Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából (8937/2007 – COM(2006)0765 – C6-0153/2007 – 2006/0254(AVC))

P6_TA(2007)0291 A6-0274/2007

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2006)0765)(1),

–   tekintettel a Tanács szövegére (8937/2007),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében, illetve a 310. cikkel és a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdése második mondatával összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0153/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikke (7) bekezdésére és 43. cikke (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0274/2007),

1.   hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0009 – C6-0103/2007 – 2007/0003(CNS))

P6_TA(2007)0292 A6-0224/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0009)(1),

–   tekintettel a Modovai Köztársasággal létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra (9221/2004),

–   tekintettel az EK-Szerződés 44. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, 55. cikkére, 57. cikkének (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 93., 94., 133. és 181a. cikkére, valamint 300. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 101. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0103/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0224/2007),

1.   jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Moldovai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0007 – C6-0102/2007 – 2007/0004(CNS))

P6_TA(2007)0293 A6-0216/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0007)(1),

–   tekintettel az Ukrajnával kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra (9108/2004),

–   tekintettel az EK-Szerződés 44. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, továbbá 55. cikkére, 57. cikkének (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 93. cikkére, 94. cikkére, 133. cikkére, 181a. cikkére, valamint 300. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 101. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0102/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0216/2007),

1.   jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Ukrajna kormányának és parlamentjének.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0113 – C6-0161/2007 – 2007/0041(CNS))

P6_TA(2007)0294 A6-0254/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0113)(1),

–   tekintettel a az Örmény Köztársasággal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra (9257/2004),

–   tekintettel az EK-Szerződés 44. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, valamint 55. cikkére, 57. cikke (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikke (2) bekezdésére, 93., 94., 133., 181a. cikkére és 300. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 101. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0161/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0254/2007),

1.   jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Örmény Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0114 – C6-0160/2007 – 2007/0040(CNS))

P6_TA(2007)0295 A6-0255/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0114)(1),

–   tekintettel az Azerbajdzsán Köztársasággal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra (8924/2004),

–   tekintettel az EK-Szerződés 44. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, valamint 55. cikkére, 57. cikke (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikke (2) bekezdésére, 93., 94., 133., 181a. cikkére és 300. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 101. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0160/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikke (7) bekezdésére és 43. cikke (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0255/2007),

1.   jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0098 – C6-0162/2007 – 2007/0046(CNS))

P6_TA(2007)0296 A6-0256/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0098)(1),

–   tekintettel a Grúziával kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra (8916/2004),

–   tekintettel az EK-Szerződés 44. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, valamint 55. cikkére, 57. cikke (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikke (2) bekezdésére, 93., 94., 133., 181a. cikkére és 300. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 101. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0162/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0256/2007),

1.   jóváhagyja a jegyzőkönyv megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Grúzia kormányának és parlamentjének.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0211 – C6-0168/2007 – 2007/0079(CNS))

P6_TA(2007)0297 A6-0265/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0211)(1),

–   tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0168/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikke (1) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0265/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság ajánlását;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság ajánlását;

4.  4 utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/49/EGK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0924 – C6–0009/2007 – 2006/0289(COD))

P6_TA(2007)0298 A6-0237/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0924)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0009/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0237/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/49/EGK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (2007/.../EK irányelv).)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0926 – C6–0010/2007 – 2006/0293(COD))

P6_TA(2007)0299 A6-0239/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0926)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, illetve 47. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0010/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0239/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a viszontbiztosításról szóló 2005/68/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0905 – C6–0017/2007 – 2006/0280(COD))

P6_TA(2007)0300 A6-0238/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0905)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0017/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0238/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0655 – C6-0376/2006 – 2006/0218(COD))

P6_TA(2007)0301 A6-0242/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0655)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0376/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0242/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (.../2007/EK rendelet).)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0565 – C6–0326/2006 – 2006/0180(COD))

P6_TA(2007)0302 A6-0181/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0565)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0326/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6–0181/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (1372/2007/EK rendelet).)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2006)0576 – C6-0329/2006 – 2006/0187(COD))

P6_TA(2007)0303 A6-0234/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0576),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0329/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0234/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (.../2007/EK rendelet).)

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezmény tagállamok által történő megerősítéséről vagy ahhoz való csatlakozásáról szóló 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0869 – C6-0059/2007 – 2006/0308(COD))

P6_TA(2007)0304 A6-0258/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0869)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0059/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0258/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha a javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0867 – C6-0054/2007 – 2007/0001(CNS))

P6_TA(2007)0305 A6-0213/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0867)(1),

–   tekintettel az EK Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0054/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0213/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 1. CIKK 2A. PONT (új) 5a. cikk (új) (601/2004/EK Rendelet) 2a.  A szöveg az alábbi 5a. cikkel egészül ki: "5a. cikk A krill halászatban való részvétel szándékának bejelentése Az összes szerződő félnek, aki az egyezmény hatálya alá tartozó területen krillt szándékozik halászni, szándékáról értesítenie kell a CCAMLR titkárságát legkésőbb négy hónappal a CCAMLR éves rendes ülése előtt, közvetlenül azon évet megelőzően, amely évben halászati tevékenységet kíván folytatni." Módosítás: 2 1. CIKK 2B. PONT (új) 6. cikk (3) bekezdés (601/2004/EK Rendelet) 2b.  A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(3) A lobogó szerinti tagállamnak a CCAMLR éves rendes ülése előtt legkésőbb négy hónappal értesítenie kell a Bizottságot arról a szándékáról, ha egy közösségi halászhajó az Egyezmény területén új halászatot szándékozik folytatni. Ezen értesítéssel együtt meg kell adni a következő összes olyan információt, amely a tagállam rendelkezésére áll: a) a halászat jellege, beleértve a célfajokat, a halászati módszereket, a javasolt halászati térséget és azt a legkisebb fogásmennyiséget, amely a gazdaságilag életképes halászathoz szükséges; b) átfogó kutatási vagy felmérési hajózásból származó biológiai információk a fajok megoszlására, előfordulására, szaporodási adataira és állományának meghatározására vonatkozóan; c) a függő és járulékos fajok adatai, és annak valószínűségére vonatkozó adatok, hogy mennyiben érinti e fajokat az új halászat; d) információk a területen belüli egyéb halászatokból vagy hasonló halászatokból más területekről, melyek a lehetséges hozam felmérésére szolgálhatnak. e) amennyiben a javasolt halászati tevékenységet fenékvonóhálóval tervezik folytatni, ezen hálóknak a tengerfenék élővilágát is magában foglaló, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ismert és előre látható hatásaira vonatkozó információk." Módosítás: 3 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk a) pont (601/2004/EK Rendelet) a) a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és egy egyedet visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután a fogott mennyiség friss tömegének minden tonnája után egy egyedet megjelöltek; a) a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és egy egyedet visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután előírt mennyiségű Dissostichus spp. egyedet jelöltek meg; Módosítás: 4 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk b) pont (601/2004/EK Rendelet) b) a programnak minden méretnagyságú egyedet célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt egyed követelménye. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie; b) a programnak minden méretnagyságú egyedet célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt egyed követelménye. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie. Azokon a területeken, ahol mindkét Dissostichus spp. faj előfordul, a megjelölési rátának lehetőség szerint igazodnia kell arányaiban a kifogott Dissostichus spp. egyedek fajainak és méretének százalékos arányához; Módosítás: 5 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk c) pont (601/2004/EK Rendelet) c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető legyen; c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető legyen. 2007. szeptember 1-jétől a CCAMLR titkárságától kell beszerezni a leíró halászatban használt minden jelzést. Módosítás: 6 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk e) pont (601/2004/EK Rendelet) e) minden újból kifogott egyedről biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), ha lehet, elektronikus fényképet kell készíteni, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani; e) minden újból kifogott egyedről biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), elektronikus fényképet kell készíteni dátum- és időmegjelöléssel az egyedről, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani; Módosítás: 7 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk ga) pont (új) (601/2004/EK Rendelet) ga) a megjelölt és visszaengedett Dissostichus spp. példányok nem számolandók bele a teljes kifogható mennyiségbe. Módosítás: 8 1. CIKK 12A. PONT (új) 26a. cikk (601/2004/EK Rendelet) 12a.  A szöveg az alábbi 26a. cikkel egészül ki: "26a. cikk Hajó észlelésének jelentése (1)  Ha egy engedéllyel rendelkező halászhajó parancsnoka az egyezmény hatálya alá tartozó területen egy másik halászhajót lát, a parancsnoknak ez esetben a lehető legtöbb információt össze kell gyűjtenie a látott hajóról, melyek a következők: a) a hajó neve és leírása; b) a hajó hívójele; c) a hajó regisztrációs száma és Lloyds/IMO száma; d) a hajó lobogó szerinti állama; e) hajóról készült fényképek a jelentés igazolásához; f) az észlelt hajó tevékenységére vonatkozó bármilyen más információ. (2)  A parancsnoknak a lehető leghamarabb továbbítania kell az (1) bekezdésben felsorolt összes információt magában foglaló jelentést lobogó szerinti államának. A lobogó szerinti államnak a fent említett jelentést be kell nyújtania a CCAMLR titkárságán, ha az észlelt hajó a CCAMLR szabványai szerint jogellenes, szabályozatlan és nem bejelentett halászati tevékenységet (IUU) folytat." Módosítás: 9 1. CIKK 14. PONT 30. cikk (1) bekezdés d) pont (601/2004/EK Rendelet) d) az IUU-hajólistán szereplő hajókat, amelyek kikötőikbe önként belépnek, a 27. cikkel összhangban ellenőrizzék; d) tagadják meg a kikötőbe való belépést az IUU-hajólistán szereplő hajóktól a következő esetek kivételével: jogérvényesítés, vis maior vagy segítségnyújtás, ha a hajó vagy a hajón tartózkodó személyek veszélyben vannak, vagy bajba jutottak. A kikötőbe való belépésre engedélyt kapó hajókat a 27. cikkel összhangban kell ellenőrizni; da) abban az esetben, ha ezen hajók engedélyt kapnak a kikötőbe való belépésre: - ha szükséges, meg kell vizsgálni a dokumentációt és minden egyéb információt a Dissostichus spp. fajok fogási dokumentumával együtt a fogás területének meghatározása céljából; amennyiben a fogás eredetét nem lehet egyértelműen meghatározni, vissza kell tartani a fogást vagy meg kell tiltani annak ki- és átrakodását, valamint - abban az esetben, ha a fogás nem a CCAMLR fajmegőrzési intézkedéseinek megfelelően történt, a fogást el kell kobozni. Bármiféle segítségnyújtás az ilyen hajók számára tilos, beleértve a nem vészhelyzeti üzemanyag-feltöltést, készletfeltöltést vagy javítást. Módosítás: 10 1. CIKK 15. PONT 30. cikk (2) bekezdés a) és b) pont (601/2004/EK Rendelet) a) a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétől eltérve a közösségi halászhajók, kísérőhajók, anyahajók és teherhajók számára bármilyen átrakodási vagy közös halászati műveletben való részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készleteket biztosítása; a) a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétől eltérve a közösségi halászhajók, kísérőhajók, üzemanyagtöltő hajók, anyahajók és teherhajók számára átrakodási vagy közös halászati műveletben való bárminemű részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készletek biztosítása; b) az IUU-hajólistán szereplő hajók önkéntes belépése a kikötőkbe, illetve az ott végzendő ki- vagy átrakodás; Módosítás: 11 1. CIKK 15A. PONT (új) 31. cikk (601/2004/EK Rendelet) 15a.  A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép: "31. cikk A CCAMLR fajmegőrzési intézkedéseivel való nemzeti összhang előmozdítási rendszere (1)  A szerződő feleknek a lobogó szerinti állam felelőssége elsőbbségének sérelme nélkül megfelelő intézkedéseket kell hozniuk jogi szabályozásukkal összhangban annak érdekében, hogy: a) megállapítsák, hogy a fennhatóságuk alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy a 28. cikkben leírtak szerinti IUU tevékenységet folytat-e; b) megfelelő ellenintézkedéseket tehessenek az (a) pontban meghatározott tevékenységek igazolása esetén; és c) működjenek együtt az (a) pontban meghatározott intézkedések és rendelkezések végrehajtásának céljából. Ezért a tagállamok illetékes hivatalainak együtt kell működniük a CCAMLR fajmegőrzési intézkedéseinek végrehajtása érdekében és sürgetniük kell a fennhatóságuk alá tartozó halászati iparágak együttműködését. (2)  Ezen fajmegőrzési intézkedés elősegítése érdekében a tagállamoknak időben be kell nyújtaniuk egy, a Dissostichus spp. fajok fogási dokumentációs rendszere végrehajtásának céljából az (1) bekezdéssel összhangban meghozott intézkedések és tevékenységek végrehajtásáról szóló jelentést a CCAMLR titkárságára, továbbá a CCAMLR-ral együttműködő szerződéses, valamint nem szerződéses feleknek is, és egy másolatot a Bizottság részére."

