélyüléséhez járult hozzá;
F. mivel a Tanács kijelentette, hogy az Európai Unió azonnali hatállyal helyreállítja a rendezett kapcsolatokat a Palesztin Hatósággal, és kialakítja a sürgős gyakorlati és pénzügyi segítségnyújtás feltételeit, ideértve a kormány közvetlen pénzügyi támogatását, a palesztin polgári rendőrségnek az EUPOL COPPS munkája újbóli elindítása útján történő támogatását, illetve a rafahi átkelőhelyen tevékenykedő európai uniós határsegély-misszió újbóli elindítását;
G. mivel egyre sürgősebb, hogy olyan hiteles békefolyamat haladjon előre, amely meg tudja adni a palesztin népnek az Izrael mellett, biztonságos és nemzetközileg elismert határokon belül létező, független, demokratikus és életképes állam reményét, és amely békét és stabilitást hozhat a Közel-Keletre;
H. mivel az Arab Liga 2007. március 29-én tartott rijádi csúcstalálkozóján újraindított arab békekezdeményezés új és hiteles lehetőséget kínál egy átfogó rendezésre a régióban;
I. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1757. számú határozata (2007) a meggyilkolt Rafík al-Haríri, libanoni miniszterelnök és a Libanonban elkövetett más politikai gyilkosságok áldozatainak gyilkosai feletti ítélkezésért felelős nemzetközi bíróságot állít fel;
J. mivel a libanoni helyzet aggasztó módon folyamatosan romlik, amit az UNIFIL spanyol kontingense elleni, hat halálos áldozatot követelő támadás, Walíd Eidó parlamenti képviselő meggyilkolása és a Nahr al-Bared palesztin menekülttáborbeli összetűzések is illusztrálnak,
1. mély aggodalmának ad hangot a jelenlegi közel-keleti válság lehetséges súlyos következményei miatt, ideértve a további katonai és terrortámadásokat, valamint a teljes régió törékeny politikai helyzetét aláásó fokozódó radikalizálódást;
2. rendkívüli aggodalmának ad hangot a Gázai-övezetben történt legutóbbi fejlemények kapcsán; elítéli, hogy a Hamász átvette a katonai ellenőrzést a Gázai övezetben; felszólít a palesztinok közötti belső politikai párbeszéd újrakezdésére a megbékélés és a nemzeti egység jegyében annak érdekében, hogy elkerülhető legyen Ciszjordánia és a Gázai övezet földrajzi és politikai megosztottsága;
3. a súlyos körülményekre való tekintettel megértését és támogatását fejezi ki Mahmúd Abbász elnök rendkívüli döntései iránt, és hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösség által Mahmúd Abbász elnöknek nyújtott támogatást tartós megállapodáshoz vezető, konkrét és realista politikai tervnek kell kísérnie; úgy véli, hogy a jelenlegi válság nem szolgálhat mentségül a béke lehetőségének aláásására, és új platformmal szolgálhat egy, Izrael és a Palesztin Hatóság közötti átfogó megállapodás megkötésére irányuló egyértelmű napirend újraindítására, amely két demokratikus, szuverén és életképes, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataival összhangban lévő, szilárd és nemzetközileg elismert határok mentén békében egymás mellett élő nép államának létén alapul;
4. üdvözli a Tanács 2007. június 18-i határozatát, amelynek célja a Palesztin Hatósággal fenntartott kapcsolatok azonnali hatályú helyreállítása és ennek érdekében a sürgős gyakorlati és pénzügyi segítségnyújtás feltételeinek kialakítása, ideértve az új kormány közvetlen pénzügyi támogatását, továbbá a gyorssegélyek és humanitárius segélyek Gáza lakosaihoz való eljuttatásának biztosítása; hangsúlyozza, hogy Gáza elszigetelésének drámai humanitárius és politikai következményei vannak;
5. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vonják be a palesztin hatóságokat és az összes felet annak érdekében, hogy megkönnyítsék és lehetővé tegyék, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a Gázai övezetben élőkhöz;
6. elítéli az izraeli területek ellen a Gázai övezetből indított válogatás nélküli Kasszám-rakétatámadásokat, és felhívja a palesztin kormányt, valamint a palesztin vezetőket, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a – legtöbb esetben civilek ellen irányuló – támadások leállítására;
7. üdvözli az izraeli kormány döntését, amely szerint részben újrakezdi a visszatartott adó- és vámbevételek folyósítását; felszólít ezen bevételek teljes és megfelelő átutalására; elítéli az izraeli hadsereg legutóbbi katonai beavatkozását; felszólítja az izraeli kormányt, hogy azonnal állítsa le a palesztin nép elleni katonai akciókat;
8. hangsúlyozza, hogy az izraelieknek és a palesztinoknak egyaránt bizalomépítő intézkedéseket kell hozniuk a nemzetközi közösség segítségével, ideértve a bebörtönzött volt palesztin miniszterek, törvényhozók és polgármesterek, valamint az izraeli Gilád Salit tizedes azonnali szabadon bocsátását; üdvözli és pozitív fejleményként értékeli Alan Johnston BBC-tudósító szabadon engedését;
9. felszólítja az izraeli kormányt, hogy a 2000 szeptembere óta felállított útzárakat távolítsa el, és állítsa meg a telepek terjeszkedését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, valamint állítsa le az 1967-es határokon túlnyúló fal építését;
10. üdvözli az izraeli kormány 250 palesztin rab szabadon bocsátásáról szóló döntését; további rabok szabadon bocsátását kéri, mivel több ezer palesztint – különösen kiskorúakat – tartanak még mindig fogva;
