Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Izrael Állam közötti euro-mediterrán megállapodás jegyzőkönyvének aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából (15061/2007 – COM(2007)0464 – C6-0445/2007 – 2007/0165(AVC))

P6_TA(2008)0036 A6-0025/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2007)0464),

–   tekintettel a Tanács szövegére, (15061/2007),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikk (3) bekezdés, második albekezdése értelmében és a 310. cikkel és a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6–0445/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0025/2008),

1.   hozzájárul a jegyzőkönyv aláírásához;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Izrael állam kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról (13199/2007 – COM(2007)0487 – C6-0438/2007 – 2007/0180(AVC))

P6_TA(2008)0037 A6-0026/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0487),

–   tekintettel a Tanács szövegére (13199/2007),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdése második albekezdése, valamint 310. cikke és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdése második mondata értelmében a Tanács által benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0438/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0026/2008),

1.   hozzájárulását adja a jegyzőkönyv aláírásához;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Egyiptomi Arab Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2008. februári 19-i jogalkotási állásfoglalása a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/40/EC irányelv (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0669 – C6-0394/2007 – 2007/0230(COD))

P6_TA(2008)0038 A6-0012/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0669),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 137. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0394/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0012/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek elhelyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0192 – C6-0108/2007 – 2007/0066(COD))

P6_TA(2008)0039 A6-0022/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0192),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0108/2007),

–   tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0022/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt tábláiról és feliratairól, valamint elhelyezésükről és rögzítési módjukról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0344 – C6-0193/2007 – 2007/0119(COD))

P6_TA(2008)0040 A6-0016/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0344),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0193/2007),

–   tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0016/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a gépjárművek és pótkocsijaik hátsórendszámtábla-megvilágító lámpáiról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált változat) (COM(2007)0451 – C6-0252/2007 – 2007/0162(COD))

P6_TA(2008)0041 A6-0017/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0451),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0252/2007),

–   tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0017/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok által előidézett rádiózavarok megszüntetéséről (elektromágneses összeférhetőség) szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált változat) (COM(2007)0462 – C6-0256/2007 - 2007/0166(COD))

P6_TA(2008)0042 A6-0018/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0462),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyeknek megfelelően a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0256/2007),

–   tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0018/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőire ható zajszintről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált változat) (COM(2007)0588 – C6-0344/2007 – 2007/0205(COD))

P6_TA(2008)0043 A6-0019/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0588),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0344/2007),

–   tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0019/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása az európai környezetvédelmi ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kodifikált szöveg) irányuló javaslatról (COM(2007)0667 – C6-0397/2007 – 2007/0235(COD))

P6_TA(2008)0044 A6-0020/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0667),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0397/2007),

–   tekintettel az 1994. december 20-i, a jogszabályszövegek egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszeréről szóló intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0020/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0587 – C6-0392/2007 – 2007/0206(CNS))

P6_TA(2008)0045 A6-0021/2008

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0587),

–   tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0392/2007),

–   tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0021/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a MEDIA 2007 közösségi programban való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló audiovizuális megállapodás és záróokmány megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0477 – C6-0328/2007 – 2007/0171(CNS))

P6_TA(2008)0046 A6-0512/2007

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0477),

–   tekintettel az EK-Szerződés 150. cikkének (4) bekezdésére és 157. cikkének (3) bekezdésére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdésének első mondatával,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0328/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0512/2007),

1.   jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Svájci Államszövetség kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i határozata Claudio Fava kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelemről (2007/2155(IMM))

P6_TA(2008)0047 A6-0007/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Claudio Fava 2007. június 6-i plenáris ülésen bejelentett, a Marsalai Bíróságon ellene folyamatban lévő polgári peres eljárással kapcsolatosan saját mentelmi jogának fenntartására irányuló 2007. május 29-i kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Claudio Favát,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0007/2008),

1.   úgy határoz, hogy fenntartja Claudio Fava kiváltságait és mentességeit;

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését az Olasz Köztársaság megfelelő hatóságainak.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.).

Az Európai Parlament 2008. február 19-i határozata Witold Tomczak kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelemről (2007/2130(IMM))

P6_TA(2008)0048 A6-0008/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Witold Tomczak 2007. május 21-i, a 2007. május 24-i plenáris ülésen bejelentett, az Ostrów Wielkopolski kerületi bíróság előtt fekvő büntetőüggyel kapcsolatos, saját mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően 2007. október 4-én meghallgatta Witold Tomczakot,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i határozataira(1),

–   tekintettel a Lengyel Alkotmány 105. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0008/2008),

A.   mivel Witold Tomczakot 1997. szeptember 21-én és 2001. szeptember 23-án a lengyel parlament alsóházának (Szejm) képviselőjévé választották; mivel a csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírását követően megfigyelő lett; mivel 2004. május 1-től 2004. július 19-ig az Európai Parlament tagja volt; mivel 2004. június 13-án az Európai Parlament képviselőjévé választották, és a lengyel parlamentben képviselői megbízatása 2004. június 16-án lejárt;

B.   mivel Witold Tomczakot azzal vádolják, hogy 1999. június 26-án Ostrów Wielkopolskiban a lengyel Büntető Törvénykönyv 226. cikke (1) bekezdésébe ütköző módon megsértett két rendőrt szolgálatuk teljesítése közben; mivel Witold Tomczak többször nem jelent meg a tárgyalásokon, az Ostrów Wielkopolski kerületi bíróság 2005. január 10-én úgy határozott, hogy a lengyel büntetőeljárásról szóló törvény 377. cikkének (3) bekezdésével összhangban az érintett személy távollétben folytatja a pert;

C.   mivel a az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló, 2004. január 23-i okmány 9. cikke szerint "A Lengyel Köztársaságban tartott európai parlamenti választásokon minden olyan személy jelöltetheti magát, akit […] szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt nem ítéltek el, és aki ellen nem folyik vádemelési eljárás…"; mivel az okmány 142. cikkének (1) bekezdése értelmében "Az európai parlamenti képviselői mandátum elvesztése a megválaszthatóság elvesztésének eredménye"; mivel a Szejm és a Lengyel Köztársaság Szenátusa (a lengyel parlament) tagjainak megválasztásáról szóló 2001. április 12-i okmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést;

D.   mivel Witold Tomczak korábban (2005. április 29-én) mentelmi jogának fenntartására kérte a Parlamentet ezzel a büntetőeljárással kapcsolatban; mivel a Parlament a 2006. április 4-i plenáris ülésen Tomczak úr mentelmi jogának megszüntetéséről határozott, noha Witold Tomczak a plenáris ülés előtt levelet küldött, amelyben kinyilatkoztatta, hogy visszavonja parlamenti mentelmi jogának fenntartására vonatkozó kérelmét;

E.   mivel Witold Tomczak állítása szerint az ügyben eljáró bíró nem objektív, illetve az érintett személy távollétében lefolytatott tárgyalás lehetősége sérti az ártatlanság vélelmének elvét;

F.   mivel Witold Tomczak panasszal él azzal kapcsolatban, hogy a kerületi bíróság nem biztosít számára hozzáférést az ügy irataihoz, valamint azt állítja, hogy az ellene zajló büntetőeljárás elfogult, mivel ő meg akarta kérdőjelezni a helyi rendőrség és a helyi ügyész eljárásának jogszerűségét;

G.   mivel a megszerzett információk alapján Witold Tomczakot nem védi a parlamenti mentelmi jog azon igények egyikének tekintetében sem, amelyekre felhívták az Európai Parlament elnökének figyelmét,

1.   úgy határoz, hogy nem tartja fenn Witold Tomczak kiváltságait és mentességeit.

(1) 101/63 sz. (Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy) (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. (Wybot kontra Faure és társai ügy) (EBHT 1986., 2391.o.).

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségi Vámkódex (Korszerűsített Vámkódex) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásáról szóló tanácsi közös álláspontról (11272/6/2007 – C6-0354/2007 – 2005/0246(COD))

P6_TA(2008)0049 A6-0011/2008

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára(1) (11272/6/2007 – C6-0354/2007),

–   tekintettel az első olvasat során kialakított álláspontjára(2) a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslat (COM(2005)0608) tekintetében,

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0011/2008),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot;

2.   megállapítja, hogy a jogi aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadták el;

3.   utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.   utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust, miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 298. E, 2007.12.11., 1. o. (2) HL C 317. E, 2006.12.23., 82. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0866 – C6-0033/2007 – 2006/0290(COD))

P6_TA(2008)0050 A6-0488/2007

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0866),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 135. és 280. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez(C6-0033/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6–0488/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. február 19-én került elfogadásra a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, .../2008/EK rendelet)

Az Európai Parlament 2008. február 19-i állásfoglalása a pénzügyek átláthatóságáról (2007/2141(INI))

P6_TA(2008)0051 A6-0010/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvére (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről szóló közleményére (COM(2007)0127),

–   tekintettel az EK-Szerződés 255. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0010/2008),

A.   mivel az átláthatóság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még közelebbről vegyenek részt a döntéshozatali folyamatban, valamint garantálja, hogy egy demokratikus rendszer keretében az uniós intézmények nagyobb mértékű legitimitást élvezzenek és hatékonyabbak, valamint a polgárok felé elszámoltathatóbbak legyenek,

B.   mivel az átláthatóság hozzájárul az EU-Szerződés 6. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában megállapított demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása elveinek megerősítéséhez,

C.   mivel az uniós intézményeken belüli nagyobb mértékű átláthatóság megnövelné annak nyilvánosság általi megértését, hogy az EU pénzeszközeit ténylegesen miként használják fel, és ugyanakkor javítaná az EU kiadásai hatékonyságának értékelési lehetőségeit,

Az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele (gyakorlati végrehajtás)

1.   emlékeztet arra, hogy a 2006. december 13-án módosított költségvetési rendelet(1) 30. cikke (3) bekezdésének első albekezdése – az átláthatóság elve cím alatt – a következőt írja elő:"

A Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést centralizált alapon és közvetlenül szervezeti egységei által hajtják végre, valamint a pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan azon jogalanyok által szolgáltatott információkat, amelyekre az igazgatás egyéb módjai keretében a költségvetés végrehajtásának feladatait átruházták.

