Az Európai Parlament,

–   tekintettel a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló zöld könyvre (COM(2006)0744) és a Fogyasztóvédelem közösségi jogának összefoglalása – összehasonlító elemzés című dokumentumra(1),

–   tekintettel a fogyasztóvédelem, az elektronikus kereskedelem és az információs társadalom fejlesztése terén hatályos közösségi jogszabályokra,

–   tekintettel a 2006. március 23-i, "Az európai szerződésjog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata: a követendő út" című állásfoglalására(2), a 2006. szeptember 7-i, az európai szerződésjogról szóló állásfoglalására(3) és a 2007. június 21-i, a fogyasztóknak a digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló állásfoglalására(4),

–   tekintettel az európai fogyasztók védelmére vonatkozó közösségi joganyag átvilágítására vonatkozó közmeghallgatásra, amelyet 2007. április 10-én tartottak az Európai Parlamentben,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0281/2007),

A.   mivel a kiskereskedők 48%-a felkészült rá, hogy határokon átnyúló ügyleteket bonyolítson, de csak 29% teszi azt ténylegesen; s mivel a kiskereskedők 43%-a úgy véli, hogy határokon átnyúló eladásaik növekednének, ha a fogyasztókkal kötendő ügyleteket szabályozó jogszabályi rendelkezések azonosak lennének az egész Európai Unióban(5),

B.   mivel az európaiak fele (50%) bizalmatlanabb a határokon átnyúló vásárlásokkal szemben, mint a hazai vásárlások irányában; mivel több mint kétharmaduk (71%) úgy gondolja, hogy a határokon átnyúló vásárlások esetén nehezebb egyes problémákat rendezni, így például a panaszokat, az áru visszaküldését, az árcsökkentést vagy a jótállást(6),

C.   mivel e felülvizsgálat elsődleges célja a fogyasztók valódi belső piacának létrehozása, egyidejűleg az egyensúly biztosítása a fogyasztók magas szintű védelme és a vállalkozások versenyképessége között;

D.   mivel Európában a vállalkozások 90%-a igen kicsi, amelyek – jellegüknél fogva – közvetlen bizalmi kapcsolatot alakítanak ki a fogyasztóval, és amelyek általában erősen helyi jellegűek, továbbá mivel figyelembe kell venni ezeket az egyedi jellemzőket a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatával összefüggésben,

E.   mivel a minimális harmonizációra vonatkozó megközelítés nem éri el a harmonizáció célját és a 20 éve fejlődő fogyasztóvédelmi jog eleddig nem tudta megteremteni a köz javát szolgáló, integrált belső kiskereskedelmi piacot ,

F.   mivel a széttördeltség elkerülése és a fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi jog korszerűsítésének megvalósulása érdekében a felülvizsgálatban megnevezett nyolc fogyasztóvédelmi irányelvet(7) egyszerűsíteni kell, és egymással koherenssé kell tenni a különféle közösségi irányelveket,

G.   eltökélten, hogy a Közösség 493 millió fogyasztója érdekében létrehozza a belső piacot, valamint hogy a szerződéses és kereskedelmi jogban megszüntesse a versenyre vonatkozóan még meglévő korlátozásokat,

H.   mivel az európaiak belső piacba vetett bizalmának növelése érdekében mind a fogyasztók, mind a gazdasági szereplők számára nagyobb jogbiztonságot kell nyújtani, valamint biztosítani kell a hatályos jogszabályok tényleges alkalmazását,

I.   mivel a fogyasztói szerződésekre vonatkozó jog felülvizsgálatának a szerződéses joggal kapcsolatban jelenleg folytatott munkán, illetve egy, az európai szerződéses jog céljaira használatos közös hivatkozási keret létrehozásán kellene alapulnia, és ezekbe kellene koherens módon illeszkednie,

1.   üdvözli a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló bizottsági zöld könyvet, különösen a szakemberekre és a fogyasztókra vonatkozó szabályozási rendszer modernizálásának, egyszerűsítésének és javításának kitűzött célját;

A JOGANYAG FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ALKALMAZÁSI KÖRE

2.   javasolja, hogy e felülvizsgálat köre összpontosítson a zöld könyvben megnevezett nyolc fogyasztóvédelmi irányelv naprakésszé tételére és közöttük az összhang megteremtésére; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek és a Tanácsnak, az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i, a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK irányelve (az "elektronikus kereskedelemről szóló irányelv")(8) végrehajtására vonatkozó jelentést, amiben meghatározzák a fogyasztói bizalommal kapcsolatos kérdéseket;

