Euromediterrán megállapodás az EK és Algéria között ***
202k
34k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából (8937/2007 – COM(2006)0765 – C6-0153/2007 – 2006/0254(AVC))
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2006)0765)(1),
– tekintettel a Tanács szövegére (8937/2007),
– tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében, illetve a 310. cikkel és a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdése második mondatával összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0153/2007),
– tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0274/2007),
1. hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.
Az EK és Moldova közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv * (az eljárási szabályzat 131. cikke)
200k
35k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0009 – C6-0103/2007 – 2007/0003(CNS))
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0224/2007),
1. jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Moldovai Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Partnerségi és együttműködési megállapodás az EK és Ukrajna között *
201k
33k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0007 – C6-0102/2007 – 2007/0004(CNS))
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0216/2007),
1. jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Ukrajna kormányának és parlamentjének.
Partnerségi és együttműködési megállapodás az EK és Örményország között *
201k
34k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0113 – C6-0161/2007 – 2007/0041(CNS))
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0254/2007),
1. jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Örmény Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Partnerségi és együttműködési megállapodás az EK és Azerbajdzsán között *
201k
34k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0114 – C6-0160/2007 – 2007/0040(CNS))
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0255/2007),
1. jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Partnerségi és együttműködési megállapodás az EK és Grúzia között *
202k
34k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0098 – C6-0162/2007 – 2007/0046(CNS))
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0256/2007),
1. jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Grúzia kormányának és parlamentjének.
Bulgáriának és Romániának az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló 1995. július 26-i egyezményhez való csatlakozása *
199k
32k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0211 – C6-0168/2007 – 2007/0079(CNS))
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0211)(1),
– tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0168/2007),
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0265/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság ajánlását;
4. 4 utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/49/EGK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0924 – C6–0009/2007 – 2006/0289(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0924)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0009/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0237/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/49/EGK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (2007/.../EK irányelv).)
Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) (a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök) ***I
200k
32k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0926 – C6–0010/2007 – 2006/0293(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0926)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, illetve 47. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0010/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0239/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Viszontbiztosítás (a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök) ***I
199k
34k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a viszontbiztosításról szóló 2005/68/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0905 – C6–0017/2007 – 2006/0280(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0905)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0017/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0238/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0655 – C6-0376/2006 – 2006/0218(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0655)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0376/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0242/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (.../2007/EK rendelet).)
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0565 – C6–0326/2006 – 2006/0180(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0565)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0326/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6–0181/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (1372/2007/EK rendelet).)
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2006)0576 – C6-0329/2006 – 2006/0187(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0576),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0329/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0234/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (.../2007/EK rendelet).)
A vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezmény (a 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése) ***I
202k
32k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezmény tagállamok által történő megerősítéséről vagy ahhoz való csatlakozásáról szóló 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0869 – C6-0059/2007 – 2006/0308(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0869)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0059/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0258/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha a javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0867 – C6-0054/2007 – 2007/0001(CNS))
2a.A szöveg az alábbi 5a. cikkel egészül ki: "5a. cikk A krill halászatban való részvétel szándékának bejelentése Az összes szerződő félnek, aki az egyezmény hatálya alá tartozó területen krillt szándékozik halászni, szándékáról értesítenie kell a CCAMLR titkárságát legkésőbb négy hónappal a CCAMLR éves rendes ülése előtt, közvetlenül azon évet megelőzően, amely évben halászati tevékenységet kíván folytatni."
2b.A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(3) A lobogó szerinti tagállamnak a CCAMLR éves rendes ülése előtt legkésőbb négy hónappal értesítenie kell a Bizottságot arról a szándékáról, ha egy közösségi halászhajó az Egyezmény területén új halászatot szándékozik folytatni.
Ezen értesítéssel együtt meg kell adni a következő összes olyan információt, amely a tagállam rendelkezésére áll: a) a halászat jellege, beleértve a célfajokat, a halászati módszereket, a javasolt halászati térséget és azt a legkisebb fogásmennyiséget, amely a gazdaságilag életképes halászathoz szükséges;
b) átfogó kutatási vagy felmérési hajózásból származó biológiai információk a fajok megoszlására, előfordulására, szaporodási adataira és állományának meghatározására vonatkozóan; c) a függő és járulékos fajok adatai, és annak valószínűségére vonatkozó adatok, hogy mennyiben érinti e fajokat az új halászat;
d) információk a területen belüli egyéb halászatokból vagy hasonló halászatokból más területekről, melyek a lehetséges hozam felmérésére szolgálhatnak.
e) amennyiben a javasolt halászati tevékenységet fenékvonóhálóval tervezik folytatni, ezen hálóknak a tengerfenék élővilágát is magában foglaló, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ismert és előre látható hatásaira vonatkozó információk."
Módosítás: 3 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk a) pont (601/2004/EK Rendelet)
a) a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és egy egyedet visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután a fogott mennyiség friss tömegének minden tonnája után egy egyedet megjelöltek;
a) a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és egy egyedet visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután előírt mennyiségű Dissostichus spp. egyedet jelöltek meg;
Módosítás: 4 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk b) pont (601/2004/EK Rendelet)
b) a programnak minden méretnagyságú egyedet célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt egyed követelménye. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie;
b) a programnak minden méretnagyságú egyedet célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt egyed követelménye. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie. Azokon a területeken, ahol mindkét Dissostichus spp. faj előfordul, a megjelölési rátának lehetőség szerint igazodnia kell arányaiban a kifogott Dissostichus spp. egyedek fajainak és méretének százalékos arányához;
Módosítás: 5 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk c) pont (601/2004/EK Rendelet)
c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető legyen;
c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető legyen. 2007. szeptember 1-jétől a CCAMLR titkárságától kell beszerezni a leíró halászatban használt minden jelzést.
Módosítás: 6 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk e) pont (601/2004/EK Rendelet)
e) minden újból kifogott egyedről biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), ha lehet, elektronikus fényképet kell készíteni, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani;
e) minden újból kifogott egyedről biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), elektronikus fényképet kell készíteni dátum- és időmegjelöléssel az egyedről, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani;
Módosítás: 7 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk ga) pont (új) (601/2004/EK Rendelet)
ga) a megjelölt és visszaengedett Dissostichus spp. példányok nem számolandók bele a teljes kifogható mennyiségbe.
12a.A szöveg az alábbi 26a. cikkel egészül ki: "26a. cikk Hajó észlelésének jelentése (1)Ha egy engedéllyel rendelkező halászhajó parancsnoka az egyezmény hatálya alá tartozó területen egy másik halászhajót lát, a parancsnoknak ez esetben a lehető legtöbb információt össze kell gyűjtenie a látott hajóról, melyek a következők: a) a hajó neve és leírása; b) a hajó hívójele; c) a hajó regisztrációs száma és Lloyds/IMO száma; d) a hajó lobogó szerinti állama; e) hajóról készült fényképek a jelentés igazolásához; f) az észlelt hajó tevékenységére vonatkozó bármilyen más információ.
(2)A parancsnoknak a lehető leghamarabb továbbítania kell az (1) bekezdésben felsorolt összes információt magában foglaló jelentést lobogó szerinti államának. A lobogó szerinti államnak a fent említett jelentést be kell nyújtania a CCAMLR titkárságán, ha az észlelt hajó a CCAMLR szabványai szerint jogellenes, szabályozatlan és nem bejelentett halászati tevékenységet (IUU) folytat."
Módosítás: 9 1. CIKK 14. PONT 30. cikk (1) bekezdés d) pont (601/2004/EK Rendelet)
d) az IUU-hajólistán szereplő hajókat, amelyek kikötőikbe önként belépnek, a 27. cikkel összhangban ellenőrizzék;
d) tagadják meg a kikötőbe való belépést az IUU-hajólistán szereplő hajóktól a következő esetek kivételével: jogérvényesítés, vis maior vagy segítségnyújtás, ha a hajó vagy a hajón tartózkodó személyek veszélyben vannak, vagy bajba jutottak. A kikötőbe való belépésre engedélyt kapó hajókat a 27. cikkel összhangban kell ellenőrizni; da) abban az esetben, ha ezen hajók engedélyt kapnak a kikötőbe való belépésre: - ha szükséges, meg kell vizsgálni a dokumentációt és minden egyéb információt a Dissostichus spp. fajok fogási dokumentumával együtt a fogás területének meghatározása céljából; amennyiben a fogás eredetét nem lehet egyértelműen meghatározni, vissza kell tartani a fogást vagy meg kell tiltani annak ki- és átrakodását, valamint - abban az esetben, ha a fogás nem a CCAMLR fajmegőrzési intézkedéseinek megfelelően történt, a fogást el kell kobozni. Bármiféle segítségnyújtás az ilyen hajók számára tilos, beleértve a nem vészhelyzeti üzemanyag-feltöltést, készletfeltöltést vagy javítást.
Módosítás: 10 1. CIKK 15. PONT 30. cikk (2) bekezdés a) és b) pont (601/2004/EK Rendelet)
a) a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétől eltérve a közösségi halászhajók, kísérőhajók, anyahajók és teherhajók számára bármilyen átrakodási vagy közös halászati műveletben való részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készleteket biztosítása;
a) a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétől eltérve a közösségi halászhajók, kísérőhajók, üzemanyagtöltő hajók, anyahajók és teherhajók számára átrakodási vagy közös halászati műveletben való bárminemű részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készletek biztosítása;
b) az IUU-hajólistán szereplő hajók önkéntes belépése a kikötőkbe, illetve az ott végzendő ki- vagy átrakodás;
15a.A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép: "31. cikk A CCAMLR fajmegőrzési intézkedéseivel való nemzeti összhang előmozdítási rendszere (1)A szerződő feleknek a lobogó szerinti állam felelőssége elsőbbségének sérelme nélkül megfelelő intézkedéseket kell hozniuk jogi szabályozásukkal összhangban annak érdekében, hogy: a) megállapítsák, hogy a fennhatóságuk alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy a 28. cikkben leírtak szerinti IUU tevékenységet folytat-e; b) megfelelő ellenintézkedéseket tehessenek az (a) pontban meghatározott tevékenységek igazolása esetén; és
c) működjenek együtt az (a) pontban meghatározott intézkedések és rendelkezések végrehajtásának céljából. Ezért a tagállamok illetékes hivatalainak együtt kell működniük a CCAMLR fajmegőrzési intézkedéseinek végrehajtása érdekében és sürgetniük kell a fennhatóságuk alá tartozó halászati iparágak együttműködését.
(2)Ezen fajmegőrzési intézkedés elősegítése érdekében a tagállamoknak időben be kell nyújtaniuk egy, a Dissostichus spp. fajok fogási dokumentációs rendszere végrehajtásának céljából az (1) bekezdéssel összhangban meghozott intézkedések és tevékenységek végrehajtásáról szóló jelentést a CCAMLR titkárságára, továbbá a CCAMLR-ral együttműködő szerződéses, valamint nem szerződéses feleknek is, és egy másolatot a Bizottság részére."
Bulgáriának és Romániának az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europol-egyezmény) való csatlakozása *
200k
32k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europol-egyezmény) való csatlakozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló ajánlásról (COM(2007)0215 – C6-0169/2007 – 2007/0076(CNS))
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0215)(1),
– tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmányának 3. cikke (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0169/2007),
– tekintettel eljárási szabályzat 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0260/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.
A Bulgáriának és Romániának az EU tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-i egyezményhez való csatlakozása *
202k
32k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-i egyezményhez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0213 – C6-0158/2007 – 2007/0080(CNS))
– tekintettel a Tanácsnak szóló bizottsági ajánlásra (COM(2007)0213)(1),
– tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0158/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0261/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.
A Bulgáriának és Romániának a vezetéstől való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozása *
200k
33k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0214 – C6-0155/2007 –2007/0075 (CNS))
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0214)(1),
– tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási szerződése 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0155/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0269/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság ajánlását;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.
Bulgáriának és Romániának az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, 1997. május 26-i egyezményhez történő csatlakozása *
200k
32k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. május 26-i egyezményhez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0218 – C6-0156/2007 –2007/0072(CNS))
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlásra (COM (2007)0218)(1),
– tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási okmánya 3. cikke (4) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0156/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0272/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.
A Parlament eljárási szabályzata: helyesbítések (az eljárási szabályzat új 204a. cikke)
280k
41k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának a helyesbítésről szóló új 204a. cikkel történő kiegészítéséről (2005/2041(REG))
– tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0229/2007),
1. úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;
2. rámutat arra, hogy a módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Hatályos szöveg
Módosítások
Módosítás: 1 204a. cikk (új)
204a. cikk Helyesbítés 1.Ha egy Parlament által elfogadott szövegben hibát fedeznek fel, az Elnök –adott esetben – helyesbítéstervezetet terjeszt az illetékes bizottság elé.
2.Ha egy Parlament által elfogadott és más intézmények által jóváhagyott szövegben hibát fedeznek fel, akkor a szükséges helyesbítésekhez az Elnök kikéri ezen intézmények jóváhagyását, mielőtt az (1) bekezdés szerint eljárna.
3.Az illetékes bizottság megvizsgálja, és a Parlament elé terjeszti a helyesbítéstervezetet, ha megállapítást nyert, hogy hiba történt, amely a javasolt módon helyesbíthető.
4.A helyesbítést a soron következő ülésen bejelentik. A helyesbítést elfogadottnak tekintik, ha a bejelentésétől számított negyvennyolc órán belül sem egy képviselőcsoport, sem legalább 40 képviselő nem nyújt be kérelmet a szavazásra bocsátására vonatkozóan. Ha a helyesbítést nem fogadják el, akkor visszautalják az illetékes bizottsághoz, amely módosított helyesbítést javasolhat, vagy lezárhatja az eljárást.
5.Az elfogadott helyesbítést oly módon kell közzétenni, ahogyan a tárgyát képező szöveget. A 66. cikk (3) bekezdése, a 67. és a 68. cikk megfelelően alkalmazandó.
Az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése (a 201. cikk módosítása)
192k
37k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának az eljárási szabályzat alkalmazásáról és értelmezéséről szóló 201. cikke módosításáról (2006/2192(REG))
– tekintettel az eljárási szabályzata módosítására irányuló javaslatra (B6-0166/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0230/2007),
1. úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;
2. rámutat arra, hogy a módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Hatályos szöveg
Módosítások
Módosítás: 1 201. cikk (1) bekezdés
(1) Amennyiben ezen Eljárási Szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök, az e területen hozott korábbi határozatok sérelme nélkül, az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja.
(1) Ha az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja.
A 166. cikk szerinti, az ügyrendi javaslat esetén az Elnök az ügyet szintén az illetékes bizottsághoz utalhatja.
A bizottsági elnökök is így járhatnak el, ha a bizottság munkája során hasonló, a bizottság munkájával kapcsolatos kétség merül fel.
Alessandra Mussolini mentelmi joga
109k
33k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Alessandra Mussolini kiváltságairól és mentelmi jogáról szóló konzultációról (2006/2301(IMM))
– tekintettel Anna Maria Pagliari vizsgálóbíró azon kérésére, hogy az Európai Parlament hozzon határozatot arról, hogy a parlamenti mentelmi jog vonatkozik-e Alessandra Mussolini asszony Giuseppe Pisanu úrról tett állításaira, amelyek okán ez utóbbi rágalmazás miatti kártérítés reményében a Római Kerületi Bíróságon polgári pert indított Mussolini asszony ellen (a 2006. július 24-i, R.G.54191/05 sz. eljárás), amint ezt a 2006. november 16-i plenáris ülésen bejelentették,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Alessandra Mussolinit,
– tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),
– tekintettel az Olasz Köztársaság alkotmányának 68. cikkére,
– tekintettel a 2003. június 20-i 140. sz. olasz törvény 3. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0251/2007),
1. úgy véli, hogy az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke értelmében vett parlamenti mentelmi jog, illetve – amennyiben alkalmazható – az Olasz Alkotmány 68. cikke teljes mértékben érvényes Alessandra Mussolini asszony nyilatkozataira, ezért úgy határoz, hogy nem függeszti fel a képviselőnő kiváltságait és mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság illetékes hatóságaihoz.
– tekintettel Ashley Mote 2007. május 4-i, a 2007. május 10-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának az Egyesült Királyság egy bírósága előtt folyó büntetőeljárással kapcsolatos fenntartására irányuló kérelmére,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Ashley Mote-ot,
– tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0250/2007),
A. mivel a kiváltságokról és mentelmi jogról szóló jegyzőkönyv 10. cikke szerint "Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik...",
B. mivel Ashley Mote ellen a szóban forgó büntetőeljárást az Egyesült Királyság területén indították,
C. mivel az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői nem élveznek mentességet a büntetőeljárások alól,
D. mivel ebből kifolyólag Ashley Mote-nak nincs fenntartható mentelmi joga,
E. mivel a körülmények nem jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való odautazás vagy az onnan történő visszautazás esetén,
1. úgy határoz, hogy nem tartja fenn Ashley Mote kiváltságait és mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa e határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Egyesült Királyság megfelelő hatóságának.
101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.).
4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezet *
203k
36k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, III. szakasz - Bizottság (10966/2007 – C6-0195/2007 – 2007/2072(BUD))
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 37. és 38. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó, 2006. december 14-én véglegesen elfogadott általános költségvetésére(2),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),
– tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséhez a Bizottság által 2007. április 13-án előterjesztett, 3/2007. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetre (SEC(2007)0476),
– tekintettel a Tanács által 2007. június 18-án megállapított, 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetre (10966/2007 – C6-0195/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0268/2007),
A. mivel kiigazításokra van szükség ahhoz, hogy a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség finanszírozásához szükséges költségvetési struktúrát, valamint a finanszírozást lehetővé tévő forrásallokációt figyelembe lehessen venni, és végre lehessen hajtani az Európai Unió 2007-es költségvetésében;
B. mivel a költségvetés-módosítási tervezet rendelkezik az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség hatásköre bővítésének következményeként a költségvetési struktúra módosításáról, valamint három másik ügynökség, az Eurojust, az Európai Alapjogi Ügynökség és a Frontex létszámterveinek módosításáról is;
C. mivel a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési források hivatalos bevezetése a 2007. évi költségvetésbe,
1. tudomásul veszi a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetet;
2. emlékeztet arra, hogy a végrehajtó ügynökségek előirányzatait az érintett program működési költségvetéséből fedezik;
3. módosítás nélkül jóváhagyja a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetet;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Számvevőszék 9/2006. számú különjelentése a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási kiadásokról
291k
56k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a Számvevőszék 9/2006. számú, a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekről szóló különjelentéséről (2007/2077(INI))
– tekintettel az Európai Számvevőszék 9/2006. sz. különjelentésére a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekről az intézmények válaszaival együtt(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, 276. cikke (3) bekezdésére és 280. cikke (5) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0215/2007),
A többnyelvűség tiszteletben tartása
1. úgy véli, hogy a többnyelvűség az Európai Unió egyik legfőbb jellegzetessége, amely kiemeli a kulturális és nyelvi sokszínűséget és biztosítja az uniós polgárokkal szembeni egyenlő elbánást; úgy véli, hogy a többnyelvűség szavatolja a polgárok jogát, hogy az Unió intézményeivel azok hivatalos nyelvei közül bármelyiken kommunikálhassanak, és így lehetővé teszi számukra a demokratikus ellenőrzéssel kapcsolatos joguk gyakorlását; megállapítja, hogy ugyanakkor a nyelvi szolgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós intézmények nyitottak és átláthatóak maradjanak az európai polgárok felé;
2. az a véleménye, hogy a magatartási kódexében(2) lefektetett "ellenőrzött teljes többnyelvűség" koncepciója jelenti az egyetlen eszközt a költségek elfogadható költségvetési határok között tartására a képviselők és a polgárok közötti egyenlőség fenntartása mellett;
3. sajnálattal állapítja meg, hogy egyre több dokumentumot, illetve közleményt, különösen kompromisszumra irányuló módosításokat a bizottsági szavazás időpontjára, vagy például a jelentések mellékleteit csak egy nyelven terjesztik elő;
Fordítási költségek
4. hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények valamennyi nyelvi szolgálatának összköltsége – a fordítást és tolmácsolást együttesen számítva – az EU teljes költségvetésének csupán 1%-át teszi ki;
5. megállapítja, hogy 2005-ben a fordítások mennyisége 1 324 000 oldal volt a Bizottságnál (1 450 fordító), 1 080 000 oldal a Parlamentnél (550 fordító) és 475 000 oldal a Tanácsnál (660 fordító);
6. meglepődéssel állapítja meg, hogy az intézmények ez idáig nem végeztek számításokat sem teljes fordítási költségeikre(3), sem oldalankénti költségeikre vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) 2003-ban 414,2 millió euróra becsülte a teljes fordítási költséget (2005-ben 511 millió euróra): ebből 214,8 millió euró jutott a Bizottságra (2005: 257 millió euró), 99 millió euró a Parlamentre (2005: 128 millió euró) és 100,4 millió euró a Tanácsra (2005: 126 millió); ugyanerre az évre az oldalankénti átlagköltség 166,37 euró volt (2005-ben 196,3 euró): 150,2 euró a Bizottságnál (2005: 194 euró), 149,7 euró a Parlamentnél (2005: 119 euró) és 251,8 euró a Tanácsnál (2005: 276 euró);
7. ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a bővítés ellenére a Parlamentnek sikerült csökkentenie az oldalankénti fordítási költségeket;
8. aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megfigyelése miatt, hogy a Tanács fordítói szolgálatának hatékonysága alacsony;
9. felhívja az intézményeket, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket az EU fordítói szolgálatai hatékonyságának további javítása érdekében;
10. megjegyzi, hogy a külső fordítóknak a Parlament által fizetett árak átlagosan 12%-kal magasabbak voltak, mint a Bizottság által fizetett árak; tudomásul veszi az igazgatási szervei által adott magyarázatot, mely rámutat arra, hogy a Parlamenttel szerződésben álló külsős fordítók nyelvi lefedettsége szélesebb, rövidebb határidőket és nagyon magas minőségi előírásokat kell betartaniuk;
11. üdvözli azt a tényt, hogy Bizottságnak és a Tanácsnak sikerült megfékeznie az EU 10 új taggal történő 2004-es bővítését követő fordítási volumennövekedést, ezáltal mérsékelve a költségnövekedést; megjegyzi, hogy a Parlament bevezette az "ellenőrzött teljes többnyelvűség" koncepcióját, ezáltal lehetővé téve a szolgáltatási színvonal fenntartását a költségek ellenőrzés alatt tartásával;
12. felhívja a három intézményt, hogy dolgozzanak ki világos és összehasonlítható paramétereket a teljes fordítási költség és az oldalankénti költség megállapítása céljából; hangsúlyozza, hogy a kapott összegeket nemcsak költségvetési célokra kell felhasználni, hanem arra is, hogy a felhasználók figyelmét felhívják a költségekre;
13. egyetért azzal az elvvel(4), hogy a plenáris ülések szó szerinti jegyzőkönyvei olyan többnyelvű dokumentumok formájában kerüljenek közzétételre, amelyekben a felszólaló nyilatkozatai csak a nyilatkozat eredeti nyelvén szerepelnek, azzal a feltétellel, hogy a viták filmre vett, valamennyi hivatalos nyelven élő tolmácsolással ellátott változata kérésre, a megfelelő adathordozón ingyenesen hozzáférhető legyen a nagyközönség számára, elfogadva azt, hogy kizárólag az eredeti szöveg hiteles, mivel a tolmácsolás jogi szempontból nem tekinthető szóbeli fordításnak; az a véleménye, hogy a képviselőknek hozzá kell férniük a viták saját nyelvükre lefordított és azonnal letölthető kivonataihoz; továbbá rendelkezni kell digitális és katalogizált archívum fenntartásáról is; kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki egy hivatalos javaslatot ezen elvi döntés végrehajtására, mely javaslat záradékokat foglalna magában a visszaélések elkerülésére, valamint meghatározná a tervezett új megközelítés gyakorlati megvalósításához szükséges, az eljárási szabályzat (pl. a 173. cikk) és más belső szabályok esetleges módosításait;
A fordítások minősége
14. üdvözli azt a tényt, hogy – a Számvevőszék által készített ügyfél-elégedettségi felmérés szerint – az EU-15 nyelveire (tehát az EU 15 tagállamának hivatalos nyelvére a 2004-es és 2007-es bővítés előtt) való fordítás minősége és időbeli pontossága általában véve kielégítő volt, bár néhány probléma továbbra is fennáll a műszaki és jogi terminológia terén;
15. aggodalmát fejezi ki azonban az EU-10 nyelveire (tehát a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam nyelveire) történő fordítások 2004-ben néhány intézményben tapasztalt jelentősen alacsony minősége miatt, amit főleg a képzett fordítók hiánya okozott; megjegyzi, hogy azóta a Bizottság megoldotta ezt a problémát, és valamennyi intézmény – a tagállamok segítségével – haladást ért el a képzett fordítók felvétele terén;
16. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen kritikai felülvizsgálatot az EPSO mulasztásáról az EU-10 országokból származó szükséges személyzet felvétele terén;
17. azon az általános véleményen van, hogy az intézményeknek meg kell hozniuk a magas színvonalú fordítások biztosításához szükséges intézkedéseket; ezért felhívja saját igazgatási szerveit, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2006-os mentesítési eljáráshoz időben tegyen jelentést a fordítások minőségének ellenőrzésére és javítására tett intézkedésekről;
18. felhívja az intézményeket, hogy alakítsanak ki eszközöket a felhasználók elégedettségének mérésére, ezenfelül rendszeresen végezzenek szúrópróbaszerű minőségellenőrzést és ügyfél-elégedettségi felméréseket;
A fordítási kérelmek kezelésének eljárásai
19. megjegyzi, hogy a Számvevőszék kifogásolta, hogy a fordítások igényléséhez használt eljárások nehezen érthetőek, az iránymutatások pedig homályosak arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumokat kell lefordítani és melyeket nem;
20. ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság igyekezetét az engedélyezési eljárás felülvizsgálatára és a fordítási kérelmek áttekintésére 2006-ban; szintén üdvözli, hogy 2003-ban a Tanács összeállította a legfontosabb dokumentumok listáját, ezáltal korlátozva más szövegek fordítását;
21. javasolja a korlátozott hosszúságú dokumentumok és az írásbeli összefoglalók szélesebb körű alkalmazását;
22. ösztönzi a parlamenti bizottságokat és küldöttségeket, hogy – amennyiben lehetséges – a szövegeket csak a bizottsági és küldöttségi tagok, illetve póttagok nyelvén bocsássák rendelkezésre; úgy véli, hogy a további nyelvi változatokat csak kérésre kellene rendelkezésre bocsátani;
23. kiemeli a bizottságok, küldöttségek és képviselőcsoportok jelentőségét a havi fordítási előrejelzések kidolgozásában(5); hangsúlyozza, hogy a felhasználókat pedig tájékoztatni kell a fordítási kérelmeik folytán felmerült költségekről;
A fordítási folyamat hatékonysága
24. felhívja az intézményeket, hogy dolgozzanak ki minőségi és mennyiségi teljesítménymutatókat a fordítási folyamatok igazgatási célú nyomon követésének megkönnyítése érdekében;
25. sajnálja, hogy fordítói szolgálata még nem használja rendszeresen a fordítási eszközöket; ezért felhívja a irányító testületeit, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket az ilyen eszközök – különösen a fordításimemória-rendszerek (mint például az Euramis) – rendszeres használatának biztosítása érdekében, mely utóbbiak nagy lehetőséget kínálnak a szövegek újrafelhasználására, ezáltal pedig a minőség javítására is;
26. felhívja a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatékonyan és ténylegesen használják az olyan belső és a külső forrásokat, mint az adatbázisok, a számítógépes fordítások, a távmunka és a kiszervezés;
27. üdvözli a különböző intézmények fordítói szolgálatai közötti együttműködés javulását, különösen a közös terminológiai adatbázis létrehozását, a közös fordítási memóriák fejlesztését és a források megosztását a munkaelosztási projekt segítségével;
o o o
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.
A Számvevőszék szerint ezek a számok magukban foglalják a fordítókra, asszisztensekre, vezetőke, kiszolgáló személyzetre, a tervezésre, az épületekre, az informatikára és a humánpolitikára (például: képzésre) fordított költségeket.
