Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2004. évi jelentésről és a Törökország csatlakozás felé történő előrelépéséről szóló 2004.december 15-i európai bizottsági ajánlásról szóló állásfoglalására(1),

–   tekintettel a Törökországgal folytatandó tárgyalások megkezdéséről szóló 2005. szeptember 28-i állásfoglalására(2)

–   tekintettel a Törökország csatlakozás terén elért előrehaladásáról szóló 2006. szeptember 27-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a Bizottság 2005-ös bővítési stratégiai dokumentumairól szóló 2006. március 16-i állásfoglalására(4) és a Bizottság bővítési stratégiáról és a 2006–2007 közötti fő kihívásokról szóló közleményéről szóló 2006. december 13-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a 2005. október 3-án kialakított, Törökországgal kapcsolatos tárgyalási keretre,

–   tekintettel a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló 2006. január 23-i 2006/35/EK tanácsi határozatra(6) (csatlakozási partnerség),

–   tekintettel a Törökország által 2006-ben elért haladásról szóló európai bizottsági jelentésre (SEC(2006)1390),

–   tekintettel a bővítési stratégiáról és a 2006–2007 közötti fő kihívásokról szóló európai bizottsági közleményre az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (COM(2006)0649),

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.   mivel a Tanács jóváhagyta a tárgyalási keretet és ezt követően 2005. október 3-án megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, és mivel e tárgyalások megkezdése egy nyitott folyamat kezdetét jelentette,

B.   mivel Törökország elkötelezte magát a reformok, a jó szomszédsági kapcsolatok és a fokozatos EU-hoz való igazodás mellett, és mivel ezen erőfeszítéseket lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy Törökország modernizálhassa önmagát,

C.   mivel az uniós csatlakozásnak továbbra is a koppenhágai kritériumoknak és az EU integrációs kapacitásának történő teljes körű megfelelés a feltétele a 2006. decemberi Európai Tanács következtetéseivel összhangban,

D.   mivel Törökország még nem hajtotta végre maradéktalanul a társulási megállapodásból és annak kiegészítő jegyzőkönyvéből eredő rendelkezéseket,

E.   mivel a 2002 és 2004 közötti reformhullámot követően a törökországi reformfolyamat lelassult, mivel a török kormány 2007. április 17-én elfogadta a közösségi vívmányokhoz történő igazodásra vonatkozó 2007-2013-as programját, és mivel a török kormány 2007. augusztus 31-én bemutatta programját, ami magában foglalja a gazdaság élénkítését, új alkotmány elkészítését és a Törökország Unióhoz történő közelítéséhez szükséges reformok felgyorsítását;

1.   felhívja a Bizottságot, hogy a csatlakozási partnerségi megállapodásban foglalt rövid- és középtávú célokra összpontosítva határozza meg rendszeres jelentésében azokat a témákra, amelyeket a török hatóságoknak kiemelt fontosságú kérdésként kell kezelnie, valamint fordítson kellő figyelmet az ebben az állásfoglalásban kiemelt kérdésekre; elvárja, hogy a Bizottság minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával támogassa a reformfolyamatot, emlékeztetve Törökországot arra, hogy megbízhatóságának bizonyítása szempontjából a csatlakozási partnerségi megállapodásban vállaltak határidőn belüli betartása kiemelkedő fontosságú;

2.   gratulál Törökországnak a tisztességes és szabad parlamenti választásokhoz, amelyekről az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) választási megfigyelő-küldöttsége, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttsége is beszámolt; üdvözli a török nemzetgyűlési választásokat, amelyben minden régió rendelkezik képviselettel, és amelyben bővült a nők képviselete, valamint ösztönzi az újonnan megválasztott képviselőket, hogy kötelezzék el magukat a török demokrácia további szilárdítása mellett,

3.   üdvözli az új elnök megválasztását, mint a török demokrácia megszilárdításának jelét; felhívja Adullah Gül elnököt, hogy egy szekularizált államban a nehéz de szükséges reformok útján mozdítsa elő a pluralizmust és a török nép egységét;

4.   reméli, hogy a széleskörű támogatottságot és a többség bizalmát élvező új török kormány felgyorsítja a reformfolyamatokat a csatlakozási partnerségi megállapodásban meghatározott célok teljesítése érdekében; arra ösztönzi a kormányt, hogy az alkotmányos és intézményi kérdések tekintetében a török parlamenten belül és a török civil társadalommal együtt törekedjen széles körű konszenzus megteremtésére; emlékeztet arra, hogy Törökország demokratikus és jogállamiság által vezérelt virágzó országgá történő átalakulása a jogszabályok egységes alkalmazásával együtt a stratégiai jelentőséggel bír mind Törökország és társadalma, mind az EU számára; üdvözli e tekintetben az új kormány kötelezettségvállalását a reformfolyamat bővítésére az elkövetkező hónapok és évek során;