2.   véleménye szerint az átláthatóság szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy a kedvezményezettekről adott információk egyszerűen hozzáférhetőek, megbízhatóak és további kutatásra, összehasonlításra és értékelésre alkalmasak-e, illetve ennélfogva ahhoz is, hogy a költségvetési rendeletben említett, "megfelelő módon" kifejezés végrehajtása során e szükségleteket kellő mértékben figyelembe kell venni;

A központilag igazgatott uniós pénzeszközök

3.   emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozás közvetlenül és központilag a Bizottság által igazgatott 20%-ával (támogatások és közbeszerzési szerződések) kapcsolatos átláthatóság tekintetében az alábbi két honlapon állnak megtekintés céljából rendelkezésre információk, beleértve a kedvezményezettek azonosítását:

4.   kéri a Bizottságot azon két internetes oldal címének megadására, amelyek információkat tartalmaznak a közvetlenül és a Bizottság által központilag kezelt uniós finanszírozás kedvezményezettjeiről minden olyan dokumentumban, amely az EU költségvetésére vagy a Bizottság felelősségi körébe tartozó projektekre vagy programokra vonatkozik;

A megosztottan, decentralizáltan vagy közösen igazgatott uniós pénzeszközök

5.   megállapítja, hogy a költségvetési rendelet 53b. cikke értelmében, amennyiben a Bizottság a költségvetést megosztott igazgatással hajtja végre, a tagállamok ugyanazon cikk (2) bekezdésének d) pontja értelmében:"

biztosítják – a vonatkozó ágazati szabályozások révén és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét

6.   hangsúlyozza, hogy ehhez hasonlóan – az 53c. és 53d. cikknek megfelelően – azok a harmadik országok és nemzetközi szervezetek, amelyekre igazgatási feladatokat ruháztak, "biztosítják – a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét";

7.   emlékeztet arra, hogy a Bizottság vállalta– a felülvizsgált költségvetési rendeletre vonatkozó egyeztetési eljárás eredményeihez csatolt – az átláthatóságról szóló nyilatkozattervezetében, hogy:"

ágazatspecifikus végrehajtási rendeletben biztosítja, hogy a mezőgazdasági alapokból (EMVA(2) és EMGA(3)) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele összehasonlítható a strukturális alapokra vonatkozó, ágazatspecifikus végrehajtási rendeletekben előírttal. Különösen valamennyi kedvezményezett vonatkozásában az e pénzeszközökből kapott, főbb kiadási kategóriákra lebontott összegek évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét biztosítják

8.   megállapítja, hogy jelenleg a Bizottság http://ec.europa.eu/agriculture/funding/index_en.htm honlapja tartalmaz linkeket a 14 tagállam azon adatbázisaihoz, amelyek a megosztott igazgatás szerinti KAP-kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozóan tartalmaznak információkat; sajnálja azonban, hogy az információk olyan sokfélék, elszórtak és változó minőségűek, hogy azokat alig lehet megtalálni; felhívja a Bizottságot, hogy okuljon a http://www.farmsubsidy.org/ címen található, igen jól elérhető, jól működő és közfinanszírozás nélkül létrehozott internetes oldalból;

9.   tudomásul veszi a Bizottság fenntartását, hogy mivel a honlapján található linkek a tagállamok által nyújtott – a terjedelmük és részletességük mértékében esetlegesen nagyon eltérő – információkon alapulnak, a Bizottság nem garantálhatja a nyújtott adatok vagy információk pontosságát vagy teljességét, és hogy semmilyen felelősséget nem vállal azok bármely felhasználásáért;

10.   kitart amellett, hogy a Bizottságnak fel kell vállalnia a felelősséget a teljes körű és megbízható adatok biztosításért, és ennélfogva meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a tagállami hatóságok felé annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen adatok megküldésre kerüljenek;

A kedvezményezettek közzétételével kapcsolatos általános megjegyzések

11.   úgy véli, hogy főszabályként a Bizottságnak a bármilyen kategóriájú – akár szerződések, támogatások, akár mezőgazdasági vagy strukturális finanszírozási kiadás (vagy más típusú finanszírozás) – uniós finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó információkat közzétevő honlapjait oly módon kell megszervezni, hogy ne csak az egyéni kedvezményezettekre vonatkozó információkat lehessen beszerezni, hanem egyedi kritériumok alapján kereséseket is lehessen végezni annak érdekében, hogy a Bizottság végrehajtási számadatainak tükrében ellenőrizhető, különböző tételek alatt általános kép álljon rendelkezésre;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon politikai felelősséget a valamennyi igazgatási mód szerinti uniós finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételéért;

13.   hangsúlyozza, hogy nem elegendő pusztán az információk közzététele, hanem azokat ésszerűen kell elrendezni, osztályozni és ismertetni ahhoz, hogy gyakorlati értékűek legyenek;

14.   rámutat, hogy az egyéni kedvezményezettek számos uniós programból vagy tevékenyégi ágazatból részesülhetnek uniós pénzeszközökben; elismeri, hogy ennélfogva tanulságos lehet egy egyéni kedvezményezett részére valamennyi ágazatban kifizetett minden összeg meghatározhatósága; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szerződéseket, támogatásokat, kutatási programokat, mezőgazdasági vagy strukturális alapokat, centralizált/decentralizált igazgatást stb. magába foglaló uniós tevékenységek teljes spektrumában az egyéni kedvezményezettekre vonatkozó adatok keresésére alkalmas, általános keresőeszköz létrehozásának megvalósíthatóságát;

15.   felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az ebben az állásfoglalásban tett észrevételeket és a soron következő, 2009-es európai választások előtt vezessen be a nagyközönség számára az uniós támogatások minden kedvezményezettjére és a visszafizetésre kötelező határozatokra vonatkozó, teljesen működőképes információs rendszert;

Az uniós intézmények köztisztviselőinek pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatok

16.   hangsúlyozza, hogy jelenleg az uniós intézmények különféle megközelítéseket alkalmaznak a tagjaik pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatok tekintetében, a nyilvános nyilvántartástól kezdve (Európai Parlament) egészen a nyilatkozat mellőzéséig;

17.   véleménye szerint valamennyi intézménynek meg kellene fontolnia, hogy a jelenlegi elvek és szabályok elegendőek-e, és megállapítja, hogy szükség lehet az Európai Parlament szabályainak módosítására annak érdekében, hogy kötelező legyen a pénzügyi érdekeltségek interneten történő nyilvánosságra hozatala;

18.   megállapítja, hogy a Bizottság – az európai átláthatósági kezdeményezésével kapcsolatban – tanulmányt készíttetett az uniós intézmények és az EU 27 tagállama, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parlamentjei, nemzeti kormányai, alkotmánybíróságai (legfelső bíróságai), számvevőszékei, valamint központi vagy nemzeti bankjai köztisztviselőinek szakmai etikai szabályairól és normáiról, továbbá hogy az uniós intézmények vonatkozásában a tanulmány meg fogja vizsgálni és össze fogja hasonlítani a Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Számvevőszék, az Európai Bíróság, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank szakmai etikai szabályait és normáit;

19.   tisztában van a Bizottság kívánságával, hogy az uniós intézmények körében hozzanak létre egy "közös etikai teret";

20.   emlékeztet arra, hogy a független szakértők bizottsága által a szakértők 1999. szeptember 10-i 2. jelentésben és a Bizottság 2000. március 1-i az igazgatási reformról szóló fehér könyvében kidolgozott ajánlások nyomán a Bizottság kidolgozta a közélet normáival foglalkozó tanácsadó bizottságra irányuló javaslatot(4), amelynek egyik feladata az lenne, hogy előzetes útmutatást nyújtson a tisztséget viselőknek annak érdekében, hogy segítsen elkerülniük az esetleges összeférhetetlenséggel járó helyzeteket;

21.   úgy ítéli meg, hogy nem volna helyénvaló egyetlen tanácsadó szervet létrehozni az összes uniós tisztséget viselő személy számára, tekintettel az európai parlamenti képviselők sajátos helyzetére, akiket közvetlenül a polgárok választanak;

22.   mindazonáltal úgy véli, hogy minden egyes intézménynek el kell fogadnia saját tagjai vonatkozásában szakmai etikai szabályokat, amelyek az egyes intézmények egyedi jellegétől függenek és az összes releváns pénzügyi érdekeltséggel kapcsolatos aktuális gyakorlatukon alapulnak;

23.   ajánlja, hogy minden egyes intézmény szakmai etikai szabályai térjenek ki tagjaik általános politikai, pénzügyi és jogi felelősségére is;

24.   emlékeztet arra, hogy – a Parlament legújabb mentesítési állásfoglalásaira adott válaszként – az Európai Bíróság nemrégiben magatartási kódexet(5) fogadott el bírái vonatkozásában; megállapítja, hogy az Európai Számvevőszék szintén megvizsgálja az ehhez kapcsolódó ügyeket a jövőbeli szerepére vonatkozó szakértői értékelés keretében;

25.   egyetért az európai ombudsmannal (3269/2005/TN sz. ügy) abban, hogy alapvető fontosságú az európai biztosokkal találkozó egyéni lobbisták nevének közzététele;

Behajtások, mentesítések a behajtás alól

26.   megállapítja, hogy a "behajtás" kifejezés négy különböző típusú eljárást takar:

27.   megismétli a közösségi pénzeszközök behajtásáról szóló, 2006. október 24-i állásfoglalásának(6) 36. bekezdésében kifejtett sajnálatát amiatt, hogy a közösségi pénzeszközök behajtására vonatkozó információkat kizárták az európai átláthatósági kezdeményezés hatálya alól; felhívja a Bizottságot, hogy bocsássa a költségvetési hatóság, majd végül a nyilvánosság rendelkezésére a neveket és az EU költségvetése szerint esedékes vagy az arra jóváírt behajtások összegeit, valamint ezen összegek végső rendeltetését;

28.   megállapítja, hogy az Európai Számvevőszék 2006. évi éves jelentése a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról(7) (2.24 bekezdés) szerint "A behajtásokra és pénzügyi korrekciókra vonatkozóan a 2006. évi éves tevékenységi jelentésben és a 2006. évi végleges összesített éves beszámolók különféle szakaszaiban [a Bizottság által] nyújtott tájékoztatás nem tartalmaz elégséges mértékű magyarázatot"; ezért kéri a Bizottságot, hogy nyújtson teljes körű és megbízható információkat a hibák kijavításáról, továbbá bizonyítékokat arról, hogy milyen korrekciókat végeztek;

29.   úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak rendszeres időközönként be kell nyújtania a Parlamentnek és – lehetőség szerint – honlapján közzé kell tennie az esedékes behajtandó összegek áttekintését, a főigazgatóságonkénti (DG) teljes tartozás szerinti bontásban és azt az időtartamot, amely óta az egyes összegek esedékesek;

30.   üdvözli azt a tényt, hogy a 2006-ra megállapított, esedékessé váló követelések behajtása alóli mentességek összefoglalását közzétették a Bizottság 2006. évi igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló bizottsági közlemény (COM(2007)0274 végleges) mellékleteként; megállapítja, hogy a behajtások alóli mentesítések összege (a 100 000 EUR feletti összegek esetében) 23 038 784 EUR volt az EU költségvetése és 6 549 996 EUR az Európai Fejlesztési Alap költségvetése vonatkozásában;

31.   hangsúlyozza, hogy a Bizottság szolgálatai évente 10 000 beszedési utalványt bocsátanak ki, és hogy a Költségvetési Főigazgatóság negyedéves beszámolókat készít az esedékes összegekről, amelyeket azután megküld a megfelelő főigazgatóságoknak a behajtás végrehajtása érdekében;