– tekintettel a "Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2005)0097), valamint a törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU módszerről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0518),
– tekintettel a "Melléklet a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek értékelésének közös uniós módszerről szóló közleményhez: A javasolt közös uniós módszer összefoglalása és jelentés a kísérleti szakaszról (2005. április–szeptember)" című bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2005)1329),
– tekintettel az Európai Tanács tavaszi ülésére készített "Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség" című bizottsági közleményre (COM(2006)0030),
– tekintettel a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárások hatásának értékeléséről szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a "Hatékonyabb jogalkotás 2004" című bizottsági jelentésére (COM(2005)0098),
– tekintettel a Versenyképességi Tanács 2006. március 13-i ülésének a KKV-k támogatásával kapcsolatos közösségi politikáról szóló, "a közösség lisszaboni programjának végrehajtása modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, november 15-i bizottsági közlemény (COM(2005)0551) alapján elfogadott következtetéseire,
– tekintettel "Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2006)0689),
– tekintettel "Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban" című bizottsági munkadokumentumra (COM(2006)0691),
– tekintettel "Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0023),
– tekintettel "Az adminisztratív terhek minimalizálása" című kísérleti projektre (az EU 2007. évi költségvetése, 26 01 08. jogcímcsoport),
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0275/2007),
A. mivel a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásának kérdése a hatékonyabb jogalkotás általános célkitűzésének egyik legfontosabb szempontja,
B. mivel fontos a Parlament bizottságai közötti rugalmas és összehangolt együttműködésre törekedni olyan kérdések tekintetében, amelyek jelentős hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésének végrehajtására,
C. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldetése az Európai Unió polgárainak biztosítása arról, hogy az EU pénzeszközei hatékonyan és megfelelően kerülnek összegyűjtésre és elköltésre, valamint megfelelően történik hozzárendelésük azon feladatokhoz, amelyek elvégzésére az EU-t felkérték; mivel e cél eléréséhez a bizottság törekszik az EU-közpénzek korszerű, hatékony és eredményes elszámoltatási rendszerének kialakítására, ami biztosíthatja a költségvetés rendezett végrehajtását, a jobb kormányzást és az egyértelmű elszámoltathatóságot,
D. mivel a szabályozási költségeket, amelyeknek csak egy részét képezik az igazgatási kötelezettségek, szélesebb összefüggésben kell vizsgálni, amely kiterjed a szabályozás gazdasági, társadalmi és környezeti költségeire és előnyeire is, továbbá az ilyen rendszeres felülvizsgálatot és az összetett elemzést mindenkinek a hatékonyabb szabályozás fő alkotórészének kellene tekintenie,
E. mivel a megfelelés költségei – a közvetlen pénzügyi költségek és a hosszú távú következmények kivételével – a szabályozásnak való megfeleléssel járó összes költség, és ezek az egyszerűsített költségmodell összefüggéseiben a lényegi megfelelés költségeire és igazgatási költségekre oszthatók fel,
F. mivel az igazgatási költségek a vállalkozások, az önkéntes szektor, a közigazgatási szervek és a polgárok olyan költségeit jelentik, amelyek azon kötelezettségük teljesítése során merülnek fel, hogy információt nyújtsanak tevékenységükről vagy termékeikről, akár a közigazgatási szerveknek, akár magánpartnereknek,
G. mivel az Európai Számvevőszék ismételten megállapította, hogy ellenőrzési eredményei alapján az a véleménye, hogy a szabálytalanságok egyik fő okát azon mögöttes szabályok és szabályzatok képezik, amelyek nem teszik lehetővé a megfelelő kockázatkezelést, és erősen hátráltatják az EU pénzeszközeinek jogszerű és szabályszerű elköltését,
H. mivel az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére javasolt cselekvési terv 2012-re 25%-kal lenne képes csökkenteni az adminisztratív terheket, beleértve a közösségi jogszabályokat és a nemzeti szabályozói terheket is, ami az EU GDP-jének szintjét közelítőleg 1,4%-kal vagy 150 milliárd euróval tudná középtávon növelni(2),
I. mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-én úgy határozott, hogy 2008 tavaszán – a Bizottság felülvizsgálata alapján – megfontolja, hogy a különböző lehetőségek figyelembevételével szükség van-e további intézkedésre, beleértve az intézmények számára független szakértői csoportok részéről a jobb szabályozás irányába mutató tevékenységük tekintetében történő tanácsadást,
J. mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy kísérleti projektként egy olyan független szakértői csoportot hozzon létre, amely segíti a Bizottságot és a tagállamokat az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó fent említett cselekvési program végrehajtásában,
K. mivel az igazgatási terhek csökkentése fontos intézkedés az európai gazdaság fellendítésében, különösen annak a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) gyakorolt hatásán keresztül,
L. mivel a jogalkotás a megfelelően működő társadalmak alapja, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és környezeti megfontolásokat és azok értékét egyformán tekintetbe véve,
1. üdvözli a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodást(3), és felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a Parlamentet, hogy mindezt valósítsák meg a gyakorlatban;
2. emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv szerint a Bizottság "kellőképpen figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel";
3. egyetért azzal, hogy a szabályozási környezet, amelyben a vállalkozások működnek, meghatározza versenyképességüket, fenntartható növekedésüket és a foglalkoztatás területén elért teljesítményüket, illetve hogy a meglevő és jövőbeli átlátható, világos, hatékony és általában véve magas színvonalú szabályozási környezetnek az EU-politika fontos célkitűzésévé kell válnia;
4. hangsúlyozza a szubszidiaritás és arányosság elve teljes mértékű alkalmazásának fontosságát a közösségi törvényhozás elfogadása során;
5. úgy véli, hogy az érdekelt felekkel folytatott folyamatos konzultációnak a jogalkotási javaslatok vizsgálatakor jelentős szerepe van; rámutat arra, hogy a konzultációba az érintettek minden csoportját be kell vonni, különös tekintettel azokra, akik a jogalkotásból eredő legnagyobb terheket viselik, továbbá hogy a konzultációban részt vevő csoportok kiválasztásának átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lennie; rámutat továbbá arra, hogy a konzultációs eljárásnak minden tekintetben tiszteletben kell tartania a szerződés szociális partnerek szerepére vonatkozó rendelkezéseit a 138. cikkel összhangban és a COM (2002)0704 dokumentumban megállapított elvek értelmében, amelyek annak biztosítására kötelezik a Bizottságot, hogy az érdekelt feleknek meglegyen a lehetőségük véleményük kifejtésére;
6. továbbá hangsúlyozza, hogy a kisebb szereplőkkel aktívan konzultálni kell, mert egyszerűen nem tudnak versenyezni a multinacionális és nagyvállalatokkal vagy szervezetekkel, amelyek megfelelő forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy költséges lobbistákat és tanácsadókat foglalkoztassanak panaszaik előbbre vitelére;
7. azon a véleményen van, hogy fontos, hogy a vállalkozások és a polgárok számára felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének keretében a Bizottság konzultáljon utólagos célcsoportokkal annak meghatározására, hogy az adminisztratív terhek ténylegesen milyen mértékben csökkentek;
8. erre figyelemmel hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden európai polgár, társaság vagy nem kormányzati szervezet számára elérhetővé tegyék a meglévő internetes portálokat az EU összes hivatalos nyelvén, a lehető legnagyobb elérhetőség és hatás biztosítása érdekében;
9. üdvözli, hogy kiemelt figyelmet kap az érdekelt felek közötti korai konzultáció, beleértve a szociális partnereket, a KKV-kat, a törvényhozókat, a rendészeti testületeket és a nem kormányzati szervezeteket is; hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd szerepét, amely – az összes érdekeltnek a döntéshozatali és a végrehajtási folyamatba való bekapcsolása révén – hasznos eszköze a jobb érdekegyensúlyt biztosító jobb európai kormányzásnak; kiemeli, hogy az "összes érdekelt" fogalmába a KKV-k alkalmazottainak is bele kell tartozniuk, a KKV-chartában foglaltaknak és a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács által elfogadottaknak megfelelően; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket egy kibővített, hangsúlyos, európai szintű társadalmi párbeszéd kialakítására és elmélyítésére, valamint az eredmény alapján folytassa a szociális normák javítását a munkahelyek megőrzésének szükségessége mellett;
10. felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be az érdekelt felekkel folytatott közvetlen konzultációt garantáló jelenlegi kezdeményezéseiről; úgy érzi, hogy fontos a Bizottság általi, az elért eredményeket bizonyító utólagos értékelés végrehajtása is;
11. felhívja a Bizottságot, hogy az új jogszabályra irányuló javaslat megtételekor jelezze, hogy milyen költségei vannak a javasolt jogszabály végrehajtásának és nyomon követésének; azzal érvel, hogy a Bizottságnak az adott jogszabály által előidézett teljes költséget kell alapul vennie;
12. hangsúlyozza, hogy a meglevő jogszabályok egyszerűsítésének és frissítésének hatása nem lehet a dereguláció, a munkavédelmi törvényhozás felhígulása vagy az alapvető szociális normák lebontása; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a jogszabályok a jövőben is járuljanak hozzá a szociális normák javulásához anélkül, hogy káros hatással lennének a vállalkozások versenyképességére; elismeri, hogy a szociális normák javításának fő módja a munkanélküliség csökkentése, a vállalkozást és munkahelyteremtést elősegítő szabályozási környezet elősegítése által;
13. nagyon fontosnak tekinti a jogszabályok tagállamok által történő szükségtelen, túlzott mértékű átültetésének és kiterjesztésének megakadályozását; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe a rendeletek és irányelvek kibocsátásakor; meggyőződése, hogy a Bizottságnak egyértelműen meg kell adnia, hogy melyek a rendeletek és az irányelvek minimumkövetelményei;
14. elvárja, hogy a követelményszinteknek és ellenőrzési méréseknek a közösségi jogban lefektetett minimumkövetelményeket túlhaladó emelésekor a tagállamok jelentsék ezt be, és jelezzék ezt a nemzeti jogszabályokban vagy végrehajtási intézkedésekben; felhívja a Bizottságot a tagállamoknak a végrehajtási intézkedésekből és a nemzeti jogszabályokból származó szükségtelen terhek tekintetében történő figyelemmel kísérésére;
15. felhívja a Bizottságot arra, hogy – a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó fent említett intézményközi megállapodás keretén belül – előre látható következményekkel járó, célirányos, jól átgondolt jogszabályokat fogadjon el, amelyek hozzájárulnak a kedvező feltételek megteremtéséhez, megfelelően ösztönözve a vállalkozásokat és vállalatokat, csökkentve a felesleges kiadásokat és eljárásokat, eltávolítva az alkalmazhatóság és az innováció akadályait és általános jogbiztonságot nyújtva;
16. sürgeti a Bizottságot, hogy amikor új jogszabályra tesz javaslatot, jelölje meg, hogy az Európai Unión kívüli hasonló ágazatokkal összehasonlítva ez milyen adminisztratív terhekkel járna a különböző gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi ágazatok számára; javasolja, hogy ez kapjon külön figyelmet a közelmúltban javasolt versenyképességi vizsgálat során is, amely már a hatásvizsgálatok szerves része;
17. felkéri a Bizottságot arra, hogy nyújtsa be a Parlamentnek a jelenleg kidolgozás alatt álló versenyképességi vizsgálati projektet, hogy még annak életbe lépése előtt eszmecserét lehessen folytatni róla;
18. hangsúlyozza a Bizottság, a tagállamok, és a Parlament együttműködésének és a jobb szabályozást elősegítő, közös és átfogó stratégia iránti elkötelezettségének – nevezetesen a különböző nemzeti jogalkotási keretek megvizsgálásának és a legjobbnak bizonyult gyakorlatok átvételének – szükségességét a "Partnerség a növekedésért és munkahelyekért" erősítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a munkavédelemről és a szociális védelemről szóló európai irányelveket megvalósító kollektív szerződések vagy rendeletek és törvények révén bizonyos tagállamok által elfogadott különböző gyakorlatokat és nemzeti stratégiákat;
19. hangsúlyozza a jelenlegi jogszabályok jobb végrehajtásának és foganatosításának fontosságát minden tagállamban, valamint kéri, hogy az egyenlő játékszabályok biztosítása érdekében a szabálysértési eljárások gyorsak legyenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy javítsák az egyszerűsítendő jogszabályok beazonosítására vonatkozó mechanizmusokat;
20. támogatja a Bizottságnak az Unión belül az igazgatási terhek csökkentését szolgáló cselekvési tervét, amely célja az európai vállalatok igazgatási költségeinek mérése és 2012-ig az igazgatási terhek 25%-kal való csökkentése;
21. megjegyzi, hogy a 25%-os csökkentésre irányuló stratégia a vállalatok igazgatási terheire – különösen a szükségtelen terhekre – vonatkozik, és azt nem lehet egyszerűen deregulációként felfogni, ahogyan azt a Bizottság maga is állítja;
22. teljes körűen támogatja a Bizottság kezdeményezését, de ugyanakkor éberen őrködik afelett, hogy a jogalkotási célokat ez a megközelítés ne befolyásolja;
23. kiemeli a gyorsított eljárások szükségességét abból a célból, hogy az igazgatási terheket 2012-ig 25%-kal ténylegesen csökkenteni lehessen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak teljes körűen támogatnia kell az egyszerűsítési folyamat megvalósulását;
24. támogatja ezért a Bizottság bizottsági intézkedésekre, közös javaslatokra és egyedi javaslatokra vonatkozó "gyorsított intézkedési" javaslatát; felhívja a Bizottságot, hogy további "gyorsított intézkedések" létrehozása érdekében hasznosítsa jobban az azon tagállamok által szerzett tapasztalatokat, amelyek már elvégezték az alapvető értékeléseket;
25. megjegyzi, hogy a Bizottság fenti cselekvési terve 13 kiemelt területet azonosított azzal az indokolással, hogy az igazgatási terhek 80%-a e területeken található; hangsúlyozza, hogy ezen értékelés alapját a nemzeti tapasztalatok és intézkedések képezik(4); egyetért a Bizottsággal abban, hogy ez a megközelítés gyakorlatias, de úgy véli, hogy ezt csak az első szakasznak kellene tekinteni;
26. támogatja ezért a Bizottság azon szándékát, hogy kiterjessze a cselekvési programot a jelenleg annak részét nem képező más területekre is; elvárja a Bizottságtól, hogy a tényleges felmérés külső tanácsadókhoz való kiszervezési stratégiájába foglalja bele az összes további lehetséges tehercsökkentést;
27. véleménye szerint az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó közösségi cselekvési terv bevezetése később azzal is jár, hogy a Bizottságnak megfelelő erőforrásokat és előirányzatokat kell erre fordítania; támogatja ezért a HÉA nélkül körülbelül 19,6 millió EUR-nak a Bizottság szolgálatai számára e célból történő rendelkezésre bocsátását; felkéri azonban a Bizottságot, hogy számoljon be a Költségvetési Bizottságnak arról, hogy mely költségvetési tételekből vette az előirányzatokat, ez milyen mértékben érint más politikákat, azok elköltése hogyan és mikor történik, illetve mely jogalapok indokolják ezt a kiadást;
28. hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság megítélése szerint a jelenlegi igazgatási kereten belül nem képes megfelelő erőforrások és előirányzatok átcsoportosítására, lehetséges megoldásokat kell találnia és előterjesztenie e problémák megoldására a költségvetési hatóság részére;
29. kiemeli, hogy a 25%-os csökkentésnek a terhek nettó csökkenésében kell tükröződnie; hangsúlyozza ezért, hogy 2008-tól az új jogszabályokból következő igazgatási terheket bele kell foglalni a költségvetésbe, valamint annak 2012-es végső értékelésébe; hangsúlyozza, hogy a 13 kiemelt területen történő 25%-os csökkentést csak bruttó csökkentésnek lehet tekinteni; kiemeli, hogy a jelenlegi megközelítés ezért nem biztosíthat a vállalatok számára tényleges 25%-os csökkentést;
30. felhívja a Bizottságot, hogy az intézkedések végrehajtása céljából tegye közzé és terjessze be a Parlament megfelelő bizottságainak a 25%-os csökkentési cél 2012-re történő eléréséhez szükséges, pontos célkitűzéseket tartalmazó, és az intézkedések meghatározott időrendben történő elérését szolgáló, részletes "eredményjelző táblát", valamint évente számoljon be a Parlament illetékes bizottságainak az elért előrehaladásról;
31. hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak teljes körűen részt kell ebben venniük, és politikai felelősséget kell vállalniuk az igazgatási terhek csökkentése tekintetében; meggyőződése, hogy politikai szintű felelősségvállalás nélkül az EU nem fog sikerrel járni jogalkotási kultúrája megváltoztatásában;
32. szándéka, hogy teljes körűen alkalmazza a hatásvizsgálati eljárásokat a módosításoknak a javaslatokra gyakorolt hatásának értékelése céljából, és felhívja ugyanerre a Tanácsot is; kéri a Bizottságot, hogy ehhez adja meg a szükséges segítséget és szakértelmet;
33. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hatásvizsgálati iránymutatások megvalósítása során egy, a gazdasági tevékenységekről szóló tanulmány javítsa a tényleges hatásvizsgálat minőségét; kitart amellett, hogy a hatásvizsgálatokat szükségszerűen vagy egy európai intézmény, vagy a tagállamok végezzék el, mindezt alapos, átlátható, és kiegyensúlyozott módon, a szociális, gazdasági és környezeti szempontok egyforma súlyozása mellett;
34. hangsúlyozza, hogy a politikai szintű tulajdonláshoz az irányítás és a végrehajtás szintjén megvalósuló javított gyakorlatoknak is kapcsolódniuk kell; hangsúlyozza ezért, hogy minden főigazgatóságot fel kell világosítani a politikai területén meglévő szükségtelen igazgatási terhekről egy kezdeti alapfelmérés révén, valamint javasol egy olyan rendszert (például a minden egyes főigazgatóságon működő belső ellenőrzést), amely tanáccsal és segítséggel láthatja el a különböző főigazgatóságokat a főigazgatóságonkénti csökkentési politikák és egyedi célkitűzések kialakításában és végrehajtásában;
35. kéri a Bizottságot, hogy számoljon be az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politika belső szervezeti kialakításáról; kéri e kialakításnak a különböző olyan tagállamokban meglévő rendszerekkel való összevetését, amelyeknek már van működő politikájuk az igazgatási terhek csökkentésére;
36. felhívja a Bizottságot a hatásvizsgálati testület (IAB) által a hatásvizsgálati eljárásokban képviselt hozzáadott érték értékelésére 2008-ig; felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be különösen az IAB hatásának a különböző tagállamok független tanácsadó testületei által gyakorolt hatással való összevetéséről, valamint hogy értékelje a valóban független európai szintű ellenőrzés által elérhető hozzáadott érték lehetséges legmagasabb mértékét;
37. javasolja, hogy az EU költségvetésének a 26 01 08 tételben az igazgatási terhek minimumra csökkentését célzó kísérleti projektre fenntartott előirányzatokat egy független, az érdekelt felek minden csoportját tekintve reprezentatív, "Az igazgatási terhek csökkentése az EU-ban" című cselekvési terv végrehajtásának teljes körű nyomon követését végző szakértői csoport létrehozására használják fel; rámutat arra, hogy ez azt is jelenti, hogy a független szakértői bizottság a 13 kiemelt területen kívüli valamennyi hatásvizsgálati eljárásra, felmérésre és jogalkotási javaslatra is összpontosíthat;
38. hangsúlyozza, hogy e független szakértői panel kinevezésének és munkájának teljes mértékben átláthatónak kell lennie, és hogy a panel tagjainak nyilatkozatot kell kitölteniük az érdekeltségeikről;
39. elégedett a Tanács és a Bizottság által e megközelítéshez eddig adott támogatással, amint az az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése elnökségi következtetéseinek 25. pontjában is szerepelt; hangsúlyozza, hogy ez megfelel a Nationaler Normenkonntrollrat (Németország), Better Regulation Commission (Egyesült Királyság) és az igazgatási terhekkel foglalkozó Holland Tanácsadó Testület (Hollandia) által a Bizottság cselekvési tervére vonatkozó álláspontról készült kiadványban tett ajánlásokkal(5);
40. javasolja továbbá, hogy egy független szakértői testület a fenti európai cselekvési terv végrehajtásának teljes körű felügyelete mellett értékelje az internetes és helyi konzultációk megállapításait és kimenetelét; javasolja, hogy a független testület kapjon hozzáférést a csökkentési javaslatok hatásvizsgálatába még azt megelőzően, hogy azokat a Bizottság elfogadná;
41. kéri a Bizottságot, hogy a szakértői testület vezetésére jelöljön ki egy függetlenül gondolkodó képviselőt, és a testület 2007 szeptemberére legyen teljesen működőképes; kéri továbbá, hogy a testület többi tagja képviselje a jogalkotási folyamat külső szereplőit, valamint az igazgatási terhek csökkentésének területén jártas független szakértőket és tudósokat is;
42. kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a független testület számára, hogy az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politikát létrehozó, 2006-ban és 2007-ben már megtett lépésekre észrevételeket tehessen;
43. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Arjan M. Lejour, George M.M. Gelauff, "Öt fontos lisszaboni lépés: A célok elérésének gazdasági hatása (Five Lisbon highlights: The economic impact of reaching these targets) (Central Planbureau, holland gazdaságpolitikai elemzőiroda), Hága 2006.
Az Európai Bizottságnak az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére vonatkozó cselekvési programjáról kialakított álláspontokat tartalmazó dokumentum, 2007. március 1.
Szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog ("Róma II.") ***III
204k
34k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyeztetőbizottság által elfogadott, a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre ("Róma II.") irányuló közös szövegtervezetről (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007 – 2003/0168(COD))
– tekintettel az egyeztetőbizottság által elfogadott közös szövegtervezetre (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007),
– tekintettel a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatról (COM(2003)0427)(1) az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),
– tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0083)(3),
– tekintettel a Tanács közös álláspontjával(4) kapcsolatban a második olvasat során kialakított álláspontjára(5),
– tekintettel a Bizottság véleményére a közös állásponthoz fűzött parlamenti módosításokról (COM(2007)0126)(6),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (5) bekezdésére,
1. elfogadja a közös szövegtervezetet, és felhívja a figyelmet a Tanács és a Bizottság azzal kapcsolatos nyilatkozataira;
2. utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;
3. utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, írja alá a jogi aktust és működjön együtt a Tanács főtitkárával az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel céljából;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (16369/2/2006 – C6-0100/2007 – 2005/0042A(COD))
– tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16369/2/2006 – C6-0100/2007),
– tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során(1) intézett javaslatára (COM(2005)0115)(2) irányuló álláspontjára,
– tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0234)(3),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra irányuló ajánlására (A6-0184/2007),
– tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság háromoldalú nyilatkozatára, valamint a Bizottság nyilatkozatára (mindkettőt ld. mellékelve),
1. jóváhagyja a módosított közös álláspontot;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (1350/2007/EK határozat).)
HÁROMOLDALÚ NYILATKOZAT
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság:
–
egyetértenek abban, hogy az egészségügy területén a második közösségi cselekvési program (2008–2013) teljes körű végrehajtásához pénzügyi eszközöket kell biztosítani;
–
emlékeztetnek a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás(4) 37. cikkére, mely kimondja, hogy a költségvetési hatóság és a Bizottság vállalja, hogy a költségvetéstől legfeljebb 5 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, melyek okait kifejezetten és pontosan meg kell adni. Az ilyen eltérésből származó növekedés nem lépheti túl az érintett fejezet meglévő felső határát;
–
biztosítanak arról a szándékukról, hogy alaposan megvizsgálják az egészségügyi programhoz kapcsolódó különleges igényeket és körülményeket az éves költségvetési eljárás során.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
1. 2006. május 24-én a Bizottság kiadott egy javaslatot az egészségügy területén második közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról(5). A 7. cikkben a programra szánt referenciaösszeget 365,6 millió EUR-ban jelölték meg a 2007 és 2013 közötti időszakra.
2. A jogalkotási eljárás késedelme miatt 2007. március 23-án a Bizottság tájékoztatta a költségvetési hatóságot, hogy az új közegészségügyi program megkezdését el kell halasztani a 2008-as költségvetési évre(6). Ennek következtében az új 2008–2013-as közegészségügyi program keretösszegét 321,5 millió EUR-ra kell módosítani.
3. 44,1 millió EUR összeget használnak fel a 2007-es költségvetési évben a jelenlegi közegészségügyi program(7) keretében a közegészségügyi cselekvések maximális folyamatosságának biztosítása érdekében. Ezért a 2007 és 2013 között finanszírozott közegészségügyi cselekvések keretösszege összesen 365,6 millió EUR.
Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata (2002. szeptember 23.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).
Higanytartalmú mérőeszközök ***II
201k
33k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (5665/1/2007 – C6-0114/2007 – 2006/0018(COD))
– tekintettel a Tanács közös álláspontjára (5665/1/2007 – C6-0114/2007),
– tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatra (COM(2006)0069)(1) vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára(2),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0218/2007),
1. jóváhagyja a közös álláspontot;
2. tudomásul veszi, hogy a jogi aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;
3. utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;
4. utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0423 – C6-0258/2006 – 2006/0143(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2006)0423),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0258/2006),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0153/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára║,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(2),
mivel:
(1) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.
(2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség, valamint a környezet magas szintű védelméről.
(3) Az adalékanyagok, az enzimek és az aromák emberi élelmiszerben való használatát a közösségi piacon való forgalomba hozatal előtt biztonsági szempontból értékelni kell az emberi egészség védelmének érdekében.
(4) Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, [XXX/2007/EK](3) [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, az élelmiszeripari enzimekről szóló, [YYY/2007/EK](4) [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-aromaanyagokról és egyes ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, [ZZZ/2007/EK](5) [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet az említett anyagok értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan █ kritériumokat és követelményeket határoz meg.
(5) A ZZZ/2007/EK rendeletnek megfelelően biztonsági értékelésnek alávetendő élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszeripari enzimeket és élelmiszer-aromaanyagokat az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok által meghatározott feltételekkel összhangban csak akkor lehet forgalomba hozni és emberi élelmiszerben felhasználni, ha szerepelnek az engedélyezett anyagok közösségi listáján.
(6)Az átláthatóság az élelmiszer-előállítás és -kezelés során a fogyasztói hitelesség elérése érdekében alapvető fontosságú.
(7) Ezzel összefüggésben célszerűnek tűnik az anyagok e három kategóriájára nézve az értékelés és az engedélyezés olyan egységes közösségi eljárását kialakítani, amely hatékony, időben korlátozott és átlátható, megkönnyítve így ezen anyagok szabad mozgását a közösségi piacon.
(8) Ezt az egységes eljárást a megfelelő ügyintézés és a jogbiztonság elveire kell alapozni, és ezeket az elveket tiszteletben tartva kell megvalósítani.
(9)Az e rendelet szerinti engedélyezéshez az XXX/2007/EK, az YYY/2007/EK és a ZZZ/2007/EK rendeletben meghatározott kritériumokat is teljesíteni kell.
(10) Ez a rendelet ilyen módon az anyagok engedélyezésének szabályozási keretét kiegészíti azzal, hogy meghatározza az eljárás különböző szakaszait, az azokra vonatkozó határidőket, az eljárás résztvevőinek feladatait és az alkalmazandó elveket. Az eljárás egyes elemeinél azonban figyelembe kell venni az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok jellegzetességeit.
(11) A kockázatok élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos értékelése keretének megfelelően – amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) határoz meg – az anyagok forgalomba hozatalát csak azt követően lehet engedélyezni, hogy a lehető legmagasabb színvonalú, független tudományos vizsgálatban értékelték azokat a kockázatokat, amelyeket az emberi egészségre nézve jelentenek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) hatáskörében végrehajtandó értékelést a Bizottság kockázatkezelési döntésének kell követnie, amelyre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködést biztosító szabályozási bizottsági eljárás keretében kerül sor.
(12) Elismert, hogy a kockázatok tudományos értékelése █ nem képes egymaga biztosítani az összes olyan információt, amelyekre a kockázatkezelési döntést kell alapozni, és hogy █ figyelembe kell venni a vizsgált kérdéshez tartozó egyéb indokolt tényezőket.
(13) Az érintett ágazatok üzemeltetőinek, valamint a nyilvánosságnak a hatályos engedélyekről való tájékoztatására felállítandó az engedélyezett anyagok listája, amelyet a Bizottság vezet és tesz közzé.
(14) A hatóság működésének egyik alapelve az, hogy a küldetési területén működő tagállami szervezetek és a hatóság hálózatban működnek. Következésképpen a hatóság a véleményei kidolgozásához ahhoz a hálózathoz folyamodhat, amelyet a 178/2002/EK rendelet 36. cikke és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése vonatkozásában a 178/2002/EK rendelet végrehajtási szabályairól szóló, 2004. december 23-i 2230/2004/EK(7) bizottsági rendelet bocsátott a rendelkezésére.
(15) Az anyagok egységes engedélyezési eljárásának teljesítenie kell a nyilvánosság által támasztott átláthatósági és tájékoztatási követelményeket, biztosítva ezzel párhuzamosan a kérelmezőnek azt a jogát, hogy kellően indokolt esetekben és megadott okok miatt megőrizzék egyes információk bizalmas voltát.
(16) Tekintettel a 178/2002/EK rendelet 41. cikkére, a hatóság birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK(8) európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
(17) A 178/2002/EK rendelet 53. és 54. cikke a Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszerek vonatkozásában megállapítja a szükségintézkedések elfogadásának eljárásait. Az említett cikkek ilyen intézkedések hozatalára hatalmazzák fel a Bizottságot, amennyiben az élelmiszerek súlyos veszélyt jelenthetnek az emberek egészségére, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel ezt a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni.
(18) A hatékonyság és a jogszabályi egyszerűsítés érdekében indokolt középtávon – az érdekelt felekkel konzultálva – megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az egységes eljárás hatályát kiterjesszék az egyéb meglévő élelmiszeripari szabályozásokra is.
(19) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a nemzeti jogszabályok és rendelkezések különbségei miatt, és ezért e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett ║ cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(20) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK(9) tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. A Bizottság, adott esetben, a fenti határozatban említett bizottság elé terjesztendő intézkedések előkészítése során konzultál az érdekeltekkel.
(21)A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy frissítse és módosítsa az e rendelet alapján összeállítandó, az élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszeripari enzimeket és élelmiszer-aromaanyagokat tartalmazó közösségi listát. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével való módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I.FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszeripari enzimek, élelmiszer-aromaanyagok és élelmiszeraromaanyag-források (a továbbiakban: anyagok) egységes értékelési és engedélyezési eljárását (a továbbiakban: egységes eljárás), amely hozzájárul a fogyasztóvédelem és a közegészségügy javításához és az élelmiszerek szabad mozgásához a Közösségben.
E rendelet nem vonatkozik a 2003. november 10-i, az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) alapján engedélyezett termékekre.
(2) Az egységes eljárás meghatározza azon anyagok listája naprakésszé tételének eljárási szabályait, amelyek Közösségen belüli forgalomba hozatala a XXX/2007/EK, a YYY/2007/EK és a ZZZ/2007/EK rendelet (a továbbiakban: ágazati élelmiszer-jogszabályok) szerint engedélyezett.
(3) Mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabály meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az anyagok felkerülhetnek a 2. cikkben biztosított közösségi listára, valamint megállapítja a 7. cikkben említett rendelet tartalmát és szükség esetén a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
2. cikk
Az anyagok közösségi listája
(1) Mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabály keretében a közösségi forgalomba hozatalra engedélyezett anyagok egy olyan listán szerepelnek, amelynek tartalmát az adott jogszabály határozza meg (a továbbiakban: közösségi lista). A közösségi listát a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási biztossági eljárásnak megfelelően a Bizottság teszi naprakésszé. A listát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.
A közösségi listán szereplő termékeket a rájuk vonatkozó feltételektől függően minden élelmiszeripari vállalkozás használhatja, feltéve, hogy az ilyen felhasználást a 12. cikk (7) bekezdése nem korlátozza.
(2) A közösségi lista naprakésszé tétele alatt a következőket kell érteni:
a)
egy anyag hozzáadása a közösségi listához;
b)
egy anyag törlése a közösségi listáról;
c)
egy adott anyag közösségi listán való szerepléséhez kapcsolódó feltételek, részletes leírások vagy korlátozások hozzáadása vagy módosítása.
II.FEJEZET
EGYSÉGES ELJÁRÁS
3. cikk
Az egységes eljárás fő szakaszai
(1) A közösségi lista naprakésszé tételére irányuló egységes eljárást a Bizottság kezdeményezi, vagy pedig egy kérelem indítja azt be. A kérelmet benyújthatja egy tagállam vagy egy érdekelt személy, aki több érdekelt személyt is képviselhet (a továbbiakban: a kérelmező), a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett végrehajtási szabályokban előírt feltételek szerint.
(2) A Bizottság ezt megelőzően kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) véleményét, az 5. cikknek megfelelően.
A 2. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti naprakésszé tételek esetén azonban a Bizottság csak akkor kéri ki a hatóság véleményét, ha ezek a frissítések képesek hatást gyakorolni az emberi egészségre.
(3) Az egységes eljárás azzal zárul, hogy a Bizottság a 7. cikknek megfelelően rendeletet fogad el a naprakésszé tételről.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve a Bizottság az eljárás bármelyik szakaszában véget vethet az egységes eljárásnak és eltekinthet a tervezett naprakésszé tételtől, ha megítélése szerint nem indokolt a frissítés. Adott esetben figyelembe veszi a hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgált kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezőket.
A Bizottság ebben az esetben a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően nyilvánosságra hozza határozatát, és közvetlenül tájékoztatja a kérelmezőt, és levelében ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt indokolatlannak tartja a naprakésszé tételt.
4. cikk
Az eljárás beindítása
(1) Amikor a Bizottsághoz a közösségi lista frissítésére irányuló kérelem érkezik, a Bizottság:
a)
a kérelem átvételét követő tizennégy munkanapon belül írásos kézhezvételi igazolást küld a kérelmezőnek;
b)
║ tájékoztatja a hatóságot a kérelemről és kikéri a véleményét.
A Bizottság az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek számára hozzáférhetővé teszi a kérelmet.
(2) Amikor a Bizottság saját kezdeményezésére kezdi meg az eljárást, tájékoztatja arról a tagállamokat, azt nyilvánosságra hozza, és szükség esetén kikéri a hatóságnak véleményét.
5. cikk
A hatóság véleménye
(1) A hatóság az érvényes kérelem beérkezését követő kilenc hónapon belül megfogalmazza véleményét.
(2) A hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint █a kérelmezőnek. A véleményt a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően nyilvánosságra hozzák.
6. cikk
A kockázatok értékelésére vonatkozó kiegészítő információk
1) █ Amikor a hatóság kiegészítő információkat kér a kérelmezőtől, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidő meghosszabbítható. A kérelmezővel folytatott konzultációt követően a hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot a szükséges határidő-hosszabbításról. Ha a hatóság általi tájékoztatást követő nyolc munkanapon belül a Bizottság nem él kifogással, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidő automatikusan meghosszabbodik.
(2) Amennyiben a kiegészítő információkat nem nyújtják be az (1) bekezdésben említett meghosszabbított határidőig, a hatóság a már rendelkezésre állított információk alapján véglegesíti a véleményét.
(3) Amikor a kérelmező saját kezdeményezésére nyújt be kiegészítő információkat, eljuttatja azokat a hatóságnak és a Bizottságnak. A hatóság ebben az esetben a kiindulási határidőn belül fogalmazza meg véleményét, kivéve, ha különleges okok állnak fenn az időtartam kiterjesztésére.
(4) A hatóság elérhetővé teszi a tagállamok számára a kiegészítő információkat.
7. cikk
A közösségi lista naprakésszé tétele
A hatóság véleményét követő hat hónapon belül a Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak rendelettervezetet nyújt be a közösségi lista naprakésszé tételére, figyelembe véve a hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgált kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezőket.
A Bizottság a rendelet tervezetét megindokolja, és megmagyarázza a döntése alapjául szolgáló megfontolásokat.
Ha a rendelettervezet nincs összhangban a hatóság véleményével, a Bizottság magyarázatot nyújt döntésére.
A rendeletet a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.
8. cikk
A kockázatok kezelésére vonatkozó kiegészítő információk
(1) Amennyiben a Bizottság a kérelmezőtől a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekről kér kiegészítő információkat, a kérelmezővel egyeztetve meghatározza ezen információk benyújtásának határidejét. Ebben az esetben a Bizottság meghosszabbíthatja a 7. cikkben említett határidőt, és arról értesíti a tagállamokat.
(2) Amennyiben a kiegészítő információkat nem nyújtják be az (1) bekezdésben említett meghosszabbított határidőig, a Bizottság a már rendelkezésre állított információk alapján jár el.
III.FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
9. cikk
Végrehajtási szabályok
(1) A 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok elfogadását követő legfeljebb huszonnégy hónapon belül el kell fogadni ezen rendelet végrehajtási szabályait, különösen a következők vonatkozásában:
a)
a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem tartalma, elkészítése és bemutatása;
b)
a kérelem érvényessége ellenőrzésének szabályai;
c)
az 5. cikk szerinti hatósági véleményben szerepeltetendő információk természete.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett végrehajtási szabályok elfogadása céljából a Bizottság a hatósággal konzultál, aki az ezen rendelet hatályba lépésének napját követő hat hónapon belül javaslatot terjeszt a Bizottság elé az érintett anyagok kockázatainak értékeléséhez szükséges adatokra vonatkozóan.
10. cikk
A határidők meghosszabbítása
Saját kezdeményezésére vagy szükség esetén a hatóság kérésére a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül meghosszabbíthatja az 5. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikkben említett határidőket, ha az adott ügy jellege indokolttá teszi. Ilyenkor a Bizottság █ tájékoztatja a kérelmezőt és a tagállamokat a hosszabbításról és az azt alátámasztó indítékokról.
11. cikk
Átláthatóság
A hatóság a 178/2002/EK rendelet 38. cikkének megfelelően biztosítja tevékenységeinek átláthatóságát. Véleményeit haladéktalanul nyilvánosságra hozza. Nyilvánosságra hozza továbbá a véleménykérelmeket, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett határidő-hosszabbításokat.
12. cikk
Titkosság
(1) A kérelmező által közölt információ kizárólag abban az esetben képezheti bizalmas kezelés tárgyát, ha annak nyilvánosságra hozatala jelentősen árthatna versenypozíciójának.
Ugyanakkor a következő információk soha, egyetlen esetben sem minősülhetnek bizalmasnak:
a)
a kérelmező neve és címe és az anyag neve;
b)
az anyag világos leírása, valamint a meghatározott élelmiszerekben vagy élelmiszerkategóriákban vagy azok felületén történő felhasználás feltételei;
c)
az anyagok biztonsági értékelése szempontjából fontos információk;
d)
adott esetben az elemzés módszere vagy módszerei.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező a közölt információk között megjelöli azokat, amelyekre nézve bizalmas kezelést kíván. Ilyen esetekben igazolható indokolással kell szolgálni.
(3) A Bizottság meghatározza, hogy mely információk maradhatnak bizalmasak, és tájékoztatja erről a kérelmezőt és a tagállamokat.
(4) A bizottsági álláspont tudomásul vételét követően a kérelmezőnek három hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy a közölt információk bizalmasságának megőrzése érdekében visszavonja kérelmét. Ezen időszak elteltéig az adatokat bizalmasan kezelik.
(5) A Bizottság, a hatóság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az ezen rendelettel összefüggésben kapott információk megfelelő bizalmasságának biztosítása érdekében, kivéve azokat az információkat, amelyeket – ha a körülmények megkövetelik – nyilvánosságra kell hozni az emberi egészség, az állati egészség és a környezet védelmének érdekében.
(6) Amennyiben egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, a hatóság, a Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a kereskedelmi és ipari (valamint kutatási és fejlesztési) információk bizalmas jellegét, ideértve azokat az információkat is, amelyek bizalmas jellegére vonatkozóan eltér a Bizottság és a kérelmező álláspontja.
(7)A kérelmezők által benyújtott tudományos adatok és más információk későbbi kérelmező javára az engedélyezéstől számított öt évig nem használhatók fel, kivéve, ha a későbbi kérelmező megállapodott az első kérelmezővel az ilyen adatok és információk felhasználásáról és a költségek megfelelő megosztásáról, ahol:
a)
az első kérelmező az első kérelem benyújtásakor sajátjaként jelölte meg az ilyen tudományos adatokat és információkat; és
b)
az első kérelmezőnek a kérelem időpontjában kizárólagos joga volt saját adataira hivatkozni; valamint
c)
az anyagot nem engedélyezték volna, ha az első kérelmező saját adatait nem nyújtja be.
(8) Az (1)–(6) bekezdés alkalmazása nem sérti a Bizottság, a tagállamok és a hatóság közötti információáramlást.
13. cikk
Vészhelyzetek
Egy a közösségi listán szereplő anyaggal kapcsolatos vészhelyzet fennállása esetén, elsősorban a hatóság véleményének fényében intézkedések hozatalára kerül sor a 178/2002/EK rendelet 53. és 54. cikkében említett eljárásoknak megfelelően.
14. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén alkalmazni kell az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét, tiszteletben tartva ugyanezen határozat 8. cikkének rendelkezéseit is.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.
(3) Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1) és (4) bekezdése és 7. cikke alkalmazandó, tiszteletben tartva a határozat 8. cikkének rendelkezéseit.
15. cikk
A tagállamok illetékes hatóságai
E rendelet hatálybalépése után legfeljebb hat hónappal a tagállamok az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok keretében eljuttatják a Bizottságnak és a hatóságnak az egységes eljárásért felelős nemzeti hatóság nevét és címét, valamint megneveznek egy kapcsolattartót.
IV.FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabályra nézve a 9. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtásának napjától kell alkalmazni.
A 9. cikket ezen rendelet hatályba lépésének napjától kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0428 – C6-0260/2006 – 2006/0145(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0428)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és a 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0260/2006),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0154/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az élelmiszer-adalékanyagokról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára║,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),
a szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),
mivel:
(1) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.
(2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.
(3) Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsuk a belső piac hatékony működését, valamint az emberi egészség és a környezet, valamint a fogyasztók – ideértve a bizonyos anyagokkal szemben érzékeny fogyasztók – érdekeinek magas szintű védelmét.
(4) Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer-adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. március 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben(4) szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer-adalékanyagok használatát az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszeripari enzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Ez utóbbi kategóriát még nem szabályozták közösségi szinten.
(5) Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de technológiai okokból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például tartósítási célokra. Nem minősülnek azonban élelmiszer-adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében használnak. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai célra használható anyagok, például a színezéshez vagy élelmiszeripari enzimekhez használt nátrium-klorid vagy sáfrány. Végül az élelmiszeripari enzimekre az [élelmiszeripari enzimekről szóló] …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.
(6) Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak meg a végső élelmiszerben, és nem járnak technológiai hatással a végtermékre (feldolgozási segédanyagok).
(7) Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására és használatára csak akkor van lehetőség, ha teljesítik az e rendeletben megállapított kritériumokat. Az élelmiszer-adalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukra technológiai igénynek kell mutatkoznia, nem vezethetik félre a fogyasztót és előnnyel kell járniuk a fogyasztó számára. A fogyasztók félrevezetése többek között a következőket foglalja magában: a felhasznált összetevők minőségével, a termék vagy a gyártási folyamat természetességével, a termék tápértékével, valamint gyümölcs- és zöldségtartalmával kapcsolatos kérdések.
(8) Az élelmiszer-adalékanyagoknak mindenkor meg kell felelniük a jóváhagyott előírásoknak. A leírásnak tartalmaznia kell az élelmiszer-adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és a tisztasági kritériumokat. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben(6), az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben(7) és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra vontakozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben(8) szereplő élelmiszer-adalékanyagokhoz korábban kidolgozott előírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelő adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó előírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Az előírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon lévő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az előírások összetett jellegét a világosság érdekében, nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.
(9) Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer-adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer-adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított különös rendelkezéseknek.
(10) Az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az elővigyázatosság elvének, valamint [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.
(11) Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) értelmében a közegészségügyet valószínűleg befolyásoló ügyekben konzultálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).
(12) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat az e rendelet szerint is és az említett rendelet szerint is engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.
(13) Az e rendelet szerint jóváhagyott, a Hatóság kockázatértékelésében vagy a megállapított előírásokban szereplőktől jelentősen különböző gyártási módszerekkel vagy alapanyagokkal készülő élelmiszer-adalékanyagot be kell nyújtani a Hatósághoz az előírásokat szem előtt tartó értékelésre. Jelentősen különböző gyártási módszernek vagy alapanyagnak számít például a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztés, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása.
(14) Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével újra kell értékelni. A már kiadott engedélyek felülvizsgálatára külön értékelő programokat kell elfogadni.
(15) Azok a tagállamok, amelyek a területükön hagyományosnak minősülő és ott gyártott élelmiszerekben tiltják bizonyos adalékanyagok használatát, fenntarthatják e tilalmat. Továbbá egyes termékek – mint például a "Feta" vagy a "Salame cacciatore" – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet(12) és a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet(13) szerinti, bizonyos megnevezések használatára vonatkozó szigorúbb szabályokat.
(16) Az élelmiszer-adalékanyagokra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(14), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(15) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végfogyasztónak élelmiszer-adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos különös rendelkezéseket.
(17) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(16) összhangban kell elfogadni.
(18)A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni az e rendeletben meghatározandó közösségi élelmiszeradalék-lista frissítésére és módosítására. Mivel ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, törlésére vagy új elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében foglalt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(19) Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhatja ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet(17) hatálya alá tartozik, és következésképpen a fenti intézkedések jogalapját a 882/2004/EK rendelet képezi.
(20) A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.
(21) Mivel a tervezett célkitűzést, azaz az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az egységes piac és a magas szitű fogyasztóvédelem miatt jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az 5. cikk állapít meg, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(22) E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a jelen rendeletben rögzített engedélyezési feltételek alapján. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell vezetni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. [Az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról] szóló .../2007/EK rendeletnek megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszer-adalékanyagokkal és használati feltételeikkel. Megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezések kivételével –[2011.1.1]-jéig nem kell alkalmazni.
(23) A felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és prioritási sorrendet.
(24) E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló 62/2645/EGK tanácsi irányelv(18), ║az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv(19), az élelmiszerekben használható antioxidánsok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv(20), az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv(21), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv(22), az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23), az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(24), a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(25), valamint az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(26) és az E 425 konjak élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat(27). A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I.FEJEZET
TÁRGYHATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályokat a belső piac hatékony működésének és az emberi egészség és a fogyasztók, valamint a környezet magas szintű védelmének érdekében.
Ennek érdekében e rendelet az alábbiakat tartalmazza:
a)
A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái;
b)
az élelmiszer-adalékanyagok használati feltételei élelmiszerekben, beleértve [az élelmiszeripari enzimekről] szóló …/2007/EK rendeletben említett élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszeripari enzimeket, valamint beleértve [az élelmiszer-aromaanyagokról és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, egyes élelmiszer-adalékanyagokról] szóló …/2007/EK rendeletben említett élelmiszer-aromaanyagokat;
c)
az élelmiszer-adalékanyagként árusított anyagok címkézésének szabályai.
2. cikk
Hatály
(1) Ezt a rendeletet az élelmiszer-adalékanyagokra kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi anyagokra, kivéve, ha azokat élelmiszer-adalékanyagként használják:
a)
feldolgozási segédanyagok;
b)
a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok, a tartósítóanyagokként használt, betakarítás utáni növényvédő szerek kivételével;
c)
az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;
d)
az emberi fogyasztásra szánt víz feldolgozásához használt, a 98/83/EK tanácsi irányelv(28) hatálya alá tartozó anyagok;
e)
az élelmiszer-előállítás során használt mikroorganizmusok által termelt kultúrák, amelyek alkalmasak élelmiszer-adalékanyagok előállítására, de amelyeket nem kifejezetten azok előállítására használnak.
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó az [élelmiszeripari enzimekről szóló] …/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeripari enzimekre.
(4) Ez a rendelet az élelmiszer-adalékanyagok alábbiak szerinti használatára vonatkozó különös közösségi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó:
a)
konkrét élelmiszerekben;
b)
az e rendeletben nem szabályozott célokra.
(5) Szükség esetén a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással dönthető el, hogy egy bizonyos anyag e rendelet hatálya alá tartozik-e.
(6)Nem hozható forgalomba és/vagy nem forgalmazható az az élelmiszer-adalékanyag és/vagy az ilyen élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó élelmiszer, ha az élelmiszer-adalékanyag felhasználása nem felel meg e rendelet követelményeinek.
3. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E határozat alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.
(2) Alkalmazni kell továbbá az alábbi meghatározásokat:
a)
"élelmiszer-adalékanyag": olyan anyag, amelyet –tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerűen értékelve azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak;
az alábbiak █ nem minősülnek élelmiszer-adalékanyagnak:
i.
az édesítőszerként használt monoszacharidok, diszacharidok vagy oligoszacharidok és az azokat tartalmazó élelmiszerek;
ii.
szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromás anyagokat, mivel ezek másodlagos színező hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal, valamint járulékos technológiai hatással is rendelkeznek;
iii.
a fedő- vagy bevonóanyagokban használt anyagok, amelyek nem részei az élelmiszernek és amelyeket nem szánnak az élelmiszerekkel egyidejű fogyasztásra;
iv.
pektintartalmú termékek, amelyeket szárított almatörköly vagy citrusfélék héjának származékából, illetve ezek keverékeiből savas oldást követően nátrium- vagy káliumsókkal részlegesen semlegesítenek ("oldható pektin");
v.
rágógumi-alapok;
vi.
fehér vagy sárga dextrin, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő, színtelenített keményítő, fizikailag módosított és amilolitikus enzimekkel kezelt keményítő;
vii.
ammónium-klorid;
viii.
vérplazma, vérfehérjék, étkezési zselatin, fehérje-hidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;
ix.
aminosavak és sóik, a glutaminsav, a glicin, a cisztein és a cisztin és sói kivételével, amelyeknek nincs technológiai funkciójuk;
x.
kazeinátok és kazein;
xi.
inulin;
b)
"feldolgozási segédanyag": olyan anyag, amely/amelyet:
i.
önmagában nem fogyasztanak élelmiszerként;
ii.
technológiai célból szándékosan használnak a nyersanyagok, az élelmiszerek vagy összetevőik feldolgozásához a kezelés vagy a feldolgozás során; és
iii.
az anyag vagy származékai maradványainak szándékolatlan, de technikailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve, hogy e maradványok nem jelentenek egészségügyi kockázatot és nem járnak technológiai hatással a végtermékre;
c)
"funkcionális osztály": az I. mellékletben megállapított kategóriák valamelyike, az élelmiszer-adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;
d)
"feldolgozatlan élelmiszer": olyan élelmiszer, amely semmiféle, az eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; a következők nem minősülnek lényeges változást okozó eljárásnak: válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bőrtelenítés, hámozás, hántolás, aprítás, tisztítás, gyorsfagyasztás, fagyasztás, hűtés, őrlés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás;
e)
"hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer": az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer:
i.
hozzáadott monoszacharidok vagy diszacharidok █; vagy
ii.
édesítőszerként használt, monoszacharidokat vagy diszacharidokat █ tartalmazó élelmiszerek;
f)
"csökkentett energiatartalmú élelmiszer": az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30%-kal csökkentett energiaértékű élelmiszer;
g)
"asztali édesítőszer": engedélyezett édesítőszerből készült készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevőket tartalmazhat, és cukrokat helyettesítő termékként kívánják eladni a végfogyasztónak;
h)
"csökkentett cukortartalmú élelmiszer": olyan élelmiszer, amelyben a monoszacharid vagy diszacharidtartalom összesen legalább 30%-kal csökentett egy hasonló termékhez képest;
i)
"quantum satis": azt jelenti, hogy nincs meghatározva a maximális mérték. Az adalékanyagokat azonban a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.
II.FEJEZET
AJÓVÁHAGYOTT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁI
4. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái
(1) Csak a II. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben, beleértve a 89/398/EGK irányelv hatálya alá tartozó, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket.
(2) Csak a III. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok használhatók élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben.
(3) Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben szereplő listája azon élelmiszerkategóriák alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.
(4) Az élelmiszer-adalékanyagok III. mellékletben szereplő listája az élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszeripari enzimek azon kategóriái alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.
(5) Az élelmiszer-adalékanyagok mindig megfelelnek a 12. cikkben említett előírásoknak.
5. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listákba történő felvételének és használatának általános feltételei
(1) Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben szereplő közösségi listára, ha teljesíti az alábbi feltételeket:
a)
a javasolt használati mértékben a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére;
b)
a fogyasztói előnyök szempontjából ésszerű technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthető;
c)
használata nem vezeti félre a fogyasztót;
d)
A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok szerint életciklusa egyetlen szakaszában sem hat károsan a környezetre.
(2) Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel a II. és III. mellékletben található listára, ha előnyökkel jár a fogyasztóra nézve; ennek érdekében az alábbi célok valamelyikét kell szolgálnia:
a)
az élelmiszer tápértékének megőrzése;
b)
a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok számára előállított élelmiszerekhez szükséges összetevők vagy alkotórészek biztosítása;
c)
az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minősége nem változik a fogyasztót félrevezető módon. A fogyasztók félrevezetése többek között a frissességgel és a felhasznált összetevők minőségével, a termék természetességével, valamint a gyümölcs- és zöldségtartalmával kapcsolatos kérdésekre vonatkozik;
d)
az élelmiszer gyártásának, feldolgozásának, előkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elősegítése, feltéve, hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos (vagy akár nem higiénikus) módszerek alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyikének során;
(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az élelmiszer tápértékét csökkentő élelmiszer-adalékanyag felkerülhet a II. mellékletben található közösségi listára, amennyiben:
a)
az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentős alkotóeleme; vagy
b)
az élelmiszerre a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok élelmiszereinek előállításához van szükség.
(4)Az olyan védett ismeretek és információk kivételével, amelyek bizalmas kezelése célszerű, az élelmiszer-adalékanyag jóváhagyása kifejezetten és átláthatóan az (1)–(3) bekezdésben megállapított kritériumokkal kapcsolatos vizsgálatokra hivatkozik, továbbá kifejti a végleges határozat alapját.
6. cikk
Az édesítőszerekre vonatkozó speciális feltételek
Az élelmiszer-adalékanyag akkor kerülhet fel a II. mellékletben található közösségi lista funkcionális osztályú édesítőszerei közé, ha az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:
a)
a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek, a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek és a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor;
█
b)
a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek előállítása.
7. cikk
A színezékekre vonatkozó speciális feltételek
Az élelmiszer-adalékanyag akkor kerülhet fel a II. mellékletben található közösségi lista funkcionális osztályú színezékei közé, ha az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:
a)
visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy azok látványának vonzereje csökkenhetett;
b)
tetszetősebbé teszi az élelmiszerek megjelenését;
c)
színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek.
Ugyanakkor az élelmiszer-adalékanyag alkalmazása nem történhet olyan félrevezető módon, amiből a fogyasztó olyan összetevők jelenlétére következtethetne, amelyek a termékben valójában nincsenek jelen.
8. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai
(1) Az élelmiszer-adalékanyagok elsődleges technológiai funkciójuk alapján kerülnek be az I. melléklet funkcionális osztályainak valamelyikébe.
Az élelmiszer-adalékanyag egyik funkcionális osztályba sorolása nem zárja ki, hogy több funkcióra is használják.
(2) Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlődés úgy kívánja, az I. melléklet a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további funkcionális osztályokkal egészülhet ki.
9. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak tartalma
(1) Az 5., 6. és 7. cikkben megállapított feltételeket teljesítő élelmiszer-adalékanyag a [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló] …/2007/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően felkerülhet:
a)
az e rendelet II. mellékletében található közösségi listára; és/vagy
b)
az e rendelet III. mellékletében található közösségi listára.
(2) Az élelmiszer-adalékanyag a következők feltüntetésével kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra:
a)
az élelmiszer-adalékanyag neve, az adalékanyag-csoport és E-száma (ha van ilyen);
b)
azok az élelmiszerek és/vagy élelmiszer-adalékanyagok és/vagy élelmiszeripari enzimek és/vagy élelmiszer-aromaanyagok, amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;
c)
az élelmiszer-adalékanyag felhasználási feltételei;
d)
vannak-e érvényben korlátozások az élelmiszer-adalékanyag közvetlenül a fogyasztóknak történő értékesítésével kapcsolatban (adott esetben);
e)
a többi élelmiszer-adalékanyag, amely nem használható az élelmiszer-adalékanyaggal együtt.
(3) A II. és III. mellékletben található közösségi listákat [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló], .../2007/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően módosítják.
10. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok használatának mértéke
(1) A 9.cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett használati feltételek megállapításakor:
a)
a használat mértékét a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mértékben állapítják meg;
b)
a mérték figyelembe veszi:
i.
az élelmiszer-adalékanyag esetében meghatározott megengedhető napi bevitelt vagy az annak megfelelő becslést, valamint az összes forrásból származó valószínű napi bevitelét;
ii.
amennyiben az élelmiszer-adalékanyagot a különleges fogyasztói csoportok által fogyasztott élelmiszerekben használják, a csoportok fogyasztóinak valószínű napi bevitelét.
(2)Amennyiben engedélyezik nanotechnológia alkalmazását, úgy e célra külön határértékeket kell megállapítani az (1) bekezdés a) pontjával összhangban.
(3) Adott esetben nem kell meghatározni az élelmiszer-adalékanyag maximális mértékét (quantum satis). Ebben az esetben az élelmiszer-adalékanyagot a 3. cikk (2) bekezdésének i) pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban kell alkalmazni.
(4) Az élelmiszer-adalékanyagok – beleértve adott esetben a hígított állapotot – II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a felhasználási javaslatnak megfelelően elkészített, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozik.
(5) A színezékek II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a színezésre használt készítmény által tartalmazott színezőanyag mennyiségére vonatkozik.
11. cikk
Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok
A genetikailag módosított szervezetekből (GMOk) azokkal vagy azok által előállított vagy az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó és az e rendelet II. és III. mellékletének közösségi listájában még nem fellelhető élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel ezekre a listákra e rendelet szerint, ha az 1829/2003/EK 7. cikkének megfelelően engedélyezték. Azokat egyértelműen fel kell címkézni, feltüntetve a "GMO-kkal előállított" vagy "GMO-kból előállított" szavakat a név vagy az E-szám mellett.
12. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok előírásai
Az élelmiszer-adalékanyagok eredetre, tisztasági kritériumokra és bármely más szükséges információra vonatkozó előírásait akkor kell elfogadni – [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló], .../2007/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően –, amikor az élelmiszer-adalékanyag először kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra.
III.FEJEZET
AZÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK HASZNÁLATA ÉLELMISZEREKBEN
13. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok használata a feldolgozatlan élelmiszerekben
Az élelmiszer-adalékanyagok csak akkor használhatók feldolgozatlan élelmiszerekben, ha arról a II. melléklet kifejezetten rendelkezik.
14. cikk
A színezékek és édesítőszerek használata a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben
A színezékek és édesítőszerek csak akkor használhatók a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, 89/398/EGK irányelv szerinti élelmiszerekben – beleértve a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereit is –, ha arról e rendelet II. melléklete kifejezetten rendelkezik.
15. cikk
Színezékek használata jelölés céljából
A friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 64/433/EGK irányelvnek a friss hús előállítására és forgalomba hozatalára való kiterjesztése céljából történő módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló, 1991. július 29-i 91/497/EGK tanácsi irányelvben(29) meghatározott állat-egészségügyi jelölésre, a húskészítmények esetében szükséges egyéb jelölésre, valamint a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 1028/2006/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról szóló, 2007. május 23-i 557/2007/EK bizottsági rendeletben(30) meghatározott díszítő színezésére vagy bélyegzésére csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerszínezékek használhatók.
16. cikk
Az átvitel elve
(1) Az alábbiak tartalmazhatnak élelmiszer-adalékanyagot:
a)
a II. mellékletben említettektől eltérő összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében;
b)
élelmiszer-adalékanyagot, élelmiszeripari enzimet vagy aromaanyagot tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:
i.
e rendeletnek megfelelően engedélyezett az élelmiszer-adalékanyagban, élelmiszeripari enzimben vagy aromaanyagban;
ii.
az élelmiszer-adalékanyagon, élelmiszeripari enzimen vagy aromaanyagon keresztül, átvitellel került az élelmiszerbe;
iii.
nem rendelkezik technológiai funkcióval a végső élelmiszerben;
c)
kizárólag összetett élelmiszer előállításához használt élelmiszer, feltéve, hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.
(2) E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a 89/398/EGK irányelvben említett anyatej-helyettesítő tápszerekre, feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, bébiételekre és a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereire, kivéve, ha erről kifejezetten rendelkeznek.
(3) Amennyiben az aromaanyagban, élelmiszer-adalékanyagban vagy élelmiszeripari enzimben lévő élelmiszer-adalékanyagot élelmiszerhez adják és az élelmiszerben technológiai funkcióval rendelkezik, nem a hozzáadott aromaanyag, élelmiszer-adalékanyag vagy élelmiszeripari enzim, hanem az élelmiszer adalékanyagának minősül.
(4) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az intenzív édesítőszer felhasználható a hozzáadott cukor nélkül készült összetett élelmiszerekben, a csökkentett energiatartalmú összetett élelmiszerekben, az alacsony kalóriatartalmú étrendhez szánt összetett diétás élelmiszerekben és a hosszan eltartható összetett élelmiszerekben, feltéve, hogy az intenzív édesítőszer engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében.
17. cikk
Az értelmezéssel kapcsolatos döntések
Szükség esetén, a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően dönthető el, hogy:
a)
egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; vagy
b)
az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben "quantum satis" alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot a 10. cikk (3) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően használják-e.
18. cikk
Hagyományos élelmiszerek
A IV. mellékletben felsorolt tagállamok fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok egyes kategóriáinak használatára vonatkozó tilalmat a területükön gyártott, a mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerek esetében.
IV.FEJEZET
CÍMKÉZÉS
1. szakasz
Anem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése
19. cikk
A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése
A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok – akár egyesével, akár egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti összetevőkkel kombinálva értékesítik – csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson vagy tárolóeszközön jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az e rendelet 20-23. cikkében előírt információkat.
20. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok azonosításával kapcsolatos információs követelmények
(1) Ha a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagokat egyesével vagy egymással kombinálva értékesítik, a csomagoláson vagy tárolóeszközön az alábbi információkat kell feltüntetni az élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatban:
a)
a nevét és az e rendeletben megállapított E-számát; vagy
b)
az a) pontban említett név és/vagy E-szám hiányában az élelmiszer-adalékanyag ismertetését, megfelelő pontossággal ahhoz, hogy megkülönböztethető legyen azoktól a termékektől, amelyekkel összekeverhető.
(2) Ha az élelmiszer-adalékanyagokat egymással kombinálva értékesítik, az (1) bekezdésben előírt információkat minden egyes élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatban fel kell tüntetni, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.
21. cikk
Információs követelmények abban az esetben, ha az élelmiszer-adalékanyagokba egyéb anyagokat vagy élelmiszer-összetevőket építenek be
Amennyiben a tárolás, az értékesítés, a szabványosítás, a hígítás vagy az oldódás céljából más anyagokat vagy élelmiszer-összetevőket – az élelmiszer-adalékanyagok kivételével – építenek be a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagba, az élelmiszer-adalékanyag csomagolásán, tárolóeszközén vagy kísérő dokumentumain fel kell tüntetni a 20. cikkben előírt információkat és az alkotóelemek nevét, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.
22. cikk
Információs követelmények abban az esetben, ha az élelmiszer-adalékanyagokat más élelmiszer-összetevőkkel kombinálják
Amennyiben a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagot más élelmiszer-összetevőkkel kombinálják, az élelmiszer-adalékanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén fel kell tüntetni az összes alkotóelemet, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.
23. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó általános információs követelmények
(1) A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni:
a)
az "élelmiszerben használható" vagy az "élelmiszerben korlátozottan használható" felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;
b)
szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételei;
c)
a felhasználási utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az adalékanyag megfelelő felhasználását;
d)
az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;
e)
a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;
f)
amennyiben az élelmiszer-adalékanyag valamely alkotóelemére mennyiségi korlátozás vonatkozik, az összetevő százalékos jelenléte az élelmiszer-adalékanyagban vagy elegendő információ az élelmiszer-adalékanyag összetételéről ahhoz, hogy a vevő biztosíthassa a mennyiségi korlátozásnak való megfelelést; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell kifejezni;
g)
a nettó mennyiség;
h)
adott esetben az e rendelet 20., 21. és 22. cikkében említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetése tekintetében;
i)
a minimális minőségmegőrzési idő.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c)-f), h) és i) pontjában előírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy az "élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra" megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.
(3)A 19–22. cikkben szereplő címkézési és információs követelményektől, valamint e cikk (1) bekezdésétől eltérve az ömlesztett szállítások esetében valamennyi információ azokon a kísérőokmányokon is feltüntethető, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni.
2. szakasz
Avégfogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése
24. cikk
A végfogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése
(1) A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az alábbi információkat
a)
az élelmiszer-adalékanyag neve; a név az adott élelmiszer-adalékanyagra alkalmazandó közösségi rendelkezésékben megállapított névből és az E-számból épül fel;
b)
a 20., 21. és 22. cikkben, valamint a 23. cikk (1) bekezdésének a)-e), g) és h) pontjában előírt információk.
(2) Az asztali édesítőszerek értékesítési leírásának tartalmaznia kell a "… alapú asztali édesítőszer" jelölést, amelyben meg kell határozni az édesítőszer összeállításához használt édesítőszer(ek) nevét.
(3) A poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítőszer címkézésén a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:
a)
poliolok: "nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású";
(4)Az azo-színezékeket tartalmazó élelmiszer-adalékanyagok címkézésén a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:"az azo-színezékek allergiás reakciókat válthatnak ki".
3. szakasz
Egyéb címkézési követelmények
25. cikk
Egyéb címkézési követelmények
(1) A 19.-24. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.
(2) A 19.-24. cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelven kell megadni.
Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam a Szerződésnek megfelelően előírhatja, hogy a címkén szereplő információkat egy vagy több, a tagállam által kiválasztott hivatalos nyelven tüntessék fel. E bekezdés első és második albekezdése nem zárja ki a címkén szereplő információk több nyelven történő feltüntetését.
V.FEJEZET
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS
26. cikk
Tájékoztatási kötelezettség
(1) Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy műszaki információról, amely érintheti az élelmiszer-adalékanyag biztonsági vizsgálatát.
(2) Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújt az élelmiszer-adalékanyag tényleges felhasználásáról.
27. cikk
Az élelmiszer-adalékanyag bevitelének ellenőrzése
(1) A tagállamok kockázaton alapuló megközelítéssel működő ellenőrző rendszereket tartanak fenn az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának felmérésére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a hatóság).
(2) A hatósággal való konzultációt követően a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell kidolgozni a Közösségben használt élelmiszer-adalékanyagok étkezési bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történő gyűjtésének közös módszertanát.
28. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.
(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
║
29. cikk
Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása
Az e rendeletből eredő intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja
VI.FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak létrehozása
(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt, a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, miután a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően felülvizsgálták az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.
(2) Az élelmiszer-adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv V. mellékletében engedélyezett hordozókként engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően felülvizsgálták az e rendelet 5. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.
(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok előírásait [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] .../2007/EK rendeletnek megfelelően akkor kell elfogadni, amikor az élelmiszer-adalékanyagok e bekezdéseknek megfelelően bekerülnek a mellékletekbe.
(4) A megfelelő átmeneti intézkedéseket a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.
31. cikk
A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelése
(1) Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában forgalomban lévő olyan élelmiszer-adalékanyagok tekintetében, amelyeket még nem vizsgáltak felül és amelyek az élelmiszerügyi tudományos bizottságtól vagy a Hatóságtól pozitív véleményt kaptak, a Hatóság új kockázatértékelést végez. Ezek az adalékanyagok az új kockázatértékelés Hatóság általi elvégzéséig forgalmazhatók.
(2) A Hatóságnak az e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott valamennyi élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó kockázatértékelése a – bizottság által segített – Bizottság által elvégzendő felülvizsgálat részét képezi. A felülvizsgálat az e rendeletben rögzített engedélyezési feltételek, valamint egy fogyasztás- és kockázatelemzés alapján történik.
A Közösségben továbbra is engedélyezett valamennyi élelmiszer-adalékanyagot át kell vezetni a II. és III. mellékletben található közösségi listákra. Az [élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról] szóló .../2007/EK rendeletnek megfelelően a III. mellékletet ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszer-adalékanyagokkal és használati feltételeikkel. A megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezéseket – csak [2011.1.1.] után kell alkalmazni.
A felülvizsgálat a Hatósággal folytatott konzultációt követően, ...(31)-ig a 28. cikk (3) bekezdésében említett megállapított ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kidolgozott értékelési program alapján történik. Az értékelési programot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(3)A (2) bekezdésben leírt értékelési program lefolytatását és a Hatósággal folytatott konzultációt követően új értékelési programot kell elfogadni az e rendelet alapján történő engedélyezés céljára. Ezt az új értékelési programot a 28. cikk (3) bekezdésében foglalt szabályozással történő bizottsági eljárás szerint kell elfogadni, és azt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(4)A már nem aktuális élelmiszer-adalékanyagokat és felhasználási módokat az engedély felülvizsgálatát követően el kell távolítani a mellékletekből.
32. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A következő jogi aktusok hatályukat vesztik:
a)
62/2645/EGK irányelv;
║
b)
78/663/EGK irányelv;
c)
78/664/EGK irányelv;
d)
81/712/EGK irányelv;
e)
89/107/EGK irányelv;
f)
94/35/EK irányelv;
g)
94/36/EK irányelv;
h)
95/2/EK irányelv;
i)
292/97/EK határozat;
j)
2002/247/EK határozat.
(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
33. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 32. cikktől eltérve az alábbi rendelkezések […]-ig alkalmazandók:
a)
A 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint melléklete;
b)
A 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)-(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I.-V. melléklete;
c)
A 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I.-VI. melléklete.
A c) pont ellenére az E 1103 invertáz és az E 1105 lizozim 95/2/EK irányelvben megállapított engedélye az [élelmiszeripari enzimekről szóló] .../2007/EK rendelet 18. cikkének megfelelően az élelmiszeripari enzimekről szóló közösségi listák alkalmazásának időpontjától kezdve hatályát veszti.
34. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
A 4. cikk (2) bekezdése azonban [2011. január 1]-től alkalmazandó a III. melléklet 2. és 3. részére.
Az e rendelet követelményeinek nem megfelelő, de a közösségi joggal összhangban előállított élelmiszerek eltarthatóságuk ideje alatt még forgalmazhatók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
I.MELLÉKLET
Az élelmiszerekben, illetve az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben található élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai
1. "édesítőszerek": olyan anyagok (alap-édesítőszerek és intenzív édesítőszerek), amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek;
2. "színezékek": olyan anyagok, amelyek felerősítik vagy helyreállítják az élelmiszerek színét; ide tartoznak az élelmiszerek természetes összetevői vagy más természetes források, amelyeket önmagukban élelmiszerként nem fogyasztanak, és élelmiszerek jellegzetes összetevőiként általában nem használnak.Az élelmiszerekből és más természetes eredetű anyagokból fizikai és/vagy kémiai kivonással nyert készítmények e rendelet értelmében akkor tekinthetők színezékeknek, ha a színezőanyagot a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől szelektív módon elkülönítették;
3. "tartósítószerek": olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;
4. "antioxidánsok": olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlás – mint a zsírok avasodása és a színváltozások – megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;
5. "hordozók": olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok, aromaanyagok, █ élelmiszeripari enzimek, táplálkozási és/vagy fiziológiai célból egy élelmiszerhez hozzáadott tápanyag és/vagy más anyag (vagy élelmiszer és/vagy étrend-kiegészítő) oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;
6. "étkezési savak": olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer savasságát és/vagy savanyú ízt adnak neki;
7. "savanyúságot szabályozó anyagok": olyan anyagok, amelyek megváltoztatják vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát;
8. "csomósodást gátló anyagok": olyan anyagok, amelyek csökkentik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását;
9. "habzásgátlók": olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a habzást;
10. "tömegnövelő szerek": olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer tömegét, anélkül, hogy lényegesen növelnék hasznosuló energiatartalmát;
11. "emulgeálószerek": olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem keveredő fázisból – mint az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben;
12. "emulgeáló sók": olyan anyagok, amelyek a sajtban lévő fehérjéket diszpergált formába alakítják, és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozzák;
13. "szilárdítóanyagok": olyan anyagok, amelyek a gyümölcsök vagy zöldségek szöveteit keménnyé vagy ropogóssá teszik vagy így tartják, illetve zselésítőanyagokkal szilárd gélt képeznek;
14. "ízfokozók": olyan anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglevő ízét és/vagy zamatát;
15. "habosító szerek": olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját egy folyékony vagy szilárd fázisban;
16. "zselésítőanyagok": olyan anyagok, amelyek gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét;
17. "fényezőanyagok" (beleértve a kenőanyagokat is): olyan anyagok, amelyek ha az élelmiszer külső felületén alkalmazzák őket, csillogó megjelenést adnak vagy védőbevonatot biztosítanak;
18. "nedvesítőanyagok": olyan anyagok, amelyek megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy alacsony relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elősegítik egy por vizes közegben való oldódását;
19. "módosított keményítők": olyan anyagok, amelyeket étkezési keményítő egy vagy több kémiai kezelésével nyertek, fizikai vagy enzimes úton savas vagy lúgos kezeléssel folyósítottak vagy színtelenítettek;
20. "csomagológázok": azok a levegőtől eltérő gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése előtt, alatt vagy után helyeznek az élelmiszer csomagoló eszközébe;
21. "hajtógázok": azok a levegőtől eltérő gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközből;
22. "térfogatnövelő szerek": olyan anyagok vagy anyagkeverékek, amelyek gázt szabadítanak fel, ezzel növelve a tészták térfogatát;
23. "kelátképző anyagok": olyan anyagok, amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek;
24. "stabilizátorok": olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megőrzését; stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem elegyedő anyag homogén diszperziójának fenntartását az élelmiszerben, azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megőrzik vagy erősítik az élelmiszer meglévő színét, továbbá azok az anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszer kötőképességét, ideértve az élelmiszerrészeknek az előállított élelmiszerben való megkötését lehetővé tevő proteinek közötti keresztkötések kialakulását is;
25. "sűrítőanyagok": olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer viszkozitását;
26. Emulgeáló szereken kívüli "egyéb lisztkezelő szerek": olyan anyagok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat.
II.MELLÉKLET
Az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik
III.MELLÉKLET
Az élelmiszer-adaléákanyagokban, élelmiszeripari enzimekben és élelmiszer-aromaanyagokban használható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik
1. rész Hordozók az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszeripari enzimekben és élelmiszer-aromaanyagokban
2. rész Adalékanyagok az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszeripari enzimekben vagy élelmiszer-aromaanyagokban lévő hordozókon kívül.
3.rész Adalékanyagok az élelmiszer-aromaanyagokban
4. rész A tápanyagokban lévő hordozók
IV.MELLÉKLET
Azon hagyományos termékek, amelyekre az érintett tagállamok továbbra is fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok bizonyos kategóriára vonatkozó tilalmat
Tagállam
Élelmiszerek
Továbbra is betiltható adalékanyag-kategóriák
Németország
Hagyományos német sör ("Bier nach deutschem Rinheitsgebot gebraut")
Mind, kivéve a hajtógázokat
Franciaország
Hagyományos francia kenyér
Mind
Franciaország
Hagyományos francia tartósított szarvasgombák
Mind
Franciaország
Hagyományos francia csigakonzervek
Mind
Franciaország
Hagyományos francia liba- és kacsakonzervek ("confit")
Mind
Ausztria
Hagyományos osztrák "Bergkäse
Mind, kivéve a tartósítószereket
Finnország
Hagyományos finn "Mämmi"
Mind, kivéve a tartósítószereket
Svédország
Finnország
Hagyományos svéd és finn gyümölcsszirupok
Színezékek
Dánia
Hagyományos dán "Kødboller"
Tartósítószerek és színezékek
Dánia
Hagyományos dán "Leverpostej"
Tartósítószerek (kivéve a szorbinsavat) és színezékek
Spanyolország
Hagyományos spanyol "Lomo embuchado"
Mind, kivéve a tartósítószereket és az antioxidánsokat
Olaszország
Hagyományos olasz "Mortadella"
Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt
Olaszország
Hagyományos olasz "Cotechino e zampone"
Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt
HL L 186., 1989.6.30., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-ipari enzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0425 – C6–0257/2006 – 2006/0144(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0425)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 37. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0257/2006),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6–0177/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az élelmiszeripari enzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, a 258/97/EK rendelet, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak █ 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára║,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),
mivel:
(1) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.
(2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.
(3) Az élelmiszer-adalékanyagokként használtaktól eltérő enzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint technológiai segédanyagokként szabályozzák őket. Az élelmiszer-ipari enzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozzák az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlőtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.
(4) E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is ("élelmiszer-ipari enzimek"). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak (mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítő enzimek). Nem kell élelmiszer-ipari enzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban (mint például sajt és bor) használt olyan kultúrákat, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak.
(5) E rendelet hatályából ki kell zárni azokat az élelmiszeripari enzimeket, amelyeket kizárólag az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, …-i európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) hatályába tartozó élelmiszer-adalékanyagok gyártásában, azokat az aromaanyagokat, amelyeket az aromaanyagokról és az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló, …-i európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) hatályába tartozó aromaanyagok gyártásában, valamint azokat az új élelmiszereket, amelyek az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK(6) európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályába tartozó új élelmiszerek gyártásában használnak, mivel ezen élelmiszerek biztonságát már értékelték és szabályozták. E rendelet hatálya alá tartoznak azonban akkor, ha ezeket az élelmiszeripari enzimeket élelmiszeripari enzimként használják az élelmiszerekben. Ezért a 258/97/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(6) Az élelmiszer-ipari enzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszer-ipari enzimeknek a használat során biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükséglettel kell indokolni és használatuknak a fogyasztók javát kell szolgálnia. A fogyasztók félrevezetése többek között a felhasznált összetevők jellegével, frissességével és minőségével, a készítmény vagy az előállítási folyamat természetességével vagy a termék tápértékével kapcsolatos kérdésekre vonatkozik.
(7) Néhány élelmiszeripari enzim megengedett egyes engedélyezett borászati eljárásoknál és kezeléseknél, valamint meghatározott alkalmazási területeken, mint például a gyümölcslevek és egyes hasonló termékek, valamint egyes emberi fogyasztásra szánt tejfehérjék. Ezeket az élelmiszeripari enzimeket e rendelettel, valamint az idevágó közösségi jogszabályokban megállapított egyedi rendelkezésekkel összhangban kell használni. Emiatt az előzőekkel összhangban módosítani kell az emberi fogyasztásra szánt gyümölcslevekről és egyes hasonló termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK(7) tanácsi irányelvet, az emberi fogyasztásra szánt egyes tejfehérjékre (kazeinekre és kazeinátokra) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1983. július 25-i 83/417/EGK(8) tanácsi irányelvet, valamint a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK(9) tanácsi rendeletet.
(8) A Közösségben engedélyezett élelmiszer-ipari enzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, meghatározza a használati feltételeket és olyan részletes leírásokkal szolgál, amelyek kiterjednek különösen az enzimek eredetére és a tisztasági kritériumokra. Amennyiben egy élelmiszer-ipari enzimet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK(10) európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében géntechnológiával módosított szervezetből (GMO) █ vagy azáltal állítottak elő, akkor a GMO-hoz az említett rendelet szerint hozzárendelt egyedi azonosítót szintén fel kell tüntetni a részletes leírásokban.
(9) A harmonizációt illetően az élelmiszer-ipari enzimek kockázati értékelését és azok közösségi listára való felvételét az elővigyázatosság elvével, illetve az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, […]-i […/.../EK] európai parlamenti és tanácsi rendeletben(11) megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.
(10) Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(12) megfelelően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a hatóság) kell konzultálni az olyan kérdésekben, amelyek várhatóan hátrányos hatást gyakorolnak a közegészségre.
(11) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) hatálya alá tartozó szervezetből származóélelmiszer-ipari enzimeket ezen említett (1829/2003/EK) rendelettel összhangban kell engedélyezni, a jelen rendelet szerinti engedélyezést megelőzően vagy azzal párhuzamosan.
(12) A részletes leírásokra összpontosító értékelésre kell benyújtani a hatóságnak azokat az élelmiszeripari enzimeket, amelyeket az e rendelet szerinti közösségi listára már felvettek, és olyan termelési módszerekkel vagy alapanyagokból állítanak elő, amelyek jelentősen különböznek a hatóság kockázatértékelésébe bevontaktól, vagy eltérnek az e rendelet szerinti engedélyezések és részletes leírások által felöleltektől. A jelentősen különböző termelési módszerek vagy alapanyagok jelenthetnek olyan termelési módszer változtatásokat, amelyek érinthetik a növényekből való kivonástól kezdve a mikroorganizmusokat használó erjesztéssel történő előállítást, vagy jelenthetik az eredeti mikroorganizmus genetikai módosítását.
(13) Mivel számos élelmiszeripari enzim már a Közösség piacán van, rendelkezésben kell biztosítani, hogy az élelmiszeripari enzimek közösségi listájára való áttérés zökkenőmentesen történjen és hogy az ne zavarja meg az élelmiszeripari enzimek meglévő piacát. A kérelmezőknek elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy rendelkezésre bocsássák az ezen termékek kockázati értékeléséhez szükséges információkat. Emiatt [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról] szóló […/.../EK] rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapítandó végrehajtási intézkedések alkalmazásának napját követően egy kezdeti, két év hosszú időszakot kell engedélyezni, hogy a kérelmezőknek elegendő idejük legyen az olyan meglévő enzimekre vonatkozó információk benyújtására, amelyek felkerülhetnek az e rendelet szerint felállítandó listára. A kezdeti kétéves időszak során lehetőséget kell adni arra is, hogy kérelmeket nyújtsanak be új enzimek engedélyezésére. A Hatóságnak haladéktalanul értékelnie kell az összes olyan élelmiszeripari enzim-kérelmet, amelyekre nézve ebben az időszakban elegendő információt nyújtottak be.
(14) Azért, hogy valamennyi kérelmező számára igazságos és egyenlő feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követően kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszeripari enzim kockázati értékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves időszakban elegendő információt nyújtottak be. A hatóság véleményét azonban a tudományos értékelés befejeződését követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni.
(15) A kezdeti kétéves időszakban várhatóan jelentős számú kérelmet nyújtanak majd be. A kockázatértékelések elvégzése és a közösségi lista felállítása emiatt hosszú időszakot igényelhet. Azért, hogy a kezdeti kétéves időszak után biztosítani lehessen az új élelmiszeripari enzimek piacához való egyenlő hozzáférést, átmeneti időszakról kell rendelkezni, amelynek során az élelmiszeripari enzimeket és az élelmiszeripari enzimeket használó élelmiszereket a közösségi lista felállításáig a tagállamok hatályos nemzeti szabályaival összhangban forgalomba lehet hozni és fel lehet használni.
(16) A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK(14) európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint élelmiszer-adalékanyagként engedélyezett az E 1103 Invertáz és az E 1105 Lizozim élelmiszeripari enzim, és a használatukat szabályozó feltételeket a 95/2/EK irányelvből a közösségi listára kell átvezetni akkor, amikor azt e rendelet szerint összeállítják. Az 1493/1999/EK rendelet(15) ezen kívül a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2000. július 24-i 1622/2000/EK bizottsági rendeletben megállapított feltételek mellett engedélyezi az ureáz, a béta-glükanáz és a lizozim borban való használatát. Ezek az anyagok élelmiszeripari enzimek és e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Borban való használatukra vonatkozóan ezért az 1493/1999/EK rendelettel és az 1622/2000/EK rendelettel összhangban ezeket is fel kell venni a közösségi listára annak összeállításakor.
(17) Az élelmiszeripari enzimekre továbbra is vonatkoznak az 1829/2003/EK rendeletben illetve az 1830/2003/EK rendeletben előírt általános címkézési kötelezettségek. Ezen kívül egyedi címkézési rendelkezéseket kell megállapítani ebben a rendeletben azokra az élelmiszeripari enzimekre nézve, amelyeket élelmiszeripari enzimként értékesítettek a gyártónak vagy a fogyasztónak.
(18) Az élelmiszerek 178/2002/EK rendelet szerinti meghatározásába az élelmiszeripari enzimek is beletartoznak, emiatt az élelmiszerekben való alkalmazásukkor az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(16) összhangban összetevőkként kell őket feltüntetni az élelmiszerek címkézésén. Az élelmiszeripari enzimeket az élelmiszerekben betöltött technológiai funkciójuk szerint kell megjelölni, az élelmiszeripari enzim pontos megnevezésének feltüntetése mellett. A címkézési rendelkezésektől való eltérésről kell rendelkezni azonban azokban az esetekben, amikor az enzimet technológiai segédanyagként használják, vagy az enzim csak egy vagy több élelmiszer-összetevő felhasználásának eredményeként van jelen az élelmiszerben és nem fejt ki technológiai funkciót a végtermékben. A 2000/13/EK irányelvet ezért módosítani kell.
(19) Az élelmiszer-ipari enzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével azokat újra kell értékelni. Legalább 10 évente azonban új tudományos értékelést és osztályozást kell végezni.
(20) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket ║ a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(17)összhangban kell elfogadni.
(21)A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa hogy egy élelmiszeripari enzim e rendelet hatálya alá tartozik-e és, hogy az élelmiszeripari enzimek közösségi listájának létrehozására vonatkozó átmeneti intézkedéseket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, többek között ezen rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítése által, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(22) Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhatja ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelet(18) hatálya alá tartozik, és következésképpen a fenti intézkedések jogalapját a 882/2004/EK rendelet képezi.
(23) A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.
(24) Mivel a javasolt fellépés célkitűzését, azaz az élelmiszeripari enzimek közösségi szabályainak megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a piac egységességének és a fogyasztóvédelem magas szintjének érvényesítése céljából az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvének megfelelően, amelyet ugyancsak az 5. cikk rögzít, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I.Fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a belső piac hatékony működésének, valamint az emberi egészség védelme és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszeripari enzimek szabályait, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is.
E célból ez a rendelet a következőkről rendelkezik:
a)
a jóváhagyott élelmiszeripari enzimek közösségi listája;
b)
az élelmiszeripari enzimek élelmiszerekben való használatának feltételei;
c)
az élelmiszeripari enzimként értékesített élelmiszeripari enzimek címkézésének szabályai.
2. cikk
Hatály
(1) Ezt a rendeletet az élelmiszeripari enzimekre kell alkalmazni.
(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azokra az élelmiszeripari enzimekre, amelyeket kizárólag a következők előállítása során használnak:
a)
[az élelmiszer-adalékanyagokról] szóló […/.../EK] rendelet hatályába tartozó élelmiszer-adalékanyagok;
b)
[az aromaanyagokról] szóló […/.../EK] rendelet hatályába tartozó aromaanyagok;
c)
a 258/97/EK rendelet hatályába tartozó új élelmiszerek;
d)
emésztést segítő enzimek.
(3) Ezt a rendeletet a következő egyéb egyedi közösségi szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni:
a)
a meghatározott élelmiszerekben használt élelmiszeripari enzimekre vonatkozó egyéb egyedi közösségi szabályok;
b)
az e rendelet által érintett területektől eltérő célzattal használt élelmiszeripari enzimekre vonatkozó egyéb egyedi közösségi szabályok.
(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni:
a)
a mikroorganizmusok által termelt, █ az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek esetleg enzimeket termelhetnek, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak;
b)
a közvetlen emberi fogyasztásra szánt enzimekre, mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítő enzimek.
(5) Szükség esetén a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet eldönteni, hogy egy adott anyag e rendelet hatályába tartozik-e vagy sem.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában alkalmazni kell a 178/2002/EK rendeletben, az 1829/2003/EK rendeletben és [az élelmiszer-adalékanyagokról] szóló […/.../EK] rendeletben megállapított fogalommeghatározásokat.
A következő meghatározásokat szintén alkalmazni kell:
1.
"enzim": minden olyan növényi, állati vagy mikrobiális eredetű fehérje, amely meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes, anélkül hogy a folyamat során saját szerkezete megváltozna; e rendelet alkalmazásában ebbe a fogalommeghatározásba kell tartozniuk a "proenzimeknek" is, azaz azoknak az anyagoknak, amelyek az enzimek inaktív vagy majdnem inaktív előanyagai, és meghatározott katalitikus változás révén aktív enzimekké alakíthatók;
2.
"élelmiszer-ipari enzim": növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból vagy ezek termékeiből való kivonással vagy mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert olyan termék, amely/amelyet:
a)
egy meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes egy vagy több enzimet tartalmaz; valamint
b)
azért adnak az élelmiszerekhez, hogy technológiai funkciót töltsön be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során;
3.
"élelmiszer-ipari enzimkészítmény": olyan készítmény, amely egy vagy több élelmiszer-ipari enzimből áll, és a tárolása, értékesítése, szabványosítása, hígítása vagy feloldása megkönnyítése érdekében bizonyos anyagokat, például élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy egyéb élelmiszer-összetevőket tartalmaz;
4.
"géntechnológiával módosított szervezet (GMO) által előállított": egy, az előállítási folyamat utolsó élő szervezeteként egy GMO felhasználásával állították elő, de GMO-kat nem tartalmaz, nem azokból áll, illetve nem azokból állították elő;
5.
"quantum satis": azt jelenti, hogy nincs meghatározva maximális szint. Azonban az adalékanyagokat ekkor is a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy azok használata nem vezeti félre a fogyasztót.
II.Fejezet
A jóváhagyott élelmiszeripari enzimek közösségi listája
4. cikk
Az élelmiszeripari enzimek közösségi listája
Csak a közösségi listán szereplő élelmiszeripari enzimeket lehet élelmiszeripari enzimként piaci forgalomba hozni és élelmiszerekben felhasználni, a 6. cikk (2) bekezdésében biztosított használati feltételek és részletes leírások teljesítése mellett.
Senki nem hozhat forgalomba élelmiszer-ipari enzimet, illetve élelmiszer-ipari enzimet tartalmazó élelmiszert, ha az élelmiszer-ipari enzim alkalmazása nem felel meg ennek a rendeletnek.
5. cikk
Az élelmiszeripari enzimek közösségi listára való felvételének és használatának általános feltételei
Felvehető a közösségi listára az az élelmiszer-ipari enzim, amely teljesíti a következő feltételeket:
a)
a rendelkezésre álló tudományos adatok és az elővigyázatosság elve alapján a javasolt használati szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát;
b)
technológiai szempontból szükséges és indokolt;
c)
nem vezeti félre a fogyasztót; a fogyasztók félrevezetése többek között a felhasznált összetevők jellegével, frissességével és minőségével, a készítmény vagy az előállítási folyamat természetességével, a termék tápértékével, illetve a gyümölcs- és zöldségtartalommal kapcsolatos kérdésekre vonatkozik;
d)
használata egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztóra nézve.
6. cikk
Az élelmiszeripari enzimek közösségi listájának tartalma
1) [Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról] szóló […/.../EK] rendeletben megállapított eljárással összhangban felvehető a közösségi listára az az élelmiszeripari enzim, amely teljesíti az 5. cikkben ismertetett feltételeket.
(2) A közösségi listában az adott élelmiszeripari enzimre vonatkozó bejegyzésben meg kell határozni:
a)
az élelmiszer-ipari enzim meghatározását, beleértve annak elterjedt vagy ajánlott megnevezését, rendszeres megnevezését és szinonimáit, amennyiben lehetséges a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nómenklatúrájának megfelelően, az összetett enzimek esetében pedig az enzimek funkcióját meghatározó hatás alapján;
b)
az élelmiszer-ipari enzim részletes leírásait, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra; az 1830/2003/EK rendelet hatályába tartozó szervezetből származó élelmiszer-ipari enzimek esetén pedig a részletes leírásokban hivatkozni kell arra az egyedi azonosítóra, amelyet a géntechnológiával módosított szervezethez az említett rendelet szerint rendeltek hozzá;
c)
█ azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszer-ipari enzimet hozzá lehet adni;
d)
█ azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszer-ipari enzimet használni lehet;
e)
adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszer-ipari enzim közvetlenül fogyasztóknak történő értékesítésére nézve;
f)
█ az élelmiszer-ipari enzimek használatával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, hogy a végső fogyasztó tájékozott legyen az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.
(3) A közösségi listát [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló] […/.../EK] rendeletben említett eljárással összhangban lehet módosítani.
7. cikk
Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimek
Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó és a közösségi jegyzékben még nem szereplőélelmiszer-ipari enzimeket e rendelettel összhangban csak akkor lehet felvenni a jegyzékbe, ha az 1829/2003/EK rendelettel összhangban engedélyezték őket.
III.Fejezet
Címkézés
1.Szakasz
A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimek, és élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézése
8. cikk
A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimek és élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézése
(1) A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással █ keverve értékesített – élelmiszer-ipari enzimeket és élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen cikkben előírt információkat.
(2)A csomagolásnak vagy a tárolóeszköznek a következő információkat kell tartalmaznia:
a)
az e rendeletben megállapított megnevezést, valamint a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nevezéktana szerinti leírást; és
b)
az élelmiszer-ipari enzim leírását, amely elegendő pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel össze lehet keverni.
Amennyiben az élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket egymással keverve értékesítik, úgy az a) és b) pontban előírt információkat mindegyik élelmiszer-ipari enzim tekintetében meg kell adni, az enzimek teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben;
c)
a nettó mennyiséget;
d)
a lejárati időpontot, amely után az élelmiszer-ipari enzim használata nem ajánlott;
e)
az "élelmiszerekben való felhasználásra", vagy az "élelmiszerekben korlátozottan használható" megjegyzést vagy más egyértelmű utalást a rendeltetésszerű élelmiszer-ipari felhasználására;
f)
szükség esetén a szállítás, a tárolás és a felhasználás különleges feltételeit.
(3)Ezenkívül – amennyiben az "élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra" megjelölés látható a kérdéses termék csomagolásán vagy tárolóeszközén – az alábbi információkat is fel kell tüntetni a csomagoláson, a tárolóeszközön, vagy a termékre vonatkozó azon dokumentumokban, amelyeket szállításkor vagy azelőtt kell átadni:
a)
a gyártó, a csomagoló vagy a Közösségen belül székhellyel rendelkező értékesítő nevét vagy cégnevét és címét;
b)
az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzést;
c)
a felhasználási utasításokat, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszer-ipari enzim megfelelő felhasználását;
d)
szükség esetén elegendő információt kell biztosítani az élelmiszer-ipari enzim vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmény összetételére nézve, hogy a felhasználó be tudja tartani az élelmiszerben előfordulható mennyiségi korlátokat, amelyeket számszerűen, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni; amikor az enzimeket élelmiszerekhez adják, ezt kizárólag olyan adagban végezhetik, amely a használatuk céljának eléréséhez feltétlenül szükséges. Ez minimálisra csökkenti az elfogyasztott enzimek mennyiségét, és lehetővé teszi a népesség érzékeny csoportjainak megfelelőbb védelmét;
e)
elegendő információt kell biztosítani ahhoz, hogy a felhasználó betarthassa a 2000/13/EK irányelv rendelkezéseit, különösen az allergén anyagok címkézése tekintetében;
f)
a túlzott mennyiségben történő felhasználásukból eredő mellékhatásokat.
(4)Jelen cikk rendelkezései nem sértik a súly- és egyéb mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.
(5)A jelen cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelvezettel kell megfogalmazni. Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén a Szerződés szabályaival összhangban előírhatja, hogy ezeket az információkat kérésre a Közösség a tagállam által meghatározott egy vagy több, hivatalos nyelven tegyék elérhetővé. Ez nem zárja ki azt, hogy ezeket az információkat több nyelven tüntessék fel.
█
█
9. cikk
Tájékoztatási követelmények abban az esetben, amikor az élelmiszeripari enzimeket és az élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények egyéb élelmiszer-összetevőkkel keverik
Amennyiben a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket egyéb élelmiszer-összetevőkkel keverik, az ennek eredményeként előállított termék csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben valamennyi összetevőt feltünteti.
█
2.Szakasz
A végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimek, és élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézése
10. cikk
A végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimek, és élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézése
A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú élelmiszereket csak úgy lehet értékesíteni, ha csomagolásuk jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül tartalmazza a következő információkat:
a)
azt a nevet, amely alatt az élelmiszer-ipari enzimet értékesítik vagy mind a nevet, mind pedig az élelmiszerben betöltött technológiai funkciót; ennek a névnek azon névhez kell igazodnia, amelyet a szóban forgó élelmiszer-ipari enzimre vonatkozó esetleges közösségi rendelkezések állapítanak meg;
b)
a 9.cikkel ║ összhangban előírt információkat;
c)
megfelelő esetben annak közlését, hogy a termék géntechnológiával módosított szervezeteket vagy azokból előállított anyagokat tartalmaz.
Ezenfelül a fogyasztókat tájékoztatni kell az előállítási folyamat során felhasznált összes enzimről, ha nem a címkén, akkor más információs csatornákon keresztül, külön hangsúlyt fektetve az értékesítés helyén rendelkezésre álló csatornákra. Emellett gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztók ezekhez az információkhoz otthonukból is hozzáférjenek, például az interneten vagy telefonos ügyfélszolgálatokon keresztül.
█
IV.Fejezet
Eljárási rendelkezések és végrehajtás
11. cikk
Tájékoztatási kötelezettség
(1) Az élelmiszeripari enzim előállítójának vagy felhasználójának azonnal tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy technológiai információról, amely hátrányosan érintheti az élelmiszeripari enzim biztonsági értékelését.
(2) Az élelmiszeripari enzim előállítójának vagy felhasználójának tájékoztatnia kell a Bizottságot annak kérésére az élelmiszeripari enzim aktuális használatáról.
12. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (║a bizottság) segíti.
(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1) -(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, ║annak 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.
║
13. cikk
Az összehangolt szakpolitikák közösségi finanszírozása
Az e rendeletből eredő intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja.
V.Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
14. cikk
Az élelmiszeripari enzimek közösségi listájának felállítása
(1) Az élelmiszeripari enzimek közösségi listájának felállítására a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján kerül sor.
(2) Az érdekelt felek kérelmeket nyújthatnak be, hogy vegyenek fel egy adott élelmiszeripari enzimet a közösségi listára.
E kérelmeket [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról] szóló […/.../EK] rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapítandó végrehajtási intézkedések alkalmazásának napját követő 24 hónapon belül kell benyújtani.
(3) A Bizottság összeállítja azt a jegyzéket, amely tartalmaz minden olyan élelmiszeripari enzimet, amelyekről el kell dönteni, hogy felvegyék-e őket a közösségi listára, és amelyekre nézve e cikk (2) bekezdésével ("a jegyzék") összhangban – [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról] szóló […/.../EK] rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően megállapítandó érvényességi kritériumokat teljesítő – kérelmet nyújtottak be. A jegyzéket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
A kérelmeket a Bizottság a hatóságnak küldi véleményezésre.
(4) Azt követően, hogy a hatóság a jegyzékben szereplő minden egyes élelmiszeripari enzimre nézve véleményt bocsátott ki, a Bizottság [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról] szóló […/.../EK] rendeletben megállapított eljárással összhangban fogadja el a közösségi listát.
Az említett eljárástól eltérve azonban:
a)
a hatóságnak véleménye elfogadásakor nem kell alkalmaznia [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról] szóló […/.../EK] rendelet 5. cikkének (1) bekezdését;
b)
a hatóság "gyorsított" engedélyezési eljárásról határozhat a jelenleg a piacon megtalálható élelmiszer-ipari enzimek esetében, amennyiben a hatóság meggyőződött arról, hogy azokat az EU-n belül nemzeti vagy közösségi szinten megfelelő biztonsági értékelésnek vetették alá abból a célból, hogy ezek az enzimek közvetlenül átvezethetők legyenek az élelmiszer-ipari enzimek közösségi listájára;
c)
a Bizottság első ízben azután fogadja el a közösségi listát, hogy a hatóság a jegyzékben felsorolt valamennyi élelmiszeripari enzimre nézve megfogalmazta véleményét.
(5) E cikk alkalmazásának céljából szükség esetén megfelelő átmeneti intézkedéseket lehet elfogadni a 12. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.
15. cikk
Átmeneti intézkedések a közösségi jogszabályok által már szabályozott egyes élelmiszeripari enzimekre vonatkozóan
Ezen rendelet 6. és 14. cikkétől eltérve a közösségi lista felállításakor fel kell arra venni a következő élelmiszeripari enzimeket:
a) E 1103 Invertáz és E 1105 Lizozim, és ismertetni kell ezek használatának a 95/2/EK irányelv I. mellékletében, valamint III. mellékletének C. részében meghatározott feltételeit;
b)
ureáz, béta-glükanáz és lizozim borban való használatra, az 1493/1999/EK rendelettel és annak végrehajtási szabályaival összhangban.
16. cikk
A 83/417/EGK irányelv módosításai
A 83/417/EGK irányelv I. melléklete III. szakasza d) pontja francia bekezdéseinek helyébe a következők lépnek:
"
– oltó, amely teljesíti az élelmiszeripari enzimekről szóló, …-i …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet[re1 irányuló] […/..] [javaslat] követelményeit
– egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek teljesítik az élelmiszeripari enzimekről szóló, …/… rendelet*║ követelményeit.
__________
* HL L ...
"
17. cikk
A 258/97/EK rendelet módosítása
A 258/97/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
"
d)
az [élelmiszer-ipari enzimekről szóló] …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimekre.
–––––––––
* HL L …,
"
18. cikk
Az 1493/1999/EK rendelet módosítása
Az 1493/1999/EK rendelet 43. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"
3. A IV. mellékletben felsorolt engedélyezett borászati eljárásokban és kezelésekben használt enzimeknek és enzimes készítményeknek teljesíteniük kell az élelmiszeripari enzimekről szóló, …-i …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet*║ követelményeit.
__________
* HL L ...
"
19. cikk
A 2000/13/EK irányelv módosításai
A 2000/13/EK irányelv a következőképpen módosul:
(1) A 6. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:
a)
Az a) pont helyébe a következő pont lép:" a) "Összetevő": minden anyag, beleértve az adalékanyagokat és enzimeket is, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is"
b)
A c) pont ii. alpontjában az "adalékanyagok" helyébe "adalékanyagok és enzimek" lép;
(2) A 6. cikk (6) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
"
−
az élelmiszer-ipari termékben található enzimeket a II. mellékletben felsorolt összetevők kategóriái egyikének nevével kell megjelölni, pontos megnevezésükkel együtt, és fel kell tüntetni, hogy a végtermékben továbbra is aktívak-e; a GMO-kból előállított enzimek esetében a "GMO-kból előállítva" szöveget kell feltüntetni a címkén.
"
20. cikk
A 2001/112/EK irányelv módosításai
A 2001/112/EK irányelv I. melléklete II. szakasza (2) bekezdése negyedik, ötödik és hatodik francia bekezdéseinek helyébe a következők lépnek:
"
–
Pektinbontó enzimek, amelyek teljesítik az élelmiszeripari enzimekről szóló, …-i …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet*║ követelményeit
–
Fehérjebontó enzimek, amelyek teljesítik az élelmiszeripari enzimekről szóló, …/… ║ követelményeit
–
Keményítőbontó enzimek, amelyek teljesítik az élelmiszeripari enzimekről szóló, …/…║ követelményeit.
__________
*HL L ...
"
21. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A 4. cikket a közösségi lista alkalmazásának időpontjától kell alkalmazni. A tagállamokban addig továbbra is az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszeripari enzimekkel előállított élelmiszerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 8–9. cikk rendelkezéseinek meg nem felelő és a ...(20) előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett élelmiszer-ipari enzimeket, az élelmiszer-ipari enzimkészítményeket és az élelmiszer-ipari enzimeket tartalmazó élelmiszereket eltarthatóságuk végéig lehet értékesíteni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0427 – C6-0259/2006 – 2006/0147(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0427)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 37. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0259/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0185/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. és 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára║,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),
a szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),
mivel:
(1) Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelvet(4) a technikai és tudományos fejlődés fényében aktualizálni kell. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a 88/388/EGK irányelv helyébe ez a rendelet lép.
(2) Az ízesítőanyag-készítményekben használt alapanyagok és egyéb anyagok jegyzékének a Bizottság általi összeállításáról szóló, 1988. június 22-i 88/389/EGK tanácsi határozat(5) az elfogadását követő 24 hónapon belül írja elő a jegyzék összeállítását. A határozat elavult, ezért hatályon kívül kell helyezni.
(3) Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/388/EGK tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló, 1991. január 16-i 91/71/EGK bizottsági irányelv(6) megállapítja az aromaanyagok címkézésére vonatkozó szabályokat. E szabályok helyébe ez a rendelet lép, és az irányelvet hatályon kívül kell helyezni.
(4) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.
(5) Az emberi egészség védelme érdekében e rendelet hatályának ki kell terjednie az aromaanyagokra, az aromaanyagok alapanyagaira és az aromaanyagokat tartalmazó élelmiszerekre. A hatálynak ki kell terjednie továbbá az olyan, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkre, amelyeket elsősorban az íz hozzáadása miatt tesznek az élelmiszerbe, és amely jelentősen hozzájárul bizonyos természetesen előforduló nemkívánatos anyagok megjelenéséhez ("ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők"), valamint az alapanyagaikra és az ezeket tartalmazó élelmiszerekre.
(6) Az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak akkor használhatók, ha megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért egyes aromaanyagokat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés előtt. Amennyiben lehetséges, figyelmet kell fordítani arra, hogy az érzékeny csoportok számára – beleértve a gyermekek ízpreferenciáinak kialakulását – okozhatnak-e negatív következményeket vagy sem. Nem vezethetik félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelő címkézéssel kell jelezni. A fogyasztók félrevezetése többek között a következőket foglalja magában: a felhasznált összetevők jellegével, frissességével, minőségével, a termék vagy a gyártási folyamat természetességével, illetve a termék tápértékével kapcsolatos kérdések.
(7) 1999 óta az élelmiszerügyi tudományos bizottság, majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal egy sor olyan anyagról mondott véleményt, amely természetesen fordul elő az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagaiban(7), és amely az Európa Tanács aromaanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága szerint toxikológiai veszéllyel jár. Azokat az anyagokat, amelyek toxikológiai veszélyét az élelmiszerügyi tudományos bizottság megerősítette, nemkívánatos, az élelmiszerhez nem hozzáadható anyagnak kell minősíteni.
(8) A nemkívánatos anyagok természetesen fordulnak elő a növényekben, ezért jelen lehetnek az aromakészítményekben és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben is. A növényeket hagyományosan használják élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként. A nemkívánatos anyagok emberi beviteléhez leginkább hozzájáruló élelmiszerekben meg kell állapítani az ilyen anyagok megfelelő maximális mértékét, figyelembe véve az emberi egészség védelmének szükségességét és az anyagok elkerülhetetlen jelenlétét a hagyományos élelmiszerekben.
(9) Közösségi szintű rendelkezéseket kell létrehozni, amelyek tiltják vagy korlátozzák az emberi egészséget veszélyeztető, növényi és állati eredetű anyagok használatát az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításakor és élelmiszergyártásban való alkalmazásakor.
(10) A harmonizáció biztosítása érdekében a kockázatértékeléseket az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) kell elvégeznie.
(11) Az egységesség biztosítása érdekében az értékelésre szoruló aromaanyagok és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló], …-i .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9) megállapított eljárásnak és az elővigyázatosság elvének megfelelően kell elvégezni.
(12) Az aromaanyagok ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, vegyileg meghatározott anyagok. Az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról szóló, 1996. október 28-i 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) megfelelően folyamatban van az aromaanyagok értékelési programja. A rendelet értelmében a program elfogadását követő öt éven belül el kell fogadni az aromaanyagok listáját. A lista elfogadásához új határidőt kell kitűzni. A javaslat szerint a lista felkerül [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] .../2007/EK rendelet(11)+ 2. cikkének (1) bekezdésében említett listára.
(13) Az aromakészítmények olyan anyagok – a vegyileg meghatározott anyagok kivételével –, amelyeket növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagokból készítenek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő feldolgozást követően. Az élelmiszerből előállított aromakészítményeket csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aromakészítmények biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.
(14) A 178/2002/EK szerint "élelmiszer" minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az aromaanyagok előállításához jelentős bizonyítékok szerint használt növényi, állati és mikrobiológiai eredetű anyagok élelmiszer-alapanyagnak minősülnek, noha az ilyen alapanyagok egy részét – például a rózsafát, tölgyfadarabokat vagy az eperlevelet – önmagukban nem feltétlenül használják az élelmiszerek előállításához. Ezeket az anyagokat nem kell értékelni.
(15) Az engedélyezett körülmények között, hőkezeléssel előállított aromaanyagokat csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből vagy nem engedélyezett körülmények között, hőkezeléssel előállított aromaanyagok biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.
(16) Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) megállapítja a füstaromák biztonsági vizsgálatának és jóváhagyásának eljárását, és összeállítja az engedélyezett és a többi hasonló anyag használatát kizáró elsődleges füstkondenzátumok és elsődleges kátrányos frakciók jegyzékét.
(17) Az aroma-elővegyületek az élelmiszer feldolgozása során fellépő kémiai reakciókkal kölcsönöznek ízt az élelmiszernek. Az aroma-elővegyületeket csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aroma-elővegyületek biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.
(18) A korábban említett aromaanyag-meghatározások hatályán kívül eső egyéb aromaanyagok az értékelési és jóváhagyási eljárást követően használhatók az élelmiszerekben vagy azok felületén.
(19) A növényi, állati, mikrobiológiai és ásványi eredetű anyagok – kivéve az élelmiszereket – biztonságosságát az aromaanyagok előállításához történő engedélyezés előtt tudományosan értékelni kell. Előfordulhat, hogy csak az anyag egyes részeinek felhasználását engedélyezik, vagy használati feltételeket állapítanak meg.
(20) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) hatálya alá tartozó aromaanyagokat és alapanyagokat mind az 1829/2003/EK, mind e rendelet szerint engedélyeztetni kell.
(21) Az aromaanyagokat és az aromakészítményeket csak akkor lehet "természetes" címkével ellátni, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztót nem vezetik félre.
(22) Speciális tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromaanyagok előállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban. █
(23)Az élelmiszer-aromaanyagokra továbbra is az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(14) és – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben előírt általános címkézési követelményeknek kell vonatkozniuk. Ezenkívül ebben a rendeletben kell szerepeltetni a gyártónak vagy a végfogyasztónak aromaanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos különös rendelkezéseket.
(24) A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy az élelmiszer füstös íze füstaromák hozzáadásának köszönhető-e. A ║ 2000/13/EK ║ irányelv 5. cikkének megfelelően a termék neve nem zavarhatja össze az olvasót a tekintetben, hogy a terméket hagyományosan, friss füsttel füstölték vagy füstaromákkal kezelték. Ezt az irányelvet az aromaanyag, a füstaroma és az aromaanyagok ismertetéséhez használt "természetes" kifejezés e rendeletben megállapított meghatározásához kell igazítani.
(25) Az aromaanyagok emberi egészségre vonatkozó biztonságosságának értékeléséhez nélkülözhetetlen az aromaanyagok fogyasztásáról és használatáról szóló tájékoztatás. Az élelmiszerekhez adott aromaanyagok mennyiségét tehát rendszeresen ellenőrizni kell.
(26) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(15) összhangban kell elfogadni.
(27)A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a║ II.-V.mellékletet a tudományos és technikai fejlődéshez igazítsa, valalmint hogy az aromaanyagok használatára és fogyasztására vonatkozó információk gyűjtésének módszerét meghatározza. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését, vagy új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(28) Az aromaanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony kidolgozása és aktualizálása érdekében a tagállamok között adatokat kell gyűjteni, információt kell cserélni és össze kell hangolni a munkát. Ennek érdekében hasznos lehet vizsgálatokat folytatni a konkrét kérdések kezelésére, a döntéshozatali folyamat megkönnyítése céljából. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára e vizsgálatok finanszírozását a költségvetési eljárás részeként. Ezen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) hatálya alá tartozik, és a fenti intézkedések finanszírozásának jogalapja következésképpen a 882/2004/EK rendelet.
(29) A közösségi lista létrehozásáig rendelkezni kell a 2232/96/EK rendeletben előírt értékelési programban nem szereplő aromaanyagok értékeléséről és jóváhagyásáról. Ezért átmeneti rendszert kell kidolgozni. A rendszer értelmében az ilyen aromaanyagokat az [élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] ║…/2007/EK rendeletben(17) megállapított eljárásnak megfelelően kell értékelni és jóváhagyni. Az említett rendeletben megállapított határidők – a hatóság véleményének elfogadására, illetve a közösségi listát aktualizáló bizottsági rendelettervezet Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozóan – azonban nem alkalmazandók, mert elsőbbséget kell biztosítani a folyamatban lévő értékelési programnak.
(30) Mivel a tervezett célt, azaz az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő használatára vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az egységes piac és a magas szitű fogyasztóvédelem miatt jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az 5. cikk állapít meg, ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.
(31) A szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendeletet(18) és az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletet(19) az e rendeletben megállapított új meghatározásokhoz kell igazítani.
(32) Ennek megfelelően módosítani kell az 1576/89/EGK, az 1601/91/EGK és a 2232/96/EK rendeletet, valamint a 2000/13/EK irányelvet,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I.FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben és azok felületén használt aromaanyagokra és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkre vonatkozó szabályokat az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmének és a belső piac hatékony működésének érdekében.
Ennek érdekében e rendelet az alábbiakat tartalmazza:
a)
az I. mellékletben található, az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra engedélyezett aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája (a továbbiakban: a közösségi lista);
b)
az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználásának feltételei;
c)
az aromaanyagok címkézésére vonatkozó szabályok.
2. cikk
Hatály
1. Ezt a rendeletet a következőkre kell alkalmazni:
a)
az élelmiszerekben vagy azok felületén használt vagy használni kívánt aromaanyagok, █a 2065/2003/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül;
b)
ízesítőtulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők;
c)
aromaanyagokat és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket tartalmazó élelmiszerek;
d)
aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagai.
2. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:
a)
a kizárólag édes, savanyú vagy sós ízű anyagok;
b)
nyers vagy nem összetett élelmiszerek, például – de nem kizárólag – friss, szárított vagy fagyasztott fűszerek és fűszernövények vagy teák/gyógynövényteák.
3. Szükség esetén a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással dönthető el, hogy egy bizonyos anyag, anyagkeverék vagy élelmiszertípus e rendelet hatálya alá tartozik-e.
3. cikk
Fogalommeghatározások
1. E határozat alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.
2. Alkalmazni kell továbbá az alábbi meghatározásokat:
a)
az "aromaanyag" olyan termék:
i.
amelyet nem szándékoznak önmagában fogyasztani, hanem illat és/vagy íz kialakítása céljából adnak az élelmiszerhez;
ii.
amely az alábbi kategóriákból készült vagy áll: aromaanyagok, aromakészítmények, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, füstaromák, aroma-elővegyületek vagy egyéb aromaanyagok és ezek keverékei;
iii.
amely tartalmazhat élelmiszert, ideértve az [élelmiszer-adalékanyagokról szóló] …/2007/EK rendeletben(20) megengedett élelmiszer-adalékanyagokat is;
b)
"aromaanyag": ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, vegyileg meghatározott anyag, amelyet megfelelő természetes folyamatokkal vagy kémiai szintézissel állítanak elő;
c)
"természetes aromaanyag": olyan aromaanyag, amelyet növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást követően;
d)
"aromakészítmény": az alábbiakból készült termék (de nem aromaanyag):
i.
olyan élelmiszer, amelyet fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével készítenek, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást és/vagy fizikai folyamatokat követően;
és/vagy
ii.
olyan anyag (de nem élelmiszer), amelyet növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak megfelelő vagy fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai feldolgozást követően;
e)
"hőkezeléssel előállított aromaanyag": olyan termék, amelyet összetevői keverékének melegítésével nyertek, amely esetben az összetevők önmagukban nem szükségszerűen rendelkeznek ízesítő tulajdonságokkal, és amely összetevők közül legalább egy amino-nitrogént, egy másik pedig redukálócukrot tartalmaz; a hőkezeléssel előállított aromaanyag összetevői a következők lehetnek:
i.
élelmiszer;
és/vagy
ii.
alapanyag, az élelmiszerek kivételével;
f)
"füstaroma": a 2065/2003/EK rendelet 3. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott, elsődleges füstkondenzátumhoz vezető kondenzált füst, elsődleges kátrányos frakció és/vagy származékos füstaromák frakcionálásával és tisztításával előállított termék;
g)
"aroma-elővegyület": olyan termék, amely önmagában nem feltétlenül rendelkezik ízesítő tulajdonságokkal, és amelyet szándékosan adnak az élelmiszerhez azzal a kizárólagos céllal, hogy az élelmiszer feldolgozása során lebontással vagy más alkotóelemekkel való reakcióval ízt hozzon létre; előállíthatják:
i.
élelmiszer;
és/vagy
ii.
alapanyag, az élelmiszerek kivételével;
h)
"máshol nem meghatározott aromaanyag": illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)-g) meghatározások hatályán kívül eső aromaanyag;
i)
"ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő": íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevő, az aromaanyagok kivételével, továbbá amelynek használata jelentősen hozzájárul a III. melléklet B. részében meghatározott összetett élelmiszerekben lévő anyagok jelenlétéhez;
j)
"alapanyag": növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű anyag, amelyből aromaanyagot vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőt állítanak elő; lehet:
i.
élelmiszer;
vagy
ii.
alapanyag, az élelmiszerek kivételével;
k)
"GMO-kkal készült": az előállítási folyamatban az utolsó élő szervezetet jelentő GMO felhasználásával nyert, de GMO-kat nem tartlamazó, illetve nem azokból álló és GMO-kból nem előállított;
l)
"megfelelő fizikai eljárás": olyan fizikai eljárás, amely nem módosítja szándékosan az aromaanyag alkotóelemeinek kémiai jellegét, a hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárások II. mellékletben szereplő listájának sérelme nélkül, amelyben nem szerepel az egyszeres oxigén, az ózon, a szervetlen katalizátor, a fémes katalizátor, a fémorganikus reagens és/vagy az UV-sugárzás használata.
3. A (2) bekezdés d), e), g) és j) pontjában felsorolt meghatározások alkalmazásában aromaanyagok előállításához jelentős bizonyítékok szerint használt alapanyagok élelmiszernek minősülnek.
█
II.FEJEZET
AZ AROMAANYAGOK, AZ ÍZESÍTŐ TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZŐ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐK ÉS AZ ALAPANYAGOK HASZNÁLATI FELTÉTELEI
4. cikk
Az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők általános használati feltételei
Csak az alábbi feltételeket teljesítő aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők használhatók az élelmiszerekben és azok felületén:
a)
a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és az elővigyázatosság elve alapján nem járnak biztonsági veszéllyel a fogyasztó egészségére nézve;
b)
használatuk nem vezeti félre a fogyasztót;
c)
használatuk a fogyasztó számára előnyös és hasznos;
d)
ésszerű technológiai szükséglet indokolja.
5. cikk
Egyes anyagok jelenléte
1. A III. melléklet A. részében felsorolt anyagok nem adhatók önmagukban élelmiszerekhez.
2. Amennyiben tudományosan indokolt aggály vetődik fel a tekintetben, hogy az aromaanyagokban és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben természetesen előforduló anyagok az összetett élelmiszerekben biztonsági szempontból aggályosak lehetnek a fogyasztó egészségére nézve, a Bizottság – saját kezdeményezésére, vagy a tagállamok által nyújtott információk alapján és a hatóság véleményének kikérését követően – maximális mértéket állapíthat meg a III. melléklet B. részében felsorolandó anyagok vonatkozásában.
A maximális mérték mind a készen fogyasztható, mind a gyártó utasításainak megfelelően elkészített összetett élelmiszerekre alkalmazandó.
3.A (2) bekezdéstől eltérve, a maximális szintek nem alkalmazandók olyan összetett élelmiszerek esetében, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott aromaanyagokat, és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező valamennyi hozzáadott élelmiszer-összetevő friss, szárított vagy fagyasztott fűszer vagy fűszernövény.
4. A (2) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 18. cikk (3) bekezdésében megállapított ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
6. cikk
Egyes alapanyagok használata
1. A IV. melléklet A. részében felsorolt alapanyagok nem használhatók az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításához.
2. A IV. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak a mellékletben megállapított feltételek mellett használhatók.
7. cikk
Azok az aromaanyagok, amelyeket nem szükséges értékelni és jóváhagyni
1. E rendelet értelmében az alábbi aromaanyagok használhatók jóváhagyás nélkül élelmiszerekben vagy azok felületén, amennyiben megfelelnek a 4. cikknek:
a)
a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett aromakészítmények;
b)
A 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, amelyek megfelelnek a hőkezeléssel előállított aromaanyagok gyártási feltételeinek, illetve a hőkezeléssel előállított aromaanyagok V. mellékletben megállapított maximális mértékének;
c)
a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett aroma-elővegyületek;
d)
az ízesítőtulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők.
2. Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a Bizottság, a tagállam vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) kételkedik az (1) bekezdésben említett aromaanyag vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő biztonságosságában, a hatóság elvégzi az aromaanyag vagy az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő kockázatértékelését. Az [élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló].../2007/EK rendelet(21) 4.-6. cikke ekkor mutatis mutandis alkalmazandó.
Szükség esetén, a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság a hatóság véleményét követően intézkedéseket fogad el. Ezeket az intézkedéseket a III., IV. és/vagy V. melléklet állapítja meg.
III.FEJEZET
AZ ÉLELMISZEREKBEN VAGY AZOK FELÜLETÉN TÖRTÉNŐ HASZNÁLATRA JÓVÁHAGYOTT AROMAANYAGOK ÉS ALAPANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁJA
8. cikk
Azok az aromaanyagok és alapanyagok, amelyeket értékelni és jóváhagyni kell
Ez a fejezet az alábbiakra alkalmazandó:
a)
aromaanyagok;
b)
a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett aromakészítmények;
c)
hőhordozó összetevőkkel, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, amelyek részben vagy egészben a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának ii. alpontja hatálya alá tartoznak, vagy amelyek esetében nem teljesülnek az V. mellékletben megállapított, hőkezeléssel előállított anyagokra vonatkozó feltételek, illetve az egyes nemkívánatos anyagokra vonatkozó maximális mértékek;
d)
a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett aroma-elővegyületek;
e)
a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett máshol nem meghatározott aromaanyagok;
f)
a 3. cikk (2) bekezdése j) pontjának ii. alpontjában említett aromaanyagok, az élelmiszerek kivételével.
9. cikk
Az aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája
A 8. cikkben említett aromaanyagok és alapanyagok közül csak a közösségi listán szereplők hozhatók önmagukban forgalomba és használhatók élelmiszerekben vagy azok felületén.
10. cikk
Az aromaanyagok és alapanyagok felvétele a közösségi listára
1. Az aromaanyag vagy alapanyag [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes eljárás létrehozásáról szóló] …/2007/EK rendeletben(22) megállapított eljárásnak megfelelően csak akkor kerülhet fel a közösségi listára, ha teljesíti a 4. cikkben megállapított feltételeket.
2. Az aromaanyag vagy az alapanyag a következők ismertetésével kerül fel a közösségi listákra:
a)
a jóváhagyott aromaanyag vagy alapanyag azonosítása;
b)
szükség esetén az aromaanyag használati feltételei.
3. A közösségi listákat [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes eljárás létrehozásáról szóló]+ .../2007/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően módosítják.
11. cikk
Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagok és alapanyagok
E rendelettel összhangban az az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyag vagy alapanyag, amelyet még nem tartalmaz az e rendelet I. mellékletében található közösségi lista, csak akkor kerülhet fel e listára, ha azt az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelően engedélyezték.
IV.FEJEZET
CÍMKÉZÉS
1.SZAKASZ
A NEM A VÉGFOGYASZTÓNAK TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT AROMAANYAGOK CÍMKÉZÉSE
12. cikk
A nem a végfogyasztónak értékesítésre szánt aromaanyagok címkézése
A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt aromaanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson, tárolóeszközön vagy kísérő dokumentumokon jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik a 13. és 14. cikkben előírt információkat.
13. cikk
Az aromaanyagokra vonatkozó általános követelmények
1. A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt aromaanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni:
a)
a termék kereskedelmi megnevezése: az "aroma" szóval vagy az aroma pontosabb megnevezésével vagy leírásával;
b)
a Közösségen belül letelepedett gyártó, █csomagoló vagy █értékesítő neve vagy cégneve és címe;
c)
az "élelmiszerben használható" vagy az "élelmiszerben korlátozottan használható" felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;
d)
az alábbiak listája, súly szerint csökkenő sorrendben:
i.
a jelen lévő aromaanyagok kategóriái; és
ii.
a termékben lévő összes egyéb anyag neve, azok E-száma és – adott esetben – a "GMO-kból készült" jelzést;
e)
az egyes összetevők vagy összetevőcsoportok legnagyobb mennyiségének feltüntetése az élelmiszerben előírt mennyiségi korlátozásoktól függően, és/vagy olyan megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető módon közölt információk, amelyek lehetővé teszik a vevő számára az e rendeletnek vagy más vonatkozó közösségi jogszabálynak történő megfelelést, beleértve az 1829/2003/EK-rendeletet;
f)
szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételei;
g)
a minimális eltarthatóság dátuma;
h)
az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;
i)
a nettó mennyiség.
2. Az (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c)-g) pontjában előírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy az "élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra" megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.
14. cikk
Az aromaanyagok kereskedelmi megnevezésével kapcsolatos speciális információs követelmények
1. A "természetes" kifejezés csak az e cikk (2)-(6) bekezdése szerinti körülmények között használható az aromaanyagnak a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kereskedelmi leírásában.
2. Az aromaanyag megnevezésében csak akkor használható a "természetes" kifejezés, ha az aromaanyag-összetevő csak aromakészítményől és/vagy természetes aromaanyagból áll.
3. A "természetes aromaanyag(ok)" kifejezés csak olyan aromaanyagok esetében használható, amelyekben az aromaanyag-összetevő kizárólag természetes aromaanyagokat tartalmaz.
4. A "természetes" kifejezés csak akkor használható az élelmiszerre, élelmiszerkategóriára, illetve növényi vagy állati eredetű aromaforrásra történő hivatkozással együtt, ha az aromaanyag-összetevő legalább 95%-a (tömegszázalékban) az említett alapanyagból származik.
Az aromaanyag-összetevő aromakészítményt és/vagy természetes aromaanyagokat tartalmazhat.
A megnevezés a következő: "természetes <<élelmiszer(ek) vagy élelmiszerkategória vagy alapanyag>> aromaanyag".
5. A "természetes <<élelmiszer(ek) vagy élelmiszerkategória vagy alapanyag>> aromaanyag egyéb természetes aromaanyagokkal" megnevezés csak akkor használható, ha az aromaanyag-összetevő részben az említett alapanyagból származik és könnyen felismerhető.
Az aromaanyag-összetevő aromakészítményt és/vagy természetes aromaanyagokat tartalmazhat.
6. A "természetes aromaanyag" kifejezés csak akkor használható, ha az aromaanyag-összetevő eltérő alapanyagokból származik, és az alapanyagokra való hivatkozás nem tükrözné a zamatot és/vagy ízt, továbbá használható a (4) és (5) bekezdésben leírt esetekben.
Az aromaanyag-összetevő aromakészítményt és/vagy természetes aromaanyagokat tartalmazhat.
2.SZAKASZ
A VÉGFOGYASZTÓNAK TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT AROMAANYAGOK CÍMKÉZÉSE
15. cikk
A végfogyasztónak értékesítésre szánt aromaanyagok címkézése
1. A 2000/13/EK irányelv, a 89/396/EGK irányelv(23) és – adott esetben – az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt aromaanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az "élelmiszerben használható" vagy az "élelmiszerben korlátozottan használható" feliratot vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírását.
2. A "természetes" kifejezés csak a 14. cikk szerinti körülmények között használható az aromaanyagnak a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kereskedelmi leírásában.
V.FEJEZET
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS
16. cikk
Az élelmiszeripari vállalkozók jelentési kötelezettsége
1. Az aromaanyag előállítója vagy felhasználója azonnal tájékoztatja a Bizottságot az általa ismert és hozzáférhető minden olyan új tudományos vagy technológiai információról, amely érintheti az aromaanyag biztonsági értékelését.
2.Az aromaanyagot tartalmazó aroma élelmiszeripari felhasználója és az aromaanyag előállítója egymással együttműködve tájékoztatja a Bizottságot annak kérésére az aromaanyag tényleges használatáról. Az ezzel összefüggésben nyújtott információt bizalmas adatként kezelik.
3. A (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 18. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
17. cikk
Figyelemmel kísérés és jelentés a tagállamok részéről
1. A tagállamok rendszereket hoznak létre a közösségi listákban szereplő aromaanyagok fogyasztásának és használatának és a III. mellékletben felsorolt anyagok fogyasztásának figyelemmel kísérésére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és a hatóságnak.
2. A hatósággal való konzultációt követően a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kidolgozzák a közösségi listában és a III. mellékletben szereplő aromaanyagok fogyasztásával és használatával kapcsolatos információk tagállamok által történő gyűjtésének közös módszertanát.
18. cikk
A bizottság
1. A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (║ a bizottság) segíti.
2. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
3. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.
19. cikk
A II.-V. melléklet módosítása
A ║ II.-V. melléklet tudományos és technikai fejlődést tükröző módosításainak elfogadására a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.
20. cikk
Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása
Az e rendelet alapján hozott intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja.
VI.FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. cikk
Hatályon kívül helyezés
1. Hatályon kívül kell helyezni a 88/388/EGK irányelvet, a 88/389/EGK határozatot és a 91/71/EGK irányelvet.
A 2232/96/EK rendelet hatályon kívül helyezésére az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett lista alkalmazásának időpontjában kerül sor.
2. A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
22. cikk
Az aromaanyagok és alapanyagok közösségi listájának létrehozása és átmeneti rendszer
1. A közösségi lista létrehozásához a 2232/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett lista e rendelet elfogadásának időpontjában e rendelet I. mellékletébe kerül.
2. A közösségi lista létrehozásáig az [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes eljárás létrehozásáról szóló] .../2007/EK rendeletben(24)meghatározott egységes engedélyezési eljárás alkalmazandó a 2232/96/EK rendeletben előírt értékelési programban nem szereplő aromaanyagok értékelésére és jóváhagyására.
Ettől az eljárástól eltérve az [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes eljárás létrehozásáról szóló] …/2007/EK rendelet(25) 5. cikkének (1) bekezdésében és 7. cikkében említett hat hónapos és kilenc hónapos időszak nem alkalmazandó az ilyen értékelésre és jóváhagyásra.
3. A megfelelő átmeneti intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.
23. cikk
Az 1576/89/EGK rendelet módosítása
Az 1576/89/EGK rendelet a következőképpen módosul:
1. Az 1. cikk (4) bekezdésének m) pontja a következőképpen módosul:
a) Az 1a. alpont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"
Egyéb, [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], …-i .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet*(26)+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, és/vagy egyéb, az aromát fokozó növények vagy azok részei felhasználhatók, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.
–––––––––––––––
* HL …
"
b) A 2a. alpont helyébe a következő szöveg lép:
"
Egy italt "gin"-nek lehet nevezni, ha azt organoleptikusan megfelelő, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet(27)++ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy ugyanannak az irányelvnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítják elő úgy, hogy az ízében a borókaíz domináljon.
"
c) A 2b. alpont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"
Az ital "desztillált gin"-nek nevezhető akkor, ha kizárólag érzékszervileg megfelelő minőségű, eredetileg legalább 96% (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval és más természetes növényekkel együtt, hagyományos rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik, biztosítva, hogy ízében a boróka domináljon. A "desztillált gin" elnevezést lehet használni abban az esetben is, ha az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik. A desztillált gin ízesítéséhez [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], …/2007/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy az a) alpontban meghatározott aromakészítmények használhatók. A London gin a desztillált gin egyik fajtája.
"
2. Az 1. cikk (4) bekezdése n) pontjának 1. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
"
[Az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet(28) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanannak az irányelvnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradni.
"
3. Az 1. cikk (4) bekezdésének p) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"
Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.
"
4. Az 1. cikk (4) bekezdése u) pontja első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"
Olyan szeszes ital, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak szegfűszeggel és/vagy fahéjjal történő ízesítésével állítanak elő, a következő folyamatok valamelyikének alkalmazásával: kivonatolás és/vagy lepárlás, az alkohol újradesztillálása a fent meghatározott növények részeinek jelenlétében, [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], …/2007/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, szegfűszeg vagy fahéj hozzáadása, vagy e módszerek kombinációja.
"
5. A 4. cikk (5) bekezdésében az első és a második albekezdés helyébe – az a) és b) pontban szerepő listák kivételével – a következő szöveg lép:
"
Csak [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet(29) 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szeszes italok készítése során, az 1. cikk (4) bekezdésének m), n) és p) albekezdéseiben meghatározott italok kivételével.
Mindazonáltal [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanannak az irányelvnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett, a következőkben felsorolt likőrök kivételével.
"
24. cikk
Az 1601/91/EGK rendelet módosítása
A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
1. Az a) pontban a harmadik francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"
−
[az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], …-i .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet*(30)+ 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények és/vagy
–––––––––––––––
* HL …
"
2. A b) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"
−
[az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet(31) 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények és/vagy
"
3. A c) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"
−
[az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló], .../2007/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények és/vagy
"
25. cikk
A 2232/96/EK rendelet módosítása
A 2232/96/EK rendelet 5. cikkében az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"
1. Legkésőbb 2008. december 31-ig megalkotják az aromaanyagoknak a 2. cikk (2) bekezdésében említett listáját, a 7. cikkben meghatározott eljárással összhangban.
"
26. cikk
A 2000/13/EK irányelv módosítása
A 2000/13/EK irányelv III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:
"
"III. melléklet
AZ AROMAANYAGOK JELÖLÉSE AZ ÖSSZETEVŐK LISTÁJÁN
1. A (2) bekezdés sérelme nélkül az aromaanyagokat a következőképpen jelölik:
–
"aromaanyag" vagy az aromaanyag pontosabb megjelölése vagy leírása, ha az aromaanyag-összetevő [az élelmiszerekben vagy az élelmiszereken használandó ízesítő tulajdonsággal bíró egyes élelmiszer-összetevőkről szóló, …-i .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet*(32) 3. cikke (2) bekezdésének b), c), d), e), f), g) és h) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz;
–
"füstaroma (füstaromák)" vagy a füstaroma (füstaromák) pontos megnevezése, illetve leírása, ha az aromaanyag-összetevő az [aromaanyagokról szóló] …/2007/EK rendelet(33)+ 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz, és füstös ízt kölcsönöz az élelmiszernek.
2. A "természetes" kifejezést csak az [aromaanyagokról szóló] ║.../2007/EK rendelet++ ║ 14. cikkében megállapítottak szerint lehet az aromaanyagok leírásában használni.
3.A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet** hatálya alá tartozó alapanyagból előállított aromaanyagok tekintetében a "GMO-kból készült" jelzést fel kell tüntetni a címkén.
Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó valamely szervezettel előállított aromaanyagok tekintetében nincs különös címkézési követelmény.
–––––––––
* HL L
** HL L 268., 2003.10.18., 1. o. Az 1981/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 368., 2006.12.23., 99. o.) módosított rendelet.
"
27. cikk
Hatályba lépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet ...-tól(34) alkalmazandó. A 9. cikk azonban ...-tól(35)* alkalmazandó.
A fent említett időpontok előtt jogszerűen forgalomba hozott aromaanyagok és élelmiszerek a készletek kimerüléséig felhasználhatók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt ║,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
I. MELLÉKLET
Az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra jóváhagyott aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája
II.MELLÉKLET
A természetes aromaanyagok és természetes aromakészítmények előállításához használt hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárások listája
Aprítás
Bevonás
Főzés, sütés, olajban sütés (240°C-ig)
Hűtés
Vágás
Lepárlás / rektifikálás
Szárítás
Emulgeálás
Párolgás
Kivonás, beleértve az oldószeres kivonást
Erjesztés
Szűrés
Hántolás
Melegítés
Forrázás
Kivonatolás
Mikrobiológiai folyamatok
Keverés
Hámozás
Átszűrés
Préselés
Hűtés/Fagyasztás
Pörkölés / Grillezés
Facsarás
Áztatás
III.MELLÉKLET
Egyes anyagok jelenléte
A. rész: Az élelmiszerhez önmagukban nem adható anyagok:
Agaricin
Kapszaicin
Hipericin
Béta-azaron
1-allil-4-metoxi-benzol
Ciánhidrogén
Mentofurán
4-allil-1,2-dimetoxi-benzol
Pulegon
Kvasszin
1-allil-3,4-metilén-dioxi-benzol, szafrol
Teukrin A
Tujon (alfa és béta)
B. rész: Az aromaanyagokban és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben természetesen jelen lévő anyagok maximális mértéke bizonyos összetett élelmiszerekben, amelyekhez aromaanyagot és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket adtak
Az anyag neve
Összetett élelmiszer, amelyben az anyag jelenléte korlátozott
Maximális mérték[mg/kg]
█
IV.MELLÉKLET
Azon alapanyagok listája, amelyek használata korlátozott az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításában
A. rész: Az aromaanyagok és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításában nem használható alapanyagok
Alapanyag
Latin név
Közismert név
Acorus calamus tetraploid formája
Calamus tetraploid formája
B. rész: A bizonyos alapanyagokból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők használati feltételei
Alapanyag
Használati feltételek
Latin név
Közismert név
Quassia amara L. és
Picrasma excelsa (Sw)
Kvasszia
Az alapanyagból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak italok és pékáru előállításához használhatók.
Laricifomes officinales (Vill.: Fr) Kotl. et Pouz
vagy
Fomes officinalis
Fehér agaricin gomba
Az alapanyagból előállított aromaanyagok és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak alkoholtartalmú italok előállításához használhatók.
Hypericum perforatum
Orbáncfű
Teucrium chamaedrys
Sarlós gamandor
V.MELLÉKLET
A hőkezeléssel előállított aromaanyagok gyártási feltételei és a hőkezeléssel előállított aromaanyagok bizonyos anyagainak maximális mértéke
A. rész: Gyártási feltételek:
a) A feldolgozás során a termékek hőfoka nem haladhatja meg a 180°C-ot.
b) A hőkezelés időtartama 180°C-on nem haladhatja meg a 15 percet, illetve alacsonyabb hőfokon az ennél hosszabb megfelelő időtartamot: a hőfok csökkenésekor 10°C-onként kell kétszeresére emelni a melegítés idejét, a maximális idő 12 óra.
c) A feldolgozás során a pH-érték nem haladhatja meg a 8,0-t.
Az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv (HL L 186., 1989.6.30., 21. o.) A legutóbb a 92/11/EGK irányelvvel (HL L 65., 1992.3.11., 32. o.) módosított irányelv.
** A közösségi lista hatálybalépése után 18 hónappal.
Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése *
198k
31k
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0486 – C6-0319/2006 – 2006/0165(CNS))
Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0787 – C6-0053/2007 – 2006/0276(CNS))
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0787)(1),
– tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0053/2007),
– tekintettel a létfontosságú infrastruktúrák európai programjának elveiről szóló, 2005. december 1–2-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak a terrorizmus elleni küzdelem keretében a létfontosságú infrastruktúra védelméről szóló, 2005. június 7-i ajánlására(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0270/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;
5. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 Cím
A Tanács irányelve az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről
A Tanács irányelve az európai létfontosságú infrastruktúrákkal rendelkező, prioritást élvező ágazatok azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről
Módosítás: 2 (2) preambulumbekezdés
(2) 2005. november 17-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról, amely választási lehetőségeket nyújtott a program, valamint a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (CIWIN) kidolgozásához. A zöld könyvre adott válaszok egyértelműen rámutattak arra, hogy szükség vanközösségi keret felállítására a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan. Elismerték továbbá, hogy növelni kell a létfontosságú infrastruktúrák védelmét szolgáló kapacitást Európában, valamint segíteni kell a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhető pontok csökkentését. Hangsúlyozták a szubszidiaritás elvének és a szereplőkkel folytatott párbeszédnek a fontosságát is.
(2) 2005. november 17-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról, amely választási lehetőségeket nyújtott a program, valamint a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (CIWIN) kidolgozásához. A zöld könyvre adott válaszok hangsúlyozták a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos közösségi keret felállításában rejlő hozzáadott értéket. Elismerték továbbá, hogy növelni kell a létfontosságú infrastruktúrák védelmét szolgáló kapacitást Európában, valamint segíteni kell a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhető pontok csökkentését. Hangsúlyozták a szubszidiaritás, az arányosság és a kiegészítő jelleg alapvető elvének, valamint a szereplőkkel folytatott párbeszédnek a fontosságát is.
Módosítás: 3 (3) preambulumbekezdés
(3) 2005 decemberében a Bel- és Igazságügyi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (EPCIP), és úgy döntött, hogy a programnak összveszély-megközelítésen kell alapulnia, elsőbbséget adva a terrorizmusból eredő veszélyekkel szembeni küzdelemnek. E megközelítés értelmében a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos eljárásban figyelembe kell venni az ember által okozott, technológiai veszélyeket és a természeti katasztrófákat is, azonban a terrorveszélynek kell elsőbbséget adni. Amennyiben egy adott létfontosságú infrastrukturális ágazatban úgy találják, hogy valamely komoly veszéllyel szemben hozott védekezési intézkedések megfelelő szintűek, az érintett szereplőknek az egyéb olyan veszélyekre kell összpontosítaniuk, amelyek tekintetében továbbra is sebezhetőek.
(3) 2005 decemberében a Bel- és Igazságügyi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (EPCIP), és úgy döntött, hogy a programnak összveszély-megközelítésen kell alapulnia, elsőbbséget adva a terrorizmusból eredő veszélyekkel szembeni küzdelemnek. E megközelítés értelmében a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos eljárásban figyelembe kell venni az ember által okozott, technológiai veszélyeket és a természeti katasztrófákat is, valamint a strukturális veszélyeket is. A terrorveszélynek azonban elsőbbséget kell adni.
Módosítás: 4 (4) preambulumbekezdés
(4) A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos felelősség jelenleg elsősorban a tagállamokat és a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetőit terheli. Ennek így is kell maradnia.
(4) A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos elsődleges és végső felelősség a tagállamokat és a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetőit terheli. Mivel a nemzeti szolgálatok jobban tudják, mi történik országukban, az európai létfontosságú infrastruktúrák védelme tekintetében az alulról felfelé történő építkezés elvét kell alkalmazni.
Módosítás: 5 (4a) preambulumbekezdés (új)
(4a)A létfontosságú infrastruktúrák védelme alapvető jelentőséggel bír az Unió belső biztonsága és az uniós polgárok jóléte szempontjából. Bizonyos infrastruktúrák megzavarása vagy megsemmisítése emberi életeket követelhet, környezeti értékeket és gazdasági javakat semmisíthet meg, valamint a lakosságnak az állami védelembe és gondoskodásba vetett bizalmát tartósan lerombolhatja.
Módosítás: 6 Recital (5) preambulumbekezdés
(5) A Közösségben számos olyan létfontosságú infrastruktúra van, amelyek megzavarása vagy megsemmisítése két vagy több tagállamot is érintene, illetve a létfontosságú infrastruktúra helyétől eltérő másik tagállamot érintene. Ez magában foglalhat határokon átnyúló, több ágazatot érintő olyan hatásokat is, amelyek az összekapcsolt infrastruktúrák közötti kölcsönös függőségekből erednek. Az ilyen európai létfontosságú infrastruktúrákat közös eljárásban kell azonosítani és kijelölni. Közös keretek között kell értékelni, hogy szükséges-e ezen létfontosságú infrastruktúrák védelmét javítani. A létfontosságú infrastruktúrák védelme területén a tagállamok közötti kétoldalú együttműködési szabályozások jól megalapozott és hatékony eszközt jelentenek a határokon átnyúló létfontosságú infrastruktúrák kezelésében. Az EPCIP-nek ilyen együttműködésre kell épülnie.
(5) A Közösségben számos olyan létfontosságú infrastruktúra van, amelyek megzavarása vagy megsemmisítése három vagy több tagállamot is érintene, illetve a létfontosságú infrastruktúra helyétől eltérő, legalább másik két tagállamot érintene. Ez magában foglalhat határokon átnyúló, több ágazatot érintő olyan hatásokat is, amelyek az összekapcsolt infrastruktúrák közötti kölcsönös függőségekből erednek. Az ilyen európai létfontosságú infrastruktúrákat közös eljárásban kell azonosítani. Közös kritériumok alapján kell elkészíteni az európai létfontosságú infrastruktúrákkal rendelkező, prioritást élvező ágazatok jegyzékét. Ennek érdekében egy közös cselekvési keretet kell létrehozni ezen európai létfontosságú infrastruktúrák védelmére, amely a tagállamokat olyan helyzetbe hozza, hogy a területükön lévő létfontosságú infrastruktúrákat érintő lehetséges veszélyeket a megfelelő intézkedések révén csökkentsék. A létfontosságú infrastruktúrák védelme területén a tagállamok közötti kétoldalú együttműködési szabályozások jól megalapozott és hatékony eszközt jelentenek a határokon átnyúló létfontosságú infrastruktúrák kezelésében. Az EPCIP-nek ilyen együttműködésre kell épülnie.
Módosítás: 7 (5a) preambulumbekezdés (új)
(5a)Bizonyos ágazatokban létezik már egy sor olyan intézkedés, amely szabályozza az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítását, kijelölését és védelmét. Semmilyen jövőbeni közösségi szintű szabályozás nem vezethet kettős szabályozáshoz ezekben az ágazatokban a biztonság növelése nélkül.
Módosítás: 8 (6) preambulumbekezdés
(6) Mivel a különböző ágazatok a létfontosságú infrastruktúrák védelme területén különleges tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek, a létfontosságú infrastruktúrák védelme érdekében közösségi megközelítést kell kidolgozni és végrehajtani, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat és a fennálló ágazati intézkedéseket, ideértve az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglévő intézkedéseket, valamint adott esetben a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői között már létrejött, határokon átnyúló kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat is. Tekintettel arra, hogy a magánszektor igen jelentős mértékben vesz részt a kockázatok figyelemmel kísérésében és kezelésében, valamint a működési folytonossági tervezésben és a katasztrófa utáni helyreállításban, a közösségi megközelítésnek ösztönöznie kell a magánszektor teljes bevonását. A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos ágazatonkénti megközelítés végrehajtásának megkönnyítése érdekében fel kell állítani a létfontosságú infrastrukturális ágazatok közös listáját.
(6) Mivel a különböző ágazatok a létfontosságú infrastruktúrák védelme területén különleges tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek, a létfontosságú infrastruktúrák védelme érdekében közösségi megközelítést kell kidolgozni és végrehajtani, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat és a fennálló ágazati intézkedéseket, ideértve az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglévő intézkedéseket, valamint adott esetben a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői között már létrejött, határokon átnyúló kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat is. Tekintettel arra, hogy a magánszektor igen jelentős mértékben vesz részt a kockázatok figyelemmel kísérésében és kezelésében, valamint a működési folytonossági tervezésben és a katasztrófa utáni helyreállításban, a közösségi megközelítésnek biztosítania kell a magánszektor teljes bevonását. Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos ágazatonkénti megközelítés végrehajtásának megkönnyítése érdekében fel kell állítani a létfontosságú infrastrukturális ágazatok közös listáját.
Módosítás: 9 (6a) preambulumbekezdés (új)
(6a)Az európai létfontosságú infrastruktúrákat úgy kell kialakítani, hogy minimalizálják a harmadik országokkal fennálló összeköttetést, illetve az ilyen országokban való elhelyezkedést. Az európai létfontosságú infrastruktúrákat alkotó elemek Unión kívüli elhelyezkedése növeli az egész infrastruktúrára kiható terrortámadás veszélyét, annak kockázatát, hogy a terroristák hozzáférnek az Unión kívül tárolt adatokhoz, valamint a közösségi jogszabályoknak való meg nem felelés veszélyét, ami az egész infrastruktúrát sebezhetőbbé tenné.
Módosítás: 10 (7) preambulumbekezdés
(7) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetőjének üzemeltetői biztonsági tervet kell kidolgoznia, amely azonosítja a létfontosságú eszközöket, és azok védelmére megfelelő biztonsági megoldásokról rendelkezik. Az üzemeltetői biztonsági tervnek figyelembe kell vennie a sebezhetőségi, veszély- és kockázatértékeléseket, valamint a tagállami hatóságok által szolgáltatott egyéb megfelelő információkat.
(7) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetőjének üzemeltetői biztonsági tervet kell kidolgoznia, amely azonosítja a létfontosságú eszközöket, és azok védelmére megfelelő biztonsági megoldásokról rendelkezik. Az üzemeltetői biztonsági tervnek figyelembe kell vennie a sebezhetőségi, veszély- és kockázatértékeléseket, valamint a tagállami hatóságok által szolgáltatott egyéb megfelelő információkat. Ezeket az üzemeltetői biztonsági terveket el kell juttatni a tagállamok európai létfontosságú infrastruktúra védelmének (ECIP) kapcsolattartó pontjaiba. A meglévő, ágazati védelmi intézkedéseknek való megfelelés adott esetben teljesítheti az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó előírást.
Módosítás: 11 (8) preambulumbekezdés
(8) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetőjének biztonsági összekötő tisztviselőt kell kijelölnie a létfontosságú infrastruktúrák védelmére illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében.
(8) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetőjének biztonsági összekötő tisztviselőt kell kijelölnie a létfontosságú infrastruktúrák védelmére illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében. A meglévő, ágazati védelmi intézkedéseknek való megfelelés adott esetben teljesítheti a biztonsági összekötő tisztviselő kijelölésére vonatkozó előírást.
Módosítás: 12 (10) preambulumbekezdés
(10) Annak érdekében, hogy könnyebb legyen az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét javítani, közös módszertanokat kell kidolgozni az infrastrukturális eszközök sebezhetőségi pontjainak, valamint az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak az azonosítására és minősítésére.
(10) Annak érdekében, hogy könnyebb legyen az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét javítani, közös módszertanokat kell kidolgozni és életbe léptetni az infrastrukturális eszközöket fenyegető veszélyek és kockázatok, valamint az azokat érintő strukturális sebezhetőségi pontok azonosítására és minősítésére.
Módosítás: 13 (11) preambulumbekezdés
(11) Kizárólag közös keret biztosíthatja a szükséges alapot az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó intézkedések következetes végrehajtásához, illetve határozhatja meg egyértelműen valamennyi érintett szereplő feladatait. Az európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői számára hozzáférést kell biztosítani a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz.
(11) Az összes érdekelt fél felelősségének meghatározása révén közös keret biztosíthatja a szükséges alapot az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó intézkedések következetes végrehajtásához. A tagállamok és az európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői számára hozzáférést kell biztosítani a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz.
Módosítás: 14 (12) preambulumbekezdés
(12) A létfontosságú infrastruktúrák hatékony védelme nemzeti és közösségi szinten egyaránt megköveteli a kommunikációt, koordinációt és együttműködést. Ez leghatékonyabban úgy érhető el, ha valamennyi tagállam CIP kapcsolattartó pontot nevez ki, amely koordinálja a CIP-pel kapcsolatos kérdéseket nemzeti szinten, valamint a többi tagállammal és a Bizottsággal.
(12) Az európai létfontosságú infrastruktúrák hatékony védelme nemzeti és közösségi szinten egyaránt megköveteli a kommunikációt, koordinációt és együttműködést. Ez leghatékonyabban úgy érhető el, ha valamennyi tagállam ECIP kapcsolattartó pontot nevez ki, amely koordinálja az ECIP-pel kapcsolatos kérdéseket nemzeti szinten, valamint a többi tagállammal és a Bizottsággal.
Módosítás: 15 (13) preambulumbekezdés
(13) A létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó tevékenységek olyan területeken történő kidolgozása érdekében, amelyek megkívánják az információk bizonyos mértékű titkosságát, helyénvaló ezen irányelv keretében következetes és biztonságos információcserét biztosítani. A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bizonyos információk olyan jellegűek, hogy azok feltárása a közbiztonság tekintetében aláásná a közérdek védelmét. Minősíteni kell a létfontosságú infrastrukturális eszközökre vonatkozó olyan különleges tényeket, amelyek felhasználhatók létfontosságú infrastrukturális létesítményekkel szemben negatív következmények okozására irányuló tervekhez és cselekedetekhez, továbbá az e tényekhez való hozzáférést kizárólag szükség esetén lehet biztosítani közösségi és tagállami szinten egyaránt.
(13) Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó tevékenységek olyan területeken történő kidolgozása érdekében, amelyek megkívánják az információk bizonyos mértékű titkosságát, helyénvaló ezen irányelv keretében következetes és biztonságos információcserét biztosítani. Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bizonyos információk olyan jellegűek, hogy azok feltárása a közbiztonság tekintetében aláásná a közérdek védelmét. Minősíteni kell a létfontosságú infrastrukturális eszközökre vonatkozó olyan különleges tényeket, amelyek felhasználhatók létfontosságú infrastrukturális létesítményekkel szemben negatív következmények okozására irányuló tervekhez és cselekedetekhez, továbbá az e tényekhez való hozzáférést kizárólag szükség esetén lehet biztosítani közösségi és tagállami szinten egyaránt.
Módosítás: 16 (14) preambulumbekezdés
(14) A létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információcserének a bizalmon és a biztonságon kell alapulnia. Az információcsere olyan bizalmi viszonyt követel, amelyben a vállalatok és szervezetek tudják, érzékeny adataik megfelelő védelmet kapnak. Az információcsere ösztönzése érdekében egyértelművé kell tenni az ipar számára, hogy a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információk nyújtásából eredő előnyök fontosabbak az ipar és általában a társadalom számára okozott költségeknél. Ezért ösztönözni kell a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos információcserét.
(14) Az európai létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információcserének a bizalmon és a biztonságon kell alapulnia. Az információcsere olyan bizalmi viszonyt követel, amelyben a vállalatok és szervezetek tudják, érzékeny adataik megfelelő védelmet kapnak.
Módosítás: 17 (15) preambulumbekezdés
(15) Ezen irányelv kiegészíti a fennálló ágazati intézkedéseket közösségi és tagállami szinten egyaránt. Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat, azokat továbbra is alkalmazni kell, és e mechanizmusok hozzájárulnak majd ezen irányelv átfogó végrehajtásához.
(15) Ezen irányelv kiegészíti a fennálló ágazati intézkedéseket közösségi és tagállami szinten egyaránt. Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat és már léteznek jogszabályok, azokat végre kell hajtani és alkalmazni kell, hogy hozzájáruljanak a közbiztonság javításához, amely során el kell kerülni az ezen irányelvvel való átfedéseket és ellentmondásokat, valamint olyan többletköltségek keletkezését, amelyek nem növelik a biztonságot.
Módosítás: 18 (17) preambulumbekezdés
(17) Mivel ezen irányelv célkitűzéseit – nevezetesen azt, hogy eljárás jöjjön létre az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítés alakuljon ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és így azok az intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(17) Mivel ezen irányelv célkitűzéseit – nevezetesen azt, hogy eljárás jöjjön létre az európai létfontosságú infrastruktúrával rendelkező, kiemelt fontosságú ágazatok azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítés alakuljon ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani – a tagállamok nem minden esetben tudják kielégítően megvalósítani, és így azok az intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, ám az arányosság elvére való tekintettel külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az pénzügyi szempontból is elfogadható legyen a tulajdonosok/üzemeltetők, illetve a tagállamok számára.
Módosítás: 19 1. cikk
Ezen irányelv eljárást hoz létre az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítést alakít ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani.
Ezen irányelv eljárást hoz létre az európai létfontosságú infrastruktúrákkal rendelkező, kiemelt fontosságú ágazatok azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítést alakít ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani.
Módosítás: 20 2. cikk b) pont
b) "európai létfontosságú infrastruktúra": olyan létfontosságú infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése két vagy több tagállamot is jelentősen érintene, illetve csak egyetlen tagállamot érintene, de a létfontosságú infrastruktúra egy másik tagállamban van. Ide tartoznak azok a hatások is, amelyek az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló, ágazatokon átnyúló szoros kapcsolatokból erednek;
b) "európai létfontosságú infrastruktúra": olyan létfontosságú infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése három vagy több tagállamot is jelentősen érintene, illetve legalább kétolyan tagállamot érintene, ahol nincs létfontosságú infrastruktúra. Ide tartoznak azok a hatások is, amelyek az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló, ágazatokon átnyúló szoros kapcsolatokból erednek;
Módosítás: 21 2. cikk d) pont
d) "sebezhetőség": a létfontosságú infrastruktúra tervezésének, létrehozásának vagy működtetésének egyik elemét jellemző sajátosság, amely lehetővé teszi az infrastruktúra valamely veszély általi megzavarását vagy megsemmisítését, és magában foglalja az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló szoros kapcsolatokat is;
d) "strukturális sebezhetőség": a létfontosságú infrastruktúra tervezésének, létrehozásának vagy működtetésének egyik elemét jellemző sajátosság, amely lehetővé teszi az infrastruktúra valamely veszély általi megzavarását vagy megsemmisítését, és magában foglalja az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló szoros kapcsolatokat is; (Ez a módosítás a teljes jogalkotási szövegre érvényes; a módosító javaslat elfogadása esetén a teljes szövegben technikai kiigazításra lesz szükség.)
Módosítás: 22 3. cikk (1) bekezdés
(1) Az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására szolgáló horizontális és ágazati kritériumokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. E kritériumok a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.
(1) Az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására szolgáló horizontális és ágazati kritériumokat a meglévő védelmi feltételekre kell építeni és azokat az EK-Szerződés 308., valamint az Euratom Szerződés 203. cikkével összhangban kell elfogadni és módosítani.
A valamennyi létfontosságú infrastrukturális ágazatra alkalmazandó horizontális kritériumok kidolgozása során figyelembe kell venni az egyes infrastruktúrák megzavarása vagy megsemmisítése által okozott hatás súlyosságát. E kritériumokat legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépését követő egy év]-ig kell elfogadni.
A valamennyi európai létfontosságú infrastrukturális ágazatra alkalmazandó horizontális kritériumok kidolgozása során figyelembe kell venni az egyes infrastruktúrák megzavarása vagy megsemmisítése által okozott hatás súlyosságát. E kritériumokat legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépését követő egy év]-ig kell elfogadni.
Az ágazati kritériumokat a prioritást évező ágazatokra vonatkozóan kell kidolgozni, amely során figyelembe kell venni az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatok sajátosságait, valamint adott esetben be kell vonni az érintett szereplőket is. E kritériumokat minden egyes prioritást élvező ágazatra vonatkozóan legkésőbb a prioritást évező ágazatnak nyilvánítást követő egy éven belül kell elfogadni.
Az ágazati kritériumokat a prioritást évező ágazatokra vonatkozóan az ágazatonkénti védelmi intézkedésekre építve kell kidolgozni, amely során figyelembe kell venni az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatok sajátosságait, valamint be kell vonni az összes érintett szereplőt is, mivel az egyes ágazatok érdemi tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek létfontosságú infrastruktúráik védelmével kapcsolatban. E kritériumokat minden egyes prioritást élvező ágazatra vonatkozóan legkésőbb a prioritást évező ágazatnak nyilvánítást követő egy éven belül kell elfogadni.
Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat, azokat továbbra is alkalmazni kell. A rendelkezések vagy intézkedések közötti átfedéseket és ellentmondásokat mindenképpen el kell kerülni.
Módosítás: 23 3. cikk (2) bekezdés
1.A Bizottság évente választja ki az I. mellékletben felsorolt ágazatok közül azokat a prioritást élvező ágazatokat, amelyeket az (1) bekezdésben előirányzott kritériumok kidolgozása során figyelembe kell venni.
törölve
Az I. melléklet a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosítható, feltéve hogy a módosítás nem terjeszti ki ezen irányelv hatályát.
Módosítás: 24 3. cikk (3) bekezdés
(3) Minden tagállam azonosítja a területén található, az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott kritériumoknak megfelelő létfontosságú infrastruktúrákat, valamint a területén kívüli, e kritériumoknak megfelelő olyan létfontosságú infrastruktúrákat, amelyek kihathatnak rá.
(3) Minden tagállam azonosítja a területén található, az (1) bekezdés alapján elfogadott kritériumoknak megfelelő lehetséges európai létfontosságú infrastruktúrákat, valamint a területén kívüli, e kritériumoknak megfelelő olyan lehetséges európai létfontosságú infrastruktúrákat, amelyek kihathatnak rá, legkésőbb a megfelelő kritériumok elfogadását követő egy éven belül, ezután pedig folyamatosan.
Minden tagállam értesíti a Bizottságot az így azonosított létfontosságú infrastruktúrákról legkésőbb a megfelelő kritériumok elfogadását követő egy éven belül, ezután pedig folyamatosan.
Módosítás: 25 4. cikk cím
Az európai létfontosságú infrastruktúrák kijelölése
A prioritást élvező ágazatok kijelölése és azonosítása
Módosítás: 26 4. cikk (-1) bekezdés (új)
(-1) Minden tagállam azonosítja a 3. cikk (1) bekezdésében elfogadott kritériumok kidolgozásához szükséges, a területén található prioritást élvező ágazatokat, valamint a területén kívüli olyan prioritást élvező ágazatokat, amelyek kihathatnak az előbbiekre.
Minden tagállam értesíti a Bizottságot az így azonosított prioritást élvező ágazatokról, legkésőbb a megfelelő kritériumok elfogadását követő egy éven belül, ezután pedig folyamatosan.
Módosítás: 27 4. cikk (1) bekezdés
(1) A Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti értesítések, valamint a rendelkezésére álló egyéb információk alapján javaslatot tesz az európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítandó létfontosságú infrastruktúrák listájára.
(1) A Bizottság a (-1) bekezdés szerinti értesítések, valamint a rendelkezésére álló egyéb információk alapján javaslatot tesz a létfontosságú infrastruktúrával rendelkező prioritást élvező ágazatok listájára.
Módosítás: 28 4. cikk (1a) bekezdés (új)
(1a)Az európai létfontosságú infrastruktúrákat úgy kell kialakítani, hogy minimálisra korlátozzák a harmadik országokkal fennálló összeköttetését, illetve az ilyen országokban való elhelyezkedést.
Módosítás: 29 4. cikk (2) bekezdés
(2) Az európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánított létfontosságú infrastruktúrák listáját a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2) Az európai létfontosságú infrastruktúrával rendelkező prioritást élvező ágazatok listáját a Tanács fogadja el és módosítja.
A lista a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosítható.
Módosítás: 30 4a. cikk (új)
4a. cikk Személyes adatok feldolgozása (2a)A személyes adatok európai létfontosságú infrastruktúrák védelme általi közvetlen vagy közvetítőn keresztüli – tevékenységük ellátásához szükséges – feldolgozásának a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezéseivel és az adatvédelemmel kapcsolatban alkalmazandó elvekkel összhangban kell történnie. Az adatfeldolgozást az Unióban kell végrehajtani, és biztonsági okokból harmadik országokban nem engedhető meg az adattükrözés.
____________ 1 HL L 281, 1995.11.23., 31. o.
Módosítás: 31 5. cikk (1) és (2) bekezdések
(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévő valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetője dolgozzon ki üzemeltetői biztonsági tervet, és azt frissítse, valamint legalább kétévente vizsgálja felül.
(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévő valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetője dolgozzon ki üzemeltetői biztonsági tervet, és azt frissítse, valamint legalább kétévente vizsgálja felül. A Bizottság és a Tanács elfogadja az I. mellékletben felsorolt bizonyos ágazatokra alkalmazandó meglévő védelmi intézkedések listáját. A felsorolt védelmi intézkedések közül egynek vagy többnek való megfelelés teljesíti az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó előírást.
(2) Az üzemeltetői biztonsági terv a II. mellékletben foglaltakkal összhangban azonosítja az európai létfontosságú infrastruktúra eszközeit, valamint azok védelmére megfelelő biztonsági megoldásokról rendelkezik. A 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni az üzemeltetői biztonsági tervre vonatkozó ágazatspecifikus, a fennálló közösségi intézkedéseket figyelembe vevő követelményeket. A 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárásban a Bizottság dönthet úgy, hogy az I. mellékletben felsorolt bizonyos ágazatokra alkalmazandó intézkedéseknek való megfelelés mentesít az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó követelmény alól.
(2) Az üzemeltetői biztonsági terv a II. mellékletben foglaltakkal összhangban azonosítja az európai létfontosságú infrastruktúra eszközeit, valamint azok védelmére megfelelő biztonsági megoldásokról rendelkezik. Az üzemeltetői biztonsági tervre vonatkozó ágazatspecifikus, a fennálló közösségi intézkedéseket figyelembe vevő követelményeket a Tanács fogadja el.
Módosítás: 32 5. cikk (3) bekezdés
(3) Az európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetője a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követő egy éven belül benyújtja az üzemeltetői biztonsági tervet az illetékes tagállami hatósághoz.
(3) Az európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetője a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követő egy éven belül benyújtja az üzemeltetői biztonsági tervet az illetékes ECIP kapcsolattartó ponthoz.
Amennyiben az üzemeltetői biztonsági tervre vonatkozóan a (2) bekezdés alapján ágazatspecifikus követelményeket fogadtak el, az üzemeltetői biztonsági tervet csak az ágazatspecifikus követelmények elfogadását követő egy éven belül kell benyújtani az illetékes tagállami hatósághoz.
Amennyiben az üzemeltetői biztonsági tervre vonatkozóan a (2) bekezdés alapján ágazatspecifikus követelményeket fogadtak el, az üzemeltetői biztonsági tervet csak az ágazatspecifikus követelmények elfogadását követő egy éven belül kell benyújtani az illetékes ECIP kapcsolattartó ponthoz.
Módosítás: 33 5. cikk (5) bekezdés
(5)A kikötővédelem fokozásáról szóló, 2005. október 26-i 2005/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés mentesít az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozására vonatkozó követelmény alól.
törölve
Módosítás: 34 6. cikk (1) bekezdés
(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévő európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői jelöljenek ki biztonsági összekötő tisztviselőt, aki biztonsági kérdésekben kapcsolattartó pontként működik az infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetője és a létfontosságú infrastruktúrák védelmére illetékes tagállami hatóságok között. A biztonsági összekötő tisztviselőt a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követő egy éven belül kell kijelölni.
(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévő európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői jelöljenek ki biztonsági összekötő tisztviselőt, aki biztonsági kérdésekben kapcsolattartó pontként működik az infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetője és az ECIP kapcsolattartó pont között. A biztonsági összekötő tisztviselőt a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követő egy éven belül kell kijelölni. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett listán szereplő védelmi intézkedések közül egynek vagy többnek való megfelelés teljesíti a biztonsági összekötő tisztviselő kijelölésére vonatkozó követelményt.
Módosítás: 35 6. cikk (2) bekezdés
(2) Minden tagállam tájékoztatja az érintett európai létfontosságú infrastruktúra biztonsági összekötő tisztviselőjét az azonosított kockázatokra és veszélyekre vonatkozó megfelelő információkról.
(2) A nemzeti ECIP kapcsolattartó ponton keresztül minden tagállam tájékoztatja az érintett európai létfontosságú infrastruktúra biztonsági összekötő tisztviselőjét az azonosított kockázatokra és veszélyekre vonatkozó megfelelő információkról.
Módosítás: 36 7. cikk (2) bekezdés
(2) Minden tagállam összefoglaló jelentést tesz a Bizottságnak az I. mellékletben említett egyes ágazatokban előforduló sebezhetőségi pontok, veszélyek és kockázatok típusairól a 4. cikk (2) bekezdésében előírt lista elfogadását követő 18 hónapon belül, ezután pedig kétévente rendszeresen.
(2) Minden tagállam összefoglaló jelentést tesz a Bizottságnak az európai létfontosságú infrastruktúrákban előforduló strukturális sebezhetőségi pontok, veszélyek és kockázatok típusairól a 4. cikk (2) bekezdésében előírt lista elfogadását követő 12 hónapon belül, ezután pedig kétévente rendszeresen.
E jelentések közös mintáját a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell kidolgozni.
E jelentések közös mintáját a Bizottság dolgozza ki és a Tanács hagyja jóvá.
Módosítás: 37 7. cikk (3) bekezdés
(3) A Bizottság ágazatonként értékeli, hogy az európai létfontosságú infrastruktúrák vonatkozásában szükség van-e különleges védekezési intézkedésekre.
(3) A Bizottság és a tagállamok ágazatonként értékelik, hogy az európai létfontosságú infrastruktúrák vonatkozásában szükség van-e különleges védekezési intézkedésekre. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a létező bevált gyakorlatokat és módszertanokat.
Módosítás: 38 7. cikk (4) bekezdés
(4) Az európai létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhetőségi, veszély- és kockázatértékelések közös módszertanait a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően ágazatonként lehet kidolgozni.
(4) Ha ezt szükségesnek ítélik, az európai létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos strukturális sebezhetőségi, veszély- és kockázatértékelések közös módszertanait ágazatonként lehet kidolgozni. Az ilyen közös módszertanoknak figyelembe kell venniük a már létező módszertanokat.
Módosítás: 39 8. cikk
A Bizottság támogatja a kijelölt európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetőit azáltal, hogy hozzáférést biztosít a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan rendelkezésre álló bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz
A Bizottság és a tagállamok támogatják a kijelölt európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetőit azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan rendelkezésre álló bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz
Módosítás: 40 10. cikk (2) bekezdés
(2) A valamely tagállam nevében ezen irányelv alapján bizalmas információkat kezelő személyeknek az érintett tagállam által elvégzendő megfelelő szintű biztonsági átvilágításon kell átesniük.
(2) A valamely tagállam nevében ezen irányelv alapján bizalmas információkat kezelő személyeknek az érintett tagállam által elvégzendő legmegfelelőbb szintű biztonsági átvilágításon kell átesniük.
Módosítás: 41 10. cikk (3) bekezdés
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan a tagállamokhoz vagy a Bizottsághoz eljuttatott információkat kizárólag a létfontosságú infrastruktúrák védelme céljából használják fel.
(3) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan a hozzájuk eljuttatott információkat kizárólag az európai létfontosságú infrastruktúrák védelme céljából használják fel, és hogy kellően figyelembe veszik egyrészt anyagi szempontból az arányosság elvét, másrészt az alapvető jogokat és a védelemre szoruló intézményeket.
Módosítás: 42 11. cikk
11. cikk A bizottság (1)A Bizottság munkáját a CIP kapcsolattartó pontok egy-egy képviselőjéből álló bizottság segíti.
törölve
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikkének rendelkezéseire.
(3)Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikkének rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.
(4)A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésőbb 2007. december 31-ig megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésőbb 2008. december 31-ig megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.
Módosítás: 44 I. melléklet cím
A létfontosságú infrastrukturális ágazatok listája
A lehetséges létfontosságú infrastrukturális ágazatok listája
Módosítás: 45 I. MELLÉKLET III. ágazat 9. alágazat
Rádiós távközlés és navigáció
Rádiós távközlés, navigáció és rádiófrekvenciás azonosítás (RFID)
Módosítás: 46 I. MELLÉKLET VII. ágazat, 19. alágazat
Fizetési, valamint értékpapírklíring- és elszámolási infrastruktúrák és rendszerek
Értékpapírklíring- és elszámolási infrastruktúrák és rendszerek, valamint szolgáltatóik
Módosítás: 47 I. MELLÉKLET VII. ágazat, 19a. alágazat (új)
– tekintettel a Bizottság "Európai energiapolitika" című közleményére (COM(2007)0001),
– tekintettel a Bizottság "A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről" című közleményére (COM(2006)0841),
– tekintettel a Bizottság "Vizsgálat az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról" című közleményére (COM(2006)0851) és a Bizottság szolgálatainak kísérő munkadokumentumára (SEC(2006)1724),
– tekintettel a Bizottság "Elsőbbségi összekapcsolási terv" című közleményére (COM(2006)0846),
– tekintettel a Bizottság "Jelentés az EU villamosenergia- és földgázipari szabályozási keretének végrehajtása" című belső munkadokumentumára (SEC(2006)1709), a Bizottság közleményének (COM(2006)0841) kísérődokumentumára,
– tekintettel a Bizottság belső "Európai Uniós energiapolitikai adatok" című munkadokumentumára (SEC(2007)0012),
– tekintettel 2006.december 14-i, az "Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatósága, versenyképessége és biztonsága tárgyában" című zöld könyvről szóló állásfoglalására(1),
– tekintettel 2006. március 23-i, az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról szóló állásfoglalására(2),
– tekintettel a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),
– tekintettel a második olvasatban 2007. május 23-án elfogadott, a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó álláspontjára(4),
– tekintettel a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),
– tekintettel a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),
– tekintettel a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2004. április 26-i 2004/67/EK tanácsi irányelvre(7),
– tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),
– tekintettel a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),
– tekintettel a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),
– tekintettel az Európai Energia Szabályozóknak a 2003. november 11-i 2003/796/EK bizottsági határozat 3. cikk (8) bekezdése szerint a 2006. január 1–2006. december 31. időszakról készített, a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozása tárgyában – az Európai Energiaipari Szabályozók Tanács (CEER) és a Villamosipari és Gázipari Európai Szabályozói Csoport (ERGEG), az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság minden tagja számára – kiadott éves jelentésére(11),
– tekintettel az Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i elnökségi következtetéseire az Európai Tanácsnak az Európai Tanácsi Cselekvési Terv (2007-2009) – Európai Energiapolitika című dokumentumhoz fűzött megjegyzéseiről,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0249/2007),
A. mivel az Európai Unió fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaellátásról szóló új energiapolitikájának nagyra törőnek kell lennie, a hosszú távú előnyöket kell szem előtt tartania, és elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az EU importtal szembeni külső kiszolgáltatottságának korlátozására, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére kell összpontosítania,
B. mivel e nagyra törő és hosszú távú előnyök elérése érdekében a szubszidiaritás elvével összhangban, kellő időben meg kell teremteni a megfelelő jogalkotási kereteket,
C. mivel az EU belső energiapiacának kiterjesztése és a tagállamok közötti hatékony szolidaritási mechanizmusok megteremtése előfeltétele az ellátás biztonságának és a gazdasági hatékonyság biztosításának,
D. mivel a liberalizáció és a piaci integráció egyforma mértékben fontos a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése, a nagyobb mértékű gazdasági hatékonyság elérése és a piaci likviditás növelése, ezáltal pedig az EU belső energiapiacának kiterjesztése tekintetében,
E. mivel az egyes tagállamok energiaforrásokról szóló döntései az egész Unióra hatást gyakorolnak a verseny, az ellátás biztonsága és a környezeti fenntarthatóság tekintetében,
F. mivel a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség elvei azt jelentik, hogy az Unió minden egyes polgára számára alapvető fontosságú, hogy az energiához megengedhető hozzáféréssel rendelkezzen,
G. mivel a 27 tagállamból 20 még nem ültette át teljes mértékben – szöveg szerint és szellemében – a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelvet,
H. mivel a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről szóló fent említett bizottsági közlemény és a Versenypolitikai Főigazgatóság jelentése az energiaágazat felméréséről arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi szabályok és liberalizációs intézkedések az energiaellátás hatékonyságának növekedéséhez vezettek és megtakarításhoz juttatták a fogyasztókat, viszont a piacok még nem nyíltak meg teljes mértékben, és a szabad verseny még mindig nem akadálytalan,
I. mivel a hatékony szétválasztással együtt a hálózati hozzáférésre vonatkozó szigorú és hatékony harmonizált szabályok szabályozók általi megállapítása előfeltétele annak, hogy új szereplők léphessenek be a piacra,
J. mivel néhány tagállamban hosszú távú szerződések vonatkoznak a piac egy lényeges hányadára, veszélyeztetve ezzel a szabad verseny alakulását, ezáltal pedig az energia belső piacának létrejöttét,
K. mivel az EU már meglévő, szétválasztásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása és szabályozási kerete a tagállamokban jelentős mértékben eltér, ami súlyos következményekkel jár a belső villamosenergia-piac fejlődésében,
L. mivel a szétválasztásra vonatkozó rendelkezések tekintetében tett nemzeti intézkedések konvergenciája és összehangolása az egyetlen módja az egységes európai energiapiac létrehozása felé való haladásnak,
M. mivel a legtöbb gázipari vállalkozás bevétele főként kereskedelmi tevékenységekből származik, és nem kitermelésből,
N. mivel kevés tagállam nyitotta meg földgázpiacát; mivel a földgáz-szolgáltatási piacon a teljes rendszer vonatkozásában mind a fogyasztók, mind a vállalkozások szempontjából kulcsfontosságú az alacsony ár és a minőségi szolgáltatás,
O. mivel a villamos energia átvitelében a szűk keresztmetszet csökkentése a villamosenergia-hálózat terjeszkedése és fejlesztése érdekében nagyarányú befektetéseket és a szűk keresztmetszet kezelésére irányuló hatékonyabb, piacalapú mechanizmusokat tesz szükségessé,
P. mivel bármely új, javasolt jogszabálynak a nagy energiaigényű iparágak által tapasztalt sajátos problémákkal – mint például a versenyhiányból eredő magas piaci energiaárakkal – kell foglalkoznia,
Q. mivel az összekapcsolás szintje számos tagállam között mindmáig elégtelen és igen messze van a 2002. március 15–16-i barcelonai csúcstalálkozón elfogadott megállapodásoktól, és sok esetben különböző politikai és közigazgatási okok hátráltatják annak építését,
R. mivel mielőtt javaslat születhetne bármilyen, az egyes tagállamokban lévő gáztárolási kapacitások kötelező létrehozásáról szóló jogszabályról, a Bizottságnak költséghaszon-elemzést és alapos hatásvizsgálatot kell készítenie,
S. mivel a liberalizáció és a piaci integráció egyformán fontos a belső energiapiac kiterjesztésében,
T. mivel a 2007. március 8-án és 9-én Brüsszelben megtartott Európai Tanács fent említett következtetései 33. pontjának utolsó mondata kimondja a nagy energiaigényű ágazatok óriási jelentőségét és hangsúlyozza, hogy költséghatékony intézkedésekre van szükség az ilyen iparágak versenyképességének és környezeti hatásának javítása érdekében,
U. mivel az átláthatóság hiányát a Bizottság a belső piaci verseny előmozdításának akadályaként azonosította,
V. mivel az energiaágazatban szükséges hosszú távú befektetések tekintetében egyértelmű, stabil és kiszámítható szabályozási keretre van szükség,