5.   üdvözli az új török kormánynak egy új és polgári, az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat védő alkotmány elfogadására irányuló szándékát; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az új alkotmány létrehozza a fékek és ellensúlyok rendszerét, ami biztosítja a török állam demokratikus és szekularizált jellegét; felhívja az összes érintett felet, hogy támogassák a nyílt és konszenzuson alapuló alkotmányos folyamatot; ezzel összefüggésben emlékeztet a választási küszöbről szóló korábbi ajánlásaira; hangsúlyozza, hogy az alkotmányra vonatkozó tervek nem halogathatják a sürgetős reformokat, különösen büntető törvénykönyv 301. cikke tekintetében;

6.   üdvözli a Törökországban az elmúlt években tapasztalható gazdasági fejlődést; úgy ítéli meg azonban, hogy létfontosságú a foglalkoztatás bővítése és egy olyan reformstratégia kidolgozása, amely erősíti a török társadalom kohézióját;

7.   üdvözli a török kormány által az energiát érintő közösségi vívmányokhoz való igazodás érdekében tett erőfeszítéseket, és támogatja az energiára vonatkozó fejezetre irányuló tárgyalásoknak a technikai előkészületek lezárását követő minél előbbi megnyitását; ösztönzi Törökországot, hogy teljes jogú tagként csatlakozzon az Európai Energiaközösséghez, ezáltal az energetika terén tovább erősítve az együttműködést az EU és Törökország között; hangsúlyozza Törökország jelentőségét az Unióba vezető gázellátás diverzifikációs központjaként; hangsúlyozza, hogy a Törökországot érintő dél-kaukázusi energetikai projekteket meg kell nyitni a régió azon országai felé is, amelyek részt vesznek az EU szomszédsági politikájában;

8.   rámutat, hogy Törökországnak a szállításban és logisztikában betöltött geo-stratégiai helyzete és szerepe az elkövetkező években egyre kiemelkedőbb lesz; felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki jelentést a legutóbbi fejleményekről és a várható kihívásokról;

9.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a török fegyveres erők ismételten beavatkoznak a politikai életbe; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a fegyveres erők maradéktalan és hatékony polgári irányításának biztosítása érdekében; rámutat, hogy a nemzeti biztonsági stratégia kialakítását és megvalósítását polgári szerveknek kellene ellenőrizniük; a fegyveres erők, a honvédelmi politika és a vonatkozó kiadások feletti teljes parlamenti felügyelet megvalósítására szólít fel; felhív ezen felül az ország titkosszolgálatának, csendőrségének és rendőrségének parlamenti felügyeletére;

10.   üdvözli az EU és Törökország között folyó civil társadalmi párbeszédet, és felkéri a Bizottságot, hogy a párbeszéd keretei között folyatott tevékenységekről készítsen jelentést; felhívja a figyelmet az EU és Törökország civil társadalma közötti szorosabb kapcsolatok fontosságára; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson célzott támogatást a civil társadalom részére, képviseltesse magát jobban Törökország egyes régióiban, és ezzel összefüggésben fordítson külön figyelmet a délkeleti régiókra; felkéri az új török kormányt, hogy a török demokrácia egyik fontos előmozdítóját, a civil társadalmat fokozottabban vonja be a reformfolyamatba;

11.   utal az említett 2006. szeptember 27-i állásfoglalására, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása, a nők jogai, a kínzás elleni zérótolerancia-politika alkalmazása, valamint a kisebbségi, vallási és kulturális jogok védelme javítását szolgáló reformok szükségességéről szóló bekezdésekre; ezen reformok megvalósításának értékelésével kivárja a Bizottság legutóbbi bővítési stratégiájában bejelentett politikai feltételek teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó fokozott nyomon követési eredményét; felhívja a Bizottságot, hogy ezen eredményeket tegye közzé a következi előrehaladási jelentésében;

12.   sürgeti Törökországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul a társulási megállapodásban és annak kiegészítő jegyzőkönyvéből eredő rendelkezéseket; emlékeztet arra, hogy amennyiben Törökország nem tesz eleget a társulási megállapodásban említett kötelezettségeknek, az komolyan fogja befolyásolni a tárgyalási folyamatot;