3.   úgy véli, hogy a közösségi jogalkotás szempontjából nagyon fontos intézkedni az átvilágítás alatt álló fogyasztói irányelvek közötti következetlenségek kiküszöböléséért;

4.   úgy véli, hogy a fogyasztói és kereskedelmi jogi tevékenységet uniós szinten befolyásoló különböző jogi és szabályozási rendszerek együttműködése tekintetében tisztánlátásra van szükség, különösen az átvilágítás által létrehozott eszközök, a kollíziós szabályokra vonatkozó(9), és egyéb, a származási ország elvén alapuló eszközök (pl. az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) közötti kapcsolat területén;

ÁLTALÁNOS JOGALKOTÁSI MEGKÖZELÍTÉS
A vegyes megközelítés választása

5.   kifejezi, hogy a vegyes vagy kombinált megközelítés elfogadását részesíti előnyben, vagyis egy olyan horizontális megközelítését, amelynek biztosítania kellene a jelenlegi jogszabályok koherenssé tételét, illetve a hiányosságok kiküszöbölését, bizonyos számú, valamennyi irányelvben közös kérdés folyamatos jellegű csoportosításával; úgy véli, hogy a horizontális eszköz alkalmazási köréből kimaradó specifikus kérdéseket a továbbiakban is az ágazati irányelvek szerint különválasztva kell kezelni;

6.   úgy véli, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni a horizontális eszközt, továbbá rendszeresen értékelni kell annak hatékonyságát és hatását, szükség esetén felülvizsgálat céljából;

7.   ellenzi, hogy a közösségi vívmányok felülvizsgálatát ürügyként használják a meglévő ágazati irányelvekben szereplő jogi rendelkezések hatályának kiterjesztésére vagy további irányelvek megalkotására;

A horizontális eszköz alkalmazási köre

8.   úgy véli, hogy a horizontális eszközt a lehető legszélesebb körben kell alkalmazni a fogyasztókkal kötött szerződésekre – akár nemzeti, akár határokon átnyúló ügyletekről van szó – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az összetettség újabb elemmel történő növekedése azzal, hogy a fogyasztó az ügylet jellegétől függően különböző jogrendszereknek kénytelen alávetni magát;

A harmonizáció foka

9.   emlékeztet arra, hogy a harmonizáció nem vezethet az egyes nemzeti jogszabályok által a fogyasztóknak biztosított fogyasztóvédelmi szint csökkenéséhez, hanem éppenséggel valamennyi tagállamban hasonló szintű fogyasztóvédelmet kellene eredményeznie;

10.   üdvözli a Bizottság horizontális eszközre irányuló javaslatát és elismeri a többek által "fogyasztói jogokról szóló" alapvető irányelvként emlegetett dokumentum lehetséges előnyeit, javasolja, hogy a horizontális eszköz – amely olyan, egymást átfedő politikai területekkel rendelkezik, amelyeknek elő kell segíteniük a terminológia koherenciájának növelését, valamint a hézagok és következetlenségek megszüntetését – a célzott, teljes körű harmonizáció elvéből induljon ki;

11.   javasolja, hogy az említett felülvizsgálat tárgyát képező horizontális eszközök a koordinált terület vonatkozásában a kölcsönös elismerés elvével kombinált minimális harmonizáció elvén alapuljanak; ugyanakkor megjegyzi, hogy ez nem zárja ki a célzott maximális harmonizációt amennyiben ez a fogyasztók és a gazdasági szereplők érdekei miatt bizonyul szükségesnek;

12.   emlékeztet, hogy a nem harmonizált területeket illetően, a jelenlegi jogállás szerint az alkalmazandó jogot a nemzetközi magánjog szabályai határozzák meg, különösen a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-i Római Egyezmény (Róma I.); e tekintetben a folyamatban lévő tárgyalások során vigyázni kell arra, hogy ezen egyezmény és a specifikus közösségi jogszabályok között ne legyenek eltérések;

13.   ajánlja, hogy ágazati eszközökbe kerüljön felvételre egy belső piaci záradék annak lehetővé tétele érdekében, hogy a fogyasztók teljes mértékben élvezhessék a belső piac előnyeit;

A HORIZONTÁLIS ESZKÖZ TARTALMA ÉS VÁLASZOK A ZÖLD KÖNYVRE

14.   megjegyzi, hogy a zöld könyv 1. mellékletének 4. és 5. pontja a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések átfogó jegyzékét tartalmazza és ezen kérdések egy része már a referenciakereten végzett munka részét képezi, több kérdés pedig erősen politikai jellegű, amelyek esetében, ha egy általános szabály az uniós szintű harmonizált eszköz részét képezné, akkor széleskörű (a közvéleményt bevonó) vitára és mérlegelésre lenne szükség;

