Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a Tanács által 2005. február 21-én megerősített, Ukrajnáról szóló tízpontos Ferrero-Waldner/Solana tervre,

–   tekintettel a Ferrero-Waldner biztos által a Bizottsághoz intézett "Az európai szomszédsági politika végrehajtása és előmozdítása" című, 2005. november 22-i, közleményre (SEC(2005)1521),

–   tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, Az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló közleményre (COM(2006)0726),

–   tekintettel a Bizottság által a 2007–2013-as időszakra vonatkozó országos stratégiai dokumentumokra és az Ukrajnára vonatkozó 2007–2010-es Nemzeti indikatív programra,

–   tekintettel az energia terén az Európai Unió és Ukrajna közötti együttműködésről szóló, 2005. december 1-jén aláírt egyetértési megállapodásra,

–   tekintettel az Ukrajnával közös légtér kialakításáról szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0451),

–   tekintettel az "Európai szomszédsági politika – stratégiai dokumentum" című bizottsági közleményre (COM(2004)0373),

–   tekintettel "Az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményhez csatolt – ESZP előrehaladási jelentés, Ukrajna – bizottsági munkadokumentumra" (COM(2006)0726, SEC(2006)1505),

–   tekintettel az Ukrajna és az Európai Közösség között létrejött, a textiltermékek kereskedelméről szóló megállapodásra, amelyet 1993. május 5-én írtak alá, és amelyet 2005. március 9-én bővíttetek ki és módosítottak,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra(2), amelyet 1994. június 14-én írtak alá, és amelyet 2004. március 30-án és 2007. március 27-én bővítetek ki és módosítottak,

–   tekintettel az Ukrajna kormánya és az Európai Közösség között létrejött, egyes acéltermékek kereskedelméről szóló megállapodásra(3), amelyet 2004. november 22-én írtak alá,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, a globális navigációs műholdrendszer területén megvalósuló együttműködésről szóló megállapodásra, valamint az Ukrajna és az Európai Unió között létrejött, a légi közlekedésről szóló megállapodásra, amelyeket 2005. december 1-jén írtak alá,

–   tekintettel a legutóbbi EU–Ukrajna csúcstalálkozók – többek között a 2006. október 27-én Helsinkiben és a 2007. szeptember 14-én Kijevben tartott csúcstalálkozó – eredményeire,

–   tekintettel az európai szomszédsági politikáról (ESZP) szóló 2006. január 19-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel 2007. május 22-i, a Globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai című állásfoglalására(5),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti új, megerősített megállapodásra vonatkozó tárgyalási megbízásról szóló, a Tanácshoz intézett 2007. július 12-i ajánlásaira(6),

–   tekintettel az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottsághoz delegált európai parlamenti küldöttség tevékenységeire,

–   tekintettel az új megerősített megállapodásra (NEA) vonatkozó tárgyalásokról szóló, 2007. január 22-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A6-0396/2007),

A.   mivel Ukrajna az EU stratégiai szempontból fontos szomszédja, és természetes "híd", amely összeköti az EU-t Oroszországgal és Közép-Ázsiával; mivel az ország nagysága, a területén és a lakosságában rejlő erőforrások, valamint földrajzi fekvése miatt Ukrajna különleges helyet foglal el Európában, és meghatározó regionális szereplőnek tekinthető,

B.   mivel a 2004. évi bővítést követően Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU lett, mivel az Ukrajnával határos országoknak az EU-hoz történő csatlakozása következtében Ukrajna kereskedelmi kapcsolatai megerősödtek az EU-val, és a regionális kereskedelem, az ipari együttműködés és a gazdasági növekedés új lehetőségei nyíltak meg,

C.   mivel a Parlament egyik legfőbb külpolitikai célja az ESZP megerősítése és előmozdítása, amely az EU-val szomszédos országokban a demokrácia és a piacgazdaság fejlődésének támogatására, valamint az említett országok és az EU és tagállamai közötti politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítésére irányul,

D.   mivel a hatékony szomszédságpolitika kialakítása érdekében a többoldalúságnak prioritássá kell válnia, és ezért a jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) a NEA alapvető elemét alkotja majd, amelyre vonatkozóan a tárgyalások 2007. március 5-én kezdődtek el,