32.   üdvözli a 2006-os előzetes beszámolóban (1. kötet, 67–71.o.) a gazdasági eredmény-kimutatásban szereplő kiadások beszedéséről szóló fejezet közzétételét; megállapítja, hogy a 2006-ban kibocsátott beszedési utalványok összértéke 634 000 000 EUR volt; reméli, hogy a Bizottság – az átláthatóság növelése céljából – a jövőben további előrelépést ér el ezen irányvonalak mentén;

A Bizottság számára tanácsot adó szakértői csoportok összetétele

33.   megállapítja, hogy a Bizottság létrehozta a – hivatalosként és informálisként meghatározott – szakértői csoportok nyilvántartását (http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/), amelyeket vagy bizottsági határozat útján vagy a Bizottság szolgálatai által informálisan azzal a céllal hoztak létre, hogy segítséget nyújtsanak a Bizottságnak és szolgálatainak a jogalkotási javaslatok és a politikai kezdeményezések elkészítésében;

34.   üdvözli a Kallas alelnök által a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága kérésére tett kötelezettségvállalásokat, amelyek értelmében 2008-tól kezdődő hatállyal:

35.   megállapítja, hogy a szakértői csoportok nyilvántartása nem terjed ki a következőkre:

36.   nem ért egyet e csoportoknak a nyilvántartásból való általános kizárásával és elvárja, hogy a Bizottság tegyen lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásban valamennyi szakértői csoport szerepeljen, beleértve a komitológiai bizottságok tagjaival, az egyéni szakértőkkel, a közös szervekkel és a szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságokkal kapcsolatos információkat annak érdekében, hogy ugyanezt az átlátható megközelítést alkalmazzák e szakértői bizottságok tagsága vonatkozásában, amennyiben eseti alapon nem hoznak fel jogszerű kényszerítő indokokat;

37.   felhívja a Bizottságot, hogy 2008 végéig végezze el szakértői csoportjai összetételének alapos áttekintését, és tegyen lépéseket a különböző érdekcsoportok kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására a szakértői csoportok tagsága körében;

38.   ragaszkodik hozzá, hogy 2008 végéig a Bizottság dolgozzon ki nyílt, átlátható és átfogó folyamatot az új szakértői csoportok tagjainak kiválasztására, és hogy 2009 februárjáig tájékoztassa a Parlamentet az új kiválasztási kritériumokról;

Irányítás az intézményeken belül és az intézmények éves tevékenységi jelentései

39.   elismeri, hogy a jogi személyek vagy uniós intézmények felelősségteljes kormányzásának egyik fontos eleme az, hogy információk álljanak rendelkezésre az érdekeltek és a nyilvánosság számára a pénzgazdálkodásra vonatkozóan, az átlagember számára könnyedén érthető formában;

40.   elismeri, hogy a helyzet a felülvizsgált költségvetési rendelet 2003-ban történő hatálybalépése óta az éves tevékenységi jelentések elkészítésére irányuló kötelezettség miatt megváltozott, amely jelentések a gyakorlatban részletes betekintést biztosítanak az intézmények belső munkájába;

41.   gratulál a Bizottságnak főigazgatói és más szolgálatok éves tevékenységi jelentéseinek (2004, 2005, 2006) és a 2006. évi politikai eredményekről szóló, bizottsági összesített jelentésnek (COM(2007)0067) a honlapján történő közzétételéhez (http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/index_en.htm);

42.   megállapítja, hogy a Bizottság szerint az összesített jelentés és az éves tevékenységi jelentések a Bizottság felelősségi hierarchiájának csúcspontjai és pillérei (COM(2006)0277), és mivel a főigazgatók és a Bizottság testületileg viselik e jelentésekben az irányításért fennálló politikai felelősséget, nyomatékosan sürgeti a Bizottságot komoly intézkedések megtételére az arról való teljes körű tájékozódás érdekében, hogy miként használják fel az EU pénzeszközeinek 80%-át (megosztott igazgatás), mivel ellenkező esetben saját felelősségüket tekintik majd elégtelennek;

43.   sürgeti ezért a Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti megbízhatósági nyilatkozat tagállamok általi kiadását, amely lehetővé tenné a Bizottságnak a teljes politikai felelősség felvállalását az EU pénzügyi igazgatásának egészéért; ezenkívül sürgeti a Bizottságot, hogy támaszkodjon nagyobb mértékben a nemzeti ellenőrző hivatalok munkájára és külső ellenőrzésekre;

44.   üdvözli azt a tényt, hogy az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az európai ombudsman valamennyien éves tevékenységi jelentést nyújtanak be a mentesítésért felelős hatóságnak;

45.   úgy véli, hogy a többi intézmény – beleértve a Tanácsot és az Európai Parlamentet – éves tevékenységi jelentéseit a nagyobb átláthatóság érdekében a nyilvános honlapjaikon kellene elhelyezni;

A csalók feketelistára helyezése

46.   emlékeztet arra, hogy a Bizottság által az átláthatóságra vonatkozó előkészítő munkálatai (SEC(2005)1300) során megvizsgált egyik kérdés az volt, hogy a csalástól jobban vissza lehet-e tartani a vizsgálatok eredményeivel kapcsolatos átláthatóság fokozásával, valamint hogy a Bizottságnak létre kell-e hoznia és közzé kell-e tennie a csalás bebizonyosodott eseteinek "fekete listáját" a nyilvánosság előtti megnevezés és szégyenkeltés érdekében;

47.   megállapítja, hogy míg a csalók feketelistára helyezésével a Bizottság fenti munkadokumentuma (SEC(2005)1300) terjedelmesen foglalkozik, az sem a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvében, sem a nyomon követő közleményben nem szerepelt;

48.   felkéri a Bizottságot annak megfontolására, hogy miként lehetne létrehozni a valósnak bizonyult csalási esetek és a mögöttük álló szervezetek nyilvános fekete listáját megszégyenítési céllal, illetve a nagyközönségnek a Közösség csalásellenes törekvéseinek eredményeiről való tájékoztatása érdekében;

49.   hangsúlyozza, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság – az Európai Parlament kérésére – 1997-ben korai előrejelző rendszert vezetett be, amely öt osztályozott előrejelzési szinttel rendelkezik azzal a céllal, hogy segítsen a Bizottság szolgálatainak azonosítani a pénzügyi és egyéb kockázatokat jelentő jogalanyokat; megállapítja, hogy a rendszer kiterjed mind a "centralizált igazgatásra" (a közvetlenül a Bizottság szolgálatai által igazgatott szerződések és támogatások) és a "decentralizált igazgatásra" (harmadik országok által igazgatott szerződések és támogatások); a korai előrejelző rendszer azonban még nem terjed ki a tagállamokkal partnerségben igazgatott uniós pénzeszközökre ("megosztott igazgatás", főként a közös agrárpolitika alapjai és a strukturális alapok), sem a nemzetközi szervezetekre delegált pénzeszközökre ("közös igazgatás");

50.   megállapítja, hogy az Európai Számvevőszék 2006. évi éves jelentésének főbb megállapításai szerint a megfelelőségi hibák (például a pályázati eljárás hiányzott vagy érvénytelen volt) voltak a strukturális politikák területén a rendellenességek fő okai, és mivel az EU pénzügyi érdekeinek védelme alapvető cél, felkéri a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy számoljanak be a mentesítő hatóságnak a pályázati eljárások során leggyakrabban előforduló rendellenességek vagy csalások típusairól és azok okairól;

51.   megállapítja, hogy adatvédelmi okokból az érintett jogalanyok jogos érdekeinek védelme érdekében és a költségvetési rendeletben a közzétételt engedélyező bármiféle rendelkezés hiányában a korai előrejelző rendszer adatai szigorúan bizalmasak;

52.   emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 95. cikke értelmében (a személyes adatok védelméről szóló közösségi szabályoknak megfelelően) létre kell hozni a kizárt jelöltek és pályázók adatbázisát, és azt valamennyi intézménynek és ügynökségnek közösen kell kezelnie, továbbá hogy a tervek szerint az adatbázis 2009. január 1-től lép működésbe;

53.   megismétli az OLAF etikai kódexének sürgős szükségességét abból a célból, hogy az ártatlanság vélelmét garantálják a hosszas és megbélyegző vizsgálati eljáráson áteső és a bíróság által felmentett kedvezményezettek számára, akik semmiféle kártérítést nem kapnak a jó hírnevük csorbulásáért és az elszenvedett veszteségekért;

54.   megállapítja, hogy a tagállamok kötelesek információkat közölni az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kizárt jelöltekről és pályázókról; megállapítja továbbá, hogy az adatbázishoz való hozzáférés nem lesz nyilvános, hanem az az uniós intézményekre, végrehajtó hivatalokra és szabályozó ügynökségekre fog korlátozódni (a költségvetési rendelet 95. cikkének (2) bekezdése);

o
o   o

55.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és a többi intézménynek.

(1) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.). (2) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. (3) Európai Mezőgazdasági Garanciaalap. (4) A közélet normáival foglalkozó tanácsadó csoport létrehozásáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága közötti megállapodásra irányuló javaslat (SEC(2000)2077). (5) HL C 223., 2007.9.22., 1. o. (6) HL C 313. E, 2006.12.20., 125. o. (7) HL C 273., 2007.11.15., 1. o. (8) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

Az Európai Parlament 2008. február 19-i állásfoglalása a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentések 2005-2006 (2006/2268(INI))

P6_TA(2008)0052 A6-0009/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

–   tekintettel a Bizottság 2006. július 12-i az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló "A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005" című jelentésére (COM(2006)0378), beleértve annak (SEC(2006)0911 és SEC(2006)0912) mellékleteit,

–   tekintettel a Bizottság 2007. július 6-i az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló "A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2006" című jelentésére (COM(2007)0390), beleértve annak (SEC(2007)0930 és SEC(2007)0938) mellékleteit,

–   tekintettel az OLAF 2005. évre vonatkozó tevékenységi jelentésére(1),

–   tekintettel az OLAF 2006. évre vonatkozó tevékenységi jelentésére(2),

–   tekintettel az OLAF felügyelőbizottságának a 2005. december és 2007. május közötti időszakra vonatkozó tevékenységi jelentésre(3),

–   tekintettel az Európai Számvevőszék 2005-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére(4),

–   tekintettel az Európai Számvevőszék 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére(5),

–   tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkének (3) bekezdésére és 280. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–   tekintettel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletre(7),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0009/2008),

A.   tekintettel az EK-Szerződés 280. cikke (1) és (2) bekezdésének tartalmára,

B.   mivel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(8) (a költségvetési rendeletet) 53b. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:"

(2)  A tagállamok – a vonatkozó ágazati szabályozások kiegészítő rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és elvekkel összhangban használják fel – meghoznak valamennyi, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges jogalkotási, szabályozási, igazgatási vagy egyéb intézkedést. E célból különösen a következőket teszik:

Ebből a célból a tagállamok [...] ellenőrzéseket tartanak, valamint hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert működtetnek.