W. mivel egy új, európai uniós energiahatóság elősegítheti a kutatás finanszírozását és a megújuló energiák fejlesztését, fenntarthatja a díjak kiegyenlítődését és biztosíthatja az energiához való egyenlő hozzáférést minden polgár számára,
X. mivel a meglévő adatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak korlátozottan éltek a rászoruló fogyasztókat támogató célzott közszolgáltatási kötelezettségek lehetőségével,
1. megismétli, hogy a lisszaboni stratégia csak akkor lehet sikeres, ha további erőfeszítések születnek az energia területén meglévő közös európai érdek szélesebb körű áttekintésén alapuló közös energiapolitika megvalósítása felé a nemzeti jellegzetességek tiszteletben tartásával, és lehetővé téve a tagállamoknak azt, hogy az energiaforrások, valamint az energia-előállítók lehető legnagyobb mértékű sokszínűsítése érdekében ragaszkodhassanak saját energiaösszeállításukhoz;
Az átvitel szétválasztása
2. úgy véli, hogy a tulajdonjog szétválasztása a leghatékonyabb eszköze lehet az infrastrukturális befektetések megkülönböztetés-mentes előmozdításának, az új szereplők számára a hálózatokhoz való méltányos hozzáférésnek, és a piacon az átláthatóság biztosítása számára; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a modell nem fedhet le minden kérdéses feladatot, mint például az összekapcsolásokat vagy a szűk keresztmetszeti pontokat;
3. elismeri, hogy a gázszektorban a szétválasztást célzó további intézkedések alkalmazása nem magától értetődő; ezért speciális megoldások kifejlesztését sürgeti annak érdekében, hogy ezen ágazat számára létrejöhessen a belső gázpiac, figyelembe véve a termelési vagy forgalmazási láncban meglévő különbségeket;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan elemzést, amely ismerteti a tulajdonjogi szétválasztás és a független rendszerüzemeltetők létrehozásának várható költségeit a tagállamok számára, a hálózatokba történő befektetésekre gyakorolt várható hatásokat, valamint a belső piac és a fogyasztók számára bekövetkező előnyöket; hangsúlyozza, hogy az elemzésnek foglalkoznia kell azzal a kérdéssel is, hogy felmerülnek-e majd problémák vagy költségek – és ha igen, milyenek –, amennyiben az állam nem végzi el a szétválasztást, továbbá azzal a kérdéssel, hogy a negatív következmények eltérőek-e az állami és a magántulajdon tekintetében; javasolja továbbá, hogy az elemzés vegye fontolóra, hogy a célkitűzések elérése tekintetében milyen előnyei lennének a tulajdonjogi szétválasztásnak a független, regionális piaci szereplőkre irányuló megközelítéshez képest;
5. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az unió villamosenergia- és földgázágazataiban meglévő strukturális eltéréseket, beleértve azt is, hogy néhány tagállam ezekből az energiaforrásokból nem rendelkezik hazai termeléssel és azt is, hogy fontos termelési földgázpiacokon jelenleg nem biztosított a teljes gazdasági kölcsönösség; ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan kiegyensúlyozott javaslatot, amely lehetővé teszi az EU földgáztársaságai számára, hogy új termelési csővezetékekbe történő befektetéseket és hosszú távú szerződéseket használhassanak fel annak érdekében, hogy harmadik országokkal szemben növeljék tárgyalóerejüket;
6. ragaszkodik ahhoz, hogy harmadik országbeli társaságoknak csak akkor engedélyezzék energetikai infrastruktúra vásárlását, amennyiben azzal az országgal viszonosság állá fenn;
Szabályozók
7. üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely a nemzeti szabályozók együttműködésének uniós szintű, EU-s szervezeten keresztül történő fokozására irányul, s a határokon átnyúló ügyek szabályozásához való európaibb megközelítés előmozdítójának tekinthető; úgy véli, hogy a nemzeti szabályozók hatáskörei közötti fokozott konvergencia és összehangoltság alapvető fontosságú a technikai és szabályozási különbségek túllépése érdekében, amelyek a határokon átnyúló kereskedelmet és összekapcsolódásokat komolyan gátolják; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kulcsszerepet kell betöltenie a nemzeti szabályozók függetlenségének megtartása mellett; úgy véli, hogy a szabályozóknak döntéseiket a speciálisan meghatározott technikai és kereskedelmi ügyekben úgy kell meghozniuk, hogy szükség esetén tájékozódnak az átvitelirendszer-irányítók és egyéb érdekeltek álláspontjáról, emellett ezen döntéseknek jogilag kötelező erővel kell bírniuk;
8. rámutat, hogy a nemzeti szabályozóknak a kizárólag nemzeti piacukat érintő döntéseikért az egyedüli felelős hatóságoknak kell maradniuk; támogatja, hogy hatásköreiket kiterjesszék azáltal, hogy azokba beletartozzon a megkövetelt befektetés jegyzékének elkészítése, majd azt követően végrehajtásának tevékeny előmozdítása;
9. úgy véli, hogy a szabályozóknak biztosítaniuk kell, hogy bármely olyan társaság, amelynek energia-infrastruktúra, és különösen átviteli hálózatok vagy csővezetékek vannak a tulajdonában, vállalja, hogy egyértelmű befektetési célokat irányoz elő az ágazatban meglévő spekulációk elkerülése érdekében;
10. úgy véli, hogy a nemzeti szabályozók függetlennek, erősnek kell lenniük és egyértelműen meghatározott hatáskörrel kell rendelkezniük, biztosítandó, hogy a jogszabályok gyakorlati végrehajtása teljes mértékű legyen, a piaci szereplők azokhoz igazodjanak, illetve hogy a szükséges befektetések és átláthatósági szintek megvalósuljanak; úgy véli ugyanakkor, hogy hatásköreiket uniós szinten kell összehangolni az átláthatóság, a nyilvánosságra hozatal és elszámoltathatóság közös szabályainak létrehozásával, a szabályozók nemzeti hatóságoktól és ipartól való teljes függetlenségének megőrzése érdekében;
11. úgy véli, hogy a nemzeti energiaszabályozóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy megbüntessék azt az üzemeltetőt, amely nem tartja tiszteletben a határozataikat, vagy azt az átviteli rendszerüzemeltetőt, amely nem tesz eleget a rendszerkarbantartásra vonatkozó kötelességének, valamint hogy biztosíthassák, hogy a vállalatok tanácsadást nyújtsanak a fogyasztóknak az energia végső felhasználásának hatékonyságáról – ahogyan arról az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) rendelkezik – továbbá meg kell adni a szabályozóknak annak lehetőségét, hogy villamos áram és földgázkibocsátási programokat foganatosítanak; úgy véli továbbá, hogy a szabályozó hatóságok és az illetékes versenyhatóságok közötti kölcsönös együttműködést mind nemzeti, mind pedig uniós szinten erősíteni kell;
12. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megoldást az átviteli rendszerüzemeltetők tekintetében a függetlenséggel, illetve összeférhetetlenséggel, valamint az átláthatósággal kapcsolatos problémákra; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az átviteli rendszerüzemeltetők számára, hogy betölthessék a piacot előmozdító szerepüket, illetve amelyek – a határokon átnyúló szállítás javítása érdekében – harmonizálják az átviteli rendszerüzemeltetőkre vonatkozó nemzetközi szabályzatokat;
13. üdvözli azt a javaslatot, amely az átvitelirendszer-üzemeltetők létező szervezeteit hivatalos szereppel ruházza fel hivatalos kötelezettségekkel és célkitűzésekkel kiegészítve ("ETSO+\GTE+ megoldás");
14. bírálja egyes kormányok túlzott beavatkozási törekvéseit a nemzeti szabályozóik által hozott döntésekbe, mivel ez aláássa független hatósági szerepüket;
15. utal néhány regionális piac fejlődésére; hangsúlyozza, hogy a nagyobb "energiaszigetek" létrejöttének megelőzéséhez megfelelő intézkedésekre lesz szükség, és kéri, hogy ezek a regionális struktúrák ne veszélyeztessék a belső energiapiac létrehozását és végrehajtását;
Szabályozott díjak
16. sürgeti a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg az általánosan szabályozott díjakat – a 2003/54/EK irányelvben említett végső esetben kiszabott díjak kivételével – ugyanakkor biztosítsák, hogy megfelelő mechanizmusok álljanak rendelkezésre a rászoruló fogyasztók védelmére, különösen az üzemanyag-szegénység tekintetében, beleértve a nem piaci mechanizmusokat is; sajnálatát fejezi ki, hogy az európai energiapolitikáról szóló fenti bizottsági közlemény nem tesz említést az ármechanizmusokról; megjegyzi, hogy az árintervenciót csak végső esetben szabad alkalmazni, ahol a nemzeti szabályozó hatóságok a mesterségesen létrehozott magas árakat kívánják visszaszorítani a fogyasztók, vállalatok és új belépők védelme érdekében és azért, hogy az árak minden esetben a valódi költségeket takarják;
17. úgy véli, hogy fel kell számolni a nem megújuló energiaforrások támogatását, ezzel biztosítva az egyenlő esélyeket; úgy véli, hogy a külső környezetvédelmi költségeket be kell építeni az energia árába, és a környezetvédelmi és energiapolitikai célok elérése érdekében piaci alapú intézkedéseket kell alkalmazni;
18. megjegyzi, hogy a tervezett magas színvonalú egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek és a közszolgáltatási kötelezettségeknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal, és hogy az árdiszkrimináció és a viszonteladás korlátozása a versenyjog hatálya alá tartozik; hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú a fennmaradó szabályozott szolgáltatói díjak hatásának felmérése a verseny fejlődésére, valamint a piaci torzulások megszüntetése;
Társadalmi hatás és fogyasztóvédelem
19. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a különböző javaslatai társadalmi hatásait is értékelő, teljes körű hatásvizsgálatot és támogassa az iparágakat a kiképzésre és átszervezésre irányuló mechanizmusok kifejlesztésében;
20. úgy véli, hogy a fogyasztók energiaellátása az alapvető szükségletek tekintetében elengedhetetlen, és hogy az energiaszegénység ellen minden rendelkezésre álló eszközzel – különösen az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság ösztönzésével – harcolni kell; felhív továbbá megfelelően célirányos és átlátható társadalmi intézkedések alkalmazására, amelyek amellett, hogy nem akadályozzák a tisztességes versenyt, a rászoruló és hátrányos helyzetű fogyasztók védelmét szolgálják;
21. sürgeti a Bizottságot, hogy az energiafogyasztók chartájáról szóló javaslatát 2007 vége előtt nyújtsa be;
Összekapcsolások
22. üdvözli a tagállamok 10%-os összekapcsolási szintjére irányuló indikatív célkitűzést;
23. felhívja a tagállamokat, hogy többek között a kétoldalú együttműködés erősítése által fokozzák a meglévő és jövőbeli projektek technikai, bürokratikus és politikai korlátainak lebontására tett erőfeszítéseiket, különösen a Bizottság által közösségi érdekű projektként azonosított négy projekt esetében; felhívja a tagállamokat, hogy az összekapcsolási vonalak kiépítésére vonatkozó engedélyezési eljárásokat könnyítsék meg, illetve korlátozzák az ilyen eljárások időtartamát; úgy véli azonban, hogy az általános érdekű szempontokat mindig figyelembe kell venni;
24. megerősíti a transzeurópai energiahálózatokra előirányzott költségvetés növelésének szükségességét különösen a környezeti akadályok eltörlése céljából;
25. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a végrehajtási problémákkal szembesülő közösségi érdekű projektekkel foglalkozó uniós koordinátorok kinevezését;
26. hangsúlyozza, hogy a decentralizált energetikai infrastruktúra és energiatermelés elősegítheti az energiaellátás magasabb szintű biztonságának elérését és azokat az energiapolitikai stratégiák kidolgozásakor kell ösztönözni;
Hosszú távú szerződések
27. elismeri, hogy hosszú távú termelési szerződésekre van szükség – különösen a földgáz-piacon – a pozitív befektetési légkör megteremtéséhez, ez jelentősen hozzájárulna az ellátás biztonságához és nem veszélyeztetné Európában a belső energiapiac integrációját, feltéve hogy nem zárják ki az új belépőket;
28. úgy véli, hogy a "használd vagy veszítsd el" elv kiegyensúlyozott és hatékony alkalmazását biztosítani kell, hogy az új belépők hozzáférhessenek azokhoz a hálózatokhoz, ahol a kapacitás nincs kihasználva;
29. úgy véli, hogy a hosszú távú kétoldalú forgalmazási szerződések, amíg nem ölelik fel a piac jelentős százalékát és nem akadályozzák a fogyasztókat a szolgáltató-váltásban, lehetőséget teremtenek a nagy energiaigényű iparágak számára, hogy alacsonyabb és stabilabb energiaárakat alkudjanak ki az általuk választott szolgáltatónál és ezért ezeket a szerződéseket engedélyezni kell, feltéve, hogy az illetékes hatóság megfelelően ellenőrzi őket, a hálózatok számára nem jelentenek további költséget, nem zárják ki az új belépőket a piacról és nem akadályozzák a piac fejlődését;
30. felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon meghatározást arra vonatkozóan, hogy ki minősül nagy energia-felhasználónak; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a globális gazdaságban versengő, EU-n belüli nagy energia-felhasználókra;
31. kéri a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást az ilyen hosszú távú kétoldalú forgalmazási szerződésekről, hogy a piac bizonytalansága csökkenjen és a szerződések szabványosítása irányába mozduljon;
32. emlékeztet arra, hogy az energiatermelő, -átvivő, -tároló és -elosztó létesítmények olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek biztonságát és biztonságosságát minden körülmény mellett teljes mértékben meg kell őrizni, és biztosítani kell;
Villamos és gázhálózatok
33. ismételten hangsúlyozza aggodalmát a villamos- és gázinfrastruktúra fejlesztésébe történő nagyobb, Európában az ellátás biztonságának garantálását szolgáló befektetések szükségessége tekintetében; ragaszkodik a szabályozási keret stabilitásához, koherenciájához és átláthatóságához a befektetésbarát környezet létrehozása érdekében és ezért – az európai uniós fogyasztók és vállalkozások közös érdekében – felszólít egy befektetésbarát szabályozási környezet kidolgozására;
34. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban sok akadály továbbra is fennáll, amelyek aránytalan késedelmet okoznak az új energetikai importinfrastruktúrák létrehozásával és a fő villamosenergia-hálózat új generációjával kapcsolatban; ezért kéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést, hogy az ilyen késedelmeket a minimális szintre szorítsák, valamint hogy minden legkülső és megközelíthetetlen lakott terület (beleértve a szigeteket és a hegyvidékeket) a fő villamosenergia-hálózatra kapcsolódjon;
35. sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a hálózatok kapacitását, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék jelentős szárazföldi és vízi megújuló energiaforrások új generációjának belépését; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan európai uniós intelligens hálózat létrehozásának megvalósíthatóságát, amely az elérhető legújabb információs és kommunikációs technológiák minden előnyét kihasználja; egy ilyen hálózat a termelési opciók széles körét fogadná be, jobb helyzetbe hozná a fogyasztókat, képes lenne gyorsan azonosítani és elemezni a zavarokat, valamint reagálni ezekre, továbbá helyreállítani ezek hatásainak következményeit; sürgeti a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a befektetéseket és szabályozóik részére adjanak kifejezett megbízást e célok elérésének támogatására;
36. hangsúlyozza az európai uniós hálózatok technikai harmonizációjának szükségességét;
37. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki menetrendet az egységes európai uniós villamosenergia- és földgázhálózat létrehozására;
38. üdvözli a bioföldgáz gázhálózatba történő bevitelével kapcsolatos legújabb technológiai előrelépést; sürgeti a Bizottságot, hogy – a földgázzal való ellátás biztonságához történő hozzájárulás érdekében – javasoljon konkrét intézkedéseket e lehetőség még kiterjedtebb kiaknázására különösen a biogáz-hálózathoz való hozzáférés biztosítása révén;
Stratégiai tartalékok
39. egyetért a Bizottság értékelésével, hogy a gázzal kapcsolatban a jelenlegi technológiát tekintve, jobb diverzifikálni az ellátási útvonalakat és technológiákat, úgymint a gáztalanító üzemeket és cseppfolyósított földgáz terminálokat, mint nagyméretű gáztartalékokat létrehozni; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatot a meglévő földgáz-készleteknek az ellátás biztonsága és a piacokra újonnan belépő szereplők előnyben részesítése közötti egyensúly megzavarása nélküli jobb kihasználására;
40. hangsúlyozza a villamosenergia-hálózat és a földgázhálózat kiegészítő jellegét; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a tárolás a földgázhálózat elválaszthatatlan része és hogy azt nemzeti és uniós szolidaritással kell kezelni; ezen felül úgy véli, hogy a tárolás elősegítheti a készenléti energiagenerátorok működését és így segítheti az ellátás biztonságát;
41. megállapítja, hogy az egyes tagállamok – gazdasági és műszaki megvalósíthatóságuknak megfelelően – stratégiai földgáz-készleteket javasolhatnak és alakíthatnak ki;
Átláthatóság
42. úgy véli, hogy az átláthatóság a verseny kialakulásának előfeltétele, t hogy az információkat mindig időben, egyértelmű és könnyen hozzáférhető módon, valamint megkülönböztetésmentes alapon kell feltárni;
43. megemlíti azokat a nehézségeket, amelyekkel a liberalizált piacokból részesülő háztartási fogyasztók szembesülnek; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet növelni az átláthatóságot a fogyasztók számára, valamint hogy tegye teljessé és világossá a fogyasztói információt (beleértve a különböző díjakat, a vállalat energiakeverékét és egyéb, a 2003/54/EK irányelvben meghatározott információt, például a címkézést) és erősítse meg a fogyasztói szervezetek belső energiapiacon belüli szerepét;
44. egyetért a Bizottsággal, hogy mind a villamosenergia-, mind pedig a földgázpiac vonatkozásában kötelező átláthatósági szabályokat kell bevezetni; úgy véli, hogy az átláthatóság magas és harmonizált szintje előmozdítja a hatékony versenyt és a piacokra való új belépéseket;
45. üdvözli e tekintetben a Bizottságnak a piacon a jobb átláthatóság biztosítására irányuló kötelezettségvállalását;
A közösségi jogszabályok végrehajtása
46. aggódik azon tagállamok száma miatt, amelyek még adósak a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelv átültetésével, és amelyek még nem tudták megfelelően végrehajtani azokat; felhívja a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át, és teljes mértékben hajtsák végre ezeket az irányelveket;
47. úgy véli, hogy a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelv elégséges rendelkezést tartalmaz, amelyek – megfelelő alkalmazásuk esetén – biztosítanák a versenyképes forgatókönyvet és a belső energiapiac létrejöttét;
48. egyetért a Bizottsággal abban, hogy a liberalizációs folyamatnak nincsen alternatívája, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a meglévő liberalizációs irányelvek teljes és hatásos átültetését; emellett támogatja a Bizottság javaslatát, hogy a piac működési zavarait versenyalapú és szabályozási lépésekkel egyaránt kezeljék;
49. felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a hatásvizsgálati tanulmányából kapott valamennyi eredményt és választ, valamint hogy új jogalkotási javaslatok benyújtása előtt tájékoztassa a Parlamentet arról;
50. üdvözli e tekintetben a Bizottság kezdeményezését, hogy jogsértési eljárás induljon azon tagállamokkal szemben, amelyek nem ültették át, vagy helytelenül hajtották végre a 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelvet;
51. óvva int a túlzott piaci koncentrációtól és úgy véli, hogy erre a legjobb megoldás a további piaci integráció és a szabályozási intézkedések fejlesztése, mivel egy nyitott versenyképes környezetben a fogyasztók választhatnak a szolgáltatók között, valamint megismétli a Bizottság részére tett azon felhívását, hogy az tegyen további lépéseket a piaci erőfölénnyel való visszaélések esetén az energiapiaci koncentrációk kezelésére;
52. felhívja a figyelmet arra, hogy noha a határokon átnyúló kapacitáselosztás koordinációja terén végbement fejlemények biztatóak, a versenyeztetéshez szükséges nettó átviteli kapacitás számítása és a rendelkezésre álló átviteli kapacitás meghatározása során az átláthatóság alacsony mértéke komoly akadályát képezi a versenynek, amit a versenyeztetésekkor előforduló összehangolt magatartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás bevezetésével és a trösztellenes ellenőrzés fokozásával kell kezelni;
53. sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan felügyelje a koncentráció versenyre gyakorolt hatását – mind nemzeti, mind pedig európai uniós szinten –, figyelembe véve azt a jelenlegi konszolidációs folyamatot, amely jelentős számú tagállamban új, nagy, multinacionális energiavállalkozások kialakulásához vezet és amelyet a vertikális földgáz- és villamosenergia-integráció erős foka jellemez;
54. úgy véli, hogy a villamos energia és földgáz piacán a köztulajdon az európai piacok torzulását okozó egyik legfőbb tényező, és ezeken a piacokon kisebb a versenyre ösztönző erő abban az esetben, ha a közvállalatok is jelen vannak, mivel ezek általában alapszabályuknak köszönhetően kevésbé átláthatóak, és kevesebb információt nyújtanak a lehetséges befektetők számára, illetve a tagállamok kormánya által hozott politikai döntésektől függenek;
55. felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi intézkedésében és javaslatában vegye figyelembe az energetikai kis- és középvállalkozások szerepének fontosságát a versenyképes energiapiacok működésében;
56. kéri a tagállamok kormányait, hogy szüntessék be az úgynevezett nemzeti bajnokok támogatását, és tartózkodjanak a protekcionista jogalkotástól, amely akadályozza a valóban integrált európai uniós energiapiac fejlődését; felszólít az aktív földgáz- és villamosenergia-kibocsátási programok és likvidebb kiegyensúlyozó piacok létrehozására, hogy kedvezzenek az új piaci szereplőknek;
57. lényegesnek tartja, hogy a jövőbeli, módosított kibocsátás-kereskedelmi rendszert a szabályozók felügyelete alatt átlátható módon integrálják a liberalizált energiapiacba a piaci mechanizmusok torzulásának elkerülése érdekében;
58. újfent megismétli a teljesen liberalizált európai uniós energiapiac mielőbbi megvalósulásának fontosságát, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság – bejelentésének megfelelően – 2007 szeptemberének végén nyújtsa be a belső piacra vonatkozó további intézkedéseket tartalmazó csomagját;
o o o
59. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
– tekintettel a kérődzők halliszttel történő táplálásának a Bizottság által 2001-ben kimondott tiltására, mely óvintézkedést a Tanács 2000. december 4-i, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezés bizonyos intézkedéseiről és az állati eredetű fehérjék állat-takarmányozásban történő felhasználásáról szóló 2000/766/CE határozata(1) vezetett be, majd a Bizottság 2003. július 10-i, a 999/2001/EK rendelet I., IV. és XI. mellékletét módosító, a hallisztnek a nem-kérődző állatok takarmányozásában történő felhasználására irányuló engedélyek tagállamok általi megadásának feltételeiről szóló 1234/2003/EK rendelet(2) foglalt egységes szerkezetbe (a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete),
– tekintettel az Európai Parlament Kutatási Főigazgatóságának 2004. évi, "A halliszt- és halolajipar, és szerepe a közös halászati politikában" című munkadokumentumára,
– tekintettel a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) módosításáról szóló 2006. december 18-i 1923/2006/EK rendeletre(4), valamint a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletét az állatok takarmányozása tekintetében módosító 2005. augusztus 5-i 1292/2005/EK bizottsági rendeletre(5), amit egy olyan érvényesnek minősített módszer kifejlesztését követően nyújtott be (a Bizottság 2003. december 23-i, az állati takarmányok hivatalos ellenőrzése során az állati eredetű alkotóelemek azonosítása végett alkalmazott vizsgálati módszerekről szóló 2003/126/EK irányelve(6)), mely lehetővé teszi az emlősökből készített hús- és csontliszt kimutatását az állati takarmányokban, még akkor is, ha azok hallisztet is tartalmaznak, és amely elismeri, hogy a halliszt állati takarmányokban történő felhasználásának tiltása nem megalapozott, ezért a tiltást fel kellene oldani,
– tekintettel az említett bizottsági rendelet tervezetével kapcsolatos 2004. október 28-i állásfoglalására(7), amelyben felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza rendelettervezetét, és amelyben úgy vélekedik, hogy a hallisztnek a kérődzők takarmányozásában történő felhasználása nem egyeztethető össze a Közösség által támasztott azon kötelezettséggel, hogy védeni kell polgárainak egészségét,
– tekintettel a nemkívánatos anyagok takarmányokban való maximális engedélyezett szintjére, amit az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve(8) határoz meg (ezt módosította a Tanács 2003. június 17-i 2003/57/EK irányelve(9) a dioxinok betoldásával, valamint a Bizottság 2003. október 31-i 2003/100/EK irányelve(10)),
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett "Az ipari halászat ellenőrzésének megerősítése az Európai Unióban" című közleményére (COM(2004)0167), melyben célul tűzi ki az ipari halászat termékeinek a Közösség területén történő kirakodására irányuló átlátható és hatékony ellenőrzés megvalósítását,
– tekintettel 2006. május 17-i, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló álláspontjára(11),
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság részéről az Európai Parlament által 2005. október 26-án benyújtott kérdésekre adott válaszokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0155/2005),
A. mivel a halliszt- és halolajszektor stabilitása érdekében szükség van az etikára, a fenntarthatóságra, a toxinokra, a nehézfémekre és a szennyező anyagokra vonatkozó kérdések összehangolt vizsgálatára,
B. mivel nem létezik tudományos bizonyíték arra, hogy a halászati termékek takarmányozásban történő felhasználása terjesztheti az BSE-t vagy a TSE-t, és a szigorú ellenőrzések, valamint a nagymértékű ipari beruházások biztosítják, hogy az élelmiszerlánc során ne történhessen dioxin vagy a dioxinhoz hasonló PCB (poliklórozott bifenilek) általi fertőzés,
C. mivel a hivatalos módszerek fejődése miatt nem áll fenn az emlős állatokból készült hús, illetve csontliszt és a halliszt összetévesztésének kockázata,
D. mivel a halliszt gazdag a fehérje formájú alapvető aminoglikozidokban, a halolaj és a halliszt pedig az emberek és állatok egészsége és jóléte számára hasznos zsírsavakban,
E. mivel az ipari halászat hatásaival kapcsolatos nézetek eltérőek, és nem szabad egyetlen információforrásra hagyatkozni, a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2004-es tanulmánya szerint az ipari halászat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatása viszonylag csekély az emberi fogyasztási igények kielégítése céljára végzett halászat hatásaihoz képest,
F. mivel azonban tovább kell folytatni az ipari halászat tengeri ökoszisztémákra és a tágabb környezetre gyakorolt hatásának kutatását,
G. mivel az EU-t halliszttel ellátó valamennyi ország és régió elismeri és alkalmazza a FAO felelős halászatra vonatkozó technikai iránymutatásait,
H. mivel a Kutatási Főigazgatóság 2004-es munkadokumentuma szerint az érintett fajok nagy része, amelyekről adatokkal rendelkezünk, az EU vizeiben a biztonságos biológiai határértéken belül helyezkedik el,
I. mivel a halliszt- és halolajszektor az egész világra kiterjedő fontosságú, hiszen Európában 2 222 főt alkalmaz közvetlenül, és 30 000 főt közvetve, valamint több mint 100 000 főt Peruban, a legnagyobb halliszttermelő és exportáló országban,
J. mivel a halliszt és a halolaj igen fontos termékek, hiszen az EU-ban jelentős fejlődést elérő haltenyésztési szektor számára alapvető fontosságú haltáplálék alapanyagai,
1. elismeri, hogy a Bizottság által jelenleg alkalmazott stratégia szerint a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat bizonyos tudományos kritériumok alapján kell meghatározni, és úgy véli, hogy a partra szállítás után a halászati termékek felhasználását inkább gazdasági, mint állománymegőrzési kérdésnek kell tekinteni;
2. örömmel nyugtázza a Bizottságnak az ipari halászat ellenőrzésének az EU-ban történő megerősítéséről szóló említett közleményét;
3. hangsúlyozza, hogy újabb erőfeszítéseket kell tenni az ipari halászat kihatásainak és más halászati ágazatokra, valamint a tágabb tengeri környezetre gyakorolt hatásainak kutatása érdekében, valamennyi halászati tevékenység fenntarthatóságának biztosítására, és jutalmazni kell azokat a halászokat, akik a leginkább környezetbarát technológiákat alkalmazzák;
4. felkéri a Bizottságot a kék puha tőkehallal kapcsolatos tudományos kutatások elmélyítésére, hogy a közeljövőben javítani lehessen a tájékoztatást és a gazdálkodási módszereket;
5. hangsúlyozza, hogy problémát jelent a tengeri halászat során a tengerbe történő visszadobás, ami egyes becslések szerint Európában évi 1 millió tonnát tesz ki;
6. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatokat és/vagy kísérleti projekteket a tengerbe való halvisszadobások helyzetének, és az ipari halászat ágazatán belüli felhasználási lehetőségek kutatása érdekében, hogy ez semmi esetre sem vezethessen a források túlzott kiaknázásához;
7. javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg a Parlament Halászati Bizottságával együttműködésben a tengerbe visszadobott halfajok halliszt- és halolajszektor által történő felhasználását, tekintve, hogy az Európai Unióban az akvakultúra ágazata erőteljesen fejlődik;
8. kiemeli az Európai Unióban hatályban lévő, az állati takarmányokban megtalálható nemkívánatos és fertőző anyagok korlátozására irányuló ellenőrzések fontosságát, melyek biztosítják, hogy a halliszt- és halolajtartalom ne haladja meg a határértékeket, és üdvözli a halliszt- és halolajipar 25 millió EUR-os beruházását az Egyesült Királyságban és Dániában a dioxin és a dioxinhoz hasonló PCB-k kiküszöbölése, valamint biztonságos és egészséges termékek előállítása érdekében; és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg közelebbről a meglévő ellenőrzések alkalmazását;
9. elismeréssel jegyzi meg, hogy az ágazat e beruházást önkéntesen tette, az EU "a szennyező fizet" elve elfogadásának hiányában;
10. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a dioxinnal és a dioxinhoz hasonló PCB-vel kapcsolatosan az ágazat mindig alkalmazza az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint elvét (ALARA-elv);
11. felhív tudományos elemzések elkészítésére a sertés- és baromfi-takarmányozásban használt halliszt elfogadható dioxin-határértékeinek meghatározására;
12. kiemeli, hogy nem létezik tudományos bizonyíték a halliszt BSE-, vagy TSE-terjesztés miatti teljes tiltásának alátámasztására;
13. Megjegyzi, hogy az 1923/2006/EK rendelet megtiltja kérődzők állati eredetű proteinnel történő etetését, de lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy eltéréseket engedélyezzen fiatal kérődzők csontliszttel történő etetésére, amennyiben ezek az eltérések a fiatal kérődzők táplálkozási igényeinek tudományos értékelésén alapulnak és az ellenőrzési vonatkozások értékelését követik;
14. emlékeztet említett 2006. május 17-i álláspontjára, amely a hivatkozott rendelet 7. cikkével összefüggésben eltérést állapít meg, amely bizonyos körülmények között megengedi a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történő etetését;
15. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy oldják fel a halliszt és a halolaj felhasználásának tiltását a kérődzők takarmányozásában;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.