Az Európai Parlament,

–   tekintettel a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentésre (COM(2007)0273),

–   tekintettel a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató "Európa a polgárokért" című program létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra a Cselekvő ifjúság program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1719/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) szóló, 2006. február 20-i 2006/144/EK tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló, 2006. október 6-i 2006/702/EK tanácsi határozatra(4),

−   tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott "A fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítása a fiatalok aktív európai polgári szerepvállalásának ösztönzése érdekében" című, 2006. november 13-i állásfoglalásra(5),

–   tekintettel "Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítése" című bizottsági közleményre (COM(2007)0498),

−   tekintettel az "Európa demográfiai jövője - kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!" című bizottsági közleményre (COM(2006)0571),

–   tekintettel a diákok, képzésben résztvevők, önkéntesek, tanárok és szakoktatók Közösségen belüli mozgásáról szóló, 2001. július 10-i 2001/613/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(6),

−   tekintettel "A vállalkozások társadalmi felelőssége: egy új partnerség című, 2007. március 13-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel a Régiók Bizottságának a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntességről szóló véleményére(8),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által "Az önkéntes tevékenység: szerepe az európai társadalomban és kihatásai" tárgyában készített véleményre(9),

–   tekintettel a Régiók Bizottsága által "Az önkéntes szervezetek szerepe – hozzájárulás egy európai társadalom kialakulásához" tárgyában készített véleményre(10),

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 158. és 159. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0070/2008),

A.   mivel megbízható számítások alapján több mint 100 millió uniós polgár vállal önkéntes tevékenységet(11),

B.   mivel az ENSZ nonprofit intézményekről (NPI-k) szóló kézikönyvének végrehajtásából származó első megállapítások azt mutatják, hogy a nonprofit intézmények gazdasági hozzájárulása átlagosan a GDP 5%-át teszi ki, és hogy az önkéntes tevékenységgel töltött idő még óvatos becslések szerint is ennek a számadatnak több mint az egynegyedét teszi ki(12),

C.   mivel az önkéntesség a civil társadalmat éltető és a szolidaritást – az Európai Unió egyik alapvető értékét – erősítő egyik legnagyobb hajtóerő, valamint különösen a posztkommunista átmeneti időszakból felemelkedő új tagállamokban a közösségi fejlesztési programok egyik alapvető eleme,

D.   mivel az önkénteseket is foglalkoztató európai szervezetekről nemrégiben készült tanulmány magas hozzáadottérték-szintet állapít meg: minden 1 EUR után, amelyet a szervezetek önkéntesek támogatására költöttek, átlagosan 3–8 EUR közötti megtérülésről számoltak be(13),

E.   mivel teljes mértékben el kell ismerni, hogy az önkéntesség igen jelentősen hozzájárul a társadalmi tőke kiépítéséhez,

F.   mivel a fenntartható finanszírozás – főként a közigazgatási finanszírozás – alapvető fontosságú az önkéntes szervezetek és általánosságban az önkéntes munka számára,

G.   mivel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért legfrissebb jelentése megállapította, hogy a vidék gazdasági fejlesztésének elősegítésére irányuló politikák kidolgozása során a társadalmi tőke kulcsfontosságú tényező(14),

H.   mivel a sikeres aarhusi "városi program"-ról szóló legfrissebb tanulmány hangsúlyozza, hogy a helyi lakosok és az önkéntes erőfeszítések döntő szerepet játszottak a program eredményes végrehajtásában(15),

I.   mivel az önkéntességhez nem csupán mérhető gazdasági érték kapcsolódik, hanem a közszolgáltatások szempontjából jelentős megtakarítást is jelenthet, és mivel ebben az összefüggésben fontos annak biztosítása, hogy az önkéntes tevékenység kiegészítse a közszolgáltatások által nyújtottakat, és ne legyen felhasználható azok helyettesítésére,

J.   mivel az önkéntesség hozzájárul az önkéntesek személyes és társadalmi fejlődéséhez, és kedvező hatást gyakorol többek között a közösségen belül létrejött kapcsolatokra,

K.   mivel az önkéntesek fontos szerepet töltenek be a Lisszaboni Stratégia társadalmi–gazdasági kohéziós célkitűzéseinek elérésében, a pénzügyi integrációhoz való hozzájárulás – például a szabályozott hitelintézetek, valamint önkéntesek által működtetett és irányított nem profitorientált pénzügyi szövetségek – révén,

