Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között létrejött, 1997-ben hatályba lépett, és 2007-ben lejárt partnerségi és együttműködési megállapodásban(1) meghatározott azon célkitűzésre, hogy az Orosz Föderációban megerősítsék a demokráciát és a politikai szabadságjogokat,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációra,

–   tekintettel a 2003. május 31-én Szentpéterváron megtartott 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban megfogalmazott közös uniós és orosz célkitűzésre, nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, a külső biztonsági térség, valamint a kutatási, oktatási és kulturális térség kialakításának szándékára,

–   tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Anna Politkovszkaja orosz újságírónő meggyilkolásáról szóló, 2006. október 25-i(2), a 2007. április 26-i(3), az EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2007. november 14-i(4), valamint a 2006. november 24-én, Helsinkiben tartott EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2006. december 13-i állásfoglalásra(5);

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos egész Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából; mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése továbbra is rendkívüli fontossággal bír a két fél közötti együttműködés továbbfejlesztése és erősítése szempontjából, különösen a politikai, biztonsági, gazdasági és energiaügyi együttműködést illetően, továbbá a jogállamiság, a demokratikus alapelvek és eljárások, valamint az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása terén,

B.   mivel ENSZ-tagsága mellett Oroszország az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) is teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát az e szervezetek által is lefektetett olyan elvek mellett, mint a demokrácia és a demokratikus választások elve, valamint a szólás és gyülekezés szabadságának tiszteletben tartása; mivel ezek az elvek és értékek egyben az Európai Unió és Oroszország közötti stratégiai partnerség alapját is képezik;

C.   mivel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (DIEJH), mint a választási normák betartásának nemzetközi megfigyelője lemondani kényszerült választási megfigyelő misszióját, miután megfigyelőit az orosz kormány szigorú korlátok közé akarta kényszeríteni,

D.   mivel az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által küldött megfigyelők vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem történt javulás a téren, hogy a jelölteknek egyenlő lehetőséget biztosítsanak a médiaszereplésre, és ez megkérdőjelezi a választások tisztességes voltát,

E.   mivel Mihail Kaszjanov korábbi miniszterelnök, a Népi Demokratikus Unió jelenlegi vezetője 2007. december 14-én jelöltként regisztráltatta magát, később azonban az orosz Központi Választási Bizottság törölte a jelöltek listájáról azt állítván, hogy a kétmillió támogató aláírás között túl sok hamis szerepelt; mivel a döntés ellen Mikhail Kaszjanov a legfelső bírósághoz fordult, amely 2008. február 6-án elutasította a fellebbezést,

F.   mivel a legnagyobb ellenzéki erők vezetőinek beszámolói szerint a parlamenti választásokat és az elnökválasztást megelőző időszakban az orosz hatóságok fokozott nyomást gyakoroltak az ellenzéki csoportokra és a nem kormányzati szervezetekre annak érdekében, hogy tartózkodjanak az elnök és a kormány ellen irányuló cselekményektől, és megakadályozta, hogy a média ilyen eseményekről tudósítson,

G.   mivel a demokrácia meggyengült Oroszországban, különösen amiatt, hogy a fő televízió- és rádióállomásokat kormányzati ellenőrzés alá vonták, a nyomtatott sajtóban elterjedt az öncenzúra, tovább korlátozták a tömegdemonstrációk szervezési jogát, valamint hogy romlott a nem kormányzati szervezetek helyzete;

H.   mivel 2008. március 3-án a Másik Oroszország ellenzéki koalíció a 2008. március 2-i elnökválasztás ellen tiltakozó tüntetést szervezett, mivel a város hatóságai megvonták az engedélyt arra hivatkozva, hogy a Kremlin-párti Fiatal Oroszország ifjúsági csoport már gyűléseket tervezett a főváros minden jelentősebb gyülekezési helyszínére; mivel a Másik Oroszország koalíció úgy határozott, hogy megtartja a tüntetést, és fellebbez a város döntésével szemben,

I.   mivel számos ellenzéki tüntetőt letartóztattak, amikor a Moszkva központjában fekvő Turgenyev téren gyülekező tömeget sisakot és védőpajzsot viselő rohamrendőrség és milícia verte szét; mivel a letartóztatottak között volt Nyikita Belih, a Jobboldali Erők Szövetsége párt vezetője; mivel a szentpétervári Jabloko párt vezetőjét, Makszim Reznyiket is letartóztatták,

1.   elítéli, hogy a rendőrök, a rohamrendőrök és a milíciák aránytalan erőszakot alkalmaztak a 2008. március 3-án tüntetőkkel szemben, és felszólítja a hatóságokat, hogy vizsgálják ki ezeket az eseteket, és a felelősöket vonják büntetőjogi felelősségre;

2.   követeli a még fogva tartott valamennyi tüntető szabadon bocsátását;

3.   elítéli különösen azt, hogy az elnökválasztást megelőző időszakot az ellenzéki jelöltekkel való jogellenes bánásmód jellemezte; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legutóbbi választásokat nem használták ki arra, hogy Oroszországban megerősítsék a demokráciát és a jogállamiságot;

4.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz hatóságok a tervezett EBESZ/DIEJH megfigyelő misszió küldését a belügyeikbe való beavatkozásnak tekintették; hangoztatja, hogy határozottan támogatja és fontosnak tartja e misszió munkáját, és emlékezteti Oroszországot az EBESZ és az Európa Tanács tagjaként vállalt kötelezettségeire és felelősségére, amelybe beletartozik a gyülekezéshez és a békés demonstrációhoz való jog is;

5.   üdvözli Oroszország újonnan megválasztott elnökének azon kifejezett elkötelezettségét, hogy biztosítsa a jogérvényesülést és a demokráciát, és reményét fejezi ki aziránt, hogy Dimitrij Medvegyev prioritásként fogja kezelni az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok elmélyítését;

6.   kéri Oroszország újonnan megválasztott elnökét, hogy vizsgálja felül azon bebörtönzött személyekkel való bánásmódot, (akik között van Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev is,) akiknek bebörtönzését a legtöbb megfigyelő politikai indíttatásúnak értékeli; hangsúlyozza, hogy ez javítaná az orosz hatóságok hitelét és elősegítené a még szorosabb partnerség kialakulását Oroszország és az EU között;

7.   sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszéd során tegyék minden szinten első számú kérdéssé azt, hogy Oroszország az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiben foglaltaknak megfelelően járjon el;

8.   felhívja Oroszország új elnökét és kormányát, hogy az Európai Unióval együttműködésben teremtse meg az EU és Oroszország közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi megkezdésének lehetőségét; ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozza, hogy a demokráciának és az emberi jogoknak fontos szerepet kell kapniuk az Oroszországgal kötött bármilyen jövőbeli megállapodásban;

9.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint az Orosz Föderáció elnökének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

(1) HL L 327., 1997.11.28., 1. o. (2) HL C 313. E, 2006.12.20., 271. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0169. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0528. (5) HL C 317. E, 2006.12.23., 474. o.