13.   elítéli azt a tényt, hogy még mindig sok személy ellen folyik eljárás a büntető törvénykönyv 301. cikkelye értelmében; mélységesen elítéli a Saris Seropyan és Arat Dink e cikk értelmében a közelmúltban történt elítélését; sürgeti a kormányt és az újonnan megválasztott parlamentet, hogy gondoskodjon arról, hogy a büntető törvénykönyv valamennyi, az erőszakmentes véleménynyilvánítás önkényes korlátozását lehetővé tevő rendelkezését töröljék és a véleménynyilvánítás valamint a sajtó szabadságát biztosítsák; ezt elsődleges prioritásnak tekinti az új kormány számára;

14.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy késedelem nélkül fogadjanak el egy alapítványokról szóló törvényt a vallási kisebbségek jelenlegi bizonytalan jogi helyzetének orvoslása, és a szabad vallásgyakorlást – ideértve többek között az ingatlantulajdonlást és a papképzést – lehetővé tevő egyértelmű jogi keret kialakítása céljából; osztja a Tanács által 2007. július 24-én kifejezett, a török fellebbviteli bíróságnak az ökumenikus patriarchátus ügyében hozott ítéletével kapcsolatos aggodalmát; sürgeti az új török kormányt, hogy a vallási kisebbségekkel kapcsolatos politikáját hozza összhangba a szabad vallásgyakorlásnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga által meghatározott elvével; felhívja a Bizottságot, hogy vesse fel e kérdéseket az új kormánynak; felkéri továbbá a Bizottságot annak bemutatására, hogy a 1085/2006/EK tanácsi rendelettel(7) létrehozott előcsatlakozási eszközt hogyan lehet a keresztény örökség megőrzésére fordítani;

15.   mélységesen elítéli Hrant Dink meggyilkolását, Andrea Santoro keresztény pap meggyilkolását, a három malatyai keresztény meggyilkolását, az ankarai terrorista merényletet, és minden más, politikai vagy vallási indíttatású erőszakos cselekményt; elvárja, hogy a török hatóságok teljes körű nyomozást folytassanak ezekben az ügyekben,és valamennyi elkövetőt állítsák bíróság elé; rámutat, hogy sürgősen fel kell venni a harcot a szélsőségesség és az erőszak minden formája ellen, és azokat a török közélet minden szintjén meg kell tiltani; felhívja a török kormányt, hogy fokozottan védje azokat a csoportokat, kisebbségeket vagy személyeket, akik fenyegetve vagy hátrányos megkülönböztetés áldozatának érzik magukat;

16.   felhívja az új kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a szakszervezeti jogokat az európai és ILO-normákkal összhangban teljes mértékben tiszteletben tartsák; arra ösztönzi a kormányt, hogy támogassa a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek közötti intenzívebb szociális párbeszédet; felhívja a Bizottságot, hogy vesse fel e kérdést az új kormánynál;

17.   üdvözli azt a tényt, hogy Törökországban meglehetősen sok nő tölt be fontos gazdasági szerepet és vesz részt az akadémiai életben, valamint hogy egyre több nő lesz parlamenti képviselő; hangsúlyozza, hogy a nők oktatáshoz való hozzáférése, egyenlő bánásmódban való részesülésük és gazdasági helyzetük megerősítése kulcsszerepet játszik Törökország további gazdasági fejlődésében és felvirágzásában; sajnálja, hogy a nők jogainak megsértése és különösen az úgynevezett "becsületbeli bűncselekmények" továbbra is komoly aggodalomra adnak okot; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy hangsúlyozza az új kormány felé a nőkkel szembeni erőszak és megkülönböztető gyakorlat felszámolására irányuló erőfeszítések megerősítésének szükségességét, illetve hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítéseknek magukban kell foglalniuk többek között a folyamatos nyilvános kampányt és több menedékhely létesítését a bajban lévő nők számára;

18.   rámutat a Törökország délkeleti részének társadalmi és gazdasági fejlődését célzó átfogó stratégia kidolgozásának szükségességére; felkéri a Bizottságot annak bemutatására, hogy az előcsatlakozási eszközt hogyan lehet az új török kormánynak a délkeleti országrész fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseinek támogatására fordítani, és hogyan lehet ezt a segítségnyújtást más nemzetközi pénzügyi támogatásokkal összehangolni;

19.   aggodalmát fejezi ki a török dél-anatóliai projekt társadalmi, ökológiai, kulturális és geopolitikai problémáinak hatásával kapcsolatban, ahol a vízduzzasztó projektek közvetlenül hatnak a szomszédos országok vízellátására; felhívja a Bizottságot, hogy éves jelentésében szigorúan ellenőrizze a határokon átnyúló vízügyi együttműködésnek a nemzetközi egyezményekkel, természetvédelmi irányelvekkel és a vízről szóló keretirányelvvel(8) összhangban történő továbbfejlesztését, és mozdítsa elő az EU környezetvédelmi normáinak alkalmazását a nagyléptékű bányászati és vízduzzasztó projektek esetében;