11. felhívja az Európai Uniót, Izraelt és Egyiptomot, hogy hozza meg azokat az azonnali intézkedéseket, melyek a rafahi határátkelőhely újbóli megnyitásához – különösen azért, mert 6000 palesztin vesztegel ott borzalmas körülmények között –, valamint a Gáza-övezet és Izrael között a személyek és áruk mozgásának elősegítéséhez szükségesek;
12. üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának Rafík al-Haríri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásáért és Libanonban elkövetett más politikai gyilkosságokért felelős személyek feletti ítélkezésre nemzetközi bíróság felállításáról szóló határozatát; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy biztosítsanak minden szükséges eszközt e bíróság hatékony működéséhez és mandátuma teljesítéséhez; sürgeti valamennyi libanoni pártot, hogy támogassák ezt a bíróságot, valamint Szíriát, hogy teljes mértékben működjön együtt a nemzetközi bíróság munkájával;
13. határozottan elítéli az UNIFIL spanyol csapatait ért terrortámadásokat, amelyek során hat katona meghalt és többen megsérültek, és kéri a libanoni hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a felelősök bíróság elé állítása érdekében végrehajtandó vizsgálat átlátható és gyors lefolytatására; együttérzéséről biztosítja a merénylet áldozatainak családtagjait;
14. hangsúlyozza, hogy a libanoni politikai stabilitás nem épülhet sem erőszakra, sem külső befolyásra; e tekintetben felhív a nemzeti egységet célzó párbeszéd újraindítására az ellentétek feloldása és az idén ősszel esedékes elnökválasztást megelőző kormányzati vákuum kialakulásának megakadályozása érdekében; ismételten hangsúlyozza – ebben az összefüggésben – az UNIFIL szerepének fontosságát;
15. sürgeti a libanoni kormányt, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a palesztin menekültekkel szembeni minden hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére; üdvözli a Bizottság gyors reakcióját, amelynek értelmében 370 000 eurós humanitárius segély e menekültekhez történő eljuttatásáról határozott annak érdekében, hogy hozzájáruljon legfontosabb szükségleteik biztosításához; kiemeli, hogy ez a vészhelyzet még jobban hangsúlyozza, hogy igazságos és átfogó megoldást kell találni a palesztin menekültek számára;
16. sürgeti, hogy a két elrabolt izraeli katona, Eldad Regev és Ehud Goldwasser fogvatartói küldjenek életjelt a foglyokról, és követeli azok azonnali szabadon bocsátását;
17. úgy véli, hogy a tartós közel-keleti béke megteremtésére irányuló erőfeszítések megfelelő alapja a regionális megközelítés, és emlékeztet, hogy ezen erőfeszítéseket sem az előfeltételek, sem az egyoldalú fellépés nem segítik elő; úgy gondolja, hogy ebben a kontextusban Szíria és a vele folytatott párbeszéd szerepe az egyik kulcsfontosságú tényező;
18. emlékeztet, hogy e vonatkozásban milyen értékes hozzájárulást képvisel az arab békekezdeményezés, mely a régió átfogó és tartós békéjének megteremtésére kínálkozó valódi lehetőséget jelent; felhívja az izraeli kormányt, hogy ismerje fel az e kezdeményezésben rejlő lehetőséget; hangsúlyozza az Arab Liga bejelentett, eddig példa nélkül álló, következő izraeli missziójának fontosságát; szorosabb együttműködést kér a Kvartett és az Arab Liga kapcsolattartó csoportja között;
19. úgy véli, hogy megvizsgálható lenne a palesztinok és izraeliek bevonásával létrehozott béketerv, valamint a palesztinok között létrejött megállapodás alapján az ENSZ égisze alatt nemzetközi polgári, rendőri és katonai erők bevetésének lehetősége;
20. sürgeti a Tanácsot annak biztosítására, hogy az Európai Unió egységes hangon lépjen fel – a Kvartett keretein belül is – a közel-keleti békefolyamat különféle vágányain futó valódi tárgyalások újraindítására tett erőfeszítések során; hangsúlyozza, hogy ezek a vágányok szorosan összekapcsolódnak, azonban nem feltétlenül kell párhuzamosan foglalkozni velük; hangsúlyozza, hogy ilyen politikai horizont mellett életképessé válhat a Közel-Keletről szóló nemzetközi békekonferencia lehetősége; kéri a Tanácsot, hogy a Kvartett munkájának keretében tegyen erre irányuló erőfeszítéseket;
21. támogatásáról biztosítja a Kvartettnek a régióban folytatandó fokozott intézkedéseit; úgy véli, hogy az euromediterrán országok külügyminisztereinek 2007. július 6-i levele, melyet a nemrégiben a Kvartett képviselőjéül kinevezett Tony Blairnek címeztek, biztató üzenet és támogatás küldetésének teljesítéséhez;
22. tudomásul veszi a palesztin miniszterelnök, Szalám Fajjád és Izrael állam kormánya által a bizalom helyreállítását célzó intézkedésekről folytatott tárgyalásokat, melyek tárgya a politikai, gazdasági és biztonsági témájú háromoldalú megbeszélés, valamint a két fél biztonsági együttműködésének megújítása;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a KKBP főképviselőjének, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, Libanon parlamentjének és kormányának, Szíria parlamentjének és kormányának, valamint az Arab Államok Ligája főtitkárának.