L.   mivel a társaságok vállalati társadalmi felelőssége a vállalkozások fontos hajtóereje és egyszersmind az európai szociális modell alapvető eleme,

M.   mivel kapcsolat áll fenn az önkéntesség és a fenntartható fejlődés között,

N.   mivel fontos elősegíteni és támogatni az önkénteseket is foglalkoztató szervezetek között az önkéntesek irányításának legjobb gyakorlatait,

O.   mivel az önkéntesség a polgárok helyi fejlődésben való közvetlen részvételéhez vezet és így fontos szerepet játszhat a civil társadalom és demokrácia elősegítésében,

P.   mivel a fent említett, a résztvevő polgárságról szóló tanácsi állásfoglalásban a Tanács arra ösztönzi a fiatalokat, hogy vállaljanak nagyobb mértékű részvételt a polgári életben, a részvételi struktúrákban és az önkéntes munkában,

Q.   mivel az Európában bekövetkező demográfiai változás az idősebb önkéntesek számának növekedéséhez vezet,

R.   mivel az önkéntesség kedvező hatást gyakorolhat az emberek egészségére(16); mivel az egészségre gyakorolt kedvező hatás minden életkorban érvényes lehet, és megelőző szerepet játszhat a fizikai és lelki betegségek tekintetében,

S.   mivel az önkéntesség szerepet játszik a helyi fejlesztési kezdeményezések alátámasztásában és az EU által finanszírozott számos kezdeményezés – például a LEADER-program, az INTERREG és a PEACE-program – sikeres végrehajtásának elősegítésében,

1.   arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el az önkéntesség értékét a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításában; ezenkívül az önkéntes szervezetekkel kialakított partnerségekben való tevékenykedésre, valamint – az önkéntes szektorral folytatott konzultációt követően – az önkéntesség elismerésére, értékelésére, támogatására, elősegítésére és ösztönzésére irányuló tervek és stratégiák kidolgozására buzdít; ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy teremtsék meg a nem kormányzati szervezetek nyilvános vitákban való részvételének stabil és intézményes kereteit;

2.   felszólítja a Bizottság illetékes szakértőit, hogy tegyenek egyértelműbb különbséget az önkéntes és nem kormányzati szervezetek között, amelyek tevékenységeit nem ugyanolyan önkéntes alapokon szervezik, továbbá felszólít egy, a társadalmi részvétel – beleértve az önkéntes részvétel és az ilyen célú finanszírozás – jellegére, mértékére és belső mechanizmusaira vonatkozó átfogó, páneurópai vizsgálat lefolytatására;

3.   felhívja a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek valós erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék az önkéntes szervezetek elégséges és fenntartható – mind közigazgatási, mind pedig projektalapú – finanszírozáshoz való hozzájutását, mégpedig túlzott mértékű papírmunka és bürokrácia nélkül, ugyanakkor fenntartva a közpénzek elköltésére vonatkozó szükséges szabályozást;

4.   sürgeti a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy a természeti csapásokra és balesetekre adott azonnali reagálás biztosítása érdekében támogassák minden helységben az önkéntes sürgősségi szolgálatok létrehozását;

5.   felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyrészt a vidékfejlesztésre (2007–2013 közötti programozási időszak) vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban, másrészt a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban foglalt partnerségi alapelvet nemzeti szinten nem mindig tartják be(17), és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő igazgatási és intézményi lépéseket annak biztosításához, hogy saját politikáit, eljárásait és jegyzőkönyveit ténylegesen tartsák be és hajtsák végre a strukturális alapokkal kapcsolatos konzultációs tárgyalások és a későbbi műveletek során;

6.   javasolja, hogy minden tagállam hozzon létre rendszeres NPI "szatellitszámlákat", és felhív az önkéntes munka "szatellitszámlákba" történő bevonására annak érdekében, hogy a döntéshozók a politikák alakítása során figyelembe vehessék az NPI-ket; kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az önkéntesség hogyan vonható be külön kategóriaként az EUROSTAT statisztikáiba;

7.   határozottan támogatja azt a nézetet, hogy az önkéntesség és az önkéntes tevékenység nem foglalhatja el a fizetett munka helyét;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon egy minden közösségi alapot átfogó rendszer bevezetésén, ami által az önkéntes tevékenységet a projektek társfinanszírozásához való hozzájárulásként ismerik el, és hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek által az önkéntes tevékenység ára megfelelően megállapítható; üdvözli a Bizottság egyes főigazgatóságainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy rugalmasabb megközelítést fogadjanak el az önkéntes tevékenységnek a társfinanszírozott projektek közösségi finanszírozásával egyenértékű hozzájárulásaként való elismerése tekintetében;

9.   felhívja a Bizottságot az idősebb önkéntesek lehetőségeinek előmozdítására, valamint egy "Cselekvő idősek program" kidolgozására az önkéntességre hajlandó, megfelelő tapasztalattal rendelkező idősek egyre növekvő számára való tekintettel, amely a fent említett "Cselekvő ifjúság programmal" párhuzamosan működne és kiegészítené azt, továbbá arra, hogy mozdítsa elő a generációk közötti önkéntes tevékenységre és tanácsadásra irányuló egyedi programokat;

10.   arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minden – valódi és virtuális – közösségen belül segítsék és mozdítsák elő az önkéntességet, pl. a családi önkéntességet vagy a társadalom szélére sodródott csoportokban vagy olyan csoportokban végzett önkéntességet, ahol esetleg hagyományosan nem vállalnak önkéntes tevékenységet, és hogy hangsúlyozzák az önkéntes munka megszervezésének kiemelkedő jelentőségét annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban álljon és összeegyeztethető legyen a családi és szakmai élettel;

11.   ösztönzi a vállalkozásokat és a magánszféra más szereplőit, hogy – a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos stratégiák részeként – anyagilag támogassák az önkéntesség előmozdítására és fokozására irányuló kezdeményezéseket, és sürgeti a tagállamokat, hogy a vállalati önkéntesség keretében ösztönzőkkel serkentse a magánszférát az önkéntesség támogatására és finanszírozására, így – a helyi problémák megoldása terén az önsegély ösztönzésén keresztül – segítse elő a vállalati készségek és know-how magánszektortól az állami szektor részére való átadását, valamint az életminőség helyi szinten történő javítását;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az önkéntességnek mint a kompetenciák és készségek elsajátítására alkalmas megfelelő tevékenységnek az EUROPASS-hoz kapcsolódó YOUTHPASS keretében történő elismerését, ugyanakkor biztosítsa, hogy az önkéntességet ne a formális képzés alternatívájának, hanem kiegészítésének tekintsék; felhív továbbá nemzeti és helyi intézkedésekre az önkéntesek mobilitásának fokozása érdekében;

13.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az önkéntes szervezetek szerepét – ideértve a jogaikat és felelősségeiket – meghatározó, az önkéntesség tervezett európai chartája elfogadásának késlekedését; a tagállamok, az egyes ágazatok és szervezetek által végzett önkéntes munka értékelésére éves szakértői értékelések bevezetését ajánlja;

14.   javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hozzanak létre egy, az önkéntes szervezetek alapvető adatait, valamint a legjobb gyakorlatokat tartalmazó adatbázist, amely hasznos iránymutatással szolgálhatna az önkéntes rendszerüket javítani kívánóknak;

15.   felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az önkéntesek feladataik elvégzésekor megfelelő baleset- és felelősségbiztosítással rendelkezzenek, és hogy felmerülő költségeik megegyezés alapján téríthetőek legyenek;

16.   felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák az önkéntességet az oktatás minden szintjén azáltal, hogy az oktatási rendszer korai szakaszában bevezetik az önkéntes tevékenység lehetőségét annak érdekében, hogy azt a közösségi élethez való természetes hozzájárulásnak tekintsék; továbbá annak érdekében, hogy az ilyen tevékenység támogatását folytassák "szolgáltatásnyújtás tanulása" révén, amikor is a diákok az oklevelük/képesítésük megszerzésére irányuló program keretében önkéntes/közösségi csoportokkal dolgoznak együtt egy partnerségi modellben, hogy elősegítsék az önkéntes szektor és az oktatási szektor közötti kapcsolatok kialakulását, és hogy elismerjék a tanulás szerepét az önkéntességben az egész életen át tartó tanulás részeként;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy az állami szervekre és a szociális mentességekre vonatkozó hozzáadottérték-adó rendelkezések 2010-re tervezett felülvizsgálatára való tekintettel a tagállamokkal együtt fontolja meg a tagállamokban bejegyzett önkéntes szervezetek számára a céljaik eléréséhez szükséges beszerzések tekintetében biztosítandó héa-mentesség mellett szóló erős szociális érveket, továbbá fontolja meg adott esetben az olyan áruk és szolgáltatások után fizetendő hozzáadottérték-adó alóli mentesség mellett szóló érveket, amelyeket az önkéntes szervezeteknek adományoznak;

18.   felhívja a tagállamokat, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban hozzák létre az önkéntesség fenntartható infrastruktúráját, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például az önkéntes szervezetek alapvető finanszírozása;

19.   javasolja, hogy 2011-et nyilvánítsák "az önkéntesség európai évének";

20.   elismeri, hogy a tagállamokban az önkéntes tevékenységek sokfélék lehetnek, ám arra ösztönzi a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy lehetőség szerint a bevált gyakorlatok valamennyi szinten történő cseréje révén tanuljanak egymás tapasztalataiból;

21.   felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be támogatási rendszereket az önkéntes szervezetek közötti, hatékonyabb együttműködési és hálózati rendszerek létrehozására, és hogy támogassa az önkéntesek olyan nemzetközi csereprogramjait, amelyek hozzájárulhatnak a millenniumi célok eléréséhez; elsősorban programok kidolgozására szólít fel az azokban a tagállamokban végzett önkéntes tevékenységek újbóli ösztönzése tekintetében nyújtandó segítség céljából, ahol ezeket a tevékenységeket kötelező jellegű intézkedésekkel azonosítják;

22.   javasolja a határokon átnyúló önkéntes projektek előmozdítását;

23.   felhívja a Bizottságot, hogy a politika és a jogalkotás minden területén támogassa az önkénteseket;

24.   felhívja a helyi és regionális érintetteket, önkéntes szervezeteket és a médiát, hogy nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a polgároknak az önkéntes tevékenységek lehetőségeiről, továbbá biztosítsanak a társadalom sérülékenyebb és marginalizálódott rétegeire, és a távoli és/vagy megközelíthetetlen régiók igényeire különös hangsúlyt fektető, megfelelő képzést;

25.   sürgeti a Bizottságot, hogy a demokráciára, párbeszédre és a vitára vonatkozó D-terv (democracy, dialogue and debate) mellett vezesse be a V-tervet az önkéntesek értékelése, elismerése és előtérbe állítása (valuing, validating and ensuring the visibility of volunteers) érdekében;

26.   kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU elismert önkéntes programjainak nem uniós résztvevőire vonatkozó vízumpolitikáját azzal a céllal, hogy különösen az EU szomszédos országaiból érkező önkéntesekkel kapcsolatban liberálisabb vízumrendszert vezessen be;

27.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(1) HL L 378., 2006.12.27., 32. o. (2) HL L 327., 2006.11.24., 30. o. (3) HL L 55., 2006.2.25., 20. o. (4) HL L 291., 2006.10.21., 11. o. (5) HL C 297., 2006.12.7., 6. o. (6) HL L 215., 2001.8.9., 30. o. (7) HL C 301. E, 2007.12.13., 45. o. (8) HL C 105., 2008.4.25., 11. o. (9) HL C 325., 2006.12.30., 46. o. (10) HL C 180., 1998.6.11., 57. o. (11) Az Eurobarométer jelentése, "A társadalmi valóság feltérképezése" (Eurobarometer Report, "Social Reality Stocktaking") (2007. február). (12) A Johns Hopkins Egyetem jelentése, "A civil társadalom és az önkéntesség mérése" ("Measuring Civil Society and Volunteering".) September, 2007., www.jhu.edu/ccss (13) Az önkéntesség működik!" (Volunteering works), az önkéntesség kutatásával és az önkéntességgel foglalkozó intézet (Institute for volunteering research and volunteering). (14) I. Mandl, T. Oberholzner & C. Dörflinger, "Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért". http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/2007/18/en/1/ef0718en.pdf. (15) Vestergaard Poulsen, L. "A hátrányos helyzetű környezettől a fenntartható közösségig", angol nyelvű összefoglaló. Urban II. program Aarhusban 2002–2007. ("From Deprived Neighbourhood to Sustainable Community"). (16) Lásd: "Az önkéntesség egészségügyi előnyei – a legújabb kutatás áttekintése" (The Health Benefits of Volunteering - A Review of Recent Research) (Nemzeti és közösségi szolgálat, 2007) (Corporation for National and Community Service, 2007). (17) Civil társadalom – partner az Európai Unió strukturális alapjainak kezelésében". Európai Polgári Akciószolgálat, 2004. november.