Az Európai Parlament,

–   tekintettel a "Felnőttkori tanulás: tanulni sohasem késő" című bizottsági közleményre (COM(2006)0614),

–   tekintettel az egész életen át tartó tanulás terén cselekvési program létrehozásáról szóló 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(2),

–   tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2006. március 23-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az EK-Szerződés 149. és 150. cikkére,

–   tekintettel az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatban a 2007. szeptember 25-i első olvasat során kialakított álláspontjára(4),

–   tekintettel az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal kapcsolatban a 2007. október 24-i első olvasat során kialakított álláspontjára(5),

–   tekintettel a "Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben" című 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervről (2006–2010) szóló 2007. március 13-i állásfoglalására(7), és a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban – 2007 című 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0502/2007),

A.   mivel a felnőttkori tanulás egyre inkább politikai prioritássá válik, és konkrét, megfelelő programokat, figyelmet, hozzáférhetőséget, erőforrásokat és értékelési módszereket igényel,

B.   mivel az oktatás és képzés elengedhetetlen a lisszaboni stratégiának a gazdasági növekedés, versenyképesség és a társadalmi beilleszkedés fokozására irányuló céljai eléréséhez,

C.   mivel további 4 millió felnőttnek kellene bekapcsolódnia az egész életen át tartó tanulásba ahhoz, hogy elérjék azt a részvételi arányt, amelyben a tagállamok az "Oktatás és Képzés 2010" program keretében megállapodtak,

D.   mivel egy hatékony, egyértelmű prioritásokat megfogalmazó felnőttképzési rendszer, és annak ellenőrzött megvalósítása az élethosszig tartó tanulás stratégiáiba illeszkedve elősegítik a kirekesztett csoportok nyelvi, szociális és kulturális integrálódását, például a bevándorlók vagy a romák esetében, akik közül sokan idő előtt hagyják el az iskolát,

E.   mivel a felnőttkori tanulásba való befektetés az egyéni jólét növekedése, valamint az önmegvalósítás és a tevékeny polgári részvétel révén növeli a társadalmi és kulturális megtérülést,

F.   mivel a felnőttkori tanulás a kulcskompetenciák elsajátítása révén meghatározó szerepet játszik a munkaerő-piaci foglalkoztathatóság és mobilitás, valamint a társadalmi beilleszkedés tekintetében,

G.   mivel a felnőttkori tanulás összetettségének a figyelemmel kíséréséhez, összehasonlításához és értékeléséhez megbízható adatokra van szükség a politikák kidolgozása érdekében,

H.   mivel a felnőttképzési rendszerekről nyújtott tájékoztatás és az azokhoz való hozzáférés tagállamonként jelentősen eltér,

I.   mivel a formális, nem formális és informális tanulás elismerése és jóváhagyása az egész életen át tartó tanulás stratégiájának sarokköve,

J.   mivel sürgető a felnőttkori tanulásnak az Európai Képesítési Keretrendszerrel történő összekapcsolása, továbbá az abban rejlő lehetőségek növelése a kulcskompetenciák, valamint a társadalmi és személyes kompetenciák tekintetében.

1.   üdvözli a felnőttkori tanulásról szóló cselekvési tervre irányuló bizottsági javaslatot;

2.   elismeri, hogy különféle szintű intézkedések szükségesek – különösen a felnőttek körében – a tanulási kultúra növekedésének előmozdítása, megerősítése és megteremtése érdekében, amelyekben a tagállamok mellett az Európai Uniónak is részt kell vennie;

3.   sürgeti a tagállamokat, hogy a tudásszerzés előmozdítására, a tudás vonzóbbá és hozzáférhetőbbé tételére, valamint a képesítések folyamatos frissítésére irányuló politikák és intézkedések végrehajtásával teremtsék meg az egész életen át tartó tanulás kultúráját, amely mindenekelőtt a felnőttoktatást és képzést célozza;

4.   felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség fontosságára az élethosszig tartó tanulás keretében megvalósított programokban annak érdekében, hogy a férfiak és nők egyaránt és egyforma mértékben részesüljenek az oktatás e formája által nyújtott lehetőségekből; felhívja a Bizottságot, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével együttműködve a felnőttoktatás kidolgozása során használjon fel minden eszközt a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szenzitív politikák figyelemmel kísérésére;