20.   sürgeti az új kormányt, hogy tegyen a kurd kérdés hosszú távú rendezésére irányuló politikai kezdeményezést, valamint a Nagy Török Nemzetgyűlés újonnan megválasztott képviselői, a megválasztott polgármesterek és a dél-keleti polgári társadalom építő jellegű bevonásával kezdje meg a társadalmi, gazdasági és kulturális élet jelentős javítására irányuló munkát; üdvözli Gül elnök kezdeményezését, hogy első látogatását Törökország dél-keleti részére tegye;

21.   mélyen elítéli a kurd munkáspárt (PKK) és más terrorista csoportok által török területen lekövetett merényleteket; szolidaritását fejezi ki Törökországgal, annak terrorizmus elleni harcával kapcsolatban és ismételten felhívja a PKK-t, hogy azonnali és feltétlen fegyverszünetet rendeljen el és tartsa azt tiszteletben; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a terrorizmus elleni harcot a fenyegetéssel arányos mértékben, valamint a jogi eszközök és normák teljes tiszteletben tartásával folytassák; hangsúlyozza, hogy a civilek elleni erőszakra soha nincs mentség;

22.   komoly aggodalmának ad hangot a török csapatok esetleges határokon átnyúló, észak-iraki katonai akciójának következményeivel kapcsolatban; felhívja Törökországot, hogy tartózkodjon az Irak területét sértő aránytalan katonai műveletektől, és sürgeti Törökországot és Irakot, hogy az Észak-Irakból kiinduló terrorista cselekmények hatékony megelőzése, valamint a török-iraki határon tapasztalható feszültség csökkentése érdekében erősítse meg katonai és rendőrségi együttműködését; felhívja a Tanácsot, hogy sürgesse a Törökország és iraki regionális kurd kormány közötti konkrét együttműködést, amelynek fel kell vállalnia az Észak-Irakból kiinduló terrorista cselekmények megelőzését;

23.   nagy jelentőséget tulajdonít Törökország jószomszédi kapcsolatok irányában vállalt, a tárgyalási keretben meghatározott elvárásoknak megfelelő elkötelezettségének; megismétli azt az elvárását, hogy Törökország szüntesse meg a szomszédos országok felé irányuló gazdasági bojkottot és a határok lezárását, illetve tartózkodjon a fenyegetésektől vagy feszültségkeltő katonai műveletektől; ismételten felhívja Törökországot, hogy tegyen komoly és átfogó erőfeszítéseket a szomszédaival fennálló viták megoldása felé tett erőfeszítéseit, – az ENSZ Alapokmányával és más vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban – beleértve a múltbéli eseményekről folytatott őszinte párbeszédet; megismétli a török és örmény kormányhoz intézett felhívását a jelenre és a múltra vonatkozó békefolyamat megkezdéséről, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a török–örmény békefolyamatot, ugyanakkor használja ki az európai szomszédsági politika és a fekete-tengeri együttműködési politika által létrehozott regionális együttműködést;

24.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt jelentős előrelépés a ciprusi kérdés átfogó rendezése ügyében; megismétli azt a mindkét félhez intézett felhívást, hogy tanúsítsanak építő jellegű magatartást az ENSZ által megállapított keretek közötti, az EU alapelvein nyugvó átfogó rendezés irányában; emlékeztet ebben az értelemben korábbi állásfoglalásaira, amelyek szerint a török erők visszavonása megkönnyítené a rendezésre irányuló tárgyalásokat;

25.   üdvözli a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének támogatására irányuló pénzügyi eszköz létrehozását; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen külön jelentést az eszköz végrehajtásáról és hatékonyságáról;

26.   hangsúlyozza Törökországnak a fekete-tengeri régióval, a dél-kaukázusi és a közép-ázsiai régióval kapcsolatos lehetőségeinek fontosságát az e régiók számára stabilitás, demokratikus kormányzás, közös bizalom és fejlődés különösen regionális együttműködési projektek által való biztosítása tekintetében; hangsúlyozza Törökország közel-keleti szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy fonja szorosabbra a török kormánnyal folytatott együttműködést az EU e régiókat érintő politikái tekintetében;

27.   emlékezteti a Bizottságot arra a kérésére, hogy a 2004-es hatástanulmányt követően számoljon be a fejleményekről 2007 folyamán;

28.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, illetve Törökország kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 226. E, 2005.9.15., 189. o. (2) HL C 227. E, 2006.9.21., 163. o. (3) HL C 306. E, 2006.12.15., 284. o. (4) HL C 291. E, 2006.11.30., 402. o. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0568. (6) HL L 22., 2006.1.26., 34. o. (7) HL L 210., 2006.7.31., 82. o. (8) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).