Az észlelt szabálytalanságok összege

1.   üdvözli a tényt, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jelentések, és azok közül is elsősorban a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó fokozottabban elemző jellegű; ugyanakkor megjegyzi, hogy a statisztikák igen heterogén nemzeti struktúrákra támaszkodnak, amelyek igazgatási, jogi, ellenőrzési és felügyeleti rendszerei igen különbözőek;

2.   elvárja, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentések, valamint az e jelentések alapján a Parlament által készített jelentések szerepeljenek a Tanács napirendjében, valamint, hogy a Tanács tájékoztassa észrevételeiről a Parlamentet és a Bizottságot;

3.   megállapítja, hogy a saját források, a mezőgazdaságra fordított kiadások és a tagállamok strukturális programjai terén az észlelt szabálytalanságok teljes összege 2006-ban 1 143 millió EUR volt (összehasonlításul: 2005-ben 1 024 millió EUR; 2004-ben 982,3 millió EUR; 2003-ban 922 millió EUR; 2002-ben 1 150 millió EUR); a tagállamok által 2006-ban a Bizottságnak jelzett összegek megoszlása a következő:

megállapítja azt is, hogy az elõcsatlakozási alapoknál tapasztalt szabálytalanságok teljes összege 2006-ban 12,32 millió EUR volt (2005-ben 17,6 millió EUR);

4.   hangsúlyozza, hogy a szabálytalanságok pénzügyi hatásának éves változásait számos tényező befolyásolhatja;

5.   hangsúlyozza, hogy a Bizottság tudomására hozott nagyszámú szabálytalanság nem jelenti feltétlenül a csalások magas arányát; bizonyítékul szolgálhat az alkalmazott felügyeleti szabályok hatékonyságára, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre is; üdvözli, hogy a Bizottság a 2006-os éves jelentésében hangsúlyozta az ilyen jellegű együttműködés fontosságát;

Általános elemzés

6.   megállapítja, hogy a saját forrásokat tekintve a szabálytalanságokat tartalmazó tételek összege 328 millió euróról (2005) 353 millió euróra (2006) nőtt (+7%); a szabálytalanságokkal leginkább sújtott termékek a televíziók (2005-ben 69 millió EUR, 2006-ban 62,3 millió EUR) és a cigaretta (2005-ben 30,9 millió EUR, 2006-ban 27,6 EUR); az esetek száma Olaszországban (+ 122 %) és Hollandiában (+ 81%) határozott növekedést mutatott; 113,4 millió EUR (32 %) behajtása 2006-ban már megtörtént;

7.   megjegyzi, hogy a mezőgazdasági kiadásokat tekintve a szabálytalanságokkal érintett tételek összege a 2005-ben tapasztalt 105 millió euróról 2006-ban 87 millió euróra csökkent; Spanyolország, Franciaország, és Olaszország felelős a 64,9 millió EUR összegű szabálytalanságok 57,2%-áért, míg a leginkább érintett ágazatok a vidékfejlesztés, a borjú- és marhaágazat, valamint a gyümölcs-zöldség ágazat;

8.   üdvözli a 2005. június 21-i 1290/2005/EK közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló új tanácsi rendelet(9) végrehajtását, amelynek célja egyszerűsített és hatékonyabb jogi keret biztosítása a tagállamok részére a szabálytalan kifizetések behajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az új jogszabály alkalmazását, és erről készítsen jelentést a Parlament számára;

9.   üdvözli a tényt, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) – amelyen keresztül a műveletek 68%-a történik – megfelelően működik és segítségével észlelhetővé vált a szabálytalanságok jelentős része;

10.   aggodalommal tölti el, hogy a jogtalanul kifizetett összegek behajtási aránya továbbra is alacsony és tagállamonként változó, mivel a behajtás esélye az idő múlásával csökken, felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a jogtalanul kifizetett összegek behajtási arányának javítására irányuló erőfeszítéseit;

11.   az a véleménye, hogy amennyiben egy bizonyos tagállamban a behajtás aránya rendszeresen alacsony, a Bizottság alkalmazzon korrekciós intézkedéseket;

12.   teljes támogatásáról biztosítja a Bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában, és sürgeti, hogy a KAP finanszírozása is tartozzon ugyanazon eljárás(10) alá, mint azok, az alapok át nem utalására irányuló, már kezdeményezett intézkedések, melyekre azokban az esetekben kerül sor, amikor a Bizottság nem rendelkezik abszolút garanciával az alapok kedvezményezettjeként szereplő tagállam igazgatási és ellenőrzési rendszereinek megbízhatóságával kapcsolatban;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a termelők részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos monitoring rendszerek hatékonyságát és átláthatóságát a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentése kapcsán;

14.   üdvözli a behajtási munkacsoport(11) munkáját, amely elérte a korábbi években felhalmozott szabálytalanságok jelentős részének felszámolását (1971–2006: 3 061 millió EUR); következésképpen a tagállamok 898 millió eurót beszedtek, 1 200 millió eurót pedig a "számla-elszámolási" eljárás keretében számoltak el; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tagállamoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a szabálytalanságok elkerülésére és a pénzbeszedésre;

15.   tudomásul veszi, hogy a Bizottság elfogadta a "feketelista"-rendszer (1469/95/EK tanácsi rendelet(12)) alkalmazásának hiányosságairól szóló második jelentését, és az EU intézményeken belül szélesebb körű vitára szólít fel az előrelépési lehetőségekről, melyek közt a jogtalanul kifizetett összegek visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítő tagállamokkal szemben alkalmazható bírságok lényeges növelése a legkézenfekvőbb megoldás;

16.   rámutat arra, hogy a strukturális támogatások terén a szabálytalanságokkal érintett tételek összege 17%-kal nőtt; a 2005. évi 601 millió euróról 2006-ban 703 millió euróra (strukturális alap: 517 millió EUR, kohéziós alap: 186 millió EUR); a szabálytalanságok főként (75%) az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA) érintették; Németországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak, Portugáliának és az Egyesült Királyságnak róható fel a strukturális alapokból érintett összeg mintegy 85%-a (438,1 millió EUR) 2006-ban; a kedvezményezettek gyakran nem jogos kiadásokat számláztak; a dokumentumok ellenőrzésekor derült fény a tényállásra;

17.   sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi program-időszakban megvizsgált, a strukturális alapokból finanszírozott 95 projektből 60 esetében találtak tárgyi tévedéseket a projekthez kapcsolódó bevallott ráfordításoknál, ami a szabálytalanságok számának növekedését mutatja az elmúlt év során; úgy véli, növelni kellene az ellenőrzés alá vont projektek számát, hogy az így levont következtetések segítségével egyértelmű ajánlásokat fogalmazhassanak meg a pénzügyi irányítás javítására;

18.  Megállapítja, hogy a 2006-os évet tekintve összesen 703 millió euróból még 266,5 millió EUR behajtandó, míg a korábbi éveket tekintve még 762 millió EUR vár beszedésre; felszólítja a Bizottságot, hogy évente kétszer tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságait az e téren tett előrehaladásról és a fennálló követelések behajtásának felgyorsítását célzó egyes intézkedésekről;

19.   megjegyzi, hogy az előcsatlakozási alapokat tekintve a szabálytalanságok pénzügyi hatása a 2005. évi 26,5 millió euróról 2006-ra 12,3 millió euróra csökkent; a leggyakoribb hibák között a nem jogos kiadások számlázása, valamint a szerződésben vagy rendeletben előírt kötelezettségek mellőzése szerepelt; az alapok bevezetése óta 11 millió eurót hajtottak be; ugyanakkor még behajtásra vár 14 millió EUR;

20.   továbbra is meggyőződése, hogy, amennyiben a pozitív megbízhatósági nyilatkozat valamikori elérése a cél, a tagállamoknak és EU intézményeknek, köztük az Európai Számvevőszéknek politikai megegyezésre kell jutniuk a "megengedhető hibaarányt" illetően;

Gyenge pontok

21.   kéri a Bizottságot, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2008. évi éves jelentésébe foglalja bele a tagállamok azon intézményeinek elemzését, amelyek részt vesznek a szabálytalanságok elleni küzdelemben; ennek az elemzésnek többek között az, hogy válasz adjon az alább felsorolt kérdésekre annak érdekében, hogy a Parlament világosabb képet alkothasson a csalás elleni hálózat jogszabályi kereteinek alkalmazásáról:

22.   kéri a Bizottságot, hogy a saját források tekintetében jelezze, hogy milyen további intézkedéseket tesz a televízió, a cigaretta és általában a hamis áruk csalás segítségével való behozatalának felszámolása érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli a tényt, hogy az OLAF hivatalt tudott nyitni Kínában; ösztönzi a Bizottságot a hamisítás elleni küzdelem fokozására; felhívja a Bizottságot, hogy a 2008 júliusában megjelenő, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2007. évi jelentés összefüggésben tegyen jelentést az Európai Parlament 2007. október 11-i, a Közösség, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeiről, valamint az Európai Parlament közösségi árutovábbítási rendszer vizsgálatára felállított vizsgálóbizottsága által tett ajánlások végrehajtása terén elért eredményekről szóló állásfoglalása(13) alapján tett kezdeményezésekről és fellépésekről;

23.   teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági kiadások tekintetében Németország és Spanyolország hosszú évek óta nem juttatja el a Bizottságnak elektronikus formában a szabálytalanságokra vonatkozó információkat; egyébiránt megjegyzi, hogy e két ország felelős a szabálytalanságok 38%-áért (33,2 millió EUR); valamint, hogy Németország már nem ad ki adatokat az érintett személyekről és társaságokról, annak ellenére, hogy erre köteles volna; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy indítson jogsértési eljárásokat ezekkel az országokkal szemben, és az eljárás lezárultáig tartsa vissza a mezőgazdasági kifizetések 10%-át; kéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy levélben kérjen magyarázatot az érintett állandó képviseletektől;

24.   úgy ítéli meg, hogy a 39 hónapos időszakot, amely a szabálytalanság elkövetése és annak a Bizottság számára történő jelzése között eltelik, nem lehet eltűrni, mert az ilyen mértékű késedelem a behajtást nehezíti; kérdezi a Bizottságtól, hogy milyen intézkedéseket tett a tagállamok rendre utasítása végett; megállapítja, hogy a tagállamok viselkedése bizonyos fokú önelégültségre utal;

25.   szeretné tudni, hogy a Bizottság milyen intézkedéseket tett a vidékfejlesztésben, a borjú- és marhaágazatban, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatban tapasztalt szabálytalanságok számának csökkentésére;

26.   felszólítja a Bizottságot, hogy maradjon hajlíthatatlan, amennyiben Görögország nem tartja be az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER)(14) bevezetésére irányuló cselekvési tervet; tájékoztatást kér a közösségi költségvetésből Görögország számára az IIER létrehozására mindmáig kifizetett támogatások/segélyek teljes összegéről, valamint arról, hogy van-e lehetőség ezen összeg visszahívására, amennyiben a rendszer 2008 szeptemberéig nem teljes egészében működőképes;