15.   támogatja, hogy a horizontális eszközbe bizonyos horizontális kérdéseket is belefoglaljanak, amennyiben ezek például a közös meghatározások koherenciáját, valamint a tájékoztatási kötelezettségekre és a visszavonási és elállási jogokra vonatkozó általános szabályok kidolgozását segítik;

A fogyasztó és a szakmai szereplő fogalommeghatározása

16.   úgy véli, hogy a "fogyasztó" és a "szakmai szereplő" fogalommeghatározása sem a közösségi jogban, sem a nemzeti jogszabályokban nem koherens, és hogy alapvető e fogalmaknak a horizontális eszközben történő tisztázása, amennyiben azok meghatározzák a fogyasztókra vonatkozó jog alkalmazási körét;

17.   úgy véli, hogy alapvetően szükséges a "fogyasztó" – minden olyan természetes személy, aki a szakmai tevékenysége keretébe nem tartozó célokért tevékenykedik – fogalmának meghatározása; a "szakmai szereplő" – minden olyan személy, aki a szakmai tevékenysége keretében tevékenykedik – fogalmának meghatározását is szükségesnek véli;

18.   támogatja továbbá olyan további fogalommeghatározásoknak a horizontális eszközbe történő felvételét, mint az "írásbeli alak" és a "tartós eszközök";

A jóhiszeműségre és a tisztességes magatartásra vonatkozó általános kikötés

19.   ellenzi, hogy a horizontális eszközbe beillesszék a fogyasztási szerződésekre alkalmazandó, a jóhiszeműségre és a tisztességes magatartásra vonatkozó általános kikötést, mivel ezeket a fogalmakat a szerződések európai jogának általánosabb keretében, európai szinten kell meghatározni;

A tisztességtelen szerződési feltételek
Alkalmazási kör

20.   álláspontja szerint nem tűnik célszerűnek a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályoknak az egyedi tárgyalás tárgyát képező feltételekre történő alkalmazása annak érdekében, hogy ne korlátozzák a szerződő felek szerződéskötési szabadságát;

A feltételek jegyzéke

21.   úgy véli, hogy a fogyasztók belső piacba vetett bizalmának növelése érdekében nagyobb védelmet nyújtó eszközt kellene létrehozni, egyidejűleg megőrizve a kellő rugalmasságot; kéri a Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg egy olyan megoldás alkalmazásának lehetőségét, amely összehangolt és előre megállapított kritériumok alapján kombinálja a tiltott feltételek fekete jegyzékét, a feltételezetten tisztességtelen feltételek szürke jegyzékét, valamint egyéb olyan feltételeket, amelyek tisztességtelen jellegét a fogyasztó a kereseti jog keretében bizonyíthatja; ;

A tisztességtelen jelleg megítélésének hatálya

22.   elutasítja a tisztességtelen jelleg megítélésének a szerződés összes lényeges feltételére történő kiterjesztését, ideértve azokat is, amelyek a szerződés fő tárgyára és az ár meghatározására vonatkoznak;

A tájékoztatás elmulasztásának szerződéses hatásai

23.   úgy véli, hogy ebben a szakaszban bonyolult lenne olyan általános szabályozást meghatározni a tájékoztatás elmulasztásából fakadó szerződéses joghatásokra vonatkozóan, amely minden egyes szerződés jellemzőit figyelembe veszi;

Az elállás joga
A határidő tartama és kiszámítási módjai

24.   hangsúlyozza, hogy egységesíteni kell az elállási határidő kezdetét és kiszámítási módjait, előnyben részesítve a naptári napok szerinti számítási módot, annak érdekében, hogy erősödjék az ügyletek jogbiztonsága;

25.   úgy véli, hogy a határidő tartamát egységesíteni kell, abban az esetben, ha ezt objektív indok támasztja alá;

Az elállási jog gyakorlásának módja

26.   hangsúlyozza, hogy meg fog erősödni a fogyasztók belső piacba vetett bizalma, ha a horizontális eszköz előírja, hogy a fogyasztó elállhat a szerződéstől; úgy véli, hogy az elállás módjait egységesíteni kell a jogbiztonság javítása céljából, mind a fogyasztók, mind a gazdasági szereplők érdekében; az is a véleménye, hogy a horizontális eszköznek azt is ki kellene nyilvánítania, hogy a fogyasztóknak nem szabad más költségeket viselniük, mint az áru visszaküldésének közvetlen költségei;

27.   azon a véleményen van, hogy egy horizontális eszköz esetén a tagállamok nemzeti szinten előírhatnának az elállási jogra vonatkozó kivételeket, ha a szerződést hiteles eszköz formájában kötötték;

28.   úgy véli, hogy egy "szabványos elállási nyomtatvány" valamennyi közösségi nyelven történő bevezetése egyszerűbbé tenné az eljárásokat, csökkentené a költségeket és növelné az átláthatóságot és a fogyasztói bizalmat;

Általános szerződéses jogorvoslat bevezetése

29.   az a véleménye, hogy az általános szerződéses jogorvoslat bevezetése meghaladja e felülvizsgálat kereteit, mivel e fogalom minden tagállamban az alkalmazandó szerződési jog hatálya alá tartozik;

30.   emlékeztet a kollektív jogorvoslattal ("collective redress") kapcsolatos vitára, és úgy véli, hogy további megfontolást érdemel;

A fogyasztási cikkek értékesítésére vonatkozó külön szabályok
A szabályozni kívánt szerződéstípusok

31.   úgy véli, hogy érdemes megvizsgálni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, amikor digitális tartalomszolgáltatásra, szoftverbiztosításra és adatszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket kötnek, tekintettel a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelv által garantált védelem szintjére; kéri a Bizottságot, hogy ezt a kérdést alaposan elemezze annak eldöntése érdekében, hogy célravezetőbb-e egy vagy több specifikus szabályozást javasolni vagy a fent említett irányelv által előírt szabályokat ilyen típusú szerződésekre kiterjeszteni;

Nyilvános árverésen értékesített használt áruk

32.   javasolja, hogy ezt a kérdést zárják ki a horizontális eszköz alkalmazási köréből, és tartsák fenn a tagállamoknak hagyott azon lehetőséget, hogy előírhassák, a fogyasztási cikk fogalma nem foglalja magába a nyilvános árverésen értékesített használt árukat; ajánlja azonban, hogy az internetes árverésekre külön szabályokat fogadjanak el;

A leszállítás fogalmának meghatározása és a kockázat átszállásának szabályozása

33.   úgy véli, hogy a leszállítás fogalmának meghatározása és a kockázat átszállásának szabályozása szorosan összekapcsolódik; azt javasolja tehát, hogy a horizontális eszközbe foglalják bele a leszállítás fogalmának olyan közös meghatározását, amelyben elvben prioritást élvez a szerződéses megállapodás;

Az áruk megfelelősége

34.   úgy véli, hogy a horizontális eszköz megfelelően növelhetné a jogi garancia idejét annak az időtartamnak a hosszával, amíg az áru a javítás miatt nem használható;

35.   hangsúlyozza azonban, hogy a horizontális eszköznek nem kellene magában foglalnia a használt tárgyakra vonatkozó külön szabályokat annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák a tagállamok által a saját jogi hagyományaik szerint elfogadott szabályokat;

Bizonyítási teher

36.   javasolja, hogy a megdönthető vélelem elvét tartsák fenn annak jelenlegi formájában;

Jogorvoslat
A hibaorvoslási lehetőségek igénybevételének sorrendje

37.   úgy véli, hogy a horizontális eszköz lehetővé tehetné a nem megfelelő teljesítés esetén rendelkezésre álló kártalanítási módok sorrendjének megállapítását, mivel az adásvételi szerződés felbontása a szerződés teljes nem-teljesítésének vagy a rendkívül súlyos szerződésszegéseknek az esetére van fenntartva;

Hibás teljesítés bejelentése

38.   célszerűnek ítéli, hogy a horizontális eszköz szüntesse meg azokat a jelenlegi eltéréseket a hibás teljesítés bejelentésének vonatkozásában, amelyek napjainkban zavar forrásai;

A gyártó közvetlen felelőssége hibás teljesítés esetén

39.   úgy véli, hogy nem helyénvaló beilleszteni a gyártó hibás teljesítés esetén fennálló közvetlen felelősségét;

Kereskedelmi jótállás

40.   hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi jótállásra vonatkozó kérdések (tartalom, átszállás, korlátozás) nem a jogi keret, hanem a szerződéses szabadság elvének hatálya alá tartoznak; úgy véli ezért, hogy e kérdéseknek nem kellene a horizontális eszköz részét képezniük;

A ZÖLD KÖNYV ÉS A SZERZŐDÉSEK EURÓPAI JOGA

41.   ragaszkodik ahhoz, hogy integrálják koherensen ezt a fogyasztói szerződésekkel foglalkozó felülvizsgálatot a közös referenciakeret megvalósítására irányuló folyamaton belül a szerződések jogával kapcsolatban általánosságban végzett munkával; ennélfogva hangsúlyozza, hogy ennek a felülvizsgálatnak és a közös referenciakeretre irányuló munkának egymást kiegészítő módon kell haladnia, elismerve ugyanakkor, hogy e koherencia megvalósulásának nem szabad akadályoznia vagy késleltetnie a jelenleg zajló felülvizsgálati folyamatot;

A FOGYASZTÓK JOGÁNAK HATÉKONY ALKALMAZÁSA

42.   hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fogyasztók jogának hatékonyságát annak érdekében, hogy megerősítsék a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát;

43.   arra buzdítja a Bizottságot, hogy javítsa a fogyasztóvédelem és a tájékoztatás jelenlegi eszközeit, ideértve azt is, hogy gondoskodjon a hatályos szabályok helyes alkalmazásáról és betartásáról;

44.   sürgeti a Bizottságot, hogy alaposan értékelje az e felülvizsgálat keretében javasolt minden intézkedés hatását annak biztosítása érdekében, hogy azok anélkül növeljék a fogyasztók bizalmát, hogy szükségtelen további terhet rónának a vállalkozásokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra –, valamint hogy azok járuljanak hozzá a belső piac létrejöttéhez;

45.   sürgeti a Bizottságot, hogy belülről koordinálja intézkedését és részesítse előnyben az ágazati jogszabályok koherens kidolgozását;

46.   ajánlja a jobb szabályozás elveinek lelkiismeretes alkalmazását;

47.   felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék a fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságaik közötti együttműködést, valamint könnyítsék azon igazságszolgáltatási és igazságszolgáltatáson kívüli jogorvoslatokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy európai szinten érvényesítsék a jogaikat;

48.   felszólítja a tagállamokat, hogy vállalják fel az áruk és a szolgáltatások belső piaca megvalósulására irányuló felelősségüket, valamint hogy tartózkodjanak a közösségi jogban nem létező szabályokat előíró túlszabályozástól az európai fogyasztóvédelmi jogszabályok területén; kéri azonban a tagállamokat, hogy állapodjanak meg a fogyasztóvédelmi jogszabályok célirányos harmonizációjára vonatkozó, olyan belső piaci záradékkal társuló koherens stratégiában, amely növelné a fogyasztóknak a belső piac működésébe vetett bizalmát;

49.   támogatja a Bizottság jelenleg folyó és tervezett kezdeményezéseit a fogyasztók képzésével kapcsolatban; úgy véli, hogy többet el lehetne érni a kormányok és az üzleti szféra együttműködésével a pénzügyi szektorban nyújtott jó minőségű képzések nyújtásának előmozdításában, hogy növeljék a pénzügyi műveltséget, a termékek minőségét és az ágazat egészének szabályozottságát; üdvözli az általános pénzügyi műveltségre irányuló európai uniós kezdeményezésekről szóló tanulmány megrendelését, amelynek eredményei 2007 végére várhatók;

50.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://ec.europa.eu/consumers/cons_int/safe_shop/acquis/comp_analysis_en.pdf (2) HL C 292. E, 2006.12.1., 109. o. (3) HL C 305. E, 2006.12.14., 247. o. (4) Aznapi elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0287. (5) A vállalkozásoknak a határokon átnyúló kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez való hozzáállása, Eurobarométer, Flash 186, 2006. december. (6) A fogyasztók védelme a belső piacon, Eurobarométer Special 252, 2006. szeptember. (7) A Tanács 1985. december 20-i 85/577/EGK irányelve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (HL L 372., 1985.12.31., 31. o.) A Tanács 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelve a szervezett utazási formákról (HL L 158., 1990.6.23., 59–64. o.)A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29–34. o.)Az Európai Parlament és a Tanács 1994. október 26-i 94/47/EK irányelve az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről (HL L 280., 1994.10.29., 83‐87. o.)Az Európai Parlament és a Tanács 1997. május 20-i 97/7/EK irányelve a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (HL L 144., 1997.6.4., 19–27. o.)Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/6/EK irányelve a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27–31. o.)Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/27/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (HL L 166., 1998.6.11., 51–55. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1999/44/EK irányelve a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12–16. o.) (8) HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o. (9) Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) (COM(2005)0650) és az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.), (HL L 199., 2007.7.31., 40. o.).