Az Európai Parlament 2007. november 14-i állásfoglalása az EU–Oroszország csúcstalálkozóról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra(1), amely 1997-ben lépett hatályba és 2007-ben jár le,
– tekintettel a 2003. május 31-i szentpétervári 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban megfogalmazott közös uniós és orosz célra, nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, a külső biztonsági térség, valamint a kutatási, oktatási és kulturális térség kialakításának szándékára,
– tekintettel a 2007. október 26-án a portugáliai Mafrában megtartott 20. EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra,
– tekintettel az EU Oroszországgal folytatott kapcsolatairól szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2007. május 18-án Szamarában megrendezett EU–Oroszország-csúcstalálkozóról szóló, 2007. május 10-i állásfoglalására(2) és az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló 2007. június 19-i állásfoglalására(3),
A. mivel az EU és Oroszország közötti együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos egész Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából,
B. mivel az Orosz Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia és a demokratikus választások elve mellett, amelyet e szervezetek képviselnek,
C. mivel komoly aggodalom tapasztalható az Orosz Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közös megegyezéssel létrehozott demokratikus elvekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos fejlemények miatt, különös tekintettel az Orosz Föderáció Állami Dumájának (2007.december 2.) és elnökének közelgő megválasztására (2008. március),
D. mivel a közelgő oroszországi parlamenti választások és az elnökválasztás alapvető jelentőségűek Oroszországban a demokrácia és jogállamiság fejlődése szempontjából,
E. mivel Oroszország az elmúlt hónapokban verbális hadjáratot indított az EBESZ választási megfigyelői ellen azzal vádolva őket, hogy elfogultak és majdhogynem kizárólag csupán a "Bécstől keletre" tartott választásokra összpontosítanak; mivel Oroszország diplomáciai küldöttsége a múlt hónapban javaslatokat küldött az EBESZ bécsi központjába arra irányulóan, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által teljesített küldetések résztvevőinek létszámát korlátozzák 50 főre, és akadályozzák meg őket abban, hogy közvetlenül a választások után készítsenek felméréseket; mivel Vlagyimir Csurov, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint Oroszország "300–400 külföldi megfigyelőt" hív meg a 2007. december 2-i választásokra – ami csupán töredéke a legutóbbi, 2003. márciusi parlamenti választásokon részt vevő 1 165 megfigyelőnek,
F. mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása kiemelkedő jelentőséggel bír a további fejlesztések és a két partner együttműködésének elmélyítése szempontjából,
G. mivel az új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat elnapolták, és azok megkezdése attól a feltételtől függ, hogy az orosz kormány szüntesse meg a lengyel mezőgazdasági termékekre 2005-ben bevezetett behozatali tilalmat, mivel az EU és Oroszország erőfeszítéseket tesz azért, hogy kompromisszumos megoldást találjon mind a lengyel termékek behozatala vonatkozásában, és ezzel kimozdítsa a helyzetet a politikai holtpontról, mind a Barátság kőolajvezeték Litvániába vezető szakaszának – politikai indokokra visszavezethető – lezárása vonatkozásában,
H. mivel Oroszország a legutóbbi, 2007. május 18-i szamarai EU–Oroszország-csúcstalálkozón egyértelműen elkötelezte magát a szibériai átrepülésekről szóló megállapodás aláírása mellett, és mivel ennek bekövetkezésére a közeljövőben igen kicsi az esély, mivel a közelmúltban problémák merültek fel a Lufthansa Cargo azon jogosultságával kapcsolatban, hogy Európából Délkelet-Ázsiába tartó járatai orosz területek felett repüljenek át,
I. mivel az Orosz Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez történő mihamarabbi csatlakozása, nagymértékben hozzájárulna az Oroszország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok további javulásához, amennyiben Oroszországnak teljes mértékben eleget tesz a Kereskedelmi Világszervezet által támasztott követelményeknek és kötelezettségeknek,
J. mivel a négy közös térség – nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség, a külső biztonság közös térsége, valamint a kutatás, oktatás és kultúra közös térsége – gyors megvalósításának az új stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában kell állnia,