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europol-egyezmény) való csatlakozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló ajánlásról (COM(2007)0215 – C6-0169/2007 – 2007/0076(CNS))

P6_TA(2007)0306 A6-0260/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0215)(1),

–   tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmányának 3. cikke (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0169/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzat 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0260/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság ajánlását;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-i egyezményhez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0213 – C6-0158/2007 – 2007/0080(CNS))

P6_TA(2007)0307 A6-0261/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanácsnak szóló bizottsági ajánlásra (COM(2007)0213)(1),

–   tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0158/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0261/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság ajánlását;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0214 – C6-0155/2007 –2007/0075 (CNS))

P6_TA(2007)0308 A6-0269/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0214)(1),

–   tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási szerződése 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0155/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0269/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság ajánlását;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság ajánlását;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették kozzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. május 26-i egyezményhez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0218 – C6-0156/2007 –2007/0072(CNS))

P6_TA(2007)0309 A6-0272/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlásra (COM (2007)0218)(1),

–   tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási okmánya 3. cikke (4) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0156/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0272/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának a helyesbítésről szóló új 204a. cikkel történő kiegészítéséről (2005/2041(REG))

P6_TA(2007)0310 A6-0229/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel elnöke 2005. március 10-i levelére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0229/2007),

1.   úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;

2.   rámutat arra, hogy a módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;

3.   utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítások Módosítás: 1 204a. cikk (új) 204a. cikk Helyesbítés 1.  Ha egy Parlament által elfogadott szövegben hibát fedeznek fel, az Elnök –adott esetben – helyesbítéstervezetet terjeszt az illetékes bizottság elé. 2.  Ha egy Parlament által elfogadott és más intézmények által jóváhagyott szövegben hibát fedeznek fel, akkor a szükséges helyesbítésekhez az Elnök kikéri ezen intézmények jóváhagyását, mielőtt az (1) bekezdés szerint eljárna. 3.  Az illetékes bizottság megvizsgálja, és a Parlament elé terjeszti a helyesbítéstervezetet, ha megállapítást nyert, hogy hiba történt, amely a javasolt módon helyesbíthető. 4.  A helyesbítést a soron következő ülésen bejelentik. A helyesbítést elfogadottnak tekintik, ha a bejelentésétől számított negyvennyolc órán belül sem egy képviselőcsoport, sem legalább 40 képviselő nem nyújt be kérelmet a szavazásra bocsátására vonatkozóan. Ha a helyesbítést nem fogadják el, akkor visszautalják az illetékes bizottsághoz, amely módosított helyesbítést javasolhat, vagy lezárhatja az eljárást. 5.  Az elfogadott helyesbítést oly módon kell közzétenni, ahogyan a tárgyát képező szöveget. A 66. cikk (3) bekezdése, a 67. és a 68. cikk megfelelően alkalmazandó.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának az eljárási szabályzat alkalmazásáról és értelmezéséről szóló 201. cikke módosításáról (2006/2192(REG))

P6_TA(2007)0311 A6-0230/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az eljárási szabályzata módosítására irányuló javaslatra (B6-0166/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0230/2007),

1.   úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;

2.   rámutat arra, hogy a módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;

3.   utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítások Módosítás: 1 201. cikk (1) bekezdés (1)  Amennyiben ezen Eljárási Szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök, az e területen hozott korábbi határozatok sérelme nélkül, az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja. (1)  Ha az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja. A 166. cikk szerinti, az ügyrendi javaslat esetén az Elnök az ügyet szintén az illetékes bizottsághoz utalhatja. A bizottsági elnökök is így járhatnak el, ha a bizottság munkája során hasonló, a bizottság munkájával kapcsolatos kétség merül fel.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Alessandra Mussolini kiváltságairól és mentelmi jogáról szóló konzultációról (2006/2301(IMM))

P6_TA(2007)0312 A6-0251/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Anna Maria Pagliari vizsgálóbíró azon kérésére, hogy az Európai Parlament hozzon határozatot arról, hogy a parlamenti mentelmi jog vonatkozik-e Alessandra Mussolini asszony Giuseppe Pisanu úrról tett állításaira, amelyek okán ez utóbbi rágalmazás miatti kártérítés reményében a Római Kerületi Bíróságon polgári pert indított Mussolini asszony ellen (a 2006. július 24-i, R.G.54191/05 sz. eljárás), amint ezt a 2006. november 16-i plenáris ülésen bejelentették,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Alessandra Mussolinit,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

–   tekintettel az Olasz Köztársaság alkotmányának 68. cikkére,

–   tekintettel a 2003. június 20-i 140. sz. olasz törvény 3. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdésére és 7. cikkének (13) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0251/2007),

1.   úgy véli, hogy az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke értelmében vett parlamenti mentelmi jog, illetve – amennyiben alkalmazható – az Olasz Alkotmány 68. cikke teljes mértékben érvényes Alessandra Mussolini asszony nyilatkozataira, ezért úgy határoz, hogy nem függeszti fel a képviselőnő kiváltságait és mentelmi jogát;

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság illetékes hatóságaihoz.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391 .o.).

Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Ashley Mote kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről (2007/2122(IMM))

P6_TA(2007)0313 A6-0250/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Ashley Mote 2007. május 4-i, a 2007. május 10-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának az Egyesült Királyság egy bírósága előtt folyó büntetőeljárással kapcsolatos fenntartására irányuló kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Ashley Mote-ot,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0250/2007),

A.   mivel a kiváltságokról és mentelmi jogról szóló jegyzőkönyv 10. cikke szerint "Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik...",

B.   mivel Ashley Mote ellen a szóban forgó büntetőeljárást az Egyesült Királyság területén indították,

C.   mivel az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői nem élveznek mentességet a büntetőeljárások alól,

D.   mivel ebből kifolyólag Ashley Mote-nak nincs fenntartható mentelmi joga,

E.   mivel a körülmények nem jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való odautazás vagy az onnan történő visszautazás esetén,

1.   úgy határoz, hogy nem tartja fenn Ashley Mote kiváltságait és mentelmi jogát;

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa e határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Egyesült Királyság megfelelő hatóságának.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.).

Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, III. szakasz - Bizottság (10966/2007 – C6-0195/2007 – 2007/2072(BUD))

P6_TA(2007)0314 A6-0268/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 37. és 38. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó, 2006. december 14-én véglegesen elfogadott általános költségvetésére(2),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséhez a Bizottság által 2007. április 13-án előterjesztett, 3/2007. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetre (SEC(2007)0476),

–   tekintettel a Tanács által 2007. június 18-án megállapított, 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetre (10966/2007 – C6-0195/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0268/2007),

A.   mivel kiigazításokra van szükség ahhoz, hogy a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség finanszírozásához szükséges költségvetési struktúrát, valamint a finanszírozást lehetővé tévő forrásallokációt figyelembe lehessen venni, és végre lehessen hajtani az Európai Unió 2007-es költségvetésében;

B.   mivel a költségvetés-módosítási tervezet rendelkezik az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség hatásköre bővítésének következményeként a költségvetési struktúra módosításáról, valamint három másik ügynökség, az Eurojust, az Európai Alapjogi Ügynökség és a Frontex létszámterveinek módosításáról is;

C.   mivel a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési források hivatalos bevezetése a 2007. évi költségvetésbe,

1.   tudomásul veszi a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

2.   emlékeztet arra, hogy a végrehajtó ügynökségek előirányzatait az érintett program működési költségvetéséből fedezik;

3.   módosítás nélkül jóváhagyja a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1.o. Az 1995/2006/EK/Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet. (2) HL L 77., 2007.3.16. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a Számvevőszék 9/2006. számú, a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekről szóló különjelentéséről (2007/2077(INI))

P6_TA(2007)0315 A6-0215/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Számvevőszék 9/2006. sz. különjelentésére a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekről az intézmények válaszaival együtt(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, 276. cikke (3) bekezdésére és 280. cikke (5) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0215/2007),

A többnyelvűség tiszteletben tartása

1.   úgy véli, hogy a többnyelvűség az Európai Unió egyik legfőbb jellegzetessége, amely kiemeli a kulturális és nyelvi sokszínűséget és biztosítja az uniós polgárokkal szembeni egyenlő elbánást; úgy véli, hogy a többnyelvűség szavatolja a polgárok jogát, hogy az Unió intézményeivel azok hivatalos nyelvei közül bármelyiken kommunikálhassanak, és így lehetővé teszi számukra a demokratikus ellenőrzéssel kapcsolatos joguk gyakorlását; megállapítja, hogy ugyanakkor a nyelvi szolgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós intézmények nyitottak és átláthatóak maradjanak az európai polgárok felé;

2.   az a véleménye, hogy a magatartási kódexében(2) lefektetett "ellenőrzött teljes többnyelvűség" koncepciója jelenti az egyetlen eszközt a költségek elfogadható költségvetési határok között tartására a képviselők és a polgárok közötti egyenlőség fenntartása mellett;

3.   sajnálattal állapítja meg, hogy egyre több dokumentumot, illetve közleményt, különösen kompromisszumra irányuló módosításokat a bizottsági szavazás időpontjára, vagy például a jelentések mellékleteit csak egy nyelven terjesztik elő;

Fordítási költségek

4.   hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények valamennyi nyelvi szolgálatának összköltsége – a fordítást és tolmácsolást együttesen számítva – az EU teljes költségvetésének csupán 1%-át teszi ki;

5.   megállapítja, hogy 2005-ben a fordítások mennyisége 1 324 000 oldal volt a Bizottságnál (1 450 fordító), 1 080 000 oldal a Parlamentnél (550 fordító) és 475 000 oldal a Tanácsnál (660 fordító);

6.   meglepődéssel állapítja meg, hogy az intézmények ez idáig nem végeztek számításokat sem teljes fordítási költségeikre(3), sem oldalankénti költségeikre vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) 2003-ban 414,2 millió euróra becsülte a teljes fordítási költséget (2005-ben 511 millió euróra): ebből 214,8 millió euró jutott a Bizottságra (2005: 257 millió euró), 99 millió euró a Parlamentre (2005: 128 millió euró) és 100,4 millió euró a Tanácsra (2005: 126 millió); ugyanerre az évre az oldalankénti átlagköltség 166,37 euró volt (2005-ben 196,3 euró): 150,2 euró a Bizottságnál (2005: 194 euró), 149,7 euró a Parlamentnél (2005: 119 euró) és 251,8 euró a Tanácsnál (2005: 276 euró);

7.   ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a bővítés ellenére a Parlamentnek sikerült csökkentenie az oldalankénti fordítási költségeket;

8.   aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megfigyelése miatt, hogy a Tanács fordítói szolgálatának hatékonysága alacsony;

9.   felhívja az intézményeket, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket az EU fordítói szolgálatai hatékonyságának további javítása érdekében;

10.   megjegyzi, hogy a külső fordítóknak a Parlament által fizetett árak átlagosan 12%-kal magasabbak voltak, mint a Bizottság által fizetett árak; tudomásul veszi az igazgatási szervei által adott magyarázatot, mely rámutat arra, hogy a Parlamenttel szerződésben álló külsős fordítók nyelvi lefedettsége szélesebb, rövidebb határidőket és nagyon magas minőségi előírásokat kell betartaniuk;

11.   üdvözli azt a tényt, hogy Bizottságnak és a Tanácsnak sikerült megfékeznie az EU 10 új taggal történő 2004-es bővítését követő fordítási volumennövekedést, ezáltal mérsékelve a költségnövekedést; megjegyzi, hogy a Parlament bevezette az "ellenőrzött teljes többnyelvűség" koncepcióját, ezáltal lehetővé téve a szolgáltatási színvonal fenntartását a költségek ellenőrzés alatt tartásával;

12.   felhívja a három intézményt, hogy dolgozzanak ki világos és összehasonlítható paramétereket a teljes fordítási költség és az oldalankénti költség megállapítása céljából; hangsúlyozza, hogy a kapott összegeket nemcsak költségvetési célokra kell felhasználni, hanem arra is, hogy a felhasználók figyelmét felhívják a költségekre;

13.   egyetért azzal az elvvel(4), hogy a plenáris ülések szó szerinti jegyzőkönyvei olyan többnyelvű dokumentumok formájában kerüljenek közzétételre, amelyekben a felszólaló nyilatkozatai csak a nyilatkozat eredeti nyelvén szerepelnek, azzal a feltétellel, hogy a viták filmre vett, valamennyi hivatalos nyelven élő tolmácsolással ellátott változata kérésre, a megfelelő adathordozón ingyenesen hozzáférhető legyen a nagyközönség számára, elfogadva azt, hogy kizárólag az eredeti szöveg hiteles, mivel a tolmácsolás jogi szempontból nem tekinthető szóbeli fordításnak; az a véleménye, hogy a képviselőknek hozzá kell férniük a viták saját nyelvükre lefordított és azonnal letölthető kivonataihoz; továbbá rendelkezni kell digitális és katalogizált archívum fenntartásáról is; kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki egy hivatalos javaslatot ezen elvi döntés végrehajtására, mely javaslat záradékokat foglalna magában a visszaélések elkerülésére, valamint meghatározná a tervezett új megközelítés gyakorlati megvalósításához szükséges, az eljárási szabályzat (pl. a 173. cikk) és más belső szabályok esetleges módosításait;

A fordítások minősége

14.   üdvözli azt a tényt, hogy – a Számvevőszék által készített ügyfél-elégedettségi felmérés szerint – az EU-15 nyelveire (tehát az EU 15 tagállamának hivatalos nyelvére a 2004-es és 2007-es bővítés előtt) való fordítás minősége és időbeli pontossága általában véve kielégítő volt, bár néhány probléma továbbra is fennáll a műszaki és jogi terminológia terén;

15.   aggodalmát fejezi ki azonban az EU-10 nyelveire (tehát a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam nyelveire) történő fordítások 2004-ben néhány intézményben tapasztalt jelentősen alacsony minősége miatt, amit főleg a képzett fordítók hiánya okozott; megjegyzi, hogy azóta a Bizottság megoldotta ezt a problémát, és valamennyi intézmény – a tagállamok segítségével – haladást ért el a képzett fordítók felvétele terén;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy végezzen kritikai felülvizsgálatot az EPSO mulasztásáról az EU-10 országokból származó szükséges személyzet felvétele terén;

17.   azon az általános véleményen van, hogy az intézményeknek meg kell hozniuk a magas színvonalú fordítások biztosításához szükséges intézkedéseket; ezért felhívja saját igazgatási szerveit, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2006-os mentesítési eljáráshoz időben tegyen jelentést a fordítások minőségének ellenőrzésére és javítására tett intézkedésekről;

18.   felhívja az intézményeket, hogy alakítsanak ki eszközöket a felhasználók elégedettségének mérésére, ezenfelül rendszeresen végezzenek szúrópróbaszerű minőségellenőrzést és ügyfél-elégedettségi felméréseket;

A fordítási kérelmek kezelésének eljárásai

19.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék kifogásolta, hogy a fordítások igényléséhez használt eljárások nehezen érthetőek, az iránymutatások pedig homályosak arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumokat kell lefordítani és melyeket nem;

20.   ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság igyekezetét az engedélyezési eljárás felülvizsgálatára és a fordítási kérelmek áttekintésére 2006-ban; szintén üdvözli, hogy 2003-ban a Tanács összeállította a legfontosabb dokumentumok listáját, ezáltal korlátozva más szövegek fordítását;

21.   javasolja a korlátozott hosszúságú dokumentumok és az írásbeli összefoglalók szélesebb körű alkalmazását;

22.   ösztönzi a parlamenti bizottságokat és küldöttségeket, hogy – amennyiben lehetséges – a szövegeket csak a bizottsági és küldöttségi tagok, illetve póttagok nyelvén bocsássák rendelkezésre; úgy véli, hogy a további nyelvi változatokat csak kérésre kellene rendelkezésre bocsátani;

23.   kiemeli a bizottságok, küldöttségek és képviselőcsoportok jelentőségét a havi fordítási előrejelzések kidolgozásában(5); hangsúlyozza, hogy a felhasználókat pedig tájékoztatni kell a fordítási kérelmeik folytán felmerült költségekről;

A fordítási folyamat hatékonysága

24.   felhívja az intézményeket, hogy dolgozzanak ki minőségi és mennyiségi teljesítménymutatókat a fordítási folyamatok igazgatási célú nyomon követésének megkönnyítése érdekében;

25.   sajnálja, hogy fordítói szolgálata még nem használja rendszeresen a fordítási eszközöket; ezért felhívja a irányító testületeit, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket az ilyen eszközök – különösen a fordításimemória-rendszerek (mint például az Euramis) – rendszeres használatának biztosítása érdekében, mely utóbbiak nagy lehetőséget kínálnak a szövegek újrafelhasználására, ezáltal pedig a minőség javítására is;

26.   felhívja a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatékonyan és ténylegesen használják az olyan belső és a külső forrásokat, mint az adatbázisok, a számítógépes fordítások, a távmunka és a kiszervezés;

27.   üdvözli a különböző intézmények fordítói szolgálatai közötti együttműködés javulását, különösen a közös terminológiai adatbázis létrehozását, a közös fordítási memóriák fejlesztését és a források megosztását a munkaelosztási projekt segítségével;

o
o   o

28.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.

(1) HL C 284., 2006.11.21., 1. o. (2) Az Elnökség által 2006. szeptember 4-én elfogadott Többnyelvűségi Magatartási Kódex. (3) A Számvevőszék szerint ezek a számok magukban foglalják a fordítókra, asszisztensekre, vezetőke, kiszolgáló személyzetre, a tervezésre, az épületekre, az informatikára és a humánpolitikára (például: képzésre) fordított költségeket. (4) Az Elnökség 2006. január 16-i ülésének jegyzőkönyvében rögzített elv (PE 368.524/BUR/Corr). (5) A Többnyelvűségi Magatartási Kódex 12. cikkének (2) bekezdése.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásáról (2005/2140(INI))

P6_TA(2007)0316 A6-0275/2007

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződésre,

–   tekintettel a "Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2005)0097), valamint a törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU módszerről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0518),

–   tekintettel a "Melléklet a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek értékelésének közös uniós módszerről szóló közleményhez: A javasolt közös uniós módszer összefoglalása és jelentés a kísérleti szakaszról (2005. április–szeptember)" című bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2005)1329),

–   tekintettel az Európai Tanács tavaszi ülésére készített "Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség" című bizottsági közleményre (COM(2006)0030),

–   tekintettel a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárások hatásának értékeléséről szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a "Hatékonyabb jogalkotás 2004" című bizottsági jelentésére (COM(2005)0098),

–   tekintettel a Versenyképességi Tanács 2006. március 13-i ülésének a KKV-k támogatásával kapcsolatos közösségi politikáról szóló, "a közösség lisszaboni programjának végrehajtása modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, november 15-i bizottsági közlemény (COM(2005)0551) alapján elfogadott következtetéseire,

–   tekintettel "Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2006)0689),

–   tekintettel "Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban" című bizottsági munkadokumentumra (COM(2006)0691),

–   tekintettel "Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban" című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0023),

–   tekintettel "Az adminisztratív terhek minimalizálása" című kísérleti projektre (az EU 2007. évi költségvetése, 26 01 08. jogcímcsoport),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0275/2007),

A.   mivel a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásának kérdése a hatékonyabb jogalkotás általános célkitűzésének egyik legfontosabb szempontja,

B.   mivel fontos a Parlament bizottságai közötti rugalmas és összehangolt együttműködésre törekedni olyan kérdések tekintetében, amelyek jelentős hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésének végrehajtására,

C.   mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldetése az Európai Unió polgárainak biztosítása arról, hogy az EU pénzeszközei hatékonyan és megfelelően kerülnek összegyűjtésre és elköltésre, valamint megfelelően történik hozzárendelésük azon feladatokhoz, amelyek elvégzésére az EU-t felkérték; mivel e cél eléréséhez a bizottság törekszik az EU-közpénzek korszerű, hatékony és eredményes elszámoltatási rendszerének kialakítására, ami biztosíthatja a költségvetés rendezett végrehajtását, a jobb kormányzást és az egyértelmű elszámoltathatóságot,

D.   mivel a szabályozási költségeket, amelyeknek csak egy részét képezik az igazgatási kötelezettségek, szélesebb összefüggésben kell vizsgálni, amely kiterjed a szabályozás gazdasági, társadalmi és környezeti költségeire és előnyeire is, továbbá az ilyen rendszeres felülvizsgálatot és az összetett elemzést mindenkinek a hatékonyabb szabályozás fő alkotórészének kellene tekintenie,

E.   mivel a megfelelés költségei – a közvetlen pénzügyi költségek és a hosszú távú következmények kivételével – a szabályozásnak való megfeleléssel járó összes költség, és ezek az egyszerűsített költségmodell összefüggéseiben a lényegi megfelelés költségeire és igazgatási költségekre oszthatók fel,

F.   mivel az igazgatási költségek a vállalkozások, az önkéntes szektor, a közigazgatási szervek és a polgárok olyan költségeit jelentik, amelyek azon kötelezettségük teljesítése során merülnek fel, hogy információt nyújtsanak tevékenységükről vagy termékeikről, akár a közigazgatási szerveknek, akár magánpartnereknek,

G.   mivel az Európai Számvevőszék ismételten megállapította, hogy ellenőrzési eredményei alapján az a véleménye, hogy a szabálytalanságok egyik fő okát azon mögöttes szabályok és szabályzatok képezik, amelyek nem teszik lehetővé a megfelelő kockázatkezelést, és erősen hátráltatják az EU pénzeszközeinek jogszerű és szabályszerű elköltését,

H.   mivel az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére javasolt cselekvési terv 2012-re 25%-kal lenne képes csökkenteni az adminisztratív terheket, beleértve a közösségi jogszabályokat és a nemzeti szabályozói terheket is, ami az EU GDP-jének szintjét közelítőleg 1,4%-kal vagy 150 milliárd euróval tudná középtávon növelni(2),

I.   mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-én úgy határozott, hogy 2008 tavaszán – a Bizottság felülvizsgálata alapján – megfontolja, hogy a különböző lehetőségek figyelembevételével szükség van-e további intézkedésre, beleértve az intézmények számára független szakértői csoportok részéről a jobb szabályozás irányába mutató tevékenységük tekintetében történő tanácsadást,

J.   mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy kísérleti projektként egy olyan független szakértői csoportot hozzon létre, amely segíti a Bizottságot és a tagállamokat az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó fent említett cselekvési program végrehajtásában,

K.   mivel az igazgatási terhek csökkentése fontos intézkedés az európai gazdaság fellendítésében, különösen annak a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) gyakorolt hatásán keresztül,

L.   mivel a jogalkotás a megfelelően működő társadalmak alapja, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és környezeti megfontolásokat és azok értékét egyformán tekintetbe véve,

1.   üdvözli a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodást(3), és felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a Parlamentet, hogy mindezt valósítsák meg a gyakorlatban;

2.   emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv szerint a Bizottság "kellőképpen figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel";

3.   egyetért azzal, hogy a szabályozási környezet, amelyben a vállalkozások működnek, meghatározza versenyképességüket, fenntartható növekedésüket és a foglalkoztatás területén elért teljesítményüket, illetve hogy a meglevő és jövőbeli átlátható, világos, hatékony és általában véve magas színvonalú szabályozási környezetnek az EU-politika fontos célkitűzésévé kell válnia;

4.   hangsúlyozza a szubszidiaritás és arányosság elve teljes mértékű alkalmazásának fontosságát a közösségi törvényhozás elfogadása során;

5.   úgy véli, hogy az érdekelt felekkel folytatott folyamatos konzultációnak a jogalkotási javaslatok vizsgálatakor jelentős szerepe van; rámutat arra, hogy a konzultációba az érintettek minden csoportját be kell vonni, különös tekintettel azokra, akik a jogalkotásból eredő legnagyobb terheket viselik, továbbá hogy a konzultációban részt vevő csoportok kiválasztásának átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lennie; rámutat továbbá arra, hogy a konzultációs eljárásnak minden tekintetben tiszteletben kell tartania a szerződés szociális partnerek szerepére vonatkozó rendelkezéseit a 138. cikkel összhangban és a COM (2002)0704 dokumentumban megállapított elvek értelmében, amelyek annak biztosítására kötelezik a Bizottságot, hogy az érdekelt feleknek meglegyen a lehetőségük véleményük kifejtésére;

6.   továbbá hangsúlyozza, hogy a kisebb szereplőkkel aktívan konzultálni kell, mert egyszerűen nem tudnak versenyezni a multinacionális és nagyvállalatokkal vagy szervezetekkel, amelyek megfelelő forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy költséges lobbistákat és tanácsadókat foglalkoztassanak panaszaik előbbre vitelére;

7.   azon a véleményen van, hogy fontos, hogy a vállalkozások és a polgárok számára felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének keretében a Bizottság konzultáljon utólagos célcsoportokkal annak meghatározására, hogy az adminisztratív terhek ténylegesen milyen mértékben csökkentek;

8.   erre figyelemmel hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden európai polgár, társaság vagy nem kormányzati szervezet számára elérhetővé tegyék a meglévő internetes portálokat az EU összes hivatalos nyelvén, a lehető legnagyobb elérhetőség és hatás biztosítása érdekében;

9.   üdvözli, hogy kiemelt figyelmet kap az érdekelt felek közötti korai konzultáció, beleértve a szociális partnereket, a KKV-kat, a törvényhozókat, a rendészeti testületeket és a nem kormányzati szervezeteket is; hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd szerepét, amely – az összes érdekeltnek a döntéshozatali és a végrehajtási folyamatba való bekapcsolása révén – hasznos eszköze a jobb érdekegyensúlyt biztosító jobb európai kormányzásnak; kiemeli, hogy az "összes érdekelt" fogalmába a KKV-k alkalmazottainak is bele kell tartozniuk, a KKV-chartában foglaltaknak és a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács által elfogadottaknak megfelelően; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket egy kibővített, hangsúlyos, európai szintű társadalmi párbeszéd kialakítására és elmélyítésére, valamint az eredmény alapján folytassa a szociális normák javítását a munkahelyek megőrzésének szükségessége mellett;

10.   felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be az érdekelt felekkel folytatott közvetlen konzultációt garantáló jelenlegi kezdeményezéseiről; úgy érzi, hogy fontos a Bizottság általi, az elért eredményeket bizonyító utólagos értékelés végrehajtása is;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy az új jogszabályra irányuló javaslat megtételekor jelezze, hogy milyen költségei vannak a javasolt jogszabály végrehajtásának és nyomon követésének; azzal érvel, hogy a Bizottságnak az adott jogszabály által előidézett teljes költséget kell alapul vennie;

12.   hangsúlyozza, hogy a meglevő jogszabályok egyszerűsítésének és frissítésének hatása nem lehet a dereguláció, a munkavédelmi törvényhozás felhígulása vagy az alapvető szociális normák lebontása; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a jogszabályok a jövőben is járuljanak hozzá a szociális normák javulásához anélkül, hogy káros hatással lennének a vállalkozások versenyképességére; elismeri, hogy a szociális normák javításának fő módja a munkanélküliség csökkentése, a vállalkozást és munkahelyteremtést elősegítő szabályozási környezet elősegítése által;

13.   nagyon fontosnak tekinti a jogszabályok tagállamok által történő szükségtelen, túlzott mértékű átültetésének és kiterjesztésének megakadályozását; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe a rendeletek és irányelvek kibocsátásakor; meggyőződése, hogy a Bizottságnak egyértelműen meg kell adnia, hogy melyek a rendeletek és az irányelvek minimumkövetelményei;

14.   elvárja, hogy a követelményszinteknek és ellenőrzési méréseknek a közösségi jogban lefektetett minimumkövetelményeket túlhaladó emelésekor a tagállamok jelentsék ezt be, és jelezzék ezt a nemzeti jogszabályokban vagy végrehajtási intézkedésekben; felhívja a Bizottságot a tagállamoknak a végrehajtási intézkedésekből és a nemzeti jogszabályokból származó szükségtelen terhek tekintetében történő figyelemmel kísérésére;

15.   felhívja a Bizottságot arra, hogy – a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó fent említett intézményközi megállapodás keretén belül – előre látható következményekkel járó, célirányos, jól átgondolt jogszabályokat fogadjon el, amelyek hozzájárulnak a kedvező feltételek megteremtéséhez, megfelelően ösztönözve a vállalkozásokat és vállalatokat, csökkentve a felesleges kiadásokat és eljárásokat, eltávolítva az alkalmazhatóság és az innováció akadályait és általános jogbiztonságot nyújtva;

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy amikor új jogszabályra tesz javaslatot, jelölje meg, hogy az Európai Unión kívüli hasonló ágazatokkal összehasonlítva ez milyen adminisztratív terhekkel járna a különböző gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi ágazatok számára; javasolja, hogy ez kapjon külön figyelmet a közelmúltban javasolt versenyképességi vizsgálat során is, amely már a hatásvizsgálatok szerves része;

17.   felkéri a Bizottságot arra, hogy nyújtsa be a Parlamentnek a jelenleg kidolgozás alatt álló versenyképességi vizsgálati projektet, hogy még annak életbe lépése előtt eszmecserét lehessen folytatni róla;

18.   hangsúlyozza a Bizottság, a tagállamok, és a Parlament együttműködésének és a jobb szabályozást elősegítő, közös és átfogó stratégia iránti elkötelezettségének – nevezetesen a különböző nemzeti jogalkotási keretek megvizsgálásának és a legjobbnak bizonyult gyakorlatok átvételének – szükségességét a "Partnerség a növekedésért és munkahelyekért" erősítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a munkavédelemről és a szociális védelemről szóló európai irányelveket megvalósító kollektív szerződések vagy rendeletek és törvények révén bizonyos tagállamok által elfogadott különböző gyakorlatokat és nemzeti stratégiákat;

19.   hangsúlyozza a jelenlegi jogszabályok jobb végrehajtásának és foganatosításának fontosságát minden tagállamban, valamint kéri, hogy az egyenlő játékszabályok biztosítása érdekében a szabálysértési eljárások gyorsak legyenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy javítsák az egyszerűsítendő jogszabályok beazonosítására vonatkozó mechanizmusokat;

20.   támogatja a Bizottságnak az Unión belül az igazgatási terhek csökkentését szolgáló cselekvési tervét, amely célja az európai vállalatok igazgatási költségeinek mérése és 2012-ig az igazgatási terhek 25%-kal való csökkentése;

21.   megjegyzi, hogy a 25%-os csökkentésre irányuló stratégia a vállalatok igazgatási terheire – különösen a szükségtelen terhekre – vonatkozik, és azt nem lehet egyszerűen deregulációként felfogni, ahogyan azt a Bizottság maga is állítja;

22.   teljes körűen támogatja a Bizottság kezdeményezését, de ugyanakkor éberen őrködik afelett, hogy a jogalkotási célokat ez a megközelítés ne befolyásolja;

23.   kiemeli a gyorsított eljárások szükségességét abból a célból, hogy az igazgatási terheket 2012-ig 25%-kal ténylegesen csökkenteni lehessen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak teljes körűen támogatnia kell az egyszerűsítési folyamat megvalósulását;

24.   támogatja ezért a Bizottság bizottsági intézkedésekre, közös javaslatokra és egyedi javaslatokra vonatkozó "gyorsított intézkedési" javaslatát; felhívja a Bizottságot, hogy további "gyorsított intézkedések" létrehozása érdekében hasznosítsa jobban az azon tagállamok által szerzett tapasztalatokat, amelyek már elvégezték az alapvető értékeléseket;

25.   megjegyzi, hogy a Bizottság fenti cselekvési terve 13 kiemelt területet azonosított azzal az indokolással, hogy az igazgatási terhek 80%-a e területeken található; hangsúlyozza, hogy ezen értékelés alapját a nemzeti tapasztalatok és intézkedések képezik(4); egyetért a Bizottsággal abban, hogy ez a megközelítés gyakorlatias, de úgy véli, hogy ezt csak az első szakasznak kellene tekinteni;

26.   támogatja ezért a Bizottság azon szándékát, hogy kiterjessze a cselekvési programot a jelenleg annak részét nem képező más területekre is; elvárja a Bizottságtól, hogy a tényleges felmérés külső tanácsadókhoz való kiszervezési stratégiájába foglalja bele az összes további lehetséges tehercsökkentést;

27.   véleménye szerint az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó közösségi cselekvési terv bevezetése később azzal is jár, hogy a Bizottságnak megfelelő erőforrásokat és előirányzatokat kell erre fordítania; támogatja ezért a HÉA nélkül körülbelül 19,6 millió EUR-nak a Bizottság szolgálatai számára e célból történő rendelkezésre bocsátását; felkéri azonban a Bizottságot, hogy számoljon be a Költségvetési Bizottságnak arról, hogy mely költségvetési tételekből vette az előirányzatokat, ez milyen mértékben érint más politikákat, azok elköltése hogyan és mikor történik, illetve mely jogalapok indokolják ezt a kiadást;

28.   hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság megítélése szerint a jelenlegi igazgatási kereten belül nem képes megfelelő erőforrások és előirányzatok átcsoportosítására, lehetséges megoldásokat kell találnia és előterjesztenie e problémák megoldására a költségvetési hatóság részére;

29.   kiemeli, hogy a 25%-os csökkentésnek a terhek nettó csökkenésében kell tükröződnie; hangsúlyozza ezért, hogy 2008-tól az új jogszabályokból következő igazgatási terheket bele kell foglalni a költségvetésbe, valamint annak 2012-es végső értékelésébe; hangsúlyozza, hogy a 13 kiemelt területen történő 25%-os csökkentést csak bruttó csökkentésnek lehet tekinteni; kiemeli, hogy a jelenlegi megközelítés ezért nem biztosíthat a vállalatok számára tényleges 25%-os csökkentést;

30.   felhívja a Bizottságot, hogy az intézkedések végrehajtása céljából tegye közzé és terjessze be a Parlament megfelelő bizottságainak a 25%-os csökkentési cél 2012-re történő eléréséhez szükséges, pontos célkitűzéseket tartalmazó, és az intézkedések meghatározott időrendben történő elérését szolgáló, részletes "eredményjelző táblát", valamint évente számoljon be a Parlament illetékes bizottságainak az elért előrehaladásról;

31.   hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak teljes körűen részt kell ebben venniük, és politikai felelősséget kell vállalniuk az igazgatási terhek csökkentése tekintetében; meggyőződése, hogy politikai szintű felelősségvállalás nélkül az EU nem fog sikerrel járni jogalkotási kultúrája megváltoztatásában;

32.   szándéka, hogy teljes körűen alkalmazza a hatásvizsgálati eljárásokat a módosításoknak a javaslatokra gyakorolt hatásának értékelése céljából, és felhívja ugyanerre a Tanácsot is; kéri a Bizottságot, hogy ehhez adja meg a szükséges segítséget és szakértelmet;

33.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hatásvizsgálati iránymutatások megvalósítása során egy, a gazdasági tevékenységekről szóló tanulmány javítsa a tényleges hatásvizsgálat minőségét; kitart amellett, hogy a hatásvizsgálatokat szükségszerűen vagy egy európai intézmény, vagy a tagállamok végezzék el, mindezt alapos, átlátható, és kiegyensúlyozott módon, a szociális, gazdasági és környezeti szempontok egyforma súlyozása mellett;

34.   hangsúlyozza, hogy a politikai szintű tulajdonláshoz az irányítás és a végrehajtás szintjén megvalósuló javított gyakorlatoknak is kapcsolódniuk kell; hangsúlyozza ezért, hogy minden főigazgatóságot fel kell világosítani a politikai területén meglévő szükségtelen igazgatási terhekről egy kezdeti alapfelmérés révén, valamint javasol egy olyan rendszert (például a minden egyes főigazgatóságon működő belső ellenőrzést), amely tanáccsal és segítséggel láthatja el a különböző főigazgatóságokat a főigazgatóságonkénti csökkentési politikák és egyedi célkitűzések kialakításában és végrehajtásában;

35.   kéri a Bizottságot, hogy számoljon be az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politika belső szervezeti kialakításáról; kéri e kialakításnak a különböző olyan tagállamokban meglévő rendszerekkel való összevetését, amelyeknek már van működő politikájuk az igazgatási terhek csökkentésére;

36.   felhívja a Bizottságot a hatásvizsgálati testület (IAB) által a hatásvizsgálati eljárásokban képviselt hozzáadott érték értékelésére 2008-ig; felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be különösen az IAB hatásának a különböző tagállamok független tanácsadó testületei által gyakorolt hatással való összevetéséről, valamint hogy értékelje a valóban független európai szintű ellenőrzés által elérhető hozzáadott érték lehetséges legmagasabb mértékét;

37.   javasolja, hogy az EU költségvetésének a 26 01 08 tételben az igazgatási terhek minimumra csökkentését célzó kísérleti projektre fenntartott előirányzatokat egy független, az érdekelt felek minden csoportját tekintve reprezentatív, "Az igazgatási terhek csökkentése az EU-ban" című cselekvési terv végrehajtásának teljes körű nyomon követését végző szakértői csoport létrehozására használják fel; rámutat arra, hogy ez azt is jelenti, hogy a független szakértői bizottság a 13 kiemelt területen kívüli valamennyi hatásvizsgálati eljárásra, felmérésre és jogalkotási javaslatra is összpontosíthat;

38.   hangsúlyozza, hogy e független szakértői panel kinevezésének és munkájának teljes mértékben átláthatónak kell lennie, és hogy a panel tagjainak nyilatkozatot kell kitölteniük az érdekeltségeikről;

39.   elégedett a Tanács és a Bizottság által e megközelítéshez eddig adott támogatással, amint az az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése elnökségi következtetéseinek 25. pontjában is szerepelt; hangsúlyozza, hogy ez megfelel a Nationaler Normenkonntrollrat (Németország), Better Regulation Commission (Egyesült Királyság) és az igazgatási terhekkel foglalkozó Holland Tanácsadó Testület (Hollandia) által a Bizottság cselekvési tervére vonatkozó álláspontról készült kiadványban tett ajánlásokkal(5);

40.   javasolja továbbá, hogy egy független szakértői testület a fenti európai cselekvési terv végrehajtásának teljes körű felügyelete mellett értékelje az internetes és helyi konzultációk megállapításait és kimenetelét; javasolja, hogy a független testület kapjon hozzáférést a csökkentési javaslatok hatásvizsgálatába még azt megelőzően, hogy azokat a Bizottság elfogadná;

41.   kéri a Bizottságot, hogy a szakértői testület vezetésére jelöljön ki egy függetlenül gondolkodó képviselőt, és a testület 2007 szeptemberére legyen teljesen működőképes; kéri továbbá, hogy a testület többi tagja képviselje a jogalkotási folyamat külső szereplőit, valamint az igazgatási terhek csökkentésének területén jártas független szakértőket és tudósokat is;

42.   kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a független testület számára, hogy az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politikát létrehozó, 2006-ban és 2007-ben már megtett lépésekre észrevételeket tehessen;

43.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 104 E., 2004.4.30., 146. o. (2) Arjan M. Lejour, George M.M. Gelauff, "Öt fontos lisszaboni lépés: A célok elérésének gazdasági hatása (Five Lisbon highlights: The economic impact of reaching these targets) (Central Planbureau, holland gazdaságpolitikai elemzőiroda), Hága 2006. (3) HL C 321., 2003.12.31., 1. o. (4) "Az igazgatási terhekre vonatkozó kísérleti projekt", WIFO-CEPS, 2006. október. (5) Az Európai Bizottságnak az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére vonatkozó cselekvési programjáról kialakított álláspontokat tartalmazó dokumentum, 2007. március 1.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyeztetőbizottság által elfogadott, a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre ("Róma II.") irányuló közös szövegtervezetről (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007 – 2003/0168(COD))

P6_TA(2007)0317 A6-0257/2007

(Együttdöntési eljárás: harmadik olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egyeztetőbizottság által elfogadott közös szövegtervezetre (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007),

–   tekintettel a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatról (COM(2003)0427)(1) az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–   tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0083)(3),

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjával(4) kapcsolatban a második olvasat során kialakított álláspontjára(5),

–   tekintettel a Bizottság véleményére a közös állásponthoz fűzött parlamenti módosításokról (COM(2007)0126)(6),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 65. cikkére,

–   tekintettel egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének jelentésére (A6-0257/2007),

1.   elfogadja a közös szövegtervezetet, és felhívja a figyelmet a Tanács és a Bizottság azzal kapcsolatos nyilatkozataira;

2.   utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

3.   utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, írja alá a jogi aktust és működjön együtt a Tanács főtitkárával az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel céljából;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL C 157. E 2006.7.6., 371. o. (3) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (4) HL C 289. E, 2006.11.28., 68. o. (5) Elfogadott szövegek, 2007.1.18., P6_TA(2007)0006. (6) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (16369/2/2006 – C6-0100/2007 – 2005/0042A(COD))

P6_TA(2007)0318 A6-0184/2007

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16369/2/2006 – C6-0100/2007),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során(1) intézett javaslatára (COM(2005)0115)(2) irányuló álláspontjára,

–   tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0234)(3),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra irányuló ajánlására (A6-0184/2007),

–   tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság háromoldalú nyilatkozatára, valamint a Bizottság nyilatkozatára (mindkettőt ld. mellékelve),

1.   jóváhagyja a módosított közös álláspontot;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (1350/2007/EK határozat).)

HÁROMOLDALÚ NYILATKOZAT

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

1.  2006. május 24-én a Bizottság kiadott egy javaslatot az egészségügy területén második közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról(5). A 7. cikkben a programra szánt referenciaösszeget 365,6 millió EUR-ban jelölték meg a 2007 és 2013 közötti időszakra.

2.  A jogalkotási eljárás késedelme miatt 2007. március 23-án a Bizottság tájékoztatta a költségvetési hatóságot, hogy az új közegészségügyi program megkezdését el kell halasztani a 2008-as költségvetési évre(6). Ennek következtében az új 2008–2013-as közegészségügyi program keretösszegét 321,5 millió EUR-ra kell módosítani.

3.  44,1 millió EUR összeget használnak fel a 2007-es költségvetési évben a jelenlegi közegészségügyi program(7) keretében a közegészségügyi cselekvések maximális folyamatosságának biztosítása érdekében. Ezért a 2007 és 2013 között finanszírozott közegészségügyi cselekvések keretösszege összesen 365,6 millió EUR.

(1) HL C 291. E, 2006.11.30., 372. o. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (4) HL C 139., 2006.6.14. (5) COM(2006)0234. (6) COM(2007)0150. (7) Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata (2002. szeptember 23.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (5665/1/2007 – C6-0114/2007 – 2006/0018(COD))

P6_TA(2007)0319 A6-0218/2007

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (5665/1/2007 – C6-0114/2007),

–   tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatra (COM(2006)0069)(1) vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0218/2007),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot;

2.   tudomásul veszi, hogy a jogi aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.   utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.   utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) Elfogadott szövegek, 2006.11.14., P6_TA(2006)0483.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0423 – C6-0258/2006 – 2006/0143(COD))

P6_TA(2007)0320 A6-0153/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2006)0423),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0258/2006),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0153/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(2),

mivel:

(1)  A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)  A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség, valamint a környezet magas szintű védelméről.

(3)  Az adalékanyagok, az enzimek és az aromák emberi élelmiszerben való használatát a közösségi piacon való forgalomba hozatal előtt biztonsági szempontból értékelni kell az emberi egészség védelmének érdekében.

(4)  Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, [XXX/2007/EK](3) [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, az élelmiszeripari enzimekről szóló, [YYY/2007/EK](4) [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-aromaanyagokról és egyes ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, [ZZZ/2007/EK](5) [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet az említett anyagok értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan █ kritériumokat és követelményeket határoz meg.

(5)  A ZZZ/2007/EK rendeletnek megfelelően biztonsági értékelésnek alávetendő élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszeripari enzimeket és élelmiszer-aromaanyagokat az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok által meghatározott feltételekkel összhangban csak akkor lehet forgalomba hozni és emberi élelmiszerben felhasználni, ha szerepelnek az engedélyezett anyagok közösségi listáján.

(6)  Az átláthatóság az élelmiszer-előállítás és -kezelés során a fogyasztói hitelesség elérése érdekében alapvető fontosságú.

(7)  Ezzel összefüggésben célszerűnek tűnik az anyagok e három kategóriájára nézve az értékelés és az engedélyezés olyan egységes közösségi eljárását kialakítani, amely hatékony, időben korlátozott és átlátható, megkönnyítve így ezen anyagok szabad mozgását a közösségi piacon.

(8)  Ezt az egységes eljárást a megfelelő ügyintézés és a jogbiztonság elveire kell alapozni, és ezeket az elveket tiszteletben tartva kell megvalósítani.

(9)  Az e rendelet szerinti engedélyezéshez az XXX/2007/EK, az YYY/2007/EK és a ZZZ/2007/EK rendeletben meghatározott kritériumokat is teljesíteni kell.

(10)  Ez a rendelet ilyen módon az anyagok engedélyezésének szabályozási keretét kiegészíti azzal, hogy meghatározza az eljárás különböző szakaszait, az azokra vonatkozó határidőket, az eljárás résztvevőinek feladatait és az alkalmazandó elveket. Az eljárás egyes elemeinél azonban figyelembe kell venni az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok jellegzetességeit.

(11)  A kockázatok élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos értékelése keretének megfelelően – amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) határoz meg – az anyagok forgalomba hozatalát csak azt követően lehet engedélyezni, hogy a lehető legmagasabb színvonalú, független tudományos vizsgálatban értékelték azokat a kockázatokat, amelyeket az emberi egészségre nézve jelentenek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) hatáskörében végrehajtandó értékelést a Bizottság kockázatkezelési döntésének kell követnie, amelyre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködést biztosító szabályozási bizottsági eljárás keretében kerül sor.

(12)  Elismert, hogy a kockázatok tudományos értékelése █ nem képes egymaga biztosítani az összes olyan információt, amelyekre a kockázatkezelési döntést kell alapozni, és hogy █ figyelembe kell venni a vizsgált kérdéshez tartozó egyéb indokolt tényezőket.

(13)  Az érintett ágazatok üzemeltetőinek, valamint a nyilvánosságnak a hatályos engedélyekről való tájékoztatására felállítandó az engedélyezett anyagok listája, amelyet a Bizottság vezet és tesz közzé.

(14)  A hatóság működésének egyik alapelve az, hogy a küldetési területén működő tagállami szervezetek és a hatóság hálózatban működnek. Következésképpen a hatóság a véleményei kidolgozásához ahhoz a hálózathoz folyamodhat, amelyet a 178/2002/EK rendelet 36. cikke és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése vonatkozásában a 178/2002/EK rendelet végrehajtási szabályairól szóló, 2004. december 23-i 2230/2004/EK(7) bizottsági rendelet bocsátott a rendelkezésére.

(15)  Az anyagok egységes engedélyezési eljárásának teljesítenie kell a nyilvánosság által támasztott átláthatósági és tájékoztatási követelményeket, biztosítva ezzel párhuzamosan a kérelmezőnek azt a jogát, hogy kellően indokolt esetekben és megadott okok miatt megőrizzék egyes információk bizalmas voltát.

(16)  Tekintettel a 178/2002/EK rendelet 41. cikkére, a hatóság birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK(8) európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(17)  A 178/2002/EK rendelet 53. és 54. cikke a Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszerek vonatkozásában megállapítja a szükségintézkedések elfogadásának eljárásait. Az említett cikkek ilyen intézkedések hozatalára hatalmazzák fel a Bizottságot, amennyiben az élelmiszerek súlyos veszélyt jelenthetnek az emberek egészségére, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel ezt a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni.

(18)  A hatékonyság és a jogszabályi egyszerűsítés érdekében indokolt középtávon – az érdekelt felekkel konzultálva – megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az egységes eljárás hatályát kiterjesszék az egyéb meglévő élelmiszeripari szabályozásokra is.

(19)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a nemzeti jogszabályok és rendelkezések különbségei miatt, és ezért e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett ║ cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(20)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK(9) tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. A Bizottság, adott esetben, a fenti határozatban említett bizottság elé terjesztendő intézkedések előkészítése során konzultál az érdekeltekkel.

(21)  A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy frissítse és módosítsa az e rendelet alapján összeállítandó, az élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszeripari enzimeket és élelmiszer-aromaanyagokat tartalmazó közösségi listát. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével való módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszeripari enzimek, élelmiszer-aromaanyagok és élelmiszeraromaanyag-források (a továbbiakban: anyagok) egységes értékelési és engedélyezési eljárását (a továbbiakban: egységes eljárás), amely hozzájárul a fogyasztóvédelem és a közegészségügy javításához és az élelmiszerek szabad mozgásához a Közösségben.

E rendelet nem vonatkozik a 2003. november 10-i, az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) alapján engedélyezett termékekre.

(2)  Az egységes eljárás meghatározza azon anyagok listája naprakésszé tételének eljárási szabályait, amelyek Közösségen belüli forgalomba hozatala a XXX/2007/EK, a YYY/2007/EK és a ZZZ/2007/EK rendelet (a továbbiakban: ágazati élelmiszer-jogszabályok) szerint engedélyezett.

(3)  Mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabály meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az anyagok felkerülhetnek a 2. cikkben biztosított közösségi listára, valamint megállapítja a 7. cikkben említett rendelet tartalmát és szükség esetén a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

2. cikk

Az anyagok közösségi listája

(1)  Mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabály keretében a közösségi forgalomba hozatalra engedélyezett anyagok egy olyan listán szerepelnek, amelynek tartalmát az adott jogszabály határozza meg (a továbbiakban: közösségi lista). A közösségi listát a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási biztossági eljárásnak megfelelően a Bizottság teszi naprakésszé. A listát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.

A közösségi listán szereplő termékeket a rájuk vonatkozó feltételektől függően minden élelmiszeripari vállalkozás használhatja, feltéve, hogy az ilyen felhasználást a 12. cikk (7) bekezdése nem korlátozza.

(2)  A közösségi lista naprakésszé tétele alatt a következőket kell érteni:

II.FEJEZET

EGYSÉGES ELJÁRÁS

3. cikk

Az egységes eljárás fő szakaszai

(1)  A közösségi lista naprakésszé tételére irányuló egységes eljárást a Bizottság kezdeményezi, vagy pedig egy kérelem indítja azt be. A kérelmet benyújthatja egy tagállam vagy egy érdekelt személy, aki több érdekelt személyt is képviselhet (a továbbiakban: a kérelmező), a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett végrehajtási szabályokban előírt feltételek szerint.

(2)  A Bizottság ezt megelőzően kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) véleményét, az 5. cikknek megfelelően.

A 2. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti naprakésszé tételek esetén azonban a Bizottság csak akkor kéri ki a hatóság véleményét, ha ezek a frissítések képesek hatást gyakorolni az emberi egészségre.

(3)  Az egységes eljárás azzal zárul, hogy a Bizottság a 7. cikknek megfelelően rendeletet fogad el a naprakésszé tételről.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérve a Bizottság az eljárás bármelyik szakaszában véget vethet az egységes eljárásnak és eltekinthet a tervezett naprakésszé tételtől, ha megítélése szerint nem indokolt a frissítés. Adott esetben figyelembe veszi a hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgált kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezőket.

A Bizottság ebben az esetben a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően nyilvánosságra hozza határozatát, és közvetlenül tájékoztatja a kérelmezőt, és levelében ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt indokolatlannak tartja a naprakésszé tételt.

4. cikk

Az eljárás beindítása

(1)  Amikor a Bizottsághoz a közösségi lista frissítésére irányuló kérelem érkezik, a Bizottság:

A Bizottság az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek számára hozzáférhetővé teszi a kérelmet.

(2)  Amikor a Bizottság saját kezdeményezésére kezdi meg az eljárást, tájékoztatja arról a tagállamokat, azt nyilvánosságra hozza, és szükség esetén kikéri a hatóságnak véleményét.

5. cikk

A hatóság véleménye

(1)  A hatóság az érvényes kérelem beérkezését követő kilenc hónapon belül megfogalmazza véleményét.

(2)  A hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint █a kérelmezőnek. A véleményt a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően nyilvánosságra hozzák.

6. cikk

A kockázatok értékelésére vonatkozó kiegészítő információk

1)   █ Amikor a hatóság kiegészítő információkat kér a kérelmezőtől, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidő meghosszabbítható. A kérelmezővel folytatott konzultációt követően a hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot a szükséges határidő-hosszabbításról. Ha a hatóság általi tájékoztatást követő nyolc munkanapon belül a Bizottság nem él kifogással, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidő automatikusan meghosszabbodik.

(2)  Amennyiben a kiegészítő információkat nem nyújtják be az (1) bekezdésben említett meghosszabbított határidőig, a hatóság a már rendelkezésre állított információk alapján véglegesíti a véleményét.

(3)  Amikor a kérelmező saját kezdeményezésére nyújt be kiegészítő információkat, eljuttatja azokat a hatóságnak és a Bizottságnak. A hatóság ebben az esetben a kiindulási határidőn belül fogalmazza meg véleményét, kivéve, ha különleges okok állnak fenn az időtartam kiterjesztésére.

(4)  A hatóság elérhetővé teszi a tagállamok számára a kiegészítő információkat.

7. cikk

A közösségi lista naprakésszé tétele

A hatóság véleményét követő hat hónapon belül a Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak rendelettervezetet nyújt be a közösségi lista naprakésszé tételére, figyelembe véve a hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgált kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezőket.

A Bizottság a rendelet tervezetét megindokolja, és megmagyarázza a döntése alapjául szolgáló megfontolásokat.

Ha a rendelettervezet nincs összhangban a hatóság véleményével, a Bizottság magyarázatot nyújt döntésére.

A rendeletet a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

8. cikk

A kockázatok kezelésére vonatkozó kiegészítő információk

(1)  Amennyiben a Bizottság a kérelmezőtől a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekről kér kiegészítő információkat, a kérelmezővel egyeztetve meghatározza ezen információk benyújtásának határidejét. Ebben az esetben a Bizottság meghosszabbíthatja a 7. cikkben említett határidőt, és arról értesíti a tagállamokat.

(2)  Amennyiben a kiegészítő információkat nem nyújtják be az (1) bekezdésben említett meghosszabbított határidőig, a Bizottság a már rendelkezésre állított információk alapján jár el.

III.FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Végrehajtási szabályok

(1)  A 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok elfogadását követő legfeljebb huszonnégy hónapon belül el kell fogadni ezen rendelet végrehajtási szabályait, különösen a következők vonatkozásában:

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett végrehajtási szabályok elfogadása céljából a Bizottság a hatósággal konzultál, aki az ezen rendelet hatályba lépésének napját követő hat hónapon belül javaslatot terjeszt a Bizottság elé az érintett anyagok kockázatainak értékeléséhez szükséges adatokra vonatkozóan.

10. cikk

A határidők meghosszabbítása

Saját kezdeményezésére vagy szükség esetén a hatóság kérésére a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül meghosszabbíthatja az 5. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikkben említett határidőket, ha az adott ügy jellege indokolttá teszi. Ilyenkor a Bizottság █ tájékoztatja a kérelmezőt és a tagállamokat a hosszabbításról és az azt alátámasztó indítékokról.

11. cikk

Átláthatóság

A hatóság a 178/2002/EK rendelet 38. cikkének megfelelően biztosítja tevékenységeinek átláthatóságát. Véleményeit haladéktalanul nyilvánosságra hozza. Nyilvánosságra hozza továbbá a véleménykérelmeket, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett határidő-hosszabbításokat.

12. cikk

Titkosság

(1)  A kérelmező által közölt információ kizárólag abban az esetben képezheti bizalmas kezelés tárgyát, ha annak nyilvánosságra hozatala jelentősen árthatna versenypozíciójának.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező a közölt információk között megjelöli azokat, amelyekre nézve bizalmas kezelést kíván. Ilyen esetekben igazolható indokolással kell szolgálni.

(3)  A Bizottság meghatározza, hogy mely információk maradhatnak bizalmasak, és tájékoztatja erről a kérelmezőt és a tagállamokat.

(4)  A bizottsági álláspont tudomásul vételét követően a kérelmezőnek három hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy a közölt információk bizalmasságának megőrzése érdekében visszavonja kérelmét. Ezen időszak elteltéig az adatokat bizalmasan kezelik.

(5)  A Bizottság, a hatóság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az ezen rendelettel összefüggésben kapott információk megfelelő bizalmasságának biztosítása érdekében, kivéve azokat az információkat, amelyeket – ha a körülmények megkövetelik – nyilvánosságra kell hozni az emberi egészség, az állati egészség és a környezet védelmének érdekében.

(6)  Amennyiben egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, a hatóság, a Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a kereskedelmi és ipari (valamint kutatási és fejlesztési) információk bizalmas jellegét, ideértve azokat az információkat is, amelyek bizalmas jellegére vonatkozóan eltér a Bizottság és a kérelmező álláspontja.

(7)  A kérelmezők által benyújtott tudományos adatok és más információk későbbi kérelmező javára az engedélyezéstől számított öt évig nem használhatók fel, kivéve, ha a későbbi kérelmező megállapodott az első kérelmezővel az ilyen adatok és információk felhasználásáról és a költségek megfelelő megosztásáról, ahol:

(8)  Az (1)–(6) bekezdés alkalmazása nem sérti a Bizottság, a tagállamok és a hatóság közötti információáramlást.

13. cikk

Vészhelyzetek

Egy a közösségi listán szereplő anyaggal kapcsolatos vészhelyzet fennállása esetén, elsősorban a hatóság véleményének fényében intézkedések hozatalára kerül sor a 178/2002/EK rendelet 53. és 54. cikkében említett eljárásoknak megfelelően.

14. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottság munkáját a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre való hivatkozás esetén alkalmazni kell az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét, tiszteletben tartva ugyanezen határozat 8. cikkének rendelkezéseit is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3)  Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1) és (4) bekezdése és 7. cikke alkalmazandó, tiszteletben tartva a határozat 8. cikkének rendelkezéseit.

15. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai

E rendelet hatálybalépése után legfeljebb hat hónappal a tagállamok az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok keretében eljuttatják a Bizottságnak és a hatóságnak az egységes eljárásért felelős nemzeti hatóság nevét és címét, valamint megneveznek egy kapcsolattartót.

IV.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabályra nézve a 9. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtásának napjától kell alkalmazni.

A 9. cikket ezen rendelet hatályba lépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt, …-án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 168., 2007.7.20., 34. o. (2) Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja. (3) HL L ... (4) HL L ... (5) HL L ... (6) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. Legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100, 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet. (7) HL L 379., 2004.12.24., 64. o. (8) HL L 145., 2001.5.31., 43. o. (9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11.o.) módosított határozat. (10) HL L 309., 2003.11.26., 1. o.

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0428 – C6-0260/2006 – 2006/0145(COD))

P6_TA(2007)0321 A6-0154/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0428)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és a 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0260/2006),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0154/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az élelmiszer-adalékanyagokról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)  A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3)  Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsuk a belső piac hatékony működését, valamint az emberi egészség és a környezet, valamint a fogyasztók – ideértve a bizonyos anyagokkal szemben érzékeny fogyasztók – érdekeinek magas szintű védelmét.

(4)  Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer-adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. március 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben(4) szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer-adalékanyagok használatát az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszeripari enzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Ez utóbbi kategóriát még nem szabályozták közösségi szinten.

(5)  Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de technológiai okokból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például tartósítási célokra. Nem minősülnek azonban élelmiszer-adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében használnak. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai célra használható anyagok, például a színezéshez vagy élelmiszeripari enzimekhez használt nátrium-klorid vagy sáfrány. Végül az élelmiszeripari enzimekre az [élelmiszeripari enzimekről szóló] …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

(6)  Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak meg a végső élelmiszerben, és nem járnak technológiai hatással a végtermékre (feldolgozási segédanyagok).

(7)  Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására és használatára csak akkor van lehetőség, ha teljesítik az e rendeletben megállapított kritériumokat. Az élelmiszer-adalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukra technológiai igénynek kell mutatkoznia, nem vezethetik félre a fogyasztót és előnnyel kell járniuk a fogyasztó számára. A fogyasztók félrevezetése többek között a következőket foglalja magában: a felhasznált összetevők minőségével, a termék vagy a gyártási folyamat természetességével, a termék tápértékével, valamint gyümölcs- és zöldségtartalmával kapcsolatos kérdések.

(8)  Az élelmiszer-adalékanyagoknak mindenkor meg kell felelniük a jóváhagyott előírásoknak. A leírásnak tartalmaznia kell az élelmiszer-adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és a tisztasági kritériumokat. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben(6), az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben(7) és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra vontakozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben(8) szereplő élelmiszer-adalékanyagokhoz korábban kidolgozott előírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelő adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó előírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Az előírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon lévő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az előírások összetett jellegét a világosság érdekében, nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

(9)  Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer-adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer-adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított különös rendelkezéseknek.

(10)  Az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az elővigyázatosság elvének, valamint [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(11)  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) értelmében a közegészségügyet valószínűleg befolyásoló ügyekben konzultálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

(12)  A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat az e rendelet szerint is és az említett rendelet szerint is engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

(13)  Az e rendelet szerint jóváhagyott, a Hatóság kockázatértékelésében vagy a megállapított előírásokban szereplőktől jelentősen különböző gyártási módszerekkel vagy alapanyagokkal készülő élelmiszer-adalékanyagot be kell nyújtani a Hatósághoz az előírásokat szem előtt tartó értékelésre. Jelentősen különböző gyártási módszernek vagy alapanyagnak számít például a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztés, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása.

(14)  Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével újra kell értékelni. A már kiadott engedélyek felülvizsgálatára külön értékelő programokat kell elfogadni.

(15)  Azok a tagállamok, amelyek a területükön hagyományosnak minősülő és ott gyártott élelmiszerekben tiltják bizonyos adalékanyagok használatát, fenntarthatják e tilalmat. Továbbá egyes termékek – mint például a "Feta" vagy a "Salame cacciatore" – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet(12) és a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet(13) szerinti, bizonyos megnevezések használatára vonatkozó szigorúbb szabályokat.

(16)  Az élelmiszer-adalékanyagokra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(14), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(15) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végfogyasztónak élelmiszer-adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos különös rendelkezéseket.

(17)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(16) összhangban kell elfogadni.

(18)  A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni az e rendeletben meghatározandó közösségi élelmiszeradalék-lista frissítésére és módosítására. Mivel ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, törlésére vagy új elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében foglalt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(19)  Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhatja ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet(17) hatálya alá tartozik, és következésképpen a fenti intézkedések jogalapját a 882/2004/EK rendelet képezi.

(20)  A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.

(21)  Mivel a tervezett célkitűzést, azaz az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az egységes piac és a magas szitű fogyasztóvédelem miatt jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az 5. cikk állapít meg, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(22)  E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a jelen rendeletben rögzített engedélyezési feltételek alapján. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell vezetni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. [Az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról] szóló .../2007/EK rendeletnek megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszer-adalékanyagokkal és használati feltételeikkel. Megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezések kivételével –[2011.1.1]-jéig nem kell alkalmazni.

(23)  A felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és prioritási sorrendet.

(24)  E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló 62/2645/EGK tanácsi irányelv(18), ║az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv(19), az élelmiszerekben használható antioxidánsok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv(20), az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv(21), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv(22), az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23), az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(24), a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(25), valamint az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(26) és az E 425 konjak élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat(27). A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

TÁRGYHATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályokat a belső piac hatékony működésének és az emberi egészség és a fogyasztók, valamint a környezet magas szintű védelmének érdekében.

2. cikk

Hatály

(1)  Ezt a rendeletet az élelmiszer-adalékanyagokra kell alkalmazni.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi anyagokra, kivéve, ha azokat élelmiszer-adalékanyagként használják:

(3)  Ez a rendelet nem alkalmazandó az [élelmiszeripari enzimekről szóló] …/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeripari enzimekre.

(4)  Ez a rendelet az élelmiszer-adalékanyagok alábbiak szerinti használatára vonatkozó különös közösségi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó:

(5)  Szükség esetén a 28. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással dönthető el, hogy egy bizonyos anyag e rendelet hatálya alá tartozik-e.

(6)  Nem hozható forgalomba és/vagy nem forgalmazható az az élelmiszer-adalékanyag és/vagy az ilyen élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó élelmiszer, ha az élelmiszer-adalékanyag felhasználása nem felel meg e rendelet követelményeinek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E határozat alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.

(2)  Alkalmazni kell továbbá az alábbi meghatározásokat:

II.FEJEZET

AJÓVÁHAGYOTT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁI

4. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái

(1)  Csak a II. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben, beleértve a 89/398/EGK irányelv hatálya alá tartozó, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket.

(2)  Csak a III. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok használhatók élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben.

(3)  Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben szereplő listája azon élelmiszerkategóriák alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(4)  Az élelmiszer-adalékanyagok III. mellékletben szereplő listája az élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszeripari enzimek azon kategóriái alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(5)  Az élelmiszer-adalékanyagok mindig megfelelnek a 12. cikkben említett előírásoknak.

5. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listákba történő felvételének és használatának általános feltételei

(1)  Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben szereplő közösségi listára, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

(2)  Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel a II. és III. mellékletben található listára, ha előnyökkel jár a fogyasztóra nézve; ennek érdekében az alábbi célok valamelyikét kell szolgálnia:

(3)  A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az élelmiszer tápértékét csökkentő élelmiszer-adalékanyag felkerülhet a II. mellékletben található közösségi listára, amennyiben:

(4)  Az olyan védett ismeretek és információk kivételével, amelyek bizalmas kezelése célszerű, az élelmiszer-adalékanyag jóváhagyása kifejezetten és átláthatóan az (1)–(3) bekezdésben megállapított kritériumokkal kapcsolatos vizsgálatokra hivatkozik, továbbá kifejti a végleges határozat alapját.

6. cikk

Az édesítőszerekre vonatkozó speciális feltételek

7. cikk

A színezékekre vonatkozó speciális feltételek

Ugyanakkor az élelmiszer-adalékanyag alkalmazása nem történhet olyan félrevezető módon, amiből a fogyasztó olyan összetevők jelenlétére következtethetne, amelyek a termékben valójában nincsenek jelen.

8. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai

(1)  Az élelmiszer-adalékanyagok elsődleges technológiai funkciójuk alapján kerülnek be az I. melléklet funkcionális osztályainak valamelyikébe.

Az élelmiszer-adalékanyag egyik funkcionális osztályba sorolása nem zárja ki, hogy több funkcióra is használják.

(2)  Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlődés úgy kívánja, az I. melléklet a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további funkcionális osztályokkal egészülhet ki.

9. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak tartalma

(1)  Az 5., 6. és 7. cikkben megállapított feltételeket teljesítő élelmiszer-adalékanyag a [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló] …/2007/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően felkerülhet:

(2)  Az élelmiszer-adalékanyag a következők feltüntetésével kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra:

(3)  A II. és III. mellékletben található közösségi listákat [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló], .../2007/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően módosítják.

10. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok használatának mértéke

(1)  A 9.cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett használati feltételek megállapításakor:

(2)  Amennyiben engedélyezik nanotechnológia alkalmazását, úgy e célra külön határértékeket kell megállapítani az (1) bekezdés a) pontjával összhangban.

(3)  Adott esetben nem kell meghatározni az élelmiszer-adalékanyag maximális mértékét (quantum satis). Ebben az esetben az élelmiszer-adalékanyagot a 3. cikk (2) bekezdésének i) pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban kell alkalmazni.

(4)  Az élelmiszer-adalékanyagok – beleértve adott esetben a hígított állapotot – II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a felhasználási javaslatnak megfelelően elkészített, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozik.

(5)  A színezékek II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a színezésre használt készítmény által tartalmazott színezőanyag mennyiségére vonatkozik.

11. cikk

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok

A genetikailag módosított szervezetekből (GMOk) azokkal vagy azok által előállított vagy az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó és az e rendelet II. és III. mellékletének közösségi listájában még nem fellelhető élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel ezekre a listákra e rendelet szerint, ha az 1829/2003/EK 7. cikkének megfelelően engedélyezték. Azokat egyértelműen fel kell címkézni, feltüntetve a "GMO-kkal előállított" vagy "GMO-kból előállított" szavakat a név vagy az E-szám mellett.

12. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok előírásai

Az élelmiszer-adalékanyagok eredetre, tisztasági kritériumokra és bármely más szükséges információra vonatkozó előírásait akkor kell elfogadni – [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló], .../2007/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően –, amikor az élelmiszer-adalékanyag először kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra.

III.FEJEZET

AZÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK HASZNÁLATA ÉLELMISZEREKBEN

13. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok használata a feldolgozatlan élelmiszerekben

Az élelmiszer-adalékanyagok csak akkor használhatók feldolgozatlan élelmiszerekben, ha arról a II. melléklet kifejezetten rendelkezik.

14. cikk

A színezékek és édesítőszerek használata a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben

A színezékek és édesítőszerek csak akkor használhatók a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, 89/398/EGK irányelv szerinti élelmiszerekben – beleértve a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereit is –, ha arról e rendelet II. melléklete kifejezetten rendelkezik.

15. cikk

Színezékek használata jelölés céljából

A friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 64/433/EGK irányelvnek a friss hús előállítására és forgalomba hozatalára való kiterjesztése céljából történő módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló, 1991. július 29-i 91/497/EGK tanácsi irányelvben(29) meghatározott állat-egészségügyi jelölésre, a húskészítmények esetében szükséges egyéb jelölésre, valamint a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 1028/2006/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról szóló, 2007. május 23-i 557/2007/EK bizottsági rendeletben(30) meghatározott díszítő színezésére vagy bélyegzésére csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerszínezékek használhatók.

16. cikk

Az átvitel elve

(1)  Az alábbiak tartalmazhatnak élelmiszer-adalékanyagot: