Az Európai Parlament 2007. október 25-i állásfoglalása Szudánról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a darfúri helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlése által a darfúri helyzetről 2007. június 28-án, Wiesbadenben elfogadott állásfoglalásra,
– tekintettel a 2007. április 28–29-én Tripoliban elfogadott, a darfúri politikai folyamatról szóló tripoli konszenzusra,
– tekintettel az Afrikai Unió (AU) 2004 áprilisában hozott, az Afrikai Unió szudáni missziójának (AMIS) létrehozásáról szóló határozatára,
– tekintettel az 1706. számú ENSZ-határozatra, amely Darfúrban 22 000 fős békefenntartó erő bevetését javasolja,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányára a nemzetközi békefenntartó missziók vonatkozásában,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2007. szeptember 25-i, 1778. sz. határozatára, amely Kelet-Csádban és a Közép-Afrikai Köztársaság (KAK) északkeleti részén többdimenziós nemzetközi jelenlét biztosításáról rendelkezik, amely egy ENSZ-misszióból (MINURCAT), egy, az ENSZ által kiképzett csádi rendőri erőből és egy európai uniós katonai műveletből (EUFOR) áll,
A. mivel 2007. szeptember 30-án az Afrikai Uniónak a dél-darfúri Haszkanitában működő bázisát azonosítatlan erők megtámadták, az AU 10 békefenntartóját és civil rendőrét meggyilkolták, az Afrikai Unió szudáni missziójának (AMIS) legalább nyolc más alkalmazottja súlyos sérüléseket szenvedett, és az AU nyilatkozatai alapján mintegy 40-en eltűntek,
B. mivel ez volt az erőforrásokban szűkölködő AU-erőket ért eddigi legsúlyosabb, emberáldozatokat követelő csapás,
C. mivel a Dél-Darfúrban az elmúlt hetekben megerősödött erőszak az Élelmiszer Világprogram (WFP) három sofőrjének meggyilkolásához vezetett, és az Orvosok Határok Nélkül szervezet orvosi segítségnyújtó csoportját arra késztette, hogy Muhádzsiríja városából kivonja személyzetét, aminek következtében számos kitelepített személy orvosi ellátás nélkül maradt,
D. mivel az AMIS erői jelenleg mintegy 7 000 katonából és civil rendőrből állnak, amely csapat Darfúrban gyakorlatilag az egyetlen, polgári védelmet ellátó szárazföldi erő; mivel 2007 júliusában 26 000 fős AU-ENSZ vegyes missziót (UNAMID) engedélyeztek, és ezt még fel kell állítani,
E. mivel az AMIS feladata a Darfúri Békemegállapodás és több más tűzszüneti megállapodás felügyelete,
F. figyelembe véve, hogy az AMIS személyzete elleni támadások az utóbbi időben megszaporodtak, és hogy ezen erők 2004-es felállítása óta több mint 25 katonát és alkalmazottat öltek meg, több tucatot pedig megsebesítettek,
G. mivel a Darfúri Békemegállapodás bukása óta tovább emelkedett a törvénytelenségek száma és fokozódott a biztonság hiánya,
H. üdvözölvén azt, hogy a UNAMID erőit – az Afrikai Unió jelenlegi megfigyelőivel ellentétben – az életek megmentése érdekében felhatalmazták a beavatkozásra,
I. mivel a békefenntartó misszió teljes létszámának elérése egy évbe vagy még hosszabb időbe fog telni,
1. mélységes szomorúságának és megdöbbenésének hangot adva a Haszkanita és Muhádzsiríja városában történt erőszakos emberölések és fosztogatások miatt,
2. határozottan elítéli az Afrikai Unió 10 darfúri békefenntartójának meggyilkolását, és azt olyan háborús bűntettnek tekinti, amelyet az Afrikai Uniónak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének haladéktalanul ki kell vizsgálnia;
3. sajnálatosnak tartja, hogy a régióban – amint azt ezen erőszakos cselekmények is mutatják, és amint a Darfúrban jelen lévő nemzetközi megfigyelők és nem kormányzati szervezetek is folyamatosan jelentik – nő a biztonság hiánya;
4. követeli, hogy azonnal vessenek véget a viszálykodásnak és az AMIS, a polgári lakosság és a humanitárius ügynökségek, azok személyzete és vagyontárgyai, továbbá a segélyszállító konvojok elleni támadásoknak;
5. felhívja a szudáni kormányt és a lázadó csoportokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a borzalmas haszkanitai támadás független kivizsgálásában, és a felelősöket állítsák bíróság elé;
6. hangsúlyozza, hogy fel kell deríteni az eltűnt békefenntartók sorsát, és követeli, hogy a támadásért felelős csoport haladéktalanul adjon számot hollétükről;
7. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a támadást abban az időszakban hajtották végre, amikor az Afrikai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete a lehető legnagyobb erőfeszítéseket teszi azért, hogy a darfúri béketárgyalások 2007. október 27-én, Líbiában folytatódjanak; sürgeti a UNAMID-erők darfúri felállítását annak érdekében, hogy segítsen véget vetni a darfúri konfliktusnak;
8. hangsúlyozza, hogy a háborús szokásjog tiltja a nemzetközi békefenntartó missziók által alkalmazott személyek és objektumok elleni támadásokat, amennyiben a viszálykodásokban közvetlenül nem vesznek részt;
9. üdvözli, hogy a UNAMID erőinek felállítását a szudáni kormány 2007. június 12-én jóváhagyta; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a szudáni kormány korábban többször is elmulasztotta teljesíteni a közös haderők Szudánba történő beengedésére vállalt kötelezettségét; kéri a UNAMID erőinek gyors felállítását olyan megbízással, amely lehetővé teszi a civil lakosság hatékony védelmét, továbbá felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy teljesítse kötelezettségvállalását és biztosítsa a megígért csapatokat;
10. emlékezteti a szudáni kormányt, hogy a belső biztonság felelőssége elsődlegesen őt terheli, és e felelősségről a nemzetközi közösség javára nem mondhat le;
11. felhívja az EU tagállamait és az ENSZ-et, hogy további késedelem nélkül biztosítsák az alapvető politikai, pénzügyi, logisztikai, műszaki és egyéb támogatást, beleértve az AMIS és a UNAMID számára biztosítandó szakértőket, hogy az átvétel időben, 2007. december végére megtörténhessen; sürgeti a szudáni kormányt, hogy valamennyi nemzettől fogadja el a támogatást és a csapatokat, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy feladatuk ellátását megkönnyítse;
12. hangsúlyozza, hogy valamennyi fél csapatainak, személyzetüknek, járműveiknek és vagyontárgyaiknak egyértelműen megkülönböztethetőeknek kell lenniük a humanitárius segélyszervezetek alkalmazottaiétól határozott semlegességük biztosítása és a katonai támadások megelőzése érdekében;
13. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az AMIS számára nyújtott pénzügyi segítség megfelelő felhasználásában történő előrelépésekről, különösen pedig az AMIS-katonák bérének és napidíjának kifizetéséről;
14. felszólítja az EU-t, az ENSZ-et és az Afrikai Uniót, hogy a darfúri konfliktus megoldása érdekében tett erőfeszítések során egységesen lépjenek fel, valamint hogy az összes érintett féllel folytatott politikai párbeszéd révén kezeljék kiemelten az átfogó békefolyamatot;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, az EU-tagállamok állam-és kormányfőinek és parlamentjeinek, Szudán kormányának és parlamentjének, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, az Arab Liga állam- és kormányfőinek, az AKCS-országok kormányainak, az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Afrikai Unió intézményeinek.