K. mivel a közelmúltban Oroszország számos energiaprojektjébe stratégiai partnerként felvett néhányat az unió legnagyobb energiavállalatai közül, illetve lehetővé tette EU-vállalatok számára stratégiai részvények felvásárlását orosz vállalatokban; megjegyezve azonban, hogy a Jukosz bezárása és vagyonának árverésre bocsátása nem biztosít átlátható üzleti környezetet, említést téve továbbá a Svájci Szövetségi Bíróság 2007. augusztus 13-i határozatáról, amelynek értelmében az orosz hatóságok jogtalanul és politikai indokok által vezérelve jártak el, mikor Mihail Hodorkovszkijt és a Jukoszt perbe fogták,
L. mivel az energiaellátás biztonsága az egyik legnagyobb kihívás Európa számára és az Oroszországgal folytatott együttműködés egyik legfontosabb területe, és mivel közös erőfeszítéseket kell tenni mind a már létező, mind a még fejlesztést igénylő energiaszállító rendszerek teljes körű és hatékony kihasználása érdekében,
M. mivel az energiaellátás és -szállítás feltételeiről folytatott vitákat tárgyalások útján, diszkriminációmentes és átlátható módon kell rendezni, és mivel e viták soha nem válhatnak az EU tagállamaira és a közös szomszédságban lévő országokra gyakorolt politikai nyomás eszközeivé,
N. mivel az Európai Unió és az Orosz Föderáció között kötendő megállapodásnak ezért magába kell foglalnia az Energiacharta Szerződésben lefektetett elveket,
O. mivel az Európai Uniónak és az Orosz Föderációnak közösen aktív szerepet kellene vállalnia a béke és a stabilitás megteremtésében az európai kontinensen, különösen a közös szomszédságban és a világ többi részén is, többek között Iránban és a Közel-Keleten, mivel újabb feszültségek keletkeztek Abháziában és Dél-Oszétiában, és nem történt előrelépés a többi "rögzült konfliktus" megoldásának irányába sem, mint például a Dnyeszteren túli területen;
P. mivel mindkét partnernek abszolút elsőbbségként kell kezelnie Koszovó jövőbeli jogállásának rendezését oly módon, hogy az a konfliktusban érintett mindkét fél számára elfogadható legyen,
Q. mivel az orosz hatóságok nyilatkozatai az Amerikai Egyesült Államoknak az arra vonatkozó terveit illetően, hogy Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban rakétavédelmi rendszere szerkezeti elemeit telepítse, valamint az a nem helyénvaló orosz fenyegetés, amely szerint Oroszország kilép az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésből, komoly aggodalmat keltett az európai kontinensen uralkodó béke és stabilitás fenntartása vonatkozásában,
R. mivel fontos, hogy az EU közös álláspontot képviseljen, szolidaritást mutasson, és az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolataiban egységet jelenítsen meg, és hogy ezek a kapcsolatok kölcsönös érdekeken és közös értékeken alapuljanak,
1. megerősíti azon meggyőződését, hogy a közös elveken alapuló stratégiai együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, és nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unió érdekeivel, hanem a nemzetközi porondon folytatott szoros együttműködés is közös célkitűzés;
2. felhívja az orosz kormányt, hogy az Európai Unióval együttműködésben teremtse meg az Európai Unió és Oroszország közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi megkezdésének lehetőségét; hangsúlyozza az egység és a szolidaritás fontosságát az EU tagállamai között az Oroszországgal ápolt kapcsolatok terén; ismételten hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy az Orosz Föderációval kötött bármilyen jövőbeli megállapodás kiindulópontját a demokráciának és az emberi jogoknak kell képezniük;
3. ezzel kapcsolatban – a mafrai 20. EU–Oroszország csúcstalálkozón elért korlátozott eredmények ellenére – üdvözli a találkozó légkörét és az azt követő bátorító nyilatkozatokat, amelyek a helyzet feloldását eredményezhetik a közeljövőben; megjegyzi a négy közös térség menetrendjének gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos jelenleg zajló munka pozitív lendületét, és hangsúlyozza, hogy a partnerség további elmélyülése kölcsönös előnyökkel járna;
4. üdvözli a mafrai 20. EU–Oroszország csúcstalálkozón az Oroszország WTO-hoz való csatlakozása tekintetében elért előrelépést, ami mindkét fél üzleti közösségei számára egyenlő feltételeket teremt és nagyban segíti a modern, diverzifikált és csúcstechnológiát alkalmazó gazdaság kialakítására irányuló orosz erőfeszítéseket; felhívja Oroszországot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a kritikus szakaszban lévő csatlakozási folyamat tekintetében még megmaradt akadályok felszámolása, valamint annak érdekében, hogy teljes mértékben meg tudjon felelni a WTO-tagsággal járó kötelezettségeknek és kötelezettségvállalásoknak, és azokat végre tudja hajtani;
5. reményét fejezi ki, hogy hamarosan megállapodásra lehet jutni az Orosz Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozására vonatkozó feltételek tekintetében;
6. üdvözli az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk részeként zajló folyamatos eszmecserét az emberi jogok oroszországi helyzetéről; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jelenlegi oroszországi helyzet komoly aggodalomra ad okot az emberi jogok, a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a civil társadalom és az egyének hatóságokkal szembeni tiltakozásra és azok intézkedéseikért való elszámoltathatóságára vonatkozó jogának tiszteletben tartása szempontjából; mélységes aggodalommal tölti el, hogy bár ezen aggodalomnak számos alkalommal hangot adott, az orosz hatóságok részéről meggyőző válasz mindezidáig nem érkezett; hangsúlyozza, hogy a nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó jelenlegi jogszabály kedvezőtlenül hat sok NGO munkájára, valamint támogatja az NGO-k bejegyzési eljárásainak egyszerűsítésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket;
7. hangsúlyozza, hogy a csecsenföldi helyzet továbbra is nézeteltérést okoz Oroszországgal és késlelteti az EU és Oroszország közötti kapcsolatok fejlődését; megismétli a Csecsenfölddel kapcsolatos orosz politikával szembeni kifogásait, és újólag elítéli az emberi jogok többszörös megsértését Csecsenföldön; felszólítja az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul tegyen konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megszűnjenek a kínzások és más bántalmazás, az önkényes letartóztatások és az "eltűnések" a Csecsen Köztársaságban, és hogy foglalkozzon az ilyen visszaélésekkel kapcsolatos büntetlenség kérdésével;
8. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szólítsák fel Oroszországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikálására;
9. szorgalmazza az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszéd kibővítését, és hogy tegyék lehetővé, hogy a folyamathoz az Európai Parlament, az állami duma, valamint a civil társadalom és az emberjogi szervezetek hatékony hozzájárulhassanak; arra szólít fel, hogy a kisebbségek oroszországi helyzetének kérdését tűzzék az emberi jogi párbeszéd napirendjére; felszólítja Oroszországot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben az Európa tanácsi tagságból adódó kötelezettségeit, beleértve az egyesülési jog és a békés demonstráció jogának tiszteletben tartását;
10. felhívja a figyelmet az újságírók nehéz munkakörülményeire az Oroszországi Föderációban – beleértve a külföldi tudósítókat is –, ahol esetenként nyomásnak és megfélemlítésnek vannak kitéve;
11. aggodalmának ad hangot a demokratikus szabadságok korlátozása miatt a Duma 2007. decemberi választását és a 2008. márciusi elnökválasztást megelőző időszakban; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy garantálják a szabad és tisztességes eljárást mindkét választás esetében annak biztosítása érdekében, hogy az ellenzéki pártoknak lehetőségük legyen az e választásokon való részvételre és versenyképes választási kampány folytatására, továbbá eközben teljes mértékben tartsák tiszteletben a szólásszabadság elvét; hangsúlyozza, hogy a média szabadsága kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a választásokat szabadnak és tisztességesnek ítélik-e meg; hangsúlyozza a nemzeti kormányoktól független nem kormányzati szervezetek fontosságát a civil társadalom fejlődése szempontjából;
12. sajnálatát fejezi ki e tekintetben amiatt, hogy az orosz hatóságok késlekednek az EBESZ választási megfigyelő küldöttségének meghívásával, ami megakadályozza egy hosszú távú misszió kiküldését, és csak korlátozott számú EBESZ-megfigyelő számára engedélyezi a parlamenti választások ellenőrzését; rámutat, hogy a megfigyelők korlátozott száma mélységesen aláássa az elvégzendő munka minőségét és a küldetés általános megbízhatóságát; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy mielőbb adják meg a szükséges vízumokat a nemzetközi megfigyelők számára;
13. mély aggodalmát fejezi ki az Oroszországi Föderáció által a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája tevékenységeinek megnyirbálására tett diplomáciai erőfeszítések miatt, nevezetesen hogy a választási megfigyelő missziók méretének csökkentésére és jelentéseik a választások utáni azonnali közzétételének tilalmára vonatkozó javaslatokat nyújtott be az EBESZ-hez; kiemeli, hogy ez a szervezet pótolhatatlan szerepet tölt be a totalitárius rendszerek demokratikus átalakulásában; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes választási eljárások a valódi és jól működő demokrácia alapját képezik, és hogy ehhez az EBESZ választási megfigyelő missziói meghatározó mértékben járulhatnak hozzá;
14. megismétli továbbá a közös gazdasági térség létrehozásának fontosságát és az erre vonatkozó ütemtervben elfogadott célok további fejlesztését, különösen az EU és Oroszország közötti nyitott piac kialakítását illetően;
15. hangsúlyozza, hogy fontos a befektetési légkör javítása Oroszországban az európai befektetők számára, és az csak diszkriminációmentes és átlátható üzleti feltételek, kisebb bürokrácia és kétirányú befektetések támogatásával és elősegítésével érhető el; aggódik a hatóságok által alkalmazott szabályok kiszámíthatatlansága miatt;
16. üdvözli az EU és Oroszország között az energiakérdésekről folyó párbeszéd elmélyülését; hangsúlyozza az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés további lehetőségét hordozó energiabehozatal fontosságát az európai gazdaságok számára; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös függőségen és az átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházáshoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energiacharta Szerződés –, amely annak 45. cikke értelmében már az orosz állami duma általi ratifikálást megelőzően is kötelező érvényű Oroszország számára – és az ahhoz csatolt tranzitjegyzőkönyv alapelvei, valamint a G8-ak következtetései – többek között az energiahatékonysággal, az energiatakarékossággal és a megújuló energiával kapcsolatos további együttműködés – kerüljenek be az EU és Oroszország között létrejövő új megállapodásba; hangsúlyozza, hogy ezeket az elveket kellene alkalmazni a jelentősebb infrastrukturális projektek, például a balti gázvezeték esetében; Oroszország irányában egységes fellépésre szólítja fel az Európai Uniót ezekben az érzékeny energiaügyekben;
17. felszólítja az Orosz Föderációt, hogy az energiahatékonysági intézkedések terén eszközöljön komoly befektetéseket, tekintettel a klímaváltozás kérdésének sürgősségére, az intézkedéseknek köszönhető társadalmi előnyökre; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt rugalmassági mechanizmusnak köszönhetően a befektetők érdemesnek találhatják az orosz energiaágazat és az energia-végfelhasználói ágazat korszerűsítését;
18. üdvözli az űralkalmazásokra (műholdas helymeghatározás, földmegfigyelés, műholdas kommunikáció), a világűrbe való kijutásra (indító és jövőbeli űrszállítási rendszerek), az űrtudományra és az űrtechnológia-fejlesztésre kiterjedő, az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség és a Roscosmos között 2006 márciusában létrehozott háromoldalú űrkutatási párbeszéd keretében az EU és Oroszország között zajló űrkutatási együttműködés elmélyítését; megjegyzi, hogy az európai gazdasági térségen belül az űrkutatási együttműködést elsőbbséget élvező ágazatként azonosították;
19. üdvözli, hogy a mafrai 20. EU–Oroszország csúcstalálkozón megállapodást írtak alá bizonyos acéltermékek kereskedelméről, növelve a síkacél- és hosszúacél-termékek kvótaszintjét tekintettel Bulgária és Románia uniós csatlakozására, valamint az uniós tagállamok acélipari szolgáltató központjaiba irányuló szállítmányok fedezése érdekében;
20. mindkét felet felszólítja, hogy találjanak a WTO szabályaival összhangban lévő megoldást a faexport vámjának problémájára;
21. üdvözli az elsőbbséget élvező projektek kiválasztása kapcsán a társfinanszírozás és az egyenrangú státusz elvén alapuló határokon átnyúló programok végrehajtása terén elért előrelépéseket; különösen üdvözli az orosz fél által a mafrai 20. EU–Oroszország csúcstalálkozón tett azon bejelentést, hogy kész előirányozni az ezen programokhoz szükséges forrásokat, kezdve egy első, 122 000 000 eurós összeggel;
22. hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlanok az akár 50 kilométer hosszú kamionsorok a határ uniós oldalán, és ezért felhívja Oroszországot, hogy ésszerűsítse a határokon alkalmazott eljárásait, valamint hajtsa végre az e torlódásokra vonatkozóan az EU-val született megállapodást;
23. felszólítja ezért a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kettőzzék meg az EU-orosz határ átlépése kapcsán jelentkező problémák megoldására tett erőfeszítéseiket, és indítsanak konkrét terveket, továbbá teljes mértékben aknázzák ki az új szomszédsági és partnerségi eszközt, illetve a határokon átnyúló együttműködésre szánt INTERREG alapokat;
24. sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország nem teljesítette a szibériai átrepülési díjak fokozatos megszüntetésére tett kötelezettségvállalását; felhívja Oroszországot, hogy írja alá az előző csúcstalálkozón e kérdésben született megállapodást és hangsúlyozza, hogy Oroszország részéről a pozitív reakció lehetővé tenné az EU számára, hogy előrelépjen a tervek szerint 2008 tavaszán Moszkvában megrendezendő légi közlekedési csúcstalálkozót illetően, amelynek célja az ezen ágazatban való együttműködésben rejlő hatalmas lehetőség azonosítása;
25. felhívja Oroszország és az Egyesült Államok kormányát, hogy az Európai Unió tagállamainak közvetlen vagy közvetett bevonásával mélyítsék el a honvédelemről és biztonságról folyó párbeszédet; sürgeti mindkét ország kormányát, hogy teljes körűen vonják be az Európai Uniót és tagállamait a párbeszédbe, és tartózkodjanak minden olyan lépéstől és döntéstől, amelyet az európai kontinens békéjét és stabilitását fenyegető veszélyként lehetne értelmezni;
26. sürgeti Oroszországot, hogy gondolja át újra az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésből (CFE-Szerződés) való kilépésre irányuló terveit, és lépjen a tárgyalások útjára annak érdekében, hogy jogos igényeit megvédje és elkerülje a CFE-Szerződés erózióját, ami újabb fegyverkezési versenyhez és konfrontációs vonalak kialakulásához vezetne;
27. felhívja az orosz kormányt, hogy támogassa a koszovói európai uniós kapcsolattartó csoport erőfeszítéseit Koszovó státuszának fenntartható, a konfliktusban érintett összes fél számára elfogadható politikai rendezése érdekében;
28. felhívja az EU-t és Oroszországot, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy folytassák az iráni nukleáris kérdés megoldása érdekében kifejtett erőfeszítésüket;
29. üdvözli az első, kultúrával foglalkozó Állandó Partnerség Tanácsának megrendezését; hangsúlyozza az emberek közötti közvetlen kapcsolatok fontosságát; tudomásul veszi, hogy a közelmúltban az EU és Oroszország között megkötött vízumkönnyítési megállapodás bizonyos mértékben hozzájárult az ezen a területen fennálló problémák leküzdéséhez, de hangsúlyozza, hogy az egyetlen előre meghatározott kategóriába sem sorolható, átlagos, jóhiszemű utazókat is magában foglaló, még ambiciózusabb vízumkönnyítés, hosszú távon pedig teljes liberalizáció szükséges;
30. üdvözli az Európai Unió és Oroszország közötti vízummentesség elérésére irányuló kezdeményezéseket; szorgalmazza az illegális bevándorlással kapcsolatos további együttműködést, az azonosító iratok ellenőrzésének javítását és a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jobb információcserét; hangsúlyozza, hogy az európai biztonság és demokrácia mindenfajta megsértésének megakadályozása érdekében a Tanácsnak és a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy Oroszország megfeleljen a vízumok mindkét oldalon történő eltörléséről folytatott tárgyalások során létrejött valamennyi megállapodásban meghatározott összes feltételnek;
31. hangsúlyozza a korrupció elleni küzdelem fontosságát; üdvözli, hogy az Orosz Föderáció tagja lett az Európa Tanács égisze alá tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportjának, de hangsúlyozza, hogy a nemzetközi egyezmények, a nemzeti jogszabályok és magatartási kódexek hatékony végrehajtás híján nem elégségesek;
32. üdvözli az Oroszország szövetségi drogellenőrzési szolgálata és a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely a drogellenes tevékenységek valamennyi területe tekintetében – a kábítószerfüggőknek nyújtott orvosi segítségtől kezdve a médiát és közszervezeteket is bevonó megelőző intézkedésekig – az EU és Oroszország közötti együttműködés elmélyítésére szólít fel;
33. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.