A motiváció javítása a felnőttkori tanulásban való részvétel tekintetében

5.   sürgeti a felnőttoktatás hatékonyabb népszerűsítését annak érdekében, hogy többeket motiváljon a felnőttoktatásban való részvételre; úgy ítéli meg, hogy a felnőttoktatásnak kulcsszerepet kell játszania az általános tanulási kultúra előmozdítására irányuló politikákban, médiakampányok, tájékoztató, tanácsadó és orientációs szolgáltatások, valamint – különösképpen – a hátrányos helyzetű csoportokra irányuló tájékoztató, orientációs és tanácsadó szolgáltatások révén; úgy ítéli meg, hogy az ilyen ösztönzőket – a megfelelő eredmény elérése érdekében – a tagállamok olyan hatékony szakpolitikai intézkedéseinek kell kísérniük, amelyek elősegítik a tanulás és a családi, illetve szakmai élet összeegyeztethetőségét;

6.   egyetért abban, hogy a szakosodott telefonvonalak és honlapok rendkívül sikeres eszközei a felnőttoktatás előmozdításának;

7.   úgy ítéli meg, hogy a médiaismeretek fejlesztése jelentős szerepet játszik az oktatásban és a szakképzésben a nemzedékek közötti digitális szakadék áthidalása tekintetében;

Statisztikai adatok

8.   úgy véli, hogy a felnőttkori tanulás területén megvalósuló politikák kidolgozásához, ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az egész életen át tartó tanulás integrált programjára vonatkozó javaslatok és iránymutatás biztosításához összehasonlítható statisztikai adatokra van szükség;

9.   úgy ítéli meg, hogy az European Adult Education Survey-t (európai felmérés a felnőttképzésről) a felnőttoktatásra vonatkozó összehasonlítható információk összegyűjtésének és a közös elképzelések előmozdításának eszközeként támogatni kell;

10.   felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a bevált módszerek cseréjét;

A hivatás, a családi élet és az egész életen át tartó tanulás összeegyeztetése, és a hatékonyság

11.   emlékeztet a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács által kitűzött célokra, és felhívja a figyelmet a tagállamok által elért eredményekre a bölcsődék és óvodák létesítésére,és az iskolát megelőző oktatás, valamint a "gyermekek és más eltartott személyek gondozásának napja" megteremtésére vonatkozó célok megvalósításában; ugyanakkor rámutat arra, hogy néhány tagállam messze le van maradva a barcelonai célok teljesítésében;

12.   rámutat, hogy a hivatás, a családi élet és az egész életen át tartó tanulás összeegyeztetése nemcsak fokozottabb rugalmasságot igényel az idővel és térrel való gazdálkodásban, hanem társadalmi, gazdasági és adóösztönzőkre van szükség a felnőttek képzési és oktatási programokhoz való hozzájutása érdekében;

13.   hangsúlyozza az új technológiák nagyobb mértékű alkalmazásának szükségességét, valamint e tekintetben megjegyzi, hogy a digitális szakadék áthidalása érdekében ösztönözni kell az internethez való hozzáférés és a digitális integrációs programok fejlesztését, továbbá támogatni kell és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a tudás új forrásait és a tanulás új módjait – mint például a távoktatási programokat –, illetve gondoskodni kell a tantermekről;

14.   fontosnak tartja, hogy kiterjesszék a nők új technológiákhoz való hozzáférését, beleértve azokat a nőket is, akik külső, vidéki területeken élnek, valamint az idősebb nőket is, így biztosítva egyenlő esélyeket számukra a munkaerőpiaci versenyben; hangsúlyozza továbbá, hogy támogatni kell a technikai és tudományos képzettség terén a nők és férfiak között tapasztalható különbségek csökkentését;

15.   felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy kiterjesszék az állami és magán gyermekgondozó létesítmények körét, illetve hogy bevonják és ösztönözzék azokat a munkáltatókat, akik vállalni tudják vállalati gyermekgondozó létesítmények üzemeltetését, így adva lehetőséget a szülőknek – főként az anyáknak – a munkába való visszatérésre, és ezért ezeknek a szülőknek ezen időszakban és a munkaidő alatt lehetőségük nyílik az életen át tartó tanulásban való részvételre; fontosnak tartja továbbá, hogy javítsák az ápolásra szoruló és idősebb emberek ellátását biztosító közszolgáltatások kínálatát;

A nemzedékek közötti szolidaritás (a nemzedéki gettók ellen) és a kultúrák közötti szolidaritás

16.   emlékeztet, hogy a demográfiai változások egymással összefüggő, komplex kihívások elé állítják a tagállamokat, valamint hogy társadalmainknak meg kell teremteniük a kultúrák és a nemzedékek közötti szolidaritás új formáit;

17.   javasolja ezért a felnőttek által szerzett tudás, készségek és tapasztalatok hatékonyabb – kiváltképpen a nemzedékek közötti – átadását és cseréjét a különféle vállalkozói és kézműves tevékenységek támogatására irányuló mentori programok formájában; fontosnak tartja továbbá, hogy a mentorok egy hálózaton keresztül kapcsolatban legyenek egymással, így megoszthatják és kicserélhetik ismereteiket;

18.   hangsúlyozza a "családi tanulás" fontosságát, amikor a szülőt az indítja további tanulásra, hogy segíteni szeretne gyermekének a jobb iskolai eredmény elérésében;

19.   támogatja az önkéntes programok kidolgozását a nemzedékek közötti szolidaritásban, valamint a tapasztalatok és a képesítések elismerésében betöltött szerepük tekintetében;

20.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a mobilitás és a társadalmi kohézió keretében – kiváltképpen a bevándorlók számára – rugalmas lehetőségeket biztosítsanak az oktatási és képzési programokra, valamint gondoskodjanak megvalósításuk megfelelő feltételeiről;

A veszélyeztetett csoportok nyelvtanulásának és egyedi szükségleteinek jelentősége

21.   úgy véli, hogy a bevándorlókat támogató nemzeti és helyi központok létrehozása kulcsfontosságú eszköz, amely révén hasznos információk és bővebb tájékoztatás nyújtható a migránsok teljes körű társadalmi integrációját érintő kérdésekkel kapcsolatban;

22.   ismételten hangsúlyozza a nyelvtanfolyamok fokozottabb támogatásának fontosságát, kiváltképpen a bevándorlókat célzó tanfolyamok esetében, csakúgy, mint az egész lakosság körében az idegennyelv-tanulás támogatásának fontosságát;

23.   támogatja a "készség-ellenőrzés" bevezetésének elképzelését a bevándorlók, az alacsony képzettséggel rendelkezők és a fogyatékkal élők esetében; úgy véli, hogy a gazdasági előnyökön túl az ilyen készség-ellenőrzések hozzájárulhatnak a fajgyűlölet, az idegengyűlölet, a megkülönböztetés és a kirekesztettség csökkentéséhez;

Bejutás a felsőoktatási rendszerbe

24.   úgy ítéli meg, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférésnek ki kell terjednie a tágabb nyilvánosságra, ideértve a munkatapasztalattal rendelkező felnőtteket és az idősebb embereket is, és ennek érdekében az oktatási rendszert testre szabottabban és rugalmasabban kell kialakítani, továbbá fejleszteni kell a megfelelő infrastrukturális intézkedéseket és az emberi erőforrásokat;

25.   rámutat, hogy a középiskolai rendszerek korszerűsítésére van szükség a versenyképesség, a rugalmasság, a hozzáférhetőség és a hatékonyság javítása érdekében;

A minőség, a tanítás és a kínálat javítása

26.   hangsúlyozza a felnőttoktatásban dolgozók magas szakmai színvonalának szükségességét; úgy véli, hogy támogatni kell a felnőttoktatókra irányuló egyedi programokat, valamint ösztönzi az olyan egyetemi szintű okleveles képzések elindítását, amelyek elvégzése a felnőttoktatásra jogosító diploma megszerzéséhez vezet;

27.   támogatja a felnőttkori tanulás terén a kompetenciák fokozottabb átadására és a mobilitás élénkítésére irányuló intézkedéseket, mint például:

Foglalkoztatási kilátások

28.   egyetért azzal a nézettel, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos szerepet tölt be elsősorban a társadalmi beilleszkedés javítása és az elhelyezkedési lehetőségek szempontjából, valamint az egyén személyes fejlődésében és a munkaerő-piaci egyensúlyvesztés leküzdésében, továbbá azon lisszaboni cél megvalósításában, hogy növekedjen az 50 év feletti foglalkoztatottak aránya, valamint a versenyképesség vonatkozásában;

29.   hangsúlyozza a felnőttkori tanulás fontosságát annak érdekében, hogy jobb munkahelyeket hozzanak létre Európában, valamint hogy javuljon az életminőség, segítse az egyéni fejlődést, az önmegvalósítást és a polgárok aktív részvételét; felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozások számára fontos az új képességek és munkaerő-piaci követelmények előrejelzése annak érdekében, hogy a biztosított felnőttoktatási képzések tükrözzék a szakértelemre vonatkozó igényeket; az oktatás tartalmának a szakmai és gyakorlati követelményekhez kell igazodniuk; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek fontos szerepet töltenek be e téren;

30.   rámutat arra, hogy az élethosszig tartó tanulás nem csak javítja a munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit, alkalmazkodóképességét, de növeli földrajzi és szakmai mobilitásukat is, ami fontos a belső piac működése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a második (és harmadik) idegen nyelv elsajátítása hozzájárul a munkavállalók mobilitásának javításához;

31.   hangsúlyozza, hogy az alacsony képzettségi szint – amely jelenleg az európai munkaerő egyharmadát (72 millió munkavállalót) jellemez – a munkanélküliség magas kockázatával jár, és a képzés révén biztosítható, hogy az egyén megszerezze vagy fenntartsa az elhelyezkedéshez szükséges szaktudást, és javítsa munkája minőségét; hangsúlyozza a nem formális és informális tanulással megszerzett készségek elismerésének és jóváhagyásának fontosságát, amely alapot teremt az élethosszig tartó tanuláshoz mind a szakképzés keretein belül, mind az Európai Képzési Keretrendszerben;

32.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden polgár azonos részvételi lehetőségekkel és azonos esélyekkel vehessen részt az élethosszig tartó tanulási programokban; és ezért sajnálatát fejezi ki, hogy az alacsonyabb alapképzettséggel rendelkezők, a nők, a bevándorlók, az idősek, a vidékiek és a fogyatékkal élők részvételének a legkisebb a valószínűsége; úgy ítéli meg, hogy számukra különféle, megfelelő programokat és módszereket kell kínálni; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a munkavállalók és munkanélküliek új technológiák elsajátítására irányuló oktatására és képzésére, és felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az új információs és kommunikációs technológiák oktatási célú felhasználását, mivel ezek kulcsszerepet játszanak az esélyegyenlőség biztosításában, és megkönnyítik az élethosszig tartó tanulásban való részvételt a különös segítségben és pénzügyi támogatásban részesülő, legalacsonyabb képzettségi szintekkel rendelkezők számára;

33.   hangsúlyozza a felnőttkori tanulás fontosságát – beleértve a nyelvtanulást és a szakképzést is – a migránsok integrációja, elhelyezkedési lehetőségei, munkaerő-piacon való aktív részvételük javítása és a társadalmi beilleszkedésük megerősítése terén;

34.   hangsúlyozza a szociális partnerek és egyéb érintett felek aktív bevonásának jelentőségét – beleértve a nem kormányzati társadalmi szervezeteket is –, mivel csak működő szociális partnerségeken keresztül tudnak a munkáltatók és a munkavállalók azonos szinten cselekedni; úgy ítéli meg, hogy a szociális partnerség kialakult szerkezetével nem rendelkező tagállamokban támogatni kell annak létrehozását;

35.   hangsúlyozza az Európai Szociális Alap és más strukturális alapok fontosságát a mindenki számára elérhető élethosszig tartó tanulás céljainak megvalósításában, és sürgeti a strukturális alapok ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy több pénzt osztanak szét azok számára, akiknek az élethosszig tartó tanulásra a leginkább szükségük van; sajnálja, hogy néhány tagállamban nem biztosítanak kellő elsőbbséget és finanszírozást a felnőttkori tanulási lehetőségekhez való hozzáférés növelésére, különösen az idősebb és alacsonyabban képzett munkavállalók számára; felszólítja a tagállamokat, hogy tevékenyebben használják ki a strukturális alapokat, különösen az Európai Szociális Alapot; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg az e területeken meglévő programokat;

36.   hangsúlyozza, hogy a részvétel növelése érdekében elengedhetetlen a felnőttkori tanulás eredményeinek javítása, a tájékoztatás nyújtása, valamint a munka családi élettel való összeegyeztetésének megkönnyítése, és ezek akkor hatékonyak, ha ösztönzőkkel párosulnak; a hatékonyság javítására irányuló intézkedések közé tartozik az oktatási létesítmények biztosítása, a munkaidők módosításával a munkahelyi tanulás megkönnyítése és a helyi gyermekgondozási intézmények biztosítása, távtanulási szolgáltatások nyújtása az elszigetelt területeken élő rászoruló és sérülékeny csoportoknak, tájékoztatás és útmutatások nyújtása az élethosszig tartó tanulással és az álláslehetőségekkel kapcsolatosan, a személyre szabott és rugalmas oktatásszervezés lehetőségét szintén általánosan el kell ismerni, és annak hozzá kell járulnia a szakmai előmenetelhez;

37.   sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek megfelelő lépéseket az idősebb munkavállalók – különösen az atipikus szakmai pályával bíró vagy IKT-készségekkel nem rendelkező személyek – alacsony foglalkoztatási arányának kezelésére, és biztosítsák az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges feltételeket a munkavállalás terén történő előrelépés megkönnyítésére, legyen az akár az első munkavállalás, a munkaerőpiacra való visszatérés vagy a munkával eltöltött életszakasz meghosszabbítása; ugyanilyen fontosnak tartja a vállalkozások arra való ösztönzését – és az arra irányuló ösztönzők megteremtését –, hogy hosszabb ideig alkalmazzanak vagy nevezzenek ki idősebb munkavállalókat, mivel általában igen hozzáértők, tapasztaltak, megbízhatók és magasan képzettek;

38.   felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkahelyi baleset vagy betegség miatt munkahelyváltásra kényszerült munkavállalók továbbképzésen vehetnek részt és javíthatják előmeneteli kilátásaikat;

39.   arra biztatja a tagállamokat, hogy az élethosszig tartó tanulási lehetőségek biztosítása, a munkafeltételek és a munkahely minőségének javítása révén kínáljanak gazdasági és egyéb ösztönzőket mind a munkavállalók számára, a munkával töltött hosszabb életszakasz biztosítására, mind a munkaadók számára annak érdekében, hogy felvegyék és megtartsák az idősebb munkavállalókat;

40.   kéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy minden egyes tagállam megteszi a szükséges jogi és pénzügyi lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi alkalmazott és munkát kereső számára felajánlja és biztosítsa az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférést;

Finanszírozás

41.   felhívja a befektetőket, hogy figyelmüket összpontosítsák olyan programok, képesítések és minősítések kidolgozására, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy vezetői és vállalkozói gyakorlatra tegyenek szert, és hogy vezető pozíciók betöltéséhez szükséges további képesítéseket szerezzenek;

42.   felhív arra, hogy a munkáltatók által az alkalmazottak számára biztosított képzések finanszírozásának és szervezésének gyakorlata váljon széles körben elterjedtté és részesüljön adókedvezményben, mivel a munkavállalók képzettsége és készségei kulcsfontosságúak az innováció, a termelékenység és a versenyképesség szempontjából;

43.   úgy ítéli meg, hogy a felnőttoktatásnak valamennyi ágazatban a magas színvonalú oktatási és kulturális intézkedéseken, valamint képzési modelleken keresztül a magas képesítési szint elérésére kell törekednie, annak biztosítására, hogy az emberek ismeretei és készségei megfeleljenek az adott szakma, illetve a munkaügyi szervezetek és a munkamódszerek változó követelményeinek;

44.   sürgeti a jogalkotási intézkedések és a felnőttképzéshez kapcsolódó szervek vagy társulások intézményi keretei, hálózatai és partnerségei közötti fokozottabb koordinációt, együttműködést, hatékonyságot és átláthatóságot, a helyi, regionális, nemzeti és európai (állami vagy magán) pénzügyi erőforrások felhasználásával;

45.   úgy ítéli meg, hogy elengedhetetlen fontosságú a pénzügyi ösztönzők felkínálása, hogy az emberek számára lehetővé váljon a képzéshez és az oktatáshoz, valamint az azzal járó előnyökhöz való szabad hozzáférés; rámutat, hogy az ilyen jellegű pénzügyi ösztönzők adóösztönzők, juttatások, támogatások, társfinanszírozás vagy a felnőttképzés megfelelő működési feltételeit megteremtő munkáltatók számára biztosított adócsökkentés vagy társadalombiztosítási járulékcsökkentés formáját ölthetik;

46.   elismeri a vállalaton belüli képzések jelentőségét, továbbá hangsúlyozza, hogy a kis- és középvállalkozásoknak, a mikrovállalkozásoknak és az új vállalkozásoknak fokozott prioritást kell biztosítani, mivel legkevésbé ők képesek a pénzügyi hátteret biztosítani a munkavállalóik képzésére;

47.   arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a vállalatok szociális felelősségével összefüggésben finanszírozzák az élethosszig tartó tanulást támogató szakképzési programokat, különösen a női dogozók számára, a munkával töltött aktív életkoruk kitolása és a munkaerőpiacon, valamint a szakmai fejlődésben való részvételi lehetőségeik elősegítése érdekében;

o
o   o

48.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 327., 2006.11.24., 45. o. (2) HL L 394., 2006.12.30., 10. o. (3) HL C 292. E, 2006.12.1., 131. o. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0400. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0463. (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0417. (7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0063. (8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0423.