E.   mivel Ukrajnának a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozása, és ennek az ukrán parlament általi megerősítése szükséges előfeltétele annak, hogy az ország megkezdhesse az EU-val a szabadkereskedelmi területre vonatkozó tárgyalásokat a NEA keretében azzal a céllal, hogy Ukrajna minél közelebb kerülhessen az EU gazdaságához, és hogy általánosságban javuljon Ukrajna kereskedelmi és gazdasági teljesítménye,

F.   mivel a kereskedelem terén az EU-nak és Ukrajnának azonosak az érdekei, és mindkettő számára előnyös lehet piacaik további integrációja; mivel ezzel összefüggésben a közösségi vívmányok Ukrajna által történő fokozatos elfogadása jelentős lépést jelentene Ukrajna által a fokozatos gazdasági integrációval és az EU-val való politikai együttműködés elmélyítésével kapcsolatban kitűzött cél elérése felé,

G.   mivel Ukrajnának az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás a kezdeti időszakban negatív hatásokkal járhat, amely főként a gazdaságilag és szociálisan legérzékenyebb csoportokat érintené; mivel szükségszerű átmeneti mechanizmusokat létrehozni a népességcsoportok gazdasági támogatásának fokozása révén, amely lehetővé teszi a fokozatos és kiegyensúlyozott integrációt, hozzájárulva ezzel az ország fenntartható fejlődéséhez,

H.   mivel az Európai Unió törekvéseit nemcsak Ukrajna gazdasági integrációjára kell összpontosítania, hanem meg kell teremtenie a szociális támogatás alapjait is, például az öregségi nyugdíj tisztességesebb és egyenlőbb biztosítása, a legszegényebbek, a nagycsaládosok és a vidéki lakosság támogatása, illetve a kisebbségek beilleszkedése érdekében pénzügyi és egyéb lehetőségek megteremtése révén; mivel ezek az intézkedések előmozdítják Ukrajnának a WTO-ba történő sikeres integrálódásához szükséges társadalmi és politikai stabilitását és az Unióval történő szorosabb partnerséget,

I.   mivel az EU-nak és Ukrajnának eltökélt szándéka, hogy gyors előrehaladást érjen el a közös szabadkereskedelmi terület létrehozására vonatkozó cél megvalósítása felé – ahogy azt a legutóbbi magas szintű üléseken és csúcstalálkozókon megerősítették –, miután Ukrajna lezárja a WTO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos folyamatot, és az ukrán parlament azt ratifikálja,

J.   mivel teret és időt kell biztosítani az országnak arra, hogy a globalizáció kihívásaira válaszul egyesítse kapacitásait; mivel Ukrajna piacának fokozatos megnyitása szükséges, bizonyos mértékű rugalmasság mellett, a gazdasági elvárás rákényszerítésének elkerülése érdekében, figyelembe véve az ország gazdaságának erős és gyenge pontjait, valamint belső pozícióit és területi jellegzetességeit,

K.   mivel az EU és Ukrajna közös kereskedelem- és gazdaságpolitikai kihívásokkal néz szembe, amelyek a globalizációval, valamint új és erős gazdasági szereplők megjelenésével kapcsolatosak; mivel az EU-val való fokozott gazdasági együttműködés előreviheti a szükséges reformokat és – egy jobb befektetési környezet megteremtésével együtt – elősegítheti, hogy mind a nemzetközi pénzügyi intézményekből (IFI), mind a magánszektorból külföldi működőtőke-beruházásokra kerüljön sor Ukrajna nemzetgazdasága javára,

L.   mivel az Ukrajnával való fokozott gazdasági együttműködés növekedési lehetőségeket ígér a tagállamok gazdaságai számára is, és erősíti az EU egységes piacába történő mélyebb integrációjukat,

M.   mivel Kelet-Európában az új politikai, gazdasági és társadalmi kérdések koordinált, globális választ igénylő általános kihívásokat igényelnek,

WTO-csatlakozás

1.   támogatja a WTO-hoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások eredményes lezárását; felkéri Ukrajnát, hogy számolja fel a még fennálló akár jogi, akár technikai jellegű akadályokat, amelyek hozzájárulnak a WTO-hoz való csatlakozás nehézségeihez;

2.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak további politikai és diplomáciai támogatást Ukrajna WTO-csatlakozásához, és folyamatosan nyújtsanak segítséget Ukrajnának a szükséges követelmények teljesítéséhez; felkéri a Bizottságot, hogy támogassa Ukrajnát abban, hogy a lehető legjobban használja ki a WTO-tagságával kapcsolatban támasztott, gyakran igen szigorú követelmények teljesítésére biztosított átmeneti időszakokat;

3.   üdvözli az EU arra vonatkozó határozatait, hogy Ukrajna kapja meg a piacgazdasági státust, felismerve az ukrán kormánynak egy jól működő piacgazdaság bevezetése érdekében tett jelentős erőfeszítéseit az országban; felkéri Ukrajna kormányát, hogy ezeket az eredményeket szilárdítsa meg a piaci torzulások megfelelő kezelésének biztosítása révén;

Az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi terület létrehozása

4.   örvendetesnek tartja, hogy a folyamatban lévő, a Bizottság égisze alatt folytatott, kereskedelemmel kapcsolatos fenntarthatósági hatásvizsgálat befejeződik a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos hivatalos tárgyalások megkezdéséig, amint Ukrajna befejezi a WTO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos folyamatot és amint az ukrán parlament megerősíti az eredményt; felkéri a Bizottságot és Ukrajna kormányát, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmának véglegesítése során körültekintően vegyék figyelembe a fenntarthatósági hatásvizsgálat eredményeit;

5.   felkéri a szerződő feleket, hogy gondosan vizsgálják meg egy eredményes és hatékony intézményi keret kiépítését, amely lehetővé teszi ellenőrző vegyes bizottságok létrehozását és felhatalmazását, amelyek jogosultak arra, hogy ajánlásokat tegyenek a kölcsönös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére, valamint lendületet adnak egy működő vitarendezési mechanizmus létrehozásának;

6.   felkéri a Bizottságot és Ukrajna kormányát, hogy állítsanak fel egy fenntartható fejlődési fórumot, amelynek az éghajlatváltozás fontos elemét képezi, és amely nyitva áll a civil társadalom képviselői számára, akár a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások befejeződése előtt;

7.   megjegyzi, hogy az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon nyilvánvalóan pozitív hatásai lesznek, azonban az EU keleti tagállamaiban előidézhet rövid- és középtávú negatív hatásokat is, amelyeket szükséges lesz kezelni;

8.   felkéri Ukrajnát, hogy dolgozzon ki a nemzetközi és uniós szabványoknak megfelelő további vámjogszabályokat és gondoskodjon végrehajtásukról annak érdekében, hogy javítsa a vámszervek működését a határokon történő és a belföldi vámeljárások egyszerűsítése és modernizációja révén egyaránt; felkéri a Bizottságot, hogy további technikai segítségnyújtás és célzott pénzügyi támogatás biztosításával támogassa Ukrajna törekvéseit ezen a téren;

9.   megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy Ukrajna leginkább versenyképes importtermékei nem képezik az EU általános preferenciarendszerének (GSP) részét, ez a rendszer rendkívül hasznos a közösségi piacokra belépni kívánó ukrán termelők számára; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg az Ukrajnával szembeni további liberalizáció lehetőségét egy sajátos preferenciális rendszerre való jogosultság biztosítása révén az ún. "munkaügyi normákra" vonatkozó záradék értelmében (amely preferenciális bánásmódban részesíti az Ukrajnához hasonló országokat, amelyek átültették a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezmény az alapvető munkaügyi jogok vonatkozásában);

Iparpolitika

10.   sürgeti Ukrajnát, hogy hajtson végre további belföldi reformokat, amelyek lehetővé teszik a globális világpiacba és értékláncokba történő fenntartható integrálódást; rámutat arra, hogy az export diverzifikációjának elsődlegesen a belső piac megerősítését kell kiegészítenie ahhoz, hogy a kivitel Ukrajna jövőbeni gazdasági növekedésének megbízható forrásává váljon;

11.   felkéri Ukrajnát, hogy mozdítsa elő a közszolgáltatások hatékony működését, és ezeket a szolgáltatásokat tegye könnyen elérhetővé valamennyi állampolgár számára, valamint a privatizációs folyamat sikeres befejezésének biztosítása révén fordítson nagyobb figyelmet a piaci liberalizációra, a monopóliumok felszámolására és az Ukrán Nemzeti Bank függetlenségére;

12.   úgy ítéli meg, hogy fontos különbséget tenni a kereskedelmi szolgáltatások és a közszolgáltatások között, miszerint az utóbbit a liberalizáció nem befolyásolhatja, a lakosság alapvető szükségleteinek, valamint az alapvető fontosságú közjavakhoz, például az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, az ivóvízhez, és a villamos energiához való megfelelő hozzáférésének biztosítása érdekében;

13.   felkéri Ukrajnát, hogy hozza egyensúlyba a részvényesek és a befektetők WTO-tagságból eredő megnövekedett jogait azzal, hogy valamennyi állampolgára számára javítja a vállalati információkhoz való hozzáférést, biztosítja a szociális, gazdasági és emberi jogok szigorú alkalmazását, valamint hogy biztosítja a vállalatok társadalmi felelősségvállalására, a vállalati könyvelésre és ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi szabványok alkalmazásárát; hangsúlyozza, hogy az ukrán polgári és kereskedelmi bíróságoknak egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a megkülönböztetésektől és visszaélésektől való visszatartásban;

14.   sürgeti Ukrajnát, hogy hozzon létre összefüggő és hatékony, az uniós jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelő adórendszert; emlékeztet arra, hogy a hatékony és eredményes pénzügyi szolgáltatások Ukrajna további gazdasági növekedésének szükséges előfeltételét képezik; hangsúlyozza, hogy szükség van a pénzmosás és adókijátszás elleni szabályozások korszerűsítése és bővítése; sürgeti Ukrajnát, hogy haladéktalanul szüntessen meg a külföldi gazdasági szereplőkkel szemben alkalmazott valamennyi diszkriminatív adózási gyakorlatot;

15.   aggodalommal jegyzi meg, hogy az ukrán kormány erőfeszítései ellenére a korrupció még mindig széles körben alkalmazott az országban és jelentős szerepet játszik a gazdasági növekedés és a külföldi tőkéhez való hozzáférés lehetőségének elfojtásában; sürgeti Ukrajna kormányát, hogy tegyen megfelelő kezdeményezéseket a korrupció elleni küzdelem érdekében, különösen a korrupció alapjául szolgáló okok kezelésével;

16.   megállapítja, hogy az öntöttvas- és acélágazat teszi ki az ukrán ipari export nagy részét és az ország kereskedelmi bevételének legjelentősebb forrását képezi; üdvözli a 2007. június 18-i acélmegállapodás megkötését, amely lehetővé tette a Közösségbe beengedett ukrán acéltermékek kontingensének jelentős növelését és elősegítette az Ukrajna és az EU közötti árukereskedelem hatékonyabb, mindamellett fokozatos liberalizációját; úgy véli, hogy ez a megállapodás jelentősen hozzá fog járulni a partnerségi és együttműködési megállapodás céljainak előmozdításához és előkészíti azt, hogy a mennyiségi korlátozások megszüntetésekor jobban integrált piacok jöjjenek létre a WTO-rendelkezéseken belül;

17.   felkéri Ukrajnát, hogy szüntesse meg a versenyhelyzet jelentős torzulását, amely a tisztességtelen kereskedelem forrása, és így segítse elő a harmonikus kereskedelmi kapcsolatok létrehozását; a Bizottságot szintén felkéri annak biztosítására, hogy a kereskedelmi védelmi eszközöket csak akkor alkalmazzák, ha a kereskedelem torzulásai káros dömpinghez vagy támogatáshoz vezetnek;

18.   felkéri az ukrán kormányt, hogy tartózkodjon a WTO szabályait megsértő ukrán exportáló vállalkozások jogszerűtlen támogatásától, és akadályozza meg a piac torzulásait;

19.   tudomásul veszi, hogy Ukrajna jelenlegi kereskedelmi rendje, amelynek eddig lezajlott jelentős növekedése ezután is folytatódni fog, hosszú távon nem lehet fenntartható, annak az ideiglenes és ciklikus tényezőktől, például a világ acélfelhasználásának és acélárainak drasztikus hullámzásától való függése miatt;

20.   ösztönzi a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatási ágazatok területén a szabványok közelítését és konvergenciáját, valamint felhívja a Bizottságot, hogy a közösségi szabványokkal való összhangjuk biztosítása érdekében adja meg a szükséges pénzügyi és technikai segítséget;

21.   aggodalmát fejezi ki a bányászok munkakörülményeit és alacsony munkabérét, illetve a növekvő számú ukrán bányabaleseteket illetően; sürgeti Ukrajna kormányát, hogy garantálja a dolgozók alapvető jogainak teljes körű érvényesülését a biztonság és a minimálbér vonatkozásában;

Az energiaágazattal és az átmenő forgalommal kapcsolatos ügyek

22.   felhív az Ukrajna és az EU közötti, az energiaágazatban folytatott magas szintű párbeszéd megerősítésére az Ukrajna és az EU között létrejött, energiaügyi együttműködésről szóló egyetértési megállapodás teljes körű végrehajtása érdekében;

23.   úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében a fenntarthatóbb kereskedelmi rend szükségessége fényében az energiaforrásokhoz való hozzáférés többoldalú szabály-meghatározás kérdése, és ezt nem szabad aláásni legnagyobb kedvezmény eléréséért egymással versenyző kétoldalú kereskedelmi megállapodásokkal;

24.   felkéri Ukrajnát, hogy az energiával kapcsolatban dolgozzon ki következetes megközelítést, amely az Ukrajna területén biztosított energiaellátás diverzifikációjának és biztonságának, a nukleáris biztonság, a hazai energiapiac reformjának, az energiaágazat infrastruktúrája (a csővezetékeket is beleértve) fejlesztésének és korszerűsítésének, a hatékony energiafelhasználás, valamint a megújuló energiaforrások jobb kiaknázásának biztosítására törekszik;

25.   hangsúlyozza az Ukrajna és az EU közötti biztonságos, átlátható és megbízható energiaszállítási rendszer biztosításának fontosságát;

26.   határozottan támogatja Ukrajnának a transzerurópai közlekedési hálózatokba történő fokozatos bevonását; ezt kulcsfontosságú tényezőnek tartja az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás sikeres működése szempontjából;

Szellemi tulajdonjogok

27.   sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy a WTO-hoz történő csatlakozási folyamat és a vonatkozó, EU-val kötendő kétoldalú megállapodások keretében hangolja össze a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályokat és a bűnüldözést a közösségi vívmányokkal, a WTO-szabályokkal, különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezménnyel (TRIPs) és egyéb vonatkozó nemzetközi szabványokkal, valamint biztosítsa a teljes, következetes és fenntartható végrehajtást, a pénzhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében; ösztönzi az ukrán jogalkotót, hogy konzultáljon a Bizottsággal és az érdekelt felekkel, különösen a jogosultak képviselőivel, a szerzői jogi törvény bármilyen módosításának elfogadása előtt, a szövegezési folyamat kezdeti szakaszában, különösen a digitális jogok bevezetése vagy módosítása, valamint a közös jogkezelésre vonatkozó szabályok és a végrehajtási rendelkezések vonatkozásában;

28.   ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy hajtsanak végre minden olyan szükséges és hatékony intézkedést, amely az illegális tevékenységek forrásának, például a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokról jogsértő másolatokat előállító optikai lemezgyártó vállalatoknak vagy a jogsértő, szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat tartalmazó internetes oldalaknak a semlegesítésére irányul, és számolják fel a szerzői jogi kalózkodást a piacokon, például a kijevi Petrovka piacon; megjegyzi, hogy ezeknek az intézkedéseknek a jogosultak együttműködésével lefolytatott ismétlődő, bejelentés nélküli ellenőrzéseket is magukba kell foglalniuk;

29.   hangsúlyozza a bíróságok jelenlegi rendszere átalakításának szükségességét annak érdekében, hogy hatékonyan lássa el a szellemi tulajdonjogok védelmét, illetve biztosítsa a büntetőeljárás gyorsabb lefolytatását és a gyorsabb ítélkezést az illegális kereskedelemben érintett valamennyi személy esetében, azaz a gyártók és értékesítők vonatkozásában egyaránt; tudomásul veszi, hogy az ukrán bírói kar és a bíróságok számára elő kellene írni, hogy következetesen kobozzanak el és semmisítsenek meg minden olyan anyagot, amely nyilvánvalóan hamis vagy kalózkodás útján jött létre;

30.   sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják felül a szerzői jogi védelem alatt álló termékekre vonatkozó hologramrendszert a jogosultakkal való szoros konzultáció mellett;

31.   sürgeti az ukrán vámhatóságokat, hogy különösen fokozzák tevékenységüket az Oroszországban gyártott kalózlemezek behozatalával szemben, és javítsák együttműködésüket a magánszférával;

Tudományos és oktatási együttműködés

32.   sürgeti Ukrajnát, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt a tudásalapú gazdaságon nyugvó gazdasági modell kialakítására, és fenntartható módon növelje a GDP tudományos kutatásra és egyetemi csereprogramokra fordított részét; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi és technikai támogatást;

33.   hangsúlyozza, hogy a tudomány, a kutatás és a technológia terén való együttműködés kulcsfontosságú a nemzeti gazdaság fejlődése, valamint egy olyan környezet kialakítása érdekében, amely előnyös a beruházások és fejlesztések számára; e célból azon az állásponton van, hogy mind az EU tagállamai és Ukrajna közötti a kétoldalú kapcsolatok, mind az EU közös politikája Ukrajna irányában továbbfejlődést igényel;

34.   felkéri a Bizottságot és Ukrajna kormányát, hogy fokozza az együttműködést a tudomány, technológia, oktatás, képzés, illetve az oktatási és tudományos tanulmányi programok, mint például az Erasmus Mundus és a Jean Monnet Program terén; támogatja a határon átnyúló szorosabb kulturális kapcsolatok megteremtését, valamint az egyetemek és kutatóközpontok közötti együttműködést;

35.   hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell az ukrán oktatási rendszert támogatási programok létrehozása, illetve a tudományos és technológiai kutatással kapcsolatos pénzügyi ösztönzők révén, amelyek hozzájárulnak a nagyobb és fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez, valamint az ország kulturális és tudományos fejlődéséhez;

Mezőgazdasággal és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések

36.   üdvözli a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatos strukturált párbeszédről szóló egyetértési megállapodás 2006 októberében történt aláírását; hangsúlyozza, hogy az agrárszektor fontos szerepet tölt be a környezet minőségének megóvása, az élelmiszer-önrendelkezés, valamint a vidéki és városi területek fejlettségbeli különbözőségének társadalmi kiegyenlítése tekintetében, amely indokolhatja, hogy az ágazati vámtarifák magasabbak a nem mezőgazdasági termékek vámtarifáinál;

37.   sürgeti a mezőgazdasági és a vidéki népesség támogatását gazdasági helyzetük és egészségi állapotuk javítása, valamint a vidéki területek fejlesztése révén; hangsúlyozza, hogy az ilyen célú támogatásnak pénzügyi és infrastrukturális támogatási formát kell öltenie, amely megkönnyíti a kistermelők számára a hitelfelvétel lehetőségét, a támogatások elosztásakor súlyozási rendszert alkalmaz, amely előnyben részesíti a kisvállalkozókat és a fiatal vállalkozókat, valamint szakképzési programokat hoz létre; hangsúlyozza, hogy szükséges megteremteni a vidéki és városi területek térségi összekapcsolódásának hálózatát, és javítani kell a vidéki területeken a tájékoztatás biztosításának lehetőségét;

38.   felkéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat azzal a céllal, hogy az egészségügy és növény-egészségügy terén szabályozási együttműködés jöjjön létre; felkéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával a földrajzi jelzések védelméről, és e tárgyalások eredményeit építse be a jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodásba;

39.   sürgeti Ukrajnát, hogy haladéktalanul szüntesse meg a 2006 októberében bevezetett exportkvótákat, amelyek nemcsak Ukrajna saját mezőgazdasági ágazatának okoztak súlyos károkat, hanem ezzel az engedélyeken alapuló átláthatatlan rendszerrel a korrupció kockázatát is magukban hordozták;

40.   hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy Ukrajna a "nemzeti környezetvédelmi stratégia" (1998-2008) elfogadását és a Kiotói Jegyzőkönyv megerősítését követően környezetvédelmi programokat dolgozzon ki annak érdekében, hogy biztosítsa a régió környezeti biztonságát, beleértve többek között a nukleáris energiát, az ivóvízelosztó hálózatot és a Fekete-tenger pusztulásának megelőzését;

41.   hangsúlyozza, hogy Ukrajnának az EU szabadpiaci területébe történő integrálódása során az importőrök, exportőrök és a szállítás hitelesítésére vonatkozó szabályok elfogadása, valamint az egészségügyi és a növény-egészségügyi előírások szigorítása szükséges annak érdekében, hogy megvalósuljon e szabályoknak az EU vonatkozó hatályos szabályaihoz való közelítése;

Gazdasági kapcsolatok a szomszédos partnerekkel (beleértve Oroszországot)

42.   tudomásul veszi Ukrajna feltételes kapcsolódását az egységes gazdasági térséghez, Oroszországgal és a volt Szovjetunió más köztársaságaival együtt; emlékeztet arra, hogy a volt Szovjetunió más köztársaságaival kötött megállapodásban foglalt bizonyos rendelkezések teljes körű végrehajtása ellentétben állhat az EU-val kötendő működőképes szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásával; felhívja Ukrajnát, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait az Orosz Föderációval, oly módon, hogy ezzel ne akadályozza az ország közösségi egységes piacba történő fokozatos és mélyebb integrációját;

43.   felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az Ukrajna, Oroszország és az EU közötti háromoldalú párbeszédet, annak érdekében, hogy elősegítse a biztonságos és békés környezetet a térségben, egy olyan párbeszédet, amelynek lehetővé kellene tennie Ukrajna számára, hogy megerősítse függetlenségét anélkül, hogy elszigetelődne; hangsúlyozza, hogy szükséges ösztönözni a közös érdekeltségű kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet, a nemzetközi napirenden szereplő egyéb témák mellett különösen a biztonság és védelem, az energia, valamint a mennyiségileg és minőségileg hatékonyabb közlekedési hálózat vonatkozásában;

Záró megfontolások (beleértve az ESZP-t)

44.   támogatólag veszi tudomásul az ukrán parlament által 2007. február 27-én elfogadott, Ukrajna és az EU közötti tárgyalások megnyitására vonatkozó nyilatkozatot, tekintettel az új partnerségi és együttműködési megállapodás EU-val való megkötésére;

45.   üdvözli Ukrajna részvételét a térség stabilizálásában, és ösztönzi Ukrajna szerepének megerősítését a gazdasági együttműködési megállapodások létrehozásában, különösen a Fekete-tengerrel szomszédos országok vonatkozásában;

46.   hangsúlyozza az Ukrajnával megkötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodás sürgős végrehajtásának és átültetésének fontosságát;

47.   támogatja a nemzetközi, különösen a határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködést a gazdaság terén és egyéb területeken, például a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság Lengyelországgal együtt történő megrendezését;

48.   felkéri Ukrajnát, hogy a támogassa a kis- és középvállalkozásokat és teremtsen kedvező környezetet számukra, valamint támogassa a vállalkozói szellemet és a személyes felelősséget;

49.   felkéri a Bizottságot és Ukrajna kormányát, hogy hajtsanak végre további felügyeleti intézkedéseket (amelyeket a megfelelő értékelés eredménye függvényében határoznak meg) az EU közelmúltbeli bővítésének az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi rendre gyakorolt hatására vonatkozóan; hangsúlyozza egy olyan párbeszéd létrehozásának fontosságát, amely a 2007. évi bővítésnek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésére gyakorolt hatását értékeli, biztosítva az esetleges veszteségek csökkentését szolgáló megfelelő intézkedések kidolgozásának lehetőségét;

50.   hangsúlyozza Ukrajna stratégiai jelentőségét, és ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az átfogó együttműködés és szolidaritás alapján – a közelség és a történelem által formált kiváltságos jellegű kötelékek tiszteletben tartása mellett – a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok számára biztosítsanak új és koherensebb dimenziót, különös tekintettel Oroszországra;

51.   aggasztja az ESZP-vel kapcsolatos egyértelmű fogalommeghatározások és perspektívák, valamint a kelet-európai fejlődésre és stabilizációra vonatkozó hosszú távú stratégiai elképzelés hiánya; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna integrációjával kapcsolatos folyamatnak tényleges politikai prioritássá kell válnia az EU programjában;

52.   emlékeztet a Tanáccsal szemben támasztott következetes elvárására arra vonatkozóan, hogy módszeresen érvényesítse az emberi jogi és demokráciazáradékot az európai szomszédsági politika valamennyi résztvevője tekintetében; felkéri a Tanácsot, hogy számoljon be arról, milyen módon szándékozik alkalmazni ezt a záradékot az Ukrajnával kötendő új megerősített megállapodásra vonatkozó tárgyalások során,

o
o   o

53.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Ukrajna kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 310., 2006.11.9., 1. o. (2) HL L 49., 1998.2.19., 3. o. (3) HL L 384., 2004.12.28., 23. o. (4) HL C 287. E, 2006.11.24., 312. o. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0196. (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0355.