27.   megjegyzi, hogy a strukturális támogatást tekintve az összes szabálytalanság 84%-át Olaszországban (2006: 228,2 millió EUR), Spanyolországban (2006: 85,7 millió EUR), az Egyesült Királyságban (2006: 59,8 millió EUR), Portugáliában (2006: 37,2 millió EUR) és Németországban (2006: 27,2 millió EUR) állapították meg; megállapítja továbbá, hogy sem Németország, sem Spanyolország nem használja a Csalás Elleni Információs Rendszer elektronikus modulját; ráadásul Németország nem küldi el a csalásban érintett személyekre és cégekre vonatkozó adatokat; kéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy levélben kérjen magyarázatot az érintett állandó képviseletektől;

28.   megítélése szerint ebben az összefüggésben a 2000–2006 közötti tervezési időszak azt bizonyította, hogy a túl bonyolult szabályok, valamint a nem eléggé hatékony ellenőrzési és felügyeleti rendszerek vezetnek a megállapított szabálytalanságokhoz; rámutat arra, hogy ráadásul a kifizetések gyakran késve érkeztek meg a kedvezményezettekhez; következésképpen üdvözli az előrelépést, melyet a 2006. július 11-i 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendelet(15) hozott; általában véve szeretné, ha a regionális és helyi hatóságokat fokozottabban bevonnák az alapok tervezésébe és végrehajtásába;

29.   emlékeztet arra, hogy a Parlament a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – 2004-es éves jelentésre vonatkozó 2006. június 15-i állásfoglalásában(16) kijelentette: "[...] a 2005-ös jelentési időszakban a strukturális támogatások terén tapasztalható szabálytalanságoknak különös figyelmet kell szentelni"; ugyanakkor kénytelen megállapítani, hogy úgy tűnik, romlott a helyzet;

30.   megítélése szerint a Bizottságnak különös figyelmet kellene fordítania az európai alapok elsikkasztására specializálódott bűnözőhálózatokra;

31.   felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára a szervezett bűnözés által a Közösség pénzügyi érdekeinek aláásása céljából (maffia-szerűen vagy máshogyan) működtetett rendszer vagy rendszerekről részletes elemzést;

32.   rendkívül aggasztónak találja az Európai Számvevőszék elnökének következő megállapítását: "A tagállamokban az ellenőrzési és felügyeleti rendszerek általában véve egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten voltak hatékonyak, és a működésük felett a Bizottság által gyakorolt felügyelet csak közepes hatékonyságot mutatott"(17);

33.   következésképpen felszólítja a tagállamokat, hogy garantálják ellenőrzési és felügyeleti rendszereik minőségét azáltal, hogy a megfelelő politikai szinten valamennyi megosztott igazgatású közösségi kiadásra vonatkozó nemzeti igazgatási nyilatkozatot fogadnak el; kéri a Bizottságot, hogy aktívan védelmezze e gondolatot, és számoljon be a megvalósult előrelépésekről a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentésben;

34.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon megfelelő, lehetőség szerint jogsértési eljárásokat is magukban foglaló intézkedéseket azon tagállamok ellen, amelyek nem segítik a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket folytató szervezeti egységeit a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben előírtaknak megfelelően;

35.   ezzel összefüggésben arra is kéri a Bizottságot, hogy értékelje kötelező érvényű és védelmet szolgáló elemek bevezetését a megosztott igazgatásra vonatkozó jövőbeli európai jogszabályokba, hogy ily módon a behajtási eljárások végén a szabálytalan kifizetések behajthatók legyenek, például úgy, hogy a tagállam garanciát vállal a Közösségek felé az európai támogatásoknak a kedvezményezettek általi felhasználására vonatkozóan;

36.   emlékeztet arra, hogy a strukturális támogatásokat tekintve több mint 1 000 millió eurót kell még behajtani a 2006-os és az azt megelőző évekre vonatkozóan;

37.   hangsúlyozza, hogy a tagállamok közvetlenül felelősek a szabálytalanságban érintett kifizetéseknek az alapokba történő visszajuttatásáért; ismételten arra bátorítja a Bizottságot, hogy súlyos szabálytalanságok esetén függessze fel a tagállamoknak juttatott évközi kifizetéseket; elismeri, hogy megfelelő módon kell reagálni a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszerének elégtelen működése esetén és emlékeztet arra, hogy a csalások és a szabálytalanságok hátrányosak az Európai Unió munkájára és különösen a strukturális projektekre nézve;

38.   üdvözli a tényt, hogy az európai átláthatósági kezdeményezés keretében a strukturális alapokból részesülő kedvezményezettekkel kapcsolatos információkat nyilvánosságra kell hozni, és nyomatékosan kéri, hogy a tagállamokat kötelezzék valamennyi közös kezelésű közösségi alap projektjeire és támogatásainak kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételére;

39.   kéri, hogy a tagállamok évente közöljék a Bizottsággal a végleg elveszett összegek által okozott pénzügyi veszteséget, melynek összege bekerül az éves jelentésbe;

40.   azt is kéri, hogy a tagállamok illetékes hatóságai évente egyszer tájékoztassák a Bizottságot, beleértve az OLAF-ot is, a strukturális alapokkal elkövetett csalások ügyében hozott bírósági ítéletekről;

41.   kéri a Bizottságot, hogy foglaljon állást az Európai Számvevőszék által a munkájáról készített negatív értékeléssel kapcsolatban, és egyúttal magyarázza el, hogy mit tett a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét veszélyeztető helyzet javítására a tagállamokban;

42.   ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy tegyen gyakrabban jelentést a tagállamok felé, és számoljon be részletesen a tagállamok által küldött információk felhasználásáról, valamint arról, miként járt el a jelentett szabálytalanságok vonatkozásában;

43.   megállapítja, hogy az előcsatlakozási alap felhasználását tekintve Bulgária (2006: 1,7 millió EUR), Lengyelország (2006: 2,4 millió EUR), Románia (2006: 5,5 millió EUR) és Szlovákia (2006: 1,9 millió EUR) okozta a szabálytalanságok 94 %-át; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a Bizottság hangsúlyozta, miszerint szükség van egységes közös értelmezésre és az iránymutatások és munkadokumentumok egységes alkalmazására; kéri tehát a Bizottságot, hogy jelölje meg az általa megtett ilyen irányú intézkedéseket;

44.   felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tagállamok számára, hogy még világosabban és már csírájában azonosítani tudják azokat a szabálytalanságokat, amelyek csalás és sikkasztás gyanúját keltik, mivel a tagállamok számára még mindig nem egyértelmű, hogy mi minősül szabálytalanságnak vagy csalásnak, és mit kell jelenteni a Bizottságnak/az OLAF-nak, bár eleget tesznek negyedéves jelentési kötelezettségüknek;

45.   felszólítja a Bizottságot, hogy legyen a tagállamok segítségére az OLAF Csalás Elleni Információs Rendszerének (AFIS/Ciginfo – a cigaretta elkobzásokra vonatkozó információk kommunikációs eszköze) használatában; úgy véli, hogy ez az egyablakos ügyintézést lehetővé tévő honlap javítaná az OLAF és a tagállamok közti adatcserét (különösen a szabálytalanságok vonatkozásában), amint a nemzeti és európai rendszerek összehangolása megtörténik;

46.   üdvözli, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság már két ízben is találkozott a nemzeti parlamentek azonos feladatot ellátó bizottságaival; úgy véli, hogy a nemzeti költségvetési ellenőrző bizottságok és az Európai Parlament közötti éves találkozók igen hasznosak lehetnek a tagállamok ellenőrző és nyomon követő rendszereinek javítása, valamint a nemzeti igazgatási nyilatkozatok megtétele szempontjából;

47.   az Európai Számvevőszék és a nemzeti és regionális ellenőrző testületek lehető legszorosabb együttműködését szorgalmazza, annak érdekében, hogy jelentéseik nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra az uniós alapok tagállamokban történő felhasználásának nyomon követéséhez;

Az OLAF tevékenységi jelentései

48.   megállapítja, hogy az OLAF-on belül átszervezés történt 2006-ban, a Számvevőszék 1/2005. számú külön jelentése alapján; megítélése szerint az OLAF működéséről a Parlamentnek értékelést kellene készítenie az OLAF-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárás alkalmával;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a felülvizsgált költségvetési rendelet 95. cikkében meghatározott adatbázis teljes működőképességét 2009. január 1-re;

50.   megállapítja, hogy az OLAF 2005-ben 802, 2006-ban 826 új közlést kapott; üdvözli, hogy az értékelési rendszer segítségével a megkezdett vizsgálatok számát 254 esetre lehetett csökkenteni; valamint üdvözli, hogy a lezárt vizsgálatok többségénél a statisztikák hivatali, fegyelmi, pénzügyi, igazságügyi vagy jogalkotási folytatást mutatnak; megjegyzi, hogy a folyamatban lévő és lezárt esetek pénzügyi hatása 6 600 millió EUR volt 2005 végén, és 7 400 millió EUR 2006 végén; valamint, hogy a leginkább érintett ágazatok a strukturális alapok (2006: 1 606,7 millió EUR), a cigaretta (2006: 1 320,1 millió EUR), a vám (2006: 989,8 millió EUR) és a HÉA (2006: 727,8 millió EUR) voltak;

51.   felszólítja a Bizottságot, hogy készítse elő a megfelelő jogalapot a Közösséget csalással megkárosító vállalatok és személyek nevének nyilvánosságra hozatalához;

52.   üdvözli azt a módot, amellyel az OLAF a Parlamentet tájékoztatta a már lezárt vizsgálatokat követő fejleményekről; mindazonáltal rámutat arra, hogy az érintett ügyészségek 20 alkalommal megtagadták az eljárást (134 olyan esetből, ahol igazságszolgáltatási eljárást kértek) elévülés miatt vagy bizonyíték hiányában;

53.   mindazonáltal sajnálja, hogy az OLAF nem indított újabb párbeszédet azokról az írásos információkról, amelyeket az illetékes parlamenti bizottság rendszeresen megkap, az említett 2006. június 15-i parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kérésnek megfelelően;

54.   megállapítja, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb esetet Belgiumban, Németországban és Olaszországban regisztrálták;

55.   felhívja a figyelmet az említett, 2007. október 11-i jelentésre.

56.   megállapítja, hogy 2006-ban 450 millió EUR feletti összeget regisztráltak behajtás címén az OLAF vizsgálatai keretében; megállapítja, hogy ez az összeg a 2006-ban lezárt esetekből (kb. 114 millió EUR) és a folyamatban lévő nyomon követési intézkedésekből (kb. 336 millió EUR), főként a mezőgazdaságból (134,6 millió EUR) és a strukturális alapokból (146,3 millió EUR) származik;

57.   üdvözli az OLAF, az Europol, az Eurojust és egyes nemzetközi szervezetek közötti együttműködést, amelynek célja többek között a szervezett bűnözés elleni küzdelem; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ilyen jellegű együttműködésnek átláthatónak kell lennie, és nem befolyásolhatja az OLAF függetlenségét;

58.   megérti, hogy a Bizottság gazdasági okokból korlátozni kívánja jelentései nyelvi változatainak számát; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentések 2. melléklete, valamint a tevékenységről szóló jelentések mindenképpen legyenek elérhetők legalább angol, francia és német nyelven;

Az OLAF-rendelet felülvizsgálata

59.   emlékezteti a Bizottságot, hogy az említett, 2006. június 15-i állásfoglalása (30) bekezdésében a Parlament támogatta, hogy "[...] az OLAF valamennyi vizsgálati jogosultsága egyetlen rendeletben kerüljön összefoglalásra"; ugyanakkor hangsúlyozza, úgy tűnik, hogy a Tanács csalás elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportja szintén a jelenlegi jogalap egyszerűsítése mellet van(18); ezért felszólítja az OLAF-ot, hogy sürgősen nyújtson be elemzést a vizsgálati hatásköröket meghatározó különböző jogalapok együttes működéséről az OLAF 2007. évi tevékenységi jelentéséhez kapcsolódóan, annak érdekében, hogy a megállapítások lehetőleg szerepelhessenek az OLAF-rendelet jövőbeni felülvizsgálatában; ebben az összefüggésben rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés(19) módosítja az EU-Szerződés 280., csalás elleni küzdelemmel foglalkozó cikkét;

60.   megjegyzi, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. november 27-én a 20477/05. számú Tillack kontra Belgium ügyben hozott döntése szerint a belga állam megsértette az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét (véleménynyilvánítás szabadsága), amikor az újságíró lakásán házkutatást hajtott végre; megjegyzi mindazonáltal, hogy sem az OLAF, sem a Bizottság előzetes igazgatási vizsgálatai nem képezték a döntés tárgyát; ebben az összefüggésben azon a véleményen van, hogy általánosan minden megfelelő intézkedést meg kell hozni a vizsgálat alatt álló személyek jogainak védelmére;

A hozzáadottérték-adóval (HÉA) elkövetett csalás elleni küzdelem

61.   rendkívül aggasztja a "körhinta" jellegű tranzakciók okozta anyagi kár; megállapítja, hogy például a német gazdaságkutató intézet szerint a 2003–2005 közötti időszakban a nemzeti HÉA bevételkiesés évi 17 000 és 18 000 EUR közé tehető; valamint megállapítja, hogy általában véve a tagállamok a HÉA-bevételkiesést évente 10%-ra becsülik; valamint, hogy e veszteség egyharmada a határokon átnyúló "körhinta" jellegű tranzakcióknak róható fel;

62.   rámutat ezenkívül arra, hogy a Lordok Háza az Egyesült Királyságban a 2005-ről 2006-ra a nemzeti HÉA-bevétel kiesést 3 500 és 4 750 millió GPB közötti értékre becsüli; vagyis legalább napi 9,6 millió GBP-re; idézi a jelentést, amely a következőt mondja: "A Közösségen belül jelenleg működő, a HÉA tranzakciókra vonatkozó mechanizmus tarthatatlan"(20);

63.   emlékeztet arra, hogy csak a tényleges bevételeket lehet figyelembe venni a HÉA saját források beszedésénél;

64.   módfelett aggasztónak találja, hogy sok tagállam továbbra is vonakodik egyrészt az illetékes nemzeti hatóságok közötti, másrészt pedig a Bizottság – az OLAF-ot is beleértve – és a nemzeti szolgálatok közötti együttműködés megerősítésétől;

65.   üdvözli a Bizottságnak a Tanácshoz intézett, a HÉA-val kapcsolatos uniós csalás elleni stratégia kialakítását elősegítő, néhány kulcsfontosságú összetevőre vonatkozó közleményét (COM(2007)0758); ezért felszólítja illetékes bizottságát, hogy tegyen lépéseket a stratégia végrehajtásának nyomon követése érdekében;

66.   sajnálja, hogy a Tanács még nem foglalt állást a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló rendeletre irányuló javaslatról(21), melynek célja a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni védelme, és amelyet a Parlament első olvasatban 2005. június 23-án fogadott el(22); kéri az elnökét, hogy lépjen kapcsolatba a Tanács Elnökségével az ügy előmozdítása érdekében;

67.   megítélése szerint a határokon átnyúló "körhintacsalások" elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen az érintett szolgálatok közötti és a Bizottsággal (OLAF) való jobb együttműködés; megítélése szerint ebben az összefüggésben meg kellene erősíteni a HÉA-ra vonatkozó információk cseréjét szolgáló rendszert és – a Bizottság (OLAF) közreműködésével megvalósított – együttműködést az adatelemzés területén;

o
o   o

68.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az OLAF felügyelő bizottságának és az OLAF-nak.

(1) http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/aar2005/doc/olaf_aar.pdf. (2) http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/doc/olaf_aar.pdf. (3) http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/sup-com_en.html. (4) HL C 263., 2006.10.31., 1. o. (5) HL C 273., 2007.11.15., 1. o. (6) HL L 390., 2006.12.30., 1. o. (7) HL L 292., 1996.11.15., 2. o. (8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.). (9) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. Legutóbb a 1437/2007/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 322., 2007.12.7., 1. o.). (10) Danuta Hübner, a Bizottság tagja a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára írott válaszában leszögezte, hogy: "2006-ban az EMVA kifizetési kérelmeket Spanyolország visszatartotta a jogorvoslati intézkedések auditja függvényében. További példák a felfüggesztésre: az ESZA kifizetései Angliában az összes program vonatkozásában, a 3. cél programja és néhány regionális program tekintetében Franciaországban, Calabria és Szicília régiók vonatkozásában Olaszországban, és 2006-ban az EQUAL vonatkozásában Spanyolországban és Olaszországban". (11) A behajtási munkacsoport (TFR) létrehozása az alábbi bizottsági közleményben bejelentettekkel összhangban történt: "A közösségi kiadások közvetlen és megosztott irányításából eredő közösségi jogosultságok behajtásának javítása" (COM(2002)0671 végleges). A TFR az OLAF és az AGRI közös kezdeményezése, melyet az OLAF elnököl. (12) A Tanács 1995. június 22-i 1469/95/EK rendelete az EMOGA Garanciarészlege által finanszírozott műveletek egyes kedvezményezettjeire vonatkozóan végrehajtandó intézkedésekről (HL L 145., 1995.6.29., 1. o.). (13) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0432. (14) A Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése: "5.11. A főigazgató nyilatkozata már az ötödik egymást követő évben fogalmaz meg fenntartást az IIER elégtelen görögországi végrehajtását illetően. A Számvevőszék 2006-ra vonatkozóan is megerősítette, hogy továbbra is hiányosan működnek a fő kontrollmechanizmusok: a kérelmek kezelése, a vizsgálati eljárások, az állat-adatbázis integritása, illetve a mezőgazdasági parcella-azonosító rendszer". (15) HL L 210., 2006.7.31., 25. o. Legutóbb az 1989/2006/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 411., 2006.12.30., 6. o. (16) HL C 300. E, 2006.12.9., 508. o. (17) 2007. november 12-i előadás a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság előtt. (18) Az OLAF igazgatójának 2007. április 2-i levele. (19) HL C 306., 2007.12.17., 127. o. (20) A Lordok Háza jelentésének 52. pontja – Európai Unióval foglalkozó bizottság: Stopping the Carousel: Missing Trader Fraud in the EU, HL Paper 101, 2007. május 25. (21) COM(2004)0509, amelyet módosított a COM(2006)0473. (22) HL C 133. E, 2006.6.8., 105. o.

Az Európai Parlament 2008. február 19-i állásfoglalása az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról (2007/2185(INI))

P6_TA(2008)0053 A6-0002/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, "Globális Európa: Erőteljesebb partnerség az európai exportőrök piaci hozzáférésének biztosítására" című bizottsági közleményre (COM(2007)0183),

–   tekintettel a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, "Globális Európa: nemzetközi versenyképesség. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához" című bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

–   tekintettel a "Globális Európa: Az Európai Unió kereskedelmi védelmi eszközei a változó világgazdaságban. Nyilvános konzultációra szánt zöld könyv" című bizottsági közleményre (COM(2006)0763),

–   tekintettel az EU és India közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2006. szeptember 28-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a harmadik országok Közösséggel szembeni dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenységéről szóló, az Európai Parlamentnek címzett, éves bizottsági jelentésről (2004) szóló, 2006. október 25-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a WTO hongkongi miniszteri konferenciáját követő dohai forduló értékeléséről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az interregionális társulási megállapodás megkötése céljából az EU és a Mercosur közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására,(4)

–   tekintettel EU–USA transzatlanti gazdasági kapcsolatokról szóló, 2006. június 1-i állásfoglalására,(5)

–   tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2005. október 13-i állásfoglalására,(6)

–   tekintettel a "Gazdasági reformok és versenyképesség: a 2006-os európai versenyképességi jelentés kulcsfontosságú üzenetei" című bizottsági közleményhez csatolt bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2006)1467),

–   tekintettel "A Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Politikai keretek az EU gyáriparának megerősítésére – egy integráltabb iparpolitikai megközelítés felé" című bizottsági közleményre (COM(2005)0474),

–   tekintettel az Európai Tanács 2006. március 23–24-i brüsszeli ülésének elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a lisszaboni stratégiával összefüggésben a 2006. tavaszi Európai Tanácshoz való hozzájárulásról szóló, 2006. március 15-i állásfoglalására,(7)

–   tekintettel "Az EU és Kína közötti kapcsolatok: szorosabb partnerség, növekvő felelősség" című bizottsági közleményre (COM(2006)0631), valamint az ahhoz kapcsolódó, "Szorosabb partnerség, növekvő felelősség: Az EU és Kína közötti kereskedelemről és befektetésekről szóló szakpolitikai dokumentum – Verseny és partnerség" című bizottsági munkadokumentumra (COM(2006)0632),

–   tekintettel "A Közösség Lisszaboni programjának végrehajtása – modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" című bizottsági közleményre (COM(2005)0551),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0002/2008),

A.   mivel az Európai Unió a világkereskedelem kulcsszereplője, és a globális gazdasági rendszerben továbbra is vezető szerepet kell betöltenie annak érdekében, hogy azt méltányosabbá tegye, valamint hogy az még inkább tiszteletben tartsa a környezeti és szociális jogokat,

B.   mivel az Európai Unió a világ legnagyobb exportőre, legnagyobb szolgáltatója és ilyen módon jelentős érdeke fűződik az áruk, szolgáltatások és beruházások előtt új piacok megnyitásának biztosításához,

C.   mivel az Európai Uniónak nagyra törőbb és előrelátóbb stratégiákat kell végrehajtania annak érdekében, hogy megfeleljen a globalizáció kihívásainak és állja a legfontosabb fellendülőben lévő gazdaságok részéről támasztott versenyt, megőrizve ugyanakkor az európai gazdasági, regionális és szociális modellt, valamint előmozdítja az emberi jogok ügyét és a szociális és környezeti normákat,

D.   mivel a belföldi és külföldi gazdasági nyitottság létfontosságú a munkahelyek és növekedés megteremtése, valamint a nemzetközi versenyképesség fenntartása érdekében; mivel az EU-nak ennélfogva piacra jutási stratégiájának keretében folytatnia kell munkáját az EU piacainak megnyitásában, valamint kereskedelmi partnereinek az akadályok megszüntetésére és piacaik további megnyitására való ösztönzésében,

E.   mivel a harmadik országok piacaihoz való megfelelő hozzáférés az Európai Unió hazai gyártói számára lehetővé teszi a vezető szerep megtartását a magas hozzáadott értékkel rendelkező áruk és szolgáltatások terén, a termékeik fejlesztésének fellendítését, a kreativitás előmozdítását, a szellemi tulajdonjogok védelmét és jelentős méretgazdaságosság megvalósítását,

F.   mivel a nemzetközi kereskedelem fejlődése egyformán fontossá teszi a harmadik országok piacára való bejutást és az uniós piacok védelmét a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól,

G.   mivel a kereskedelem liberalizációja és a kereskedelem növekvő mértéke elősegíti a nemzetközi versenyt, de egyben növeli annak kockázatát is, hogy a kivitel az uniós vállalatok nemzetközi versenyképességére káros hatást gyakorló kereskedelmi akadályokba ütközzön,

H.   mivel az Európai Unió gazdaságának versenyképességét kétségtelenül befolyásolják az olyan – akár Közösségen belüli, akár azon kívüli – protekcionista magatartások, amelyek nem a Kereskedelmi Világszervezet szabályain alapulnak,

I.   mivel a kereskedelmi akadályok eltávolítása az európai áru- és szolgáltatásexportot egyértelműen fokozni fogja, és egyenletes növekedést garantál az európai uniós gazdaságban,

J.   mivel figyelembe kell venni a szellemi tulajdonjogok, köztük a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok és az eredetmegjelölések nem megfelelő védelmét az EU globális kereskedelmi partnerei részéről,

K.   mivel alapvető fontosságú megkülönböztetni a megállapított kétoldalú vagy többoldalú kereskedelmi szabályok nem egységes alkalmazásából eredő, eleve indokolatlan kereskedelmi akadályokat, valamint az állami hatóságok legitim jogalkotási és közigazgatási tevékenységéből eredő, nem kereskedelmi indíttatású, de arra önkéntelenül hatást gyakorló kereskedelmi akadályokat,

L.   mivel a meglévő WTO-szabályok értelmében nem indokolt és nehézkes import, export és tranzit vámeljárások, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a kereskedelmi védintézkedések tisztességtelen használata és a szellemi tulajdonjogok védelmének hiányosságai egyértelműen eleve indokolatlan kereskedelmi akadályok, amelyekkel foglalkozni kell az EU vállalatai piacra jutásának elősegítése érdekében,

M.   mivel annak ellenére, hogy rendkívül nehéz pontosan felbecsülni, hogy az Európai Unió kereskedelmi forgalmát milyen mértékben akadályozzák a külföldi piaci korlátozások, egyértelműnek tűnik, hogy a kereskedelmi akadályok komoly hatással vannak az uniós export összteljesítményére,

N.   mivel az Európai Unió gazdasági jelenléte általában erősebb az iparosodott országokban, ahol a kereslet állandó, míg jelentősen gyengébb a gyorsan növekvő területeken és a fellendülőben lévő piacokon, például Kínában és Indiában,

O.   mivel az Európai Uniót általában olyan nyitott és átlátható piacnak tartják, amely komolyan küzd a versenyellenes magatartás ellen és garantálja a tisztességes feltételeket valamennyi behozatal számára, függetlenül azok eredetétől,

P.   mivel a magas tarifák még mindig jelentős kereskedelmi akadályt jelentenek, különösen a főbb, fellendülőben lévő országokkal folyó kapcsolatokban,

Q.   mivel a WTO az egyetlen eredményes fóruma a piacra jutás biztosításának, valamint a tisztességes és méltányos kereskedelem globális megvalósításának; mivel az európai irányítási modell előrevetítésének hozzá kell járulnia a megfelelő és tisztességes szabályok továbbfejlesztéséhez és biztosíthatja a világkereskedelem szilárdabb és átfogóbb szabályozási keretét,

R.   mivel a Bizottság általánosan érdekelt annak biztosításában, hogy a partnerei által elfogadott kereskedelmi jogszabályok és gyakorlatok a lehető leginkább megfeleljenek a WTO- és más nemzetközi szabályoknak,

S.   mivel a kereskedelmi akadályok és a határátlépést követő akadályok nemcsak az áruk kereskedelmét sújtják, hanem jelentősen érintik a szolgáltatások kereskedelmét és a közbeszerzést is,

T.   mivel a problémák megoldása és az ipar jogos érdekeinek és elvárásainak eredményesebb védelme jótékony hatást gyakorolna az Európai Unióra a láthatóság és hitelesség szempontjából is,

U.   mivel a felülvizsgált lisszaboni menetrendben kitűzött célok megvalósításához szükség van az Európai Unió iparának fejlődésére és a globális piacokon kivívott szilárd, versenyképes pozícióinak megtartására,

V.   mivel a versenyképesség alapját, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, egyre inkább a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a szellemi tulajdon képezi,

W.   mivel e versenyképesség előfeltétele a biztonságos energiaellátás, illetve az európai uniós vállalkozásoknak a legkorszerűbb információs és kommunikációs technológiához való akadálytalan hozzáférése,

Általános áttekintés

1.   hangsúlyozza, hogy az európai uniós termékek és szolgáltatások előtt új világpiacok megnyitását célzó felülvizsgált, ambiciózusabb piacra jutási stratégia sikeres végrehajtása nemcsak kiterjesztheti az Európai Unió globális szerepét, hanem megóvhatja a meglévő munkahelyeket és újakat is teremthet Európában, fokozhatja az Európai Unió versenyképességét, s ezáltal jelentősen hozzájárulhat a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósításához;

2.   emlékeztet arra, hogy a piacra jutás elősegítésére irányuló európai uniós stratégia kifejezetten a fejlett és a fellendülőben lévő gazdaságokat célozza;

3.   hangsúlyozza, hogy az Európai Unió fejlett és a fellendülőben lévő gazdaságok irányába megvalósuló exportteljesítményét gyakran akadályozza a kölcsönösség hiánya a piacra jutás feltételeit illetően, továbbá a nemzetközi kereskedelem szabályainak való elégtelen mértékű megfelelés, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok terjedése;

4.   sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Unió jogos kereskedelmi érdekeit megvédjék harmadik országok visszaélést megvalósító vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen; nézete szerint, amikor harmadik országok indokolatlanul korlátozzák az Európai Unió vállalatainak piacukra való bejutását, az Európai Uniónak gyorsan és erőteljesen fel kell lépnie;

5.   megállapítja, hogy a nemzetközi kereskedelemben egyre nő a szabályozási kérdések szerepe; nagyobb mértékű összhangra szólít fel az Európai Unió, illetve főbb kereskedelmi partnerei szabályai és gyakorlatai között; hangsúlyozza, hogy a szabályok és szabályozások összehangolása nem eredményezheti Európában az egészségre, a biztonságra, vagy a környezetre és szociális kérdésekre vonatkozó jogszabályok meggyengülését, ehelyett megfelelőbb szabályok elfogadásához kell vezetnie az Európai Unió főbb kereskedelmi partnerei részéről;

6.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hosszú távú megközelítést fogadjanak el olyan szerkezeti torzulások tekintetében, melyek jellegükből adódóan a Bizottság intézkedéseit követően is valószínűleg megmaradnak vagy újból megjelennek; sürgeti a Bizottságot, hogy ne mellőzze olyan ügyek vizsgálatát, melyekben nem valószínűsíthető az akadályok rövid időn belüli eltávolítása, ha ezek megszüntetésére ugyanakkor szükség van a kulcsfontosságú külföldi piacokon az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a WTO szabályai és más nemzetközi kereskedelmi jogszabályok bármely fél által történő súlyos és szisztematikus megsértését, mivel ezek tekintetében azonnali kiigazítás szükséges, illetve biztosítsa, hogy az említett szabályok végrehajtását ne rendeljék alá az adott ügytől eltérő politikai és gazdasági szempontoknak;

8.   sürgeti a harmadik országokat, hogy oldják fel az európai vállalatok tekintetében a külföldi tulajdonra vonatkozó korlátozásokat és töröljék el a megkülönböztető szabályokat;

9.   üdvözli a Bizottság által javasolt megközelítést a piacra jutás prioritásainak megállapítása terén, sürgeti azonban további olyan feltételek megvizsgálását, melyekkel biztosítható, hogy ez az új kezdeményezés az Európai Unión belül a lehető legtöbb gazdasági szereplőnek nyújtson segítséget, ideértve különösen a kkv-ket, amelyek túlélése szükségszerűen a szellemi tulajdonjogok egyértelmű meghatározásától és eredményes végrehajtásától, valamint a monopóliumbérletek határozott korlátozásától függ;

10.   hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi korlátok elleni küzdelem sikere ösztönözni fogja a befektetést, a termelést és a kereskedelmet az Európai Unióban és világszerte többek között azáltal, hogy a piacra jutási feltételek átláthatóbbak, kiszámíthatóbbak és versenyképesek lesznek, továbbá kapcsolatok jönnek létre és erősödnek meg az Európai Unió és a nemzetközi piacok között;

11.   hiszi, hogy az Európai Unió célországaival kötött szabadkereskedelmi megállapodások értelmetlenek, amennyiben nem biztosítják a jelentős piacra jutást és a nem tarifális akadályok jelentős csökkentését, végül azok eltörlését, amelyek, emlékeztetőül, a tarifális akadályoknál gyakran nagyobb mértékben torzítják a kereskedelmet;

A Bizottság közleménye

12.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését az európai exportőrök piacra jutásának elősegítését célzó, szorosabb együttműködés létrehozása, s különösen az európai vállalkozások számára konkrét eredmények elérése érdekében, a fellendülőben lévő piacokra jutás megkönnyítése révén, ahol az európai vállalkozások új és összetett kereskedelmi és befektetési akadályokat tapasztalnak; üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely úgy kívánja összehangolni az Unió kereskedelmi politikájának és piaci hozzáférést elősegítő stratégiájának célkitűzéseit és eszközeit, hogy annak révén az Unió akadálytalanul kihasználhassa a nemzetközi kereskedelem és a globális versenyképesség terén nyíló lehetőségeit;

13.   különösen üdvözli a Bizottság, a tagállamok és az európai uniós vállalkozások közötti szorosabb együttműködés létrehozására vonatkozó bizottsági javaslatot, amelynek célja a gazdasági szereplők közvetlen megsegítése a harmadik országok piacaira való bejutás során tapasztalt konkrét nehézségek leküzdése terén, az üzleti valósággal összeegyeztethető módon és időben;

14.   nézete szerint a Bizottság jelentős szerepet játszhat az új piacra jutási stratégia végrehajtása során, a nemzeti és közösségi szintű fellépések közötti megfelelő mértékű együttműködés biztosítása, az egyébként szétforgácsolódó erőforrások kiaknázása, és az európai exportőrök jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme révén;

15.   nézete szerint az Európai Unió pótolhatatlan szerepet játszik az egyenlő versenyfeltételek nemzetközi kereskedelemben történő garantálásában, szoros együttműködésben tagállamaival , s figyelembe véve a szubszidiaritás elvét és a meglévő hatáskörök egyensúlyát;

16.   hangsúlyozza a piacra jutási stratégia hatékonyságának értékelése céljából az eredmények időszakos mennyiségi és minőségi értékelésének fontosságát; felhívja az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki megfelelő piacra jutási cselekvési tervet és nyújtson be éves jelentést az Európai Parlamentnek a piacra jutás tekintetében, a kereskedelmi védintézkedések esetében már bevezetett jelentéshez hasonlóan;

17.   sürgeti az egymással az Európai Unión belül és kívül is jogszerűen versengő európai vállalatokat az új piacra jutási stratégia tekintetében kooperatív megközelítés elfogadására, szem előtt tartva, hogy a külföldi piacok megnyitása, valamint a szabad és tisztességes kereskedelem biztosítása közös érdekük, és ezáltal közös és összehangolt erőfeszítéseket igényel;

18.   sajnálja, hogy a "Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében" című közleményben nem vettek figyelembe a vállalkozásoktól, szakszervezetektől, fogyasztói szervezetektől és a civil társadalomtól érkező több ésszerű és tapasztalatokon alapuló ajánlást; és sürgeti a Bizottságot azok megfontolására a közlemény végrehajtása során;

A piacra jutásra vonatkozó kezdeményezések az Európai Unióban

19.   hangsúlyozza a további együttműködés szükségességét a Bizottság és a tagállamok között, figyelemmel az információk és a bevált gyakorlatok megosztására; felhívja a tagállamokat nemzeti vagy adott esetben regionális segélyvonalak létrehozására a tájékoztatás és az igények központosítása érdekében, különös figyelmet fordítva a kkv -k érdekeire és igényeire;

20.   nézete szerint az ilyen hálózatok hatékonysága jelentősen javulna, ha a nemzeti és helyi ágazati szövetségek, kereskedelmi kamarák, kkv-k szövetségei és más kereskedelmi támogatószervek részt vennének azok létrehozatalában;

21.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a piacra jutással foglalkozó tanácsadó bizottság szerepének fokozására, valamint az állandó kapcsolattartás biztosítására a 133. cikk szerinti bizottság (az EK-Szerződés vonatkozó cikke alapján), a kereskedelmi akadályok szabályozó bizottsága és egyéb illetékes bizottságok között;

22.   felhívja a Bizottságot az állandó párbeszéd rendszerének létrehozására, amely lehetővé teszi a tagállamok és adott esetben a régiók és más európai szereplők között az információk megosztását, valamint stratégiák és prioritások meghatározását;

23.   felhívja a Bizottságot a piacra jutási stratégia végrehajtása során az alábbiak figyelembevételére:

A piacra jutásra vonatkozó kezdeményezések harmadik országokban

24.   strukturáltabb együttműködésre hív fel a harmadik országokban a Bizottság és a tagállamok között, melynek révén hatékonyabban kihasználhatók a piacra jutás kérdéseivel foglalkozó diplomáciai és kormányzati erőforrások;

25.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy egyértelmű és nagyra törő felhatalmazást kell adni a Bizottság küldöttségeinek és harmadik országokban újonnan létrehozott, piaci hozzáféréssel foglalkozó csoportoknak; megismétli, hogy a piacra jutási stratégia csak akkor lesz sikeres, ha a tagállamok is készek ahhoz saját humán és pénzügyi erőforrásaikkal – vagyoni helyzetükkel, érdekeltségükkel és célkitűzéseikkel arányosan – hozzájárulni;

26.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bővítsék ki az együttműködést az európai kereskedelmi kamarákkal, kereskedelmi szövetségekkel és a harmadik országokban található tagállami kereskedelmi ügynökségekkel, illetve biztosítsák, hogy megfelelő információcserére kerüljön sor a küldöttségek, a tagállami nagykövetségek, más külföldi kormányzati külkereskedelmi szervek és az érdekelt európai üzleti szövetségek között;

27.   felhívja a Bizottságot, hogy újból rangsorolja és alkalmasint növelje a Bizottság küldöttségei számára rendelkezésre álló humán erőforrásokat annak érdekében, hogy több alkalmazott álljon rendelkezésre a piacra jutással foglalkozó csoportok létrehozásához és sikeres működésének biztosításához, különösen a kulcsfontosságú küldöttségeken, mint pl. Pekingben, Újdelhiben, Moszkvában és Brazíliában;

Ágazati kérdések

28.   külön kezdeményezések létrehozását támogatja a piacra jutás stratégiájának keretében, különösen a szolgáltatások, a közbeszerzés, a beruházás és a szellemi tulajdonjogok, vámeljárások, állami támogatások és egyéb támogatások területén egyes akadályok kezelésére, valamint versenyszabályok létrehozására és azok harmadik országokban történő megfelelő végrehajtására;

29.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kkv-k tartósan részesülhessenek az új piacra jutási kezdeményezésekből; felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg ad hoc intézkedéseket a kkv-k termékeinek harmadik országok piacán való jelenlétének megerősítése, illetve törvényes jogaik megvédésére harmadik országok egyoldalú gyakorlataival szemben;

30.   felszólítja a Bizottságot, hogy külkereskedelmi politikája keretében külön foglalkozzék az európai vállalatok általi internet-szolgáltatásra és információs társadalmi szolgáltatásokra vonatkozóan a harmadik országokban alkalmazott minden korlátozással, és az említett szolgáltatások valamennyi szükségtelen korlátozását tekintse kereskedelmi akadálynak;

A többoldalú megközelítés

31.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kapcsolódási pontokat teremtsenek az Európai Unió főbb kereskedelmi partnereivel (mint pl. az Egyesült Államokkal, Kanadával és Japánnal), egy közös piacra jutási stratégia meghatározása, illetve a piacra jutási ügyekben elengedhetetlen többoldalú megállapodás elősegítése érdekében;

32.   megismétli az elmélyültebb nemzetközi szabályozói együttműködés és közeledés további előmozdításának szükségességét a pazarló kettősségek megszüntetése és a fogyasztók, az ipar és a kormányzatok költségeinek csökkentése érdekében; felhívja a Bizottságot az Európai Unió, valamint kereskedelmi partnerei normái és szabályai fokozatos közelítésének támogatására, multilaterális és bilaterális szinten egyaránt;

33.   sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a gyorsabb kivizsgálást lehetővé tévő külön WTO-mechanizmusokat az új és kialakulóban levő nem tarifális akadályok kezelése érdekében; a Bizottságnak e tekintetben ösztönöznie kellene a többi kereskedelmi partnert arra, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák a technikai kereskedelmi akadályokról szóló megállapodások szerinti bejelentési eljárásokat;

34.   ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is egyértelműen központban maradjon a harmadik országok WTO-beli kötelezettségvállalásainak kikényszerítése és betartásának biztosítása e jognak a WTO vitarendezési mechanizmusának keretében történő érvényesítésével;

Előretekintés

35.   fejlesztési szempontokra való hivatkozás hiányában nézete szerint az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy kereskedelmi partnerei a fejlettségüknek megfelelő szinten engedményeket tegyenek;

36.   sürgeti a Bizottságot, hogy az új generációs szabadkereskedelmi megállapodásokban és más, kereskedelmi vonatkozású megállapodásokban szerepeltessen egyértelmű végrehajtási és vitarendezési rendelkezéseket, melyeket különösen a "határátlépést követő akadályok" kezelésére alakítanak ki;

37.   felhívja az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy fokozatosan csökkentsék, vagy szabaduljanak meg az áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó minden akadálytól, és ehelyett optimalizálják kölcsönös kereskedelmi lehetőségeiket a viszonosság alapján, többek között a kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodásokból eredő piacnyitási intézkedések megfelelő végrehajtásával;

38.   felhívja a Bizottságot, hogy évente számoljon be az Európai Parlamentnek a piacra jutási stratégia előrehaladásáról és eredményeiről, különös figyelmet szentelve a kitűzött prioritásoknak;

o
o   o

39.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 306. E, 2006.12.15., 400. o. (2) HL C 313. E, 2006.12.20., 276. o. (3) HL C 293. E, 2006.12.2., 155. o. (4) HL C 308. E, 2006.12.16., 182. o. (5) HL C 298. E, 2006.12.8., 235. o. (6) HL C 233. E, 2006.9.28., 103. o. (7) HL C 291. E, 2006.11.30., 321. o.

Az Európai Parlament nyilatkozata az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról

P6_TA(2008)0054 P6_DCL(2007)0088

Az Európai Parlament,

–   tekintettel eljárási szabályzata 116. cikkére,

A.   mivel a kiskereskedelmet mindinkább néhány élelmiszeráruház-lánc uralja az EU egész területén,

B.   mivel ezek az eladók gyorsan válnak olyan "kapuőrökké", akik ellenőrzésük alatt tartják a gazdálkodók és más beszállítók egyetlen valódi hozzáférését az EU fogyasztóihoz,

C.   mivel az egész EU-ban a bizonyítékok arra utalnak, hogy a nagy élelmiszer-áruházak azért élnek vissza vásárlóerejükkel, hogy az EU-n belüli és a tengerentúli szállítók számára kifizetett összegeket erőszakkal tarthatatlan szintre csökkentsék, és hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak számukra,

D.   mivel az ilyen szállítókra nehezedő nyomás negatív továbbgyűrűző hatást gyakorol mind a foglalkoztatás minőségére, mind pedig a környezet védelmére,

E.   mivel fennáll a lehetősége annak, hogy a fogyasztóknak a termékválaszték, a kulturális örökség és a kiskereskedelmi árusítóhelyek csökkenésével kell számolniuk,

F.   mivel néhány tagállam már elfogadott az ilyen visszaélések visszaszorítására szolgáló nemzeti jogszabályokat, a nagyobb élelmiszer-áruházak mégis mindinkább a nemzeti határokat átlépve működnek, kívánatossá téve az összehangolt uniós jogszabályzást,

1.   felszólítja a Versenypolitikai Főigazgatóságot, hogy vizsgálja ki az EU élelmiszeráruház-szektora koncentrációjának a kisvállalkozásokra, szállítókra, munkavállalókra és fogyasztókra gyakorolt hatását, különös figyelmet fordítva arra, hogy megvizsgáljon a vásárlóerővel való minden olyan visszaélést, amely ebből a koncentrációból ered;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő intézkedéseket, beleértve a rendeletet is, a fogyasztók, dolgozók és termelők védelmére a vizsgálat során megállapított minden erőfölénnyel való visszaéléssel és negatív hatással szemben;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével együtt a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek.